Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-20 / 298. szám
%%Map 1977. DECEMBER 20., KEDD Vizes együttműködés Elindító: a szocialista brigád A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság ráckevei III. szakaszmérnökségén a Sajó Elemér szocialista brigád kezdeményezésére szocialista együttműködési szerződést írtak alá á Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat dunaharaszti üzemmérnökségével. Egyúttal kidolgozták a jövő évi együttműködési munkatervüket is. Az árvíz- és belvízvédekezésben, valamint az öntözőművek fenntartásában működnek együtt. A munkatervben szakmunkás- és munkaeszköz-kölcsönzés is szerepel. A regionális vízműnek például nincs vasbetonszerelője, a szakaszmérnökségnél' viszont három is dolgozik. Folyamatban levő munkálatainál vasbetonszerelőre is szüksége van a vízműnek és a betonszerelés befe- jeztéig kölcsön kapja a szakaszmérnökség munkásait. Viszont a vízmű talajvízszint- süllyesatő berendezést és az azt kezelő szakképzett gépészt bo- 1 csat, átmenetileg a szakaszmérnökség rendelkezésére. Jövőre kezdi építeni a szakaszmérnökség Szigetszent- miklóson a csapadékgyűjtő csatornát, amelynek csővezetékét utak és a vasút alatt át kell sajtolni. A négy és fél milliós munkának ez a része csak 300 ezer forint költséget jelent, ilyen kis összegű munkálatra pedig eddig nem sikerült alvállalkozót találni. Ellenben a regionális vízmű az együttműködési szerződés alapján' kisegíti a szakaszmérnökséget és vállalja ezt a munkát. A szocialista együttműködési szerződést aláíró mindkét fél biztosra veszi, hogy együttműködésük minden tekintetben gyümölcsöző lesz. Engedély nélkül Szerszámoskamrák — kacsalábon Szaporodnak a tanács gondjai Pilisvörösváron Pilisvörösvár tizenhét kilométerre van Budapesttől, a levegője kitűnő, a környék szép, nem csoda, hogy a fővárosiak szemet vetettek rá. Üdülőövezetében több száz telek van, eziek a telkek évek óta osztódással szaporodnak. Aki korábban megvett egy keskeny, hosszú földnyelvet, azt időközben felparcellázta, ha lehetett, ötfelé, egyet megtartott, a másik négyet eladta. Rendezési terv nem készült az üdülőövezetre, a közművesítés már csak ezért is szoba se jöhet. A tanács tehetetlenül és aggodalommal figyeld a fejleményeket. Kihasználják a telekéhséget Kovárik János, a pilisvörös- vári tanács titkára mondja: — Régóta nagy gondunk, hogyan akadályozzuk meg az engedély nélküli építkezéseket. Olyan arányú a kivándorlás Budapestről, hogy nem tudjuk figyelemmel kísérni az itt lezajló folyamatokat, mert ehhez sem a technikai, sem a személyi feltételeink nincsenek meg. Túl közel vagyunk a fővároshoz, sok zártkerti és egyéb terület van magántulajdonban, s a telekforgalom olyan nagy, a magánparcellázás, az építkezés olyan gyorsan megy végbe, hogy ez számunkra egyszerűen követhetetlen. Ez a folyamat évekkel ezelőtt kezdődött. Pilisvörösváron 250 telek van olyan területen, amelynek a rendezése korábban már megtörtént, de mint a tanácsnál mondják, mire elkészült a rendezési terv, öt év telt el, a költségekről nem is beszélve. Lassiú a terv;<Vm AZ AFIT III. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT PÁLYÁZATOT HIRDET váci karbantartó üzemébe termelésvezetői (üzemvezető-helyettes) munkakör betöltésére PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: • a szakmával kapcsolatos egyetemi vagy főiskolai végzettség, • legalább 5 éves szakmai gyakorlat, vezetési ismeret, • 1977. december 31-ig történő jelentkezés. Bérezés a 16/1976. MüM. sz. rendelet szerint. jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat személyzeti osztályán. 1441 Budapest XIV., Miskolci u. 157. készítés, lassú az átfutás a hatóságoknál. Az, hogy a többi területnek nincs rendezési terve, nem érdekli az állampolgárt. Üdülőt akar, minél előbb, minél gyorsabban. Azok, akiknek jókora telkük van, de kisebbel is beérik, s kihasználva a telekéhséget, eladogatják. Az új kistelektulajdonosok részben tájékozatlanok, részben nem éppen jóhiszeműek, telkeikre ugyanis csak úgynevezett szer- szálmoskamrát építhetnének, ahol a hét végi kertműveléshez szükséges eszközöket tarthatják. Felépítik a szerszámoskam- rát, aztán egy idő után körülnéznek és látják, hogy itt is, ott is egyszerre csak kinő a földből egy takaros kis hétvégi ház. Erre elhatározzák, hogy ők is építenek maguknak egyet. Az óvatosabbak bemennek a tanácshoz megérdeklődni, hogy szabad-e vagy sem. A tanácsnál természetesen, azt felelik, hogy nem, elmagyarázzák, hogy miiért nem. Az állampolgár bólogat, hogy érti, aztán hazamegy és hozzálát az építkezéshez. így is megérte Az a tapasztalatom —mondja Kovárik János —, hogy az emberek nem szívesen rend- tenskednek. A rendezett területen betartják az építési előírásokat. De azok, akik úgy érzik, hogy kényszerhelyzetben vannak, megtanulták kijátszani a jogszabályokat Felépítenek egy kulipintyót, s a szomszédokkal „följelentetik” magukat a tanácsnál, vagy valamilyen módon a tudomásunkra hozzák, hogy engedély nélkül építettek. Ilyenkor az építési előadó kimegy, kiszabja a bírságot^ s ezzel egyben meglcapja az építményre az ideiglenes fenn. maradási engedélyt, amély visszavonásig érvényes, A visszavonáshoz nyomós ok kell. Ok lehet, ha községrendezés miatt kerül sor a terület átrendezésére. Az 1973. márciusától idén szeptemberberéig érvényben levő jogszabály szerint meglehetősen alacsony bírságot szabhatott ki a tanács, a telektulajdonos két-hárömezer forinttal megúszta az engedély nélküli építést, s ez felbátorította az embereket. Pilisvörösváron tavaly kezdtek elképesztő méreteket ölteni az engedély nélküli építkezések. Szívesen kifizették azt a pár ezer forintot, így is nagyon megérte. Az új, ez év szeptemberétől érvényes jogszabály a bírság kiszabását miás számítási alap szerint írja elő, ezzel a kifizetendő összeg a többszörösére emelkedik. — Körülbelül háromszáz olyan építmény van a községben, zömmel hétvégi házak, amelyeknek a tulajdonosait már az új szabály szerint kell bírságolnunk — mondja Dobó Ferenc, a tanács építési előadója. — Azóta két épületre állapítottuk meg a bírság összegét, 15—16 ezer forintot tesznek ki. Az egyik megbírságolt megfellebbezte a határozatot. azzal vádolja a tanácsot, hogy kivártuk az új jogszabályt. A korábbi szabály olyan alacsony összegben szabta meg a bírságot, hogy ez valósággal ösztönzött az engedély nélküli építkezésre. az új pedig olyan mértékben sújt, hogy anyagi romlásiba dönti az embereket. Rendezési terv — utólag — A legutóbbi elnöki-titkári értekezleten felvetettem — mondja Kovárik János —. hogy valamilyen megoldást kellene találni. Utólag készíttethetnénk rendezési tervet, de ehhez