Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

Hajóval Pozsonyba Nyugdíjasok találkozója Rendezi e a KlOSZ-csoport A KIOSZ városi csoportjá­nak nőbizottsága a gödöllői székházban nyugdíjas-találko­zót szervezett. A nőbizottság kedves, meghitt légkört terem­tett. a jobbnál jobb harapni- valót batyujukban vitték ma­gukkal. Az egybegyűlteket Bánkuti Béláné, a KIOSZ helyi cso­portjának titkára üdvözölte. Eljött a nyugdíjasok közé Ber- náth Józscfné megyei tanács­tag is. A terített asztalok mellett az idős emberek sokáig be­szélgettek emlékeikről, mun­kájukról. Krémer János aszta­los, Niierges Pál faesztergá- lvos. Molnár Béla kályhás. Szőke Károly szabó, Kiss Ist­ván festő. Szálkái István asz­talos. Bánki Ferenc bádogos, s a többiek, örömmel szóltak szakmájuk szépségéről, A baráti találkozó módot nyújtott arra is, hogy a vendé­gek betekinthessenek a nőbi­zottság munkáiéba. Az asszo­nyok sokat vállalnak maguk­ra: segédkeznek a KIOSZ­taggyűlések szervezésében, ki­A morf. látogatják beteg kollégáikat. fTavasszal túrára indulnak; szárnyashajóval Pozsonyba utaznak. Remélik, hogy ez az út is, miként a vácrátóti és &cii..^i*iixc4C^cU. JVjXcLi'í'üU.i.ctS, SvJíi. szép élménnyel gazdagítja őket. S abban is biztosak, hogy nem ez volt az ‘utolsó nyugdíjastalálkozó, s hogy jö­vőre is szívesen jönnek el a munkából visszavonult bará­taik egy kis beszélgetésre. Cs. J. Túlnyomásos íe'iíleikezelá A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1977. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Látszólag könnyű mesterség s Events négyszáz jogosítvány Sorkötelesek és amatőrök az MHSZ-hen Látszólag könnyű mesterség az autóvezetés. Csak a kor­mányt kell fogni, néha-néha pedálokat, gombot, jelzőszer­kezetet nyomkodni. Aki maga is tanulta, tudja, cseppet sem könnyű tudomány ez. Az első órákban rossz irányba moz­dul a kormány, a sebesség- váltó zörögve, csikorogva jel­zi, hogy ügyetlen kezek-lábak irányítják. Nagy figyelemre, összpontosításra, kitartásra, no és megfelelő oktatóra van szükség. Az MHSZ városi-járási gép­járműiskolájában évente kö­rülbelül 400 sorköteles fiatalt és egyéni tanulót képeznek. Az iskola legfőbb feladata, hogy a sorköteles fiatalok kel­lőképpen elsajátítsák a gép­járművezetés gyakorlati, el­méleti tudnivalóit, s a műsza­ki hibák kijavításában is kel­lő jártasságra tegyenek szert. Tevékenységükről Soltész Fe­renc kirendeltségvezető így beszél: Előkészítő — Előkészítő tanfolyamokat szervezünk a sorköteles fiata­OLIMPIAT IS RENDEZNEK A galambsport szépsége, öröme RÖPTETÉS ELŐTT ÖZVEGYSÉG Bizonyára kevesen tudják, hány órát képes egyfolytában levegőben tölteni egy posta­galamb, s hogy ezeknek a madaraknak olimpiát is ren­deznek. A postagala m bs por t érdekességeiről tájékoztatott Pesti Rudolf, neves gödöllői postagalamb-tenyésztő és ver­senyző, aki harminc éve hódol ennek a szenvedélynek. A kö­zelmúltban baráti meghívásra és tapasztalatcserére Párizsba utazott Edouárd Filettéhez, a francia Postagalamb Szövet­ség elnökéhe*, akihez évek óta szoros baráti kapcsolat fűzi. Galambjai jóvoltából már számos külföldi városba ellátogathatott, s több előke­lő versenyen szereztek neki madarai elismerést. — Magyarországon nem eléggé elterjedt a postaga- lambsport — kesereg Pesti Rudolf. — Igaz, a magyar szövetségnek majdnem ötezer tagja van és ez mintegy két- száz-kétszázötvenezer jegy­zett, gyűrűzött galambot je­lent. Sport ez is a javából, hiszen még olimpiát is ren­deznek a galamboknak. 1975- ben hazánk volt a gazdája e nemes vetélkedőnek. A ma­gyar versenyzők közül a standard kategóriában Bagyu- la József galambja nyerte meg az első díjat. 1500 dollárt kínáltak a győztes galambért, de tulajdonosa nem vált meg tőle. A hazai fülnek ez kissé idegenül hangzik, ám külföl­dön ebben a sportágban is él a profizmus. A versenyeken a két-háromezer belga fran­kot is eléri a győztes jutalma, és a galambok is igen' szép összegekért cserélnek gazdát. A lóversenyhez hasonlóan fo­gadásokat kötnek, s néha csillagászati összegeket nyer­nek. — A postagalamb-tenyész- tés hazája Belgium, s innen valók a legnevesebb ver­senyzők is. Közülük is ki­emelkedik Van Hei, akit a világ legnevesebb tenyésztő­iéként tartanai? számon — magyarázza Pesti Rudolf. — Mire képes egy posta­galamb? — Légvonalban kilencórás repüléssel 850 kilométert is tett már meg versenygalamb. Van olyan verseny, hogy a röptetési helytől 1200 kilo­méterre levő dúchoz kell re­pülni a madaraknak. Egy-egy nagyobb verseny előtt szin­te karanténban tartják a ma­darakat. Nagy hozzáértést igényel a galambok felkészí­tése is. A különféle módsze­rek között talán a legérdeke­sebb az úgynevezett özvegy- ségi. Ilyenkor a tojót külön­zárják, s a tapasztalatok sze­rint az özvegy hímek ver- senyképesége nő. — A versenyek előtt mi­lyen szempontok szerint vizs­gálják a madarakat? — Döntő az orrdudor szí­ne, a szem és a tollazat fé­nyessége. — Gödöllőn milyen az egyesület munkája? — Huszonöt tagunk van, de szeretnénk, ha az iskolások figyelmét, érdeklődését, is­meretterjesztő előadásokkal felkelthetnénk e szép és érde­kes sport iránt. A híresztelé­sekkel ellentétben nem egész­ségtelen sport. Nem olcsó és eléggé helyigényes. Hazánk­ban már néhány tanács, pél­dául a tatabányai, segítséget nyújt a tenyésztőknek, egy kicsiny földterülettel. Itt együtt állnak a dúcok, de mégis elkülönítve folyik a tenyésztés. A versenygalam- bok rendszeres orvosi fel­ügyelet alatt állnak és a te­nyésztők is rendelkeznek né­mi állatgyógyászati, öröklő- déstani ismerettel. Külföldi versenyre is csak állatorvosi engedéllyel repülhetnek. Saj­nos a légpuskák és a mező- gazdasági vegyszerek térhó­dítása állandó veszélyt jelent e kedves szárnyasoknak. — S végül még egy kérdés mennyit eszik egy galamb na­ponta? — Négy deka vegyes takar­mányt és antibiotikumokat is kap. Mitru Mihály loknak. Ez idő alatt megszer­zik a szükséges orvosi és pá­lyaalkalmassági bizonyítvá­nyokat, s 15 órán át némi is­meretanyagot is kapnak arról hogy a tanfolyamon miről is lesz szó. A tanfolyamok szer­vezésében a községek lövész­klubtitkárai nagy segítségei adnak, külön ki kell emelnem az erdőkertesi Kiss István ne­vét. Szívesen jönnek a fiata­lok, különösen azok, akiknek még nincs szakmájuk, hiszer hivatásos gépjárművezetőként bárhol elhelyezkedhetnek. — Hetenként hány alkalom­mal vannak az előadások? — A hét minden napján, délután öttől este kilencig. Ez kissé megterhelő a fiatalok­nak. Főként azoknak, akik pesti munkahelyekről igye­keznek ide esténként, és az előadások után tovább utaz­nak valamelyik községbe. A fiúk mégis kitartóak, érzik a tanfolyam jelentőségét, az sem mellékes, hogy olcsón jutnak hivatásos jogosítványhoz. A lemorzsolódás csoportonként 5—6 százalékos. — Hány oktató vesz részt a képzésben, s hány gépkocsija van az iskolának? — Ketten az elméleti, hár­man a gyakorlati ismereteket oktatják, a vezetést hat gép­kocsin tanulhatják. Az elmé­leti anyagot 380, a gyakorlatit 66 óra alatt sajátítják el, tíz órában pedig általános honvé­delmi, politikai kérdésekről, a Magyar Honvédelmi. Szövet­ségben folyó munkáról hall­hatnak előadást. Első hely Hogy valóban eredményesen oktatnak a gödöllői iskolában, azt bizonyítja, hogy a Vezess kiválóan mozgalomban, a me­gyei versenyen az elmúlt év­ben a második helyet szerez­ték meg, egyikük az országos döntőbe is eljutott. Az idén a nem hivatásos vezetők az el­ső helyet szerezték meg, a sorkötelesek a negyedik he­lyen végeztek. — A verseny azzal a tanul­sággal járt — magyarázza Soltész Ferenc —, hogy a hi­baelhárítás oktatására na­gyobb súlyt kell fektetnünk. — Az oktatást milyen szem­léltető eszközök, technikai be­rendezések segítik? — Oktatóterem, tanműhely, film- és diavetítők, magneto­fonok, s általában azok az eszközeink megvannak, ame­lyek ma nélkülözhetetlenek. — Négyszáz embert kellően felkészíteni a gépjárműveze­tésre nem kis dolog. Az okta­tókon nagyon sok múlik ... — Valóban, mert nemcsak a konkrét vezetési technikát oktatják, hanem személyes hatásúak, a közlekedési mo­rálról vallott elképzeléseik a leendő gépjárművezetők neve­lésében, irányításában is dön­tőek. Ezért magas a követel­mény velük szemben, csak oktatói vizsgával jöhetnek er­re a pályára, ami sajnos, anyagilag nem kellően elis­mert. Állandó készenlétet, ide­gi feszültséget és felelősséget jelent nap mint nap autóba ülni gyakorlatlan vezetők mellé, akiknek nagy hibáit Szívesen Soltész Ferenc négy éve áll a kirendeltség élén. Nyugdí­jasként csaknem minden ide­jét az iskola ügyeinek intézé­sével tölti, egy-egy előadás erejéig az oktatómunkában is részt vesz. Szívesen beszélget­nénk még a kirendeltség sok­rétű és érdekes tevékenységé­ről, de Soltész Ferencet vár­ják a tanfolyamra jelentke­zők. A hónap közepén két csoportban, mintegy nyolcva­non vágnak neki a gépjármű- vezetés elsajátításának. Gáspár Mária csak egy fékkel vagy egy gyors kormánymozdulattal hozhatja helyre. — A kirendeltség részt vesz az amatőr, az egyéni gép- járművezetők képzésében is. — Nem fő feladatunk, de amíg szükség van rá, szíve­sen csináljuk. Velük nehezebb a helyzet. A kötelező 30 óra vezetés nem mindenkinek ele­gendő. Tavaly az átlagunk 34 óra volt, az idén már 40 fe­lett járunk. .Sajnos, magas a bukási arány is: 50 százalék. Általában az egyéni tanulók 20 százaléka csak másodszor­ra. vagy harmadszorra tesz sikeres vizsgát. Csoportonként akad 2—3 olyan tanuló is, aki több ezer forintot költ a jo­gosítvány megszerzésére, hiá­ba. Sikertelen vizsgái mégsem csökkentik vállalkozó kedvét. Az alkalmassági vizsgára nem szívesen mennek el, s ott sem fogadják kellő komolysággal őket. Ellenpélda, hogy nemrég egy hatvan év feletti tanulónk első alkalommal sikeresen vizsgázott valamennyi tárgy­ból. Kismamaklub Előadás és válasz A kismamaklub legközelebbi foglalkozásán, ma, december 8-án, a fogamzásgátlás legfon­tosabb kérdéseiről hallhatnak előadást, s problémáikra is vá­laszt kaphatnak. Túlnyomásos felületkezelő, szemcseszóró berendezés gyár­tását kezdte meg az aszódi Vegyesipari Szövetkezet lakatos- résziege a Műszeripari Kutató Intézet részére. A képen: a munkaszekrényt köszörüli Katona András. Pénz, szemléltető eszközökre Kommunista műszak az iskoláért A MÁV hatvan—salgótarjá­ni pályafenntartási főnökség Petőfi szocialista brigádja az elmúlt hónap egyik szabad szombatján kommunista mű­szakot vállalt az isaszegi Dam­janich János általános iskola patronálására. Mint már hírt adtunk róla: a nagyközség ál­talános iskolája négy tante­remmel bővült. A lakosság az építést társadalmi munkával segíti; az említett Petőfi brigád viszont — Tóth Józsefné bri­gádvezetővel az élen — arra vállalkozott, hogy egy mű­szakra járó munkabérével hozzájárul a szemléltető esz­közök vásárlásához. A pályafenntartási főnökség a közelmúltban már átutalta az iskolának a több, mint kétezer forintot, amellyel az oktatási eszközök tárát bőví­tik. Az iskola és a Petőfi szo­cialista brigád közötti kapcso­lat megalapozott: a brigádta­gok egy részének gyermeke ebben az iskolában tanul. K. Z. P. Festés, mázolás, szere'és MUNKAFELVEVŐ A JÁNOS UTCÁBAN Érdeklődései figyelik a járó­kelők a János utcai élelmiszer- bolt szomszédságában folyó építkezést: vajon mi készül itt. Különböző véleményeket hallani. Van aki már az új piactér egyik üzletét látja benne, van aki egy piciny vá­sárcsarnokot. A további talál­gatások elkerülése végett el­áruljuk, hogy a Rákospaták szomszédságában emelt' 'föld­szintes épület — melynek már a vasbeton koszorúja készül —, az építőipari szövetkezet munkafelvevő irodája lesz. Ez azt jelenti, mondotta Berencsi János elnök, hogy festő és mázoló, üveges, szerelő, laka­tos és más jellegű munkákat vállalnak majd. Valószínű, hogy sokan ve­szik majd igénybe a szövetke­zet új szolgáltatásait, s bí­zunk abban, hogy tovább öregbítik jó hírnevüket az épí­tőipariak. Csiba József Képviselői fogadóóra Érdekes beszámdó, sok kérdés Üdülőkörzet a Domony-völgyben Választói között, az Ikladi Ipari Műszergyárban tartott fogadóórát dr. Cselőtei László országgyűlési képviselő, akit a gyár dolgozói hívtak meg, hogy szűkebb hazájuk és az ország örömeiről, gondjairól halljanak parlamenti képvise­lőjüktől. A találkozón a gyár dolgozóit párt- és KISZ-tagok, szakszervezeti aktívák, gazda­sági vezetők képviselték. A résztvevők érdeklődéssel hallgatták dr. Cselőtei László beszámolóját, aki az ország- gyűlés, a bizottságok és a kép­viselők feladatairól, munkájá­ról, kötelezettségeiről beszélt. Az ország nriindem részébe Mintegy hatszázötvenféle gyógyszert ellenőriznek havonta az Eszkularisus szocialista brigád tagjai a Gyógyáru Értéke­sítő Vállalat gödöllői telepén. Innen látják el az ország gyógyszertárait és kórházait medicinával és kötszerrel. Képün­kön: a brigád munka közben. Barcza Zsolt felvételei Szólt a megye és az ország mezőgazdaságának helyzeté­ről, s kitért az ipari műszer­gyár mezőgazdasági kapcsola­taira is. Örömmel hallották a gyár dolgozói, hogy jól dön­töttek, amikor elhatározták, hogy bekapcsolódnak az állat­tartás gépesítésének program­jába. Az Ikladon gyártott sza­bályozók, ventillátorok, töltő- és ürítőberendezések még so­káig kelendőek lesznek. Szó esett a háztáji, a kise­gítő gazdaságok szerepéről is, s a képviselő szavai nyomán minden bizonnyal még többen kaptak kedvet hozzá, hogy maguk is kertészkedésre ad­ják a fejüket, s a gyári munka után, szabad idejük egy részét ezzel az egészséges és hasznos foglalatossággal töltsék el. A gyár tanácstermének hall­gatósága sem maradt szótlan, tizenöten szóltak hozzá a kép­viselő beszámolójához. Az ál­talánosabb témákon kívül — mint a fiatalkorúak bűnözése, az árdrágítás, a lakos­ság ellátása — szóba ke­rültek az ikladiakat közvetle­nül érintő kérdések is. Pél­dául az, hogy mikor válhat valósággá a terv, a gyár mel­letti uszoda. Beszélgettek ar­ról is, hogy újabb munkásla_ kasok épülnek Aszódon, s hogy a gyár a Domony-völgy- ben akar üdülőkörzetet létesí­teni dolgozóinak. A jól sikerült találkozó részt­vevői egyöntetűen vallották, hasonló beszélgetésekre a jö­vőben is szükség lesz, mert mindenki jól jár: a választók értékes információkat kaphat­nak, s az országgyűlési képvi­selő is jobban megi-meri vá­lasztói gondjait; érdekeikej így hatásosabban képviselheti L. K.

Next

/
Thumbnails
Contents