Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

19T7. DECEMBER 8, CSÜTÖRTÖK «« > « -gígjjr -m Küldő ttgyűiés Albertirsán Az Albertirsa és Vidéke ÁFÉSZ az elmúlt napokban tartotta küldöttgyűlését. Nagy Imre elnök tájékoztatta a megjelenteket az ötéves terv­időszak idei legfontosabb eredményeiről és a jövő évi feladatokról. A beszéd után több hasznos hozzászólás és javaslat hangzott el. Például az, hogy az ÁFÉSZ húsbolt­ja mellett szükség lenne még egy üzletre, a jobb ellátás érdekében, fgéretet kaptunk arra, hogy a Dimitrov Tsz a közeljövőben megvalósítja azt a javaslatot. A gázcseretelep átépítésével kapcsolatban is több hasznos ötletet adtak a felszólalók. Virág Mihály Albertirsa Veteránok köszöntése A felszabadulás után Bu­daörsön az ország minden részéből sok munkásmozgal­mi veterán telepedett le. Olya­nok is vannak közöttük, akik Budaörsön születtek és ma is a községben élnek. Sokan közülük a fasiszta uralom ide­jén külföldre menekültek és ott folytatták a harcot. Gyu- ricza Mátyás és Hoffmann István például Spanyolor­szágban küzdöttek a fasiz­mus ellen. Már hagyomány Budaör­sön, hogy novemberben a nagyközségi pártbizottság ba­ráti találkozóra hívja meg a községben élő és a közélet­ben tevékenykedő veteráno­kat. Ez történt a napokban is, amikor a pártbizottság ne­vében Valentin Károly sze­retettel és tisztelettel köszön­tötte az idős embereket. Az összejövetelen részt vettNasz- vadi János tanácselnök, Weisz József, a helyi, szakmaközi bi­zottság titkára, Lakasz Mag­dolna, a KISZ-bizottság tit­kára és Gallina József, a pártbizottság munkatársa. A meghitt beszélgetés alapgon­dolata a nagyközség fejlesz­tése és jövője volt. Többen elmondták tapasztalataikat és javaslataikat. Első ízben állították ki a budaörsi em­léklapokat, amelyek a közsé­gi pártmunkát, továbbá a munkásmozgalmi veteránok harcos életútját dokumentál­ják. Lenért József Budaörs Munkás—katona találkozó Az elmúlt napokban a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola küldöttsé­ge Csepelre látogatott. A ta­lálkozón részt vettek a cse­peli munkásőregység parancs­nokságának képviselői is. A vendégeket először a nagy­üzem munkájáról, minden­napi életéről tájékoztatták, majd megtekintették a gyár­óriás múzeumát és azt a fil­met, amely az üzem múltját és jelenét mutatja be. Ezt követően néhány üzemegy­ség munkáját nézték meg, majd ellátogattak a munkás­őrök kiképzési bázisaira. A találkozó végén a főis­kola citerásai műsorral kö­szöntötték a csepelieket, majd a katonai tanintézet küldött­ségének vezetője, Babos Ist­ván alezredes a 30 éves fő­iskola emlékplakettjét adta át a gyár dolgozóinak. A nagyüzem pedig a Tanács­köztársasági Emlékmű kicsi­nyített másával ajándékoz­ta meg a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskolát. Géczi Sándor Szentendre Hasznos mozgalom Szép feladat a fásítás, amely napjainkban hasznos mozga­lommá terebélyesedett. Élet­re hívója a Hazafias Nép­front és lelkes támogatói az erdészetek dolgozói. A töki Egyetértés Tsz_ben minden évben bizonyos terü­letet fásítanak a zsámbéki medencében. Aki az új tele­püléseket nézi, láthatja, hogy igyekeznek a sétányokat, parkokat kialakítani. Nem­csak telepítenek, hanem éven­te mintegy ezer saját nevelé­sű csemetével fásítanak. Lé­nyeges azonban az erdő gon­dozása és területének növelé­se is. Amíg a parkok, utak, lakótelepek kialakításánál a fenyő-, a nyár- és a hársfa azok a fajták, amelyek az ül­tetés szempontjából számba- jöhetnek. Az erdő felújításá­HOL A GAZDA? Ceglédi mozaik TALÁLKOZÁS AZ ÍRÓVAL Nemrégiben jól sikerült író —olvasó találkozót rendeztek a KÖZGÉP ceglédi gyárában. Sánta Ferenc Kossuth-díjas íróval. A vendég többi között be­szállt arról, hogy legközelebbi regénye a római korban ját­szódik és problémaköre az, hogy a megtévesztett ember­ből a körülmények folytán ho­gyan válhat tetteiért jogilag és morálisan egyaránt fele­lősségre vonható egyén. Elő­tanulmányaiból rendkívül sok és érdekes adatot mesélt a korabeli életmódról, társa­dalmi szervezetekről, szoká­sokról. Hangsúlyozta azt is. hogy az író—olvasó találko­zók rendkívül fontos szerepet tölthetnek be a társadalom felelősségérzetében, felkelté­sében. Beszélt a színvonalas kritikáról is, mely irodal­munk fejlődését feltétlenül segíti. Maczelka Tibor Cegléd Cegléden lakom a Fő tér kö­zelében. Évek óta tűnődöm már, hogy az itt levő két vil­lanyóra, sőt, a mozi felett le­vő harmadik —■ miért nem működik? Pedig ugyancsak szükség lenne rá, hisizen a té­ren van a buszmegálló is, ahol naponta rengeteg ember vá­rakozik, vagy utazik. Ügy tű­nik, hogy ezeknek az óráknak nincs gazdájuk. Vargha Gyuláné Cegléd Válaszol az illetékes Maki Lapunk október 27-i szá­mában Örkényi kérés cím alatt Orosházi József pana­szát közöltük, amelyben a Jó­kai út és Zrínyi út sarkán váróhelyiséget hiányol töb- bedmaga nevében. A levélre dr. Pártay Tiva­dartól, a Volán 20. számú Vállalat főosztályvezetőjétől kaptunk választ. Tájékoztatá­sul közölték, hogy a vállalat­nak sem anyagi kerete, sem kapacitása nincs váróhelyiség építésére. Ilyen jellegű kérés­sel a területileg iLletékes ta­nácshoz kell fordulni. A vá­laszlevél keltével egy időben megkérték az Örkényi taná­csot a szükséges lépés megté­telére. nál viszont alkalmazkodni kell a meglevő erdőterület fájához és talajához. A fa fontos szerepet tölt be a tsz gazdasági életében is, hiszen jól felszerelt faüzeme is van. Készítményei között kapukat, kerítéseket, fiazta- tókat találunk. Ezek mellett a Pest megyei Vendéglátó Vállalat egységei részére bel­ső berendezési tárgyakat, fal­burkolatokat, térelválasztó­kat is készítenek. Újdonságuk a fűtőtestek burkolata, amely a lakást is díszíti. Padányi Lajos Budakeszi Rövid számvetés A festői környezetben fek­vő Bag nagyközség a napok­ban ünnepli felszabadulásá­nak 33. évfordulóját. Ez idő alatt gyökeres gazdasági és társadalmi Változáson ment keresztül. E rövid tudósítás­ban csak néhány tényt sze­retnék felsorolni. Ma huszonnyolc pedagógus tanítja a helybeli diákokat, és 1962-től ötcsoportos napközi otthonos óvoda van a köz­ségben. Az általános iskolát végzettek közül szinte min­denki továbbtanul szakkö­zépiskolákban, szakmunkás- képző intézetekben, gimnáziu­mokban. A Dózsa György Művelődé­si Központ már országos hír­nevet vívott ki magának. A 400 nézőt befogadó nagyszín­házteremben rendszeresen tar­tanak előadásokat. Harminc szakkör,, különböző klubok állnak az érdeklődők rendel­kezésére. Itt működik a gö­döllői zeneiskola kihelyezett zongoratagozata is, valamint a Muharay Elemér népi együt­tes, amely már kivívta a kö­zönség és a szakemberek el­ismerését. Hatezer kötetes könyvtára is van a község­nek. nyolcszáz beiratkozott ol­vasóval. Nagy jelentőségű munkát fejeztek be a településen 1957- ben: a villamosítást. Az el­múlt évben pedig a községet bekapcsolták a Galgamenti Regionális Vízhálózatba, húsz kilométer csőhálózattal és 56 közkifolyóval. Két új lakó­telepet is felépítettek.» Az e"vik a Szabadság telep, mely­nek útjait röviddel ezelőtt korszerűsítették. A másik a vasút környéki új telep, ame­lyet négy éve kezdtek el épí­teni. 1975. január elsejétől Bag közös tanácsú nagyközséggé alakult Hévízgyörkkel. Ezen a területen halad majd át az épülő M—3-as autópálya, amelynek egyik csomópont­ja, illetve kitérője éppen Ba­gón lesz. Itt épül még az or­szág legnagyobb, 220 m-es völgyhídja is, amely a vas­utat. a budapest—hatvani 3- as számú utat, valamint az Aranyos patakot fogja átível­ni. Iszlai Albert Bag Kölcsönösen segítenek Régi problémája a pomázi közművelődés dolgozóinak az, hogy nem sikerült szoros kapcsolatot kialakítaniuk a közoktatással, a helyi általá­nos iskolákkal. Mindenkinek, aki ezen a területen dolgozik az a vá­gya, hogy minél több fiatalt vonjon be munkájába. Ezek a fiatalok ugyanis kilépnek az életbe, és további szelle­mi gyarapodásuk már a köz- művelődés színvonalán mú­lik. A közeli napokban együtt­működési megállapodást kö­töttek a művelődési ház vezetősége és az általános is­kolák igazgatói. Ennek értel­mében az iskolák tanulói részt vesznek a művelődési ház rendezvényein, természe­tesen az érdeklődési körük­nek megfelelő klubokban, szakkörökben. Ezzel szemben a klubok minden eszközzel segítik az általános iskolai oktatást. A tanulók számá­ra külön programokat szer­veznek, és rendelkezésükre bocsátják azokat a tárgya­kat, eszközöket, gyűjtemé­nyeket, amelyek az oktatást segíthetik. Az egyes kiscso­portok és az iskola között összekötő pedagógusok tevé­kenykednek. A megállapodás eredménye máris kézzelfogható. A hely­történeti klub egyes rendez­vényein szép számmal je­lentek meg iskolások is, és szemmel láthatóan élvezték az előadásokat Balogh Gyula Pomáz Szerkesztői üzenetek L. I.-né, Kartal: Köszönjük a szerkesztőségünkbe küldött tudósí­tást. Örülünk, hogy jól sikerült és kellemes hangulatban telt a bemutató. K. M., Vác: Szívből gratulálunk a szép teljesítményhez, és tovább­ra is várjuk észrevételeit, javasla­tait, H. V., Dunakeszi: Panaszát to­vábbítottuk az illetékeseknek. Vá­laszukig szíves türelmét kérjük. Vérségi krónika Ünnep után. Bizonyára mások is voltak hasonló helyzet­ben: ki kell mondaniuk a feszítő gondolatokat, másképp nem tudnak szabadulni tőle. Így vagyok most én is, hiszen több mint három hete ünnepeltük a Nagy Október 60-ik évfordu­lóját és az ünnep hozta gondolatok egyre csak halmozódnak fejemben. Részt vettem a gödöllői járásban rendezett több ünnep­ségen: a rádió és a televízió is sokat foglalkozott a 60 év előtt történt eseményekkel. Gazdag dokumentumok ismertették Lenin elvtárs életútját, az első szocialista ország megterem­tőjének munkásságát. November hetedikét őszinte, tiszta szív­vel ünnepelték a világ minden részében a haladó gondolko­dású emberek. Az ellmúlt 60 esztendő példa rá, mennyire nagy­erejű. embereket megmozgató esemény volt a Lenin vezette forradalom. No, de inkább arról szólnék most, ami bennünk megmaradt, az ünnep, a koccintás, a terített asztal után kö­vetkező hétköznapokra. Nem mintha hétköznap nem lenné megterített asztal minden