Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-24 / 302. szám

1977. DECEMBER 24., SZOMBAT S^rrr W xslinav •t CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Amitől élő az otthon Két vagy három nemzedék együttélése Negyven felett Az ópoltságról, a kellemes külsőről az évek teltével sem feledkezhetünk meg. Sőt, idős korban még több törődés szük­séges. A gondozott, Jól ápolt nő, bármilyen idős — kelle­mes hatást kelthet. Fon­tos, hogy idős korban ne es­sünk túlzásokba. Ne akar­junk mindenáron huszonéves­nek lenni. Az öltözködésünk és a kikészítésünk legyen min­dig diszkrét, ne harsogjanak a szfnek rajtunk, de ne is le­gyünk szürke egerek. Fontos a szfnek harmóniája, nyugod­tan alkalmazhatunk világos, üde színeket, vagy egy-egy ha­tározottabb színnel tehetjük vidámmá öltözködésünket, ki­készítésünket. Az idő múlásával leginkább a ráncok megjelenése nyugta­lanítja a nőket. Pedig a leg­többször csakis a saját ha­nyagságunk az oka, ha ráncos lesz az arcunk. Emlékezzünk csak vissza, hányszor napoz­tunk már érák hosszat anél­kül, hogy valamilyen óvintéz­kedéssel védtük volna arcbő­rünket, máskor a hirtelen hő­mérséklet-változásnak nem tu­lajdonítottunk jelentőséget, vagy válogatás nélkül alkalmaztunk mindenféle arcfestéket, kozme­tikai szert. Hányszor kezdtünk gyors fogyókúrába, ami hátrá­nyosan hatott bőrünk rugal­masságára. Gyenge vagy túl­ságosan erős fénynél olvastunk vagy dolgoztunk, nem védtük a szemet az erős napfénytől, vagy a hó vakító fehérségétől. Mindezek maradandó, kisebb- nagyobb ráncokat ásnak ar­cunkra. Jegyezzük meg, hogy az ilyen helyzetekben az arc­nak körülbelül 60 izma lép mű­ködésbe, nevetéskor csak IS. Természetesen ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a rán­coktól való félelmünkben ki­fejezéstelen maszkká kellene merevíteni arcunkat. Néhány eljárás, amely kés­lelteti a ráncok megjelenését! Mossuk az arcot és a nyakat gyakras friss nyers tejjel, amelyhez néhány csepp cit­romlevet csöpögtetünk. Négyrét hajtott gézdarabot itassunk át tejjel és könnyedén tamponál­juk vele a bőrt. Hetenként kétszer készítsünk tojásfehér­je-pakolást, amelyhez kiska- nálnyi citromlevet is adunk. A sárgarépa gazdag A vitamin- tartalma miatt újjáéleszti és erősíti a bőrt, megelőzi a ránc­képződést és a szövetek gyen­gülését. A sárgarépát használ­hatjuk vékony karikára vág­va és közvetlenül az arcra he­lyezve. vagy lé formá'ában — amit úgy kanunk, hogy a sár­garépát húsdarálón á'daráljuk. Kenjük be az arcot és a nya­kat ezzel a lével és hagyjuk megszáradni, maid fel őrá múl­tán ismét kenjük be. Megre- szelve is használhatjuk a sár­garépát, tiszta lenoünnal ösz- szekeverve. hogy könnyű krém halmazállapotú legyen. Ha már meglelentek a rán­cok. akkor aktívabb hatóanya­gú készítményekhez keli folya­modni. íme, egy arevízrecent. amely Jó hatású a ráncok el­len: főzzünk fel egy liter eső­vízben 100 g-amm á-oát és 50 gramm árnakácát, s-ó-fűk gt *s adjunk hozzá 2 gramm tlm- sót. Simone de Beauvoir írja az öregség című könyvében, hogy dél-amerikai indiánok között talált nomád törzseket, amelyek nagy tisztelettel vet­ték körül a véneket, óvták őket, s ugyanezek a gyerme­keket is gyöngéden gondoz­ták. Talált viszont más tör­zseket — és nem rosszabb élelmezési körülmények kö­zött! —, amelyek a vándorlá­sok során ottfelejtették vala­hol az erdei tisztásokon öre­geiket, akikkel különben sem törődtek, e törzseknél a gyön­gébb gyermekeket kitették a vadállatok martalékául, s az életképesnek Ítélt is csak úgy nőtt föl, mint a fű, törődés nélkül. Az írónő levonta a következtetést: az öregek, s a gyermekek szeretete összetar­tozik; a velük való bánásmód jellemzi az egész közösséget. Ezt a gondolatot a mi iro­dalmunkban Illyés Gyula egyik verse is hordozza: a közösség, mely nem szaporo­dik, előbb-utóbb agyonüti vé­neit is. A megfogalmazás drámai, ám átvitt értelmű, az agyon- ütéshez nem kell bot, elég az elhagyatottság, a magány is. Társadalmi kérdés Nálunk még tartja magát az előítélet, hogy a nemzedé­kek együttélése a lakáshiány következménye. Holott gazda­gabb országokban (Anglia, Svájc, Hollandia) a családok 40 százaléka él együtt öre­geivel, míg nálunk csupán 14 százalékuk. összeférhetetle- nebbek volnánk? Aligha. Csak a gyors iparfejlődés okozta elvándorlás és a so­káig tartó kislakáisépítés foly­tán jött létre az a helyzet, mely szinte mesterségesen vá­lasztottá éFTSSBBÍir ITTIeffßS- ’ dékeket, firittír hagyva az -öre­geket; a városba került fiata­lokat pedig olyan méretű la­kásokba telepítette, ahová nagy családot bezsúfolni nem lehet. Ennek a helyzetnek nyomasz­tó gondjait érezzük: a szociá­lis otthonok nem képesek be­fogadni a rászorulókat, ma­gányosságuk fájdalmas társa­dalmi kérdés. Az ipar decentralizációja révén azonban a vándorlás lassan szűnik majd, s a la­kástervezés is tágasabb mé­retekkel kezd gondolni a nagy családosok igényeire. Elöbb-utóbb lehetségessé vál­hat, hogy az idős emberek közül mind több töltse csalá­di körben élete alkonyát. Nem képesek megválni Tagadhatatlanok persze en­nek a természetes életformá­nak az előnyei és a hátrányai. Az előnyök nyomosabbak, ha különbé járatú szoba áll a nagyszülők rendelkezésére; ha — maximálisan kedvező hely­zetben — külön lakásuk van a fiataloké mellett (Ausztriá­ban és Svájcban a parasztcsa­ládok új, kisebb házat építe­nek udvarukban az idős szü­lők számára); ha az időseknek sem szeretett tárgyaiktól, sem felnevelő vidéküktől, tiijegy- ségüktől nem kell megvál­niuk, tehát nem szenvednek a honvágy, az idegenség érzésé­től, mely még fokozná eset­leges betegségeikből eredő fi­zikai gyötrelmeiket és ha ré­gi barátaik, rokonaik a közel­ben lévén, velük kapcsolatot tartva, módjukban áll csalá­don kívüli dolgokkal is fog­lalkozni. Vagyis élni a maguk sze­mélyes életét. Mert azok az öregek kellemesek a család számára, akik nem zárkóznak el a külvilágtól, akik nem gu- bóznak be, következésképp nem egyetlen létezési terepük a család élete, tehát nem is szólnak bele a családtagok minden dolgába. Készséggel és örömmel fog­lalkoznak viszont az unokák­kal — közel lévén hozzájuk, mint őszhöz a tavasz —, ápol­ják a .betegeket, és fenntart­ják az otthoni ügy ele tét: me­leg' 'étellel fogadják a külön­féle időpontokban hazatérő­ket. Ahol nagyszülők vannak, ott él az otthon, a bensőséges, meleg családi kör, ott nem érzi magányosnak magát a gyermek, van kinek elmon­dania élményeit, gondjait és gondolatait, mert aki hallgat­ja, figyel rá, nem fáradt, és nem türelmetlen. A nagy családban az öre­gek ápolása is könnyebb, hi­szen több családtag között oszlanak meg a feladatok, s még a munkabeosztás is úgy rendezhető, hogy mindig le­gyen a beteg mellett valaki. Amire példát kell adni Az együttélés hátrányai vi­szont hol a körülményekből (külön szoba hiánya), hol a jóakarat és türelem gyenge­ségéből erednek. Ha az öre­geknek nincs magánéletük, ha érdeklődésük elsorvad, és elmaradnak a világtól, ha ba­rátok és kedvtelések hiányá­ban üresnek érzik az életüket, ha humor és bölcsesség nélkül csak panaszkodni képesek és a bírálat hangjain kívül mást nem hallani tőlük, akkor va­lóban emberfeletti türelem kell a békesség megóvásához. A rossz hangulatot azonban a fiatalok is felidézhetik szere­tetlen magatartásukkal, s a féltékenység is belőlük szo­kott kibukkanni, ez pedig minden ellentét fő okozója. Ott üti fel a fejét, ahol a gyermekek jobban ragaszkod­nak a velük többet törődő nagyszülőkhöz, s ilyenkor rendszerint a meny vagy a vő talál ilyen-olyan alkalmakat a vált vagy valódi sérelmek fel- hánytorgatására. Mert ritka az olyan emelkedett lélek, aki annak örül, hogy gyermeke a szeretet meleg sugárzásában nő fel, s nem bánja, ha ezek az érzelmek elsősorban más­ra sugárzanak. Itt kell a be­látás és az önlegyőzés, mert minden egyéb ellentét köny- nyebben áthidalható. Nagyon vak, előre nem lá­tó az olyan javakorabeli fel­nőtt, aki nem gondolván az idő múlásával, rosszul .bánik az öregekkel vagy nem törő­dik velük. Saját elhagyatottsá- gát, élete estéjének nyomorú­ságát készíti elő. A gyermek­be ugyattis-HóeSeváítődik;-- bele- programozódik a szülői minta: amit otthon látott, azt viszi tovább. Az ősi törvényt a pszichológia igazolja: tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy — s legfel­jebb annyiban módosul: tisz­teld atyádat és anyádat, hogy az életkörülmények javulá­sából eredően hosszabbra mé­retezett életed végig boldog, értelmet hordozó, emberi élet lehessen. Mert visszakapni csak azt lehet, amire példát Megfelelő blúzt a megfelelő alkalomra | A nők többségének ruhatárában fontos szerepet töl- 1 fenek be a blúzok. A blúz sok esetben alapruhadarab, | ehhez választjuk ki a megfelelő szoknyát, pulóvert, kar- ! digánt, nadrágot és, az egyéb kellékeket. Anyagtól, min- ! tázattól, színtől, szabástól függően már szinte feísorol- I hatatlan változatban viseljük. A sok változat azonban | nemegyszer problémát is okoz: melyik áll jobban, me- | lyikhez mit lehet viselni, milyen alkalomra jő, sportos, | romantikus, ünnepélyes legyen-e. S mivel ma már egy nőnek nemcsak egy-lcét blúza | van, a rajzokon nemcsak ötletek láthatók egy-egy fazon- ! megoldásra, hanem ezzel együtt tanácsot is szeretnénk | adni ahhoz, hogy melyik mivel és milyen alkalomra | való. O Divatos vonalcsíkos pamut­anyagból sima vonalú blúz, vállrésze és a mandzsettája keresztcsíkos. Egyszínű szoknyá­val, szoknya-mellény összeállítás­sal csinos nappali viselet, de ve­hetünk alá színben harmonizáló egyszínű garbót is. © Aprómintás, kasmirezett ingblúz, derékon széles öv keskeny rolni megkötővel. Ajánlatos egyszínű ruhadarabok­kal viselni, s jó, ha a kiegészí­tőket is a blúz színeivel össze­hangoljuk. Sportos karakterű öltözéke­ket kedvelők részére csinos, fiatalos ingblúz. Anyaga le­het nyers vagy khaki-színű pa­mutvászon, vagy vékonyabb far- nieranyag, űe készülhet más anyagból te, attól függően, hogy mihez viseljük. Pulóverekkel, ken­dővel, sállal egészíthetjük ki. Hordhatjuk a rajzon látható mó­don nadrággal vagy kívül kötős módon Övvel, de szoknyához, far­meregyütteshez is praktikus vise­let. O Az előzőhöz hasonló módon jól kihasználható, fiatalos és kellemes viselet a koc­kás flanell ingblúz. Nappalra mun­kába, de kiránduláshoz és meleg öltözékekhez is praktikus kiegé­szítő. Nappalra, vagy ünnepélyes alkalomra dekoratív és minden női korosztály számára elegáns megjelenést biz­tosíthat az egyszínű, fekete vagy i sötétkék puplinblúz. Kényelmes, egyenes vonalú, az ujja ragián szabású. Gallérja és kézelője fe­hér, illetve krémszínű, és ezzel azonos színű a gallér alá kötött sál is. Guvrírozott, vagy rakott szoknyához, de kosztümmel is csinos, a kosztümkabátra kihajtott gallérral. Ünnepi alkalomra, estére színházba elegáns alkalmi blúz selyemből. Nyaka mé­lyen kivágott, ujja és az eleje pliszírozott, derekán beállított öv, amely hátul megkötős. Saját anya­gából készült bő vonalú szoknyá­val, vagy például fekete bársony­szoknyával viseljük. © Romantikus stílusú blúz. Anyaga lehet zsorzsett, se­lyem vagy puplin. Hátul a nyakánál gombolódik, az álló nyakrészt és a széles mandzsettát keskeny fodor díszíti. A blúz az elején és a mandzsettáján sűrűn szegőzött. Saját anyagából készült széles Öve (gombbal vagy sűrű pa­tenttal záródik) szintén sűrűn sze­gőzött. Sötét színű, hosszú vagy normál hosszúságú szoknyához elegáns. O Parasztingekre emlékeztető, népies stílusú blúz fiatalok­nak,. vagy fiatalos alkatúak- nak szintén elegáns ünnepélyes alkalmakra. A blúz álló nyakré­szét, elejét, mandzsettáját és az alját hímzés díszíti, elején a gom­bolás-pont mellett több soros sze­gőzéssel. Fekete bársonynadrággal nagyon elegáns viselet. adtunk! Bozóky Éva Lélekmelegííő italok TEJPUNCS. Hozzávalók személyenként: 1 tojás, l púpozott kávéskanál cu­kor, fél dl rum, fél dl konyak, 1,5 dl tej. A tojást felverjük és hosszú­kás tűzálló pohárba öntjük. A cukrot, rumot és konyakot hoz­záöntjük, majd villával habosra verjük. A tejet felforraljuk és ál­landó keverés mellett a tojáske­verékhez öntjük. Reszelt citrom­hajat szórunk bele. Máris fo­gyasztható. TEACSEMEGE. 1,5 dl forró erős teához 2 evő­kanál cukrot és l citrom levét adagoljuk. Lehűljük és 2 db ka­rikára vágott banánt és fél dl rumot adunk hozzá. Tetejére tej­színhabot teszünk. Uvegpoh árban tálaljuk. Tetejét díszíthetjük cse­resznyebefőttel és szőlőszemekkel. GYÖMBÉRPUNCS. Hozzávalók 1 személy részé­re: 4 db cseresznye (befőtt) és szirup, kis darab gyömbér, 1 db zacskós tea, fél dl konyak, 1 ká­véskanál méz. A cseresznyét apró­ra vágjuk és 3 dl vízzel, szirup­jával együtt felforraljuk, amely­be kevés gyömbért is teszünk Tűzről levéve belelógatjuk a zacs­kós teát. 5 percig hagyjuk áll­ni, majd a teát kivéve, konyakot örúünk hozzá. Mézzel édesítjük. Előmelegített csészében tálaljuk. HÉTVÉGI KALAUZ Amíg Kikerül a karácsonyfadísz... A karácsony családi ünnep. Előestéjét és két napját leg­szívesebben mindenki otthon tölti. A művelődési házak programja is ennek megfele­lően alakult. Műsoraik nagy része a gyerekeknek szól, hogy átsegítse őket a délután aján­dékváró izgalmain, s a kará­csonyfát díszítő szülők gond­ját is megkönnyítse. A szentendrei gyerekeket ma délután 2 órákor a Pest megyei Művelődési Központ a Kutyafáját című műsorral várja. Rajnai László pantomimmű- vész, az első magyar diplomás bohóc és felesége mutatják bé közös műsorukat. ízelítőt ad­nak legsikeresebb számaikból. Annyit elárulhatunk, hogy a művészházáspár partnere egy élő kiskutya lesz. Rajnai László január 28-án este az érdi járási művelődé­si központban is bemutatko­zik. A bohóc- és bűvészmutat­ványok ifjú kedvelői számára különleges csemegének ígérke­zik ünnep után, 27-én délelőtt 10 órakor a ceglédi Kossuth Lajos Művelődési Központban Takács J. Roland bűvész és Kunfalvi Teodória bohóc Roli- suli című műsora, amelyet a város mintegy 400 napköziott­honos gyereke néz meg. Szabad játék lesz szombaton és vasárnap reggel 8-tól este 6-ig a váci Madách Imre Mű­velődési Központban. Pingpongasztalok, sakk-, ma­lomtáblák, és -figurák, rugós és gombfocikészlet és számta­lan társasjáték várja a legki­sebbeket. Egy—másfél órás pi­henőként kisülmeket láthatnak ma és holnap 3-tól fél 5-ig. Tájakról, városokról, művé­szetekről szóló filmek kerül­nek bemutatásra, de a gyere­kek újra találkoznak kedven­cükkel, Ottóval, a nagyotmon- dó afrikai vadásszal is. Változatos, gazdag ünnepi programot kínai, a legkiseo- DeknekJr a s^ini^üke^ _töitá, iskolásoknak az erűi járási művelődési központ. Ma dél­előtt képzőművészeti vetélke­dőn tehetnek tanúságot tájé­kozottságukról, ügyességükről a kisdiákok. Holnap és hol­napután délelőtt pedig a Végzetes aranyrögök című if­júsági klandfilmen szórakoz­hatnak. Bál és disco A valamivel idősebb gene­ráció igényeit elégíti ki Tápió- szecsön a holnap este fél' 8- kor kezdődő karácsonyi bál. A fővárosi Póker együttes szol­gáltatja a zenét. Karácsony másodnapján este 6-tól a fia­talok bálján, a dunaharaszti művelődési ház saját zeneka­ra, a Pax együttes húzza a taípalávalót. Az egyidejű dis- coprogram lemezlovasa Mihá­lyi Vilmos lesz. Cegléden, a Kossuth Lajos Művelődési Központban Li- tovszky és Gselényi, a népsze­rű lemezlovasok mutatják be műsorukat mindkét ünnepna­pon az érdeklődőknek. Tatárszentgyörgyön holnap este 8-kor kezdődik a fenyőfa­bál, amelyen a Sepciál együt­tes játszik. Tárlatok Egyszerre három kiemelke­dően érdekes tárlatot tekint­hetnek meg a képzőművészet barátai a váci Madách Imre Művelődési Központban. Teg­nap nyílt meg Pólyák Ferenc fafaragó népművész kiállítá­sa... Pólyák Ferenc vagyok, egy vertfalú házban születtem 1945. március 4-én. Szüleim napszá­mosok voltak, apám már szü­letésemkor tüdőbeteg volt. A fafaragást az asztalfiókbó) el­lopott bicskával kezdtem hét­éves koromban. Voltam ju­hászbojtár, napszámos, gimna­zista, segédmunkás, tsz-tag. Mintegy 70 kiállításom volt, a parasztvilágról szólók, a szob­rászat formanyelvén. Mint bal- tás Polyákot ismernek, mert szobraimat ezzel az eszközzel készítem. Jelenleg is Matkó- pusztán élek, a régi családi házban, három gyereket neve­lek. Földet is művelek a fa­faragás mellett, de életem és szerelmem a fa. Az emeleti galériában Raj ki László szobrász- és festőmű­vész kiállítását láthatják az érdeklődők. Rajki László 1969 óta a Mata- Iok számára létrehozott újabb szentendrei művésztelepen él. Az itteni fiatalok a nagybá­nyai festőiskola hagyományait folytatják. Orosházán kezdett el festeni. A Képzőművészeti Főiskolán Kádár György, majd Mikus Sándor tanítvá­nya volt. 1964 óta rendszere­sen kiállít. 1967-ben Derkovits? ösztöndíjat kapott. Az előcsarnokban a művéé lődési központ képzőművész szakkörének tagjai állították ki szobraikat, festményeiket, grafikáikat Majdnem jövő májusig tart nyitva Szigetszentmiklóson, a Csepel Autógyár művelődési házában a Nagy Balogh János műveiből rendezett emlékkiál­lítás. . Czinege Sándor ráckevei festőművész alkotásait ja­nuár elsejéig tekinthetik me£ az érdeklődők a kiskunlacházi szakmunkásképző intézetben* Verseny És még egy érdekesség. Ka-; rácsony másnapján délelőtt li­kőr kezdődik Szentendrén a hagyományos karácsonyi Go- lán Lajos sakkemlékverseny. A Dunakanyar és a sakkszö­vetség most is legalább 10Q versenyző nevezését várja. Matinék) A Pest megyei mozikban matinékat rendeznek. A dél-; előtti matinék összeállításánál gondoltak a gyerekekre is. Ma és holnap délelőtt Gödöllőn A kis hableány című japán fil­met láthatják a legkisebb név zők. Cegléden vasárnap dél­előtt negyed 10-kor mutatják be qf IVJikjós--Kolozsvá­ri Grandpierre Emil új ma­gyar filmjét, a Csillagszemük A főbb szerepeket Madaras József, Juraj Durdiák és Szir­tes Ági játssza. A meseszert! történet a Má­tyás király halálát követő kor­szak atmoszféráját mutatja be. Meghalt Mátyás király, oda aa igazság. Ambrus püspök, és nemesi udvartartása sanyargat­ja a szegény népet. De feltű­nik egy bátor, okos szegény- legény, Csillagszemű Jankú^ aki szembe mer szállni a rosse bataiommal, az elnyomóval. Harcában segíti őt a szép Anyicska szerelme .,, Horgászoknak Az elmúlt napokban ^elje«* sen váratlan helyeken foghat­tak szebb halakat a hideg el­lenére kimerészkedő horgá­szok : Budapest szívében, a Du­na bal partján, a Gellért­hegy tövében. És ez, remél­jük, megnyugtató választ ad a horgászok között hónapok óta zajló vitára. A vita alapja: újságok ad­ták tudtul, hogy a Duna buda­pesti csatornabeömléseit ^ kör­nyezetvédelmi okokból össze­gyűjtik, és egy főcsatornán át a város déli végénél engedik csak be a Dunába. Egyidejűleg a fürdőkből „el­szökő” melegforrások útját fii elzárják. Ügy tűnt, okkal há- borog a tízezres horgászsereg, amely a fővároson belül kí­vánt halat fogni. Ha nincs táp- lékot hozó kifolyó, és nincs meleg forrás, akkor az a né­hány szebb dévér, jász, paduc, márna, amely még megmaradt a szennyezett budapesti Duna- szakaszon, fogja magat, s el­lj vándorol innét... Most azonban, bár kívülről meleg forrás már fiem folyik be a Dunába, a Szabadság-híd felett egy vizszakaszon szépen fogták néhány napig a terme­tes, 60—70 dekás jászokat, a nappali hideg ellenére is. A magyarázat csak egy lehet; a Duna fenekéről is erednek olyan meleg forrósok, amelye­ket nem tudnak elzárni, s ezek továbbra is itt tartják az évtizedek, óta ideszokott halál­lományt. A horgásziskola programjá­ról ezúttal nem tudunk beszá­molni. mert az téli szünetet tart. LegkrzQ'efcbl előadásával maid cs"V ie-u’ür hetedikéit jelenek»—u­-.-'e$llította: , Pósa Zoltán \

Next

/
Thumbnails
Contents