Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-29 / 305. szám
ABOMYi KRÓNIKA Épül a szarvasmarhatelep Jó évet zárnak a tsz-ek Társadalmi összefogással gyarapodott a község Hamarosan ötödik ötéves tervünk második esztendejétől ^búcsúzunk, s hozzátehetjük, hogy ez az év is eredményes volt, közelebb jutottunk a kitűzött célhoz. Sikeres esztendőtől búcsúzik Abony lakossága is. Gazdagabb lett, mint egy évvel ezelőtt volt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kiváló eredményeket értek el. Búzából a hektáronkénti átlagtermés, 46.8, kukoricából 60,3, cukorrépából 300 mázsa volt. Helyenként még ennél is jóval magasabb terméseredményt könyvelhettek el. Az Üj Világ Tsz például búzából 50 mázsát takarított be, de paradicsomból is rekordot ért el, 450 mázsa termett hektáronként. Az átlagnál jóval magasabb volt a kukori- catermés a Ságvári Endre Tsz-ben. Ott 65 mázsát gyűjtöttek be egy-egy hektárról. A gazdaságok megkezdték a közös, 600 férőhelyes szarvasmarhatelep építését. A szociális igények alapos figyelembevételével alakította ki a József Attila Tsz új központját. Az ipari üzemek éves termelési értéke még nem ismert, de az év első kilenc hónapjának eredményei alapján többségük bizakodással várhatja a végleges mérleget. Ezek közé tartozik a Mechanikai Művek gyáregysége, a Budapesti Kötőipari Szövetkezet üzeme, az építőipari szövetkezet és a konzervüzem. Általános törekvés volt az üzemek környezetének szépítése és csinosítása,. több helyen parkosítottak és saját sportpályát építettek. Javult a település áruellátása. Több hús és zöldség került a boltokba. A helyi ÁFÉSZ forgalma ebben az évben megközelíti, a 200 millió forintot. A jobb áruellátást elősegítette, hogy a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz húsboltot nyitott Abonyban. A tanács költségvetési terve 21 millió, a fejlesztési alap előirányzata 5,6 millió forint volt. A belvízrendezésre mintegy másfél milliót költöttek, felújították a zeneiskolát, a Liumumba és az Vjszászi úti óvodákat, bővítették az iskolai napközi otthont és megkezdték a volt tüdőgondozó egészségházzá alakítását. A közvilágítás korszerűsítésére jelentős összeget használtak fel, 530 ezer forintért vásárolták azokat a tehergépkocsikat, amelyek a település köztisztaságát szolgálják. Számottevő kiadással járt a Bethlen Gábor úti óvoda üzembehelyezése, valamint a salgóbányai úttörőtábor bővítése, Felújították az öregek napközi otthonát. Abonyban jó hagyományai vannak a társadalmi munkának. 1977-ben három kilométer hosszú betonjárda készült, a leendő parkerdő területén 5 ezer facsemetét ültettek el az önként segítők. Szinte szervezett mozgalommá vált a gyermekintézmények fejlesztése. Az üzemek, hivatalok és intézmények 112 szocialista brigádja tartott kommunista műszakot a felajánlott összeg megközelíti a 210 ezer forintot. A három termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ a település fejlődését együttesen és rendszeresen 900 ezer forinttal segíti, ezenkívül a tanácsi intézmények, szervek, valamint a helyi tömegmozgalmak működését 422 ezer forinttal támogatja. 1977-ben az együttműködések köre bővült, túllépték a település határait. Abo- nyiakat foglalkoztató öt szolnoki és egy ceglédi vállalattal kötöttek együttműködési megállapodást. Ebben az évben nyolc vállalat több mint félmillió forintot utalt át az abo- nyi gyermekintézmények támogatására. Ebből 150 ezret a MÁV Vezérigazgatóság, 120 ezret a TITASZ szolnoki üzemigazgatóság, 80 ezret a Budapest Vidéki Postaigazgatóság ajánlott fel. Az abonyiak nemcsak a gazdasági, hanem a művelődéspolitikai célokat is sikeresen oldották meg. Maradandó élményt nyújtottak a téli és tavaszi filharmóniai esték, nagy sikere volt a zeneiskola és a lengyel utazási iroda közös rendezésében megtartott A ma zenéje című zongoraversenynek és emlékezetes a falusi zeneiskolák vezetőinek második, országos találkozójának programja. Jól szórakoztak a résztvevők a könyvtár Ady. estjén, a művelődési ház által rendezett Puccini és Verdi műveiből összeállított hangversenyen, a néptáncosok abonyi találkozóján. Ebben az évben ünnepelte a Gyulai Gaál Miklós általános iskola fennállásának 75. évfordulóját és az esztendő eseményeinek sorába tartozik, hogy a Búzavirág táncegyüttes hatnapos lengyelországi meghívásnak tett eleget. A település számos, színvonalas sportrendezvénynek adott otthont, tovább szélesedett az Edzett ifjúságért mozgalom. Gy. F, Dísznövények, virágok Virágbemutatót tartott Abonyban a ceglédi Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. Több mint húszféle dísznövényt láthattak, s vehettek is az abonyiak. A legkapósabb a -szálas szegfű és a cserepes főnix pálma volt. Ha igaz a közmondás, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, akkor - a nagyközségben igen sok jó ember él, ugyanis több ezer forint értékű virág fogyott. . Gyuráki Ferenc felvétele Brigádvetélkedő a tangazdaságban Vetélkedőt rendeztek a Ceglédi Állami Tangazdaság kerületeinek szocialista brigádjai. A háromfordulós versenyen politikai, szakmai é-s általános műveltségükről adtak számot a résztvevők. Sokrétű tudást igényeltek a Szovjetunió fejlődéséről, gazdasági életéről szóló kérdések. A politikai témák után ki-ki a maga munkája alapján kapott szakmai feladatokat, baleseti és tűzvédelmi kérdéseket. Az irodalmi rész az Ady-évfordu- lóhoz kapcsolódott. Első helyezett a feldolgozó- üzem Dózsa Népe, második a hibridüzem Petőfi, harmadik a sertéshústermelő üzem Fel- szabadulás szocialista brigádja lett Számlálják a jószágot A városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztálya tájékoztatása szerint 1978. január 2-től 10-ig Cegléd területén jószágszámlálást tart a Központi Statisztikai Hivatal. Kérik az állattartókat, fogadják megértéssel a statisztikusokat, adatgyűjtőket, és adják meg nekik a szükséges felvilágosítást. Áramot vezetnek hálózatba Kisfeszültségű villanyhálózat épült a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet területén, a Pesti úti Kugla tanya mellett, Simon István tanyájához, 400 méter hosszan. A vezetéket beton- gyámos faoszlopokra szerelték. Hasonló vezeték épült 200 méter hosszan az Antal-major- ban, Tarkó János tanyájához. A hálózatba december 30-án áramot vezetnek. Érintése, megközelítése életveszélyes és tilos. Á r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1977. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Intő példa volt az Idei tavasz Érvényt szereznek a rendeletnek Ellenőrzik a járdákat, árkokat Más évszakokban csak a szemünket sérti az elhanyagolt utcák látványa. A szemetes járda a városképet csúfítja, a bontásból származó fal- törmelék sem épületes utcadísz, a napszámra kinin ácsorgó kukák nem emelik a környék szépségét. Ilyenkor télen azonban maradandó sérüléseket is okozhat a hanyagság. Már az idén is többen fültanúi lehettünk cifra szavaknak, amikor egyik-másik járókelő a síkos járdán elterült, .s csupán a szerencsének köszönhető, hogy törés és ficam nélkül megúszta a poty- tyanást. Nemcsak magánházak, hanem tekintélyes közintézmények előtt is megtörténhet ilyesmi, mivel elhanyagolják a hósöprést, a gyalogjáró felszórását. A tavasszal öles falragaszok hirdették az idevágó városi tanácsrendelet teljes stóvegét, amely a város közterületeinek tisztántartásáról, védelméről és a háziszemét gyűjtéséről rendelkezik. Ennek betartásán őrködik a városi tanács műszaki osztálya. Egy ezzel megbízott személy utcáról utcára járja a várost. Munkaterv szeÉtel, ital a hűtőpultban Ev végén ünnep ünnepet követ. A karácsonyi pihenő után még alig látott munkához az érrtber, már készülődik az óév búcsúztatására, az új esztendő köszöntésére. Ez megint terített asztallal, eszem-iszommal jár. Cegléden és környékén nem alakultak ki különösebb, óévet búcsúztató, népszokások. Sokan családi körben, vidámsággal, tv-nézéssel, rádióhallgatással fejezik be az évet. Mások a szórakozóhelyeken igyekeznek asztalt foglalni. A város igényeit jól ismeri a vendéglátó- ipar, és a kereskedelem. Eszerint rendelnek, eszerint kínálnak. Sok mázsa kocsonyának való, korhelyleveshez füstölt hús, debreceni páros kolbász, virsli kerül a hűtőpultokba, ötféle pezsgőt hoznak forgalomba és üdítő italt is bőven. Kenyérről, kalácsról, a karácsonyihoz hasonlóan gondoskodik a hét végére a sütőipar. Képein a kisváros Teljesült a gyerekkori vágy Az első kiállítás Bakányi Gyula nevét nemrég ismerhette meg a város képzőművészet iránt érdeklődő közönsége. Munkáit decemberben kiállításon mutatta be a Kossuth Művelődési Központ, újságolvasó presszójában. Bakányi fiatal festő, aki ezzel a ceglédi, s egyben az első nyilvánosság előtti szereplésével kezdi a pályáját. Kisgyermekként látta, hogy édesapja, a rajztanár, hogyan dolgozik az ecsettel. Hamarosan ő is próbálkozott, gyermeki képzeletét vonzották a színek, vonalak, alakok. Ami a gyermeki léleknek az ösztönösen megtalált szépnek az öröme volt, azt kereste később a kamaszodó fiú is. Titkot fejtett meg, megérzett valamit a világból: lét és alkot, s már tudatosan teszi. így foganhatott meg a nyolcadikos fiúban az elhatározás: festő leszek. Ennek a reménynek a tudatában a Budapesti Képzőművészeti Szakközépiskolába jelentkezett. Ügy véli, abban, hogy a művészetben talált igazán önmagára, s továbbra is a festészetben leli örömét, segítségére voltak ottani tanárai. Szívesen és mindig szeretettel gondol vissza Sebestyén Ferencre és Miskolci Lászlóra. 1973-ban végzett, és egy év múlva sikeres felvételi vizsgát tett a Képzőművészeti Főiskolán. Klimó Károly van rá nagy hatással és Iván Szilárd, a mestere. Szorgalmas munkával telik el a négy főiskolai esztendő. Amikor Ceglédre, szüleihez haza-hazalátogat, nem pihenni tér meg. Otthonában, szülei mellett alkot a legtöbbet, a legszívesebben, Zenét hallgat, közben fest. Ebben a tanévben befejezi taulmányait. Amikor terveiről kérdezem, így válaszol: Csak festeni szeretnék. Cegléden akar megtelepedni, ide tér vissza. • Bakányi Gyula csendes, kevés szavú ember. Halkan, megfontoltan beszél. Nem szereti, ha művei értékelésekor minduntalan stílusokról, izmusokról esik szó. Vonzódik Cézanne művészetéhez, és a posztimpresszionista festőkhöz. Azt vallja, hogy mindig a mozdulat szépsége, a látvány élménye, érdekessége irányítja alkotó tevékenységében. Látásmódja, témái sokat mondanak alkotójukról. A táj, ahol a művész jár, sokszor a kisváros és környéke, a vidék, a szőlő, a föld világa, s a mozdulatok, amelyek elindítják képzeletét, e táj embereié. (Piac, Szőlőben, Kapáló nő, Hazafelé). Ismerős, otthonos nekünk ez a környezet. Bakányi Gyula azonban annak ábrázolásánál többre vállakozik, a konkrét tér keretül szolgál az egyetemesebb érvényű mondandó közvetítésére. Alakjait, tárgyait, csendes, egyszerű lírai- sággal veszi körül. Képei meleg emberségre és tisztaságra érzékeny alkotóra vallanak. Dobozi Eszter rinti rendszerességgel választja meg útvonalát. E célból a város térképét huszonhárom piros négyszögre osztották, s az ezek által határolt részeket következetesen felkeresi. Cegléden örvendetesen sok családi ház épül, sok __ öreg hajlékot felújítanak, bővítenék. Rendszerint az utcán rakja le az építőanyagot a fuvaros, s nem ritka, hogy hónapokig ott éktelenkedik, zavarja a közlekedést. Aki betartja a szabályt: közterületfoglálási engedélyt szerez be. Ám sokan önkényesen sajátítják ki az utcát. Ök sokszorosított felszólítást kapnak: vigyék portájukra a homokot, sódert, téglát nyolc napon belül, vagy kérjenek engedélyt. Az esetekről jegyzőkönyv készül. Előfordult, hogy a gazda figyelmen kívül hagyta a felszólítást. Nem gondolta, hogy a kilencedik napon ismét felkeresi az ellenőr. Azóta például a Kertész utcában ketten is pénzbírságot fizettek, az egyik tulajdonos 200, a másik 800 forintot. Amint híre terjedt a következetes szigornak, könnyebb volt érvényt szerezni a rendeletnek. örökzöld téma volt a város- központ kétes tisztasága. A városgazdálkodási vállalat köztisztasági alkalmazottai reggel általában azon a részen kezdik a munkát Egy ideig a boltosok nem vették figyelembe, hogy a rendelet rájuk is érvényes: az üzletek előtt az ő kötelességük a járda tisztántartása. Több üzletvezető azóta már kinyitotta a pénztárcáját ennek elmulasztása miatt, mások ellen most folyik a szabálysértési eljárás. Azzal védekeztek: nem követelhetik meg beosztottjaiktól, hogy felsöipörjék a járdát. Ez elfogadhatatlan magyarázat, hiszen ugyanaz az ember áll a pult mögött is, aki a saját háza előtt és portáján rendet rak. Környezetünk tisztántartása miért volna lealacsonyító? Akiket e nézet helytelenségéről nem sikerül türelmes érveléssel meggyőzni, megérdemlik a büntetést. Még mindig sok baj van a szeméttároló edényekkel Ezek csak addig állhatnak az utcán, amíg ki nem ürítik őket, utána nyomban be kell vinni az épületbe. A Ká ’oiyi lakótelepen a garázssor előtt, de néha a főtéren is, feldöntött kukák tartalma éktelenkedik. Ha valami oknál fogva egyik nap nem jön a szemetesautó — sajnos, ez gyakran előfordul —, éjszakára akkor sem szabad kinthagyni a teli edényeket. A legutóbbi feljelentések egyike durva szabálysértést tár fel. Egy ember semmibe vette mások önzetlen munkáját. A Folyó utca környékén az arra lakók társadalmi munkában játszóteret létesítettek. Hatósági tábla került a sarkára, amely megtiltja a szemétlerakást. Egy fuvaros ennek ellenére egy kocsi szemetet vitt a helyszínre. Zsebbe nyúló bűn- tetésrev számíthat. A műszaki osztály megbízottja az árkokra, átereszekre, folyókákra is ügyel. Már most gondolni kell ezek állapotára. Intő példa volt az idei tavasz, amikor a belvíz súlyos károkat okozott, amelyek egy része megelőzhető lett volna, ha a háztulajdonosok eleget tesznek kötelességüknek, nem hagyják gázosán, betömődve az árkokat, átereszeket, szabaddá teszik a víz levonulásának útját. Emellett arra is gondjuk lesz, hogy felelősség- revonást kezdeményezzenek azokkal szemben, akik nem söprik el a havat, nem szórják fel a síkos járdát. T. T. Kihaló szakma Az u!o!só cipész Lesz-e utód? Baloga Béla, cipészmester 1948-ban került Kocsérra, s nyitott ott cipészműhelyt. Odavalósi leányt vett feleségül, s most már magát is kocsérinak vallja. Jó munkájáért a helybeliek megszerették. Amikor 1957-ben belépett a Dél-Pest megyei Lábbelikészítő Szövetkezetbe, őt bízták meg a műhely további vezetésével. Nem is tehettek másként, hiszen Baloga mester egyedül lévén, tanuló és segéd nélkül dolgozott. A cipészipart haldokló szakmának tekintik, a mai fiatalok nem mennek cipésztanulónak. Baloga mester tehát egyedül dolgozik a község központjában lévő műhelyben, melyet, miután a házat megvette a Petőfi Tsz, egy udvari helyiségbe költöztettek. Mindez azonban nem rontotta a forgalmat, gyakran hoznak a mesterhez javításra váró cipőket és csizmákat. S bár a falu egyetlen cipésze, reggel 6 órától dolgozik, nem győzi a sok munkát. — Majd’ minden megrendelőnek nagyon sürgős a javítás, de előfordul, hogy ha megcsinálom, sokszor hónapokig sem jönnek érte — panaszolja. — Egyedül már nemigen győzöm a munkát, jövőre én is nyugdíjba megyek. Pedig nagyon szeretem a szakmát... — Hogy ki fog Kocséron cipőket javítani? Nem tudom. Talán tud majd valakit helyemre küldeni a szövetkezet... K . L. TSZ-BUSZ, SPORTOLÓKNAK A bajnokság harmadik helyén NEM GOND AZ UTÁNPÓTLÁS Véget ért a labdarúgó-bajnokság őszi idénye, rövid pihe, nőre vonultak a csapatok. A vártnál jobban szerepelt az Abonyi Tsz SK ifjúsági labdarúgó-csapata, a fiúk a harmadik helyen állnak a megyei bajnokságban. A vezető Gödöllő és az abonyiak között csak két pont az eltérés. Tavasszal ismét jól, lelkesen kell játszani majd, hiszen az élmezőny öt élcsapata látogat a nagyközségbe. Az Edzett ifjúságért mozgalom keretében a csapat tagjai és még harminc más fiatal is részt vesz rendszeresen az edzéseken. Az úttörőkorúak ts ennyien vannak, tehát az utánpótlással nincs baj. Az ' nne jó, ha a csapatba bekerülők mindegyike helyben kapha, a munkát. A sportkör igyekszik megteremteni a lehetőséget a versenyzéshez. A József Attila Tsz felajánlotta, hogy a tavaszi, vidéki mérkőzésekre saját autóbuszán viszi el a sportolókat. i i I I
