Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-31 / 307. szám
1977. DECEMBER 31., SZOMBAT Értékelik a munkát, meghatározzák a feladatokat Beszámoló párttoggyűlések előtt a diésdi tsapágygyárban Hamarosan ’ megpezsdül, friss lendületet kap a pártszervezetekben tevékenykedő kommunisták élete. A januári és a februári hónap a számvetés ideje a mozgalmi munkában. Az ebben az időszakban megrendezendő beszámoló taggyűléseken a kommunisták — az egyéni pártmegbízatások, a cselekvési programok tükrében —, megvizsgálják egyéves munkájukat, s egyben meghatározzák a jövő, az elkövetkező mozgalmi év feladatait. Az idén kísérletképpen azokban az üzemekben, melyekben pártvezetőség irányítja az alapszervezetek munkáját, az alapszervezeti beszámolókat összevont taggyűlések vagy küldöttértekezletek előzik meg. Fegyelem, iavasldtok A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárának pártvezetősége jórészt már összegyűjtötte az összevont taggyűlésre kerülő beszámoló anyagának adatait. A munkából valamennyi pártvezetőségi tag kivette a részét, értékelte a területén elért eredményeket, megjelölte a gondokat, a feladatokat. — Gyárunkban 140 kommunista tevékenykedik három alapszervezetben — mondja Szokolóczy Sándor üzemszer- vező, a pártvezetőség szervező titkára. — A januári ösz- szevont taggyűlésen foglalkozunk a pártépítéssel, a belső fegyelem fejlesztésével, az agi- tációs és propagandamunkával, a szakszervezet és az ifjúsági szövetség életével, a gyár gazdaságpolitikai céljainak megvalósításával, a termelési feladatokkal. — A szervezeti életben különösen fontosnak tartottuk az alapszervezetek belső fegyelmének erősítését — folytatja. — Eredményként könyvelhetjük el, hogy két év óta nem volt egyetlen határozat- képtelen taggyűlésünk. Azelőtt, ha egy-egy párttag nem járt rendszeresen a taggyűlésekre, nem teljesítette pártmegbízatását, rendszerint pártfegyelmit kapott, nem egy esetben a kizárás volt a felelősségre- vonás, a fegyelmezés eszköze. Az utóbbi időben jobban figyelemmel kísérjük az emberek tevékenységét, munkáját. A fegyelem megszilárdulását igazolja a kommunisták növekvő érdeklődése is; az idén a korábbi 50-ről 70 százalékra növekedett a pártoktatásba bekapcsolódók aránya. Az idén hat dolgozó kérte felvételét a diősdi gyárban a párttagok soraiba. Többségük fiatal — s ami különösképpen előrelépést jelent —, a felvettek fele: nő. — Nagy figyelmet fordítunk arra — szólal meg ismét a szervező titkár —, hogy megvizsgáljuk, mi !etf a tag- könyvcsere idején folytatott beszélgetésekben elhangzó javaslatok sorsa. Megérteni a folyamatokat Kurucz György tmk-főmű- vezető, a pártvezetőség agitá- ciós és propagandafelelőse is bekapcsolódik a beszélgetésbe. —.Az emberek mind többet akarnak tudni a világról — mondja. — A munkások érteni akarják a politikai, a társadalmi és a gazdasági életben végbemenő folyamatokat. Ezzel magyarázható a kommunisták fokozódó érdeklődése a pártoktatásban felvetődő témák iránt. — A 140 kommunista közül huszonketten a nemzetközi politikai élettel, huszonötén világnézeti és etikai kérdésekkel ismerkedtek a szemináriumokban. A gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatára idén huszonkilencen jelentkeztek. A marxista—leninista középiskolát eddig huszonheten, az öthónapos pártiskolát pedig heten végezték el üzemünkben. Ma már elmondhatjuk, hogy alap- és középfokú márxista végzettségű a kommunisták 50 százaléka. A csapágygyárban tevékenykedő agitációs és információs munkacsoport jól erősíti az alapszervezetek és a pártvezetőség kapcsolatát. A pártélet, a termelés gondjairól és eredményeiről rendszeresen informálják a pártvezetőséget, rajtuk keresztül értesülnek a dolgozók sokszor arról, mit várnak tőlük a gyárvezetők. — Problémát jelentett az idén a szakszervezeti oktatás megindítása — teszi hozzá Kurucz György. — A szakszervezeti oktatás még decemberben sem kezdődött el; ennek oka a gyári rekonstrukció előidézte helyiséghiány. — A politikai vitakörök — joggal mondható —, az agitáció egyik legnépszerűbb, s egyben a leghatékonyabb eszközének bizonyultak. A kommunisták, s a politikai vitakörök munkájába bekapcsolódó párton kívüliek megkedvelték a véleménycsere e fórumát. Az összevont beszámoló párttaggyűlésen bizonyosan sok szó esik majd a gyár termelési feladatairól. Ma már nyilvánvaló, hogy az 1 milliárd forintos csapágygyári rekonstrukció jövőre is áthúzódik. Bonyolítja a helyzetet: a beállított korszerű, nagy teljesítményű gépek ma még jószerével csak a felét termelik tervezett kapacitásuknak. Ugyanakkor a csapágygyár nem teljesíti idei tervet, s ez előrevetíti a jövő év feladatait is. — A gyárban már tudják az emberek, miért nem fejeződött be az idén a rekonstrukció — mondja Eszes Vendel meóvezető, aki termelési felelős a pártvezetőségben. — Ezért a beszámolóban inkább azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyek a mostani helyzetben a termelés gördülékenyebbé tételét, a meglevő gépek jobb kihasználását segítik. A jövőben szorosabb ban együttműködünk a debreceni csapágygyárral; minden egyes nálunk elkészülő csapágy ' egy-egy alkatrészét Debrecen állítja például elő. Egyéni példamutatás — Nagy a szerepe a kommunisták példamutatásának. Elmondok egy esetet. Üj műhelyünkbe beállítottuk a korszerű gépeket. Hamarosan szólnunk kellett a dolgozóknak, mert a gépek beszeny- nyezödtek. A következő hét végén tíz kommunista lement, és kitakarította a műhelyt. A következő héten már vagy harmincán voltak. Any- nyi emberre nem is volt szükség e munkához. Szokolóczy Sándor még kiegészíti a mondottakat: — Az ifjúsági mozgalom életében is akadnak tennivalók. A gyakorlat szerint a 150 KISZ-tag közül 40—50 fiatal alkotja azt a tevékeny magot, amely minden rendezvényen ott van, mely valójában alakítja az ifjúsági szövetség gyári életét. Szóvátesszük majd ezt is az , összevont taggyűlés beszámolójában. ★ A januári összevont beszámoló taggyűlés megfelelő útmutatást adhat a diósdi csapágygyárban a kommunistáknak. Egyrészt, mert összességében értékeli az üzemben tevékenykedő pártszervezet éves munkáját. Másrészt meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket — a második fordulóban —, az alapszervezeti beszámoló taggyűlések után a kommunisták beépítenek éves cselekvési programjukba. V. F. Egy évvel a határidő előtt Megépült az üvegváros Pénteken délelőtt átadták Budakalászon az Óbuda Tsz növényházvárosát, amelyben 60 ezer négyzetméteren oltalmazza üvegfal-üvegtető a palántát, zöldséget, virágot. Az avatóünnepségen elsőként Matók Lajos, a szentendrei járási pártbizottság első titkára méltatta a szocialista brigádok áldozatvállalását. E közösségek a Nagy Október tiszteletére több ezer órát dolgoztak társadalmi munkában az építkezésen. A kommunista szombatokon és vasárnapokon nemcsak az építőipari főágazat dolgozói vették részt, hanem ott voltak szinte az egész tsz. az irodák dolgozói is. Tavaly július elsején kezdték meg a munkát, az eredeti átadási határ- időt 1978. december 31-re tűzték ki. Ezzel szemben már ez év júliusában 15 ezer négyzetméteren virágot termesztettek, mely jelentős exportjövedelemhez juttatta a gazdaságot. Tegnap újabb kilétre darab ötezer négyzetméteres üvegházat adtak át a termelésnek, s ezzel befejeződött a telep belső építése. Varga Ferenc elnök vázolta a növényház dolgozóira váró feladatokat. Mint mondta, ezekből az üvegházakból májusban már zöldséget szállítanak a szentendrei járás és a főváros piacaira. A hathektáros növényház, amelyet csaknem teljes egészében a tsz építőipari főágazatának dolgozói építettek, 360 millió forintba került. A hőközpont, amely a 12 darab 5 ezer négyzetméteres üvegházat fűti, akár 6 ezer lakás fűtését és melegvíz-ellátását szolgálhatná. A csúcsidőszakban felhasznált víz mennyisége három és fél millió liter. A beruházáshoz felhasznált acél súlya több mint 600 tonna. A fűtőcsövek Budapesttől Pécsig érnének, a növényekhez húzódó öntözőcsőhálózat hossza eléri a 350 kilométert. A felhasznált üveg 30 ezer négyzetméter. Kettős hasznosítású lesz a telep: télen zöldséget — elsősorban paprikát, paradicsomot és palántát — nevelnek, a nyári Időszakban dísznövényekkel népesítik be az üvegházakat. A tervek szerint az üvegfelület borította hat hektár termesének értékesítéséből évi 30 millió forint bevételre számítanak. Egy esztendőben a virágmilliók mellett 600 tonna a primőr paradicsom és kétmillió darab paprika terem itt. Már a tavaszra mintegy félmillió palántát nevelnek a soroksári