családnál. Van, és nem is akármi­lyen étel kerül rája. A végzett munka után jut még pohár borra is... Nem a külsőségekre gondolok most, hanem arra. hogy bennünk, a szívünkben, a gondolatainkban mi kaphatott helyet az ünnepet követő hétköznapokra. Mennyivel szebb, mindnyájunknak könnyebb volna, ha az ünnep hozta öröm, nyugalom nem hervadna le az arcunkról mindennapi dolgaink közben sem. A jókedvvel végzett munka mellett sokkal őszin­tébbek az emberek, türelmesebbek Is. A főnökök a beosztot­takkal, ember az embertársával. Ne csak a pénz, a pénz utá­ni hajsza legyen az életcél, növekvő igényeink kielégítésére. Engedjük élni, terebélyesedni szívünkben az ünnep gyújtot­ta lángot, ez világítsa be a hétköznapokat is minden ember szívében. Én hiszek a szemünk előtt végbemenő történelem erejében, hiszek a változásban. Rá fögunk döbbenni, nem­csak igényeink és követeléseink vannak, hanem kötelessége­ink is. Vendég a nyugdíjasklubban. Az elmúlt napokban na­gyon kedves vendéget köszöntött a vérségi nyugdíjasklubtag­sága. Bajor Nagy Ernő és felesége látogatott el hozzánk és érdeklődött a klub életéről. A televízió képernyőjén és a Sza­bad Föld című újságban is gyakran találkozhatunk a nevével. Az ő indításával kezdődött a Szabad Föld lapjain több moz­galom: Írjunk együtt újságot, Kell a jó könyv, Olvassunk együtt, Életünk történelem. Legutóbb pedig az Emlékező falu felhívás mozgatta meg a falusi embereket. Könyveket vásá­rolnak, olvasnak, majd tollat fogva írják meg életük egy-egy szakaszát, amire szívesen emlékeznek. A nehezét is, amikor még nagyon kilátástalan volt a falusi emberek élete. A találkozó jó hangulatban, kellemes beszélgetéssel télt, majd a nyugdíjasklub színjátszó csoportja három jelenetet adott elő. Régi életünk egy-egy darabkája elevenedett meg a lelkes csoport játéka nyomán. Marton Pálné Verseg NÉVADÓK, MIKROSZKÓP ALATT Meghitten, csalá diasan Lehet -e hivalkodás nélkül meghitté tenni egy családi ünnepet úgy, hogy az érdekel­tek évtizedek múltán is soha el nem múló emlékként idéz­zék fel a névadó vagy a há­zasságkötés pillanatait? Pél­dák sora, a Családi és Társa­dalmi Ünnepségeket Rendező Irodák tevékenysége bizonyít­ja: mindenképpen Húsz, harminc Örömmel tapasztaltuk: a koábbi években egyre több olyan levelet kaptunk, ame­lyekből egyértelműen kide­rült, hogy a szervezőik, a ren­dezők törekvése szép sikere­ket hozott. S az eddigi ered­mények alapján érezzük úgy — éppen a rendezvények bensőségességét szem előtt tartva —, hogy feltétlenül em­lítést kell tennünk egy új jelenségről. Arról, hogy az el­múlt időszakban több olyan névadó ünnepséget rendeztek — szerkesztőségi postánk iga­zolja állításunkat —, ahol hiísz. sőt nem ritkán har­minc vagy annál is több kis­gyereket hívnak meg egyszer­re — a szülőkkel, hozzátarto­zókkal együtt. S véleményünk szerint ilyen esetekben — a sok résztvevő miatt — e ren­dezvények meghittségét, csa­ládiasságát nem érzik kellő­képpen a résztvevők. S vajon miként vélekednek minderről az illetékesek? A kérdésre dr. Kanyik Józseftől, a Pest megyei Tanács igaz­gatási osztályának helyettes vezetőjétől kértünk választ. — Elöljáróban — a helyzet teljes megértése érdekében — hadd mondjam ^1, hogy a családi ünnepségek társadal­mi megrendezése öt évvel ez­előtt kezdődött el Pest megye városaiban, minden korábbi tapasztalat nélkül. Ügy is fo­galmazhatnék: a Családi és Társadalmi Ünnepségeket Rendező Irodák teljesen új utat járva szervezték a név­adókat, házasságkötéseket: az elmúlt évben az ^előbbiből már csaknem háromezret, az utóbbiból több mint négyez­ret igyekeztek bensőségessé tenni. Ne csoportosan — Milyen tapasztalatokat szereztek a névadó ünnepsé­gekről? — Kétségtelen tény: az utóbbi időszakban több he­lyen szerveztek tömeges név­adó ünnepségeket. Ez szerin­tünk nem jó megoldás, mert éppen az sikkad el ilyen ese­tekben, amit a Legfontosabb lenne ki hangsúly ózni: a csa­ládi jelleget. Véleményünk szerint névadót egy, de leg­feljebb kettő vagy három ap­róságnak célszerű szervezni, s akkor valóban úgy érzik a meghívottak, hogy emlékeze­tes esemény résztvevői lehet­tek. Fontos dolog, hogy kül­sőségekben is adjuk meg a tiszteletet egy-egy családnak. Bebizonyosodott: erre a cél­ra mindenütt megfelelő he­lyiséget kell kialakítani — jó például szolgál a váci, a ceglédi és a nagykőrösi há­zasságkötő terem —, s ma már az is eldőlt, hogy nem gépi, hanem élő zenére van szükség: hívjunk meg zongo­ristát, vagy ahol erre lehető­ség nyílik, iskolai énekkart, diák versmondót. De úgy ér­zem, eddig csak a dolog egyik oldaláról beszéltem... — Mi lenne az, amiről még említést kellene tenni? — Tapasztalatból tudjuk, hogy az üzemek, intézmények rendszerint csak akkor for­dulnak névadó ünnepségek megszervezését kérve rende­ző irodánkhoz, amikor egy­szerre begyűjtötték húsz-har­minc különböző korú kisgye­rek nevét. Mindenekelőtt ezen kellene változtatni, s a hely­színen elmagyarázni: jószán­dékuk kétségbevonhatatlan, de sokkal hasznosabb és cél­szerűbb lenne, ha többször ér­deklődnének az apróságok felől, s akkor egy-egy alka­lommal kisebb csoportokban kérnék a névadók rendezésé'. Rendkívüli nagy segítséget nvúitbatnak e szemlélet meg­változtatásában az üzemek, intézmények párt-, szakszer­vezeti és K TZZ-bizottságai együttesen, közös fellépéssel. Javuló feltételek — Véleménye szerint mit hoz a jövő? — A tervek szerint jövőre Dunakeszin és Százhalombat­tán is megalakul a Családi es Társadalmi Ünnepségeket Rendező Iroda, s így most már minden városunkban lesz ilyen intézmény. Elkép­zeléseink szerint 1980-ig vala­mennyi járási székhelyen fis néhány kiemelt munkáslakta településen szeretnénk ha­sonlókról gondoskodni: az el­következendő két évben ki­lenc új iroda nyílik. Ami pe­dig a személyi feltételeket il­leti, ezen a területen is foko*' zott javulás várható. Arra törekszünk, hogy lehetőleg egyre több helyen alapos szervezőkészséggel rendelke­ző, s e munkaterülethez fel­tétlenül kedvet érző népmű­velők gondoskodjanak az ün­nepségek lebonyolításáról. Feltétlenül elismerés Illeti a Népművelési Intézetet, mert hathatós segítséget nyújtanak munkánkhoz: az ősszel ind ült szónokképzőn csaknem két­száz Pest megyei anyakönyv­vezető. tanácsi tisztségviselő és társadalmi aktíva vesz részt. A sződligeti Ligeti Ká­roly KISZ-vezetőképző isko­lán pedig épp a minap fejező­dött be az ifjúsági mozgalom­ban dolgozó kultúrfelel ősök. klubvezetők tanfolyama, ahol szintén hasznos, s a gyakor­latban hasznosítható útmuta­tásokat kaptak a részvevők egyebek közt arról is, miként lehet a névadó ünnepségeket meghitté, családiassá tenni. Naevon bízunk abban, hogy a jövőben egyre kevesebb lesz a tömeges rendezvényi Falus Gábor I

Next

/
Thumbnails
Contents