Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

1977. DECEMBER 30., PÉNTEK leni FILM, SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZ A hazafias, honvédelmi nevelés szolgálatában Nemzetiségek a közéletben Aratás télen Kalászolnak a kísérleti búzák A Gabonatermesztési Kutató Intézet programot dolgozott ki az új növényfajták előállítá­sának meggyorsítására. Ezt a célt szolgálja az ez év tava­szán elkészült üvegház, amely a maga nemében európai vi­szonylatban is a legkorsze­rűbbek közé sorolható. A klímaház naptára már jú­lius végét jelez, a kísérleti gabonák kalászolnak, s meg­kezdődött a téli aratás. Ollóval vágják le a termést, amelyet az intézet laboratóriumaiban még vizsgálatok sorának vet­nek alá. A kutatók a világ minden részéről származó bú­zatörzsek legjobb tulajdonsá­gait átörökítve nemesítik ki az új törzsanyagokat, vonala­kat, illetve hibrideket. Az in­tézet 15—16 százalékos fehér­jetartalmú törzsanyagokkal is rendelkezik. Paksra figyel az ország. Ha­zánk első atomerőműve" épül a Duna-parti településen: ez lesz népgazdaságunk ötödik ötéves tervének legnagyobb beruházása. Az 1980-ban in­duló négy, egyenként négy- száznegyven megawattos blokkból álló létesítményt a Szovjetunió közreműködésével építik, szerelik és helyezik üzembe magyar vállalatok. A hatalmas méretű munkának az elkövetkezendő napokban új fejezete kezdődik: nemré­giben ugyanis a KISZ KB és az illetékes állami szervek között létrejött megállapodás értelmében az atomerőművet KISZ-építkezéssé nyilvánítot­ták. Száz fiatal szakember Mit jelent ez a gyakorlat­ban.' -Mindenekelőtt azt, hogy január első napjaiban száz fiatal építőipari szakember — a KISZ-alapszervezetektől ka­pott megbízólevéllel — kezd dolgozni Pakson, jelentős mér­tékben csökkentve így az ott is érezhető munkaerőhiányt. Az önkéntes ifjúsági építőbri­gád tagjai között ívhegesztő­ket, ácsokat, vasbetonszerelő­ket, kőműveseket, acélszerke­zeti lakotosokat találunk. A lapunkban is megjelent felhí­vás nyomán Pest megyéből többen jelentkeztek az atom­erőmű építéséhez: annyi már bizonyos, hogy néhány nap múlva Simon Sándor, a Mo- nori Állami Gazdaság kőmű­vese és Vigh Mihály, a vecsé- si VÍZÉP vasszerkezeti laka­tosa megkezdi a munkát Pak­son. Ismerkedjünk meg mind­kettőjükkel. Amikor Simó János, a csaknem tizenkétezer hektáros Monori Állami Gazdaság KISZ-bizottságának titkára értesült jövetelünk céljáról, a bemutatkozást követően meg­jegyezte : — Fáj a szívünk Sanyiért. Lelkiismeretesen. becsülete­sen dolgozott, amit elvégzett, abban a legszigorúbb tnűveze- tő sem talált hibát. Ugyanak­kor örülünk is küldetésének: gazdaságunk képviselőjeként aktív részese lehet egy hatal­mas méretű beruházásnak. Visszavárjuk... Távol a családiéi Csévharaszton — Monortól néhány kilométerre fekvő te­lepülésen — vékony hótakaró borítja a földeket. A dermesz­tő hidegben a Monori Állami Gazdaság helyi sertéstelepét bővíti a kőművesbrigád: a harminckét esztendős Simon Sándor is társaival együtt szorgoskodik. Az alacsony, zö­mök termetű szakmunkás készségesen beszélt döntéséről, sorsának további alakulásáról. — Amikor az újságban ol­vastam a felhívást, hogy Paks­ra lehet jelentkezni az atom­erőmű éoítkezéséhez. azonnal '■leültem a feleségemmel s ar­ra kértem, beszéljük meg a Tegnap délelőtt Cegléden a fegyveres erők klubjában foly­tatta kibővített ülését a Ma­gyar Pedagógia Társaság haza­fias-honvédelmi nevelési szak­osztálya. A vizuális, audiovi­zuális taneszközök alkalmazá­sáról dr. Bodó László, a szak­osztály elnöke tartott előadást. Megemlítette, hogy a szükséges tanszersorozat terveztetéséről, készíttetéséről már tárgyalnak a gyártókkal. Ezek igen sokat segítenének az általános és középiskolás fiatalok oktatásá­ban, ismeretszerzésük könnyí­tésében. A hozzászólásokban dolgot. Két gyerekünk van, a fiam másodikba jár, a lányom hároméves, s a családtól tá­vol dolgozni nehéz dolog... A feleség megértő volt: úgy határoztak, hogy Simon Sán­dor is jelentkezik. Mindenek­előtt szakmai jejlődését tar­tották szem előtt, hiszen nyil­vánvaló, hogy olyan környe­zetben rengeteget lehet ta­nulni. De a jelentkezésnek volt egy másik oka is. Erről így beszélt Simon Sándor: — A családdal egy szoba- konyhás lakásban élünk Mo- noron. Néhány év múlva épít­kezni szeretnénk. Paksi kere­setem java részét félretesszük, s ha végleg hazajöttem, beíe- vágunk az otthonteremtésbe. Simon Sándor számára nem lesz egészen idegen az új kör­nyezet. A Duna szemközti partján — az alföldi területen — Dunapatajon született, ott töltötte fiatal éveit, s mint mosolyogva megjegyezte, ti­zenhét évvel ezelőtt, gyerek­emberként járt utoljára Pak­son. Amikor néhány hete az ifjúsági építőbrigád tagjaként, új. munkahelyével ismerkedve, felkereste a települést, s az atomerőmű építkezésének ve­zetői tájékoztatták a fiatalo­kat a beruházás jelenlegi ál- j lásáról, szakított időt arra is, hogy újra bebarangolja a ré­gi utcákat, ismerős házakat. Persze, már keveset talált meg közülük, hiszen forrás­ban van a vidék: mindenütt építkeznek. Irigylésre méltó helyzet: az ország életében új fejezetet nyitó beruházás részese lehet egy évig Simon Sándor. S amikor nem dolgozik, haza­utazik családjához. — Azt hiszem, elviselhető lesz a távoliét, hiszen nyolc napig folyamatosan dolgozunk reggel 6-tól este 6-ig, s utána kapunk hat szabadnapot. Bé­relt autóbuszokon hoznak ben­nünket a fővárosba, s onnan már igazán nincs messze Mo- nor... A monori kőműves portré­ja nem lehet teljes, ha nem Írnánk le: tavalyelőtt társai­val együtt a monori bölcsőde építéséből vette ki részét tár­sadalmi munkában, az idén pedig az épülő járási szakor­vosi rendelőintézet tető alá hozásában segédkeztek a kivi­telezőnek, a Ceglédi Építőipa­ri Vállalatnak. Így hát bizo­nyos, hogy Simon Sándor Pakson is tovább öregbíti a monori kőművesbrigád jó hí­rét. Tovább is A másik utazó: Vigh Mi­hály, a vecsési VlZÉP 18 éves vasszerkezeti lakatosa. Ez az első munkahelye, s a felhívás nyomán jelentkezett Paksra. Amikor beszélgettünk, először legfrissebb élményeiről szá­molt be: — Nemrégiben az önkéntes elhangzott, hogy szükség volna még több szemléltető kisfilm- re, olyan eszközökre, amelyek a gyakorlati készség kialakítá­sát segítik. Szükség van arra, hogy minden pedagógus — le­gyen osztályfőnök, vagy szak­tanár, foglalkozzék magyar nyelv, történelem, kémia-fizi­ka, biológia, vagy földrajz ta­nítással, testneveléssel, szak­körvezetéssel — keresse és ta­lálja meg a módot, amely segí­ti az ifjúság hazafias-honvédel­mi ismereteinek gyarapítását. A kétnapos tanácskozás teg­nap befejeződött. jelentkezőkkel együtt két na­pot töltöttünk az atomerőmű építkezésén. Ez a gigantikus méretű beruházás valameny- nyiünket lenyűgözött, s ilyen fiatalon csak örülhet az em­ber annak, hogy e nagy jelen­tőségű munka aktív részese lehet. Azt hiszem, további szakmai fejlődésem is igazol­ja döntésemet... A vecsési VÍZÉP fiatal laka­tosa a helyszínen megtudta, hogy a speciális laboratórium, valamint az öltöző és a moso­da építése lesz a feladatuk. Négyemeletes lakóépületekben kapnak szállást, természetesen teljes komfort közepette: eze­ket a házakat az atomerőmű átadása után az itt letelepe­dett családok foglalják majd el. — Hallottam arról, hogy megbízatásunk egy évre szól, de ha úgy gondoljuk, tovább is maradhatunk. Jól érzem may,am a VÍZÉP-nél, vissza­várnak, de ha megtalálom számításaimat, továbbra is, Pakson maradok. A szüleim Szolnokon élnek, ők azt mondták, rám bízzák a dön­tést, határozzak úgy, ahogy jónak látom ... Az ifjúsági brigád tagjai január 3-án kezdenek dolgoz­ni Pakson. December utolsó napjaiban elbúcsúznak régi kollégáiktól, s belevágnak egy olyan feladatba, amely mind- annyiuktól kitartást, szakér­telmet igényel. Mert ők már valamennyien a XXI. század építői... Törvény van rá: hazánkban a nemzetiségek szabadon gya­korolhatják anyanyelvűket, ápolhatják kulturális hagyo­mányaikat, s a magyar lakos­ságéval azonos jogok és köte­lességek illetik meg őket. Pár­tunk következetes elvi poli­tikájának köszönhetően ná­lunk nincsenek megoldatlan nemzetiségi kérdések, mivel egyenjogú állampolgárokként vesznek részt az egész népet átfogó szocialista építőmun- ká'ban, a közös feladatok meg­oldásában. S mivel a cél kö­zös, az út is az, amely a cél­hoz, a fejlett szocializmus fel­építéséhez vezet Németek, szlovákok, délszlávok Hazánkban négy nemzeti­ség él. Közülük Pest megye mintegy hatvan településén három telepedett meg, a né­met, a szlovák és a délszláv. Képviselőik révén aktívan részt kérnek és vállalnak a megye közéletében. Megyei és helyi tanácstagként, valamint a társadalmi és a tömegszer­vezetek tagjaiként fejtenek ki hasznos tevékenységet. Mégis nemzetiségeink közéleti sze­replése kevésbé ismert, mint például az anyanyelvi kultú­ra ápolásának, a kulturális hagyományok megőrzésének eredményei. Megyeszerte, sőt, ma már az országhatárokon túl is jól is­mert a fennállásának tizedik jubileumát a közelmúltban ünneplő tököli délszláv együt­tes. Látványos produkcióik soha nem hiányoznak a nem­zetiségi fesztiválokról, a mű­velődési házak programjai­ból. Azt viszont már sokkal kevesebben tudják, hogy Tö­köl község tanácsának elnöke, Szusics Péter szintén délszláv származású. Ezt mondhatjuk el Echer Dánielről, Iklad német származású, vagy Mikusik Bé­láról, Pilisszentkereszt szlo­vák származású tanácselnö­kéről is. A falu, amely bizal­mat szavazott nekik, nem azért tette ezt, mert ebből valami­féle előnyt remélt volna, ha­nem mert rátermett embernek találták őket e fontos mun­ka elvégzésére. A cél közössége Jó példa ennek bizonyítá­sára Réger Antal története. Eredeti foglalkozása: német nyelvtanár. Néhány éve azon­ban a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára. S a legutóbbi par­lamenti választásokon a szent­endrei járás tizenkét telepü­lése országgyűlési képviselő­jének választotta. A tizenkét település közül hét nemzeti­ségek lakta falu, amelyekben németek, szlovákok és délszlá­vok egyaránt élnek. — Sokat tűnődtem abban az időben — emlékezik —, va­jon hogyan fogadnak majd engem, a német nemzetisé­gű képviselőt a szlovákok lakta zártabb településeken. Ma már azt mondhatom: hozzájuk fűz a legjobb kap­csolat. Nem egyszer előfor­dul, hogy akkor is felkeres­nek, amikor éppen semmi gondjuk, de mert erre vitt utuk, nem akartak tovább­menni egy köszöntés, egy rö­vid, baráti beszélgetés nél­kül. És ugyanígy vagyok vá­lasztókerületem magyar la­kosságával is. A kölcsönös bi­zalom s a cél közössége jel­lemzi kapcsolatunkat. Kölcsönös bizalom ... Gondolom, kevesen tudták a dabasi Fehér Akác Terme­lőszövetkezet kommunistái közül, amikor titkárt válasz­tottak, hogy a jelölt, Gom­bár Sándor szlovák szárma­zású és tagja a Magyarorszá­gi Szlovákok Demokratikus Szövetsége országos választ­mányának. Vagy azt, hogy a Hazafias Népfront pilisszent- iváni szervezetének titkára, Enbert Miklósné német nem­zetiségű. A munka, a becsü­letes helytállás dönt nálunk, nem pedig az, hogy milyen nyelven mondta ki az első sza­vakat: mama, papa. Fontos állomás Hosszan sorolhatnám még, hogy a megyében élő nemze­Nyolc áfésznál vizsgálta a közelmúltban a MÉSZÖV re­vizori irodája a termeltetési és felvásárlási munkát. Figye­lemre méltó következtetések­re jutottak, melyek a jövőben még hatékonyabbá tehetik a szövetkezetek ez irányú tevé­kenységét. A vizsgált nyolc szövetkezet Ócsán, Dabason, Cegléden, Nagykőrösön, Süly­sápon, Túrán, Kiskunlacházán és Vácott működik. Tavaly és az idén, az első háromnegyed évben, mindenütt fejlődött a termeltetés és felvásárlás szín­vonala. Az ágazat árbevétele a ta­valyi 136 millióval szem­ben az idén háromnegyed év. alatt meghaladta a 152,5 millió forintot. Különösen az ócsai, váci és nagykőrösi szövetkezetnél ta­pasztalható dinamikus fejlő­dés. A kiskunlacháziak vi­szont az árubőség ellenére is veszteséggel zártak. Minde­nütt gondot okozott a szak­képzett dolgozók hiánya, va­lamint a telep, a felszerelés és a szállítóeszközök korsze­rűtlensége. Szinte mindenütt más 6s más a szervezeti felépítés: Vá­cott négy, Túrán öt ember­ből álló felvásárlási osztály irányítja a munkát. Sülysá­pon az ^lnök közvetlen fel­ügyelete alá tartozó alapegy­ségvezető egyedül irányítja a felvásárlást. A kiskunlacházi árbevétel alig haladja meg a sülysápinak a felét, de itt a túráihoz hasonló osztály irá­nyít 5 emberrel. Általános megállapítás, hogy az irányí­tást végző dolgozók zöme nem rendelkezik a szükséges szak­mai képesítéssel. A felvásárlók általában jól ellátják a feladatukat, de ná­luk is inkább a szakmai gya­korlat helyettesíti az elméleti felkészültséget. Iskolai vég­zettségük általában 8 általá­nos, többen most szerzik meg a szakmunkásképesítést. A felvásárló telepek többsége korszerűtlen, ezért néhány helyen — AÍsónémedi, Cegléd, Túra, Bag — az idén építet­tek, illetve építenek új tele­pet. A nagy mennyiségű áru átvételében sokat segítet­tek a kijelölt boltok. A túrái szövetkezetnél például 41-et jelöltek ki a szezonban felvásárlásra, amelyek több millió forint értékű árut vet­tek át. A termelői hagyományok tiségi lakosság képviselői kö­zül ki, milyen fontos hiva­talt tölt be, vagy miként veszi ki részét a közéletből. Belos Péter, a csobánkai általános iskola igazgatója a Magyaror­szági Délszlávok Demokrati­kus Szövetségének elnöke. A Vácott élő Peterdi Gergely honvéd őrnagy, aki pilisszent- kereszti származású, eddig há­romszáz szlovák népdalt gyűj­tött ősszé, a Ludove Novini szerkesztő bizottságának tag­ja, s rövidesen szlovák köl­tőként is megismerhetik ne­vét. Szimics Milos, a Pestvi­déki Gépgyár technikusa la­kóhelyén, Pomázon, az orszá­gos hírű szerb klub vezető­je. A tököli illetőségű Csepel- szigeti Mária a délszláv kol­légium igazgatója. Hogy miért említettük fél mindezt éppen most? 197S fontos állomása lesz a hazánk­ban élő nemzetiségeknek. Az esztendő végén valamennyi nemzetiségi szövetség meg­tartja soronkövetkező kong­resszusát, amelyen számot ad­nak majd a két kongresszus közötti időszak munkájáról, az előző kongresszuson hozott határozatok végrehajtásáról. E számvetésben pedig fontos sze­repet kell kapnia annak: mi­ként veszik ki részüket a köz­életből a hazánkban élő nem­zetiségek. Prukner Pál felmérése és az adottságok ki­használása nemcsak nagyüze­mi feladat. Az áfészek is pon­tosan tudják, milyen növény­féléket lehet eredményesen termeszteni a területükön, s a hagyományoknak megfelelő termékstruktúra kialakítását ösztönzik. Szervezik és támo­gatják a szakcsoportokat: mű­trágyával, szaporítóanyaggal, növényvédő szerekkel, kisgé­pekkel látják el őket, meg­szervezik a szakmai tovább­képzésüket, tapasztalatcsere­látogatásokra viszik őket. A termelés biztonsága érdeké­ben évről évre nő a szerző­dött árutermelés aránya. A vá" ci szövetkezetben például 1976-ban 1250 termelővel kö­töttek szerződést 4400 mázsa zöldség-gyümölcsre, az idén már 1400-zal 7300 mázsára. Ugyanakkor Kiskunlacházán tavaly 20, s az idén is csak 41 szerződést kötöttek a kister­melőkkel. A szerződéses fe­gyelem azonban még nem a legszilárdabb, hiszen ha a bu­dapesti, vagy egyéb piacon magasabb árat kap az áru­jáért a termelő, a szerződés ellenére is oda viszi, s a szö­vetkezetek semmiféle kártérí­tést nem igényelnek, pedig joggal tehetnék, hiszen nem­csak bő termés esetén jelen­tenek biztos felvevőpiacot a termelőknek, hanem termelte­tési előleggel is segítik őket. A nyolc szövetkezet szer­vezésében 55 szakcsoport működik 2610 taggal. Ezek közül 10 zöldség-gyü­mölcs termesztéssel, 23 nyúl- tenyésztéssel, 19 méhészettel foglalkozik. Évről évre jobb eredményeket érnek el, mely nagyrészt az áfészek támoga­tásának köszönhető. Mégis, ha az árak kedvezőbben alakul­nak a termelők számára a szabad piacon, szerződési kö­telezettségük ellenére is sok esetben inkább otthon értéke­sítik a megtermelt árujukat. A MÉSZÖV több éves szer­vező munkája sikerrel járt: az idén már az áfészek által felvásárolt élelmi­szer nagy része a / helyi ellátást szolgálja, s azt az árut adják tovább a nagykereskedelmi vállalatok­nak, amire a helyi ellátásban nincs szükség. Burgonyából és zöld-ég-gyümölcsfélékből az egész megyében javult a la­kosság ellátása, s felkészültek a téli tárolásra is. így a téli ellátás sem okoz gondot. Falus Gábor Öregek napközi otthona Nagybörzsöny községben a tanács és termelőszövetkezet társadalmi összefogással napközi otthont létesített a falu öregeinek. A termelőszövetkezet nyugdíjasai, járadékosok tölt­hetik itt napjaikat, kézimunkázva, szórakozva. A XXL század építői Megbízólevéllel Paksra Nyolc vizsgálat tapasztalatai Javítani kel! a szerződéses fegyelmet Miként segítik a kistermelőket a fogyasztási szövetkezetek?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents