Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 397. SZÁM 1977. DECEMBER 18., VASÁRNAP Teliesíiik vállalásukat Ütemes munka, eredményes év Jó kapcsolat a gazdaságokkal A napokban a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárá­ban jártunk. T. Tóth János gyáregységvezetővel és Har- tyányi Sánáorné párttitkárnő­vel arról beszélgettüíik, hogy a cselekvési programban megfogalmazottakat hogyan valósították meg ebben az év­ben. A hallottakról egy törté­net jutott az eszembe. Híre járt egy gazdának, aki­nek javai észrevehetően sza­porodtak. A munkát nem ve­tette meg, ötletessége, beosz­tása, kapcsolatai mások pél­dájául szolgálhattak. A kí- vácsi kérdésekre, hogyan vit­te ennyire, csak ez volt a vá­lasza : — Ja, kérem, ha a kamra teli van. S ha jól meggondoljuk, sok minden van ebben a magvas mondásban. Mert a teli kam­rához, a belevaló megterem­téséhez sok munka, eszköz, piac, emberi és gazdasági kap­csolat s még mi minden kell. Jó partnerek kellenek, akik­re az alapanyag termesztésében számítani lehet, korszerű gé­pekre, munkaszervezésre, hoz­záértő és fegyelmezett dol­gozókra van szükség, akik joggal elvárhatják, hogy jó fizetésért, jó körülmények kö­zött végezzék a rájuk háruló feladatokat. Szükség van olyan készárura, amelynek minőségével, választékával a piac elégedett és amelyet'az1 igények szerint, fennakadás nélküli szállítani lehet A gyár mutatóiból kitű­nik, hegy — számításaik szerint — eredményes gazdasági évet hagynak maguk mögött. Az év során már hat alkalom­mal, s hamarosan hetedszer ad számot a gyáregység veze­tősége a termelési tanácsko­záson arról, hogy részleten­ként a cselekvési program, gazdasági tervük alapja ho­gyan vált valóra. Gyártmányaikhoz tetemes mennyiségű, megfelelő minő­ségű zöldségre van szükség. Szárítmány készül belőle, így tartósítják, előkészítik a fel- használáshoz. Ebben az évben országosan jobb volt a zöld­ségtermés, mint az előzőek­ben. Tavaly 1100 vagon zöld­séget fogadott alapanyagnak a ceglédi gyár, ebben az év­ben 2300 vagonnal érkezett, java részét feldolgozták, tá­rolták, szállítani rendszereseb­ben tudtak és a piac igényeit jobban kielégithették, bel- és külföldön egyaránt. Gyártmá­nyaik háromnegyed része tő­kés exportként hoz hasznot a népgazdaságnak. 1205 tonna szárítmányt értékesítettek ta­valy, 250 tonnányival lesz több most. Ez 119 százalékos tervteljesítést jelent. A bel­földi értékesítési tervet 8 szá­zalékkal tudják túlteljesíteni. Feldolgozásra váró raktár- készletük továbbra is teljés üzemet igényel. Sárgarépát, zellert, vöröshagymát,, paszter­nákot, fejes káposztát kell tonnaszám szárítani. A nyersáru rendszeres érke­zése stabilizálta a helyzetet, biztosította a folyamatos mun­kát. Vöröshagymából 900 va­gonnyit, levélzöldségből 181, sárgarépából 300, zellergumóból 120, para­dicsompaprikából 100 és fejes káposztából 90 va­gonnyit vettek át. A bázisgazdaságok küldték a feldolgozni való több mint felét. Erős partner a járásban a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, ahonnan főként petrezselymet kaptak, gyökérzöldséget, pasz­ternákot szállított az abonyi József Atilla és az Űj Világ termelőszövetkezet. Mint a gyárban említették, a hagyma és a beérkezett rápa tisztásé­Induljanak tiszta lappal Késlekedő adózók és hiányzó forintok Nincs olyan munkahely, ahol az év utolsó napjaiban felmérés ne készülne arról, hogy mit végeztek, eleget tet- tek-e a vállalt kötelezettsé­geknek? Nagy munkában vannak a városi tanács pénz­ügyi, terv- és munkaügyi osz­tályán is, ahol az adózók ügyeivel foglalkoznak. A pon­tosság nemcsak kötelesség, hanem előny is, hiszen az idő­ben befizetett adó után nem terhel senkit kamat. A kése- delmeskedök az osztály dolgo­zóinak többletmunkát adnak, és hátráltatják a tanács tér-: veinek megvalósulását. Fon­tos tennivalók határideje csúszhat el a város kasszájá­ból hiányzó forintok miatt, melyek az adóhátralékokból adódnak. . Sok ceglédi adózó határidő­re vagy még ennél is ' előbb eleget tett kötelezettségének. Sajnos, olyanok is vannak, akik megfeledkeznek erről, és önhibájukból tetemes összeg­gel tartoznak már az állam­kasszának. Pedig legtöbbjük­nek nem okozna különösebb nehézséget a pontos fizetés Az adóbehajtás ügyükben fo­lyamatban van és külön ter­heket ró rájuk az illetmény­letiltás, a foglalás és lefog­lalt ingóságaik beszállítása Nagy összegű, havi 1 százalé­kos kamatot, továbbá 3—10 százalékos adóbehajtási illeté­ket számolnak fel a terhűkre. Mindenki tudja, hogy mennyivel tartozik. Ezt az ember éppúgy számon tartja, mint más kötelezettségét. Itt az idő, hogy az év hátralevő napjain tartozásukat az adó­zók önként rendezzék. A ta­nácsházán felvilágosítást a 32-es számú szobában kaphat bárki, hivatalos időben. A 35-ös számú szobában, nyug­ta ellenében, készpénzben is be lehet fizetni az adóhátra­lékot. Az 1977. évi adóívet hozzák magukkal az adózók. J. A. ga, minősége nem a legtöké­letesebb. A betakarítás gépesí­tésének kiforratjansága nem válik a minőség javára. A gyárban viszont jó alapanyag­ból exportképes, kiváló árut kell termelni mindenképpen. Az üzemi munkaszervezés­ben fejlődés tapasztalható, de még van teendő bőven. 1977 eleje óta a ceglédi gyár a Nagykőrösi Konzervgyárhoz tartozik. Az egyesülés óta ta­pasztalható fejlődés. Javultak a munkakörülmények, jelen­tős összeget fordítottak gépe­sítésre, öltözők, zuhanyozók, étterem létesítésére. A ceglé­di gyárban dolgozók, fizeté­süket tekintve most már a nagykőrösiekkel azonos kate­góriába tartoznak. Volt olyan munkakör, ahol ez 10 százalé­kos bérszínvonal-emelkedést jelentett. Jár a dolgozóknak a 40 százalékos éjszakai pótlék, a váltóműszakosoknak a 20 százalékos délutáni pótlék. A műszakban dolgozó nők átla­gos keresete meghaladja a 2400 forintot. A belső tartalékok cél­szerű átcsoportosításával hatékonnyá tették a mun­kaerőgazdálkodást. Hasznos volt a normarende­zés, normakarbantartás. Mint a gyár vezetői elmond­ták, nagy segítséget jelent terveik megvalósításában, fíó'gy á párttagok, a munkás- kónektívák" élén, megerősítve a szocialista brigádokat, ma­gukénak érzik a cselekvési program valamennyi pontját és eszerint vesznek részt a termelésben. A városi pártbi­zottságtól a gyár sok támo­gatást kap. A nagykőrösi gyár viszont saját kiforrott mód­szereit, tapasztalatait adja át a termeltetéshez, termelés­hez, a technológia és a mun­kafegyelem megszilárdításá­hoz. Tizenöt szocialista brigád dolgozik a ceglédi