Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

Ma fejeződik be azJENSZ-közgyüIés 32. ülésszaka

Ma este fejeződik be az ENSZ közgyűlésének 32. ülés- szálka, amelynek addig döntenie kell többek között az enyhülés megszilárdítását, a leszerelést és a világűr békés felhasználását, valamint gazdasági és pénzügyi kérdéseket érintő határozati javaslatokról.

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn az MSZMP KB székházéban fogadta a hazánkban tartózkodó Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát.

Az elvtársi, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről

r

Minőség, megalapozó ttság

I és pártjaik tevékenységéről. I Véleménycserét folytattak a 1 nemzetközi helyzet, valamint ' a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom Tiéhány időszerű kérdéséről. Áttekintették és megerősítették az MSZMP és a Chilei KP hagyományosan jó kapcsolatait és megállapodtak a két pártnak a proletár internacionalizmus elvein alapuló együttműködése továbbfejlesztésében.

Kádár János, az MSZMP, a magyar nép szolidaritásáról biztosította a chilei kommunistákat, demokratákat, minden hazafit abban a harcban, amelyet a fasiszta junta megdöntéséért folytatnak. Luis Corvalán köszönetét fejezte ki a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar népnek azért a szolidaritásért, támogatásért, amelyet a fasizmus ellen harcoló chilei kommunistáknak, népnek nyújt.

A találkozón részt vett Vo- lodia Teitelboim, a Chilei KP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Gladys Marin, a Politikai Bizottság tagja, a Chilei KISZ főtitkára. Jelen volt Gyenes András, az MSZMP KB titkára, és Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője.

PEST

MEGYEI

VOÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS' LAPJA

XXI. Évfolyam, 298. szám Ára 80 fillér

1977. DECEMBER 20., KEDD

Az ipari szövetkezetek számvetése

Pest megyében gyorsabb a fejlődés az országos átlagnál

Hétfőn délelőtt ülést tartott az Ipari Szövetkezeteik Országos Tanácsa. Rév Lajos, az OKISZ elnöke értékelte az ipari szövetkezetek idei eredményeit. Megállapította, hogy több tekintetben teljesen, illetve megközelítően sikerült pótolni az V. ötéves terv időarányos feladataihoz képest a múlt esztendőben bekövetkezett lemaradást.

Az OKISZ hétfői tanácskozásának tükrében az alábbiakban ismertetjük Pest megye ipari szövetkezeteinek helyzetét.

1977-ben meggyorsult az ipari szövetkezeteik fejlődése: erősödött az önkormányzat,

A munkaügyi miniszter előadása a Pest megyei pártbizottságon

szélesedett a szövetkezeti demokrácia, javult a termék- szerkezet. Ma már nagyobb a hatékonyság és a tervezettnél jobb a külkereskedelmi értékesítés.

Pest megye ipari szövetkezeteinek fejlődése gyorsabb az országos átlagnál. Az idei 2 milliárd 240 millió forint értékű termelési tervet várhatóan százmillió forinttal teljesítik túl. A termelési többlet 82 százaléka a termelékenység növekedéséből származik.

A lakosság körében végzett szolgáltaié tevékenység országosan csaknem 10 százalékkal nőtt. A hagyományos mellett egyre többen igénylik az új szolgáltatásokat, a tartós fogyasztási cikkek és gépjárművek javítását, valamint a lakáskarbantartást.

A szolgáltató tevékenység bővítése mellett előtérbe került az árutermelés is. Az ipari szövetkezetek termékeinél az volt a cél, hogy a lakossági árualapok választékának növelése mellett a külföldi piacokon is jól értékesíthetőfc legyenek.

A külkereskedelmi értékesítés a szövetkezeti iparban a tervezettnél nagyobb mértékben, országosan 17—18 százalékkal emelkedett. A Pest megyei ipari szövetkezetek tőkés exportja 33, szocialista szállítása pedig 23 százalékkal emelkedett az elmúlt évihez képest. A budaörsi Texelektro

szövetkezet kiemelkedő eredményt ért el: idei exporttervét 47 millió forinttal teljesítette túL

Az ipari szövetkezetek az idén összesen mintegy 2—2,2 milliárd forintot ruháztak be, elsősorban kiemelt feladataik jobb végrehajtása érdekében, főként gépek beszerzésére. Pest megyében a beruházások értéke eléri a 90 millió forintot. Ebből az összegből épült a szentendrei, a monori, és a dabasi szolgáltatóház, ebből bővítettek néhány üzemet. Jelentős beruházást igényelt a lakásszerviz létrehozása is.

Az eredmények eléréséhez sokban hozzájárult a jubileumi munkaverseny, amelyet Pest megye szövetkezetei, a Texelektro felhívására indítottak, és amely nem fejeződött be november 7-én. A munkaverseny eredményeit a jövő év elején megtartandó mérlegzáró közgyűlések értékelik majd, az eredményhirdetésre pedig május 1-én kerül sor.

Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa a jövő év feladatait körvonalazva a gazdálkodás további erőteljes javítására, a munka termelékenységének fokozására, a termelő- eszközök jobb kihasználására, és minden területen az ésszerű takarékosságra hívta fel a figyelmet

Pest megye 54 ipari szövetkezete a fenti irányelvek figyelembe vételével hozzálátott az 1978-as terv kidolgozásához. Céljuk, hogy bővüljön a bélés külföldi piacok keresletének megfelelő, gazdaságosan előállítható áruk köre. Az építőiparban a lakáskivitelezések gyorsítása mellett a lakáskarbantartás további dinamikus növelését tűzték ki célul.

\yanatka Gabriella

A Pest megyei pártbizottság előadássorozata keretében hétfőn délután dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tartott előadást. ,

A megyei pártszékház nagytermében pártmunkások, párt- és társadalmi szervezetek aktivistái, gazdasági vezetők jöttek ez alkalomból össze. Cservenka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első tit- káraának megnyitója után a miniszter a munkaerő- és bérgazdálkodás időszerű kérdéseiről adott részletes, számos új körülményre kitérő, elemző tájékoztatást.

Magyar—román árucsere

Tordai Jenő és Marin Trais- taru külkereskedelmi miniszterhelyettesek vasárnap BuAz esztendő mérlege

Dinamikusan nőtt az export, nagyobb a nyereség a PEVDI-ben

Még csak ceruzával íródott a kimutatás, amelyet Üjfalusi József, a PEVDI gazdasági igazgatója előszed. Nem is csodálkozhatunk rajta. Részint azért, mert év végéig változnak, módosulnak az előzetes, gyors számítások, részint pedig az éves munka értékelése, felmérése majd csak januárban kezdődhet meg.

Eredménylistájukon máris sok minden szerepel, öt gyáregységünk közül

négy jelentősen túlteljesíti a termelési tervét;

vállalati szinten tizenötmillióval több értéket állítottak elő, mint tervezték. Termékeiknek jelentős hányadát indították útnak határainkon túlra: 360 millió forint értékűt. Ez, mintegy húsz százalékkal több mint tavaly volt. A szocialista export dinamikusan, 23 százalékkal növekedett, s hasonlóképpen sikeresnek mondható az

1976. évinél 17 százalékkal magasabb tőkés export is.

Az öt, különféle termékek sorát gyártó, termelőegység természetesen nem végzett teljesen azonos értékű munkát. Érdemes — anélkül, hogy olvasóinkat fárasztani kívánnánk a sok számadattal — kicsit a számok mögé pillantani. Elismeréssel szól a gazdasági igazgató a szentendrei írószergyáruk tevékenységéről. Húsz százalékkal, mintegy 40 millió forinttal több árbevételt értek el az előírtnál, s ezenbelül a szocialista exportjuk is számottevő.

Az elmúlt évihez képest 35—40 százalékkal nőtt.

Eredményes munkát végeztek a gyömrői vegyiárugyár- ban dolgozók is: ők 40 millió forinttal több terméket állítottak elő a tavalyinál. Tőkés exportjuk pedig idén már meghaladja az egymillió dollárt. A gyáregység, kapcsolódva az Ikarus programhoz, december 10-ig leszállította a megrendelt kapaszkodóberendezéseket, s év végiig a védőkorlátok is rendeltetési helyükre jutnak. Ezzel valójában a népgazdasági exportfeladatok teljesítéséhez is hozzájárultak.

A felsorolásból nem hagyható ki a Pilisszentívánon és a Kistarcsán üzemelő bőrdíszműgyáregység sem. Sikerült intenzíven — mintegy 50 százalékkal — növelniük a tőkés exportjukat: ennek alapján 320— 330 ezer dollár árbevételt könyvelhetnek el.

A ceruzával írt számok közül jelentőségében kiemelkedik egy, mégpedig a nyereségé. A korábbi évinél hatékonyabb munka, a takarékossági és a műszaki intézkedési terv maradéktalan végrehajtása a vállalati eredmény ala* kulását is kedvezően befolyásolta.

A tervezett 120 millió forintnál hat-hét százalékkal magasabb nyereség következtében valószínűleg a borítékokba is több jut majd részesedésként egy-egy dolgozónak.

D. Gy.

karestfoen aláírták az 1978. évi magyar—román árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet.

Az 1978. évi jegyzőkönyv az előző évihez mérten 16 százalékos emelkedést rögzít az áruforgalomban, amelynek értéke megközelíti jövőre a 400 millió rubeles összeget.

A megállapodás tükrözi a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság ajánlásait. Figyelemre méltóan növekedik, a gépipari termékek kölcsönös szállítása, melynek részesedése eléri az 57 százalékot Jelentősen emelkedik a kooperációs és szakosítási megállapodások alapján szállításra kerülő áruk aránya is.

A kölcsönös fogyasztási cikk szállítások figyelemre méltó volumene mindkét országban elősegíti az áruválaszték bővítését. A belkereskedelmi választékcsere oldalanként több mint 12 millió rubelt tesz ki. Magyarországon Dácia személygépkocsit, román bútort, kötöttárut értékesítenek, míg a magyar fogyasztási termékek közül pamutszövettel, cipővel, sport- és kempingcikkel találkoznak a román vásárlók.

i

I

adatok tengerében, hanem valóban a legfontosabbakra, arra a két-három teendőcsoportra korlátozódnának, amik meghatározói minden további teendőnek. Ahogy a népgazdasági terv lényegét a megalapozottság, hatékonyság, minőség három szavával summázhatjuk, úgy helyben is hasonló koncentrációra van szükség, mert ott, ahol fontos jelzőt kap minden, valójában semmi sem lesz igazán előbbrevaló a cselekvéskor. A fő irányok megragadása és felmutatása viszont érthetővé teszi a miérteket, a hogyanokat, azaz nem formálisan hívja társul, segítségül a kollektívát, s elsőként azon belül a szocialista brigádokat. Ne vélje egyetlen gazdasági vezető se azt, nincs ideje „győzködésre”. Erre tényleg fölösleges lenne időt vesztegetni, ám o magyarázat megadására időt kell találni, mert a puszta célok felsorolása érdektelen, nem talál visszhangra a műhelyben, az üzemben.

M

egfelelő eredményekkel jutott az esztendő végére a megye gazdasága, a gyarapodás több területen fölötte áll az országos átlagnak, de némely gond is ugyanezt mutatja. így továbbra sem megnyugtató a helyzet a beruházásoknál, főként a lakosság életkörülményeit javító különböző fejlesztéseknél, több területen gátolja az értékes termelőberendezések kihasználását a munkaerőhiány, a mező- gazdaságban ugyancsak nagy feladatokat tartogat az eszközhatékonyság fokozása. Ezek a teendők pontosan beleillenek a népgazdaság 1978. évi tervébe, mert átfogóan, a gazdaság . egészére, ugyanezeket vagy majdnem azonosakat jelöl meg célként a program.

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a népgazdaság jövő esztendei terve az életszínvonal — a reáljövedelem — emelkedésének töretlen vonalát rajzolja fel, s nem ezt. hanem a beruházások növekedését korlátozza az egyensúly javítása érdekében.

Gyatra jósoknak bizonyultak azok, akik tavaly, ilyen időtájt, úgy vélekedtek, a megváltozott külgazdasági körülmények közepette nem sok esélyünk van az export bővítésére, az ipari termelés gyorsabb ritmusú gyarapítására. Az 1977-es esztendő nem rossz év, de — s ez a hangsúlyos — az 1978-asnak sok tekintetben másnak kell lennie. Gyorsuló lépésekre van szükség a termékváltásnál, a beruházások befejezésénél, mert csak így teljesíthető a középtávú népgazdasági terv időarányos része. Ez az utalás sejteti, döntő jelentőséget tulajdonítunk az 1978-as feladatoknak az ötödik ötéves terv egészén belül, mert hiszen ez a felező esztendő, a középtávú program túljut \ félidőn. Nem a számszerű több. hanem a megalapozottság ígéri a folyamatos fejlődés lehetőségét, s ezért úgy kell cselekednünk, hogy egyszerre lássuk a holnapot és a holnaputánt, az éves terv összhangjának, szükségességét a hosszabb távú célokkal, feladatokkal.

A Minisztertanács múlt heti ülése elfogadta, a lapok — így lapunk — vasárnapi száma nyilvánosságra hozta a népgazdaság 1978. évi tervét. Esztendőnként ismétlődő aktusról van szó, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megtárgyalja a népgazdasági terv és az állami költség- vetés irányelveit, az országgyűlés megvitatja s meghatározza a költségvetést, a Minisztertanács végleges formában rögzíti a népgazdasági programot. A vezető testületek közötti munkamegosztás egyben jelzője a teendőkor fontosságának is, hiszen mind a költségvetés, mind a nép- gazdasági terv döntő tényezője további haladásunknak.

Miben érzékelhetjük a most nyilvánosságra került program fő vonását? Két, valójában egy, mert szorosan összefüggő dologban: a termelőmunka, a termékek minőségének fokozásában, s a társadalmi, gazdasági fejlődés megalapozottságának növelésében. Ez utóbbi indokolja az 1978. évi gyarapodás lassú — viszonylagosan lassú, azaz az idei várható eredményektől elmaradó — mértékét, így a nemzeti jövedelem öt, az ipari termelés . 5,5—6 százalékos bővítését. Hiba lenne azonban, ha csupán a számokat látnánk, s szem elől tévesztenénk az adatokat rendszerbe foglaló összefüggéseket. Ezek az összefüggések ugyanis félreérthetetlenül figyelmeztetnek a mennyiségi növekedés megváltozott feltételeire és értékére, arra, hogy az egyszerű több már nem elég, annál fontosabbá válik a többlet ösz- szetétele, hasznossága a munka társadalmi hatékonysága szemszögéből megítélve. így már érthetővé válik — s ez a megye iparát közvetlenül is, közvetve is nagymértékben befolyásolja —, miért tartja kívánatosnak a jövő esztendei program a vegyipar és a gépipar átlagosnál gyorsabb, előbbi 9—10, utóbbi 6—7 százalékos termelésnövekedését.

K

ellő alapok állnak rendelkezésre a megyében ahhoz, hogy a szigorúbb feltételek — a szabályozó változtatások, a külkereskedelmi körülmények — ellenére az 1978. évi reális termelési célokat elérhessük. Kedvező a termelékenység folyamatos emelkedése, a technikai eszközök gyorsuló korszerűsítése, a termékváltás előtérbe kerülése. Nemcsak ilyen, általános okok szólnak az egészséges optimizmus mellett, hanem olyan, szűkebb körűek is, mint a termelői közösségek érzékenyebb reagálása a piaci hatásokra, az új technika iránti fogékonyság, terjedése, az érdekeltségi formák igazodása a helyi adottságokhoz.

Rövidesen, január elején a megye nagyüzemeiben, nagy- és közepes vállalatainál munkásgyűlésekre, aktívaülésekre kerül sor, ahol az idei tevékenységről s a jövő évi feladatokról tárgyalnak a résztvevők. Jö lenne, ha ezek a fórumok nem merülnének el a számok, a rész-