paradicsomtermesztési rendszernek. T. A. L. Természeti kincsünk a föld Interjú dr. Soós Gábor MÉM-államtitkárral A földtulajdon, -használat, -forgalom és a földvédelem kérdéseiben több, magas szintű jogszabály jelent meg. Megkerestük dr. Soós Gábort, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkárát: mi a helyzet, mi várható a jogszabályok végrehajtása nyomán? • Mennyi termőföldünk volt, mennyi van, hová lett a különbség és mi az irányzat? — Az ország mezőgazdaságilag művelt területe az elmúlt negyven évben csökkent: 1935—1975 között 762 ezer hektárral — kereken 10 százalékkal. Legnagyobb ’ mértékű a szántóterületünk csökkenése volt, kereken 600 ezer hektár, amely mintegy 17 százalékot jelent. Ennek keretében azonban a felszabadulás óta 413 ezer hektáron tudatosan és tervszerűen erdőt telepítettünk. Így az erdők aránya az ország területén 11,8 százalékról 16,3 százalékra növekedett. Társadalmi és gazdasági életünk fejlődése során az ipartelepítés, urbanizáció, ütés vasúthálózat bővítése, vízügyi, kommunális létesítmények és különböző mezőgazdasági beruházások céljára, összesen mintegy 350 ezer hektár termőföldet vettek igénybe. A föld kivonását a mező- gazdasági hasznosításból az ország társadalmi és gazdasági szerkezetének változása bizonyos mértékben szükségessé tette. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a nagyarányú csökkenés nem teljesen indokolt. Különösen a felszabadulás ptáni első két évtizedben a földfelhasználás terén sokszor pazarlás történt. Valójában szükséges létesítmények elhelyezéséhez igen gyakran az indokoltnál nagyobb földet vettek igénybe, másrészt a mezőgazdasági termeléstől számos esetben jó minőségű földeket vontak el. Az 1961. évben alkotott földvédelmi VI. törvény hatására némileg csökkent a mezőgazdasági termelésből kivont terület nagysága, de még az utóbbi időszakban is, évente mintegy 6000 hektár föld kivonására, más célú felhasználására került sor. Ennek jelentős része jó minőségű szántóföld. A közelmúltban a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a XI. kongresszus iránymutatásának megfelelően, módosította és korszerűsítette a korábbi földvédelmi törvényt. Az új rendelkezések egyrészt jelentősen korlátozzák a legértékesebb földek igénybevételét, másrészt differenciáltabban állapítják meg a földért járó fizetési kötelezettségeket is. Mezőgazdasági föl-* dek csökkenésével azonban a jövőben is számolni kell. Ez elkerülhetetlen és együttjáró jelensége gazdasági fejlődésünknek, új ipari, közlekedési, lakásépítési terveink megvalósításának. • Mi indokolja a termőföld kivonását a mezőgazdasági ^termelésből? — Településeink fejlesztése, új városok létrehozása, az ipartelepítés, a közlekedés bővítése és korszerűsítése, a vízügyi és kommunális létesítmények, a környezetvédelem, a mezőgazdasági beruházások, új, korszerű majorok, állattartó telepek megvalósítása mind-mind területfelhasználással jár. A földigénybevétel csaknem minden esetben mező- gazdasági üzemet, nagyüzemi művelésre kialakított táblákat és nagyon sokszor jó minőségű szántót érint. Egyes beruházások helyhezkötöttsé- ge, vagy egyéb igénye miatt gyakran kényszerhelyzetben vagyunk, és értékes szántóföldjeink felhasználásához, majorok megszüntetéséhez kell hozzájárulnunk a beruházás érdekében. Példaként említhető a jelenleg folyamatban levő két nagyberuházás: a Bicske térségében létesülő hőerőmű és a Ferihegyi repülőtér fejlesztéséhez szükséges földigénybevétel. Mindkét nagy- beruházás megvalósításához majdnem ezer-ezer hektár földterület szükséges, ennek nagy többsége jó minőségű szántóföld; a ferihegyi bővítés Vecsés remek káposztatermő földjeit érinti. Megértjük, hogy népgazdasági terveink megvalósításához szükségszerűen termőföld felhasználása is indokolt. A telepítés helyének kiválasztásánál azonban meg kell követelnünk, hogy az engedélyező hatóságok és tervező intézeteink kíméljék a termőföldet, a beruházásokhoz csak a legszükségesebb mértékű és a termelés szempontjából kevésbé értékes földeket vegyék igénybe. Ezeket a követelményeket elsősorban a nem helyhezkötött beruházások telepítési helyének kiválasztásánál kell érvényesíteni. • Mennyibe kerül ma a kisajátított föld a beruházónak, és ez az összeg hogyan aránylik egyéb költségeihez? — Az új kisajátítási jogszabály az 1976. évi 24. sz. tvr. az értékarányos kártalanítás elvén alapszik. Rendelkezései lehetőséget adnak arra, hogy a tulajdonos (használó) kisajátított földjéért az eddiginél magasabb összegű, megfelelő kártalanítást kapjon. Különböző tényezőknek megfelelő szorzószámok alkalmazásával egy hektár föl- kiért a beruházó jelenleg a föld minőségétől függően, 20 ezer forinttól 240 ezer forintig terjedő kártalanítást fizet. A földért járó kártalanításon kívül meg kell téríteni a földön levő beruházások értékét, az elvégzett munkát és az egyéb ráfordításokat, az üzemátszervezéssel, vagy -át-i telepítésével kapcsolatos költségeket is. Tapasztalatunk szerint a mezőgazdaság részére megállapítható kártérítés összege a beruházások összes költségének még mindig csak kis hányadát képezi. Attól függően, hogy milyen jellegű beruházásról van szó, a mezőgazdasági kártalanítás ösz- szege a beruházás költség- előirányzatának mintegy 0,5 —5 százalékát teszi ki. Az új földvédelmi jogszabályok további fizetési kötelezettséget írnak elő. Az új rendelkezések szerint ugyanis a föld termésből való kivonásáért külön térítést kell fizetni. Tehát 1978. január 1-től a beruházónak a kisajátítási kártalanításon felül az I—V. minőségi osztályú föld igénybevétele esetén magas összegű — a kataszteri tisztajövedelem 4—8-ezerszeres szorzata —, külön térítést is kell fizetni. Ha a termőföldet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon vonják ki a mezőgazdasági termelésből, a térítés háromszoros összege fizetendő. A leggyengébb minőségű földekért a kisajátítási kártalanításon felül nem kell külön térítést fizetni. A kisajátítási és az új földvédelmi rendelkezések alapján a föld termelésből való kivonása esetén megállapítható térítések együttes mértéke 1978-tól kezdve lényegesen magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy a jó minőségű, vagy öntözésre berendezett szántóföld esetén hektáronként a 400 ezer forintot, ültetvény (szőlő-gyümölcsös) esetén pedig a 600 ezer forintot iS meghaladhatja. E rendelkezések célja a beruházók gazdasági ösztönzése, hogy a beruházás megvalósításához a gyengébb minőségű és csak a feltétlenül szükséges földet igényeljék. Ennek következetes betartása a jövőben az államigazgatási szervektől, elsősorban a tanácsi szakigazgatási szervektől és a földhivataloktól, fokozottabb körültekintést és a vonatkozó jogszabályok szigorú betartását követeli meg. ® Az új rendelkezések nyo- mán számíthatunk-e javulásra? — A jogszabályok következetes végrehajtásától várható, hogy megszűnik a termőföld pazarlása. Ezen túlmenően számítani lehet arra is, hogy nemcsak a területfelhasználás tekintetében, hanem a termőföldek hasznosítása terén is megszilárdul a fegyelem. Várható még az is, hogy területeket nyerünk visz- sza a mezőgazdasági termelés számára. A módosított jogszabályok — megítélésem szerint — alkalmasak a termőföldek hatékonyabb védelmére. A kívánt eredményt azonban csak úgy érhetjük el, ha növekszik a tervszerűség és ésszerűség legértékesebb természeti kincsünkkel, a termőfölddel való gazdálkodásban és következetesen alkalmazzuk is e rendelkezéseket. Földeák! Béla Ü!é?t tartott a KNEB A dísznövények közül a könnyezöpálma már tüzdeiésre Januárban telepítik végleges helyére. vár. A Minisztertanács csütörtökön jóváhagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság következő félévi munkatervét. A bizottság ebből adódó legelső feladata a lakótelepek járulékos és kommunális beruházási helyzetének felmérése. A vizsgálat programját Villányi Miklós, a KNEB tagja, pénzügymiä iszter-helyettes terjesztette lő a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén. A I főváros és öt jelentősebb város vizsgálat feladata, hogy felmérje a tömeges lakásépítkezéshez kapcsolódó iskolai, bölcsődei, kereskedelmi és más szolga itatásokkal kapcsolatos ellátottság helyzetét, az előirányzott tervek megvalósulását. A bizottság a programot megtárgyalta és elfogadta. A KNEB elnökének előterjesztése alapján a bizottság megtárgyalta a népi ellenőrzés munkájának továbbfejlesztéséről szóló minisztertanácsi haBozsán Péter felvétele 1 néhány lakótelepére kiterjedő | tározatból adódó feladatokat
