Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-09 / 289. szám

1977. DECEMBER D., PÉNTEK %Mthm PARLAMENTI BIZOTTSÁG TÁRGYALTA Kimagasló mezőgazdasági év Felgyorsult a gabcikovó—nagymarosi vízlépcső építésének előkészítése — Közműgondok Pest megyében Kiugró termelési fejlődést tervezett 1977-re a mezőgaz­daság, és úgy tűnik, hogy még a várakozáson is túllettek a gazdaságok — így lehet össze­foglalni az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának érté­kelését. A Parlamentben le­zajlott csütörtöki tanácskozá­son — amelyen részt vett Ino- kai János, az országgyűlés al­elnöke — a megállapítást megerősítette Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes is. A növénytermesztés eredményei­ből külön is kiemelte a zöld­ség- és gyümölcságazat ki­ugrását. A jó belföldi ellátás mellett az idén várhatóan az export is 20 százalékkal növe­kedik. A jó gazdasági év után jövőre meg kell szilárdítani az eredményeket. A lakosság vízellátása, a te­lepülések csatornázása és a környezetvédelem áll 1978-ban a munka középpontjában — tájékoztatta a képviselőket Gergely István, az Országos Vízügyi Hivatal államtitkára. — Jövőre a frízhálózatba mintegy 90 ezer, a csatorna- hálózatba pedig 30 ezer lakás bekötését tervezik az ország­ban. A mezőgazdasági terme­lés biztonságát szolgálja, hbgy várhatóan 30 ezer hektárral növelik az öntözött területű*., s szorgalmazzák a már meg­levő berendezések jobb hasz­nosítását. Jövőre felgyorsítják a gab- cikovo—nagymarosi vízlépcső­rendszer építésének előkészítő munkáját, hiszen a megvalósí­tásra az államközi szerződést a csehszlovák és a magyar kül­döttség már aláírta. A hozzászólásokban az or­szággyűlési képviselők szám­ba vették a jövő évi eredmé­nyes munka kellékeit, a gé­pek, a műtrágyák hasznosítá­sát, az új építkezések és a fej­lesztések kilátásait. Többen hangsúlyozták, hogy a már meglevő berendezéseket és munkaerőt jobban kihasznál­va lehet 1978-ban előbbrelép­ni. A tartalékok között emlí­tették az agrokémiai laborató­riumok tevékenységét, hiszen a szakemberek munkája nyo­mán sok helyütt kevesebb műtrágyával nagyobb termés­hozamokat érhetnek el az üze­mek. Bozsó Lászlóné (Pest megye, 3. vk.) a néhány ezer lakosú községek vízellátási gondjai­ról szólt. Sok helyütt vonta­tottan, megmagyarázhatatla­nul és indokolatlanul lassan haladnak az építkezésekkel. Zsámbokon például a lakosság négy even át gyűjtötte a pénzt a vízműtársuláshoz. Azóta újabb négy év telt el, de még mindig nem készültek el a munkával, holott van, aki már az építés teljes költségét befizette. A Pest megyei Viz­es Csatornamű Vállalat ráadá­sul hátrahagyva a félkész nunkát, cserbenhagyta a községet. A vállalat igazgató­ja pedig a képviselő levelére :nég csak nem is válaszolt... Molnár Béla a környezetvé- Jelmi bírságok ügyén tette szóvá, hangoztatva, hogy úgymond szemrebbenés nélkül izetnek a vállalatok. Ami még ényegesebb: később tovább /étenek környezetünk tiszta- iága ellen, társadalmi pénz- árcánk kárára. Éppen ezért a képviselő azt javasolta, hogy — a büntetések mellett — ordítsanak nagyobb gondot a yyárépítéseknél a környezet- védelemre, s a már meglevő szemeknél pedig erősítsék a ■első ellenőrzési rendiért. A tépviselő szólt a mezőgazda­ági kutatás helyzetéről is. Pál István a termelők, fel­vásárlók s feldolgozók közötti összhangra hívta fel a figyel­met. A szerződéses fegyelem, a tervszerű gazdálkodás és üzletkötés biztosíthatja a me­zőgazdaságban a változatlan termelési kedvet. A Fejér me­gyei példára hivatkozott, ahol az idén az 1967. évinél 50 szá­zalékkal több zöldséget, 25 százalékkal több tejet adtak az üzemek, s a felvásárlással általában nem volt gondjuk. Ezért aztán az állami gazda­ságok és a termelőszöve* keze­tek tovább növelik jövő évi gazdálkodási tervüket. Villányi Miklós pénzügymi­niszter-helyettes válaszában Meteovics József és Pál István kérdéseire is válaszolt, majd Bélák Sándor foglalta össze a vitát. Megállapította, hogy to­vább kell erősíteni a már meglevő együttműködést az élelmiszertermelők, a gépipar, a vegyipar és más tárcák kö­zött, hiszen ezek a területek mind több szállal kötődnek egymáshoz. Emlékezés Házi Ferencre Házi Ferenc, a munkásmoz­galom kiemelkedő személyi­sége születésének 75. évfordu­lója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepséget ren­deztek a Mező Imre úti teme­tő Munkásmozgalmi Panteon­jában. A síremléket az MSZMP Központi Bizottsága nevében Bondor József és Dabfónaki Gyula, a KB tagjai, a Párttörténeti Intézet képvi­seletében Vass Henrik igazga­tó és Zsilák András igazgató- helyettes koszorúzta meg. Bővülő árucsere­forgalom Tordai Jenő és Premysl Strougal külkereskedelmi mi­niszterhelyettesek csütörtökön Budapesten aláírták az 1978. évi magyar—csehszlovák áru- csereforgalmá és fizetési jegy­zőkönyvet. Az aláírásnál jelen volt dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, valamint dr. Václav Moravec, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. Az 1978. évi árucsereforgal- mi és fizetési jegyzőkönyvben előirányzott kölcsönös szállí­tások értéke 957 millió rubel, ami 11 százalékkal haladja meg az 1977-ben várható áru­csereforgalom szintjét. Ezen belül a gépipari ágazat termé­keinek forgalma gyorsabban, 15 százalékkal növekszik. Fi­gyelemre méltó, hogy a ko­operációs megállapodásokon alapuló forgalom részesedése tovább bővült, mintegy 26 százalékát alkotja a teljes for­galomnak. Ebben fontos sze­repet játszott a közúti jármű­gyártásra aláírt kormányszin­tű kooperációs egyezmény. A munkavédelmi szabályoknak megfelelően Százezreket nyerhetünk befektetés nélkül Munkavédelem — igen­csak helytelen kifejezés, hi­szen a munka nem szorul vé­delemre, annál inkább az em­berek. Már a tervezésnél Tény, s ezt igazolja a gya­korlat is, hogy az egyes épü­letek tervezésénél, kialakítá­sánál nemcsak érvényesíteni kell számos munkavédelmi előírást, hanem elkészültük után az előfeltételeket is meg kell teremteni a szabályok betartásához. Egyrészt vonat­kozik ez az üzemi épületek­re, csarnokokra és a kom­munális jellegű intézmények­re. Az üzemekben, mível ele­ve meghatározott a termelé­si folyamat, a szükséges tech­nológia, ismertek a vásáro­landó gépek, berendezések, könnyebb a munkavédelmi előírásoknak eleget tenni. Vi­szont kevésbé mondható ez el a különböző kulturális, egész­ségügyi, kereskedelmi és más kommunális épületekre, ezek­nél többnyire háttérbe szo­rul a munkavédelem. A ter­vezők csak az előírt számú helyre és alapterületre, vagy az előírt légköbméterre gon­dolnak. Az, hogy betartha- tók-e a munkavédelmi előírá­sok, csak az üzembe helye­zéskor derül ki. Sok a rossz példa. Pest megyében nem egy esetben Verseny minden középfokú — diákotthonban A nevelőmunkáról tájékozódott az Állami Ifjúsági Bizottság Az általános iskolai diák­otthonokat 100 százalékban, a szakmunkástanuló otthono­kat mintegy 90 százalékban, a középiskolás intézményeket több mint 70 százalékban fi­zikai dolgozók gyermekei lak­ják. E három intézménytípus nevelő munkájának eredmé­nyeivel és gondjaival foglal­kozott az Állami Ifjúsági Bi­zottság. Megállapították: az általá­nos iskolai diákotthonok leg­főbb hivatása, hogy biztosítsa a szakrendszerű oktatás teljes­sé tételét a szórványtelepülé­seken élő gyermekek számára. Ma még csupán 12 százalékuk él a diákotthonok adta lehető­ségekkel. A tanyai kisiskolák folyamatos magszüntetésével a diákotthonokban lakók 40 szá­zaléka már az alsótagozatos gyerekek közül kerül ki. A középiskolások 22 százaléka, a szakmunkástanulóknak pedig csaknem egyötöde nevelődik diákotthonban. Kedvező tapasztalatokat szereztek az úgynevezett munkás-paraszt kollégiu- j mok munkájáról, amellyel a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit készítik elő a felsőfokú tanulmányok folytatására. A három intézménytípus­ban több mint három és fél­ezer nevelő tevékenykedik. Valamennyien kedvezően fo­gadták a kötelező foglakozási idő 36 órára csökkentését, s az új rendtartásokat, továbbá az idei bérrendezést. A szakmunkás diákottho- ' nokban a kulturális fejlesztés, j sok esetben a gyerekek műve- J lődési hátrányának leküzdése. 1 általános műveltségük gyara- 1 pítása a legfontosabb feladat. Fokozott törődést, támogatást kívánnak — hiszen sokan ki- \ segítő iskolából érkeznek, má- , sok általános iskolai' tanul- | mányaikat nem fejezték be és i esti iskolába járnak. Az or­szág középfokú intzményei be­kapcsolódnak a kollégiumi versenybe. Évente 15—20 kollégium nyeri el a KISZ KB kollé­giumi zászlaját és díszok­levelét. A KISZ Központi Bizottságá­val egyetértésben az Oktatási Minisztérium a jövőben a kol­légiumi versenyt kiterjeszti valamennyi középfokú diák­otthonra. Országos tapasztalat: az intézmények aktív segítői a helyes pályairányításnak, a hivatástudatra nevelésnek. Többnyire kialakult már a gyerekekkel való differenciált foglalkozás, az egyéni korre­petálás rendszere. Viszont ta­lálkozni lehet nevelői türel­metlenséggel is. Elterjedt a felzárkózó fog­lalkozások gyakorlata az al­sóbb, a tehetségkutatás a fel­sőbb évfolyamokon. Több me­gyében a fizikai dolgozók diákott­honba felvett gyermekeit egyhetes nyári előkészítő tanfolyamra hívják be, hogy megbarátkoztassák őket a bentlakásos élettel, megis­merjék őket, s tájékozódjanak felkészültségükről. A nevelő- otthonok eredményes munká­ját dicséri: az általános isko- lások szinte mindegyike to­vábbtanul. Csak műszálból Évente 120 millió forint értékű női és gyermekruhát ad a kereskedelemnek a Ramóna Ruhaipari Szövetkezet. Kelméi­ket gödi szövödéjükben korszerű sík- és körkötő gépeken ál­lítják elő. A tetszetős anyagok és ruhák túlnyomó többségét a hazai piacokon értékesítik. Bozsán Péter felvétele hetekkel, sőt, hónapokkal is eltolódik egy-egy átadási ha­táridő. Gondoljunk csak a szentendrei megyei művelődé­si központra, vagy a váci leánykollégiumra — a mun­kavédelmi követelmények fi­gyelmen kívül hagyása miatt. A késés, már önmagában is jelentős kárt okoz, ugyanak­kor a szükséges módosítások, átalakítások további költsé­geket, időt, munkaerőt vesz­nek igénybe. S nem is ke­veset! Gyakran azután az utólagos változtatások nem is jelentenek tökéletes meg­oldást, csak kompromisszu­mokkal fogadhatók el. Nem mellékes — Nem elhanyagolható té­ma ez, nem intézhető el egy kézlegyintéssel — mondja Doszpod Béla, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezető­je. — Pest megyében a ta­nácsok az ötödik ötéves terv­ben mintegy hétmilliárd fo­rintot szánnak fejlesztésre- beruházásra, s az összegből nagy hányadot tesznek ki a kommunális létesítmények. Lénveges feladatunk tehát az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani a beruházásokról a munkavédelmi szempontokra. Százezreket nyerhetünk, s ez közös érdeke az építtetőknek, a tervezőknek, a kivitelezők­nek, és az engedélyező ható­ságoknak is. — A munkavédelmi felada­tok ugyanis szorosan kap­csolódnak a beruházási fo­lyamat egyes fázisaihoz. A ter­vezést megelőzően olyan prog­ramot kell készíteni, amely fi­gyelembe veszi a munkavé­delmi előírások maradékta­lan betartásának lehetőségét is. E szempontokat nem hagy­hatják figyelmen kívül a ter­vezők sem. Helyes, ha a vál­lalati tervzsürikben helyet kapnak a munkavédelmi szak­emberek is. Mindezek mellett fontos a feladata a hatósági engedé- lyezőknek is. Nem arról van szó. hogy elhúzzák az enge­délyezési eljárást, hanem ar­ról, hogy rugalmasan, de ala­pos körültekintéssel nézzék meg, minden feltétel meg­felel-e, a munkavédelemmel kapcsolatosak is. Természetesen a kivitele­zők felelőssége is nagy. A holt tervekből általuk lesz vaJ. lóság, nőnek üzemekké, isko­lákká, kórházakká a rajzok,’ Időben ellenőrizni — Első és legfontosabb — hangsúlyozza Doszpod Béla —, hogy a dokumentációnak megfelelő legyen az építés- szerelés. önkényesen, vagy kényelmi szempontból senki se térjen el a tervtől. Ha bár­mi okból — például anyag- beszerzési nehézségek miatt — változtatni kell valamin, akkor be kell vonni a szak­embereket, kikérni vélemé-' nyűket. S mi kell ahhoz, hogy ne az üzembe helyezéskor de­rüljön ki: nem megfelelő a szellőzés, hiányzik az iskola elől a védőkorlát — apróság ugyan, de súlyos balesetek oka lehet —, vagy, hogy az ABC- ben szűkek a közlekedési utak? Egyszerű a válasz. Cél­szerű, ha időben felülvizsgál­ják az épületeket az illetéke­sek, amikor még bonyodal­mak nélkül, kevesebb költség­gel kiküszöbölhetők az ész­lelt hiányosságok. Ezzel meg­előzhető a használatba vétel elhúzódása. — Mindezek, amiről most beszéltem, nem újkeletű dol­gok — összegzi mondandó­ját az osztályvezető. — A fel­adatok adottak: pontosan meghatározott tervezési prog­ramok és tervek készülje­nek. A valamennyi illetékes hatósággal egyeztetett terve­ket a különböző szintű terv- zsűrik minden szempontot figyelembe véve vizsgálják meg. Az egyes hatósági elő­írások nem egységesek, ezen változtatni kell; a kiviteli tervdokumentációt a beruhá­zási vállalat munkavédelmi szempontból is ellenőrizze és egyeztesse az üzemeltetővel, Szoros együttműködés Megtudjuk, hogy mindeh­hez már készülőben van egy együttműködési szerződés is a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsával. A megállapodás­tól elsősorban azt várják, hogy a munkavédelmi elő­írások érvényesülése érdeké­ben gyökeres szemléletbeli változás következzék be. Száz­ezrek nyerhetők ezzel — kü­lön befektetés nélkül. Dodó Györgyi Tárolókban a takarmányok Tárolókban van a kukorica- termés, az egyéb takarmány­féléket is elraktározták — a gabonaipar kiegyensúlyozott takarmányellátást biztosít a téli hónapokra. Az ipar vállalatai egy év alatt negyedmillió tonnával bővítették a rakteret; kor­szerű, vasbetonsilók és köny- nyűszerkezetes csarnoktáro­lók épültek, s ezeket az el múlt hetekben-hónapokban feltöltöttek. A bővítési prog­ramba a mezőgazdasági üze­mek is bekapcsolódtak, hoz­závetőleg százezer tonna bú­za és kukorica befogadásá­ra emeltek raktárakat. Ennek ellenére még mindig nem jut minden szállítmány központ­átvevőhelyre, mert, bár a tervidőszakban folyamatos beruházásokat hajtanak vég­re. a termés egy részét egye­lőre még kénytelenek a ter­melőüzemeknél bértárolásban tartani. Idén mintegy 700— 800 ezer tonna kukorica hu­zamosabb ideig a mezőgazda- sági üzemek tárolóiban ma­rad, addig, amíg elfogy a köz­ponti készlet. Az ipar ideig­lenes tárolásra is felkészült, összesen egymillió tonna ab­A külügyi tárca ez évi mun­kájáról, valamint — a jövő évi költségvetési javaslat tük- 1'ében — az 1978. évi tervek­ről tárgyalt csütörtöki ülésén az országgyűlés külügyi bi­zottsága. A Gyenes András el­nökletével megtartott tanács­kozáson részt vett Péter Já­nos, az országgyűlés alelnöke és Púja Frigyes külügyminisz­ter. A képviselők kérdéseire és észrevételeire Roska István külügyminiszter-helyettes és Kállai Lajos pénzügyminisz­ter-helyettes válaszolt. A vitában felszólalt Darvasi István, Kelen Béla, Nánási László, Novics János, Pethő Tibor, Sebest Lászlóné, Stock János és Tausz János (Pest megye, 22. vk.). A külügyi tárca mérlege, tervei [ rakfélét tartanak szerfás, fe­dett épületekben, de olyan körülmények között, hogy a takarmány minőségét szava­tolni tudják. December ele­jén mindössze 40—45 ezer tonna kukorica van zsákok, ban, ponyvákkal lefedett át­meneti raktárakban, ezt a készletet a takarmánykeverő üzemek környékén helyez­ték el, és december 15-ig fo­lyamatosan fel is dolgozzák. A jól sikerült raktározás utón a mezőgazdasági terme­lők — ide számítva a kister­melőket is — zavartalan téli­takarmány-ellátásra számít­hatnak. Az idén a tavalyihoz képest már eddig is 10—12 százalékkal nőtt a takarmány­boltok forgalma, az eladott tételek 37—38 százalékát a kistermelők vásárolták meg. A háztájiban tartott állatál­lomány eddig mintegy 10 szám zalékkal több, központi kész­letből származó takarmányt fogyasztott el, mint tovaly. A téli hónapokban több mint 5100 takarmánybolt tart nyitva. A legtöbb elárusítóhe­lyen a takarmányok teljes választékát biztosítják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents