Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-08 / 288. szám
Százezer tonnával több exportszállítás Teljesíti tervét a MÁV és a Volán Pest megyében is folyamatosabb a rakodás Várakozáson felül sikerült a november a vasútnak, s különösebb fennakadás nélkül teljesítette szállítási kötelezettségeit a Volán — állapította meg a két nagy közlekedési ágazat múlt hónapi munkáját értékelő gyorsmérleg. A Magyar Államvasutak megyénkben is fuvarozó Bu* dapesti Üzemigazgatósága novemberben mintegy kétmillió tonna árut továbbított, s az elmúlt 11 hónap alatt együttesen 26,8 millió tonnát szál ■ lított rendeltetési helyére. 130 ezer tonnával többet, mint tavaly. Ezen belül a jubileumi verseny eredményeként kiemelkedő volt az exportforgalom, amely — elsősorban a szovjet szállítmányokkal — majdnem 100 ezer tonnával haladta meg a múlt évit. É vtizedeken át egészen jól megvolt úgy az ország legnagyobb tartósítóipari üzeme, a Nagykőrösi Konzervgyár, hogy sem húskészítményeket, sem készételeket nem állított elő. Most meg már ott tartanak, hogy a következő esztendökoen sorra kerülő korszerűsítés, bővítés alkalmával a legszigorúbb élelmiszer-higiéniai követelményeknek megfelelő üzemreszt kell kialakítaniuk, mivel a szóban- forgó termékek iránt folyamatosan és gyorsan növekszik az érdeklődés. Ami összefügg táplálkozási szokásaink változásával, ám ne feledjük, az élelmiszer- ipar — a termékek összetételét nézve — a legkonzervatívabb iparterületek egyike. Itt, ahogyan azt tréfásan mondják, a liszt liszt, a zsír zsír száz esztendeje. Igaz. Mégis, ha lassan is, elmozdultak, elmozdulnak a hosszú évtizedek óta változatlannak tartott frontvonalak ipar és — a kereskedelem közvetítésével — fogyasztó között. Fokozódik ugyanis a kereslet az ún. magasabb feldolgozottsága terméknél, a tőkehússal szemben a húskészítmények eladása gyorsult nseg, az elfoglalt háziasz- s-ony oknak nagy segítség a tisztított burgonya, zöldféle, a gyorsfagyasztott áru, a készétel. Ma ez világosan mérhető — üzleti adatokba foglalható — irányzat, ám akkor, amikor a nagykőrösiek megkezdték a húskészítmények, a készételek előállítását, csak sejteni lehetett majdani kibontakozását. Jó érzékkel ismerték fel tehát a jövőt, s bár különösebb anyagi érdekük nem fűződött a termék- szerkezet korszerűsítéséhez — sőt, a szabályozók némely elemének tökéletlensége miatt átmenetileg bizonyos újdonságok csak terheiket növelték —, ne- kikezdtek az ilyen irányú fejlesztésnek ts. Az is azért vált hangsúlyossá, mert hagyományos készítményeit — gyümölcs-, főze- lékkonzerveket, savanyúságot, paradicsomsűrítményeket stb. — szintén fejlesztette a gyár. Nemcsak a receptúrákon változtattak, hanem évente 15—20 újdonságot kínáltak fel a kereskedőknek. K ettős utat jártak, miközben a hagyományos áruk folyamatos előállítása termelékenyebb lett, új termékekkel hódították meg vevői - két, bel- és külföldön egyaránt. A tevékenységi kör teljesebbé tétele — a készétel, a húskészítmény nincs szezonális ingadozásoknak kitéve, azt az ún. holtidőkben is kibocsáthatja a gyár — sokféle előnnyel kecsegtetett, s következetes munkával ezeket az előnyöket a gyakorlatba ültették át. A céltudatosság kamata például, hogy a hetvenes években minden esztendőben emelkedett a gyárban az egy foglalkoztatottra jutó termelés, s hogy kivitelüket nnvanrsak folyamatosan bővíthették. amit kevés termelőhely dolgozói mondhatnak el. Látszatra nem módosult alapvetően a konzervgyár terrxivptnek öscze'éte'e, valóiábán az egyes termékek aránya a teljes termelési értéken belül lényegesen változott. Amíg korábban, egészen a hatvanas évek végéig," döntően az előállított áruk mennyisége gyarapodott, s ezen a módon nőtt a termelési érték, a hetvenes években a mennyiségi több mellett mind nagyobb szerep jutott az összetétel változásának; így például továbbra is sok savanyúságot készítenek, ennek aránya azonban a termelés forintértékében viszonylagosan egyre csökken. A megrázkódtatások nélküli, az üzleti eredményeket folytonosan gyarapító munka mögött erőfeszítések tömege áll — a mezőgazdasági termelő partnereknek nyújtott segítségtől a külföldi vásárlókkal kialakított rendszeres konzultációkig, a hazai kiskereskedelmi vállalatokkal fönntartott szoros kapcsolatokig —, a külső szemlélő előtt viszont pusztán annyi látszik, hogy itt példásan és folyamatosan hajtják végre a termékszerkezet korszerűsítését. M eglehet, akadnak olyanok, akik úgy vélik, könnyű egy konzervgyárnak, hiszen az élelmiszer soha nem tartozott a ritkán vásárolt áruk közé, bezzeg készítenének csak öltönyöket, bútorokat... A konzervgyárak sorában is akadt olyan, amelyet csendben szanálni kellett, s van ma is, mely nem jut ötről hatra... A termék- cserélődés ugyan nem választható el a gyártó cég technológiai stb. jellegétől, de nagy hiba lenne úgy gondolkozni, az egyik területen szinte automatikusan könnyű, a másikon viszont eredendően nehéz a csere. Ez a felfogás széles körben ól, s ahogy arra hangsúlyt helyezve mutatott rá a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülése, lényeges akadálya a termelési és a termékszerkezet hosszú távú korszerűsítésének. Valójában ugyanis a- versenyképes áruk aránya növelésének nemcsak forásbeli feltételei és akadályai vannak — források alatt a beruházási lehetőségeket éppúgy értve, mint a már adott technikai, technológiai alapokat —. hanem hasonló mértékben szemléletiek, felfogásbeliek. A hosszú távú érdekek fölismerése elvi kívánalomként él ugyan, a gyakorlatban azonban rövid távon, napról napra lépegetve is boldogulni lehet, s ennek következménye a lassan járj, tovább éjsz okoskodás. A Gazdaság- kutató Intézet egy friss fölmérése szerint a vállalatok többsége tervezi 1978-ban új termékek piacra vitelét, ám úgy, hogy nem hagy fel egyetlen korábban gyártott termék előállításával sem, azaz bővíti a gyártmányskálát, s nem cserét hajt végre, nem módosítja az arányokat. A nagykőrösiek gyakorlata ezért válik példává, olyan esetté, ahol meglelték az össztársadalmi és a vállalati érdekeltség közötti kapcsolatokat, ahol a holnap nemcsak a közvetlen jövővel, hanem a hosszú távú előretekintéssel azonos. Mészáros Ottó _A vasút eredményét jelentősen segííette a kedvező időjárás, a szovjet vasutakkal és a belföldi fuvaroztatókkal való szorosabb együttműködés, valamint a MÁV belsó operatív intézkedései. Sikerrel zárult a fuvaroztatók rakodási versenye is, valameny- nyi tárca túlteljesítette a feltételként megszabott tervet, összességében 7 százalékkal. Annak ellenére, hogy a kocsi- ellátásban voltak feszültségek, s az igényeket napra készen továbbra sem tudták kielégíteni, sikerült összhangot teremteni a viszonylag opti - málisan jelzett igények és a rendelkezésre álló kapacitás között. Pest megyében is javult a rakodási készség, bár még mindig csak nagyon kevés vállalatnál folyamatos a vagonok kirakása. A tőlük megszokott, egyenletes teljesítményt nyújtották az 1-es számú Volán Vállalat dolgozói is, akik novemberben 1 millió tonna áru elszállításával teljesítették, sőt túlteljesítették fuvarozási tervüket. Januártól november végéig összesen 11,5 millió tonna árut továbbítottak, nyolc százalékkal többet a tervezettnél. A vállalat 4000 teherautója elismerésre méltó munkát végzett a vasútról átterelt áruk fuvarozásában is. Elsősorban kavicsot, kőzúzalékot, tüzelő- és építőanyagokat, élelmiszereket szállítottak a vasút helyett. Különösen nagy volt a fuvarozási igény a mezőgazdasági üzemek részéről, V ezen belül a tavalyinál nagyobb feladatot adott a cukorrépa elszállítása. Az időnként és helyenként felmerült kapacitáshiányt sikerült házon belül, kocsi-átcsoportosításokkal áthidalni. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Ara 80 fillér 1977. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Óvári Miklós Bécsbe utazott Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével szerdán megérkezett Bécsbe az MSZMP küldöttsége, amely részt vesz az Osztrák Kommunista Párt csütörtökön kezdődő XXIII. kongresszusán. Benke Valéria Hajdú-Biharhan Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke kétnapos látogatást tett Haj- dú-Bihar megyében. Losonczi Pál és Lázár György fogadta Albert Mugangát Elutazott a Burundi Köztársaság külügyminisztere Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Or- szágházban fogadta Albert Mugangát, a Burundi Köztársaság külügyminiszterét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán szintén fogadta a burundi külügyminisztert. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Libere Ndabakwaje, a Burundi Köztársaság hazánkban akkreditált nagykövete. Albert Muganga, a Burundi Köztársaság külügyminisztere — aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban — szerdán elutazott Budapestről. Vele utazott Libere Ndabakwaje, a Burundi Köztársaság hazánkban akkreditált nagykövete is. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Albert Muganga látogatásáról közös közlemény jelenik meg. Nem mindegy, hogy milyen áron Új évtől a PÁÉV-nél is Bérezés a munka minősége szerint Aligha van olyan ember az országban, aki ne hallott volna az állami építőipar nehézségeiről, a határidők csúszásáról, selejt munkáról. Ezek a hiáA megyei képviselőcsoport ülése Tegnap délelőtt a megyei tanácson S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának elnökletével ülésezett az ország- gyűlési képviselők Pest megyei csoportja. A képviselőket dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a megye 1977. évi gazdálkodásáról és az 1978-as év költség- vetésének előkészítéséről. Mint mondotta; jó esztendőt zárunk, a tervezett 1,7 milliárd forintnyi fejlesztés helyett 2 milliárd értékű új létesítményekkel gazdagodott Pest megye. A fejlesztésre fordítható összeg háromszáz- milliós gyarapodását az üzemek, gazdaságok, intézmények hozzájárulása, valamint a lakosság társadalmi munkája tette lehetővé. Ezért a tervezett 974 állami lakás helyett 1200, az 50 általános iskolai tanterem helyett 107 épült meg az idén. A legszembetűnőbb a fejlődés az óvodai építkezéseknél. Az ötödik ötéves terv 6300 gyermek óvodai elhelyezését írta elő Pest megyében s ebből 1976—77- ben már 4700 valósult meg. Minden jel arra mutat, hogy az öt esztendőre szóló óvodaépítési tervet már jövőre — azaz három év alatt — nemcsak teljesítik, hanem túl is teljesítik. Befejezésül dr. Mondok Pál elmondotta, hogy a jövő év fejlesztésének három legfontosabb területe az iskolai tantermek és az óvodák építése, valamint a kis- tarcsai kórház továbbépítése lesz. A megyei tanács elnökének beszámolóját követően S. Hegedűs László tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés •december 15-ére összehívott téli ülésszakának tervezett napirendjéről. Az erőgépek tavaszra készülnek A sül.vsápi Tápióvölgye Tsz-ben új szerelőcsarnokot építettek, melyben az idén először kezdték meg 38 erőgép és 12 kombájn nagyjavítását. nyosságok nemcsak a lakások, létesítmények használóinak okoznak gondot, hanem tetemes kárt okoznak a népgazdaságnak is. Az ’ új évben remélhetőleg kevesebb ilyen bosszantó felületesség, nemtörődömség fordul elő. A január 1-től életbelépő miniszteri rendelet ugyanis érdekeltté teszi a munkásokat abban, hogy a lehető legjobban dolgozzanak. Molnár János, a PAÉV igazgatója elmondta, hogy nem érte őket felkészületlenül az új rendelet, mert — ha más formában is hasonlóval már próbálkoztak a gödöllői lakásépítkezéseknél. Igaz, az alapelv annyiban azért különbözött, hogy ott a minőségi munkát díjazták, s nem a hibátlan volt a mérce. A rendelet alapelve ugyanis az, hogy a rossz minőség miatt levonnak a dolgozó, esetleg a teljesítményt ellenőrző művezető fizetéséből, béréből. A gödöllői tapasztalatok annyiban azonban mégiscsak hasznosak, hogy látják min áll, vagy bukik a rendelet maradékfalan végrehajtása. A kényes pont: a művezetők szakértelme. Nekik kell ugyanis elsősorban változtatniuk azon az eddigi gyakorlaton, ami szerint, mindegy, hogy milyen áron, de minél hamarabb készen legyenek egy-egy munkával. Ha a művezetők vállalják a kezdeti kényelmetlenségeket, levonnak azok fizetéséből, akik rosszul dolgoznak, akkor előbb-utóbb megszokják az emberek, hogy a legjobb tudásuk szerint kell dolgozniuk. Az igazgató szerint ráadásul nem is minden művezetőjük érti egyformán jól a dolgát, 8 mint mindenütt, náluk sem egyformán jók a szakmunkások. Az új jogszabály célja nyilvánvalóan az, hogy az építőiparban ugyanúgy mint a gazdasági élet más területein, a hibátlan, a jó minőségű munka váljék alapvető követelménnyé. Molnár János szerint annak, hogy valójában mikor beszélhetünk a rendelet sikeréről, megvalósulásáról nemcsak az állami építőiparnak, a szövetkezeteknek, az építéssel foglalkozó melléküzemágaknak, hanem az úgynevezett ipari háttérnek is a minőségi követelmények szellemében kell dolgoznia. Ha ugyanis hibás csempékkel, ragasztókkal, csavarokkal és egyéb szerelvényekkel kell dolgozniuk, az nehezíti a munka elbírálását, végeláthatatlan vitákat és végül is silány munkát eredményez. — Hallani olyan hangokat, hogy sok szakemberük megrettent az új követelményektől, más munkahelyet keres. — Az az igazság — mondta az igazgató —, hogy a fluktuáció nem lehet már annál nagyobb, mint amekkora például az idén volt. A kisebb építőipari üzemek pedig eddig is igényesebbek voltak mint mi. Egyébként a bizalmiak közelmúltban megtartott konferenciáján éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk. Cs. A. Szirmai Jenő tanácskozása a Pest megyei pártbizottságon Miként támogatja az Országos Takarékpénztár Pest megye gazdálkodását? Erről esett szó azon a tanácskozáson, amelyet szerdán rendeztek az MSZMP Pest megyei bizottságának budapesti székházában. A téma esztendőről esztendőre napirendre kerül. Az eszmecserén ez alkalommal Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megye' nártbiziottság első titkára és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke fogadták Szirmai Jenőt, az OTP vezér - igazgatóját. Jelen voltai: a megbeszélésen a megyei pártbizottság és a tanács, valamint az Országos Takarék- pénztár illetékes vezetői. Az OTP Pest megyei Igazgatóságának tevékenységéről Kovács Gyula igazgató számolt be. Az OTP és a megye illetékes vezetői a tanácskozáson számba vették, hogy az 1978-as esztendőiben a Takarékpénztár miként segítheti a megye terveit, főként az állami célcsoportos beruházások megvalósulását, milyen támogatást nyújthat az otthonteremtőknek. lakáséoítők- nek. s mint igyekszik előmoz-* dítani a lakossági. takarékos-1 kodók ügyét. Csere
