Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-07 / 287. szám
%fűu 1971. DECEMBER 7., SZERDA Heti jogi tanácsok qn_ I Következetesebb végrehajtást! Munkavédelmi vizsgálatok Pest megyei ipari szövetkezeteknél Olvasóink a módosult Polgári Törvénykönyv egyes új rendelkezéseivel kapcsolatban tesznek fel kérdéseket. Sokan a személyiség védelmét és az ingatlanokra való ráépítést illetően. Sok a panasz arra, hogy aa állampolgárok egymás személyiséghez fűződő jogait megsértik, és se szeri, se száma a pereknek, amelyek a föld és a rajta levő épület tulajdonjoga megállapításával kapcsolatosak. Egy cikk keretében nem lehet a szerteágazó kérdéscsoportot áttekinteni, ezért főbb vonatkozásait ismertetjük az új törvénynek. Nézzük most a két felvetett problémacsoportot, vagyis a személyhez fűződő jogok védelmét és a tulajdonjog általános szabályait. • A személyek polgári jogi védelméről. A módosult Polgári Törvénykönyv a személyhez fűződő jogoknak és e jogok védelmének adott nyomatéket azzal a közvetlen paranccsal, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, és ezek a jogok törvényes védelem alatt állanak. A névviseléshez való jog védelmét a törvény kiterjeszti a tudományos, irodalmi és művészeti vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenység körében, a felvett névre is. Az összetévesztésre alapot adó névhasonlóság esetén a törvény a később nyilvánosságra lépő személyt kötelezi nevének módoskására, még akkor is, ha a neve nem felvett név. A társadalmilag elismert alkotó tevékenység védelmét indokolja ugyanis, hogy a szerző, a művész e tevékenysége körében ismertté vált nevét — ha az felvett is — változatlanul viselhesse. A jó hírnevet sértő magatartás pontosabb megfogalmazásával a személyiség hatékonyabb védelmét szolgálja a módosult Polgári Törvény- könyv — röviden Ptk. — A jó t hírnév sértését jelenti, ha valaki más személyre vonatkozó, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel. A sértett követelheti annak közzétételét, hogy a közlemény valótlan, s mely tényeket tüntet fel hamisan, lile - tőleg melyek a való tények. Itt válaszolunk annak az olvasónknak, aki a Kék fény-ben közölt személyekkel kapcsolatosan tett fel kérdést. Igaza van, hogy a képmás és a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát a törvény általában csak az érintett személy hozzájárulásával engedi meg. Eddig sem volt szükség azonban nyilvános közszereplés esetén az illető hozzájárulására. Most a törvény nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből lehetővé teszi, hogy a hatóság engedélyével az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntető- eljárás alatt álló személyről a rendelkezésére álló fényképet (hangfelvételt) felhasz - nálják. A módosított Ptk. a levéltitoknak eddig is biztosított védelmét kiterjeszti a magántitokra, az üzemi és üzleti titokra. Ez utóbbi kettőnek kiemelt védelmét — a törvény miniszteri indoklása szerint — a gazdálkodó szervezetek érdekei indokolják. És ehhez a kérdéscsoporthoz még csak annyit — természetesen a teljesség igénye nélkül —, hogy a megsértett személyek hatékonyabb védelmét szolgálja a törvénynek az a rendelkezése, amely feljogosítja a bíróságot bírság kiszabására is, ha jogsértés esetén a kártérítés — amit a jogsértőnek kell fizetnie a megsértett személynek — nem áll arányban a jogsértés súlyával. • Mit kell tudni a tulajdonjog általfinos szabályairól. A tulajdonviszonyok szabályozásával a Ptk. biztosítja a személyi és a magántulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát. Természetesen a társadalmi tulajdon minden formájának további megerősítését és fejlesztését szolgálják az új rendelkezések. A törvény fenntartja azt az általános szabályt, hogy a föld és a rajta levő épület tulajdonjoga ugyanazt a személyt illeti meg. Több tekintetben azonban szűkíti ennek az elvnek az érvényesülési körét. A gyakorlatban felmerült igényeket kívánja kielégíteni azzal, hogy az eddiginél sokkal szélesebb körben teszi lehetővé a föld és az épület tulajdonjogának elkülönülését. Ezt a tartós föld- használat bevezetése is indokolja. Az állami és a szövetkezeti tulajdonban álló építési telkek beépítése a jövőben nagy részben földhasználati jog létesítésével lehetséges. Ez az új intézkedés a föld és az épület tulajdonjogának elválását eredményezi. A jelenleg még hatályos jogszabályok szerint az építkező csak akkor szerezheti meg az épület tulajdonjogát, ha az építkezés befejezése előtt állapodott meg ebben a földtulajdonossal. Az új rendelkezés szerint ez a megállapodás nincs határidőhöz kötve. Viszont a megállapodást írásba kell foglalni. A gyakorlatban többször felmerült és nem egy olvasónknak volt ilyen jellegű panasza, hogy osztatlan közös tulajdonban levő telekre épített, és az építkezés alatt nem állapodott meg a felépítmény tulajdonjogát illetően a többi tulajdonostárssal. Emiatt bonyodalmak, hosszadalmas perek keletkeztek. Az új jogszabály lehetővé teszi, ha a felek előre ebben nem állapodtak meg, hogy utólag — amikor ,az építkezés befejeződik — kössenek megállapodást, az épület tulajdonjogára. A Ptk. egy földterületre jóhiszemű ráépítés esetén, . a földtulajdonos kérelmére, annak bírósági megállapítását is lehetővé teszi, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerzi meg. Ilyen esetben tehát, ha a telek és az épület tulajdonosa között nem jön létre megállapodás, a ráépítő a föld használati jogáért köteles ellenértéket fizetni a földtulajdonosnak. A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgaz- dálkozásról szóló 1970. évi 36. sz. törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Magyar Közlöny 86. számában jelent meg a 40/1977. (XI. 29.) MÉM. rendelkezés. A törzskönyvi és teljesítmény ellenőrzésekről, egyes állatfajok törzskönyvezéséről, és a törzstenyészetekről ugyancsak ebben a november 29-én kiadott Magyar Közlönyben olvashatjuk a 41/1977. (XI. 29.) MÉM. rendelkezést. Az államigazga*"*’ és az igazságszolgáltatási dolgozók A munkavédelmi előírások megtartásának törvényességét vizsgálták Pest megyében az ügyészségek 16 ipari szövetkezetnél. A vizsgálatok lefolytatásában minden esetben az OKISZ Pest megyei munka- védelmi felügyelője is részt vett. Többségben megfelelő Pest megyében 54 ipari szövetkezet működik. Ezért a 3421 dolgozót foglalkoztató 16 szövetkezet vizsgálatának tapasztalatai már alkalmasak általános következtetések levonására. Megállapították, hogy az ipari szövetkezetek mindegyikének van munkavédelmi szabályzata. A 16 ipari szövetkezet közül 13 munka- védelmi szabályzata mindenben megfelel a vonatkozó rendelkezéseknek. Kisebb hiányosságot 3 szövetkezet szabályzatában észleltek az ügyészségek. A beruházásoknál és a gépi berendezések üzembe helyezésénél az ügyészségek nem találtak egységes gyakorlatot, bár a szövetkezetek nagyobb része a jogszabályoknak megfelelően járt el. A balesetelhárítási oktatásra vonatkozó rendelkezéseket nem minden szövetkezetnél hajtották végre. Egyeseknél az oktatásra vonatkozóan nem található adat, míg olyan szövetkezetek is vannak, amelyeknél az oktatási naplók hiányosak, és nem jelölik meg kellő részletességgel azt, hogy az oktatás mire irányult. A biztonság- technikai vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a szövetkezetek általában megtartották. Elvétve fordult csupán elő, hogy egyes dolgozók vizsgakötelezettségüknek nem tettek eleget. A munkavédelmi feladatok megoldására és a balesetek megelőzésére szolgáló szervezetet — valamilyen formában — minden vizsgált szövetkezet kiépített. Az életre hívott szervezet hatékony működése azonban nem minden szövetkezetnél volt észlelhető. Az ellenőrzés általános módszere a biztonsági szemle. Ez azonban csak akkor hatékony, ha a szemlét valóban megtartják, s azután ellenőrzik, hogy az észlelt hiányosságokat kikü- szöbölik-e. E tekintetben mintaszerű állapotokat észlelt a vizsgálat az Aszódi Vegyesipari Szövetkezetnél. Itt rendszeresen megtartják a biztonsági szemlét, amelyen a szövetkezet elnöke és műszaki vezetője is részt vesz. A felvett jegyzőkönyvek minden esetben alaposak és intézkedéseket tartalmaznak. Nagyon he- lyeselhetően, a szemlebizottság az üzemi baleseti napló vezetését is ellenőrzi. Hallgatás a balesetekről Több szövetkezetnél azonban nem tartották meg a biztonsági szemlékre vonatkozó rendelkezéseket. Előfordultak olyan esetek is, amikor a szöt vetkezet vezetői az állítólag megtartott szemlét nem tudták dokumentálni. Az ipari szövetkezetek területi szövetségei törekszenek a segítségnyújtásra és továbbítják az OKISZ körleveleit, valamint a szemléltető anyamunkabéréről szóló 15/1973. (XII. 27.) Mü. M. sz. rendelet módosításáról a Magyar Közlöny 87. számában találják meg az érdekeltek a 15/1977. (XII. 1.) Mü. M. rendeletet. Az üzemi víz- és csatorna- használati díjak módosításáról ugyanitt jelent meg a 9/1977. (XII. 1.) OVH—ÁH. rendelkezés. Az országos szakmai bértáblázat 1978. évre vonatkozó szakmai alapórabéreiről közlemény jelent meg a Munkaügyi I Közlöny november 30-i 14. I számában. got. Korlátozza azonban a segítséget, hogy az OKISZ-nak Pest megyében csak egy munkavédelmi felügyelője van. Az üzemi balesetek bejelentésével és kivizsgálásával kapcsolatban az ügyészségi vizsgálatok két szövetkezetnél tártak fel hiányosságokat. Az egyikben többek között megállapítható volt, hogy az üzemi balesetről a jegyzőkönyv jelentős késedelemmel készült. Az üzemi baleseti napló vezetésének hiánya miatt olyan eset is előfordult egy szövetkezetnél, hogy a baleset akkor vált ismertté, amikor azt az érdekelt dolgozó táppénzes állományba kerülése után jelentette. Ez esetben természetesen a balesetet szenvedett is mulasztást követett el akkor, amikor az üzemig balesetet nem jelentette azonnal. Jog a kártérítésre A szövetkezeteknek a munkavédelemmel kapcsolatban fontos feladata az üzemi baleseti napló és nyilvántartás pontos vezetése és a táppénzes jegyzékkel való egyeztetése. Az üzemi balesetek hiányos nyilvántartása alkalmat ad a balesetek eltitkolására, s nincs lehetőség a munkavédelmi helyzet megismerésére, továbbá a szükséges intézkedések megtételére. Az üzemi baleseti naplót a munkahely közvetlen irányítója vezeti. A baleseti naplóba be kell vezetni minden balesetet, még a munkakieséssel nem járó kisebb sérüléseket is. Sajnálatosan azonban a baleseti naplót több szövetkezetnél egyáltaán nem vezetik. Üzemi balesetet szenvedett munkás járadékának felemelésére indított pert volt munkaadója ellen. Arra hivatkozott, hogy a vele egykor azonos munkakörben dolgozók fizetése emelkedett. A keresetnek a munkaügyi bíróság helyt is adott. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A határozat iránymutató indokolása a következőket mondja ki: Az üzemi baleset miatt járadékban részesülő dolgozó bérrendezés címén a megállapított járadék felemelésére akkor tarthat igényt, ha a baleset idején a hasonló munkakörben dolgozók átlagkeresetében — bérrendezés, vagy egyéb körülmények folytán — olyan változás történt, ami munkaviszonyának (eredeti munkakörének) fennállása esetén őt is érintette volna. Ezt az igényt tehát nemcsak az általános jellegű, hanem a vállalaton belüli bérrendezés (bérfejlesztés), a dolgozók átlagkeresetében bekövetkezett változás is megalapozza. A járadék felemelésének ösz- szegszerűségénél azt kell vizsgálni, hogy az azonos, illetve a hasonló munkakörben dolgozók keresete bérrendezés, vagy egyéb körülmény folytán milyen mértékben emelkedett. Figyelembe kell venni a túlóradíjakból, prémiumból. éjszakai pótlékból, stb. származó keresetet is. ha az ilyen összeget a járadék megállapításánál számításba vették. — Bérrendezés címén a megállapított kártérítést olyan arányban kell felemelni, amilyen arányban az azonos, illetve a hasonló munkakörben a vállalatnál dolgozók A 3 napon túli keresőképte-’ lenséget okozó üzemi balesetek kivizsgálására és jegyzőkönyvezésére vonatkozó rendelkezéseket a szövetkezetek többségénél végrehajtják. A kivizsgálások során azonban gyakran nem jelölik meg az óvórendszabálynak azt a pontját, amelynek megsértése okozta a balesetet. A balesetek okának megjelöléseként gyakran olvasható a jegyzőkönyvekben: véletlen, gondatlanság, illetve a dolgozó figyelmetlensége. A szövetkezetek kötelesek az üzemi balesetből eredő kárigény érvényesítésének lehetőségére a dolgozó — esetenként a hozzátartozó — figyelmét kellő időben felhívni. A tapasztalatok szerint a szövetkezetek többsége a kárigény érvényesítésére vonatkozó felhívást kiadta. Egyes szövetkezetek felhívás nélkül is fizettek kártérítést. A felhívásokkal kapcsolatban hiányosságként észlelték a vizsgálatpk, hogy azok nem tartalmazzák a jogorvoslati lehetőséget. Hiányos nyilvántartás A vizsgálatok tapasztalatainak értékelése alapján megállapítható, hogy az ipari szövetkezeteknél az üzemi balesetek száma csökkent, s kevesebb a baleseti kártérítésre kifizetett összeg is. A kedvező helyzetre vonatkozó megállapításokat azonban a nyilvántartásbeli hiányosságok aggályossá teszik. Szükség van ezért a jövőben az ipari szövetkezetek dolgozóinak életét és egészségét védő rendelkezések következetesebb végrehajtására. Dr. Varga Emil ügyész keresete — bérfejlesztés folytán — emelkedett. Amennyiben a vállalati átlagos éves bérfejlesztés mértékét kollektív szerződés meghatározza, a megállapított kártérítést ennek megfelelően — bejelentés nélkül is — fel kell emelni. — A munkaügyi bíróság csak egy szakmunkás havi jövedelmének összehasonlításával állapította meg a magasabb járadékot. Ez az eljárás nem alkalmas annak eldöntésére. hogy a rokkant igénye alapos-e, illetve, ha igen, milyen mértékben. Ebben az ügyben a munkaügyi bíróság csak akkor tudott volna a jogszabályoknak megfelelően dönteni, ha a járadékfizetésre kötelezett volt munkaadótól olyan részletes kimutatást kér, amely pontosan tartalmazza, hogy az összehasonlításnál szereplő dolgozók az átlagkereset szempontjából irányadó időszak alatt — az egyes hónapokat külön is feltüntetve — hány napot dolgoztak, s ezért a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére milyen díjazásokban, illetve egyéb juttatásokban részesültek. Tekintettel arra, hogy a jogvita, eldöntéséhez szükséges, ezek az adatok nem állnak rendelkezésre. a munkaügyi bíróság jogerős ítélete nem megalapozott. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra: ha a vállalatnál nincs megfelelő számú azonos, vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozó, az összehasonlítás tehát nem vezethetne a kívánt eredményre, a bíróságnak más vállalatoknál is tájékozódnia kell, s az így beszerzett, valamint a vállalat által rendelkezésre bocsátott adatok együttes mérlegelésével kell a rokkant keresetét elbírálni. Ha. E. Hogyan építsünk garázst, hol parkoljunk? — a Házi Jogtanácsadó idei 5. számának témája A Házi Jogtanácsadó idei utolsó előtti száma a gépkocsitulajdonosoknak kíván segítséget nyújtani. Témája az immár igencsak időszerű garázsépítés és — az ezzel szorosan összefüggő — parkolás. Mint eddig is, most is részletesen ismerteti az idevágó jogszabályokat. A füzet ennek megfelelően az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közreműködésével készült, és közli az ún. garázsrendelet 15/1970. (VI. 7.) ÉVM teljes szövegét. A kiadvány a garázsépítés valamennyi formáját felöleli. Ismerteti az építkezés feltételeit, s felsorolja a szükséges, illetőleg beszerzendő engedélyeket, iratokat A telekalakítástól az illetékig Aki építkezik, nagy fába vágja a fejszéjét. És nem csak azért, mert mindenfajta építkezés pénzbe kerül... A megfelelő papírok beszerzése sok energiát igényel, arról nem is beszélve, hogy akár egyetlen — jelentéktelennek tűnő — irat hiánya megakadályozhatja az egész munkát. S valljuk be, kevesen tudják, milyen dokumentumok szükségesek valamely építmény — legyen az akár egy kirakatszekrény is — elkészítéséhez. Ezt ismerte fel és ezen igyekszik segíteni a Házi Jogtanácsadó. melynek szerkesztősége a havonta megjelenő ötíves füzeten kívül különkiadásokat és röplapokat is ösz- szeállít. Eij utóbbiak közé tartozik a Házi Jogtanácsadó Ügyfeleknek című röplapsorozata melynek legfrissebb *émáia éppen az építkezés. A sorozat 22 röplapból Külön fejezetben foglalkozik azzal a naponta előforduló problémával, hogy miként, milyen előfeltételek mellett lehet a gépkocsit a lakóház udvarán tárolni. A parkolással kapcsolatban nemcsak a szabályos eljárást részletezi, hanem a — valljuk meg, gyakran megszegett — tilalmakra is kitér, mert ez utóbbiak figyelembevétele minden gépkocsitulajdonosnak, gépkocsivezetőnek érdeke. A számot a szokásos rovatok (Kis értelmező szótár, Hol intézik?. Jogszabályokról röviden, Jogszabályszolgálat. Időszerű teendők, Változott!. Közönségszolgálat) egészíti ki. Végezetül csak annyit: jövőre havonta jelenik meg a Házi Jogtanácsadó. áll. Általában négy-négy sűrű oldalon részletezi, mi a teendő, ha pl. a jövőbeni építtető telket kíván kialakíttatni; helyszínrajzot, vagy épületfel tüntetési vázrajzot készíttetne; területfelhasználáshoz szeretne engedélyt kapni; lakásmegosztásra készül; kerítést akar csináltatni. illetőleg támfalat felhúzni, és így tovább. Az idevágó legfontosabb problémát — az építési engedély megszerzésének módját — nyolc oldalon taglalja a sorozat 6. számú röplapja. De vannak rövidebb (csupán kétoldalas) darabok is, mint pl. a földterület-átszámításról szóló, mely lényegében csupán az átszámítási kulcsot tartalmazza. A Házi Jogtanácsadó építésügyi röplapjainak függelékében az adott munkára vonatkozó hatályos iogszabályok megszervezése is fellelhető. Dr. M. J. H Tíz nap rendeletéiből A Legfelsőbb Bíróság döntése A járadék felemeléséről i
