Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
Elkészült az idei utolsó Elkészült az idei utolsó átjátszó állomás az aszódi Vegyesipari Szövetkezetben. E termeket a Magyar Rádió és Televízió műszaki igazgatósága megrendelésére gyártja. Képünkön: Bcnkó János és Geizer János a műszereket ellenőrzi. Barcza Zsolt felvétele A MŰSZAKI SZEMLE UTÁN Új buszjárat Máriabesnyőre KÖZLEKEDÉSI BRIGÁDOK VETÉLKEDŐJE Az egyre növekvő közúti forgalom, de különösen a mostoha téli közlekedési viszonyok fokozott figyelmet, szakmai felkészülést követelnek az autóbuszok vezetőitől. A városban a nagy építkezések miatt további forgalomelterelés várható, s ez újabb próba elé állítja a helyi járatokon dolgozó autóbuszvezetőket. A balesetek elkerülését, a közlekedés zavartalan lebonyolítását és a vezetők szakmai ismeretéinek bővítését szolgálta a Volán 20-as számú vállalat gödöllői főnökségéhez tartozó autóbuszvezetőknek rendezett vetélkedősorozat. Az elődöntőkön negyvenhetén vették részt, s' ftündöSZ- sze heten jutottak tovább a később megrendezendő vállalati döntőre. A vetélkedőn Bolcsik Mihály rendőrfőhadnagy, a Járási-Városi Rendőrkapitányság közlekedésrendészetének vezetője, a helyi közlekedésbiztonsági tanács titkára üdvözölte a megjelenteket, majd kiosztották a kérdéseket tartalmazó tesztlapokat. Különösen az új, a nyáron forgalomba állított panoráma buszok műszaki állapotával kapcsolatban tettek fel, sok kérdést. A legtöbb vezető első alkalommal vesz részt téli közlekedésben az Ikarus 268 típusú autóbuszokkal. Schneider Gábor, a vállalat forgalombiztonsági osztályának főelőadója, Pázmándi Sándor jogügyi főelőadó és Boczoi Tibor szb-titkár, a zsűri tagjai bírálták el a kérdésekre adott válaszokat. Különösen hasznos volt és sok tanulsággal szolgált, hogy a verseny után együttesen értékelték és beszélték meg a kiszabott feladatokat. Az egyéni versenyben Földein Ferenc gödöllői autóbusz- vezető végzett az első helyen, a második a veresegyházi Dani Gyula, a harmadik az ikla- di Deszk János lett. A csapat- versenyben a gödöllői brigád bizonyult a legjobbnak, a veresegyháziak és az aszódiak előtt. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó versenyzők pénz- és tárgyjutalomban részesültek. Bársony Endre, a gödöllői főnökség vezetője közölte, hogy hamarosan új járat indul Gödöllőn, a MÁV-állo- mástól a Honvéd utcán, a Tessedik úton és a Szabadság úton át Máriabesnyőre és ugyanezen az útszakaszon vissza a MÁV-állomáshoz. Az útvonal műszaki szemléje megtörtént, a szükséges megállókat a tanács elkészítette, s már csak a menetrend kidolgozása van hátra. Cs. J. NYUGDÍJASOKNAK Tartalmas esték Általában nagy érdeklődés kíséri a nyugdíjasok klubjának összejöveteleit a Juhász Gyuila nevét viselő városi-járási könyvtárban. Legutóbbi foglalkozásukon Magyarország tájaival, építészeti ritkaságaival, nevezetességeivel ismerkedtek. Az érdekes előadást színes diaképek tették látványossá. Ezt követően két kis' úttörő éneikkel, verssel szórakoztatta az idős embereket, s ajándékokat nyújtottak át nekik a közelgő ünnepek alkalmából. A meghatott pillanatok után játékos szellemi vetélkedőn mérkőztek a klubtagok, s az első három helyezett könyvjutalomban részesült. Pávakörök versenye Ezekben a hetekben zajlanak a megyében a népi hagyományokat őrző Pávakörök minősítő versenyei. Örvendetes, hogy a megye huszonöt Páva- köréből tizenegy a gödöllői járásban tevékenykedik. így érthető, hogy nem is tudták mindannyian bemutatni műsorukat egyetlen verseny során. A hévízgyörki minősítő versenyen mindössze hét Pávakör műsorát értékelte a szakemberekből álló bíráló bizottság. A további négy kör december 4- én, vasárnap délelőtt 10 órakor Tápiószecsőn, a Damjanich művelődési otthon színháztermében méri össze tudását. Remélhetően a tőlük megszokott jó teljesítményt nyújtja majd a veresegyházi, a dányi, az isaszegi és a zsámboki asszonykórus, akkor nem marad el a megérdemelt siker sem. Veszélyes sport a ródlizás A gyerekeknek mennyei áldásként hullott a hó. A csöppségek és a hóembert építő korosabbak önfeledten hancú- roznak a szabadban. Űton-út- félen találkozunk szánkót húzó gyerekekkel, jobbára felügyelet nélkül. A lejtős utcákat, domboldalakat kisajátítják maguknak a ródlizó, csúszkáló gyerekek. Az utak- utcák kereszteződésében is akad lejtő, amely siklásra, száguldásra alkalmas. Sajnos, ezeken a helyeken kevés a vigyázó felnőtt, a bajt megakadályozó szülő. Pedig a csodás fehér paplan a legtapasztaltabb ródlizókat is próbára teszi, még a veszélytelennek tűnő helyeken is. Ilyenkor, azt hiszem, még fokozottabban kellene ügyelnünk gyermekeinkre a játékra alkalmas, de veszélyt rejtő hófödte siklópályákon, különösen a forgalmas utak közelében. M. M. A Forrás Színpad bemutatója Felülmúlták önmagukat A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központ Forrás színpada bemutató előadásra hívta meg a község és a járás szép szót és igaz gondolatot szerető lakóit. A művelődési központ színháztermében ünnepi hangulatban gyülekeztek az érdeklődők, akik között nagy számmal találkoztunk fiatalokkal, de sokan voltak olyanok is. akik a jellegzetes veresegyházi népviseletben jöttek el. A bemutató előtt Furuglyás Géza, a művelődési központ igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Dicső Eleonóra, a járási pártbizottság munkatársa adta át az együttesnek a Kulturális Minisztérium ajándékát, amelyet eddigi munkásságukért, az irodalmat és őszinte, nemes emberi érzéseket közvetítő tevékenységükért joggal érdemeltek meg a színpad tagjai. A Forrás színpad 1972-ben alakult. Tétova útkeresés, különböző formai kísérletezések után fogalmazódott meg hitvallásuk, alakult ki stílusuk: a ma emberének arcát bemutatni á hétköznapok apró gyámoltalanságainak, gyengeségeinek. a vesztett és mindig újra kezdett törekvések tükrében. Sikerült? Ifjú Dániel Kornél, az együttes vezetője, s alakulásától rendezője, így vall erről: — Arra törekedtünk, hogy művészeti csoportunk tágjainak a kultúra az önkifejezés, a véleménynyilvánítás eszköze legyen. A munkásegyleteknek a politikai elkötelezettség a múltban meghatározó eleme volt, s e hagyományt — ha a csoportunkat szocialista közösséggé akarjuk formálni — ápolnunk kell. Csak így lehet az együttesnek politikai arculata, s az általánosnál és az átlagnál erősebb összeforrott- sága. Közös akarattal végzett közös cselekvésünkkel kijutottunk a kezdeti zsákutcából, amikor úgy véltük, hogy a haladás és elkötelezettség csak az avantgarde eszközeivel fejezhető ki, hogy a de- kandens, lázadó embert kell a színpadon megjelenítenünk. Gondolataink, mondanivalónk ma már tiszta: a szocialista társadalomban élő, gondolkodó, formálódó ember érzésvilágát kell megmutatnunk. Ezért nincsenek csak a kevesek által érthető rejtjeleink, nincs bábeli formanyelvürik. csak a vájtfülűek által felfogható világunk. A bemutatott darabok. Nyerges András: Disznók; Horváth Péter: A Porond és most Szentmihályi Szabó Péter: A mester és tanítványai, mondanivalója igazolták Dániel Kornél szavait. A szereplők; Ács András, Bojsza Erzsébet, Deák József, Hegyi Attila, Illés Zoltán, lvi- csics Sándor, Ivicsics Sándor- né. Markos Terézia, Péter Pál, Kazi János, Sejtes Vendel, Tóth Ilona, Tóth József, Kály Erzsébet, Solner László, Újvári Csaba, Surinás Ferenc, Varjú Ilona fölülmúlták minden eddigi teljesítményüket. A saját közönségükkel vadó találkozás örömét fokozta, hogy a bemutatót megnézte Szentmihályi Szabó Péter és Apáti Miklós költő is, akik nemcsak mint nézők voltak jelen, hanem részt vettek a bemutatót követő szakmai beszélgetésen is. Mindketten elmondták, a látottak azt bizonyítják, hogy a veresegyháziak nem elégednek meg a készen vett minták másolásával, hanem a maguk útját keresik. A látottak magas igényeket tükröznek. Örömmel kell fogadni, hogy elsősorban mai életünk problémáival akarnak foglalkozni. Nemcsak egyszerűen magukat kívánják kifejezni, hanem a helyes társadalmi magatartás formáit és problémáit feszeIV. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1977. DECEMBER 4., VASARNAP Számvetés az évfordulón Nevelés, fórum, látogatás A szovjet ösztöndíjasok klubjáról Az Agrártudományi Egyetem II. emeleti szobájában, a meleg égövi oktatási osztályon dr. Csighy Tibor kandidátus, egyetemi docens fogad. Akaratlanul a falon függő hatalmas világgazdasági térképre pillantok. Érdeklődésem látva, vendéglátóm készségesen magyarázatba kezd, beszél a fejlődő országok iparáról, mezőgazdaságáról, szót ejt a szocialista és a kapitalista országok gazdasági életéről. Rövid idő alatt sok mindennel megismerkedem. Megtudom például, hogy az ENSZ egészségügyi szervezetének, a FAO-nak segítségével Biharugrán, a Hortobágyon, a Közép-Tiszai Állami Gazdasággal és a Bicske melletti Dinnyésen foglalkoznak édesvízi haltenyésztéssel. Az ország legkisebb termálvízű gazdasága kapcsolatban áll a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel és a Szarvasi Haltenyésztő és Kutatóintézettel, ahová gyakorlatokat szerveznek a diákoknak. Sok külföldi hallgató, aki hazájában szerzett diplomát, bővíti itt ismereteit, a háromtól hat hónapig tartó tanfolyamokon. Öt évig A meleg égövi mezőgazda- sági ismereteket öt éven át tanulják. A legszorgalmasabb hallgatók a vietnamiak, viszont ők és az arabok sajátítják el legnehezebben a magyar nyelvet. A külföldi hallgatók gyakran ellátogatnak a környező termelőszövetkezetekbe, Bagra, Hévízgyörkre, Galgahévízre, Túrára és Vác- szentlászlóra gyakorlati tapasztalatokra. Az itt látottakat érdemben is hasznosítják diplomamunkáik elkészítése során. Miként megfelelő kapcsolagetik, a beleszólás és a változtatás jogos igényével. Pásztor Béla, a nagyközségi tanács elnöke, aki megalakulásától kezdve nemcsak jószándékú figyelője, hanem igaz segítője, barátja is az együttesnek, annak a munkának a további erősítését kérte a színpad tagjaitól, amely a próbákon, a bemutatókon kívül is jelentkezhet. Vegyenek részt a község fejlesztésében, a társadalmi munkákban, a fiatalok mozgósításában; a testületek, a szervezetek tagjainak ügyévé, a mindennapos munka részévé tegyék a köz- művelődést. Miközben a hozzászólásokat, megjegyzéseket figyeltem és jegyeztem, arra gondoltam, ennek a bemutatónak az adott igazi értéket, hogy a közös beszélgetés együttes gondolkodást indított el. amely nem rekedt meg a szűk szakmai problémák elvont boncolgatásánál, hanem társadalmi gondokat is érintett, azok megoldását sürgette a nagyközség életében. Ha feladatokat szabhatnék meg, a veresegyházi Forrás színpadnak, a következőket jelölném meg számukra: induljanak el a bemutatott jelenetekkel a járás községeibe, juttassák el gondolataikat a maguk sajátos formanyelvén, a községekben levő ifjúsági klubokba, gazdasági egységekbe, művelődési házakba. ahol emberek formálódnak dolgoznak, gondolkod nak íö élnek Fercsik Mihály tot alakítottak ki a külföldi diákokkal, ugyanúgy számon tartják azokat a magyarokat is, akik a Szovjetunióban töltötték az aspirantúra idejét. Csaknem egy éve, hogy megalakították a város és a járás szovjet ösztöndíjasainak klubját. A szerződés ünnepélyes megkötésére a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában került sor. A megyében a gödöllőiek voltak az elsők, akik ilyen jellegű klubot életre hívtak. Dr. Csighy Tibor elmondta, hogy két cél vezette őket a klub megalakításában. Azon túl, hogy ez a baráti csoport a szovjet kultúra és tudomány ápolását szolgálja, a klub tagjai segítenek az általános és középiskolákban és a szakmunkásképzőkben folyó világnézeti nevelésben. A klubtagok a megalakulás után nem sokkal kivették részüket a gödöllői hét rendezvénysorozat szervezéséből, fórumokat tartottak, részt vettek az egyetemen szovjet szakemberek előadásain. Tájékoztató előadások Közülük többen ellátogattak a Szovjetunióba, s az ott tanuló magyar diákoknak tájékoztatót tartottak mezőgazdaságunk fejlődéséről. Négy esetben vendéglátóm is tartott a Szovjetunióban előadást. Gödöllő hagyományai rendkívül gazdagok, áll ez a szóbeli népi hagyományokra, de az írott tudományra és a művészetre is. Egyik gazdag színfoltja volt a népköltészet, s ezen belül például a népdal. Bartók és Kodály nemcsuk Túrán vagy Kerepesen fordult meg: gyűjtésük egyik darabja például a Gödöllei piactéren szól a muzsika. Ezen a népi anyagon nevelkedett több, itt született operaénekes, ez az egyik forrása Bárdos Lajos művészetének is. Kevesen tudják, hogy az a Budapest környéki kisváros, áhol a mester diákkorában nevelkedett, Gödöllő volt. Őszintén reméljük, hogy a városunkat mindig szeretettel emlegető idős zeneszerző egyszer, talán nem is a távoli jövőben, ellátogat ifjúsága színhelyére. A népi muzsika mellett, városunkban nagyon régi a műzene iránti elmélyült érdeklődés is. Valószínűleg az előbbi közösségi jellege segített, az utóbbiban is; a műzene gödöllői művelői körében is a közös éneklés toborzott először híveket. A város első dalárdája 1878-ban alakult meg. A gö-. döllői énekkarok az ipartestület kebelében működtek a fel- szabadulásig. A férfikarnak sok karnagya volt, évtizedeken át Szloboda Dénes állt az élén. Ma is él Dányi István és Kar- kesz Ernő, akik utódaik hangversenyeinek értő látogatói. A felszabadulást követően két fiatal tanárkarriagy, Bré- zik Tibor és Winkler Nándor vezényelte tovább az újjászerveződött dalárdát. Mindketten ma is a régiek: fiatalos hévvel, az igazi pedagógushoz méltó szüntelen megújulással vezetik énekkaraikat. Köztük a Rigókat, a régi dalárdistákat köztük Albert Jánost, Kulin Józsefet, Várhegyi Józsefet, Nagy sikerű volt az a fórum, amelyet az egyetem KISZ- szervezete, MSZBT-csoportja és a klubtagok közösen szerveztek a Szovjetunióról. Nagy fontosságú az is, hogy a járás és a város általános, valamint középiskoláiban szakmai előadásokat tartottak a szovjet mezőgazdaságról. E tanévben valamennyi iskolába ellátogatnak hasonló céllal, s ez legfőbb felajánlásaik egyike. Telj esitett vállalás Eddig több mint hétszáz diák előtt hangzott el a klubtagok előadása Közép-Ázsia földrajzáról; a Szovjetunió köztársaságairól Szabó Lajos, a szovjet haditechnika fejlődéséről Bánkúti Béla, a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokról dr. Csighy Tibor tartott előadásokat. Ä klub tevékenységének ilyen irányú szervezésében jelentős feladatot végez a TIT és annak járási-városi titkára, Hajnal Irén. Az eddigi eredményes munkában az említetteken kívül nagy része van még Tóth Mártonnak is. A Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok klubja egyéves munkája során valamennyi vállalását teljesítette. S ez elkövetkező tevékenységük záloga. Csiba József Kardos Istvánt, vagy a művelődési otthon ötvenes években létezett vegyes karának tagjai közül például Pásztor Sán- dornét. Az ipartestületben, a művelődési házban, a kastélyban és az Árammérőgyárban működött dalárdák sikeres munkája és iskolai énekoktatásuk magas színvonala tette lehetővé, hogy immár hetedik éve működik a gödöllői városi vegyeskar. A kórus vezetője, Újvári Géza, az elődökhöz méltó, 28 éves tanárkamagy. Régebbi városi, megyei, hazai és külföldi szerepléseikről rendszeresen beszámoltunk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának ünnepségein is háromszor lépett fel az együttes, az egészségügyi dolgozók, a Ganz Műszerművek Áram- mérőgyárában és az egyetem aulájában, a megyei ünnepségen. Az utóbbin dalosaink együtt énekeltek a váci Vox Humana, a KISZ-kórus és a szentendrei vegyeskórus tagjaival. A kar jó közösség, amelynek életét a Kodály által leírtak irányítják. D. J. CASCO Hasznos tudnivalók A Cascö-biztosítás felbontásának módjáról érdeklődött szerkesztőségünkben egyik olvasó. Az Állami Biztosító gödöllői fiókjában kérdésünkre elmondták, hogy a biztosítást minden esetben írásban kell bejelenteni az illetéked biztosítónál. Abban az esetben is, ha a gépkocsit tulajdonosa eladta. A biztosítást csak egy hónappal a megkötés időpontjától számított évfordulók elő11 bonthatja fel az ügyfél. Az elődök nyomdokain Városunk énekkari hagyományai
