Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-29 / 305. szám

ABOMYi KRÓNIKA Épül a szarvasmarhatelep Jó évet zárnak a tsz-ek Társadalmi összefogással gyarapodott a község Hamarosan ötödik ötéves tervünk második esztendejé­től ^búcsúzunk, s hozzátehetjük, hogy ez az év is eredményes volt, közelebb jutottunk a ki­tűzött célhoz. Sikeres eszten­dőtől búcsúzik Abony lakos­sága is. Gazdagabb lett, mint egy évvel ezelőtt volt. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek kiváló eredménye­ket értek el. Búzából a hektá­ronkénti átlagtermés, 46.8, ku­koricából 60,3, cukorrépából 300 mázsa volt. Helyenként még ennél is jóval magasabb terméseredményt könyvelhet­tek el. Az Üj Világ Tsz például búzából 50 mázsát takarított be, de paradicsomból is re­kordot ért el, 450 mázsa ter­mett hektáronként. Az átlagnál jóval magasabb volt a kukori- catermés a Ságvári Endre Tsz-ben. Ott 65 mázsát gyűj­töttek be egy-egy hektárról. A gazdaságok megkezdték a közös, 600 férőhelyes szarvasmarhatelep épí­tését. A szociális igények alapos figyelembevételével alakítot­ta ki a József Attila Tsz új központját. Az ipari üzemek éves ter­melési értéke még nem ismert, de az év első kilenc hónapjá­nak eredményei alapján több­ségük bizakodással várhatja a végleges mérleget. Ezek közé tartozik a Mechanikai Művek gyáregysége, a Budapesti Kö­tőipari Szövetkezet üzeme, az építőipari szövetkezet és a konzervüzem. Általános tö­rekvés volt az üzemek környe­zetének szépítése és csinosítá­sa,. több helyen parkosítottak és saját sportpályát építettek. Javult a település áruellátá­sa. Több hús és zöldség került a boltokba. A helyi ÁFÉSZ for­galma ebben az évben megkö­zelíti, a 200 millió forintot. A jobb áruellátást elősegítette, hogy a ceglédi Magyar—Szov­jet Barátság Tsz húsboltot nyitott Abonyban. A tanács költségvetési terve 21 millió, a fejlesztési alap előirányzata 5,6 millió forint volt. A belvízrendezésre mint­egy másfél milliót költöttek, felújították a zeneiskolát, a Liumumba és az Vjszászi úti óvodákat, bővítették az isko­lai napközi otthont és meg­kezdték a volt tüdőgondozó egészségházzá alakítását. A közvilágítás korszerűsítésére jelentős összeget használtak fel, 530 ezer forintért vásárol­ták azokat a tehergépkocsikat, amelyek a település köztiszta­ságát szolgálják. Számottevő kiadással járt a Bethlen Gábor úti óvoda üzembehelyezése, valamint a salgóbányai úttö­rőtábor bővítése, Felújították az öregek napközi otthonát. Abonyban jó hagyományai vannak a társadalmi mun­kának. 1977-ben három ki­lométer hosszú betonjárda készült, a leendő park­erdő területén 5 ezer fa­csemetét ültettek el az önként segítők. Szinte szer­vezett mozgalommá vált a gyermekintézmények fejlesz­tése. Az üzemek, hivatalok és intézmények 112 szocialista brigádja tartott kommunista műszakot a felajánlott összeg megközelíti a 210 ezer forintot. A három termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ a település fej­lődését együttesen és rendsze­resen 900 ezer forinttal segí­ti, ezenkívül a tanácsi intéz­mények, szervek, valamint a helyi tömegmozgalmak mű­ködését 422 ezer forinttal tá­mogatja. 1977-ben az együtt­működések köre bővült, túllép­ték a település határait. Abo- nyiakat foglalkoztató öt szol­noki és egy ceglédi vállalattal kötöttek együttműködési meg­állapodást. Ebben az évben nyolc vállalat több mint fél­millió forintot utalt át az abo- nyi gyermekintézmények tá­mogatására. Ebből 150 ezret a MÁV Vezérigazgatóság, 120 ezret a TITASZ szolnoki üzemigazgatóság, 80 ezret a Budapest Vidéki Postaigazga­tóság ajánlott fel. Az abonyiak nemcsak a gazdasági, hanem a műve­lődéspolitikai célokat is sikeresen oldották meg. Maradandó élményt nyújtottak a téli és tavaszi filharmóniai esték, nagy sikere volt a ze­neiskola és a lengyel utazási iroda közös rendezésében meg­tartott A ma zenéje című zon­goraversenynek és emlékezetes a falusi zeneiskolák vezetőinek második, országos találkozójá­nak programja. Jól szórakoz­tak a résztvevők a könyvtár Ady. estjén, a művelődési ház által rendezett Puccini és Ver­di műveiből összeállított hangversenyen, a néptáncosok abonyi találkozóján. Ebben az évben ünnepelte a Gyulai Gaál Miklós általános iskola fenn­állásának 75. évfordulóját és az esztendő eseményeinek so­rába tartozik, hogy a Búzavi­rág táncegyüttes hatnapos len­gyelországi meghívásnak tett eleget. A település számos, színvo­nalas sportrendezvénynek adott otthont, tovább szélesedett az Edzett ifjúságért mozgalom. Gy. F, Dísznövények, virágok Virágbemutatót tartott Abonyban a ceglédi Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. Több mint húszféle dísznövényt láthattak, s vehettek is az abonyiak. A legkapó­sabb a -szálas szegfű és a cserepes főnix pálma volt. Ha igaz a közmondás, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, akkor - a nagyközségben igen sok jó ember él, ugyanis több ezer forint értékű virág fogyott. . Gyuráki Ferenc felvétele Brigádvetélkedő a tangazdaságban Vetélkedőt rendeztek a Ceg­lédi Állami Tangazdaság ke­rületeinek szocialista brigád­jai. A háromfordulós verse­nyen politikai, szakmai é-s ál­talános műveltségükről ad­tak számot a résztvevők. Sok­rétű tudást igényeltek a Szov­jetunió fejlődéséről, gazdasági életéről szóló kérdések. A po­litikai témák után ki-ki a maga munkája alapján kapott szakmai feladatokat, baleseti és tűzvédelmi kérdéseket. Az irodalmi rész az Ady-évfordu- lóhoz kapcsolódott. Első helyezett a feldolgozó- üzem Dózsa Népe, második a hibridüzem Petőfi, harmadik a sertéshústermelő üzem Fel- szabadulás szocialista brigád­ja lett Számlálják a jószágot A városi tanács termelésel­látás-felügyeleti osztálya tájé­koztatása szerint 1978. január 2-től 10-ig Cegléd területén jó­szágszámlálást tart a Központi Statisztikai Hivatal. Kérik az állattartókat, fogadják megér­téssel a statisztikusokat, adat­gyűjtőket, és adják meg ne­kik a szükséges felvilágosítást. Áramot vezetnek hálózatba Kisfeszültségű villanyháló­zat épült a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet területén, a Pesti úti Kugla tanya mellett, Simon István tanyájához, 400 méter hosszan. A vezetéket beton- gyámos faoszlopokra szerelték. Hasonló vezeték épült 200 mé­ter hosszan az Antal-major- ban, Tarkó János tanyájához. A hálózatba december 30-án áramot vezetnek. Érintése, megközelítése életveszélyes és tilos. Á r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1977. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Intő példa volt az Idei tavasz Érvényt szereznek a rendeletnek Ellenőrzik a járdákat, árkokat Más évszakokban csak a szemünket sérti az elhanya­golt utcák látványa. A szeme­tes járda a városképet csúfít­ja, a bontásból származó fal- törmelék sem épületes utca­dísz, a napszámra kinin ácsor­gó kukák nem emelik a kör­nyék szépségét. Ilyenkor té­len azonban maradandó sérü­léseket is okozhat a hanyag­ság. Már az idén is többen fültanúi lehettünk cifra sza­vaknak, amikor egyik-másik járókelő a síkos járdán elte­rült, .s csupán a szerencsének köszönhető, hogy törés és fi­cam nélkül megúszta a poty- tyanást. Nemcsak magánházak, hanem tekintélyes közintéz­mények előtt is megtörténhet ilyesmi, mivel elhanyagolják a hósöprést, a gyalogjáró felszó­rását. A tavasszal öles falragaszok hirdették az idevágó városi tanácsrendelet teljes stóvegét, amely a város közterületeinek tisztántartásáról, védelméről és a háziszemét gyűjtéséről rendelkezik. Ennek betartásán őrködik a városi tanács mű­szaki osztálya. Egy ezzel megbízott sze­mély utcáról utcára járja a várost. Munkaterv sze­Étel, ital a hűtőpultban Ev végén ünnep ünnepet követ. A karácsonyi pihenő után még alig látott munká­hoz az érrtber, már készülődik az óév búcsúztatására, az új esztendő köszöntésére. Ez megint terített asztallal, eszem-iszommal jár. Ceglé­den és környékén nem alakul­tak ki különösebb, óévet bú­csúztató, népszokások. Sokan családi körben, vidámsággal, tv-nézéssel, rádióhallgatással fejezik be az évet. Mások a szórakozóhelyeken igyekeznek asztalt foglalni. A város igé­nyeit jól ismeri a vendéglátó- ipar, és a kereskedelem. Esze­rint rendelnek, eszerint kínál­nak. Sok mázsa kocsonyának való, korhelyleveshez füstölt hús, debreceni páros kolbász, virsli kerül a hűtőpultokba, ötféle pezsgőt hoznak forga­lomba és üdítő italt is bőven. Kenyérről, kalácsról, a kará­csonyihoz hasonlóan gondosko­dik a hét végére a sütőipar. Képein a kisváros Teljesült a gyerekkori vágy Az első kiállítás Bakányi Gyula nevét nem­rég ismerhette meg a város képzőművészet iránt érdeklődő közönsége. Munkáit decem­berben kiállításon mutatta be a Kossuth Művelődési Köz­pont, újságolvasó presszójá­ban. Bakányi fiatal festő, aki ezzel a ceglédi, s egyben az első nyilvánosság előtti sze­replésével kezdi a pályáját. Kisgyermekként látta, hogy édesapja, a rajztanár, hogyan dolgozik az ecsettel. Hamaro­san ő is próbálkozott, gyer­meki képzeletét vonzották a színek, vonalak, alakok. Ami a gyermeki léleknek az ösztö­nösen megtalált szépnek az öröme volt, azt kereste később a kamaszodó fiú is. Titkot fej­tett meg, megérzett valamit a világból: lét és alkot, s már tudatosan teszi. így foganha­tott meg a nyolcadikos fiúban az elhatározás: festő leszek. Ennek a reménynek a tuda­tában a Budapesti Képzőmű­vészeti Szakközépiskolába je­lentkezett. Ügy véli, abban, hogy a művészetben talált igazán önmagára, s továbbra is a festészetben leli örömét, segítségére voltak ottani ta­nárai. Szívesen és mindig sze­retettel gondol vissza Sebes­tyén Ferencre és Miskolci Lászlóra. 1973-ban végzett, és egy év múlva sikeres felvételi vizsgát tett a Képzőművészeti Főisko­lán. Klimó Károly van rá nagy hatással és Iván Szilárd, a mestere. Szorgalmas munká­val telik el a négy főiskolai esztendő. Amikor Ceglédre, szüleihez haza-hazalátogat, nem pihenni tér meg. Otthoná­ban, szülei mellett alkot a legtöbbet, a legszívesebben, Zenét hallgat, közben fest. Ebben a tanévben befejezi taulmányait. Amikor terveiről kérdezem, így válaszol: Csak festeni szeretnék. Cegléden akar megtelepedni, ide tér vissza. • Bakányi Gyula csendes, ke­vés szavú ember. Halkan, megfontoltan beszél. Nem sze­reti, ha művei értékelésekor minduntalan stílusokról, izmu­sokról esik szó. Vonzódik Cé­zanne művészetéhez, és a posztimpresszionista festők­höz. Azt vallja, hogy mindig a mozdulat szépsége, a látvány élménye, érdekessége irányítja alkotó tevékenységében. Lá­tásmódja, témái sokat monda­nak alkotójukról. A táj, ahol a művész jár, sokszor a kisvá­ros és környéke, a vidék, a szőlő, a föld világa, s a moz­dulatok, amelyek elindítják képzeletét, e táj embereié. (Pi­ac, Szőlőben, Kapáló nő, Ha­zafelé). Ismerős, otthonos nekünk ez a környezet. Bakányi Gyula azonban annak ábrázolásánál többre vállakozik, a konkrét tér keretül szolgál az egyete­mesebb érvényű mondandó közvetítésére. Alakjait, tár­gyait, csendes, egyszerű lírai- sággal veszi körül. Képei me­leg emberségre és tisztaságra érzékeny alkotóra vallanak. Dobozi Eszter rinti rendszerességgel vá­lasztja meg útvonalát. E célból a város térképét hu­szonhárom piros négyszögre osztották, s az ezek által ha­tárolt részeket következetesen felkeresi. Cegléden örvendetesen sok családi ház épül, sok __ öreg hajlékot felújítanak, bővíte­nék. Rendszerint az utcán rak­ja le az építőanyagot a fuva­ros, s nem ritka, hogy hóna­pokig ott éktelenkedik, zavarja a közlekedést. Aki betartja a szabályt: közterületfoglálási engedélyt szerez be. Ám sokan önkényesen sajátítják ki az utcát. Ök sokszorosított felszó­lítást kapnak: vigyék portá­jukra a homokot, sódert, tég­lát nyolc napon belül, vagy kérjenek engedélyt. Az ese­tekről jegyzőkönyv készül. Előfordult, hogy a gazda fi­gyelmen kívül hagyta a fel­szólítást. Nem gondolta, hogy a kilencedik napon ismét fel­keresi az ellenőr. Azóta pél­dául a Kertész utcában ketten is pénzbírságot fizettek, az egyik tulajdonos 200, a másik 800 forintot. Amint híre ter­jedt a következetes szigornak, könnyebb volt érvényt szerez­ni a rendeletnek. örökzöld téma volt a város- központ kétes tisztasága. A városgazdálkodási vállalat köztisztasági alkalmazottai reggel általában azon a részen kezdik a munkát Egy ideig a boltosok nem vették figyelembe, hogy a rendelet rájuk is érvényes: az üzletek előtt az ő köte­lességük a járda tisztán­tartása. Több üzletvezető azóta már kinyitotta a pénztárcáját en­nek elmulasztása miatt, mások ellen most folyik a szabálysér­tési eljárás. Azzal védekeztek: nem követelhetik meg beosz­tottjaiktól, hogy felsöipörjék a járdát. Ez elfogadhatatlan magyarázat, hiszen ugyanaz az ember áll a pult mögött is, aki a saját háza előtt és portáján rendet rak. Környe­zetünk tisztántartása miért volna lealacsonyító? Akiket e nézet helytelenségéről nem si­kerül türelmes érveléssel meg­győzni, megérdemlik a bünte­tést. Még mindig sok baj van a szeméttároló edényekkel Ezek csak addig állhatnak az utcán, amíg ki nem ürítik őket, utána nyomban be kell vinni az épületbe. A Ká ’oiyi lakótelepen a garázssor előtt, de néha a főtéren is, feldön­tött kukák tartalma éktelen­kedik. Ha valami oknál fogva egyik nap nem jön a szemetes­autó — sajnos, ez gyakran elő­fordul —, éjszakára akkor sem szabad kinthagyni a teli edényeket. A legutóbbi feljelentések egyike durva szabálysértést tár fel. Egy ember semmibe vette mások önzetlen munkáját. A Folyó utca környékén az arra lakók társadalmi munkában játszóteret létesítettek. Ható­sági tábla került a sarkára, amely megtiltja a szemétlera­kást. Egy fuvaros ennek elle­nére egy kocsi szemetet vitt a helyszínre. Zsebbe nyúló bűn- tetésrev számíthat. A műszaki osztály megbí­zottja az árkokra, átere­szekre, folyókákra is ügyel. Már most gondolni kell ezek állapotára. Intő példa volt az idei ta­vasz, amikor a belvíz súlyos károkat okozott, amelyek egy része megelőzhető lett volna, ha a háztulajdonosok eleget tesznek kötelességüknek, nem hagyják gázosán, betömődve az árkokat, átereszeket, sza­baddá teszik a víz levonulá­sának útját. Emellett arra is gondjuk lesz, hogy felelősség- revonást kezdeményezzenek azokkal szemben, akik nem söprik el a havat, nem szórják fel a síkos járdát. T. T. Kihaló szakma Az u!o!só cipész Lesz-e utód? Baloga Béla, cipészmester 1948-ban került Kocsérra, s nyitott ott cipészműhelyt. Oda­valósi leányt vett feleségül, s most már magát is kocsérinak vallja. Jó munkájáért a hely­beliek megszerették. Amikor 1957-ben belépett a Dél-Pest megyei Lábbelikészí­tő Szövetkezetbe, őt bízták meg a műhely további vezeté­sével. Nem is tehettek másként, hiszen Baloga mester egyedül lévén, tanuló és segéd nélkül dolgozott. A cipészipart hal­dokló szakmának tekintik, a mai fiatalok nem mennek ci­pésztanulónak. Baloga mester tehát egyedül dolgozik a község központjá­ban lévő műhelyben, melyet, miután a házat megvette a Petőfi Tsz, egy udvari helyi­ségbe költöztettek. Mindez azonban nem rontotta a for­galmat, gyakran hoznak a mes­terhez javításra váró cipőket és csizmákat. S bár a falu egyetlen cipésze, reggel 6 órá­tól dolgozik, nem győzi a sok munkát. — Majd’ minden megrende­lőnek nagyon sürgős a javítás, de előfordul, hogy ha megcsi­nálom, sokszor hónapokig sem jönnek érte — panaszolja. — Egyedül már nemigen győzöm a munkát, jövőre én is nyug­díjba megyek. Pedig nagyon szeretem a szakmát... — Hogy ki fog Kocséron ci­pőket javítani? Nem tudom. Talán tud majd valakit he­lyemre küldeni a szövetke­zet... K . L. TSZ-BUSZ, SPORTOLÓKNAK A bajnokság harmadik helyén NEM GOND AZ UTÁNPÓTLÁS Véget ért a labdarúgó-baj­nokság őszi idénye, rövid pihe, nőre vonultak a csapatok. A vártnál jobban szerepelt az Abonyi Tsz SK ifjúsági labda­rúgó-csapata, a fiúk a harma­dik helyen állnak a megyei bajnokságban. A vezető Gö­döllő és az abonyiak között csak két pont az eltérés. Ta­vasszal ismét jól, lelkesen kell játszani majd, hiszen az él­mezőny öt élcsapata látogat a nagyközségbe. Az Edzett ifjúságért mozga­lom keretében a csapat tag­jai és még harminc más fiatal is részt vesz rendszeresen az edzéseken. Az úttörőkorúak ts ennyien vannak, tehát az után­pótlással nincs baj. Az ' nne jó, ha a csapatba bekerülők mindegyike helyben kapha, a munkát. A sportkör igyekszik megteremteni a lehetőséget a versenyzéshez. A József Attila Tsz felajánlotta, hogy a ta­vaszi, vidéki mérkőzésekre sa­ját autóbuszán viszi el a spor­tolókat. i i I I

Next

/
Thumbnails
Contents