Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-11 / 9. szám
1978. JANUAR 11., SZERDA xMd í*p Heti jogi tanácsok 9 ról. A tanulmányi szabadságVizsgaidőszak van, egyes vállalatok'pedig munkaerőgondokkal küzdenek. Itt-ott előfordul, hogy a munkáltatók a tanulmányi szabadságokat faragják meg, úgy, hogy félreértelmezik a jogszabályt. Három ilyen panasz érkezett hozzánk legutóbb. Gy. P. váci olvasónk azt sérelmezi, hogy nem kap tanulmányi szabadságolt, csak akkor, ha utólag aláír egy olyan megállapodást, hogy 4 évig marad a vállalatnál. Nevezett elmondta, hogy gimnáziumi magán- vizsga-előkészítő tanfolyamra jár, és olyan igazolást is bemutatott, hogy a II. osztály tananyagából magánvizsgára jelentkezett. Korábban megkapta a tanulmányi szabadságot, most azonban megvonták tőle. Helyes-e ez? Mit tehet olvasónk. Olvasónk a gimnáziumi levelező oktatással egy kategória alá tartozó tanulmányokat folytat, és ha magánvizsgára való jelentkezését az iskola elfogadta, a 23/1974, MüM rendelet értelmében 10 munkanap tanulmányi szabadság, illeti meg minden tanévben. Az érettségi vizsgára való felkészülésre még külön 6 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg majd őt, amikor pedig az évfolyam vizsgára megy, olyan mértékű szabad idő illeti meg — és ez vonatkozik E. L.-né gödöllői olvasónkra is —, hogy a vizsga időpontjára az oktatási intézményhez beérkezhessen. A 10 nap tanulmányi szabadságra, a vizsgán való részvétel idejére átlagkereset illeti meg. Nem tudunk azonban kedvező választ adni M. P. olvasónknak — aki ugyancsak a gimnázium levelező tagozatával egy kategória alá eső intézményben tanul —, a szabad idő kérdésében. Öt ugyanis a foglalkozásokra hetenként kétszer munkaidő befejezése előtt egy-egy órával elengedik munkahelyéről, ezt az időt azonban vagy le kell dolgoznia, vagy munkabért nem kap rá. A munkáltató nem követett el az utóbbi esetben szabálytalanságot, mert fizetett munkaidőkedvezmény ebben a kategó-.iában nem illeti meg a dolgozót. A vállalat méltányosságból eltekinthet az említett reni étkezés alkalmazásától, de tanulmányi szerződést is köthet, és akkor minden egyéb kedvezményt megadhat a dolgozójának. Tanulmányi szerződés esetén természetes, vhogy kikö„:ieti a vállalat, hogy alkalmazottja legalább annyi ideig köteles a tanulmányok befejezése u-án a vállalatnál maradni, mint amennyi ideig élvezte a kedvezményeket. 9 A törpevízmű-társulá-sokrúl. Egyik olvasónk azzal keresett fel. hogy nyugdíját, a moncri Nagyközségi Tanács vizátj címén letiltatta. Elmondta, hogy bár az utcában, ahol lakik vízhálózati építés folyik, a gerinchálózatot lefektették, de víz még nincs. Mégis vízdíj címén tiltottak le tőle részletekben 6 ezer Ft-ot. Azt is elmondta, hogy ő sohasem állapodott. meg az illetékes víztársulattal, és nem zárkózna el a vízműérdekeltségi hozzájárulástól. ha valójában lenne vízszolgáltatás. Egyszer sem kérdezték meg tőle, hogy belép-e a társulatba vagy sem, tehát helytelennek találja azt az eljárást. hogy még mielőtt folyna a víz, már vízdíj címén intézkednek nyugdíjának letiltásáról. Valóban furcsának tartjuk mi is az eljárást, de azt is, hogy olvasónk minden ezzel kapcsolatban hozzá érkezett levelezés átvételét megtagadta. A kézbesítési szabályok szerint, kézbesítettnek kell'tekinteni azokat a leveleket, amelyeket olvasónk igazolhatóan nem vett át. Olvasónk ügyében írtunk a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, a tanács végrehajtó bizottságának, és az Országos Vízügyi Hivatalnak. Csak a Vízügyi Hivataltól, érkezett válasz, amely utóbbi szervet olvasónk is többször felkereste. Azt kutatta ő is, és mi is, hogy milyen alapon gyakorol hatósági jogokat, a vízgazdálkodási társulat, és ennek következtében megteheti-e, hogy egyesek belépése nélkül is kötelezzék az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére. Különösen azért vitattuk az eljárás szabályosságát mi is, mert láttunk B. J. olvasónknál H. Kovács János társulati elnökhöz 1977. március 11-én írt olyan levelet, amely szerint az 1977. évi érdekeltségi hozzájárulás befizetésének határideje 1977. december 15. Tehát, bár december közepéig befizethető volt az összeg, mégis a letiltást előzőleg már elhatározták. A letiltás feloldása iránt csak akkor intézkednek — hangzik az illetékes vízügyi szerv előadójának nyilatkozata —, ha B. J. olyan • értelmű nyilatkozatot tesz, hogy belép a társulatba. Ezután már az érdekeltségi hozzájárulás részletekben lesz fizethető. Mivel magunk is tanácstalanok voltunk, ismét az Országos Vízügyi Hivatalhoz fordultunk, és megkérdeztük, hogy a törepvízmű-hálózat társulatának van-e olyan hatóság’ jogköre, hogy a nyugdíjból letiltást rendelhet el. Az iránt is érdeklődtünk, hogy önkéntes alapon történik-e a társulatba a belépés, vagy hatósági rendelkezés folytán. Ha önkéntes alapon történik, akkor, hogyan lehet letiltani a nyugdíjat, amikor az illető, nem lépett be a társulatba, ha pedig hatósági alapon, akkor pedig miért van szükség B. J. olyan nyilatkozatára, hogy „belép a társulatba”. A hivatalos válasz ezután megérkezett. Eszerint. vízm«:- társulat úgy alakítható, ha a községterületen (érdekeltségi terület) levő lakosok 51 százaléka tagként belép a társulatba, a fennmaradó 49 százaléka pedig mint érdekelt köteles megfizetni az érdekeltségi hozzájárulást. Jelen esetben — mondja a hivatalos levél —, B. J. nem lépett be a társulatba tagként, de mint érdekelt köteles megfizetni az érdekeltségi hozzájárulást. A 25/1965. (XI. 28.) Korm. sz. rendelet írja elő, hogy úgy a társulat tagjának, mint érdekeltjének, az érdekeltségi hozzájárulást a megadott határidőre meg kell fizetni. Amennyiben nem fizeti meg, közadók módjára azt be kell hajtani, illetve az illetményből — panaszos esetében nyugdíjából — kell levonni. B. J. panaszosnak tehát függetlenül attól, hogy tagként belépett-e a társulatba vagy sem, érdekeltségi hozzájárulást, kell fizetni. 9 Emeletráépítésekről, tetőtérbeépítésekről. Több olvasónk fordult hozzánk emelet-ráépítési, tetőtér- beépítési kérdésekkel. Arról is érdeklődtek, hogy milyen lehe£| Tíz nap rendeletéiből Egyes munkabérek módosításáról (rádió, televízió, újság, pénzintézeti, színházak, stb. dolgozói részére) jeleiit meg a Munkaügyi Közlöny múlt évi utolsó számában (december 30.) a 111/1977., a 112/1977. és a 203/1977. Mü.M. számú utasítás. A szesz előállításáról, forgalomba hozataláról és fel- használásáról a 46/1977. (XII. 28.) MÉM. szám alatt jelent meg módosító rendelkezés, az ingatlan-nyilvántartásról a MÉM. 47 1977. (XII. 28.) MÉM. számú rendelkezés, a szakmunkásképzésről a 24/1977. Mü.M.—OM, 25/1977. Mü.M., 26/1977. Mü.M. rendelkezések, amelyek a Magyar Közlöny 99. számában találhatók. Az ifjúsági takarékbetét feltételeiről, valamint a fiatal házasoknak nyújtandó további kedvezményekről a 40/1977 (XII. 28.) PM. rendelet intézkedik, a Magyar Közlöny 99. számában. Az idei termékforgalomról ugyanitt találják meg az érdekeltek az 5-1977. (XII. 28.) ÁH. rendelkezést. tősége van a vállalatoknak ilyen esetekben munkáltatói támogatás nyújtására. Olvasóinknak az alábbiakban adjuk meg a.szükséges tájékoztatást: Az emelet-ráépítésekről és tetőtér-beépítésekről szóló 1/1932. (IV. 15.) ÉM—PM sz. rendelet 3. §-ában említett esetben, ami kor az építtetői (beruházói) feladatokat tanácsi házkezelési szerv kezelésében levő épület tekintetében a munkáltató szerv látja el, a ráépítés pénz ügyi forrásait — azok felhasználásának sorrendjében — a jogszabály IC. § (2) bekezdése sorolja fel. Ennél a lakásépítési forrná nál a munkáltatói támogatás nyújtásának lehetőségét a dolgozók lakásépítésének támogatásáról szóló 26/1971. (VI. 24.) PM—ÉVM—MüM számú rendelet 11. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt rendelkezés biztosítja. Eszerint a munkáltató szerv a tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján — bérlőkiválasztási jog megszerzése ellenében — meghatározott összeggel hozzájárulhat a tanácsi házkezelési szerv kezelésében lévő lakóépületben emel t-ráépítés- sel, tetőtér-beépítéssel létesülő tanácsi bérlakás építéséhez. A munkáltatói támogatás egyedül lehetséges módja tehát e tormánál az, ha a lakás létesítési költségeinek viseléséhez, a bérlőkiválasztási jog megszerzésének ellenértékeként teljesít befizetést a vállalat. Ezt az összeget az Országos Takarékpénztárhoz utalja át a tanács, ahol azt a munkáltató szerv nevére nyitott elkülönített számlán kezelik — az emeletráépítési költségek fedezetét biztosító egyéb befizetésekkel együtt A bérlőkiválasztási jog ellenében fizetendő összeg mértékére nézve a munkáltató szerv és a tanács végrehajtó bizottsága közötti megállapodás az irányadó. E kérdésben figyelembe jöhet a lakás nagysága, az építési költség, továbbá valamennyi biztosítható fedezeti forrás mértéke. A pénzügyi lebonyolítás módját illetően az Országos Takarékpénztár Lakásépítési és Hitelezési Igazgatósága illetékes részletesebb tájékoztatást adni. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései A visszavont ajándék élhetése, gondozása biztosítva van-e. Olyan rendezésről is lehet szó, hogy örökbefogadott fia az ajándék visszaadási kötelezettsége alól úgy mentesül, hogy anyjának havi járadékot fizet. Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra. hogy a járásbíróság azt sem tisztázta, vajon az asszony igénye menynyiben megalapozott. A vonatkozó rendelkezések szerint, ha a megajándékozott, vagy vele Egy nyugdíjas özvegyasszony a házát — haláláig tartó haszonélvezeti jogának fenntartásával — örökbefogadott gyermekének ajándékozta. A szerződésben kikötötte: „Elvárom fiamtól, hogy az ajándék fejében továbbra is szeretettel vegyen körül, s majdan, halálom után, tisztességesen eltemettes- sen.” Alig egy év múlva pert indított, amelyben azt állította: fia vele szemben nem megfelelő magatartást tanúsít, betegségében nem gondoskodik róla, ezért az ajándékot visszaköveteli. A járásbíróság a keresetet I azzal az indokolással Utasítót- i ta el, hogy örökbefogadott fia j nem követett el jogsértést, és | nem volt hálátlan. A köztük lévő viszony megromlása önmagában még nem alapozza meg a visszakövetelés jogát. Az sem állapítható meg, hogy az özvegynek, létfenntartása érdekében, az ajándékra szüksége volna. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelyet a Legfelsőbb Bíróság alaposnak ta,ált, a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat indokolása s-e. rint az ajándékozó az ajándékot visszakövetelheti, ameny- nyiben arra létfenntartása érdekében szükség van, és annak visszaadása a megajándékozott megléhetését nem veszélyezteti. Az eljárást a bíróság megalapozatlanul és a tényállás megfelelő felderítése nélkül állapította meg, hogy az özvegynek az ajándékra létfenntartása érdekében nincs szüksége. — Annak elbírálásánál, hogy az özvegynek, létfenntartása érdekében, szüksége van-e, hogy az ajándékot visszakapja, elsősorban az ingatlan birtoklásának kérdését kell tisztázni — hangz'k tovább a határozat. — Fel kell deríteni, pontosan mekkora nyugdíja van, rendelkezik-e egyéb jövedelemmel és az mennyi, továbbá azt is, hogy egészségi állapotára figyelemmel, önmagát el tudja-e látni, s mindezek alapján megegyüttélő hozzátartozója, az ajándékozó rovására súlyos jogsértést követ el, az illető az adományt visszakövetelheti vagy annak pénzbeni ellenértékére tarthat igényt. Az új eljárásban azt is tisztázni kell. hogy az ajándékozási szerződés után kettejük között a viszony miért romlott meg és igaz-e az asszonynak az az állítása, hogy örökbefogadott fia betegsége idején nemcsak, hogy nem gondozta, hanem lakásából a ház egyik kisebb részébe költöztette át. ált föld adója A határozat iránymutatóul szolgáló indokolása rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját köteles fizetni az az állampolgár, aki az ország területén, bármilyen címen gazdaságilag művelhető földterületet használ. Abban az esetben is adófizetésre kötelezett, ha használati jogával nem él vagy a földből jövedelme nincs. A felperes arra hivatkozott, hogy a szőlő termelőszövetkezet tulajdonában van, ezt az állítást azonban az eljáró bíróságok nem tisztázták. — A földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi törvény szerint termelőszövetkezeti tulajdonban és használatban lévő az a föld is, amelyet valaki e törvény hatályba lépése után örökölt, de — a Minisztertanács által megállapított időn belül — az örököst a tsz-be tagként nem veszik be — hangzik tovább a határozat. — A szóban- forgó szőlő a községi telekkönyvi betétben azzal a megjegyzéssel szerepel, hogy az ingatlant mezőgazdasági tsz használja. Mindezekre tekintettel, vizsgálni kellett volna, hogy a földet az örökös nagybátyja, mint termelőszövetkezeti tag, valóban bevitte-e a tsz-be. Ha pedig az örökös nem tagja a tsz-nek, hanem kívülállónak tekintendő, és a szőlő valóban a tsz tulajdonába került, akkor adófizetési kötelezettsége csak arra az időre állapítható, meg, amikor a szóban forgó földet tényleg használta. Az eljáró bíróságok eltérő jogi álláspontjuk folytán ezt a körülményt nem vizsgálták, így döntésük megalapozatlan. MOZIMŰSOR JANUAR 12-től \ JANUAR 18-ig CEGLÉD, Szabadság 12—15; délutáni előadás: Robin Hood nyila 12—15: Tojásrántotta 16—18: ök ketten* CEGLÉD, Mese 12—15: Bűvös kő és a csodakút 16—18: János vitéz CEGLÉD, Művész 12—15: Maréknyi szerelem*** 16—18: Az utazás* GÖDÖLLŐ 12—15: Akasztani való bolond nő* 11— 15; első előadáson: Robinson Crusoe 16—18: Bombasiker 18: Ludwig I—II.** SZENTENDRE 12— 15: Bombasiker 16—18: Csak egy asszony ... 18: Egy csepp méz** VÁC, Kultúr 12—15; délutáni előadáson: Fehér farkasok 12—15; esti előadáson: Szöktetés** 16—18: Flórián kapitány I—II. ABONY 12—13: Ok ketten* 11— 15: Az elveszett expedíció I—II. 16: Ártatlan gyilkosok 17: Fotó Hábér 18: Gyilkos a házban van ABONY, Mese 14—17: Zsuzsi és a varázsgyűrű ABONY, Művész 14—17: Jelenetek egy házasságból I—n.** BUDAÖRS 12— 15: Csak egy asszony .. . 16—18: Helló Dolly I—II. DABAS, Kossuth 12—15; délutáni előadáson- A kis hableány 12—15: Száll a kakuk fészkére** 16—17: Az inkák kincse DUNAHARASZTI 12—13: Cowboy nyara 14—15: Ök ketten* 14—15; különelőadáson: A hegyibarlang titka 16—17: Tizenötéves kapitány DUNAKESZI, Vörös Csillag 12: Fotó Háber 13: Ártatlan gyilkosok 14: Gyilkos a házban van 15: Hamis Izabell 16—18: Cowboy nyara 18: Parázsló évek krónikája I—II. DUNAKESZI, Rákóczi 12—13: Óz, a csodák csodája 14— 15: Flórián kapitány I—IL 16—17: Puha ágyak, kemény Csaták** ÉRD 10—12: Tisztes honpolgárok** 15— 19: Piedonne Hong-Kongban 17: Parázsló évek krónikája I—II. FŐT 12—13: A taxi utasai 14—15: A pofon* 16— 17: Riasztólövés* GYAL 12—13: Az áruló balegyenes 14—15: Tenkes kapitánya I—II. 16—17: Danáin György NAGYKATA 12—15: Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandjai** 16—18: Fehér farkasok PILISVORÖSVAR 12—17: Pillangó I—II.*** 14—15; délutáni előadáson: Indul az űrhajó POMAZ 12—15: Piedonne Hong-Kongban 16—17: Nyugtalan év RÁCKEVE 12—13: Szabadság katonái III—IV. 14—15: Tizenötéves kapitány I—II. 16—17: Piedonne Hong-Kongban SZIGETSZENTMIKLOS 12—13: Tizenötéves kapitány 14—15: Éjfélkor indul útjára a gyönyör** 15; első előadáson: Kegyetlen tréfa 16-17: Szabadság katoná' III—IV. * 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ** 16 éven felülieknek! *** 18 éven felülieknek! A nem haszr Az egyik Pest megyei községi tanácsi vb szakigazgatási szerve egy helybeli lakosra öt évre visszamenően összesen 9600 forintot kitevő, mezőgazdasági lakossági jövedelmadót és községfejlesztési hozzájárulási pótelőírást szabott ki. Ezt azzal indokolta, hogy az illető adóbevallásában csak szántóföldjét tüntette fel, s ezután fizetett adót, ellenben egy ka- tasztrális hold 535 négyszögölnyi szőlőjét nem, ezért ez utóbbi után