Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-16 / 295. szám

Vrcxa ■fßr Tg KSümm 1977. DECEMBER 16., PÉNTEK A jövő évi költségvetést tárgyalja as orssággyűlés Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke képviselők társaságában. Mellette S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára (Pest megye, 24. vk.), a kép jobb oldalán Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, Pest megye 28. választókerületének képviselője. (Folytatás az 1. oldat-ói) Aj népgazdasági tervben elő­irányzott gazdasági növeke­dés és a gazdasági szabályo­zásban érvénybe lépő intéz­kedések figyelembe vételével, a vállalatoktól és szövetkeze­tektől származó költségvetési bevételek 6—7 százalékkal, a részükre adott támogatások vi­szont csak alig 3 százalékkal nőnek. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználását a jövő év­ben is csak mérsékeltebben növelhetjük annál, mint amennyit megtermelünk. Ezárt a felhalmozással, a lakosság ellátásával és a társadalmi kö­zös fogyasztással kapcsola­tos költségvetési kiadások csak gazdasági lehetősége­inkkel összhangban, az idei­nél lassúbb ütemben bővül­hetnek. Az előterjesztett költ­ségvetés 385.9 milliárd forint bévételt, illetve 389,7 milliard forint kiadást irányoz elő, a növekedés egyaránt 6,8 szá­zalék. A hiány 3,8 milliárd fo­rint. A jövő évben az ipar előtt különösen fontos feladatok áll­nak. Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottsága ez év októberi ülésén jóvá­hagyta a hosszú távú külgaz­dasági politika és a termelési szeikeaet fejlesztésének irány­elveit. Megállapította, hogy népgazdaságunk csak úgy tud megfelelni az új és magasabb követelményeknek, ha a ter­melés szerkezetét a nemzetkö­zi igényeknek és a belső adott­ságainknak megfelelően, a jö­vőt is mérlegelve, gazdaságo­san korszerűsítjük. A központi irányítószerveknek, a válla­latok és a szövetkezetek veze­tőinek az eddiginél is kezde­ményezőbbnek kell lenniük a szerkezet form áló fejlesztés­ben. a gyártmányösszetétel ja­vításában és a gazdaságtalan termelés v’sszaszorításában. A kormány munkaprogra­mot dolgoz ki a határozat vég­rehajtására. A nemzeti jöve­delem bővülése, a vállalatok helyzetének javítása azt is kö­veteli. hogy gyorsuljon vá­laszadási képességük a bél­és külföldi oiacok jelzéseire. Azzal számoltunk, hogy 197P- ban az ipar termelése 5.5—6 száz?lékkai nő. ezen belül a vpgyinaré és a gépiparé a leg­dinamikusabban A termelési szerkezet át­alakításában is jelentős sze­repet játszó kutatásra és fei- 'esztésre a költségvetésből és t műszaki fejlesztési alapok­ból az 1978- évben csaknem 16 milliárd forint áll rendelke­zésre, az előző évinél csaknem 10 százalékkal több. Az arányok javítása, a meg­változott piaci árakhoz való, 1975. óta tartó közelítés fo­lyamata szükségessé tette a termelői árak emelését: a vas- kohászati termékeknél 22 szá­zalékkal, a kábeleknél és a villamos energiánál 15 szá­zalékkal. Jobb költséggazdál­kodással, a termelékenység növelésével elérhető az ipar- vállalatok nyereségének át­lagban 5 százalékot meghala­dó. tervezett növekedése. A nyereségből képzett iparvál­lalati alapok tovább bővül­nek. A közlekedés jövő évi fel­adatainak eredményes telje­sítése a kapacitások gondps kihasználását, a belső szer­vezettség tövábhi javítását, a fuvarozók és a fuvaroztatók közötti együttműködés elmé­lyítését igényli. A jó mezőgazdasági év után most arra kell törekedni, hogy az elért eredményeket megszi­lárdítva alapozzuk meg a ter­melés gyarapodását. Az 1978. évi népgazdasági terv a mezőgazda- sági termelés 2—3 százalékos fejlődésével számol. A mezőgaz­dasági nagyüzemek fő felada­ta a hozamok növelése, a ki­vitelre is alkalmas termékek arányának emelése, a korsze­rű termelési rendszereit kö­rültekintő elterjesztése. A reálisan megvalósítható beruházási színvonal a mező- gazdaságban is intézkedéseket indokol. Az állami gazdasá­gokban csökken az általános nyereségadóból fejlesztésre visszatartható kedvezmény mértéke, a termelőszövetke­zetekben pedig emelkedik a kötelező tartalékképzés nagy­sága. Ugyanakkor a szemé­lyes jövedelemszabályozás úev változik, hogy az eddiginél jobban lehetővé teszi a maga­sabb szakképzettségű dolgo­zók alkalmazását, előmozdít­va ezzel a mezőgazdaságban felgyorsult technikai és tech­nológiai váltást. A belkereskedelem terveink szerint tovább javítja az áru­kínálatot. A forgalom növelé­sének ma legfdntosabb köve­telménye, hogy a kínálat ösz- szetétele és választéka tart­son lépést a kereslettel. En­nek érdekében tovább kell fej­leszteni a termelés és a keres­kedelem kapcsolatát. ügyi terv 1978-ra ütemezett. Költségvetési előirányzatuk több mint. 44 miilíliárd forint, jövő évi fejlesztési alapjuk várhatóan 31 milliárd forint, és további 5 milliárd forin­tot meghaladó összeggel ren­delkeznek az állami lakóépü­letek felújítására, korszerűsí­tésére. Tevékenységükben alapvető a lakásépítési program meg­valósítása; 30 ezer 400 lakás felépítésére 1973-ban több mint 18 milliard forint állami tá­mogatás, 2,7 milliárd forint bankhitel, továbbá tanácsi források állnak rendelkezés­re. A költségek növekedése miatt a lakásépítési hitelek felső határa jövőre 20 ezer fo­rinttal emlkedík. Erre fedeze­tet nyújt a gyarapodó, ma mér 100 milliárd forintot megha­ladó takarékbetét-állomány­Ismeretes- hogy az idén új alapokra helyeztük a házfá- ji és kisegítő gazdaságok adóz­tatását, ami 1,7 millió állam­polgár számára tette kedve­zőbbé az adózást. Jövőre je­lentősen egyszerűsödik a bor­forgalmi adó megállapítása, és ez 600 ezer bortermelő szá­mára könnyíti meg az adó­eljárást Jobban igazítsuk lépéseinket az V. ötéves terv céljaihoz Mérsékeltebben, de tovább emelkedik a lakosság életszínvonala A gazdasági fejlődés 1978- ra előirányzott üteme, a fo­gyasztásfelhalmozás tervezett aránya lehetővé teszi, hogy a lakosság életszínvonala mér­sékelten bár, de tefvább emel­kedjék. A vállalatok, szövetke­zetek és intézmények bérfejlesz­tési tehetőségei és a központi életszínvonal-politikai intézke­dések a reálbérek 2,8—3 száza­lékos, a reáljövedelmek 3—3,2 százalékos fejlődését alapoz­zák meg. Központi bérintéz­kedéseket is előirányozunk. Az ez évi rendezéssel azonos elvek a lapján egységes lesz a műszakpótlék a termelő ága­zatok eddig nem érintett te­rületein, és a szolgáltatásban. Jövőre emelkedik az orvosok, az asszisztensek és az egész­ségügyi ügyviteli dolgozók, va­lamint a területi bírósági és ügyészségi dolgozók bére. A fogyasztói árszínvonal emelkedése jövőre sem halad­ja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményei­vel összefüggő társadalmi köz­kiadások növekedése 1978-ban is meghaladja a költségvetési kiadások átlagát. Az egész­ségügyi. szociális, kulturális és egvéb közös társadalmi szükségletekre az állami költ­ségvetés közel 153 milliárd fo­rintot fordít. 9 százalékkal töb­bet, mint 1977-ben. Ez az elő­irányzat elősegíti, hogy a tár­sadalmi gondoskodást szol­gáló intézmények színvonala tovább javuljon­A pénzbeli juttatások a la­kosság mind szélesebb köré­nek jövedelmét gyarapítják. Társadalombiztosítási ellátás­ra az ideinél 8 százalékkal fordítunk többet1 e kiadások a lakosság jövedelmét egy fő­re számítva 5 ezer forinttal egészítik ki. Az 1978. január 1-től életbelépő intézkedés eredményeként a nyugdíjban, Eszmecsere a Parlament folyosóján. Balról jobbra: dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Cselötel László, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára (Pest megye, Z. vk.) és Győré Sándor, az abonyi Ságvárt Termelőszövetkezet elnöke (Pest megye, 9. vk.). Biztos alapokról Parlamenti beszélgetések máról\ holnapról Sfogyobb figyelmei kell fordítani a minőség gyorsabb javítására I Külgazdasági kapcsolate- 'nkban a lövő évben is alao- vető feladat a KGST-orszá- -•okkail való együttműködés tervszerű hosszabb távra szó- '6 bővítése, adottságainknak megfelelő kancsó’•‘-d-sunk a kialakultban levő célprogra­mokhoz. Maradéktalanul