járási, illetve megyei segítségre lenne szükség, mert egyrészt több miüió • forintos kiadást jelent, másrészt a tei vek nagyon lassan készülnek. A hétvégi házak tulajdonosait és a tanácsot azonban más veszély is fenyegeti. A jelek azt mutatják, hogy az elkövetkező években egyre inkább szaporodnak majd a birtokviták. Minthogy a nagyobb telkeket felaprították és elkerítették, a telektulajdonosok kénytelenek egymás földjén átjárni. Elég, ha megromlik a korábbi jószomszédi viszony, s ha a telek mellett nem vezet állami út, esetleg nem tudnak a telkeikre háborítatlanul bejárni, s a megoldást a tanácstól várják, annak ellenére, hogy a helyzetet maguk idézték elő. Az egyik telektulajdonos a legfelsőbb bíróságig elment, azt követelte, hogy a tanács az állami területből adjon neki utat, miközben ott áll a telkén az engedély nélkül épített háza. A tanács nem híve az embertelen eljárásoknak, de a jogszabályban foglaltaknak eleget kell tennie. Azt szeretné elérni, hogy mielőtt bárki is engedély nélküli építkezésre szánná el magát, már legyen az építésre legális lehetősége. Nem az üdülőtelkek kialakítását, a hétvégi házak építését ellenzik, hiszen ennek sok haszna van. Hasznos az is, hogy a telkek azóta újra művelés alá kerültek, gyönyörű kertek alakultak ki, s az emberek aktív pihenésként 'megtermelik maguknak a saját ellátásukhoz szükséges zöldséget és gyümölcsöt. Hatos Erzsébet Hizlaldában Magyartarka bikák a durtavarsányi Petőfi Tsz majosház.' hizlaldájában. Gondozóik nem pihennek sem karácsonykor, sem újévkor. Nagy Iván felvétele Céhektől a húskombinátig Kiállítás a Vajdahunyad várban A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban a napokban nyílt meg „A magyar húsipar’ mű időszaki kiállítás. A városligeti Vajdahuhyadvárban rendezett időszaki kiállításon fotók, grafikonok, tárgyak, dokumentumok és makettek segítségével, hét fejezetben tárják a látogatók elé a hazai húsipar történetének alakulását. Fejlesztik a gyepgazdálkodást Huszonöt-harmincezer hektárral növelik az öntözött rét- és legelőterületet, több műtrágyát juttatnak a gyepekre és 50—70 százalékkal fokozzák a hozamokat 1980-ig —• ezt irányozta elő a MÉM a mezőgazdaság egyik viszonylag gyenge eredményeket mutató ágazatának, a gyepgazdálkodásnak fejlesztésére. A felmérés szerint jelenleg 1,3 millió hektár gyepterületet tartanak nyilván az országban. Ebből azonban mindössze 100 ezer hektár mondható kitűnő adottságúnak és több mint 250 ezer hektár nagyüzemi művelésre már alkalmatlan. Miután az állattenyésztők a kormányprogram nyomán a tavalyinál több húst és tejet adtak az idén, de a nagyobb takarmányszükségletekhez a természetes gyepekről korántsem tudták biztosítani, több helyen kényszermegoldásként szántóföldi területet kellett lefoglalniuk takarmányok termesztésére. Számítások szerint legalább 30 ezer hektárt lehetne árunövény-termelésre felhasználni, akkor, ha a meglevő gyepvidékeket sikerülne feljavítani, miután így több szálas- takarmányhoz jutnának. Megállapították, hogy az alacsony hozamokat részben a nem megfelelő öntözési színvonal okozza. Kevés a műtrágya is; hatóanyagban az összes mezőgazdasági területre felhasznált műtrágyának csupán 2—3 százaléka jut a gyepterületekre. Bár idén a tavalyinál jobb volt a termés, a gazdálkodás biztonsága mégsem megnyugtató. Az állandó színvonalú termesztéshez segíti a gazdaságokat az a kedvezményes vásárlási akció, amely ezekben a hetekben 400 millió forint értékű műtrágyakészletet féláron biztosít a termelőknek, a rétek és legelők javítására. A gyepgazdálkodás fejlesztési terveinek teljesítése érdekében jövőre tudományos kutatók bevonásával szakmai bemutatókat tartanak majd. Biztosítják f szükséges öntözőberendezéseket, a gyeptermés hasznosítására pedig korszerűbb legeltetési módszereket vezetnek be. Arra törekednek, hogy 1980-ig a nagyüzemek végleg felhagyjanak a hagyományos, régi, úgynevezett szabad legeltetéssel, helyette korszerű, szakaszos legeltetési módszereket vezetnek be. GONDOT OKOZ AZ ÜNNEPI SUTÉS-FÖZÉS? SEGÍT ÖNNEK A MAGYAR KONYHA LEGÚJABB SZÁMA • 111 recept - TÍZFÉLE fogyókúra • Tanácsok gyakorlott és kezdő háziasszonyoknak O Szórakoztató cikkek nőknek és férfiaknak • Rejtvények a háztartás, a szakácsművészet és az irodalom köréből A MAGYAR KONYHA A LEGJOBB IZO OLVASMÁNY. A MAGYAR KONYHA AZ EGÉSZ CSALAD LAPJA. tMaggar A kiállítás anyaga az állattartás változásával, a levágott ci- i állatok húsának és melléktermékeinek a feldolgozásával, továbbá a termékekkel kapcsolatos* bel- és külkereskedelemmel foglalkozik. Érdekessége a kiállításnak az 1484-ben keletkezett céhszabályzat. Foglalkozik a bemutatott anyag a húsfeldolgozás évszázados hazai fejlődésével, különösen szemléltetően tárja elénk azt a nagyarányú átalakulást, mely az elmúlt 30 évben bekövetkezett. Húsiparunk ugyanis ebben az időszakban fejlődött modern, feldolgozó nagyiparra. A húsipari szakosítási rész ismerteti a felszabadulás előtti hentes és mészárosképzést, majd bemutatja a mai szakmunkásképzést, a technikusi minősítést és az üzemmérnöki képzést. Ennek fontosságát érzékelteti, hogy 1920-ban hazánkban mindössze 5000 hentes és mészáros dolgozott, ma csupán az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatainál 33 ezer munkást alkalmaznak. Bemutatják a kiállításon a húsipar távlati fejlesztési tervét, a korszerűsítést, a gépesítés növekedését, a meglevő feldolgozó üzemek rekonstrukcióját, az új húskombinátok építését. A kiállítás egyik nagy fotója kilenc termékcsoportot mutat be. A grafikon szemlélteti a töltelékárugyártás technológiai tí- pusmodelljét. Az ipar jelenleg gyártott termékeinek száma meghaladja a kettőszázat. A kiállítás bemutatja a különlegesebb technológiát igénylő dobozolt és szárítással tartósított húskészítmények gyártását is. A dobozolt húskészítmények körébe a sonka, lapocka és egyéb húskonzervek tartoznak. Ezek gyártása magasszintű technikai felkészültséget és a műszaki előírások szigorú betartását igényli. A gyártás különféle műveleteit, továbbá a raktározást is kiválóan szemléltetik a fotók. Láthatják az érdeklődők á különféle húskészítményeket, melyek a hazai és a külföldi piacokra kerülnek. Ezekből jelentős külkereskedelmi bevételünk: tavaly 26 országban árusították e termékeket, amelyek között több világmárka. Az öt hónapig nyitva tartó kiállítás az 1970—1990 között tervezett fejlesztés főbb mozzanatait is szemlélteti. Bemutatja a Bajai Húskombinát makettjét is, mely az első társulásos formában létesült húsipari egység hazánkban. „A magyar húsipar” című kiállítást hétfő kivételével, naponta 10—17 óráig nézhetití meg az érdeklődők. Szente Erzsébet 1 V I