gyárban. Az év végi gazdasági ered­mény valamennyiük érdeme lesz: teljesítik vállalásaikat. Eszes Katalin IDŐS EMBEREK TALÁL­KOZÓJÁT rendezi meg csütör­tökön délután a ceglédi köz­ponti napközi otthon Puskin utcai helyiségében a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Vöröskereszt, a szakmaközi szervezet és a tanács egészség- ügyi osztálya. A találkozóra meghívták a város veteránjait is. Déligyümő’cs az üzemben A ceglédi FÜSZÉRT-fiók nemcsak a kereskedőkkel tart kapcsolatot, hanem a vásárlók­kal is. Időmként egy-egy vál­lalatnál, üzemben is látogatást tesznek, és bemutatják áruik egy részét. Az Állami Pénzve­rő tápiószelei jelvényüzemé- ben vagy kétszáz nő dolgozik, legtöbbjük háziasszony, min­dig örülnek, ha az áruválasz­ték bővüléséről kapnak hírt. A napokban déligyürnölcsök- ből tarto't bemutatót az üzem­ben a FÜSZÉRT, s a bőséges készletből valamennyien a helyszínen vásárolhattak. Felsőrészként - hazai textil Díjat nyert egy pályázaton gyermeklábbeli-modelljével a PEMÜ ceglédi cipőgyára. A kis cipőhöz hazai textilt hasz­nálnak fel felsőrészként. A jövő év második felében kez­dik el a sorozatgyártást. A tervek szerint 20 ezer pár ké­szül majd belőle, szaladgáló- cipőcskének. Pirosló mikulásvirág Cegléden, a Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetke­zet üvegházi kertészetében sok ezer cserép mikulásvirágot neveltek. A kedves növény a csúcsán virító piros levélbok­rétával a téli ünnepek jelké­pe lett. Az exporton kívül a termelőszövetkezet kertészete saját virágüzleteibe is jutta­tott belőle. összegző, beszámoló érte­kezletet tartott a Vöröskereszt járási szervezete idei munká­járól. Sokat tettek azért, hogy . tevékenységükkel részt vállal­janak a párt politikájának megvalósításában, a rájuk ju­tó feladatok végrehajtásával. Azon fáradoztak, hogy a hu­manizmus, a segítőkészség, az önzetlenség midéi teljesebben kibontakozzék, erősödjön a társadalmi erkölcs. Pethő Ilona, járási vezető védőnő a nő- és családvédel­mi bizottság munkájáról be­számolva elmondta, hogy si­került eredményeket elérni a család-, a nő-, az anya- és gyermekvédelemben, kiszéle­sedett a szociális gondosko­dás, a magányos öregekkel való törődés. Természetesen ebben nincsen megállás, ezt tovább kell erősíteni, szük­ségességét a széles tömegekkel megértetni. Előbbre jutottak az állami gondozott gyerme­kek támogatásában, foglal­koztak a cigány lakosságot érintő gondokkal, feladatok­kal. Mint a családvédelmi fe­lelős ismertette, a járás köz­ségeiben sikerült megszervez­ni a magányos, idős emberek szociális étkeztetését nyár óta. Ebben Albertirsa, tybony, Jászkarajenő, Kocsér és Törtei vesz részt. A népesebb telepü­léseken a házi gondozást is ki­szélesíthették. Az aktívák ré­szére tanfolyamot szerveztek, tizenöten részesültek kikép­zésben. A családvédelmi bi­zottság patronálja a sokgyer­mekes édesanyákat. A vöröskeresztesek polgári védelmi egészségügyi szaka­I sza az év folyamán részt vett ' a kellő kiképzésen. A védőnők ! és az orvosok sokat segítettek. I Az értékelő tanácskozáson dr. Gyettai István főorvos, a térítésmentes véradómozga­lom alakulásáról, eredményei­ről számolt be. A véradóna­pok szervezésében, lebonyolí­tásában mindenütt sokat se­gítenek a vöröskeresztes aktí­vák. Egyre gyakoribb, hogy a települések, a munkahelyek gazdasági, politikai és társa­dalmi vezetői is megértik en­nek fontosságát, saját példa- adásukkal járnak élen. A vér­adóállomás a járás területéről 500 liter vért tervezett be­gyűjteni. Ennél 120 literrel több lett. Kétezer önkéntes jelentkező volt a járásban és az új véradók száma 250. A társadalom megbecsüli, tisz­teli az önzetlen segítőket. Né­hány héttel ezelőtt sok iárás- beli véradó kapott kitünte­tést. Jól alakultak ebben az év­ben a Vöröskereszt járási szervezetének gazdasági ered­ményei is. Rendszeresen fizet­ték a tagsági díjat, több mint 6 ezer forint értékben vettek egészségügyi ismeretterjesztő szakkönyveket és sok száz ol­vasója van a Vöröskereszt Családi Lapjának. Horváth Józsefné járási titkár az óvodákban meghir­detett udvari élet mozgalom­ról szólt, é3 a jövő felada­tokról elmondta, hogy a nem­rég lezajlott V. kongresszus irányelvei szabják meg a já­rási szervezet munkáját. Takács Imréné Ügyelet — éjjel-nappal Éjjel-nappal ügyeleté' tartanak a KPM Budapesti Közúti Igazgatósága ceglédi üzem- mérnökségén. Ha az időjárás megkívánja, azonnal üzembe helyezik a hóekéket, hó­marókat. A síkosság ellen só és fűrészpor keverékének szórásával védekeznek. A képen: rakodógép emeli a keveréket a szórókocsira. Apáti-xóth Sándor felvétele nehezen járunk mór mi ki az utcai csapra — töri meg a csöndet Erzsiké néni —, de annak utánajárni már nem­igen bírunk. Eljártam a vízműveknél, megígérték, hogy soron kívül rákapcsolják az órát, csak előbb meg kell ásni a téglaak­nát. fölállítani a csapot. Men­tem a városgazdálkodási vál­lalat igazgatójához. Mosolygó arc fogadott, elkészítenek mindent, mihelyt az idő enge­di, a munkadíjra ne legyen gond, csak az anyag árát kell megfizetni. írtunk a Művé­szett Alapnak kölcsönért, ha­mar jött a válasz, hogy ne kérjünk mi kölcsönt, adnak ők segélypénzt arra a csapra. Benedekek kútja több ember gondja, az élen jár Szilágyi János művezető, aki kétna­ponként fölhív telefonon, hogy nyugtassam meg Péter bá- csiékat, azonnal hozzálátnak, ha kienged a fagy. így aztán gyakrabban megfordulok az Örkényi úton, viszem a kút- híreket. Közeleg a karácsony, a sze­retet és az ajándékozás ünne­pe, a dédunoka mosolyog, Erzsiké néni már bot nélkül jár, pénz is áll a házhoz, szer­zői díj a Gondolat Kiadótól, mert a Magyar Nemzeti Galé­ria csendéletgyűjteményét most nyomják, s abba Bene­dek Péter „Szűrös csendéle­tét” is besorolták. Szobor is készül a mesterről. A napok­ban járt nála Pólyák Ferenc fafaragó a kecskeméti tanyák­ról, faragja portréját. AZ APRÖ PÉTERT kiviszi az édesanyja a másik szobá­ba, ketten maradunk, koccin­tunk. Mondom, hogy Pesten csináltattam házat. Rám néz Péter bácsi, szemében huncut kis láng lobban, elérti és már énekel is a bajsza alatt: „de nagyot, de nagyot, ablakot rá háromszázat, közepébe tükrös szobát, melyben a babám pú- derozza magát.” Egyre erőseb­ben énekelünk: Zöld a kökény recece, ha megérik fekete, én utánam, barna kislány ne gye­re, és hogy nyitva van a szá­zados úr ablaka, barna kis­lány sírva sétál alatta. Megint a barna kislány megy a kútra, korsó van a karján, és zsin- delyezik a kaposi kaszárnyát, oda vitték a legények legja­vát, és édesanyám ha bejön Egerbe, a kaszárnya ablakán nézzen be, mert magas a ka­szárnya, benne ül a strázsa ... Péter bátyánk mind följebb emeli a fejét, az állát megsze­gi, vállát kihúzza, mintha érezné rajta a hosszú Mann­licher súlyát, ahogy hajdan meneteltek kettős rendekben, szoros derékszíjon bajnéttal és töltény táskával, lábszárte­kercsben, szilaj, nagy ba­kancsban. Mert recece, nem vagyok én kapitány, recece, nem járok én paripán, nyolc­vankettes baka vagyok én, recece, gyalog masírozok én. Hídvégi Lajos ( volt kapható. Hírnév és pénz kellett. Az pedig jött. Meg­osztva: hírnév Benedeknek, pénz Bálint Jenőnek. A húszas évek elején így ír önmagáról: „A népéletet, a fa­lusi népszokásokat, viseletét szerettem festeni. Már a táj­képfestés nem csiklandja any- nyira az érzéseimet, mint a népéletből vett jelenetek fes­tése. Nagyon érdekel a tájfes­tés is, néha szép dolgokat adok róla, de a csoportos kép, ahol a nép fájdalmát és örö­mét tudom, éreztetni, azt sze­retem legjobban festeni. Na­gyon szeretem még az arcké­peket festeni, vagyis a port­rékat. Legelőbb is állok eb­ben, az én bírálatom szerint.” AZ IrAsmesterségröl ÍGY VALL: „Mentül okosabb akar az ember lenni hozzá, hogy jól írja meg és szépen, annál butább talán az ember. Én mintha úgy volnék, úgy veszem észre magam. Hiszen sokszor keresetlenül is milyen jól, szépen írok, nem azért mondva ezt, mintha kérked­nék vagy el lennék bizakod­va, de így van. Máskor akar- vást akarok jól írni és sehogy- sem sikerül. Minden munká­ban az egyszerűséget kell ke­resni és bátran, akkor sikerül minden, csak egy kis energia, erős akarás kell mindenhez és gyakorlat. Akkor sikerül is minden, jobban, mintha az ember túlfinoman akar vala­mit megcsinálni.” — írjon, Péter bátyám, a betűknek mindegy, hogyan állnak, egyenest-e vagy fer­dén! Feleletként a dédunoka fölé hajlik, becézi, dúdolgat a kis Péternek, az meg mosolyog és repdes apró, kövér kezeivel a dús baj szú, öreg Péterre. — TCi'i.t. Teóno ny 'nrt'r.nrrn BENEDEK TÉTER NYOLC­VANNYOLC ÉVES, ritkán jár kj a , hákbpl,, .nem fest, mert beteg szemével a függőleges vonalakat ferdének látja. Festés helyett sétál az udva­rán és dúdolgat magában, gyermekkori dalokat Úszódról, és katonanótákat az első há­borúból. Az írásra terelem a szót, mert ismerem friss, fordula­tos életrajzi töredékét, aho­gyan ő mondja, öntörténetét, a népi írásművészet remekét. Mert nemcsak az ecset művé­sze, hanem a tolié is. Sajnos, hosszú életében nem akadt közelében ember, aki írásra lelkesítette volna, s aki írásai­nak nyilvánosságot is szer­zett volna. Bálint Jenő kép­kereskedő ötven évvel ezelőtt biztatta ugyan, de a biztatás­nál nem jutott tovább, őt el­sősorban Benedek Péter fest­ményei érdekelték, amelyek jó üzletnek bizonyultak. Ab­ban az időben a tehetséges parasztfestő képei inkább kellettek a pestieknek, mint írásai, különben is akkor a tollúkból élők sorsa legin­kább bizonytalan volt. Bi­zonytalanságra sem Bálint Je­nő, sem Benedek Péter ném Mestere ecsetnek és tolinak Karácsony élőit Benedek Péiérnél GONDOSKODNAK A RÁSZORULÓKRÓL Megbecsült önkéntes segítők EGYRE TÖBBEN ADNAK VÉRT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents