Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

1977. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Megkapják a TIT megyei «szervezetei Audiovizuális ismeretter­jesztő műsorokat készítenek a TIT biólógiai stúdiójában. — A legkorszerűbb ismere­tek frissében, széles körben többnyire hozzáférhetetlenek, hiszen egy-egy könyv átfu­tási idejét ma már nem is hó­napokban mérjük — mondot­ta Juhász Árpád, a stúdió ve­zetője az MTI munkatársá­nak. Ezért elhatároztuk, hogy a legegyszerűbb házi eszkö­zökkel készítünk audiovizuá­lis műsorokat. Többségük rövid, körülbelül 20 perces diapozitív sorokból és mag­netofonfelvételekből áll. A csillagászat témaköréből „He­lyünk a világmindenségben” címmel a Földet mulatjuk be a ma ismert univerzum­ban. „A Föld kialakulása és fejlődése” címmel a Föld élettelen, szervetlen fejlődé­sét, az élet keletkezésének különböző állomásait szem­léltetjük. A napokban készült el a kőolajról és a földgázról szóló diasorunk a hozzátar­tozó írásos forgatókönyvvel és a magnetofonfelvételekkel. Még néhány cím: „Egészsé­ges életmód”, „Az emberi öröklődés törvényei”, „Kör­nyezetünk és a víz”. Gondos­kodunk arról is, hogy prog­ramjainkat az ország minden részében hasznosíthassák, el­készült anyagainkat elküld­jük a TIT minden megyei szervezetébe, de kérésre szí­vesen közrebocsátjuk isko­láknak, szocialista brigádok­nak, művelődési házaknak is. Megkétszereződik Épül-e naperőmű hazánkban? kutatóintézet laboratóriumában elektronikus készülékkel mérik napelem úgynevezett jelleggörbéjét A néhány héttel ezelőtt meg­tartott isztambuli energetikai világkonferencián megállapí­tották, hogy a világ energia- igényei 1990-ig évente 3,3 szá­zalékkal növekednek. Ez el­marad ugyan az elmúlt évti­zed évi 6 százalékos növeke­dési ütemétől, az összes fel- használás azonban az ezred­fordulót megelőző évtizedben még így is kétszerese lesz az 1970. évinek. Az energiatermelés jelenté­keny növelésében a következő évtizedekben is elsősorban ma ismert, hagyományos energia- hordozókra kell támaszkod­nunk; természetesen az atom­erőművek hálózatának további bővülésével a nukleáris erede­tű villamosenergia-termelés jelentékeny növekedésére le­het számítani. Mindinkább előtérbe kerül azonban a kör­nyezetkímélő energiaszolgálta­A NŐK 50 SZÁZALÉKÁNAK ÉRZÉKENY BŐRE VAN! Tehát minden második nőnek szüksége van olyan kozmetikai készítményekre, amelyeket érzékeny bőrűek is használhatnak. Az ő számukra készült a két legújabb FABULON arckrém: FABULON HIDRATÁLÓ KRÉM ÉRZÉKENY BŐRRE Nappali arckrém, amely védi és nyugtatja az érzékeny bőrt Növeli víztartalmát ami éppoly fontos, mint a kellő zsírtartalom. Gyorsan felszívódik, ezért hatékonyan, belülről véd. A bőr felszínén csak egy leheletvékony, láthatatlan réteg marad, amely kiváló alapot ad a kikészítéshez. FABULON BŐRTÁPLÁLÓ KRÉM ÉRZÉKENY BŐRRE _________ Fokozottan tápláló és regeneráló ; 1 zsíros krém, elsősorban éjszakai f I használatra, de a nagyon száraz limai us J bőrűek nappalra is päi használhatják, mert jól ÄMga felszívódik. Értékes hatóanyagai I ®s bőrrokon zsírtartalma BacarijaBjffy révén serkenti a bőr biológiai Épr folyamatait, biztosítja megfelelő zsírtartalmát A hidratáló és a bőrtápláló krémek kiegészítik egymás hatását Ezek a szilícium napelemek egyen­ként 200 milliwatt teljesítményűek. A PIÉRT kereskedelmi vállalat értesíti kedves vásárlóit, hogy budapesti kirendeltségének fóti raktárháza LELTÁROZ \ 1977. december 16-a és 1978. január 17-e között a raktárházban az árukiadás a leltározás miatt szünetel. A leltározás idején felvilágosítást ad a raktárház vevőszolgálata: Budapest V., Aulich u. 5. Telefon: 128-043, 328-639. tás is. Noha a világértekezle­ten elhangzott vélemények szerint a megújuló energiaion rások — például a nap-, a szél-, a geometrikus energia csak a század végén játszhat­nak jelentős szerepet az ener- giagondok megoldásában, több országban már foglalkoznak ezek gyakorlati megvalósításá­val. Különösen a Nap sugárzó energiájának kiaknázására tet­tek erőfeszítéseket. A napsugárzás hasznosításá­ra jelenleg két út kínálkozik. Az egyik: anyagok felmelegí­tése kisebb-nagyobb területről optikai úton összegyűjtött su­gárzással. A másik: villamos áram előállítása közvetlenül a Nap sugárzási energiájából. A fény elemek fejlesztésének az űrkutatás nagy lökést adott, s néhány konstrukció már jól bevált energiaforrásként. A fejlődést igazolja az a tény is, hogy e készülékek hatásfoka a kezdeti néhány százalékról napjainkra mintegy 10—15 százalékra nőtt. Mivel azonban a napsugárzás intenzitása a földrajzi helytől, évszaktól, va­lamint a napszaktól függően is változik, így naperőműnek te­lepítése elsősorban ott gazda­ságos, ahol a napfényes órák száma különösen magas. Hazánkban széles körű ku­tatómunka folyik a megújuló energiaforrások hasznosításá­val kapcsolatban. A Villamos­ipari Kutató Intézetben a nap­energia hasznosításának lehe­tőségeivel is foglalkoznak. Az intézet munkatársai a közel­múltban készítettek el két egy­ségből álló, egyébként 40 watt teljesítményű szilícium i alapanyagú fotóvillamos (nap­energiát villamos energiává alakító) áramforrást. Jelenlegi kutatásaik a nagy hatékonysá­gú napelemek gazdaságos elő­állítására irányulnak. Garancsy Mihály Örkényben jó úton járnak Örkényben a legjobb úton haladnak afelé, hogy véglege­sen megoldják a cigány lakos­ság beilleszkedését. Termé­szetesen ez évtizedeket jelent, mert nem elég a cigányokat megfelelő lakásba költöztetni, az ezt követő aprómunka kí­vánja a legnagyobb kitartást és a legtöbb erőfeszítést. Néhány évvel ezelőtt az Ör­kényi cigányok közül nagyon kevesen dolgoztak. Évekig nem volt olyan tanács- vagy vb-ülés, amelyen ne kerültek volna szóba a velük kapcso­latos problémák. Összetett feladat Természetesen a község la­kói is ismerték a problémákat, azokat felnagyították. Hamar kész volt az általánosítás: nem lehet őket megváltoztat­ni. S valóban, amíg putrikban laktak, életmódjukban nem következett be semmi lénye­ges változás. Hogyan lehet megoldani a beilleszkedésüket? Voltak, akik azt gondolták, hogy pénzzel, csak pénzzel, mások azt vallották, hogy munkába kell őket állítani, a gyerekeket beiskolázni. Párt- és kor­mányhatározatok világították meg később, hogy a hazánk­ban élő cigány lakosság nem nemzetiség, hanem társadal­munkban számottevő, a szo­ciális és kulturális elmara­dottságot magán viselő sajá­tos népréteg, nem elkülöníte­ni kell, hanem hozzásegíteni olyan életforma kialakításá­hoz, amelyet az őket körülve­vő nem cigány lakosság foly­tat. Az iránymutatás alapján in­tézkedési terv készült, amely előírta, hogy meg kell változ­tatni lakásviszonyaikat, fel kell számolni a szociális köve­telményeknek meg nem felelő telepet, hozzá kell segíteni a cigányokat a munkavállalás­hoz és rendszeres munkához, meg kell javítani egészségügyi helyzetüket, emelni műveltsé­gi szintjüket, ösztönözni a társadalmi együttélés szabá­lyainak megtartására és végül, de nem utolsósorban, meg kell változtatni a nem cigány la­kosság szemléletét. Tizennégymillióért 1974-ben felülvizsgálták az Örkényi Ilona-majori cigány­telepet, ahol 56 putriban 259- en laktak. Valamennyien tá­jékoztatást kaptak a kedvez­ményes építési, illetve lakó- házvásárlási lehetőségekről. Az ezt megelőző években az a 26 család — 116 ember —, akinek volt megtakarított pénze, már házat épített vagy vásárolt a községben. De a 259 Ilona-majorinak ehhez nem volt ereje,, mert nem dolgozott rendszeresen. 1974-ben 1 millió 900 ezer forintos állami támogatással, terven felül tíz lakást épített számukra a község, s ezekbe beköltözött a tíz család 93 tagja. Mint nagy családosok­nak, nem kellett kifizetniük a használatba vételi díjat. Az 1975-ös újbóli felmérés alkalmával 197 embert szá­moltak össze a 48 putriban, majdnem o fele kiskorú volt. Folytatódott tehát á lakásépí­tés. 1975-ben 2 millió-300 ezer forintos állami támogatást ka­pott erre a célra a község, s november végéig újabb 18 család 16 tagja költözött be a községbe. A következő évben, 1976­ban már jóval nagyobb ösz- szegű állami támogatásra és községi hozzájárulásra volt szükség az újabb 16 család 78 tagjának elköltöztetéséhez, csak az állami támogatás ösz- szege 4 millió 600 ezer forin­tot tett ki. Az idén újabb csa­ládok átköltöztetésére került sor, május 9-én tíz lakást ad­tak át a 44 tagú 10 családnak. A négy év alatt összesen 54 család költözött be részben az Ilona-majori telepről, részben a régi községi cigánytelepről a községbe, s ezzel 331 ci­gánynak nyújtottak lehetősé­get arra, hogy új életet kezd­jen. Erre a célra az állam ösz- szesen 13 millió 200 ezer fo­rintos támogatást adott, s a község saját erejéből 845 ezer forinttal járult hozzá az épít­kezéshez. A lakások gyorsan, a helyi Építőipari Szövetkezet jól szervezett munkájának kö­szönhetően a tervezett idő előtt készültek el. A lakáso­kat a község nyolc pontján helyezték el. Valamennyihez udvari vízcsap tartozik, bár ez a községnek külön anyagi ter­het jelentett, de nem sajnál­ják, mert beigazolódott, mi­lyen fontos, hogy minden csa­ládnak elkerített udvara le­gyen, mert ez segít felszámol­ni a kolóniaszellemet. Együtt a munkahelyekkel A beköltöztetett első csalá­dok még fekvőhelyeket is kap­tak, később ilyen segítségre már nem volt szükség, mert bútort vásároltak, s a legszük­ségesebb berendezések már valamennyi lakásban meg­vannak. A tanács folyamato­san figyelemmel kísérte a be­költöztetettek; életkörülmé­nyeit, s 1976. júliusában meg­állapították, hogy az akkor új lakásban lakó 36 család kö­zül négy új bútort vásárolt, 24 használtat, s már akkor 21 családnak volt televíziója és 2I-nek rádiója. A telep felszámolása során a cigány családok készségesen együttműködtek; a költözés reggelén minden család össze­csomagolva várta a jármüve­ket, s a költöztetés, amelyben az üzemek dolgozói is segítet­tek, három-négy óra alatt be­fejeződött. A családok laká­sonként 150 forint lakbért fi­zetnek, döntő többségük rend­szeresen fizeti a lakbért, a villanyszámlát és a televízió díját. A 331 közül 136-nak állandó munkaviszonya van és rend­szeresen dolgozik, de összesen 147 olyan cigány van a köz­ségben, aki munkából él és tartja el családját. Örkényben és környékén 95-en vállaltak munkát az iparban és a mező- gazdaságban, 52-en járnak a főváros négy üzemébe dolgoz­ni. A beköltöztetett családok életmódját folyamatosan el­lenőrzi a tanács, s kapcsola­tot teremtett munkahelyeikkel is, tehát' sikerült a munkát összehangolni. Még nem mondhatják, hogy megszűnt, de lényegesen csökkent az ita­lozás, a botrányos verekedé­sekkel járó kocsmázás, s ke­vesebb a szabálysértés és a bűncselekmény. Láncreakció A kulturálatlanság felszá­molása érdekében a művelő­dés minden eszközét igénybe veszik Örkényben. A cigány lakosság egyre inkább beszo­kik a könyvtárba, s az isko­lás korú gyermekek segítésé­re két gyógypedagógiai osz­tályt hoztak létre. Az iskolai mulasztások esetén csak végső soron bírságolnak, elsősorban o meggyőzés eszközét alkal- kalmazzák. A nagy családo­soknak rendszeres és rendkí­vüli szociális segélyt, vala­mint gyámügyi segélyt folyó­sítanak. • A községben azt is jól tud­ják, hogy nem elég csak a ci­gány lakosság rendszeres ne­velésével foglalkozni, nagyon fontos feladat a nem cigány• lakosság meggyőzése, a köl­csönös ellenérzések leküzdése. Hatos Erzsébet Sportudvar — saját erőből AUTÓGYÁRI FIATALOK ÖTLETES KIADVÁNYA Rendelet a törzskönyvezésről és a törzstenyészetekről A Magyar Közlöny 86. szá­mában megjelent a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter rendelete a törzsköny­vi és teljesítményellenőrzé­sekről, egyes állatfajok törzs­könyvezéséről és a törzste­nyészetekről. A rendelet az állattenyésztés minősítési nyilvántartási rendszerét, a törzskönyvezést egységes ke­retben összesíti, és messze­menően figyelembe veszi az állattenyésztés gyakorlati munkájában bekövetkezett — 'halában pozitív — változá­sokat. A rendelet meghatá­rozza, hogy a törzskönyvi és teljesítményellenőrzés célja a tenyészállatok kiválasztá­sa, azok tenyészértékének megállapítása és az import tenyészállatokkal való oksze. rű gazdálkodás biztosítása A törzstenyészetek teendője hogy az országos átlagnál ma­gasabb szinten termelő minő- '**1 állományukat tovább fejlesszék a hazai tenyésztés hasznára, lehetővé téve ezzel 'vúttal a még hatékonyabb részvételt a nemzetközi te­nyésztői együttműködésben. — A fiatalok szeretnek spor­tolni. Ha van megfelelő terü­let, soha nem maradnak távol. Már több helyen bebizonyoso­dott, hogy társadalmi munká­val szívesen segítenek a spor­tolási lehetőségek megterem­tésében. Mire van szükség? Mindenekelőtt egy-egy foci­vagy kosárlabdapályára gon­dolok a házak között, ahol munka után mozoghatnak, ki­kapcsolódhatnak. De nem sza bad megfeledkezni arról sem, hogy a jó szándék önmagában kevés, sportolásra alkalmas területet csakis szakszerűen le­het kialakítani. Ellenkező esetben kárba vész az energia... Lerner Henrik, a Csepel Au­tógyár KISZ-bizottságának munkatársa szenvedélyesen magyaráz. Aztán hirtelen szü­netet tart, s egy kiadványt tesz az asztalra. A címoldalon, az Edzett ifjúságért mozgalom emblémája alatt ez a felirat olvasható: Sportudvar — ön­erőből. S miközben a füzetet lapozgatjuk, Lerner Henrik ki­egészítésképp hozzáteszi: — Korábban a gyártmány­szerkesztésnél dolgoztam, s az ottani tizenhat tagú Auróra KISZ-alapszervezet titkára voltam. A szigetszentmártoni általános iskola úttörődnek ját­szóparkot készítettünk szervó- üzemünk, valamint a Pestvi­déki Gépgyár fiataljaival együtt. A gyakorlatban ma­gunk is tapasztaltuk: meg­felelő útmutatás, tanács nélkül nagyon nehéz bármihez is kezde­ni... A gyártmányszerkesztésnél dolgozó fiatalok sokat töpreng­tek azon, miként segíthetné­nek — s először csak önma­gukra gondoltak. Aztán meg­született az ötlet: társadalmi munkában gépészmérnökök, technikusok, műszaki rajzolók segítségével elkészítenek egy olyan kiadványt, amely a sportpályakészítés titkaiba avatja be a vállalkozó kedvű fiatalokat. Gyakorta késő estébe nyú­lóan vitatkoztak a megoldásról — s végül összeállították és megtervezték az útmutatót. Különösen ügyeltek arra, hogy a kiadványban elképzelt és rajzokkal illusztrált sportud­var elkészítése ne kívánjon különleges szakmai ismerete­ket, a munka jelentős részével saját erőből is elvégezhesse­nek a vállalkozó szelleműek. S ráadásul a segédlet alapján nemcsak a pályát, hanem a legfontosabb sporteszközöket, tornaszereket is mindenütt el­készíthetik egy kis barkácso­lással, Egy fontos dologról azonban nem szabad megfeled­kezni: a kiadványban minde­nekelőtt technikai fogásokat ismertetnek, a sportudvar mé­reteit, elhelyezését a helyi adottságoknak megfelelően kell kialakí­tani. A Csepel Autógyár KISZ- fiataljai egyébként szívesen elküldik a kiadványt a jelent­kező KlSZ-alapszervezetek- nek, munkahelyi kollektívák­nak: meggyőződésük, hogy így még több fiatal kapcsolódhat be a rendszeres testedzésbe. A teljes képhez hozzátarto­zik az is, hogy Szigetszentmár- tonban időközben elkészült a játszópark — a füzetben meg­álmodott tervek alapján. S akik használják — a gyere­kek — a megmondhatói: az autógyári fiatalok jó munkát végeztek. A példa pedig másutt is követhető! F. G. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents