Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

I 1977. DECEMBER 25.. VASARNAP %tfhiap 5 Sürgetjük, gyorsítjuk társadalmi beilleszkedésüket Irta: Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Hazánk mintegy 350 ezer cigány lakosából Pest megyé­ben több mint 20 ezer él. Körükben a népesség növekedése emelkedő tendenciát mutat, évi 5 százalék. Nagy részük a gödöl­lői, a nagykátai, a budai és a ráckevei járásokban lakik. Élet­módjuk, munkájuk, anyagi és lakáskörülményeik, egészségügyi ellátottságuk és művelődési lehetőségeik, társadalmi beilleszke­désük és aktivitásuk sokat fejlődött, de az egyénekre vetítve a változás eredménye nagyon különböző. A Pest megyei pártbizottság december 20-i ülésén megtár­gyalta: mit tettünk az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-es — a cigányság életkörülményei­nek javításával foglalkozó — határozatának • megvalósítá­sáért összegezve a legfőbb ta­pasztalatokat, megállapítható, hogy a párt-, állami és tömeg­szervezetek, üzemek és intéz­mények — mindenekelőtt a megyei tanács és rendőr-főka­pitányság, valamint a Vörös­kereszt-szervezetek — felelős­ségérzettel, egyre tervszerűb­ben foglalkoznak e társadalmi kérdéssel. A testületi üléseken rendszeresen megtárgyalják — önálló napirendként — e té­mát a járási jogú pártbizott­ságok és a tanácsok, s hogy értik is jelentőségét, azt az mutatja, hogy a gondok meg­oldásának keresése része a mindennapi munkának, a gazdaságpolitikában éppúgy, mint a közoktatásban, avagy a szociálpolitikában. A különböző szintű testüle­tek intézkedési tervek alapján figyelemmel kísérik, segítik területükön a témával kapcso­latos célkitűzések megvalósu­lását. Pest megyében a ci­gányság helyzetének javítása közüggyé vált. Kedvező változások Néha olyan véleményt is hallani, hogy divat nálunk a cigánykérdéssel foglalkozni. Nos, bármilyen kritikusan is vizsgáljuk a párt- és tanácsi tömegszervezetek munkáját — nem látjuk ennek veszélyét Évtizedekkel ezelőtt kezdődött — lényegében a felszabadu­lás óta folyik ez a munka, hol erőteljesebben, nagyobb neki­buzdulással, hol kényszerpi­henőt tartvá — a kérdések bonyolultsága miatt —, de a szándék és az azt követő tet­tek a cigányság helyzetének javítására — az általános po­litika részeként — mindvégig jellemezte munkánkat. Sem­miképpen sem felkapott téma ez, és nem is olyan feladat, ami látványos eredményekkel kecsegtetne. Minden kis ered­ményért keményen meg kell dolgozni mindenkinek, aki ma­gáénak vallja a változást sür­gető elképzeléseket. A helyi tanácsok és iskolák a központilag rendelkezésre bocsátott évi 850 ezer forin­ton kívül jelentős összegeket fordítanak tanszersegélye­zésre. A cigánytanulók kö­zül 240-en ingyenes étkez­tetésben, 36 százalékuk ta­nulószobai ellátásban része­sül. Hasznosnak bizonyult az átmeneti cigányosztályok mű­ködése. A javuló társadalmi, poli­tikai háttér, a cigánylakos­ság helyzetének javítására tett intézkedések hatása mindinkább megmutatkozik magatartásuk pozitív válto­zásában. Az erős rétegződés miatt a fejlődés a különbö­ző csoportoknál eltérő. Még kis létszámú, de nö­vekvő az a réteg, amely ak­tívan tevékenykedik a tár­sadalmi élet különböző terü­tozás. Politikai szervezetek­be nehezen veszik fel őket, kevés segítséget kapnak köz­életi, társadalmi szerep válla­lásához, gyakorlásához. A telepeken élők és a ván­dorlók többsége őrzi a ci­gányság ősi szokásait, és ez a meghatározottság egy szűk csoportnál a társadalmi nor­mákkal való szembehelyez- kedésben is megnyilvánul. Az elkövetkezendő évek­ben az eredményekre ala­pozva szeretnénk erőteljeseb­bé tenni a cigánylakosság helyzetének javítását, gyor­sítani társadalmi beilleszke­désüket. Fejlődésünk mai szakaszán — amikor a fej­lett szocialista társadalom megvalósításáért dolgozunk — egyre inkább feszítő az az elmaradottság, ami a cigány­ság jelentős részének élet­módjában, tudásszintjében mutatkozik. Szocialista társadalmunk vitathatatlan történelmi je­lentőségű érdeme, hogy tö­megek sorsát változtatta em­berivé és az életkörülménye­ket azóta is mind kedvezőb­bé teszi. A párt egy pillanatra sem békiil meg azzal a gondolat­tal, hogy néprétegek élje­nek hátrányos körülmények közölt. Kongresszusi hatá­rozatok, kormányprogram te­szi feladatunkká a szociális és művelődési egyenlőtlen­séget, különbségfokozatok megszüntetését. Feszítő gondot jelent a csaknem 3 ezer munkaké­A folyamatos munka ered­ményeként javult a cigány la­kosság többségének munka­morálja, nőtt a társadalmi ak­tivitása. Pozitívan változtak életfeltételeik, anyagi helyze­tük és életmódjuk. A munka — mindenekelőtt az állandó munkaviszony —, a munkahelyek szociális kö­rülményei, a kollektívák pél­dája és ösztönzése kedvező fo­lyamatot indított meg a rend­szeres munkát vállaló cigá­nyok életmódjában. A munka­helyi közösségek ma már elfo­gadják és megbecsülik a rend­szeresen dolgozókat. Gyarapo­dik körükben a törzsgárdata- gok, szocialista brigádtagok száma. Lakáshelyzetük folyamatosan javul: csökken a telepeken élők aránya. A jelentős tár­sadalmi előkészítések eredmé­nyeként 1965 óta csaknem húsz egészségtelen telepet szüntet­tek meg. A nagycsaládos ci­gányoknak 1735 lakást juttat­tak, ebből 578 tanácsi támo­gatással. a többi kedvezmé­nyes hitelakció keretében épült. Az egészségügyi és szociális viszonyaik — a telepek fel­számolása és az egyéb intéz­kedések nyomán — szintén fokozatosan javul. Jelentősen emelkedik a családi és nővé­delmi tanácsadásban részt ve­vők száma, kevesebb a kora­szülés. Egyre többen viszik el gyermekeiket a kötelező vé­dőoltásra. Kedvező visszhan­got váltott ki a természetbeni segélyezés, a csecsemők szá­mára indított vitamin- és tej­porakció, a fogamzásgátlók in­gyenes juttatása. A cigányság művelődésé­ben is érzékelhető a fejlő­dés. Az óvodákba évről év­re több cigánygyerek jut el — jelenleg már mintegy 270. Az iskolaelőkészítő csopor­tok száma 1974-hez képest 23 százalékkal emelkedett. Az országos átlagnál ked­vezőbb az általános iskola felső tagozatos osztályába járók száma. Fokozott segí­tésük kibontakozóban van. létéin. A társadalmi és tö- megszervezetékben, tanácsi testületekben 5 százalékuk teljesít megbízatást. Lassan, de emelkedik körükben a ki­tüntetettek száma. A beilleszkedés útján meg­induló cigányok nemegyszer megtorpannak, visszaesnek a fejlődésben. A visszahúzó erők, az előítéleteik miatt a szükségesnél lassúbb a vál­pes, de nem dolgozó cigány foglalkoztatásának megoldá­sa, a cigánytelepek mintegy 8 ezer lakójának elköltöz- tetése, .1300 gyerek elhelye­zése óvodába, s hogy a tan­köteles cigánytanulók befe­jezzék általános iskolai ta­nulmányaikat — tekintettel arra, hogy jelenleg mindösz- sze 7—8 százalékuk, végzi el a nyolc osztályt. Emberformáló közösségek Mindezek alapján a me­gyei pártbizottság határoza­ta fontos tennivalóként je­lölte meg a cigánylakosság foglalkoztatottságának jelen­tős emelését, szélesebb* körű bekapcsolódásukat a társa­dalmi munkamegosztás rend­szerébe. Nem kétséges, ez . nem könnyű feladat. A hagyo­mányos életmódot folytató cigányoknál a munka keser­ves dolog. A fejlődés útján az első lé­pés tehát a munkábaállítás. Nemcsak azért, mert a teljes foglalkoztatottság lehetősége Pest megyében adott és nagy szükség van munkáskezekre, hanem azért is, mert a mun­kát, a munkahelyi közösségek emberformáló hatását az ösz- szes tényezők között a legfon­tosabbnak tartjuk a társadalmi beilleszkedés folyamatába. A munkahelyi közösségek gya­korolják a legmaradandóbb hatást a cigányság életmódjá­ra, tudatuk alakítására, szak­mai, politikai, általános mű­veltségük fejlesztésére. Ma már temérdek példa bizonyít­ja, hogy az állandó munkát vállaló, rendezett körülmények között élő cigányok között szá­mos kiváló dolgozó van. Ez az a réteg, mely mutatja az utat a lassú, de következetes — a társadalom összefogását és se­gítését igénylő — beilleszke­déshez. A határozat — a lakásgond­jaik dinamikusabb megoldását a cigányság társadalmi beil­leszkednének feltételeként je­löli meg. A telepek fokozatos felszámolását, új telepek ke­letkezésének megakadályozá­sát és az új környezetibe ke­rült családok segítését, komp­lex feladatnak kell tekinteni. Szembe keil nézni azzal a ténnyel, hogy a munka nem könnyű, hiszen a gondok — megyénk sajátosságai miatt — újratermelődnek, a más me­gyékből Pest megyébe telepü­lők között jelentős a cigányok száma. Növeli a gondokat, hogy gyakran kell szembenézni az­zal a ténnyel, hogy egy-egy te­lepi lakás felszámolásához két- három esetenként még több család lakásproblémáját kell vállalni, hiszen egy lakásban a legtöbbször nemcsak több generáció, de több család is él együtt. Keserves munkával, nehéz akadályokat kell leküzdeni egy-egy családnak, hogy ki­szabaduljon a telepről. Hiszen a családokban általában csak egy kereső van, az asszony nem dolgozik, mert sok a gye­rek, és mert ez nem is szokás. Ebből az egy keresetből, ami a legtöbbször kevés, sok sze­mélyt kell eltartani, gyereke­ket, öregeket egyaránt. Akik tehették, már elköltöztek a telepekről. Ott maradtak a súlyosabb szociális helyzetűek. Sok öreggel, beteggel kell számolná, akik az építés amúgy is megemelkedett árait nem tudják vállalni. Jól tud­juk, mit jelent az elszakadás a telep151: az első lépés a fel- emelkedéshez. Sokan elmond­ják azon óhajukat, hogy a községekben szeretnének lak­ni, mert így többet látnak és hallanak, műveltebbek lesz­nek. Megnyugtató, hogy a kor­mányzat 1978 első felében to­Kulturáltabban, műveltebben De szükségességét érezzük, hogy a továbbiakban is te­gyünk erőfeszítéseket saját erőinkre támaszkodva is. Ilyen lehetőségnek érezzük üzemeink aktívabb bekap­csolódását az építkezni akaró cigányok megsegítésébe. Ed­dig ugyanis még kevés mun­kahely támogatását tapasztal­tuk ilyen akcióban. Ezért — a pártszervezetek irányításá­val a tanácsok és a népfront­szervek nagyobb öntevékeny­séggel és nagyobb aktivitással kérjék az üzemek támogatá­sát. Tudjuk, hogy jelentős szervezőmunkát igényel az üzemi és lakóterületi szervek munkájának az összehangolá­sa. De sok lehetőséget kínál. Az üzemek bekapcsolódására lehetőségek kínálkoznak, amit a még csekély számú, de mindenképpen meggyőző pél­dák mutatják. A megyei pártbizottság ké­ri a szakszervezeti szerveket, a gazdasági vezetőket, hogy támogassák a cigányok lakás­hoz juttatását, biztosítsák ré­szükre is a munkásokra, illet­ve a nagycsaládosokra érvé­nyes kedvezményeket Nyerjünk meg több állami, szövetkezeti és tanácsi építő­ipari vállalatot, kisiparost hogy vállalják a cigány laká­sok . építését. Tudjuk, van olyan szemlélet, hogy ez kevés hasznot hajtó, nem kifizető vállalkozás. Ellenérvként nem­csak a kérdés politikai súlyát vagy a humánumot sorakoz­tathatjuk fel Azt is, hogy a tapasztalatok igazolják: a népgazdasági feladatokat meg lehet oldani úgy is, hogy köz­ben a vállalatok megtalálják gazdaságilag is számításai­kat. A megyei pártbizottság fon­tosnak tartja, hogy a cigány­ság egészségügyi és szociális helyzetének javítását az eddi­gi bevált gyakorlat alapján folytassuk a továbbiakban is. Minden olyan községben, ahol cigányok élnekr-az egész­ségügyi és vöröskeresztes szervek szervezzenek egész­ségügyi állomásokat, melynek •vezetésébe vonjanak be arra alkalmas cigányokat is. Az egészségnevelés középpontjá­ban a családtervezés, a gyer­meknevelés, az alapvető hi­giéniai tudnivalók megismer­tetése, elsajátíttatása álljon. A terhes- és csecsemőgon­dozás, a gyermekek védőoltá­sát általánossá kell tenni. A KÖJÁL szakembereire vár a feladat, hogy kidolgozzák a telepeken a lakások egyidejű fertőtlenítésének rendszerét. A házi beteggondozás szak­szerűbbé tétele érdekében a cigány lakosság köréből tan­folyamon képezzenek ki aktí­vákat. A cigányság műveltségi színvonalának emelése az igé­nyelt életmódváltozás egyik alapfeltétele. A megyei párt- bizottság úgy ítéli meg, hogy a kulcskérdés a fiatal gene­ráció művelődési lehetőségei­nek gyarapítása. A cigány la­kosság életkörülményeinek javítását, beilleszkedésüket társadalmunkban az is sür­geti, hogy o gyermekeket ne fenyegesse a régi generációk sorsa. A határozat szükséges­nek tartja, hogy a tanácsok az óvodai és bölcsődei elhelye­zésnél — a nagycsaládosok elbírálásának megfelelően — biztosítsanak elsőbbséget ré­szükre. Az óvoda iránti igény felkeltését családlátogatások­kal, az intézmények bemuta­tásával segítsék. Az óvodai ellátás általános­sá tételével — ahol ez nem lehetséges — a kötelező is­kola-előkészítő foglalkozások segítségével érjék el, hogy az A közművelődési intézmé­nyek munkájában az eddigi­nél kapjon nagyobb teret a cigányok oktatása, művelődé­se, kulturált szórakozása. Hogy a gyermekek szabad idejüket minél hasznosabban töltsék el, a művelődési há­zak és könyvtárak, az úttörő­szervezetek rendszeresen szer­vezzenek játékos foglalkozá­sokat, ezzel is ellensúlyozva a telepi környezet kedvezőtlen hatását. A klubok, szakkörök, amatőr együttesek munkájá­ba vonják be a cigányfiatalo­kat, építve kulturális értékeik megőrzésének igényére, en­nek továbbfejlesztésére. Jó példával járnak elöl e kezde­ményezésekben az erdőkerte- si, tápiószecsői, érdi, veres- egyházi intézmények, tapasz­talataikat még sok helyen kamatoztatni lehetne. Megkülönböztetett figyel­met érdemel a felnőttek ál­talános és szakmai képzése. Szemléletformálással, az érdekeltség érvényesítésével, a felnőttoktatás módszerei­nek differenciált alkalmazá­sával törekedni kell arra, hogy a 40 éven aluliak között ne le­gyen részleges, vaigy teljes analfabéta, minél többen vé­gezzék el az általános iskolát. Nem apáik útján Hivatástudattal segítenek gányreferense. Elismerést ér­demel munkájuk, éppúgy, mint mindazoké, akik tettekkel se­gítik a fejlődést A megyei pártbizottság a határozat végrehajtásához a pártszervek, a KISZ-isták po­litikai felelősségére épít, mert tudja, nem elég bizottságot lét­rehozni, nem elég felméréseket végezni, nem elég határozatot és intézkedési tervet elfogadni, kell egy bázis, amely a szán­dékokat, az erőket ösztönzi, összefogja, irányítja. Meggyő­ződésünk, hogy megsokszoroz­za lehetőségeinket, ha a kü­lönböző szervek együttműkö­dését összehangoltabbá, szer­vezettebbé tesszük. Ez a fel­adat pedig mindenütt a párt- szervezetekre hárul t általános iskolai beiskolázás teljessé váljon. Az általános iskola eredményes elvégzése meghatározza további életút­jukat. Szociális okokból sen­kit ne mentsenek fel az isko­lalátogatás alól. Az alsó tago­zatban indokolt minden ci­gánygyermek napközi ottho­nos foglalkoztatása, a felső ta­gozatban a napközi otthoni, vagy tanulószobai felvétele. Fokozott pedagógiai és anyagi segítséggel biztosítani kell, hogy a középfokú oktatási in­tézményekbe kerülők aránya jelentősen növekedjen, kapja­nak előnyt a kollégiumi el­helyezésben. Célszerűnek mutatkozik, hogy a helyi tanácsok a gyer­mekét egyedül nevelő szülő­nek, a három vagy több gyer­meket nevelőknek, az ala­csony jövedelmű családoknak a segélyeket óvodai, napközi otthoni, tanulószobai és kol­légiumi költségtérítés formá­jában nyújtsák. Tudatában vagyunk, hogy ezen célkitűzések megvalósí­tása tovább növeli megyénk­ben az igényeket, hiszen szű­kében állunk a gyermekin­tézményednek. De jól tudjuk, hogy az általános iskola el­végzéséhez az óvodákon ke­resztül vezet az út. Itt kez­dődik az előkészítés, az oktatás a fegyelemre, a rendszeresség - re, a magatartási normák el­sajátítása, ami tulajdonkép­pen az első időben a legtöb­bet jelenti az életmódváltás­hoz. Erre pedig égető szük­ség van, hiszen a veszélyez­tetett gyerekek egynegyede, az állami gondozottak 20 száza­léka cigánygyerek. Mindez azt jelenti, hogy ezek a gye­rekek az iskolai évek alatt sokszorosan elszenvedik a leg­fájdalmasabb gyerekkudarcot, a bukást. A kevés örömet, ke­vés sikert tartogató iskolai évek hatása, nagyon gyakran később, a munkásévekben, a felnőttkorban is érvényesül. Sok fiatal szinte gyermek­korból közvetlenül lép át a felnőttkorba, elvesznek szá­mukra a legszebb, a leggond­talanabb évek élményei. Gyer- makfejjel lépitek nem egy­szer házasságra, a lányok pe­dig még szinte gyermekként lesznek anyák, gyakran leány­anyák. Pedig sokan elmond­ják közülük, hogy ők Is sze­retnének szórakozni és fiata­lok lenni. Ezért is adunk han­got annak az igénynek, hogy a KISZ-szervezetek tevékeny­ségüket ne szűkítsék le csak a politikailag aktív cigányok­ra. A helyi lehetőségekre épít­ve keressék az utat ezekhez a fiatalokhoz, hiszen velük eevütt kell alakítani, formál­ni a holnap cigányait, akik már nem apáik és nagyapáik útját járják majd. A határozat szelleme azt az igényt támasztja, hogy poli­tikai munkánk a cigányla­kosság beilleszkedéséért, elvi alapokon nyugvó, folyamatos, összehangolt tevékenység le­gyen; differenciáltan közelít­se meg a különböző rétegek­nél a megoldásra váró felada­tokat. Mikor a tettekre kerül a sor, számítsanak a cigá­nyokra is. A megyei pártbizottság szük­ségesnek tartja, hogy többet tegyünk a politikai munka eszközeivel az előítéletek, a bizalmatlanság, a helytelen nézetek leküzdéséért. Túlságo­san megszokottá vált helyen­ként a cigányokat lenéző, ki­közösítő magatartás, amely a generációkon át makacsul to­vább él. Tömegpolitikai mun­kánkban nem lépünk fel elég hatásosan azzal az igazságtalan, sok embert megtévesztő né­zettel szemben, hogy a cigány- laikosság egésze egyenlő a tár­sadalmilag veszélyes lumpen­elemekkel, a megbélyegző ál­talánosításokkal szemben, ame­lyekben nem ritkán még a nacionalizmust súroló nézetek is kifejezésre jutnák. Pártbizottságainknak, párt- szervezeteinknek többet kell tenniük azért, a közösségért tenniakaró, szakmailag, po­litikailag fejlődő, poli tika iránt érdeklődő cigányokat bevon­ják a közéletbe. Káderpoliti­kánk elveit érvényesíteni kell e kérdésnél is, sőt, a cigány- közösségekben alakuló minő­ségi változásokat érzékenyen és gondosan kell kezelni min­den vezetőnek. Tekintélyes politikai tőke számunkra, hogy megyénkben sok olyan ember dolgozik, aki hivatása magaslatán munkál­kodik a cigánylakosság fel- emelkedésén. Lehetetlen vál­lalkozás lenne nevüket, ér­demeiket felsorolni. Hadd szó­lok mégis néhányról. Olyanok­nál, mint Belos Péter, a cso- bánkai általános iskola igaz­gatója, Gábor Mihályné, a pátyi tanács vb-titkára. Gu­lyás Sándor, az érdi általá­nos iskola szakfelügyelője, Of- fela Sándor, a tápiószecsői mű­velődési ház igazgatója, Mé­rőiéi Klára KÖJÁL-orvos, Szabó Ferenc Örkényi tanács­elnök, Verdes Margit rácke­vei körzeti orvos és Zagyva Imre, a Pest megyei tanács ci­vábbi intézkedéseket tervez a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek gyor­sabb felszámolása érdekében. Például a kivitelező kapaci­tást, a tanácsi költségvetési üzemek bevonásával, és a ci­gány lakosok építésének ter­melési adójának eltörlésével is növelik.

Next

/
Thumbnails
Contents