Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

1977. DECEMBER 7., SZERDA %Mihm MSZBT­tagcsoport Sett Batfonya Kedden este a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában barátsági esten mutatkozott be Battonya nagyközség, az 1944. szeptemberében első­nek felszabadult magyar te­lepülés. Ez év szeptemberé­ben a nagyközség a Magyar —Szovjet Baráti Társaság tag­csoportja lett. A barátsági est keretében megnyílt kiállí­tás bemutatja Battonya fel- szabadulását és az azóta el­telt esztendők fejlődését. A kiállítás megnyitását ün­nepi gyűlés követte, amely­nek elnökségében helyet fog­lalt Púja Frigyes külügymi­niszter és Fedot Krivda ve­zérezredes, a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport főpa­rancsnoka. Magy Máriának, az MSZBT főtitkárának be­vezető szavai után Borka Sán­dor, a nagyközségi tanács elnöké átnyújtotta Battonya ajándékát, a helyi háziipari szövetkezetben készült sző­nyeget, Vlagyimir Pavlovnak, a Szovjetunió budapesti nagy­követének, aki meleg sza­vakkal köszönte meg az aján­dékot és méltatta annak je­lentőségét, hogy Leninváros után Battonya a második ma­gyar település, amely felvé­telt nyert az MSZBT-tagcso- portok sorába. Gáspár Sándor tájékoztatója Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára kedden sajtótájékozta­tót tartott a hazánkban akkre­ditált külföldi tudósítók szá­mára a magyar szakszervezeti mozgalom néhány fontosabb tapasztalatáról és a soron levő tennivalókról. Kiemelt támogatás jövőre . a kulturális ágazat fejlesztésére A lehetőségek jobb kihasználását sürgetik a képviselők A párthatározat szellemében Munkásntűvelődés a monorí járásban A többi népgazdasági ága­zathoz viszonyítva arányai­ban kiemelt támogatást kap jövőre a kulturális ágazat — állapították meg a képviselőik az országgyűlés kulturális bizottságának keddi ülésén. Ortutay Gyula, a bizottság el­nöke megnyitójában azért hozzátette: a majd elkövetke­ző években — a népgazdaság fejlődésének eredményekép - pen — jó néhány terület vár gyorsított fejlesztésre. A bi­zottsági ülésen, amelyen részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia, a televízió, a rádió, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, valamint aiz Ál­lami Ifjúsági bizottság képvi­selői is, számbavették az idei év eredményeit és gondjait. A jövő évi terveket, lehetősé­geket az 1978. év népgazdasá­gi terv- és költségvetési ja­vaslat tükrében vizsgálták. A vitában Petrovics Emil a pesti Vigadó, az Operaház, a Katona József Színház s a zenekedvelő emberek hő vá­gya, a fővárosi koncertterem építésiének ügyét fűzte cso­korba. Javasolta a színházi bérletrendszer gyökeres meg­változtatását is, azzal érvelve, hogy a jelenlegi nem tükrözi hűen sem a színházak tényle- nes munkáját, sem pedig a lá­togatottságot. Közismert, hogy némelykor az ú«vmond ..he- bárletezett” télt házak valójá­ban «~=nk félh ázat jelentenek az e’őaé azokon. Hozz ászé' ásáhan Káli Fe­renc arra fi gye'meneten, hogy az általános iskolai tanter­miek építése fölött érzett örömben sem szabad megfe­ledkezni az u gvenzkkor meg­szüntetett termekről — ellen­kező esetben eltorzul a kén. A képviselő szorgalmazta, hoov az óvodák után most az általános iskolák helyzetét ál­lítsák a társadalmi érdeklő­dés középpontjába. Ilyképpen mind több segítséget kaphat­nak a vállalatoktól és a Lakos­ságtól nemcsak az építkezés­ben és a felújításban, hanem a fenntartásban is. Király István szólt az új tantervek, módszereik beveze­tésének kérdéseiről. A vitát követően Győri László, az Oktatási Miniszté­rium főosztályvezetője beje­lentette. hogy jövő év január­jától a Tanácsakadémia ál­lamigazgatási főiskolaként vesz részt az oktatásban, ez­zel jogos igénynek téve eleget. Marczali László kulturális miniszterhelyettes a beruhá - zásokat érintő véleményekre, kérdésekre válaszolt, kiemel­ve, hogy sajnos nem új té­mákról került szó. Az átadási határidők e'húzódásának okai mindenekelőtt az építőipar nehézségei. A miniszterhe­lyettes elmondta, hogy a .Vi­gadó legújabb átadási határ­ideje 1979 közepe, a Katona József színház felújításához pedig már hozzákezdtek, s 1980 januárjában a színház várhatóan megnyitja kapuit. Marczali László arról is szólt, hogy a főváros és vidék kö­zött a kulturális ágazatban kissé felborult az arány, ezért a következő években maid Budapestnek gyorsabb fed őrlésre lesz szüksége. El­odázhatatlan A Ooeraház felújítása, s jogos kívánság az új Nemzeti Színház fel­építése. A következő tervidőszakra számolnak egy kétezer nézőt befogadó hangversenyterem építésével is, s enyhít a je­lenlegi gondokon a budavári palotában otthont kanó kultu­rális intézmények átadása is. Dunakanyarban az Óbuda Hatezren a közös úton Tarolt tegnap a konkurrencia: a virágárus lányok közgyű­lésre mentek. Ki is tették a táblát már hétfőn este a pá­rás kirakatba, a piros, sárga, narancsszínű gerberák, fiku- szok, pálmák, rőt levelű mi­kulásvirágok közé. Néhány sorban elnézést kértek a vá­sárlóktól a rendkívüli szün­napért. S ott voltak mind, nem­csak akik árulják a virágot, hanem akik ültetik. dugvá- nyozzák, pátyolgatják, a bol­tokba küldik. S ott volt a traktoros, a földek munkása, a szarvasmarha-gondozó, az agrármérnök, a jogász, az autószerelő, a lóidomár, s még néhány tucat szakma tudója, mindazok, akiknek eddig az Óbuda Termelőszö­vetkezet, illetve a pomázi Dunakanyar Tsz adott kenye­ret Remélhető, hogy a jövő esztendőben már jobb ízű és nagyobb kenyér jut a fön­tebb említetteknek, így gon­dolták ezt maguk is, midőn eleget téve a termelőszövet­kezeti demokratizmus min­dennemű követelményének, titkos szavazással döntöttek afelől, hogy egyesüljék ez­tán a határ Óbudától egé­szen Szentendréig. A terület és az anyagi esz­közök koncentrációiától, nem utolsósorban a szellemi erőik összegezésétől várható föl­ívelés teszi indokolttá, kívá­natossá a nagyüzemi táb­lák egybevonását, természe­tesen az ésszerűség hatá­rai között, hiszen a kisebb gazdaságok egyesülése nem cél, hanem eszköz, mely le­hetőséget kínál a korábbinál jobb, fejlettebb gazdálkodás­ra... A két termelőszövetke­zet részközgyűlésére, illetve az ezt követő együttes köz­gyűlésre az 5 ezer 200 főnyi tagságból több mint 4 és fél ezren jöttek el a fővárosi Nép­stadion körcsarnokába — az otthon maradottak többnyi­re az idős, nyugdíjas emberek voltak —, s miként az imén- tiekből kitűnik, mondo' ták ki, hogy 1978. január 1-től közös útra lépnek. Az alkalmazotta­kat is beleszámítva, 6 ezer 200 ember közös sorsáról dön­töttek itt. A valamivel több mint 3 ezer hektáron gazdál­kodó termelőszövetkezet kö­zös vagyona meghaladja az 1 milliárd forintot, s az első esztendőre célul tűzött terv szerint 1 milliárd 100 millió forint termelési értéket köny­velnek el majd esztendő múl­tán. Elhatározásuk az MSZMP Politikai Bizottságának 1974. november 19-i határozatának szellemében született, mely szerint: „... a Politikai Bi­zottság szükségesnek tartja, hogy a termelőerők fejlődé­se a termelőszövetkezetekben kedvező irányba folytatódjék. Ennek érdekében a budapes­ti és a Pest megyei pártbi­zottság támogassa — indo­kolt esetben kezdeményez­ze — a szövetkezeti tagság közös elhatározásán alapuló gazdasági egyesüléseket.” Eme határozat nyomán kerültek Pest megye közigazgatási fennhatósága alá a fővárosi közös gazdaságok. Időközben egységes * gazdasággá szerve­ződött a volt szentendrei Matt- hiász, a pomázi Petőfi Ter­melőszövetkezet és a pomázi Árpád Szakszövetkezet, s az ily módon létrejött Duna­kanyar Tsz erősödött, egyesü­lésre kész társává az országos hírű Óbuda Tsiz-nek. Hatalmas gazdaság határ­vonalait rajzolták a Dunaka­nyar térképére, ám a jelzőt nem a területi nagyság teszi helyénvalóvá, hanem az a szerteágazó tevékenység, ame­lyet a szentendrei székhelyű, új termelőszövetkezet, a meg- újhódott Óbuda Tsz az or­szág, a megye és a főváros hasznára lát el, fejlesztvén a növénytermesztést, az állat- tenyésztést. zöldséget, virá­got juttatván a piacokra, a boltokba, részt vállalván a város. szépítéséből, azaz a parkosításból, számos szol­gáltatást, mi több. szórako­zást, illetve sportlehetőséget nyúitván a lakosságnak. A ter­melőszövetkezet tartia fenn az ország legjobb hírű autószer­vizeinek egyikét, és legna­gyobb lovasiskoláját. S tán nem fölösleges arról is szót ejteni, hogy hazánk egyik legnagyobb — 60 ezer négy­zetméteres — üvegházát (üvegházak városát) építet­ték föl a pünkösdfürdői, bé­kásmegyeri határban, pri­mőrt termelnek majd itt és virágot, az előbbit a honi, az utóbbit nem kis részben kül­ország! piacokra. AZ. Evroi evre folyamatosan napirendre tűzi a monori já­rási párt-végrehaj tóbizottsá­gunk az MSZMP Központi Bi­zottsága 1974. március 19—20-i, a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről, hely­zetének további javításáról hozott határozata megvalósítá­sának tapasztalatait. Két éve intézkedési tervet dolgozott ki és fogadott el erre a végrehaj­tó bizottság — a KB-határo- zat és a megyei intézkedési terv alapján —, tavaly az esz­mei-politikai és kulturális munka helyzetét tűzte napi­rendre, majd az iskolai párt- szervezetek tevékenységét vizsgálta az oktatáspolitikai határozat végrehajtása tükré­ben. Az idén áprilisban széles körű brigádvizsgálatra alapoz­va tekintette át a bejáró dol­gozók életkörülményeinek ala­kulását a járás területén, bonc­kés alá vette a közművelődési határozat végrehajtásán belül az üzemi és községi könyvtá­rak helyzetét, továbbfejleszté­sének lehetőségeit, és a közel­múltban tárgyalta az intézke­dési terv munkásművelödésről szóló részét. Megállapította a vizsgálat, hogy a bejáró dolgozók kép­zettsége, szakmai, politikai felkészültsége magasabb szin­ten áll a járás területén fog­lalkoztatottakénál. (Az élenjá­ró dolgozók 50—55 százaléka szakmunkásképesítéssel ren­delkezik, míg a járás ipari üzemeiben foglalkoztatottak alig 35 százalékának van szak­munkás-képesítése.) A jelen­tés megállapítja, hogy a mun­kások évről évre növekvő számban vesznek részt a párt­ós tömegszervezeti oktatások­ban, jelentősen megnövekedett a dolgozók iskolájába járók száma. 1974-ben 474 fő, az 1976/77-es oktatási évben 565 felnőtt ült be az iskolapadok­ba és végezte el az általános iskola valamelyik osztályát. Növekedett az üzemekbe, szö­vetkezetekbe kihelyezett osztá­lyok száma is. A monori ME­ZŐGÉP vállalat, az Építőipari Szövetkezet, az üllői OÁF- telep, az üllői termelőszövet­kezet, valamint járásunk hon­védelmi alakulatai az oktatási költségek teljes fedezésével kérik fel a pedagógusokat a dolgozók oktatására. Ugyan­csak örvendetesen nő az álta­lános iskola 8. osztályát befe­jezők számaránya is: 1974-ben 186, 1975-ben 213, 1976-ban 238 dolgozó kapott végbizonyít­ványt. Ráirányítja a jelentés a fi­gyelmet azokra a ténymegálla­pításokra is, miszerint 44 gaz­dasági egységben tartott vizs gálát alapján az ott dolgozó 11 682 fő közül 1386 azoknak a száma, akik 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkez­nek, és ezenbelül közel 800 a 40 életéven aluli. Az alapis­mereti tanfolyamokról szólva kritikusan elemzi az anyag, hogy az erőfeszítések ellenére rendkívül lassú az előrehala­dás. 1974-ben 27 fő, 1976-ban 37 fő (főleg a cigány lakos­ság köréből) ismerte meg a be­tűket és tanult meg írni, ol­vasni. Jó irányba halad az üzemek és szövetkezetek tö­rekvése az utánpótlás nevelé­sére. Fokozatosan, — ha las­san is — növekedést mutat az ipari tanulók száma. A munkahelyi körülmények — szociális-kulturális lehetőségek — javításával a törzsgárdatag- ság örvendetesen fejlődik. Az alapképzettség fokozatos meg­teremtésével indokolt a mun­kahelyi közművelődési lehető­ségeket gyorsabb ütemben fejleszteni. A munkahelyek közmű­velődési feltételeiben, a hatá­rozat óta kedvező változás ta­pasztalható. A vállalati szem­lélet megváltoztatása az érde­mi munka fejlődésére is ösz­tönzően hatott. A felmérések­ből megállapítható, hogy 28 üzem rendelkezik közművelő­dési célra alkalmas helyiség­gel, 24 üzemben a kulturális feladatokat társadalmi mun­kában látja el valaki. A járás gazdasági egységeinek döntő többsége kötött együttműkö­dési megállapodást a település művelődési intézményeivel. Már 22 üzem készített 1977-re éves közművelődési tervet, s az ezekben meghatározott el­vek szerint folytatja munkáját. A kulturális jellegű felada­tok fedezésére a járás mező- gazdasági szövetkezetei 1976- ban egymillió 410 ezer forin­tot fordítottak, örvendetesen fokozódott a klubtevékenység, egyre inkább helyi közművelő­dési bázissá vált a monori Ve­tőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, a qyömrői TÓVÁ.LL, a MEZŐGÉP, pilisi PENO- MAH. Az elért eredmények­hez, jelentősen hozzájárult, hogy a gazdasági és közműve­A váci járásban Iraki pártmunkások látogatása A gödi transzformátorállomáson. A képen, balról jobbra: Vrábel Imre, Balogh László, Muhammed al Khayali, Spielenberg László, a tolmács, dr. Haritb Jameel al Khshali és Muhammed Abdel Latif. Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására de • cember 2-án Budapestre érke­zett az Arab Üjjászületés Szocialista Pártjának párt- munkásküldöttsége, amelyet dr. Harith Jameel al Khshali, a villamosítási alapítvány fő­titkára vezet. A delegáció tagja Muhammed al Khayali, az Iraki Tejipari és Muham­med Abdel Latif, a Téglaipari Tröszt vezérigazgatója. Az iraiki küldöttség tegnap Pest megyébe, a váci járás­ba látogatott. A vendégeket útjukra elkísérte Balogh László, a Pest megyei pártbi­zottság titkára, valamint Spie­lenberg László, a váci járási pártbizottság titkára. A küldöttség tagjai először az Országos Villamostáwe- zeték Vállalat gödi transz­formátorállomását keresték fel, ahol Vrábel Imre, az OVIT igazgatója tájékoztatta őket hazánk energiaellátásá­ról. A vendégek megtekintet­ték az állomás irányítóköz- pontját és berendezéseit. Ezután az őrbottyáni tégla­gyárba látogattak a vendégek, ahol Tóth Jenő, a gyár igaz­gatója elmondta, hogy a fia­tal üzemben az idén már 50 millió kisméretű téglát gyár­tanak. A tájékoztatót üzemlá­togatás követte, megtekintet­ték a gyár korszerű berende zéseit és automata gépsorait. A késő délután az Alagi Ál­lami Gazdaságban Göndöcs Lajos igazgató tájékoztatta az iraki küldöttséget a gazdaság életéről, termeléséről és ter­veiről. A vendégek megtekin­tették az állami gazdaság szakosított szarvasmarhatele­pét. lődési intézmények között ki­alakult munkakapcsolat erő­södött. felismerték a munka fontosságát és a munkáskol­lektívák. szocialista brigádok növekvő mértékű igényeit mi­nél jobban igyekeznek kielégí­teni. A művelődési otthonok a munkásság, illetve, a lakos­ság körében kifejtett közmű­velődési tevékenységének fő törekvése a változatosabb szol­gáltatás, a korszerű művelődé­si feltételek és keretek bizto­sítása, hogy a szabad időt szín­vonalasabban és differenciál­tabban lehessen eltölteni. A művelődési otthonok ismeret- terjesztő tevékenységét a mennyiségi és a minőségi fej­lődés jellemzi. A kiállítások, vetélkedők, kirándulások, szakmai klubok mellett jó irányba mozdult az amatőr művészeti mozgalom. Az aranykoszorús minősítést ka­pott vecsési vegyeskórus és a sülysápi bronzkoszorús Röpülj Páva Kör tagjai között növek­vő számban találhatók — a helyi értelmiség szerényebb képviselete mellett — az el­járó és helyben dolgozó mun­kások. szövetkezti parasztok, úttörők és KISZ-fiatalok. A maglódi, a mendei népi együt­tes is a község ipari munkás és mezőgazdasági területen dol­gozó tagjaira épül. Az eljá­ró dolgozók művelődésének segítésében kiemelkedő a kő­bányai Pataki Művelődési Központtal elsőként kötött megállapodás. E program ke­retei között 1976-ban 270 fős művészeti csoport vendégsze­replését fogadták nagy siker­rel Kőbánya dolgozói, az idén eddig Gyomron, Mendén, Süly­sápon volt viszontlátogatás a munkáskerületből. Erősödik a kőbányai üzemekkel az a kap­csolat, ami a munkahely és a lakóhely közös törekvéseit fémjelzi a közművelődési mun­ka továbbfejlesztésében. Sikerült általánossá tenni az idén a monori járásban o mű­velődési otthonok közös fenn­tartását. Ennek eredményeként több mint 500 ezer forint az a támogatás, melyért cserébe a művelődési házak éves prog­ramok gazdagabb választékát tudják kínálni az ott élőknek, fokozatosan javuló feltételek­kel. A munkásművelődés tárgyi és személyi feltételeinek javí­tása — amint ezt a végrehajtó bizottságunk megállapította —■, sokat fejlődött, s a KB.hatá- tozat megjelenése óta soha nem tapasztalt lendületet ka­pott. A fejlődés mellett is né­hány fontos tennivaló fo­kozott figyelmet érdemel. Így alapvetően a feltételek továb­bi javítása és a járás területén a munkásművelődés koordiná­lása. Ezzel együtt el kell érni, hogy 1977-től a gazdasági egy­ségek éves terveikben rögzít­sék a kulturális alap felhasz­nálásának területeit. Ehhez ajánlásokat adnak ki. Fokozni kell a művelődési intézmények és munkahelyek közművelő­dési tevékenységét a szocialis­ta és a munkabrigádok tagjai között. Kiemelt feladat a nyolc általánossal nem rendelkező munkások bevonása az általá­nos iskolákba, illetve munka­helyeken szervezett dolgozók iskolájába, ahol a költségek teljes fedezésének ajánlása mellett új ösztönzőket kell ke­resni, hogy a képzés vonzóbb legyen. A művelődési ottho­noknak a propagandamunka nagyobb hatékonysága szüksé­ges a munkások és a munkás- fiatalok körében. Főleg az in­tézményi kis csoport — szak­kör, klub, művészeti csoport — tevékenységét érdemes fej­leszteni. Mindezek alapján a párt­irányítás eszközeivel és a pártmunka részeként dolgo­zunk azon, hogy a Központi Bizottság határozatának szel­lemében a munkásművelődés minél megalapozottabbá, szé­lesebb körűvé és magasabb szintűvé váljon a monori já­rásban. CSELÉNYI DEZSŐ, a monori járási pártbizottság első titkára i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents