Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-24 / 302. szám
Az első tapasztalatok Szakszervezeti munka a tsz-ben Nagy karácsonyi forgalom 1977. DECEMBER 24., SZOMBAT Egyetértés, képviselet, ellenőrzés Az ünnep előtti utolsó napokban is nagy kedvvel vásároltak a gödöllőiek az Áfész-áruházban. A december elsejével kezdődött karácsonyi vásár idején a tavalyinál öt százalékkal több, 15 és fél millió értékű áru talált gazdára az idén. Az ezüst- és aranyvasárnap forgalma hét százalékkal múlta felül a tavalyit. IV. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Díszkivilágításban az áruház Még mindig bőséges választék a játékosztályon Barcza Zsolt felvételei Könyvbarátok versenye Átadták az értékes ajándékot Városunk lakója a nyertes A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat egy évvel ezelőtt a könyvet részletre vásárlók számára könyvcsekkeket .bocsátott ki. Ezzel egy időben versenyre is hívta őket. Azok között a könyvbarátok között, akik egy esztendő' alatt ezerkétszáz forint értékű könyvet vásároltak, ajándékcsomagokat sorsoltak ki. A sorsolást a közelmúltban Debrecenben bonyolították le és a szerencse egy gödöllői könyvbarátnak, Sári Katalinr nak kedvezett. Pénteken délelőtt a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat Dózsa György úti boltjában adták át a szerencsés nyertesnek az ötezer forint értékű könyvet tartalmazó ajándékcsomagot. Kevesebb a gond Jó, hogy nincs automatánk Valljuk be: ma még nincs elég gyakorlatunk az automaták kezelésében. Ha lecsap a villanyóra automatája, s már kellőképpen kibogoztuk a rövidzárlatot okozó drótokat, annyit értünk a szerkezethez, hogy fölkattintjuk a kis ka- rocskát. Persze, ha újra lecsapná, midőn még el sem távoztunk a villanyórától, sokat ne kísérletezzünk vele, hívjunk mielőbb szakembert! De mit tegyen az ember, ha teszem azt fáradt tagjait frissíteni elmegy a Gellértbe, s fürdő utáni pihenését egy forró feketével kívánja megédesíteni, azt ott csak automatáktól megrendelhető kávéval teheti. Mindenesetre, legelőbb be kell dobni a két darab kétforintost, kihalászni a visszajáró ötvenfillérest. majd várni, hcr^v csorogjon a nedű. De nem úav, amiként nemrégiben nekem szánta az automata. A kávé csorgását kis ablakocska mögött várhatja a megrendelő. Egyetlen gombnyomás után — általában! — a következőket adja a gép: pohár, cukor, műanyag lapka, majd a kávé: Engem viszont így szolgált ki: hullott a kristálycukor. lepottyant a kanál- pótló, aztán csepegett rájuk a drága lé. Úgyszólván min 'ént ac'ott a gép. leltár szerint, csak pohárkát nem. Így pedig nem igazi a fekete. A történetben persze nem I ez volt a legrázó’abb. Hiszen | az antn.-"-Oí| <? •-■»•»zó ja végül is adott kávét a pénzemért. I Inkább annak az előttem ivónak a megjegyzése zavart meg, aki az én akcióm közepe táján, a mellette álló haverját oldalba bökve, így kuncogott: — Figyeld, Jóska! Ennek a pasasnak adja a te kanaladat az automata. Bizony mondom, most még jobb, hogy nálunk, idehaza, Gödöllőn nincsenek kávéautomatáink. K. Z. P. Ha vállalatnál vagy állami gazdaságban egy dolgozó munkaügyi vitába keveredik, segélyre, vagy beutalóra van szüksége, a .szakszervezethez fordul. A mezőgazdasági szövetkezetek és társulások tagjainak is megvan az érdekvédelmi rendszere. Egyetlen réteg maradt ki a közelmúltig abból: a mezőgazdasági szövetkezetek alkalmazottai. Ezen kívánt segíteni az MSZMP Központi Bizottságának 1975-ben hozott határozata, a mezőgazdasági szövetkezetek alkalmazottainak szakszervezeti alapszervezeteiről. Jogok és kötelességek Mi a mezőgazdasági szövetkezetekben és társulásokban működő alapszervezeteknek a feladata? Segítik a dolgozók anyagi, szociális és kulturális igényeinek kielégítését, a politikai nevelést, képviselik és védik az alkalmazottak törvényben meghatározott jogait, őrködnek ezek érvényesülésén. A mezőgazdasági szövetkezetek választott szakszervezeti képviselőinek a jogai azonban néhány vonatkozásban eltérnek az állami vállalatoknál dolgozókétól. A közgyűlés vagy a vezetőség határozatait nem változtathatja meg. Vétójogot csakis a szövetkezet elnökének vagy az üzemi vezetőknek az alkalmazottakat érintő döntéseivel szemben gyakorolhat az alapszervezet. A választott termelőszövetkezeti tisztségviselők személyi minősítésében, véleményezési jogot nem gyakorolhatnak. Lényeges újdonság az érdekvédelmi rendszerben az, hogv a termelőszövetkezeti döntőbizottságok azon ülésein, ahol alkalmazotti dolgozók ügyét tárgyalják, a szak. szervezet érdekképviseletét érvényesíteni kell. A szakszervezeti testületnek tehát, minden olyan kérdésben, amelyik közvetlenül befolyásolja a dolgozók élet- és munkakörülményeit, hasonló jogai és kötelezettségei vannak, mint a vállalatok érdekképviseleti szervétnek. Ezeken a területeken élhetnek egyetértési, véleményezési, ellenőrzési, képviseleti és kifogásolási (vétó) jogukkal. Cél és feladat A mintegy 2800 dolgozót foglalkoztató Rákosvölgye Termelőszövetkezetben 45 alkalmazott dolgozik, közülük 27 szak- szervezeti tag van. Az alapszervezet 1976. júliusában alakult meg. Néhány hónapja a szakszervezeti bizottság titkára elment a szövetkezetből. Hónapokig semmilyen átgondolt szervezeti élet nem volt. Ez év májusában választották meg az újabb titkárt, Kiss Endrénét, aki korábban a tsz KISZ-titkára volt. Ekkor az alkalmazottak közül 20-an, a termelőszövetkezeti tagok közül 206-an voltak valamilyen formában a szakszervezet tagjai. — Fontosnak tartottam, hogy mielőbb meghatározzuk az alapszervezet célját és feladatát — mondja Kiss Endréné. — Kicsit derűlátóak voltunk, amikor úgy véltük, hogy június 30-ig elérjük a 100 százalékos szervezettséget. Néhányan tájékozatlanságból, mások sértődöttségből még mindig nem léptek be, tehát komoly munka vár még ránk. — Négy hónap telt el azóta, hogy titkár vagyok. Hogy mit csináltunk eddig? Elsősorban felmértük, hogy a szövetkezet Isaszeg Asztaiitenisz-falubajnokság Népes mezőny indult az Isaszegi községi sportkör asztalitenisz-szakosztálya által, az Edzett ifjúságért mozgalom keretében rendezett falubajnokságon. A nívós verseny jó hangulatban zajlott le: ott volt dr. Papolczy Antal és felesége, akik példamutató szorgalommal és pontossággal látogatták az edzéseket egész Labdarúgás Sorsoltak a tavaszi idényre , K" Az ünnepek alatt bőven lesz idejük a labdarúgás szerelmeseinek, hogy latolgassanak és lelkiekben felkészülhessenek a tavaszi bajnokságra. László László, a járási labdarúgó-szövetség titkára elmondotta, hogy ígéretükhöz híven, elkészítették a labdarúgó-bajnokság tavaszi szezonjának sorsolását. A két osztályban huszonkét csapat szerepel. A bajnokság március 19-én kezdődik. Ez alkalommal három forduló párosítását közöljük. A sorsolás: I osztályban. 1. forduló márci- U9 19-én, 15 óra: Veresegyház—Aszód, Mogyoród —Galgahévíz, Kerepes—Honvéd Malinovszkij SE, Hévízgyörk— GEAC, Túra—Isaszeg, Zsámbok— Kartal, Péce!—Szada. II. forduló, ni. 26 án, 15 óra: Kartal—Túra, Isaszeg—Hévízgyörk, GEAC—Kerepes, HMSE— Galgahévíz, Szada—Zsámbok, Veresegyház—Mogyoród, Aszód—Pé- cel. III. forduló, IV. 2., 15.30 óra: Mogyoród—Honvéd Malinovszkij SE, Galgahévíz—GEAC, Kerepes—Isaszeg, Hévízgyörk—Kartal, Túra—Szada, Zsámbok—Aszód, Pécel—Veresegyház. II. osztályú csapatoknál: III. 19., 15 óra: Nagyi arcs a—Gödöllő n., Kartal II.—Domony, Bag—Dány, Erdőkertes II.—Valkó. II. forduló, III. 26., 15 óra: Gödöllő II.—Kartal II., Nagytarcsa—Domony, Bag—Erdőkertes II., I Dány—Valkó. III. forduló, IV. 2., 15.30 óra: Domony—Gödöllő II., Kanal II. —Nagytarcsa, Valkó—Bag, Erdőkertes II.—Dány. Két csapat, a Veresegyház és Kerepes pályaeltiltás, illetve pályaépítés miatt hazai mérkőzése: helyeit idegen pályán játssza majd mérkőzéseit. esztendőben és hosszú ideig mindketten derekasan helytálltak a megyei csapatban. Dr. Papolczy Antalné felvette a versenyt a férfiakkal is. Részt vett a versenyen a Ba- zsik házaspár is — a feleség nemrég még többszörös bajnok volt. Szépen szerepelt a bajnokságban a két Takács fiú is, miként a Porubek család. Az apa a Tízek bajnoka büszke cím birtokosa, de jól szerepelt apró termetű fia is. A verseny érdekessége volt, hogy Havjár István begipszelt kézzel állt asztalhoz, küzdőképességéből és sportszeretetből jelesre vizsgázott. Kitettek magukért az ifisták is. Fekete Gabi, Lázár Gabi és Katona Attila éppoly biztosan kezelte a labdát, miként az újonc Hortobágyi és Braxátor. A falubajnokságban a következő eredmények születtek: Férfi egyéni: 1. Takács Károly, 2. Porubek György, 3. Takács László. Férfi páros: X. Porubek— Szilágyi, 2. Hortobágyi—Braxátor, 3. Takács L.—Havjár. Az egyéni versenyben Takács Károly nagy formában győzte le ellenfeleit, megérdemelten nyert. A párosok küzdelmében hosszú ideig legyőzhetet- Iennek látszott a Hortobágyi —Braxátor kettős, de végül is vereséget szenvedtek a döntőben a nagyobb rutinnal rendelkező Porubek—Szilágyi párostól. Szilágyi Sándor 45 évnél fiatalabb dolgozói közül hányán nem fejezték be az általános iskolát. Ezeknek az embereknek körlevelet küldtünk ki, s értesítettük őket, hogy a termelőszövetkezetben megszervezzük o dolgozók általános iskoláját. Összesen húszán válaszoltak; az érdekeltek valamivel kevesebb, mint 10 százaléka. Így megszervezhettük a kihelyezett osztályt. — Október 10-én kezdődött meg a szakszervezeti oktatás társadalmunk időszerű kérdéseiről. Az előadó dr. Czerván Márton, a termelőszövetkezet elnöke. A tanfolyamon részt vesznek a bizalmiak, a szak- szervezeti bizottság tagjai, valamint azok a fiatalok, akik beneveztek a kiváló fiatal szakmunkás címért zajlott vetélkedőbe. Ezt a vetélkedőt a KISZ- szervezettel közösen rendeztük. — Két kirándulást szerveztünk a nyáron, ezeken nemcsak szakszervezeti tagok vettek részt. Az AGROINEORM Utazási Irodától nemrég ajánlatokat kaptunk téli üdültetésre. A lehetőségeket szintén körlevélen ismertettük a dolgozókkal, s vállaltuk, hogy a jelentkezőknek megszervezzük az üdülést. Ez sem függ attól, hogy szövetkezeti tag az illető vagy alkalmazott. Könyv és sport — Készt vettünk a MEDOSZ sportrendezvényén, megszerveztük a szövetkezetben a könyvterjesztést. Rövid távú terveink közé tartozik, hogy valamilyen formában megoldjuk a nyugdíjba menők ünnepélyes búcsúztatását. Szóval ez történt a néhány hónap alatt. Amiről Kiss Endréné már nem beszélt; mindezt alapos szervező munka tette lehetővé. Havonta rendszeresen tartanak bizottsági ülést. Eddig foglalkoztak már a szövetkezet munka- és balesetvédelmi helyzetével és a szövetkezetben folyó munkaversennyel. Megrendelték a bizalmiaknak a Népszavát és a MEDOSZ lápját, létrehozták a KST-cso- portot. Bevezették a jogi tanácsadó szolgálatot is. Ennek az egy alapszervezetnek néhány hónapos munkája is bizonyítja; időszerű volt a termelőszövetkezeti alapszervezet megalakítása. Mint minden új rendelkezésnél, itt is maradt egy-két tisztázásra váró kérdés. Nem egyértelmű a szakszervezeti alapszervezetek kapcsolata a szövetkezeti tagsággal. Az alapszervezet nem szűkíti le munkáját kizárólag az alkalmazottakra, s a szövetkezeti tagok közül jó néhányan fizetik a teljes szakszervezeti díjat. Ha beutalóról, üdülésről van szó, például, akkor az alapszervezet olyan arányban rés"e‘-'"1'~et ezekből, mint rendes tagjainak száma, adott esetben 27. A szövetkezeti tagok valóban más helyzetben vannak, mint az ipari vagy mezőgazda- sági munkások. Tulajdonképpen ők a szövetkezetben dolgozó alkalmazottak munkaadói. A Rákosvölgye és más tsz-ek tapasztalatai szerint a szövetkezet fagjai közül jó néhánvan igénylik, hogy valamilyen formában a szakszervezetnek is tagjai legyenek. Ennek az ellentmondásnak a feloldása nem könnyű. Talán valamilyen pártoló tagsági rendszer kialakítása oldaná meg a kérdést. H. Sz. A PE ST M E GYE I H í R LAP K Ü LÖN KI ADAS A O;-. . .. . . »* Szombati jegyzet Egyenjogúság Azt hiszem, itt az ideje, hogy megkezdjük a harcot a férfiak egyenjogúsításáért. Nem, nem tévedés, valóban a teremtés koronáinak szükséges, hogy végre egyenjogú és egyenrangú szülőként tartsa őket számon a társadalom, a köz- gondolkodás. Túlontúl tartja magát az az évszázadok során rögzült nézet, hogy a gyermek teljes értékű gondozója, betegség esetén ápolója, gyámolítója csak az anya lehet. Hosszú oldalakon át sorolhatnám az eseteket, amelyek arról győzhetik meg a kétkedőket, hogy nem mindig így van. A fiatal apukák, mondhatom, a mi nemzedékünk apukái, többségükben nem szégyellik, hogy a házi munkában is akad számukra feladat, ha a gyerekekkel is értőn foglalkoznak. Az élet bebizonyította, nem esik le az aranygyűrű az ujjúkról, ha pelenkázzák, etetik, mosdatják az apróságokat, s ugyancsak példák sorával igazolhatnám, örömet, boldog pillanatokat is jelent az apukáknak ez a foglalatosság. Már nem lepődünk meg azon, hogy a bölcsődébe, óvodába, iskolába ők kísérik a gyerekeket. Azt hiszem, megtettük már a kezdeti lépéseket az ideális családi légkör kialakítása felé, amelyben az apa nem a megközelíthetetlenség, tévedhetetlenség megtestesítője, hanem barát, a családi problémák megoldásában mindig segítőkész társ, akkor is, ha mosásról, takarításról, de akkor is, ha a nétköznapi gondoknál nagyobb dolgokról van szó. Jól tudom, nem minden családban van így. Némelyekben az a megszokott, hogy csak az anya gondja a gyerek, a háztartás és saját kenyérkereső munkája. S azon sem csodálkozhatunk, ha a gyakorlatban ezeket az ellenpéldákat támogatva, erősítve, alaposan elvesszük az apukák kxdvét a nevelésben, a családi életben oly fontos foglalatosságoktól. Az már egy másik írás témája lehetne, hogy egyesek szavakban és cselekedetekben ellentétes álláspontot képviselnék. De térjünk vissza eredeti témánkhoz. Sokat írunk, beszélünk arról, hogy a nők munkába állása milyen jelentős lépés volt a társadalom életében. De ezzel párhuzamosan él a nézet, hogy a nők — éppen a gyerekek miatt — megbízhatatlanok, nem teljes értékűek a munkában. Igen, mert a gyerek betegsége esetén mindent félbehagyva Íratja ki magát táppénzre az anyuka, ha más módon nem tud kicsinye ápolásáról gondoskodni. Igazán bajba akkor kerül, ha munkahelye is akkor kéri helytállását! De mi van akkor, ha az apa megértő, s vállalná a gyermek ápolását neje helyett. Nos, erre apai szerep, felelősség és szeretet ide és oda, se törvény, se rendelet nem ad lehetőséget. Hiába látná el hozzáértően, lelkiismeretesen a gyereket, esetleg munkája is megengedné, hogy vállalja az ápolást, nem mehet táppénzre. Erre csak akkor nyújt módot a rendelet, ha az anya valamilyen nyomós ok miatt (kó ház, börtön) nem tudja gondozni a gyermeket. Nem a rendeletek, hanem a rendeletalkotók szemléletéből fakadó fiiba, hogy aiz anyák gyakrari kerülnek kényelmetlen helyzetbe munkahelyükön, ha gyermekük betegsége i qyik percről a másikra szólítja el őket a munkától. £■, the- tetlen ugyanis az a kettősség, amellyel egyfelől a nagyobb, törődésre, felelősségérzetre és a gyerme ■nevelésre ösztönzi társadalmunk az apákat, másfelől rendelet szab gátat annak, hogy éljenek is szülői jogaikkal, és segítsenek a munkában helytálló párjuknak. Gáspár Mária \ i I