és jó minőségben kell teljesíteni az Vlamközi szer’ö’Ao-kben vál- ■'b kötelezettségeket­Gazdasági fejlődésünknek fontos kérdése, a konvertibi­lis valutát szerző, gazdaságos exnort további fokozása. Az ötéves terv eddig eltelt két esztendeiében ebben is értünk el kezdeti eredményeket. El kell ismerni, nehéz feladat je­lentősen és gyorsan növelni az exportképességet. Éopen ezért nagr/obb figyelmet kellene fordítani a minőség * nyitásá­nak talán kevésbé látványos, Milyen esztendőt zárunk? Hogyan alakul legközelebbi holnapunk, az 1978-as év? Erre a két, mindenkit egv- aránt érdeklő, s nagyon fontos kérdésre adott választ Mada­rast Attila államtitkár, az országgyűlésnek expozéjában- És nem véletlen, hogy éppen erről a két kérdésről esett a legtöbb szó az ülésszak szü­neteiben is a képviselők kö­zött. — Ti milyen esztendőt zár­tok? — kérdezték többen is mindjárt az első szünetben Győré Sándort, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnökét a, megye 9. választó- kerületének képviselőjét, aki a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja is. — Az idei év a jó közepe­sek közé tartozik... — vála­szolt a kérdezőnek. — Kilenc­vennyolcmilliós árbevételt ter­veztünk, s ezt csak kilen-, százalékkal sikerült túltelje­sítenünk. Bevallom őszintén, nagyobb növekedésre számí­tottunk, de közbeszólt előbb a fagy, aztán a belvíz, s végül a jég. Azért a tagság hangulata jó, hiszen a jövedelem az ele­mi csapások ellenére sem csök­ken, inkább valamelyest nő. — És mit várnak a jövő esz­tendőtől ? — Tervünk százhatmillió forint. Ez mintegy négyszá­zalékos termelésiérték-növeke- dést jelenít. Januárban hozzá­kezdünk — a József Attila és az Új Világ termelőszö­vetkezetekkel közös társulás­ban — egy hatszáznegyven fé­rőhelyes tehenészeti telep meg­építéséhez, ami terveink sze­rint, 1980-ra készül el. ★ Antal Imre, a MEZŐGÉP érdi gyárának igazgatója, a megye 19. választókerületének képviselője, elsősorban Érd gondjairól és eredményeiről beszélt. Örömmel közölte kép­viselőtársaival ; — Az ötszáz lakásos lakóte­lep építése végre jó ütemben halad, s előreláthatóan az év végén átadják tulajdonosa­iknak az első hetvenkét lakást. Jövőre pedig, a tervek sze­rint, újabb százharmincba köl­tözhetnek a lakók. Az államtitkári expozé kapcsán elégedetten nyugtáz­ta azt a bejlentést. hogy húsz százalékkal felemelik a családi házak építésére folyósítható hitelt• — Ez azért jelentős —mon­dotta —, mert Érden átlago­san évente hétszáz családi ház épült. Sajnos, csak múlt időben, mert a legutóbbi egy­két esztendőben (valószínűleg az építőanyagárak emelkedé­se következtében) csökkent az építkezési kedv. Ez az új in­tézkedés minden bizonnyal új­ra megnöveli az érdi emberek építkezési kedvét. ★ Bata János, a gyömrői He­lios Ruhaipari Szövetkezet elnöke, a megye 12. választó- kerü’etének képviselője, szin­tén sikeres esztendőről beszél­hetett kénviselőtái-sainak. — Hatvanötmilliós tervün­ket mintegy kétmillióval túl­teljesítjük. Ez hatvanezer ka­bátot jelent, amelynek húsz százaléka NSZK-beli megren­delésre készült. Jövőre mint­egy hat-hét százalékkal kívá­nunk több kabátot gyártani és tíz százalékkal növeljük tőkésexportunkat. ★ A Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei vasszer­i 4 évi feladataink nehezebbek, és elsősorban a hatékonyság növelése útján teljesíthetők. Az egyensúlyi követelmények is erre intenek. A nehezebb feladatokat mégis bizakodva vállalhatjuk, a fejlődés ez évi eredményei, számos vállalati és szövetkezeti munkáskollek­tíva tevékenységének szép pél­dái nyomán. A feladatok megoldásában egyre nagyabb tere van az üzemi demokrácia szélesíté­sének. A költségvetés megva­lósításának sikere új forráso­kat tárhat fel a fejlődés jö­vőbeli megalapozására, az életkörülmények javítására. Végezetül Madarasi Attila hangsúlyozta; az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában gazdasági té­ren most az a közvetlen fel­adat, hogy jobban igazítsuk lépéseinket az ötéves terv céljaihoz. Ebben váratlan ne­hézségeket is le kell küzdeni, 6aját munkánk fogyatékossá­gait is el kell hárítani. Sokan úgy vélhetik, hogy könnyebb feladatunk lesz a következő évben, mert a mennyiségi nö­vekedés valamivel alacso­nyabb mértékével számolnunk. Tapasztalataink igazolják, a terv- és költségvetés előirány­zatai bizonyítják, hogy jövő de gyorsabb és kisebb ráfor­dításokat igénylő módjaira is. Lehetőség van a termelési kooperációk és a közös vál­lalkozások számunkra is gaz­daságos, szabályozott bővíté­sére. Ezek működését elősegí­tik a kettős adóztatást kizá­ró nemzetközi egyezmények is. 1977-ben újabb 3 tőkés or­szággal kötöttünk ilyen meg­állapodást. Az utóbbi évek pénzügyi intézkedései kedvezőbb felté­teleket teremtettek a vállala­tok külkereskedelmi tevé­kenységéhez. A pénzügyi rend­szer továbbra is megtartja, sőt, növeli az érdekeltséget a gazdaságos export fokozásá­ban. A termelési és értékesí­tési szerkezet korszerűsítésé­hez tartozik azonban az is- hogy nem nézhetjük tétlenül a távlatokban is gazdaságtalan exportot, valamint egyes vál­lalatok indokolatlan költség- többleteit. Ilyen meggondo­lásból mérsékeljük 1978-na az állalmi visszatérítések mérté­két. Szocialista viszonylatú külkereskedelmünkben na­gyobb követelményeket tá­masztunk az export gazdasá­gosságával szemben. A bel­földi termelői árak és a szo­cialista külkereskedelmi árak eltéréseit figyelembe véve, mó­dosítjuk a transzferábilis ru­bel forintban kifejezett árfo­lyamát. Az 1978. évben folyó árakon 180—182 milliárd forint beru­házást tervezünk, adni az idén kialakult magas színvonalat csupán 2—3 milhárddal halad­ja meg. Ez is nagy feladatot jelent a beruházó, a kivitele­ző és a szállító vállalatok szá­mára, mert 1978-ban már több beruházásnál a befejező mun­kaszakasznak kell következ­nie, ami nagyobb erőfeszítést és gondosabb szervezést köve­tel. Jövőre 10 nagyberuházást kell teljesen befejezni. Az el­múlt években is már több volt a befejeződő, mint a megkez­dődő nagyberuházás- Mégis, a folyamatban levők értékössze­ge egyre nő. Az V. ötéves tervidőszak első 3 évében 31 beruházást fejezünk be, átla­gosan 2,1 milliárd forint ösz- szegű, de 16-ot indítunk át­lagosan 7,2 milliárd forintos előirányzattal. A nagyberu­házások tehát egyre bonyo­lultabb feladatok megvalósí­tását jelentik. A célcsoportos és egyéb ál­lami beruházásoknál is túlsók létesítményt kezdtünk meg az elmúlt években. Ezért 1978- ban a terv itt is korlátozza az új kezdéseket, anélkül, hogy csökkentené a felhasználható pénzeszközöket A legtöbbet a lakásépítésre fordítjuk> de bővülnek a kórházak fejlesz­tésére és rekonstrukciójára szánt összegek is. A beruházási folyamatok tervszerűségének előmozdítá­sában jelentős feladat hárul a hitelezésre. A hitelkeret mintegy felét a konvertibilis exportárualapok növelésére al­kalmas fejlesztésekre nyújtja a Magyar Nemzeti Barik. járadékban, nyugdijjellegű el­látásban részesülők havi jut­tatása ezentúl az eddigi 50 - forint helyett legalább 70 fo­rinttal nő. Erre az állami költ­ségvetés mintegy féimihiárd forintot fordít Az oktatásról, a közműve­lődésről, az egészségügyről és ; több más fontos társadalmi . feladat megoldásáról szóló határozatok végrehajtása ki- . elégítő ütemben halad, Az elő­terjesztett költségvetés gazda­sági lehetőségeinkkel össz- ; hangban biztosítja anyagi megalapozásukat. A közoktatásban figyelmün- , kiét az állami oktatással fog- . lalkozó határozatokban meg- i fogalmazott teendőkre össz­pontosítjuk. Az óvodák befo- . godóképesságe mintegy 17 . ezer hellyel nő. Ebben nagy segítség a társadalmi összefo­gással, vállalati együttműkö­déssel megvalósuló hálózatfej- ; lesztés is. Az ifjúsági törvény végre­hajtásaként a költségvetés tá- , mogatja az ifjúsági létesít­mények működését. A tanácsok 1978. évi költ­ségvetése eléri azt a szintet, amelyet az országgyűlés által elfogadott középtávú pénz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents