Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

1977. DECEMBER 7., SZERDA xJÜdav A siker titka: Önállóság és ötletek Közeledik az év végi szám­vetés. Figyelemre méltó ered­ményeket értek el már eddig is a szentendrei Dunakanyar ÁFÉSZ kereskedelmi ágazatá­nak dolgozói. A kiskereskedelmi hálózat átlagos forgalma az idén szo­katlanul alacsony volt, mégis egyes üzletek kimagaslóan jó eredményt értek el. mint a ju­rányi élelmiszerbolt, a buda­kalászi ABC, a pomázi Írószer Szövetkezet szomszédságában lévő bolt, a szigetmonostori és a Tahi-alsón működő önkiszol­gáló üzlet. A felsoroltak egyi­ke sem részesül különleges áruellátásban. Ugyanolyan cikkeket kínálnak, mint a ha­sonló típusú boltokban, mégis magasan túlszárnyalják az át­lagos forgalmi szintet. A jó teljesítmény oka: a bolti dol­gozók, illetve kollektívák rá­termettsége, szorgalma, az árubeszerzésben és a kiszol­gálásban. A vásárlókkal min­dig udvariasak, figyelmesek. Ugyanezzel magyarázható néhány vendéglátóipari üzlet kiemelkedő teljesítménye is. Különösen a pócsmegyeri kis­vendéglő, a csobánkai presszó, a p ilisszentkereszti büfé forgalmazott többet, mint ta­valy ilyenkor. Változatosabb lett a melegétel-kínálat. En­nek eredményeként például a dunabogdányi falatozó, a surá- nyi kisvendéglő adott el több ételt, mint 1970-ban. Jó kony­havezetés, az önálló szervezés és megfelelő kapcsolat, az idegenforgalmi intézmények­kel — ez a siker titka. ® Űj gerinccsatorna építését készítik elő Szentendrén, amely áthalad az ipari övezeten és a Pannónia-telepet is érinti. A kiviteli terveket még az idén elkészítik. Az építkezés a kö­vetkező esztendőben indul és 1980-ban fejeződik be. Kések között — papír A Papíripari Vállalat szentendrei gyárában borítékokat készítenek. A hozzávaló alapanyag egy részét maguk állítják elő. KépUnkön: nagy sebességgel forog a papírhenger a két szélét egyszerre metsző kések között. Halmágyi Péter felvétele A téma: a foszfor Vizsgálják a mezőgazdaság energiafelhasználását A növénytermesztés gazda­ságosságának, eredményessé­gének vizsgálatában előtérbe kerülnek a talajerő-fenntar­tás és a növényvédelem energetikai kérdései — álla­pították meg a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem ku­tatói. Dr. Nyéki Jenő egyetemi ta­nár vezetésével növényter­mesztési elméleti és gyakor­lati szakemberek vizsgálják a mezőgazdasági termékek elő­állításában felhasznált ener­giamennyiség mérésének le­hetőségét. A mezőgazdasági termelés gazdaságosságát nem a piaci ár termelést befolyá­soló hatása alapján vizsgálják, hanem arra keresnek választ, hogy egy termék előállításá­hoz mennyi energiát használ­tak fel. A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT B, C, E kategóriás jogosítvány megszerzésére kiképez gépjárművezetőket A vállalat a tanfolyam idejére munkabért fizet és fedezi a tanfolyam költségeit. A kiképzés feltételéi: büntetlen előélet, általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév. Felvételre jelentkezés: munkanapokon 8-15 óra között az alábbi címeken a személyzeti vezetőnél: Budapest XIV., Pillangó u. 13/a. Budapest XIV., Mogyoródi u. 32. Budapest III.. Zay a. 24. Budapest IX., Táblás u. 36—38. Felvilágosítás kérhető továbbá: Budapest XV., Bogáncs u. 1—3. Budapest XIII., Hegedűs Gy. u. 45. Cegléd. Külső Kőrös! út 12035. hrsz. Gödöllő, Dózsa Gy. u. 65. Budafok. Kóvlrágsor 15—17. Budaörs. Rákóczi út 40. Százhalombatta. Erőmű |U. 3. Era, Diósdi út 3. Pilisvörösvár, Fő u. 39. Szentendre, Dózsa György út 8. Kiskunlacháza, Rákóczi a. 20. Dabas, Vasútsor. Nagykőrös. Szurdok dűlő 3. Nagykáta. Jászberényi út 1. Monor. Petőfi u. 1. Abony. János u. 2. Vác, Deákvári fasor. Aszód, Pesti út 25. SERTÉSHIZLALÓK! Felhívjuk a sertéshizlalással foglalkozó kistermelő partnereink szives figyelmét arra, hogy már hamarosan esedékes az 1978. évi, valamint a több éves vágósertés-értékesitési szerződések megkötése. Kérjük azokat a kistermelőket, akik már az idén éltek a több éve? szerződési lehetőséggel és így már kapták a 0,50 Ft-os felárat, hogy a második évben elérhető 1 Ft-os felár érdekében LEGKÉSŐBB DECEMBER 15-IG KÖZÖLJÉK 1978-RA VONATKOZÓ SZÁNDÉKUKAT FELVÁSÁRLÓINKKAL, MEGBÍZOTT AINKKAL ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT Erre a vizsgálati aspektusra a viliág megnövekedett ener­giaproblémád késztetik az ag­rárszakembereket. A mező­gazdászokat — mint energia- felhaszinálókat — e témában a kevés olajfogyasztás mel­lett inkább a tápanyag ener­giafelhasználásának nagysága érdekli. Az iparszerű körül­mények között termelő nagy­üzemi mezőgazdaság egyre inkább igényli a kemikáliát, s ez fokozott gondot jelent az agrárszakembereknek. A tápanyagok közül jelenleg a megfelelő mennyiségű foszfor biztosítása jelent mind na­gyobb gondot. A világ feltárt foszforlelőhelyein a készletek kimerülőbein vannak, s a foszfor beszerzése évről évre mind nagyobb nehézségekbe ütközik. A tapasztalatok szerint a következő tíz évben ez erősen meghatározza a mezőgazdasá­gi termelés lehetőségeit. Mindezzel az agrárszakembe­rek számolnak, s úgy gondol­ják, hogy a mezőgazdasági termelés és a termékek gaz­daságosságának mérlegelésé­nél — a piaci áraktól függet­lenül — az energiafelhaszná­lás figyelembevétele reálisab­bá tenné a nagy küzdelem arányait és méreteit. A VIT — két nemzedék emlékében Papirusztekercs, új barátokkal A KISZ Pest megyei bizott­sága intézkedési tervet foga­dott el a jövőre Havannában megrendezendő XI. VIT elő­készületeiről. Ennek jegyében december 10-ig várják mind­azoknak a jelentkezését, akik a korábbi években küldöttként vettek részt világifjúsági talál­kozókon. Cím: KISZ Pest me­gyei bizottsága, Budapest XII.., Nagy Jenő utca 5. Az emlékek történelmet idéznek: Herczegh István és Harnisch Vilmosné is küldött­ként vett részt 1949-ben a Bu­dapesten megrendezett II. VIT-en. Mindketten pilisvö- rösvári bányászcsaládban ne­velkedtek: Harnisch Vilmosné ma is ott él, Hercegh István Budapesten, de gyakorta haza­látogat szülőfalujába. Arra kértük mindkettőjüket, be­széljenek élményeikről, a világ fiataljainak huszonnyolc évvel ezelőtti budapesti találkozójá­ról. Egy a jelszónk... Herczegh István: — Csodálatos korszak volt. A háború után tizennégy éves bányászfiúként 1945-ben lép­tem be a pártba. Nem sokkal ezután a pilisvörösvári SZIT- szervezet titkára lettem: ez volt a Szakszervezeti Ifjúsági és Tanoncmozgalom, s bányá­szok, parasztfiatalok, diákok, értelmiségiek tartoztak so­rainkba. Forradalmi folyamat­ban éltünk, s nekünk az volt a dolgunk, hogy a párttal szoro­san együttműködve gyorsan és aktívan oldjuk meg a fel­adatokat. Az akkori légkör jel­lemzésére mondok egy példát. Borbély Ferenc, párttitkár be­hívott magához, s csak annyit közölt: jó lenne, ha holnapra összehoznátok egy fáklyás fel­vonulást. Megszerveztük, de úgy, hogy nem kellett sokat magyarázni, mindenkinek ele­gendő volt egyszer szólni. —■ A budapesti VIT-ről örökké emlékezetes marad számomra a Május 1. úti isko­la: a vidékről érkező küldötte­ket — bennünket is — itt szál­lásolták el, szalmazsákon aludtunk. A gazdag program, a zsibongó forgatag méltán de­monstrálta a világ fiataljai­nak barátságát. Felejthetetlen kép: a megnyitó ünnepségen a Megyeri úti Dózsa-stadionban 84 ország, harmincezer fiatal­ja énekelte a világ ifjúságának Tizenhatod volt az aratórész Az egykori nagykátai sztrájk történetéből A Peist megyei helytörté­neti pályázatnak egyik műve Kátai Szilveszteré, aki az 1897-ben Nagykátán és vidé­kén kitört országos jellegű aratósztrájk részleteit ismer­teti. Megtudható a pályázatból, hogy a járás — akkori mér­tékegység szerint — 14 ezer 227 katasztrális holdat kitevő területéből 4 ezer 930 hold nagybirtokos tulajdonában volt. Majd minden ötödik em­ber urasági cselédként ten­gette életét, sokan csak idény­munkából éltek. Aratásból például. Az aratórész a szem­mennyiség tizenegyed, tizen­hatod részéből áll a kicsépelt szalmával együtt, amit az uraság az arató házába szállí­tott. Csakhogy fuvardíj fejé­ben 6—12 ingyenes napszámot kívánt meg. A sztrájkolok az aratórész kilencedre emelését követelték, és a fuvardíj fejé­ben kikötött ingyen napszá­mok eltörlését is. Nagykátán 400 arató lé­pett sztrájkba. Követelésüket teljesítették, de a nagykátai Vonnák Illést, mint sztrájkve­zért és a sztrájkgyűlés szóno­kát, a budapesti Pfeifer Sán­dort meg még sokakat letar­tóztattak és perbefogtak, ösz- szesen 6 vádlott közül 48-an egyévi, 28-an pedig kétévi fogházat kaptak. Közli, hogy a Szociálde­mokrata Párt kongresszusán. 1897 júniufában, tehát a sztrájkot közvetlenül megelő­ző időben, kik vettek részt küldöttként a nagykátai já- "ásból'. A járás székhelyérő’ Vonnák Illés és Gyüre Mi­hály, Tápiószentmártonból Varga József, Klement And­rás, Patykovszki Mihály és Lakatos József, Tápióbicsiké- ről Papp Gergely, Pándról pedig Malatinszki János. Te- nát már 80 esztendeje létezett a mezőgazdasági járásban a szociáldemokrata földmun­kás szervezet. Fő szervezője annak Vonnák Illés volt. Az, hogy a sztrájk után el­ítélték, nem riasztotta vissza. Már egy évvel utóbb föld­munkásnagygyűlést hívott egybe Nagyikátára, amelyen 3 ezren vettek részt. Emiatt is bíróság elé került és a tör­vényszék két és fél esztendői szabott ki rá. Munkát akkor­tól fogva nemigen kapott. Nyomorgott, eladósodott, meg­terhelte nagykátai kis házát és nadrágszíjparcelláját. Vé ■ gül eladta 1800 pengőért, de adósságai kifizetése után ab­ból csak 500 pengője maradt. Feleségével Szentmártonká tá­ra költözött. Volt ott pár öl- nyi szőlője és abban présháza, ott húzta meg magát, majd 1934-ben, 65 esztendős korá­ban halt meg. Sokkal több nemigen derül ki a pályaműből a nagy ara- tósztrájk egykori vezéréről, aki a munkásmozgalom elin­dítója volt Nagykátán és kör­nyékén. Nem ártott volna megkeresni a periratokat, meg az esetleg még fellelhe­tő csendőri jelentéseket. Kü lönösen jó lett volna a Nagy­kátán élő számos Vonná fcka! beszélni. Közeli rokonai lehet­nek közöttük, akik aoiuktóJ. nagyapjuktól hallhattak egyet-mást a sztrájkvezér Vonnák Illésről. Sz. E. indulóját, az Egy a jelszónk a béke kezdetű dalt. Természete­sen mindenki az anyanyelvén. Nem volt szükség tolmácsra, így is megértettük egymást. S van még egy szép emlékem: a Mojszejev együttes fellépése. Fergeteges tempójú néptán­cukkal mindenkit elbűvöltek. Azóta, ha Budapesten vendég­szerepeinek, soha nem mulasz­tom el, hogy megnézzem ismét raevogó produkciójukat. Per­sze, csak akkor, ha sikerül je­gyet szereznem... Staféta a megyehatáron Harnisch Vilmosné is szíve­sen elevenítette fel a több mint negyedszázaddal ezelőtti eseményeket. — Életem legmozgalmasabb szakaszára emlékezem most. A pilisvörösvári SZIT-szervezet tagjai testvérként tartoztak egymáshoz: nem tudtunk meg­enni egy falat kenyeret úgy, hogy a másikat meg ne kínál­tuk volna. Nekem 1948-ban született a fiam, de ettől a kö­zösségtől egyszerűen nem le­hetett elszakadni: összetartott bennünket — főleg a bányász- családok gyermekeit — a kö­zös cél. Így hát a kis Ferikét is magammal vittem összejö­veteleinkre, a tánc- és szín­játszócsoportba. Szeretném el­mondani azt, hogy ez a társa­ság komoly felelősséget érzett tagjai iránt: a későbbiek során is figyelemmel kísértük egy­más életének alakulását. — A budapesti VIT megkez­dése előtt stafétát indítottak, ami az ország minden faluját, községét érintve érkezett a ta­lálkozó megkezdése előtt a fő­városba. A stafétát az ürö­miekkel együtt mi adtuk át a budapesti fiataloknak az óbu­dai fehérítőüzemnél: ezrek kí­sérték a menetünket. — Egy másik emlék: bár­milyen furcsán hangzik, én a budapesti világifjúsági talál­kozónak köszönhettem, hogy először eljutottam — 21 éves koromban — moziba. A kül­döttekkel az egyik körúti film­színházban — azt hiszem, a mai Vörös Csillagban — lát­tuk a Kővirág című szovjet filmet. Nekem nem volt ilyen­re pénzem, hiszen a felszaba­dulás előtt Angyalföldön, a Hirmann Szerelvénygyárban dolgoztam, vonattal utaztam minden nap Újpestre, s a vas­útállomástól mindig futva tet­tem meg az utat az üzemig: nem lehetett késni. De nekem villamosra már nem jutott. — Nagyon örülök annak, hogy lehetőség nyílt az emlé­kek felelevenítésére. De hadd mondjam el, hogy az egykori küldött-társaim közül Gubán Ferenc, ma rendőr őrnagy, Borsos László, az Érc- és Ás­ványbányák Vállalat főköny­velője, Mesés Sándor, a Roz­maring Tsz szakmunkása, Széplábi János pedig a pilis­vörösvári nagyközségi pártbi­zottság titkára. E nemzedék tagjai ma is ugyanolyan nyílt­szívű emberek, mint negyed­századdal ezelőtt, indulásuk idején. A fogadók: Suhl fiataljai A jelen képviselője: Szabó Károly, a KISZ Pest megyei bizottságának ifjúmunkás fe­lelőse. Az Egyesült Izzó váci gyárának KISZ-bizottsági tit­káraként 1973-ban a berlini VIT-en a tizenhárom Pest me­gyei küldött egyike volt. Színes diákkal elevenítette fel emlé­keit. — Vadonatúj, erre az alka­lomra készült panorámás Ika- rus-buszokkal indultunk út­nak. Drezdában fellobogózott házak előtt az ottani nagy­üzem, az Elektromat fiataljai fogadtak bennünket fanfárok hangjaival. Innen Berlinbe utaztunk, ahol a Humboldt egyetem diákszállóján laktunk. Kinntartózkodásunk alatt a Magyar Kultúra Házában is­merkedtünk és barátságot kö­töttünk szovjet, bolgár, német, osztrák és ciprusi fiatalokkal. Az antiimperialista szolidari­tás, barátság és béke jegyében lezajlott találkozón az Alexán, derplatzon a különböző pár­tokat képviselő fiatalok politi­kai párbeszédének, eszmecse­réjének lehettünk tanúi. — A Pest megyei delegációt az NDK-ban ünnepélyesen fo­gadták testvérmegyénk, Suhl fiataljai. Számomra pedig a berlini Unter den Linden su­gárúthoz fűződik a legemléke­zetesebb epizódok egyike. A magyar küldöttek nagykövet­ségünk fogadásáról indultak szálláshelyükre. Útközben mozgalmi dalokat énekeltünk. Egyszercsak azt vettük észre, hogy afrikai, ázsiai, európai nemzetek fiataljai csatlakoztak hozzánk, s velünk együtt da­loltak. Mire az Alexander- platzhoz értünk, már több szá­zan voltunk. Szabó Károly a beszélgető* végén féltve őrzött papirusz te­kercset vett elő: e ritka doku­mentumon csaknem száz alá­írás olvasható — a világ min­den tájáról. Megannyi új ba­rát nevével... Falus Gábor Törpe hat'yú a pusztán A hirtelen beköszöntött hi­deg megritkította a hortobá­gyi nemzeti park átvonuló ma­dárállományát: csapatokban délebbre vonultak a madarak. November közepén szokatla­nul nagy tömegben érkeztek északról a téli vendégek s ez már jelezte, hogy a felénk tartó hideg elől húzódtak me­legebb tájakra. Eltávoztak a vadlibák, otthagyták a pusz­tát az idén különösen nagy számban feltűnt ragadozók, sasok, sólymok. Viszont to­vábbra is a halastó mellett tartózkodnak a fenyőrigók. Különleges madara is van most a pusztának, egy törpe hattyú. A műanyag és a fa jó partnerek A hazad műainyagtermelés 25 százalékát a faipar hasz­nosítja, s ez az arány ész­szerű fejlesztéssel tovább nőhet — hangoztatták Keszt­helyen, az akadémiai bizott­ság gépészeti munkabizottsá­gának ülésén. Az eszmecsere központi témája a műanyag és a fa kombinációja, együt­tes felhasználhatósága volt. Megállapították, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a fa és a műanyag jó partnerei egymásnak, s ennek az együttesnek igen nagy jövője van. Szakemberek ki kísérle­tezték a műanyaggal impreg­nált faárut, amelyből bútorok, nyílászáró szerkezetek készül­hetnek. Az impregnálás meg­javította a fa tulajdonságait, s szilárdabb, formatartóbb lett ennek hatására. Ugyancsak az Erdészeti i Faipari Egyetemen foglalko: nak a bútorgyáraikkal szón egységben a különböző újszi rű, hangulatos műanyag bt torbevonatok kikísérletezés vei. Az Építési és Városfej les. tási Minisztérium megbízás bői pedig kidolgozzák a ny lászáró szerkezetek követe ményrendszerét, amely magi ban foglalja a hő- és hangsz getelést, az esőállóképessége Mindezek összessége ad; ma]d azt a mércét, amelyi figyelembe kell venni a jövi ben a gyártó cégeknek, és < adja az útmutatást ahho2 i hogy az ajtók, ablakok gyái tásában hol és milyen m£ anyagféleségeket használj? nak fel. i k.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents