Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-29 / 305. szám

1977. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK A fórum folytatódik KI segít a kistermelőknek? Kérdések és ajánlatok December elején tartották a népfrontszékházban ,a kertba­rát körök megyei fórumát, amely voltaképpen nem is ak­kor, hanem még ősszel, a nagykőrösi országos kiállítás alkalmával kezdődött. Ott kezdtek özönleni a kérdések a kistermelőktől, de kifutottak az időből, s megszakadtak a válaszok, de azzal az ígéret­tel, hogy egy Köve k \zO alka­lommal már csak kérdésekkel és feleletekkel folytatják. Mire leírjuk... Ez a következő alkalom a cecemoeri fórum volt, amely öt óra nouszut tartott, s talán még most is tartana, na nem indultak volna a vonsíok és az autóbuszok. A kistermelők is­mét csak kérdeztek volna még, bár a jelenlévő 14 szakember­től ezernyi választ kaptak. Legalábbis azok, akik ott vol­tak. De nem lehetett ott a megye 68 kertbarát körének 15—20 ezer tagja. A mozgalom még mindig gyerekkorát éli, nincsenek meg azok a járt utak, amelye<eit a tagok szívesen odahagvnák a járatlanokat. Nem alakultak még ki az együttműködésnek, a segítésnek azok a formái, amelyek igazán fellendíthet­nék a mozgalmat, amelynek nagy része van abban, hogy az idén a zöldség-gyümölcs ke­resleti piac kínálativá fejlő­dött. És még a számokkal is csínján kell bánni, mert mire leírjuk, hogy a megyében 66 kertbarát kör dolgozik, lehet, hogy már nem is igaz, lehet, hogy több van. Miből gondol­juk? — A decemberi fórumra ti­zenegy olyan községből is meg­hívtuk a népfrontvezetőket, ahol klubot akarnak alakítani — mondja Rétvári Sándor, a HNF Pest megyei Bizottsága gazdaságpolitikai bizottságá­nak titkára.» '— Március- végé- • re legalább 77 kertbarát körrel számolunk. Sok körben jártam az elmúlt hónapokban, az em­berek mindig tele vannak kér­désekkel, a válaszokhoz meg sok szakember kellene, akik a gazdasági élet minden olyan területén jártasak, • ahonnan segítséget várnak a kisterme­lők és kistenyésztők A fóru­mon hallott ajánlatokat próbá­lom közvetíteni a köröknek, de elég reménytelen vállalkozás. Nemes versengés Addig is hadd segítsünk a népfrontnak és a bizottságai irányítása alatt tevékenykedő körök és klubok tagjainak. Mi szükséges egy kör megalakulá­sához? — Égy kistermelői csoport elhatározása, valamint a köz­ségi népfrontbizottság és a tanács engedélye. Vannak, hogy a végleteket említsem, öt­ven és ezer taggal működő klubok. Ha segítséget kérnek, odaadjuk az alapszabály-ter­vezetet, ami csak séma, nem merev szabályzat. Az alakuló ülésen ki kell kérni a tagok véleményét, a helyi sajátossá­gokat figyelembe véve dolgoz­zák ki mindenütt a saját alap- szabályzatukat. Sok helyről lá­togatják meg a régi, híres kö­röket, például a pomázit, amely a mozgalom úttörője, vagy a gödit és a dunakeszit, megnézni, ott hogy csinálják. — Mi a különbség az ÁFÉSZ szakcsoportok és a népfront irányítása alatt működő kert­barát körök között? — Az ÁFÉSZ-eké gazdasági közösség, a mienk társadalmi. Szeretnénk, ha igazi klubélet alakulna ki mindenütt, a csa­ládtagok bevonásával, s a tar­talmat szakmai, poli.ikai, kul­turális programok adnák. Ki- meríthetetlenek a lehetőségek, újat mindig lehet és kell ta­nulni. A nagykőrösi országos kiállítás előtt a kertbarát kö­rök tagjai megdöbbentek: ho. ' gyan versenyezhetnének ők az ÁFÉSZ-szakcsoportokkal, amelyeket mindennel ellátnak, mindenben segítenek. Nem .el lett volna szerénykedniük, o pomázi kör kapta a főiíjat Ez azonban nem ielen.i az*, hogy le akarjuk pipálni az ÁFÉSZ-t, olyan nemes ver­seny ez, amelynek csak nyer­tesei lehetnek; ellenkezőleg: kérjük az ÁFÉSZ-t, a tsz-eket, a tanácsokat, segítsenek kert­barát köreinknek. Ez közérdek lenne akkor is, ha nem tenné kötelezővé számukra az idén megjelent kormányrendelet. Csak az ÁFÉSZ? A decemberi fórum valósá­gos ki-mit-keres-börze volt. Akik ott voltak, sok mindent megtaláltak. Segítsünk azok­nak, akik nem voltak ott. Szakirodalom? — Panaszolták, hogy az iro­dalom túl magas színvonalú, a kiadott könyvekből is kevés van. Gulyás László, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályvezetője ígérte: a jövőben nagyobb vá­laszték, több könyv lesz a községi boltokban. — Hol lehet szakfilmet kap­ni? — Budapesten, a Mező Imre úti filmtárból, illetve a Steindl Imre utcai megyei filmtárból kölcsönözhetnek. — Nehezen jutnak vírus­mentes csemetékhez... — A Sasad Tsz elnökhelyet­tese, Hajnal József válaszolt: ők ezt a jövőben megoldják. — Régebben olcsóbban, kü­lön lehetett kapni a magyar káli, foszfor és nitrogéntartal­mú műtrágyáit. Most csalj drá­ga osztrák keverék kapható, s ha ősszel használják, tavasz­ra a nitrogén már nem hasz­nosul kellően. — Hiánycikk, kézen-közön elmegy. De az ott lévő illeté­kesek hallották a panaszt. — Terjed a fóliás termesz­tés... — Polgár Józsefnek, az AGROKER igazgató-helyette­sének ajánlata: hajlandók ki­sebb tételben is szállítani fó­liát a köröknek; azért jó lenne, ha néhányan együttesen ren­delnék meg. Ugyancsak a fó­liáról: azok a kistermelők, akik Ic szere ’dhek az AFESZ- szel, kedvezni »uj esen kapnak fóliát. Az AGROKER ígérte: lesz elegendt — Csemete, palánta? — Sokan hiányolják. A gyömrőiek azt kérdezték, miért csak az ÁFÉSZ-tagos ki phat­nak. A válasz: erről szó sincs csak ne egyenként igényeljék. Deme György, a túrái, Galga- menti Tsz főkertésze magán­szorgalomból vett részt a fó­rumon. Ajánlata: a tsz bármi­kor, bármennyi tápkockás és tűzdelt palántát szállít ren­delésre. Továbbá: a törekvés az, hogy a kistermelők inkább csemegeszőlőt termesszenek. — Oltvány van? — Eddig nem volt elég, a túrái tsz ezt is ajánl. — Vetőmag, dughagyma? — Sokan kérdezték. A Mo- nori Vetőmagtermeltető és Ér­tékesítő Vállalattól Petries Jó- zsefné előadó volt itt. ígérte, hogy lesz, csak idejében igé­nyeljenek, már most, télen. Aki idejében rendel, kedvez­ményt is kap. Ugyanide címez­ték a kérdést: miért nem kap­hatók azok a zöldségfajták, mag, vagy palánta formájában, amelyek a nagyüzemekben be­váltak. Ketten is válaszoltak: arra kell törekedni, hogy egy- egy területen a tsz-ek, vagy ÁFÉSZ-ek ezt maguk értéke­sítsék. Egy érdekes példa: a vecsési tsz-tői hatcentis ubor kát kért a Kecskeméti Kon­zervgyár. A tsz szaporítóanya­got adott a kistermelőknek, s az uborkát a szövetkeze: adta át a gyárnak. Öntözőfürt szamócának — Gépek7 — Kevés a kisgép, panaszol­ták. Az AGROKER-től beje­lentették, hogy a jövőben több lesz, de elég aligha. Hiányol­ják a régebben kapható olcsó baromfietetőket. Most csak a drága, nagyobb van. Aztán: kü­lönösen a szamocatermesztők- nek nagy szükségük lenne ön­tözőfürtökre. Az ÁFÉSZ-ekre gondoltak, amikor azt mond­ták, hogy meg kellene i tani a kölcsönzést. Az ÁFÉSZ kap­ta a legtöbb kérdést. A kap­csolatokat valóban erősíteni kellene. — Miben még? — Az abonyiak panaszolták, hogy az ÁFÉSZ nem vett át a nyáron bizonyos termékeket. Ezt kivizsgálják. A megyei ta­nács az itt elhangzott beje­lentés alapján azt vizsgálja ki, miért utasított el a szakszövet­kezet 26 szigetmonostori csalá­dot, akik háztájit igényeltek. A pilisvörösváriak azt fájlal­ják, hogy a budai ÁFÉSZ nem sokat törődik velük. A csömö­riek elmondták, hogy az egye­sített nagy tsz-ek Kezdi k el­veszíteni a kapcsolatokat a kistermelőkkel. A megyei ta­nács és a TESZÖV intézkedik majd. A megyében tervszerű­en nyílnak a gazdaboltok. Er­re nagyon számítanak a kis­termelők, itt szakkönyveket is lehetne árulni. — Egyéb ajánlat? — A nagytétényi sertéshiz­lalda különlegesen jó szerves­trágyát állít elő, szívesen szál­lít is, de a fuvar drága. A szál­lításban segíthetnének a he­lyi tsz-ek. A fórumon minden jó kérdést, hasznos ajánía-ot megtapsoltak, azt is, aki meg­kérdezte: miért kerül 120 fo­rintba a kertbarátok naptára? Lehetetlen lenne minden kér­dést felsorolni — mondja vé­gül Rétvári Sándor —, de ennyiből is kitűnik, égetően szükséges a kertbarátok tájé­koztatása. Hatos Erzsébet M unkaegészségügy • • JF Jelez az üzemorvos a KOJAL-nak Szerteágazó a tevékenysé­gük: irányítják, szervezik és ellenőrzik a megyében a 'Köz­egészségügyi és járványügyi munkát. Ezen belül a Pest me­gyei KÖJÁL alapvető fel­adata a település-egészségügy kézbentartása. Gondoljunk itt a helységek megfelelő ivóvíz­zel való ellátottságára; a szennyvíztisztításra és a csa­tornázottság szorgalmazására; a szemétlerakó helyek kijelö­lésére. Gyermek- és ifjúság- egészségügyi csoportjuk figye­lemmel kíséri az óvodák és az iskolák egészségügyi ellá­tottságát: vizsgálataik kiter­jednek a testnevelési és spor­tolási lehetőségektől a korszerű, kulturált étkeztetésig szám­talan területre. Nagy jelen­tőségű a megyében folytatott élelmezés-egészségügyi tevé­kenység is: több mint ötezer- hatszáz élelmezési létesít­ményt ellenőriznek rendszere­sen, meghatározott időközön­ként. Nem utolsósorban ugyan­csak tervszerű, megelőző mun­kát jelent a járványüggyel kapcsolatos tennivalók soka­sága. Körülmények, feltételek Mindezekről időről időre lapunkban is hírt, tudósítá­sokat adunk. Akad azonban egy terület, amelyről ritkáb­ban esik szó, pedig, a felsorol­takon kívül a Pest megyei KÖJÁL igen intenzíven fog­lalkozik vele: ez a munka- egészségügy. — Mit is kell értenünk mun­kaegészségügy alatt? — kér­dezzük dr. Medgyesi Pétert. a témacsoporttal foglalkozó osztály vezetőjét. — Pest megye ipari és me­zőgazdasági üzemeiben rend­kívül sokféle tevékenységet folytatnak — feleli. — Mi a munkaegészségügyet a mun­kavédelem szerves részeként kezeljük. Az emberi szerve­zet különféleképpen reagál a fizikai és a szellemi munka által előidézett megterhelé­sekre; nagy szerepet játsza­nak itt a munkakörülmények, a külső feltételek. Feladatunk olyan vizsgálatok végzése, me­lyek során felmérjük az egész­ségre káros hatásokat. Meg­szüntetésükhöz, illetve már a megelőzésükhöz is műszaki és egészségügyi intézkedéseket ja­vasolunk. — Hallhatnánk néhány gya­korlati példát? — Rohamosan fejlődik or­szágszerte a műanyaggyártás, -feldolgozás. Műanyagipari egységeinkben egyre több olyan import alapanyagot használ­nak fel, amelyekről még nem állapították meg, hogy a mun­kahely légterének egy köb­méterében mennyi a maximá­lisan megengedhető szennye­zettségkoncentráció. Vagy egy másik példa: valamennyi vas­Veté/kedő úttörők Csapatokban — közösségben Beszédes számadat: Pest megye 248 úttörőcsapatában kilencvenezer vörös és kék nyakkendös általános iskolás szervezett programjáról gon­doskodnak. Az úttörőmozga­lom az eddig..eltelt időszak­ban sokat tett a gyerekek al­kotókedvének kibontakoztatá­sáért. Bizonyított tény, hogy a közösen szerzett élmények meghatározóak későbbi fej­lődésükben. A további tenni­valókat figyelembe véve ezért lényeges az a változtatás, amely a szakági versenyeket érinti: a csapatok már ennek szellemében készülnek az el­következő időszak feladataira. E témáról kértünk tájékozta­tást Horváth Judittól, a ma­gyar úttörőszövetség munka­társától, az országos szakági bizottság titkárától, valamint Kovács Margittól, a megyei úttörőelnökség titkárától. Felelősség egymásért — A tanulás, a művelődés ösztönzése és segítése az út­törőcsapatok fontos feladata. Már a legkisebb sejtekben, a rajokban,, illetve az őrsökben kell elérnünk, hogy erősödjön a gyerekekben az egymás irán­ti felelősségérzet. A szakági versenyek részeként a tudo­mányos-technikai úttörőszem­lére vonatkozik leginkább a változtatás: a különböző fel­adatokat már nem egyedül, hanem hármas csapatokban oldják meg a vörös nyakken- dősök. A tanulás közösségi motívumainak hangsúlyozá­sát akarjuk elérni. Ha ilyen korban sikerül megalapoz­nunk a gyerekekben a közös­ségi művelődés fontosságát, idősebb korban már köny- nyebb lesz felkelteni az ér­deklődésüket egy-egy műve­lődési házbeli szakkör, vagy klub munkája iránt. De ez csak a változás egyik része. A másik: az úttörők ezentúl nem egy-egy tantárgyból, ha­nem témakörökből felkészül­ve bizonyíthatják rátermett­ségüket, tudásukat. Szülőföld­expedíció — Mit jelent ez a gyakor­latban? — A tudományos-technika'' úttörőszemle szerves részei — a kiállítások, a bemutatók, a nyílt szakköri napok, az akadályversenyek mellett — a vetélkedők. A témaköröket úgy állítottuk össze, hogy azok magva egy-egy világnézeti­leg lényeges gondolat, s a gye­rekek közös, tanulás és kuta­tás Segítségével' szerezzék meg ismeretanyagukat. A társada­lomkutató úttörők témája a szocialista forradalom fel­dolgozása. Az úttörő-tech­nikusok az energiáról gyűjte­nek anyagot. Az orosz nyelv és irodalom barátai a Szov­jetunióval, s az ott élő úttö­rők életével ismerkednek meg. Az úttörő-mezőgazdászok a szocialista mezőgazdaság té­maköréből készülnek, a nem­zetiségi (szerb—horvát, szlo­vén, szlovák, német, román) anyanyelv és irodalom műve­lői pedig szintén a szocialista forradalom útját dolgozzák fel. A természetkutató úttö­rők vetélkedőjét a jövő tan­évben rendezzük meg. A ter­mészetet szerető pajtások azonban nem maradnak fel­adat nélkül, mert a Szülő­föld-expedícióban ötletes, sok­rétű feladatokat oldanak meg. meg — Hogyan szervezik a vetélkedőket? Alkotó jelleggel — Pest megyében január 31-ig mindenütt megszervez­zük a csapatszintű vetélke­dőket. Járási-városi szinten február 20—21-én bizonyítják felkészültségüket a tovább­jutók. A vetélkedő megyei döntőjét március utolsó nap­jaiban rendezzük meg. Az itteni győztesek júniusban Zánkán az úttörővárosban ta­lálkoznak, az országos ver­seny fináléján. — Mit várnak a mostani, a szakági versenyektől? — Arra törekedtünk, hogy az úttörők a felkészülés ide­jén ne csak az iskolában is megismert tananyagot vegyék át újra, hanem teljesen friss ismereteket gyűjthessenek. Az előkészítés időszakában szem előtt tartottuk azt is, hogy a feladatok alkotó jel­legűek legvenek: nem a ma­golás, a biflázás a cél. A leg­lényegesebb szempont az, hogy új ismereteiket miként alkalmazzák a gyakorlatban. F. G. Töretlen versenyíendület A CSAPÁGYGYÁRI BRIGÁDOK VÉDNÖKSÉGE A beruházások gyorsítása, a gazdaságos gyártmányválasz­ték bővítése, az export fokozá­sa és az anyaggal, energiával való takarékosabb gazdálkodás áll a jövő évi terv maradékta­lan teljesítésére tett versenv- felajánlások középpontjában. Négymilliárd forintot fordí­tanak a Magyar Gördülőcsap­ágy Művek rekonstrukciós fej­lesztésére. A két éve megkez­dődött nagyberuházás a tervek szerint jövő év végére befeje­ződik. Á gyár szocialista bri­gádjai elhatározták, hogy ad dig is, amíg a rekonstrukció tart, jelentősen emelik a ter ­melést. A brigádok védnöksé get vállaltak az új technológiák mielőbbi bevezetése fölött. Az Orionból új fogyasztási cikkek kerülnek jövőre a for­galomba. A gyártásban részt vevő brigádok vállalták, hogy a tervezettnél is előbb kezdik meg az At—981-es, új típusú televíziócsalád első tagjának sorozatgyártását. Ugyancsak előbb kerül majd az üzletek­be egy új hangdobozcsalád több változata is. A már alá­írt magánjogi szerződések alapján az ideihez képest meg­kétszerezi a számítástechnikai eszközök exportját a Szovjet­unióba, s fokozza a mikrohul­lámú berendezések tőkés ex­portját is. Szovjet partnereikkel most tárgyalnak egy olyan 960 csa tornás mikrohullámú lánc ex­portjáról, amilyet a közelmúlt ban állítottak fel Taliándörög dön. Az Orion-brigádok ezeken kívül mintegy 30 millió fo rint értékű anyag- és eneraia- megtakarítást is terveznek. Az ország legnagyobb női konfekcióüzemének, a Debre­ceni Ruhagyárnak 100 szocia lista brigádja vállalta, hogy a jövő évben bőrtermékekkel bő vitik az üzem gyártmányvá­lasztékát. E program sikeres megvalósítására ifjúsági brigá dot is létrehoztak. E termékek minőségét szalagközi ellenőr­zéssel és önmeózással segítik. ipari üzemben számolni kell a szóró- és mártófestést végző dolgozóknál a szervesoldó- szer-ártalommal. Hasonló gond, hogy a galvanizálás és az eloxálás során megbetegedést okozhatnak a savak, a lúgok, a króm és a nikkel. Zaj és por — Pest megyében több tex­tilipari gyár is üzemel, való­jában még a rekonstrukciók sem szüntették meg teljesen a zaj- és a porártalmat. Csak csökkentették némiképp. Saj­nálatos tény, hogy a munka- egészségügy nem függetlenít­hető a vállalatok gazdasági­anyagi helyzetétől. El kell mondanom, hogy a mezőgaz­daságban és az erdőgazdasá­gokban is növekedett a mun­kahelyi veszélyforrások száma és nagyságrendje. Például a traktorvezetők olyan vibráci­ós ártalomban dolgoznak, amelynek mértéke meghalad­ja a nemzetközi szabvány ál­tal megengedettet. A gépesítés mellett a mezőgazdasági ke- mizáció is előtérbe került, mint káros munkaegészség­ügyi tényező: tavaly hétezer tonna növényvédő szert hasz­náltak fel a megyében. Ki­emelt feladatként kezeljük a raktározás és a felhasználás ellenőrzését, az óvórendsza­bályok betartását. Ennek ered­ménye. hogy bár nagyarányú a mérgezési veszély — főként a raktározási gondok miatt —, csekély a mérgezések száma. — Észleltek-e az idén olyan munkaegészségügyi körülmé­nyeket, amikor élniük kellett hatósági jogukkal? — Több ízben. Felfüggesz­tettük például a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat buda­örsi festőüzemében a munkát; a Texelektró Ipari Szövetke­zetben egy termék gyártá­sát; a hernádi Március 15. Tsz újhartyáni, tűzoltókészü- lék-lefejtő melléküzemének a tevékenységét. Most folyik el­járás a bodrogolaszi Budaka­lász Termelőszövetkezet buda­örsi és diósdi telepe ellen. Ugyanis különféle egészségte­len vegyszerkiszerelést vé­geznek, illetve mérget tárol­nak szabálytalanul. Kéri a vállalat — Előfordul, hogy maguk a vállalatok kérnek levegő- szennyezettségi, por- vagy egyéb biológiai vizsgálatokat az állomástól? — Nem egy esetben. Már csak azért is, mert több gyárban szívügyüknek tekintik a mun­kakörülmények állandó, fo­lyamatos javítását. Műszaki intézkedési terveikben szere­pel egy sor munkavédelmi feladat is. Osztályunk szoros kapcsolatot tart fenn a Szak- szervezetek Pest Megyei Ta­nácsa munkavédelmi felügye­lőségével. Az idén júniusban együttműködési megállapodást kötöttünk. Ennek értelmében egyeztetjük éves munkater­veinket. — A munkahelyi megbete­gedésekről — érthető módon — először is az üzemorvosok szereznek tudomást. Megfe­lelő-e a kapcsolatuk a KÖJÁL munkaegészségügyi osztályá­val? — Ez ügyben sok még a ten­nivalónk a jövőben. Az első lépést már megtettük: a Pest megyei Tanács vb egészség- ügyi osztályának üzemegész­ségügyi csoportjával novem­ber végén írtunk alá szerző­dést. Javítjuk az információ- cserét: összehangoljuk a te­vékenységünket; ha szüksé­ges. hatósági intézkedésekkel lépünk fel az üzemorvosok ál­tal feltárt munkaegészségügvi hiányosságok megszüntetésé­ért. A megyében előforduló foglalkozási megbetegedési esetekről folyamatosan tájé­koztatjuk az üzemegészségügyi csonortot. Minden szerződés, együtt­működési megállapodás csak annyit ér, amennyit megva­lósítanak a bennük foglaltak­ból. A tét nem kicsit: javul­nia kell a Pest megyében dol­gozók munka- és üzemegész- ségügvi ellátottságának és to­vább kell csökkenniük a mun­kahelyi ártalmaknak. Dodó György! k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents