Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
I 1977. DECEMBER 25.. VASARNAP %tfhiap 5 Sürgetjük, gyorsítjuk társadalmi beilleszkedésüket Irta: Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Hazánk mintegy 350 ezer cigány lakosából Pest megyében több mint 20 ezer él. Körükben a népesség növekedése emelkedő tendenciát mutat, évi 5 százalék. Nagy részük a gödöllői, a nagykátai, a budai és a ráckevei járásokban lakik. Életmódjuk, munkájuk, anyagi és lakáskörülményeik, egészségügyi ellátottságuk és művelődési lehetőségeik, társadalmi beilleszkedésük és aktivitásuk sokat fejlődött, de az egyénekre vetítve a változás eredménye nagyon különböző. A Pest megyei pártbizottság december 20-i ülésén megtárgyalta: mit tettünk az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-es — a cigányság életkörülményeinek javításával foglalkozó — határozatának • megvalósításáért összegezve a legfőbb tapasztalatokat, megállapítható, hogy a párt-, állami és tömegszervezetek, üzemek és intézmények — mindenekelőtt a megyei tanács és rendőr-főkapitányság, valamint a Vöröskereszt-szervezetek — felelősségérzettel, egyre tervszerűbben foglalkoznak e társadalmi kérdéssel. A testületi üléseken rendszeresen megtárgyalják — önálló napirendként — e témát a járási jogú pártbizottságok és a tanácsok, s hogy értik is jelentőségét, azt az mutatja, hogy a gondok megoldásának keresése része a mindennapi munkának, a gazdaságpolitikában éppúgy, mint a közoktatásban, avagy a szociálpolitikában. A különböző szintű testületek intézkedési tervek alapján figyelemmel kísérik, segítik területükön a témával kapcsolatos célkitűzések megvalósulását. Pest megyében a cigányság helyzetének javítása közüggyé vált. Kedvező változások Néha olyan véleményt is hallani, hogy divat nálunk a cigánykérdéssel foglalkozni. Nos, bármilyen kritikusan is vizsgáljuk a párt- és tanácsi tömegszervezetek munkáját — nem látjuk ennek veszélyét Évtizedekkel ezelőtt kezdődött — lényegében a felszabadulás óta folyik ez a munka, hol erőteljesebben, nagyobb nekibuzdulással, hol kényszerpihenőt tartvá — a kérdések bonyolultsága miatt —, de a szándék és az azt követő tettek a cigányság helyzetének javítására — az általános politika részeként — mindvégig jellemezte munkánkat. Semmiképpen sem felkapott téma ez, és nem is olyan feladat, ami látványos eredményekkel kecsegtetne. Minden kis eredményért keményen meg kell dolgozni mindenkinek, aki magáénak vallja a változást sürgető elképzeléseket. A helyi tanácsok és iskolák a központilag rendelkezésre bocsátott évi 850 ezer forinton kívül jelentős összegeket fordítanak tanszersegélyezésre. A cigánytanulók közül 240-en ingyenes étkeztetésben, 36 százalékuk tanulószobai ellátásban részesül. Hasznosnak bizonyult az átmeneti cigányosztályok működése. A javuló társadalmi, politikai háttér, a cigánylakosság helyzetének javítására tett intézkedések hatása mindinkább megmutatkozik magatartásuk pozitív változásában. Az erős rétegződés miatt a fejlődés a különböző csoportoknál eltérő. Még kis létszámú, de növekvő az a réteg, amely aktívan tevékenykedik a társadalmi élet különböző terütozás. Politikai szervezetekbe nehezen veszik fel őket, kevés segítséget kapnak közéleti, társadalmi szerep vállalásához, gyakorlásához. A telepeken élők és a vándorlók többsége őrzi a cigányság ősi szokásait, és ez a meghatározottság egy szűk csoportnál a társadalmi normákkal való szembehelyez- kedésben is megnyilvánul. Az elkövetkezendő években az eredményekre alapozva szeretnénk erőteljesebbé tenni a cigánylakosság helyzetének javítását, gyorsítani társadalmi beilleszkedésüket. Fejlődésünk mai szakaszán — amikor a fejlett szocialista társadalom megvalósításáért dolgozunk — egyre inkább feszítő az az elmaradottság, ami a cigányság jelentős részének életmódjában, tudásszintjében mutatkozik. Szocialista társadalmunk vitathatatlan történelmi jelentőségű érdeme, hogy tömegek sorsát változtatta emberivé és az életkörülményeket azóta is mind kedvezőbbé teszi. A párt egy pillanatra sem békiil meg azzal a gondolattal, hogy néprétegek éljenek hátrányos körülmények közölt. Kongresszusi határozatok, kormányprogram teszi feladatunkká a szociális és művelődési egyenlőtlenséget, különbségfokozatok megszüntetését. Feszítő gondot jelent a csaknem 3 ezer munkakéA folyamatos munka eredményeként javult a cigány lakosság többségének munkamorálja, nőtt a társadalmi aktivitása. Pozitívan változtak életfeltételeik, anyagi helyzetük és életmódjuk. A munka — mindenekelőtt az állandó munkaviszony —, a munkahelyek szociális körülményei, a kollektívák példája és ösztönzése kedvező folyamatot indított meg a rendszeres munkát vállaló cigányok életmódjában. A munkahelyi közösségek ma már elfogadják és megbecsülik a rendszeresen dolgozókat. Gyarapodik körükben a törzsgárdata- gok, szocialista brigádtagok száma. Lakáshelyzetük folyamatosan javul: csökken a telepeken élők aránya. A jelentős társadalmi előkészítések eredményeként 1965 óta csaknem húsz egészségtelen telepet szüntettek meg. A nagycsaládos cigányoknak 1735 lakást juttattak, ebből 578 tanácsi támogatással. a többi kedvezményes hitelakció keretében épült. Az egészségügyi és szociális viszonyaik — a telepek felszámolása és az egyéb intézkedések nyomán — szintén fokozatosan javul. Jelentősen emelkedik a családi és nővédelmi tanácsadásban részt vevők száma, kevesebb a koraszülés. Egyre többen viszik el gyermekeiket a kötelező védőoltásra. Kedvező visszhangot váltott ki a természetbeni segélyezés, a csecsemők számára indított vitamin- és tejporakció, a fogamzásgátlók ingyenes juttatása. A cigányság művelődésében is érzékelhető a fejlődés. Az óvodákba évről évre több cigánygyerek jut el — jelenleg már mintegy 270. Az iskolaelőkészítő csoportok száma 1974-hez képest 23 százalékkal emelkedett. Az országos átlagnál kedvezőbb az általános iskola felső tagozatos osztályába járók száma. Fokozott segítésük kibontakozóban van. létéin. A társadalmi és tö- megszervezetékben, tanácsi testületekben 5 százalékuk teljesít megbízatást. Lassan, de emelkedik körükben a kitüntetettek száma. A beilleszkedés útján meginduló cigányok nemegyszer megtorpannak, visszaesnek a fejlődésben. A visszahúzó erők, az előítéleteik miatt a szükségesnél lassúbb a válpes, de nem dolgozó cigány foglalkoztatásának megoldása, a cigánytelepek mintegy 8 ezer lakójának elköltöz- tetése, .1300 gyerek elhelyezése óvodába, s hogy a tanköteles cigánytanulók befejezzék általános iskolai tanulmányaikat — tekintettel arra, hogy jelenleg mindösz- sze 7—8 százalékuk, végzi el a nyolc osztályt. Emberformáló közösségek Mindezek alapján a megyei pártbizottság határozata fontos tennivalóként jelölte meg a cigánylakosság foglalkoztatottságának jelentős emelését, szélesebb* körű bekapcsolódásukat a társadalmi munkamegosztás rendszerébe. Nem kétséges, ez . nem könnyű feladat. A hagyományos életmódot folytató cigányoknál a munka keserves dolog. A fejlődés útján az első lépés tehát a munkábaállítás. Nemcsak azért, mert a teljes foglalkoztatottság lehetősége Pest megyében adott és nagy szükség van munkáskezekre, hanem azért is, mert a munkát, a munkahelyi közösségek emberformáló hatását az ösz- szes tényezők között a legfontosabbnak tartjuk a társadalmi beilleszkedés folyamatába. A munkahelyi közösségek gyakorolják a legmaradandóbb hatást a cigányság életmódjára, tudatuk alakítására, szakmai, politikai, általános műveltségük fejlesztésére. Ma már temérdek példa bizonyítja, hogy az állandó munkát vállaló, rendezett körülmények között élő cigányok között számos kiváló dolgozó van. Ez az a réteg, mely mutatja az utat a lassú, de következetes — a társadalom összefogását és segítését igénylő — beilleszkedéshez. A határozat — a lakásgondjaik dinamikusabb megoldását a cigányság társadalmi beilleszkednének feltételeként jelöli meg. A telepek fokozatos felszámolását, új telepek keletkezésének megakadályozását és az új környezetibe került családok segítését, komplex feladatnak kell tekinteni. Szembe keil nézni azzal a ténnyel, hogy a munka nem könnyű, hiszen a gondok — megyénk sajátosságai miatt — újratermelődnek, a más megyékből Pest megyébe települők között jelentős a cigányok száma. Növeli a gondokat, hogy gyakran kell szembenézni azzal a ténnyel, hogy egy-egy telepi lakás felszámolásához két- három esetenként még több család lakásproblémáját kell vállalni, hiszen egy lakásban a legtöbbször nemcsak több generáció, de több család is él együtt. Keserves munkával, nehéz akadályokat kell leküzdeni egy-egy családnak, hogy kiszabaduljon a telepről. Hiszen a családokban általában csak egy kereső van, az asszony nem dolgozik, mert sok a gyerek, és mert ez nem is szokás. Ebből az egy keresetből, ami a legtöbbször kevés, sok személyt kell eltartani, gyerekeket, öregeket egyaránt. Akik tehették, már elköltöztek a telepekről. Ott maradtak a súlyosabb szociális helyzetűek. Sok öreggel, beteggel kell számolná, akik az építés amúgy is megemelkedett árait nem tudják vállalni. Jól tudjuk, mit jelent az elszakadás a telep151: az első lépés a fel- emelkedéshez. Sokan elmondják azon óhajukat, hogy a községekben szeretnének lakni, mert így többet látnak és hallanak, műveltebbek lesznek. Megnyugtató, hogy a kormányzat 1978 első felében toKulturáltabban, műveltebben De szükségességét érezzük, hogy a továbbiakban is tegyünk erőfeszítéseket saját erőinkre támaszkodva is. Ilyen lehetőségnek érezzük üzemeink aktívabb bekapcsolódását az építkezni akaró cigányok megsegítésébe. Eddig ugyanis még kevés munkahely támogatását tapasztaltuk ilyen akcióban. Ezért — a pártszervezetek irányításával a tanácsok és a népfrontszervek nagyobb öntevékenységgel és nagyobb aktivitással kérjék az üzemek támogatását. Tudjuk, hogy jelentős szervezőmunkát igényel az üzemi és lakóterületi szervek munkájának az összehangolása. De sok lehetőséget kínál. Az üzemek bekapcsolódására lehetőségek kínálkoznak, amit a még csekély számú, de mindenképpen meggyőző példák mutatják. A megyei pártbizottság kéri a szakszervezeti szerveket, a gazdasági vezetőket, hogy támogassák a cigányok lakáshoz juttatását, biztosítsák részükre is a munkásokra, illetve a nagycsaládosokra érvényes kedvezményeket Nyerjünk meg több állami, szövetkezeti és tanácsi építőipari vállalatot, kisiparost hogy vállalják a cigány lakások . építését. Tudjuk, van olyan szemlélet, hogy ez kevés hasznot hajtó, nem kifizető vállalkozás. Ellenérvként nemcsak a kérdés politikai súlyát vagy a humánumot sorakoztathatjuk fel Azt is, hogy a tapasztalatok igazolják: a népgazdasági feladatokat meg lehet oldani úgy is, hogy közben a vállalatok megtalálják gazdaságilag is számításaikat. A megyei pártbizottság fontosnak tartja, hogy a cigányság egészségügyi és szociális helyzetének javítását az eddigi bevált gyakorlat alapján folytassuk a továbbiakban is. Minden olyan községben, ahol cigányok élnekr-az egészségügyi és vöröskeresztes szervek szervezzenek egészségügyi állomásokat, melynek •vezetésébe vonjanak be arra alkalmas cigányokat is. Az egészségnevelés középpontjában a családtervezés, a gyermeknevelés, az alapvető higiéniai tudnivalók megismertetése, elsajátíttatása álljon. A terhes- és csecsemőgondozás, a gyermekek védőoltását általánossá kell tenni. A KÖJÁL szakembereire vár a feladat, hogy kidolgozzák a telepeken a lakások egyidejű fertőtlenítésének rendszerét. A házi beteggondozás szakszerűbbé tétele érdekében a cigány lakosság köréből tanfolyamon képezzenek ki aktívákat. A cigányság műveltségi színvonalának emelése az igényelt életmódváltozás egyik alapfeltétele. A megyei párt- bizottság úgy ítéli meg, hogy a kulcskérdés a fiatal generáció művelődési lehetőségeinek gyarapítása. A cigány lakosság életkörülményeinek javítását, beilleszkedésüket társadalmunkban az is sürgeti, hogy o gyermekeket ne fenyegesse a régi generációk sorsa. A határozat szükségesnek tartja, hogy a tanácsok az óvodai és bölcsődei elhelyezésnél — a nagycsaládosok elbírálásának megfelelően — biztosítsanak elsőbbséget részükre. Az óvoda iránti igény felkeltését családlátogatásokkal, az intézmények bemutatásával segítsék. Az óvodai ellátás általánossá tételével — ahol ez nem lehetséges — a kötelező iskola-előkészítő foglalkozások segítségével érjék el, hogy az A közművelődési intézmények munkájában az eddiginél kapjon nagyobb teret a cigányok oktatása, művelődése, kulturált szórakozása. Hogy a gyermekek szabad idejüket minél hasznosabban töltsék el, a művelődési házak és könyvtárak, az úttörőszervezetek rendszeresen szervezzenek játékos foglalkozásokat, ezzel is ellensúlyozva a telepi környezet kedvezőtlen hatását. A klubok, szakkörök, amatőr együttesek munkájába vonják be a cigányfiatalokat, építve kulturális értékeik megőrzésének igényére, ennek továbbfejlesztésére. Jó példával járnak elöl e kezdeményezésekben az erdőkerte- si, tápiószecsői, érdi, veres- egyházi intézmények, tapasztalataikat még sok helyen kamatoztatni lehetne. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a felnőttek általános és szakmai képzése. Szemléletformálással, az érdekeltség érvényesítésével, a felnőttoktatás módszereinek differenciált alkalmazásával törekedni kell arra, hogy a 40 éven aluliak között ne legyen részleges, vaigy teljes analfabéta, minél többen végezzék el az általános iskolát. Nem apáik útján Hivatástudattal segítenek gányreferense. Elismerést érdemel munkájuk, éppúgy, mint mindazoké, akik tettekkel segítik a fejlődést A megyei pártbizottság a határozat végrehajtásához a pártszervek, a KISZ-isták politikai felelősségére épít, mert tudja, nem elég bizottságot létrehozni, nem elég felméréseket végezni, nem elég határozatot és intézkedési tervet elfogadni, kell egy bázis, amely a szándékokat, az erőket ösztönzi, összefogja, irányítja. Meggyőződésünk, hogy megsokszorozza lehetőségeinket, ha a különböző szervek együttműködését összehangoltabbá, szervezettebbé tesszük. Ez a feladat pedig mindenütt a párt- szervezetekre hárul t általános iskolai beiskolázás teljessé váljon. Az általános iskola eredményes elvégzése meghatározza további életútjukat. Szociális okokból senkit ne mentsenek fel az iskolalátogatás alól. Az alsó tagozatban indokolt minden cigánygyermek napközi otthonos foglalkoztatása, a felső tagozatban a napközi otthoni, vagy tanulószobai felvétele. Fokozott pedagógiai és anyagi segítséggel biztosítani kell, hogy a középfokú oktatási intézményekbe kerülők aránya jelentősen növekedjen, kapjanak előnyt a kollégiumi elhelyezésben. Célszerűnek mutatkozik, hogy a helyi tanácsok a gyermekét egyedül nevelő szülőnek, a három vagy több gyermeket nevelőknek, az alacsony jövedelmű családoknak a segélyeket óvodai, napközi otthoni, tanulószobai és kollégiumi költségtérítés formájában nyújtsák. Tudatában vagyunk, hogy ezen célkitűzések megvalósítása tovább növeli megyénkben az igényeket, hiszen szűkében állunk a gyermekintézményednek. De jól tudjuk, hogy az általános iskola elvégzéséhez az óvodákon keresztül vezet az út. Itt kezdődik az előkészítés, az oktatás a fegyelemre, a rendszeresség - re, a magatartási normák elsajátítása, ami tulajdonképpen az első időben a legtöbbet jelenti az életmódváltáshoz. Erre pedig égető szükség van, hiszen a veszélyeztetett gyerekek egynegyede, az állami gondozottak 20 százaléka cigánygyerek. Mindez azt jelenti, hogy ezek a gyerekek az iskolai évek alatt sokszorosan elszenvedik a legfájdalmasabb gyerekkudarcot, a bukást. A kevés örömet, kevés sikert tartogató iskolai évek hatása, nagyon gyakran később, a munkásévekben, a felnőttkorban is érvényesül. Sok fiatal szinte gyermekkorból közvetlenül lép át a felnőttkorba, elvesznek számukra a legszebb, a leggondtalanabb évek élményei. Gyer- makfejjel lépitek nem egyszer házasságra, a lányok pedig még szinte gyermekként lesznek anyák, gyakran leányanyák. Pedig sokan elmondják közülük, hogy ők Is szeretnének szórakozni és fiatalok lenni. Ezért is adunk hangot annak az igénynek, hogy a KISZ-szervezetek tevékenységüket ne szűkítsék le csak a politikailag aktív cigányokra. A helyi lehetőségekre építve keressék az utat ezekhez a fiatalokhoz, hiszen velük eevütt kell alakítani, formálni a holnap cigányait, akik már nem apáik és nagyapáik útját járják majd. A határozat szelleme azt az igényt támasztja, hogy politikai munkánk a cigánylakosság beilleszkedéséért, elvi alapokon nyugvó, folyamatos, összehangolt tevékenység legyen; differenciáltan közelítse meg a különböző rétegeknél a megoldásra váró feladatokat. Mikor a tettekre kerül a sor, számítsanak a cigányokra is. A megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy többet tegyünk a politikai munka eszközeivel az előítéletek, a bizalmatlanság, a helytelen nézetek leküzdéséért. Túlságosan megszokottá vált helyenként a cigányokat lenéző, kiközösítő magatartás, amely a generációkon át makacsul tovább él. Tömegpolitikai munkánkban nem lépünk fel elég hatásosan azzal az igazságtalan, sok embert megtévesztő nézettel szemben, hogy a cigány- laikosság egésze egyenlő a társadalmilag veszélyes lumpenelemekkel, a megbélyegző általánosításokkal szemben, amelyekben nem ritkán még a nacionalizmust súroló nézetek is kifejezésre jutnák. Pártbizottságainknak, párt- szervezeteinknek többet kell tenniük azért, a közösségért tenniakaró, szakmailag, politikailag fejlődő, poli tika iránt érdeklődő cigányokat bevonják a közéletbe. Káderpolitikánk elveit érvényesíteni kell e kérdésnél is, sőt, a cigány- közösségekben alakuló minőségi változásokat érzékenyen és gondosan kell kezelni minden vezetőnek. Tekintélyes politikai tőke számunkra, hogy megyénkben sok olyan ember dolgozik, aki hivatása magaslatán munkálkodik a cigánylakosság fel- emelkedésén. Lehetetlen vállalkozás lenne nevüket, érdemeiket felsorolni. Hadd szólok mégis néhányról. Olyanoknál, mint Belos Péter, a cso- bánkai általános iskola igazgatója, Gábor Mihályné, a pátyi tanács vb-titkára. Gulyás Sándor, az érdi általános iskola szakfelügyelője, Of- fela Sándor, a tápiószecsői művelődési ház igazgatója, Mérőiéi Klára KÖJÁL-orvos, Szabó Ferenc Örkényi tanácselnök, Verdes Margit ráckevei körzeti orvos és Zagyva Imre, a Pest megyei tanács civábbi intézkedéseket tervez a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek gyorsabb felszámolása érdekében. Például a kivitelező kapacitást, a tanácsi költségvetési üzemek bevonásával, és a cigány lakosok építésének termelési adójának eltörlésével is növelik.