pótkivetésnek van helye. Fellebbezésre ezt a határozatot a Pest megyei Tanács vb illetékes járási hivatalának pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya helyben hagyta. A döntés szerint a földhasználatra jogosult személy abban áz esetben is adófizetésre kötelezett, ha használati jogával nem élt, vagy a .földből jövedelme nem származott. Ilyen előzmények után az illető az államigazgatási határozat hatályon kívül helyezéséért pert indított. Előadta, hogy a szőlőt tíz évvel ezelőtt nagybátyjától örökölte, a terület azonban már régen termelőszövetkezet használatába és tulajdonába került, mert nagybátyja oda bevitte. Mind a pestvidéki járásbíróság, mind fellebbezésre a Pest megyei Bíróság a keresetet elutasította. Megállapították: az ingatlan a felperes telekkönyvi tulajdona, azzal ő* rendelkezett, tehát adófizetési kötelezettség is terheli. Törvényességi óvásra, az ügyben hozott ezt a jogerős ítéletet, az elsőfokúval együtt, a Legfelsőbb Bíróság / hatályon kívül helyezte és »új eljárást rendelt el. i Ingaflanügyletek — egyszerűbben A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelettel módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályt. Az új rendelkezés jelentősen egyszerűsíti az ingatlanszerzési eljárást azzal, hogy csökkenti a „hatóságtól-hatóság- hoz” való küldözgetést. Az ingatlanok tulajdonjogának átírásáról idén január 1-től általában az illetékhivatalok intézkednek. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanszerzésről szóló okiratot (szerződést), valamint a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges mellékleteket nem a szerződő felek, hanem az illetékhivatalok juttatják el a földhivatalokhoz a tulajdonjog bejegyzése céljából. Az állampolgár tehát lényegében mentesül attól, hogy külön kérelmet nyújtson be a földhivatalhoz, vagy azt emiatt személyesen felkeresse. További egyszerűsítés az is, hogy a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket nem a földhivatalnál külön, hanem az illetékhivatalnál kell a vagyonátruházási illetékkel együtt megfizetni. (Mindezek gyors intézése érdekében azonban az is szükséges, hogy az állampolgárok az ingatlan szerzésére vonatkozó eredeti szerződést és ennek két másolati példányát — az ehhez tartozó igazolásokkal, valamint a tulajdonjog bejegyzési kérelemmel együtt — a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül az illetékhivatalhoz nyújtsák be.) / Ha a szerződést a vagyonátruházási illetékek kiszabása céljából nem kell bemutatni, az ingatlannyilvánításról, készített okirat egy eredeti és egy másolati példányát, valamint a tulajdonjog-bejegyzési kérelmet — a kapcsolódó egyéb okiratokkal együtt — továbbra is az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalhoz kell benyújtani. A benyújtás határideje az okirat keltétől, 3 más hatósági jóváhagyás esetén a jóváhagyástól — számított 30 nap. A 30 napon túl, de még a 90 napon belül benyújtott okirat esetén 1000 Ft, a 90 nap után benyújtott kérelem esetén pedig 1500 Ft késedelmi bírságot kell illetékbélyeggel megfizetni. Ebbe a csoportba főleg a szocialista szervezetek közötti ingatlanátruházások, valamint a tartós földhasználati jogról kötött szerződések és az OTP ingatlanforgalmi tevékenysége során keletkező okiratok tartoznak. Ha a tulajdonjog-átruházás mező- és erdőgazdaság ingatlanra (földre) vonatkozik, az erről készített okirat egy eredeti és négy másolati példányát, valamint a bejegyzési kérelmet — a kapcsolódó egyéb okiratokkal és a vevő által kiállított földtulajdoni nyilatkozattal együtt — az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalnál kell benyújtani. A benyújtás határideje az okirat keletkezésétől — más hatósági (pl. gyámhatóság) jóváhagyás esetén a jóváhagyástól — számított 30 nap. Az ingatlan tulájdoniogá- nak átírásáért fizetendő eljárási illeték nagysága január 1-től az ingatlan értékéhez igazodik és attól függően 100- tól 1000 forintig terjedhet.
