Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-21 / 299. szám
1977. DECEMBER 21., SZERDA Heti jogi tanácsok O Mire k&teles a tanácsi Ingatlan kezelője, és mire a bérlő? Több olvasónk fordult Hozzánk kéréssel, írjunk arról is, hogy kinek kell javítani a lakások egyes tartozékait, ha azok elhasználódnak, megrongálódnak, vagy cseréjükről keli gondoskodni. Az ingatlan kezelője, egyben a tulajdonos képviselője, vagyis röviden a tulajdonos, aki köteles karbantartani az épületet, — a falakat, a födémet, a tetőket, homlokzatokat, és a csatornarendszereket Ide tartoznak a központi fűtés, és melegvíz szolgáltatás berendezései is, valamint a lakások falaiba beszerelt villany, viz- és gázvezetékek. A központi televízióantennát, a kaputelefont, a felvonót, a szemétledobó berendezést is az ingatlan kezelője köteles használatra alkalmas állapotban tartani. Viszont a bérlő köteles gondoskodni az elektromos vezetékeknek a lakáshoz tartozó fogyasztásmérőtől kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozók cseréjéről. A bérlőket terheli a lakás padlóburkolatának és belső falainak gondozása, védelme (beeresztés, lakkozás, festés, stb.), a zárak, konnektorok javítása, a vasalások cseréje. A tapéták szükségszerinti cseréje is a lakókat terheli. Több vita volt — ez a tapasztalatunk olvasóink leveleiből —, hogy kit terhel az ajtók, ablakok mázolása. Ez is a bérlők kötelessége, és itt jegyezzük meg ezzel kapcsolatban. hogy az ajtók, ablakok mázolása akkor is a bérbeadó, kötelessége, ha azok közterületre, illetve közös használatra szolgáló helyiségekre néznek. O Melyek a közős karbantartási munkák? A bérlő 50—50 százalékos költségmegosztásával a lakás (helyiség) meghatározott berendezéseinek felújítása, illetve cseréje, és egyes jelentős értéket képviselő alkatrészek cseréje végezhető el. Ezek: a vegyes (szén, fa) tüzelésű tűzhely, gázresó, villanysütő, gáztűzhely, és villanytűzhely; vaskályha és cserépkályha, olaj- kályha, gázkonvektor, villany és gáz falifűtő, egyéb kálynák es a lakás leltárába tartozó hősugárzók, hydroterm gázkazán, valamint etázsfűtő-rendszer javítása és cseréje. Ide tartoznak a lakás egészségügyi berendezései, tehát falikút és a mosogató a csapteleppel, a mosdó, a kézmosócsappal, a fürdőkád, ülőkád, wc-császe, wc-öblítő tartály. Közös költséggel javítható továbbá a fürdőkályha, a villanybojler, a gázbojler, az elektromos hőtároló, az olajtüzelésű fürdőkályha. Az egyéb lakberendezések közül a beépített ruhásszekrény, és konyhaszekrény, a beépített kamrapolc, a beköltözéskor leltárba tartozó ablakredőny, vászonroló, napvédő függöny, zsalugáter és napvédő előtető felújítása és cseréje is a bérlő és a kezelő közös feladata, fele-fele alapon. O Mi az eljárás, ha valamit javítani, felújítani kell? A bérlő a házfelügyelővel közli a javítási vagy csereigényét. Az illetékes házkezelő- ség (a kezelő) 15 napon belül köteles a helyszínen megvizsgálni az igényt, majd jegyzőkönyvben igazolni, hogy a bejelentett igényt elfogadja-e, vagy sem (akkor nem, ha a lakó igénye a rendelkezésekbe ütközik). Ha a kezelő saját műhelyében, vagy a helyszínen saját dolgozóival nem tudja elvállalni a munkát, a bérlő azt bárkivel elvégeztetheti, de biztosítania kell a szakszerű munkát és az anyagfelhasználásról is részletes számlát kell kérnie. A bérlő és a bérbeadó közötti elszámolás során ugyanis csak az anyagköltség; a munkadijak és a szállítási költségek oszthatók meg. Nem terheli a bérlőt az 50 százalékos költséghányad, ha a berendezési tárgy elemi csapás következtében rongálódott meg; ha a csere vagy javítás a bérbeadó munkája során és általa okozott kár következtében vált szükségessé; vagy ha a berendezési tárgy használatáért a bérlő külön díjat fizet, illetve, ha a bérbeadó az épület teljes felújítása során cseréli ki azt. A bérlőt a teljes költség terheli viszont, ha a munka az ő karbantartási kötelezettségének elmulasztása miatt vált szükségessé, vagy ha a berendezési tárgyat rendellenesen, kíméletlenül használta. Megjegyzendő: a többletköltség nem osztható meg, A bérlőt terheli, ha a kicserélendő berendezés helyett nem ugyanolyat, hanem drágábbat szereltet fel — például cserépkályha helyett gáztüzelésű cserépkályhát. O Alakíthat, Illetve korszerűsíthet-e a bérlő a lakásban? — kérdezi L. Z. monori olvasónk. A helyiséget műszakilag megoszthatja, a lakószobák számát megváltoztathatja, a lakás komfortfokát növelheti, (például fürdőszobát, wc-t létesíthet, gáz- elektromos fűtő, illetve melegvíz szolgáltató berendezéseket szereltethet fel). Ilyen esetekben a bérbeadó előzetes hozzájárulása, valamint az építési hatóság és a közművek engedélyei szükségesek. E munkálatok költségeinek 75 százaléka beszámítható a bérbe (lelakható); ezt a használatbavételtől számított egy éven belül .Lehet kérni. Ha azonban a lakást előzetes engedély nélkül újíttatja fel, utólag már nem igényelheti ezt a 75 százalékos hozzájárulást. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Levéltitok megsértése Nemrég beszámoltunk arról a különös munkaügyi perről, amelyet egy vállalat volt titkárnője indított. Mint a tárgyaláson kiderült, a titkárnő a vállalati jogtanácsos diktálta levélben felmondott, majd ezt később azzal az indokolással vonta vissza, hogy a levelet az igazgató és a jogtanácsos fenyegetésének hatására írta. A munkaügyi bíróságnak a keresetet elutasító ítélete ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben üj bizonyítási eljárást rendelt el, s ennek során be kell szerezni annak a büntető eljárásnak az iratait is, amelyet a volt titkárnő levéltitok felfedésének vétsége miatt az igazgató ellen indított. Ebben a büntető ügyben a megyei bíróság, mint a Bírósági Határozatok közli, jogerős ítéletet hozott A döntés szerint a vállalat Igazgatója megtudta, hogy a titkárnő a tevékenységét figye. li és arról feljegyzéseket készít. Elhatározta, hogy az ezt tartalmazó füzetet megszerzi. Ezért egy nap, munkaidő után, a titkárnő bezárt íróasztalfiókját fölfeszítette és a füzetet kivette. Elolvasva megállapította: reá és egyik munkatársára sértő kifejezések szerepelnek benne. A füzetről fotókópiát készített, majd megmutatta a vállalati párttitkárnak és a jogtanácsosnak, a titkárnőnek pedig tudomására hozta, hogy a füzet nála van és elolvasta. Ezekután az igazgató kérésére a tisztviselőnő a munkaviszonyát a vállalat jogtanácsosa által készített Írásban felmondta. Később kényszerhelyzetre hivatkozva munkaviszonyának helyreállítását kérte. Az igazgató a fotókópiát ebben a munkaügyi perben becsatolta és azt a tárgyaláson ismertették. Mindezek alapján a járásbíróság megállapította: oz igazgató levéltitok felfedésének vétségében bűnös. A titkárnő tulajdonában álló és bezárt fiókban tartott füzet zűrt iratnak tekintendő. Így az igazgató részéről annak megszerzése és tartalmának megismerése, a levéltitok megsértésének vétségét valósítja meg. Súlyosbító körülmény, hogy a zárt iratot másnak is megmutatta, tehát a titkot felfedte. A járásbiróság szerint azonban a vádlott cselekménye és személye oly csekély veszélyességű a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazató legenyhébb büntetés kiszabása is szükségtelen. Ezért végzésében az eljárást megszüntette és az igazgatót figyelmeztetésben részesítette. Fellebbezésre az ügy a megyéi bíróság elé került, mely mis álláspontra helyezkedett. Kimondta: az igazgató cselekményének társadalomra veszélyességi fokát a titok jellege, felfedésének várható követkéz. menyei, az elkövető és a sértett közötti viszony alapján kell meghatározni. Ezért tévedett a járásbíróság, amikor az eljárást megszüntette és elegendőnek tartotta a figyelmeztetést. A megyei bíróság ezt a végzést megváltoztatta, az igazgatót bűnösnek mondta ki levéltitok felfedésének vétségében. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte büntetlen előéletét és kiemelkedő munkateljesítményét. Mindezekre tekintettel kétezer forint pénzbüntetést szabott ki. Bonyodalmak a paprikamaggal Csak 35 éves korig Szociálpolitikai kedvezmények tanácsi bérlakásba költözőknek A tanácsi lakás bérlőjét szociálpolitikai kedvezmény illeti meg az általa eltartott, vale közös háztartásban élő gyermekek és családtagok után. Ily módon a lakáshaszI MOZIMŰSOR DECEMBER 22-TÖL 28-IG CEGLÉD, Szabadság 22—25: A csillagszemül (du.) 22—25: Az elveszett expedíció I—II. (este) 26—28: Fehér Agyar visszatér CEGLÉD, Kamara 22—25: Dulszka asszony erkölcse 26—28: Senkinél GODCLLÖ 22—25: Égő pajták 26—28: A suttogó lantom SZENTENDRE 22—23: Ki látott engem? 24—25: Az inkák kincse 26—28: A Sakál napja VÁC, Kultúr 22—25: Pillangó I—II.** 26—28: A szerelem rabja ABONY 22—23: Helló, Dolly! I—II. 24—25: Fehér Agyar visszatér 26—28: Aladdin és a csodalámpa ABONY, Művész 24—25: Lina esküvője* 26—27: Ítélet Nürnbergben I—II. ABONY, Mese 24—25: A nyughatatlan gombocska 26—27: Dundiorr és társai BUDAÖRS 22—25: Vértestvérek 26—28: Olaszok hihetetlen kalandjai ileningrádban (du.) 26—28: Kilátott engem? (este) DABAS 22—23: A Jégsziget foglyai I—II. 24—25: Akció az elnök ellen 26—27: Felmegyek a miniszterhez DUNAHARASZTI 22—23: Kettős bűntény Hamburgban 24—25: Fehér hajó 26—27: Vértcstvérek DUNAKESZI, Vörös Csillag 22—23: A szerelem rabja 24—23: A pofon 26—28: A vád DUNAKESZI, Rákóczi 22—23: Te vagy a dalom 24— 25: Pénzt vagy életet 26— 27: Így kezdődik a szerelem ÉRD 20—22: Gyilkosság az Orient expresszen 25— 26: A farmer felesége 27— 29: A négy testőr FÓT 22—23: Fantasztikus komédia 24—25: A szerelem rabja 26— 27: Duroc, a katona GYAL 22—23: Olcsó regény* 24—27: Szivárvány (első ea.) 24—27: Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandja NAGYKATA 22—28: Pillangó I—II.** 22—26: A mesék birodalmában (első ea.) PILISVÖROSVAR 22—23: Tisztes honpolgárok* 24—25: A csodatevő tüzszerszám (első ea.) 24—25: Egy kaland utóélete** 26—27: Aliz már nem lakik itt POMÁZ 22—23: Hosszú búcsú/ 24—25: Vincent, Francois, Paul és a többiek . • . 26—27: Egy erkölcsös éjszaka RÁCKEVE 22—23: Egy erkölcsös éjszaka 24—25: Gyémánt akció I—II. 26—27: Fehér hajó SZIGETSZENTMIKLÓS ZZ—23: Fehér hajó 24—25: Fehér Agyar visszatér 26—27: Gyémánt akciő I—II. • Csak 16 éven felülieknek! •• Csak 18 éven felülieknekI nálatbavételi díj módosul: a kedvezmény mértéke egy gyermek után 20 százalék, a továbbiakban gyermekenként 25 százalék, más családtagok után (örökbefogadás) személyenként 25 százalék. A kedvezmény mértéke a lakáshasználatbavételi díj 80 százalékát nem haladhatja meg. Két gyermek után hat év A 2/1971. (II. 8.) Kormány számú rendelet kimondja, hogy: Fiatal házaspár részére — kérelmére a kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni, ennek időtartama agy gyermek után három év, két gyermek után hat év. Előlegezésre a házaspár akkor jogosult, ha a kedvezmény megállapításakor a házastársak egyike sem töltötte be a harmincötödik életévét. A bérbeadó a házaspár által vállalt határidő lejárta előtt harminc nappal köteles a bérlőt az előirt igazolási kötelezettségének teljesítésére figyelmeztetni, felszólítani. A gyermek megszületését azonnal, de legkésőbb a megelőlegezés időtartamának lejártát követő 30 napon belül a személyazonossági igazolvány, továbbá a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával kell a bérbeadónál igazolni. (Hasonlóan kell eljárni, ha a házaspár gyermeket fogad örökbe. örök- befogadást a gyámhatóság jogerős örökbefogadási határozatának bemutatásával kell igazolni.) Köteles megfizetni Az említett rendelet kimondja, hogy a tanácsi bérlakás kiutaló, illetőleg a lakásbérleti jogviszony folytatását elismerő határozat jogerőre emelkedésétől számított három, illetőleg hat éven belül meg nem született gyermek után, a megelőlegezett kedvezmény összegét a házaspár- köteles a jogszabály rendelkezése szerint megfizetni. A határidő lejártát követő napon, de általában harminc napon belül egy összegben kell a bérbeadó részére megfizetni. Indokolt esetben a lakásügyi hatóság — a bérlő kérelmére, szociális helyzetére figyelemmel — legfeljebb kétévi időtartamra részlet- fizetési kedvezményt engedélyezhet. E kötelezettség mindkét házastársat terheli. A gyakorlatban előfordult, hogy a vállalt gyermek az előírt határidőben nem született ugyán meg, de a feleség a határidő lejártakor már terhes volt és a gyermek rá egy-két hónapon belül megszületett. Meghosszabbítható A szociálpolitikai kedvezményekről szóló 71/1975. (XII. 28.) PM—ÉVM (Pénzügyi Közlöny 40. szám) rendelet 15. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a jogszabályban meghatározott három, illetőleg hat év lejárta a terhesség időszakára meg- I hosszabbodik, ha a fiatal há- ! zaspár a terhességet a lejá- I rást követő harminc nap ' alatt hatósági — gyógy-, ren- | delőintézeti vagy körzeti orvosi bizonyítvánnyal igazol- I ja. A határidőt tehát a tér- | hesség időszakára meg kell j hosszabbítani, majd amikor a fiatal házaspár a gyermek megszületését a korábbiakban említett okmányok alapján igazolta, a kedvezmény címén megelőlegezett összeg visszatérítésére előirt kötelezettséget törölni kell. Ha azonban a határidő lejártának időpontjában a terhességi állapot sem állott fenn, ügy a jogszabály értelmében nincs lehetőség a gyermek későbbi megszületésére való hivatkozással a megelőlegezett kedvezmény megfizetésének elengedésére. Gyomor! Gyula Vidéki kertészetben H—2 jelzésű paprikamagot vásárolt egy gazdálkodó és kettős borítású melegházában elvetette. A keléskor kiderült: a paprika nem H—2 fajta. A magból mások is vásároltak és szintén kifogásolták a minőséget A kertész megtekintette á gazdálkodó melegházát, majd megállapodtak, hogy kártérítésül 90 ezer forintot, fizet. Ugyanakkor a vevő kijelentette: nem tesz ellene büntető feljelentést. Az eladó a 90 ezer ' forintot valamint a vetőmagért kapott háromezer forintot megtérítette, a gazdálkodó pedig a palántákat megsemmisítette. Mások panaszára azonban a kertész ellen a paprikamag forgalombahozatala miatt eljárás indult és a bíróság csalás, valamint a gazdálkodással kapcsolatos kötelességek megszegése miatt megbüntette. Nem sokkal később a kertész kérésére az állami közjegyző előzetes bizonyítási eljárást folytatott le annak tisztázására, hogy a gazdálkodót a vetőmag elvetése és a kikelt tövek megsemmisítése miatt mennyi kár érte. A kihallgatott szakértő erről tájékoztatást adott. Ennek ismeretében a kertész — jognyilatkozat megtámadása címén — vevője ellen pert indított és a kifizetett 93 ezer forint visszatérítését követelte. Keresetében a gazdálkodóval kötött megállapodást nemcsak tévedés, hanem jogellenes fenyegetés címén is megtámadta, ezenkívül a bíróságtól annak kimondását kérte, hogy egyezségük, mint uzsorás szerződés, semmis. Ezt azzal indokolta, hogy vevője megfenyegette: ha nem kártalanítja, büntető feljelentést tesz ellene. Ennek hatása alatt indokolatlanul fizetett, s ezt a közjegyzői eljárói során a szakértő is megerősítette. Mindezek bizonyitására is vállalkozott. Az ügyben ítélkező járásbiróság helyt adott a keresetnek, fellebbezésre a megyei bíróság elutasította. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A kertész a megállapodást megtámadhatta. A megyei bi- róság azonban az általa felajánlott bizonyítási eljárást nem folytatta le, de ezt nem indokolta meg. Sem a szerződés uzsorás voltának elbírálásával, sem a vevő fenyegetésére alapított kereseti kérelemmel nem foglalkozott. A kárösszeget nem tisztázta, a keresetet mégis elutasította. Mindezekkel megsértette a Polgári Törvénykönyvnek azt a rendelkezését, amely szerint az ítéleti döntésnek a perben érvényesített1 valamennyi kereseti kérelemre ki kell terjednie. A jogerős ítélet tehát megalapozatlan, ezért hatályon kívül kellett helyezni és a megyei bíróságot új eljárásra utasítani. Ha. E. Tíz nap rendeletéiből A hajózási műszaki felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a tengeri és belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásainak kiadásáról a Magyar Közlöny 88. számában megjelent 5/1977. (XII. 3.) KPM rendelet intézkedik. A kereskedelmi vámtarifa módosításáról a Magyar Közlöny 89. számában jelent meg a 46/1977. (XII. 8.) MT. rendelet. A munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, a munkakönyvi bejegyzésekről a 12/1967. (X. 20.) MüM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről a Magyar Közlöny 89. számában olvashatják az érdekeltek a 19/1977. (XII. 8.), MüM rendeletet. Az idegenvezetés díjszabásáról, a mérésügyi díjakról, és az illeték módosításáról ugyanitt jelent meg a 20/1977. MüM— Bk.M, a 33/1977. (XII. 8.), PM. és a 34/1977. (XII. 8.) PM. rendelet A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról, a könynyűiparban dolgozók a Magyar Közlöny 90. számában találják meg a 9/1977. (XII. 9.) KipM rendeletet. Az év végi munkaszüneti napok előtt alkalmazandó munkarendről ugyanitt jelent meg fontos MüM közlemény. A tanácsi egészségügyi és szociális intézményekről szóló 1005/1972. (III. 28.) Korm. sz. határozat módosítását az 1045/ 1977. (XII. 10.) Mt. határozat tartalmazza. (Magyar Közlöny 1. szám.) A közúti forgalmi rend kialakításáról és a közúti jelzések elhelyezéséről ugyanitt olvashatiák áz érdekeltek a 7/ 1977. (XII. 10.) KPM. rendeletet. Ikii HELYEN ELFER. |Uflr TELJESÍTMÉNYŰ. || U^OS OLCSÓ importált seatfÉJa. Iára: Uso Ft oTP-hítei. CfAH a KSRAVHUtálkophotö. az 1 Jxkeravill^ÍF VIDÉKRE UTÁNVÉTTEL SZALUT: 01053 Bp. V, Kossuth Lajos u. 2. i V l
