Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

A dgánylakosság helyzetéről tárgyalt a megyei pártbizottság Kedden Budapesten, a megyei pártszékházban ülésezett flz MSZMP Pest megyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a megyei fegyelmi bizottság tagjai is, valamint országgyűlési képviselők, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási, a városi pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács vezetői, a városi tanácsok és a járási hivatalok elnökei, több gazdasá­gi, intézményi vezető és a napirend témájában érdekelt szak­emberek. Ugyancsak részt vett a pártbizottság munkájában Herceg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos kulturális és közoktatási osztályának alosztályvezetője, és Kovács Péter, a MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömeg­szervezetek osztályának alosztályvezetője. Az elnöklő Balogh László, a megyei pártbizottság titkára két napirend tárgyalását jelentette be. — Az első: Jelentés a cigánylakosság helyzetéről, társadal­mi beilleszkedése meggyorsításának feladatairól; — a második: a megyei pártbizottság jövő évi és a párt- végrehajtóbizottság jövő I. félévi üléstervének javaslata. Összetett, következetes politikai munkával A megyei párt-végrehajtóbi- aottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságával közö­sen benyújtott első napirendi jelentést Barinkéi Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára terjesztette elő, s előadó be­széddel járult hozzá. Ebben egyebek között elmondotta, hogy hazánk mintegy 350 ezer cigány lakosából több mint húszezer él Pest megyében. Ez is indokolja, hogy a megye legmagasabb párttestülete tár­gyaljon helyzetükről. Ez alka­lommal első ízben szerepel a megyei pártbizottság előtt, de természetesen nem először fog­lalkoznak ezzel az összetett kérdéssel, hiszen a felszabadu­lás óta o politikai munka ré­szeként kezelik. Az intenzí­vebb foglalkozást elősegítette az MSZMP Politikai Bizottsá­gának 1961. június 20-i határo­zata a cigánylakosság helyze­tének megjavításával kapcso­latos feladatokról. Ennek vég­rehajtása eredményesen folyik a megyében, s a párt- és álla­mi szervek, tömegszervezetek, gazdasági egységek 1965 óta javuló tervszerűséggel foglal­koznak vele. A megyei párt- végrehajtóbizottság 1974 októ­berében hozott határozatot a tennivalókról. Az előadói beszéd részlete­sen foglalkozott o cigány­lakosság munkavállalásának kérdéseivel, lakáshelyzetével, az egészségügyi, közegészség- ügyi, szociális viszonyaival, a művelődés területén érzékel­hető változásokkal éppúgy, mint a cigánylakosságot körül­vevő társadalmi, politikai hát­térrel és a helyzet javítására hozott intézkedéseknek maga­tartásukban mindinkább meg­mutatkozó hatásával. Mindezekre épült a beter­jesztett határozati javaslat is, amelyet a jelentéssel együtt vitatott meg a megyei pártbi­zottság, a meghívottak bevo­násával. Elsőként dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese körvonalazta mindazt, amit a megyei közigazgatás tett a cigánylakosság helyzetének javítására és társadalmi beil­leszkedésének meggyorsítására. Kilenc esetben tárgyalta — a Politikai Bizottság határozata óta — a megyei tanács végre­hajtó bizottsága ezt a kérdés­komplexumot. Legutóbb az idei márciusi végrehajtó bi­zottsági ülésen alakították új­já és tették alkalmasabbá a hatékony munkára a cigány­lakosság helyzetének javításá­val foglalkozó koordinációs bi­zottságot, amely több éves munkaterv alapján rendsze­resen tevékenykedik. Munká­jában állandó kapcsolatot tart fenn a tárcaközi koordinációs bizottsággal. A további felszólalók saját területük számos új intézke­déséről is képet adtak és meg­erősítették az előterjesztésben elhangzottakat. Sorrendben a következők fejtették ki véle­ményüket: dr. Barna Lajos, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának elnöke, a Fóti Gyermekváros igazgatója, Krasznai Lajos, a budai járási pártbizottság első titkára, 1-ál­mán Ferenc, a megyei tanács dabasi járási hivatalának el­nöke, Mazzag Pál, az SZMT politikai munkatársa, Mátok Lajos, a szentendrei járási pártbizottság első titkára, dr. Major Miklós megyei főügyész, Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára. Vé­gül Herczeg Ferenc országos áttekintésben is hangoztatta, hogy helyes, némiképpen út­törő kezdeményezés is a me­gyei pártbizottság szintjén tár­gyalni e nagyon fontos kér­dést. A Pest megyei pártbizott­ság az első, amely ezt ily mó­don napirendre tűzte, egyaránt törekedve az objektív feltéte­lek, s a szemléletbeli tényezők további javítására. A megyei pártbizottság — Barinkai Oszkárné összefogla­lója után — mind az előterjesz­téseket, mind a tennivalókat egyhangúan elfogadta és hatá­rozattá emelte. A gyorsabb társadalmi beilleszkedés feladatai A határozat leszögezi, hogy a különféle intézkedések nyo­mán nőtt a megyében élő ci- gánylakosság termelési, társa­dalmi aktivitása, javult anyagi helyzete, életvitele és életfel­tételei. Ennek ellenére az el­maradás még mindig jelentős. A megye általános fejlődése lehetővé és szükségessé teszi a megyei cigánylakosság gyor­sabb ütemű munkába állítását és a telepek felszámolását. Hangsúlyozza a határozat, hogy a feladatokat a cigánylakosság­gal együtt kell megoldani. A pártszervezeteknek, alapszer­vezeteknek irányítaniak, el­lenőrizniük kell az állami, társadalmi és tömegszerveze­tek, gazdasági egységek mun­káját. Gondoskodniuk kell az érvényben levő határozatok következetes végrehajtásáról. Az eszmei-politikai munka esz­közeivel fejlesszék a közgon­dolkodást és határozottan lép­jenek fel az előítéletek, a hát­rányos megkülönböztetés min­den formája ellen. A legalkal­masabb cigányokat juttassák megfelelő politikai, közéleti szerephez, nevelésüket foko­zatosan segítsék. G A hét fejezetből álló ha­tározat első pontja leszögezi, hogy a munkavállalás, a mun­kahelyi közösségek szerepe meghatározó az életmód válto­zásában. Megjelöli e fejezet­ben mindazokat a teendőket, amelyek segítenek elérni, hogy a cigánylakosság foglalkozta­tottsága jelentősen emelkedjék, a társadalmi munkamegosztás­ban többrétűvé váljanak lehe­tőségeik. Q A második feladatkör o lakáshelyzet dinamikus javí­tása, amely társadalmi beil­leszkedésük feltétele. Komplex feladatot kell jelentenie a te­lepek fokozatos felszámolásá­nak, valamint új telepek létre­jötte megakadályozásának és az új környezetbe került csa­ládok segítésének. • A harmadik pontban az egészségügyi és a szociális helyzet javítása szerepel, az eddig bevált gyakorlat tovább­fejlesztésével. @ A negyedik: műveltségi színvonaluk emelése, amely az életmód változásának fon­tos alapja. Ezen belül is kulcs­kérdés a fiatal generáció mű­velődési lehetőségeinek bizto­sítása. ® Az ötödik feladatkör a társadalmi, politikai aktivitá­suk kibontakoztatásának az eddiginél tudatosabb és kö­vetkezetesebb gyakorlatát írja elő. Cl A két zárófejezetben szer­vezeti intézkedések, illetve felsőbb szerveknek megküldött javaslatok kaptak helyet. A legközelebbi teendő, hogy már a következő félévben a járási jogú pártbizottságok aktívaér­tekezletet hívjanak össze a határozat egységes értelmezé­se érdekében. Ugyanakkor föl­kérik a megyei társadalmi és tömegszervezeteket, valamint a cigányokat nagyobb számban foglalkoztató gazdasági egy­ségeket, hogy 1978-ban — a megyei pártbizottság határoza­ta és a megyei tanács intéz­kedési tervének végrehajtására — dolgozzák ki saját feladatai­kat. A feladatterveket a me­gyei koordinációs bizottság megtárgyalja és összehangolja. (A megyei pártbizottság ülé­sének második napirendjét mai lapunk 3. oldalán ismertetjük.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 299. &ZÄM Ara 80 fillér 1977. DECEMBER 21., SZERDA Deklaráció a nemzetközi enyhülésről fiz ENSZ-közgyűíés 32. ülésszakának zárónapja Kedden (lapunk zárása után) fejezi be munkáját az ENSZ- közgyűlés 32. ülésszaka, amely jelezte, hogy az enyhülési fo­lyamat korunk fejlődésének fő tényezőjévé vált. A közgyűlés hétfőn egyhan­gúlag elfogadta a Szovjetunió által javasolt deklarációt, a nemzetközi enyhülés elmélyíté­séről és megszilárdításáról, me­lyet a 2. oldalon ismertetünk. A nagy fontosságú deklaráció egyhangú megszavazása alól csak Kína és Albánia vonta ki magát. A közgyűlés által elfogadott másik határozat követeli az enyhülési folyamat kiterjeszté­sét az egész világra, s az erő­szak alkalmazásának betiltá­sát a nemzetközi kapcsolatok­ban. Ezt a határozatot 118 sza­vazattal hagyták jóvá. Ellene az Egyesült Államok és Izrael szavazott. Egy további határozat meg­erősíti az államok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. A szavazás alkalmával az Egyesült Államok, több NATO- tagállam és Izrael tartózkodá­sával fejezte ki nemtetszését. A döntések közé tartozik az az elhatározás, hogy 1979-ben ENSZ-konferenciát tartanak a különlegesen pusztító hatású specifikus hagyományos fegy­verek alkalmazásának be­tiltásáról. 109 szavazattal 3 ellenében, 26 tartózkodással fogadta el a közgyűlés azt a határozatot, amely követeli, hogy Izrael fi­zessen teljes kártérítést a meg­szállt területeken élő arabok­nak, a nekik okozott minden­fajta károkért és vesztesége­kért. Közfelkiáltással döntött a közgyűlés arról, hogy 1980-ban rendkívüli ülésszakot tart an­nak kivizsgálására, hogyan ha­lad az új nemzetközi gazdasági rend létrehozása. Szalju!-6 Űrséta Keddre virradó éjjel, egy/ óra 28 percet töltött a világ­űrben a Szaljut—6 szovjet űr­állomás két utasa. Kívülről ellenőrizték lakóhelyük mű­szaki állapotát. Georgij Grecsko fedélzeti mérnök és Jurij Romanyenko parancsnok első alkalmi javí­tóbrigádjának kilépését a vi­lágűrbe rendkívül gondos fel­készítés előzte meg, hiszen az ilyen kísérletben mindig van bizonyos kockázat. A földi irányító központban nagy volt az izgalom: régen történt már ugyanis, hogy szovjet űrhajós a világűrben tartózkodjék — szabadon. (Részletes tudósításunk oldalon.) a 2. A bős—nagymarosi vízlépcső építéséről A Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta a megállapodást A Szlovák Nemzeti Ta­nács, a Szlovák Szocialista Köztársaság legfelsőbb állam- hatalmi szerve hétfőn meg­Bútor a kórháznak Az esztendő mérlege Már színes panelház készül ' Négy és fél ezer lakást gyártanak Dunakeszin A lakásépítési program meg­valósítása egyre nagyobb fel­adatokat ró a házgyárakra. Csupán egy adat: 1986-ban még mindössze ezer, tavaly pe­dig már 23 800 olyan új la­kást adtak át, amelyet ház­gyári elemekből állítottak ösz- sze. Ebből a nagy arányú mun­kából veszi ki részét a Duna­keszi 3. számú Házgyár, ahol az idei terv 4336 lakás.^ gyár­tása Az itt készített elemekből főleg Budapesten — Újpesten, Pestlőrincen — épülnek a há­zak, de szállítanak a Dunakeszin épülő lakótelep 250 laká­sához is. A főszezonja májustól au- 'gusztus végéig tart. Ekkor a havi kiszállítás 480—520 la­kás. decemberben, ha keve­sebbet is. de folyamatosan szál­lítanak elemeket a pestlőrin­ci és a dunakeszi építkezések­hez. A gyár igazgatója, Pethö Ist­ván irodájának falát a pest­lőrinci hatezer lakásos lakó­telep tervrajza díszíti. A ter­vező bizarr színezést állított össze. Aszimetrikusan váltják egymást a szürke, és a kék, zöld, lila, sárga, pi­ros emeletek. — Gyárunk könnyen való­sítja meg a tervező álmát, mivel jelenleg légféle mód­szerrel is színezzük az eleme­ket. Részben már a beton ké­szítésekor sárga, zöld, barna, illetve piros festéket keverünk az alapanyagba, részben pedig egy új technológiával utólag festjük a szürke betonlapo­kat. A dunakeszi házgyárban mintegy négyszázféle elem ké­szül, ez öt épülettípus össze­állításához felel meg. Előnye nem annyira a külső forma változatossága, mint inkább a belső tér sokoldalú kihasznál­hatósága. Körülbelül kétszáz olyan elem készül, amely va­lamennyi lakástípushoz fel­használható. A kőművesek ma már egy­re inkább kiszorulnak az épít­kezésekről. Amit nem is olyan régen egy kőművesinasnak ele­mi ismeretként tudnia kel­lett, az ma már kuriózum­nak számít és bemutatni is alig lehet. A házgyári munkások egy része kőművesekből és vas­betonszerelőkből verbuváló­dott, de « sem kőművesnek, sem vas­betonszerelőnek nem ne­vezhetjük őket. Vasbetonelem-gyártó szak­munkást azonban ma még nem képeznek hazánkban. Mint ahogy az elemeket összeállí­tó munkások is szakképzetle­nek. Főleg ácsok és állványo­zók jelentkeznek erre a mun­kára. mert a házgyári elemek ezt a két szakmát szorítják ki fokozatosan az építőipar­ból. A közelmúltban kedves ju­bileumot ünnepeltek Duna­keszin: az alig nyolc eszten­deje termelő házgyárban el­készült a harmincezredik la­kás. W. G. A fóti Műanyag- és Faipari Szövetkezet készítette többek között a budapesti Kardioló­giai Intézet berendezéseit, sőt, újabban kétmillió forint érté­kű irodabútort is gyártanak a kórháznak. Bozsán Péter felvétele tárgyalta azt a kormányja­vaslatot, amely indítványozza a bős (Gabcikovo)—nagyma­rosi vízi létesítményrendszer közös megépítéséről és üzem­be helyezéséről aláírt ma­gyar—csehszlovák megálla­podás jóváhagyását. A javaslatot a szlovák'kor­mány nevében Julius Hanus miniszterelnök-helyettes ter­jesztette elő. Kifejtette, hogy a tervezett közös dunai épít­ményrendszer egész sor víz­gazdálkodási, hajózási, ener­getikai, földművelési és más fontos cél együttes, hatékony elérését teszi lehetővé. A Po­zsony közelében kialakítan­dó 50 négyzetkilométer felü­letű és 250 millió köbméter befogadóképességű víztároló módot ad két, 800 megawatt kapacitású, a két országnak évente 3,7 milliárd kilowatt­óra villamos áramot termelő üzemeltetésére. Külön előny, hogy a rendszer gátjai nagy kiterjedésű Duna menti terü­leteket mentesítenek az ára­dásoktól. A nagyszabású magyar— csehszlovák szocialista integ­rációs vállalkozás részletei­ről kapott alapos tájékozta­tás után a Szlovák Nemzeti Tanács kinyilvánította egyet­értését az előterjesztett meg­állapodással. Párt- és állami vezetők látogatásai Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke teg­nap kétnapos látogatásra Szol­nok megyébe érkezett. A ma­gas rangú vendéget a megyei pártbizottságon tájékoztatták a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Lá­zár György a délelőtt folya­mán felkereste a szolnoki Ti- sza-parti Galériát és megte­kintette a Zagyva-parti mű­vésztelep 75 éves évforduló­ja alkalmával rendezett tár­latot. Délután — a megye veze­tőinek társaságában — a rákó- czifalvi Rákóczi Tsz-ben tett látogatást. A továbbiakban megtekintette a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat martfűi gyárának építkezé­seit is, ahol Romány Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta. A látogátás első napi prog­ramja Szolnokon fejeződött be. Lázár György, a Szigli­geti Színházban megtekintet­te Gorkij A nap gyermeke című drámáját. ★ Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára teg­nap a főváros IX. kerületébe látogatott. Tájékozódott a vá­rosrész politikai és gazdasá­gi helyzetéről, majd a Főváro­si Tanács 2-es számú Szak­munkásképző Intézetébe lá­togatott el. Itt találkozott a helyi állami és társadalmi ve­zetőkkel, az intézet diákjai­val. A délutáni órákban részt vett a KISZ területi bizott­ságának kibővített ülésén, ahol konzultációt folytatott idősze­rű ifjúságpolitikai kérdések­ről. Bíró József külkereskedel­mi miniszter az 1978. évi ma- gyar-<-szovjet árucsere-forgal­mi tárgyalások befejezésére kedden Moszkvába utazott k t

Next

/
Thumbnails
Contents