Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

I 1977. DECEMBER 15.. CSÜTÖRTÖK Stern 4/Pf W V/CiliOP Váiasztófa’ak períitből A hazai perlitüzemben új termékkel bővítik a szigete­lőanyag-választékot. A vulká­nikus eredetű kőzetből, a per- litből eddig főleg gyapotsze­rű szigetelőanyagot készítet­tek, amelyet a födémek hő- és hangszigetelésére bitumen­nel egyesítettek, vagy pap­lanhoz hasonló formában jut­tatták el az építőipari fel­használókhoz. Most új termé­ket kísérleteztek ki. A köny- nyű, jól szigetelő anyagból cement-, mész. és gipszkötés­sel kis térfogatsúlyú válasz­tóelemeket gyártanak majd. Ezek főleg a házgyári építke­zéseknél lesznek hasznosak, de alkalmasak a családi há­zak mellékhelyiségeinek el­választására is. A perlitelemek burkolólapként is hasznosít­hatók, jó szigetelő tulajdon­ságuk révén a lakóházakban csökkenthetik a fűtési költsé­geket. Havas legelőkön Megújul az ősi állattartás Évente 151 kg húst adnak hektáronként a nomád szarvas­marhatartással hasznosított ho­moki legelők. Az ősi állattartás felújítására társult két állami gazdaságban a Kiskunságon — a hereiord és a magyartarka keresztezésből származó utó­dok termelik a húst. Jelenleg a két gazdaság legelőin 5000 szarvasmarha telel fedél nél­kül, amely látványnak is új­donság a vidéken. Mozgásuk­nak a villanypásztor szab ha­tárt, állandó felügyeletet pe­dig lovas gulyások tartanak. Ilyenkor az üszők nagy része vemhes, s általában a tavaszi friss mezőre időzítik az utód­nevelést. A szaporulat többsé­ge most még az állomány, a törzstenyészet kialakítását szolgálja, 1980-ban azonban már teljes lesz a hústermelés, amikor tehenenként 300—480 kilogrammot értékesítenek évenként. Az eddigi tapaszta­latok szerint két hektár lege­lő tart el egy tehenet a borjá­val együtt, s a rétgazdálkodás továbbfejlesztésével várha­tóan javul ez az arány. Az olcsó hústermelési mód­szer iránt nagy az érdeklő­dés. A környék azonos termé­szeti adottságú mezőgazdasági üzemei közül eddig tízen vál­lalkoztak e tenyésztési mód átvételére. Ez a már elkészült homokhátsági húsmarhate­nyésztő és hizlaló rendszer jóváhagyása után realizálód­hat. A partnergazdaságokat tenyészanyaggal látják el és a rideg állattartáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez nyújtanak szaktanácsot, egye­bek között a rét-legelőgazdál­kodáshoz is. 9 Pisztrángfejés. Az ódö- rögd-pusztai pisztrángos te­lepen megkezdődött a fejés. Az ikráit legkorábban érlelő kanadai fajta anyáktól mint­egy 200 ezer ikrát fejnek ki. A kikelt kis halakat előneve­lő vályúkban gondozzák, majd a hizlaló medencékbe helyezik. Összesen egymimó 200 ezer ikrát várnait. Többet, mint tavaly, gyorsabban a tervezettnél Diósdon kissé késik a köz­ség általános rendezési ter­ve, miután a jelenleg kidol­gozás alatt levő, az Érd és térségére vonatkozó terv ré­sze. Egyéb terveik azonban vannak, s ezeket rendre meg is valósítják. Az idén a köz­ség többet fejlődött, mint ta­valy, s a kitűzött céljait túl­teljesítette. Négy helyett — nyolcmillió — A középtávú fejlesztési tervben az 1977. évi feladatok megvalósítására 3 millió 850 ezer forintot terveztünk, 6 eb­ben benne volt a várható tár­sadalmi munka értéke is — mondja Hermann Ferenc, a községi tanács elnöke. — A várható teljesítés értéke azon­ban megközelíti a nyolcmil­lió főrintot. Amikor a közép­távú terv készült, néhány je­lentős feladatról még nem tud­tunk. Így például arról, hogy az idén a kettes számú óvo­dát ötven hellyel bővítjük. A szükséges kiszolgálóhelyisége­ken kívül külön ebédlőt ala­kítottunk ki. amely egyúttal tornaterem is. Az óvoda el­készült, szeptemberben a gye­rekek birtokukba vették. Ez­zel nagy gondot oldottunk meg. majdnem minden gyereket fél tudtunk venni Az ivóvíztársulat támoga­tására ebben az évben 800 ezer forintot fordítottak. Di- óödnak ugyanis vízellátási gondjai vannak. Az elkövet­kező években csaknem tízmil­lió forint társulati támogatást ad a megyei tanács a vízellá­tás megoldására és a hálózat fejlesztésére. A közelmúltban helyezték üzembe a község hármas szá­mú kútját, jelenleg a negye­diket fúrják. A négy kútbél már el tudják majd látni a községet jó minőségű ivóvíz­zel. A regionális víztársulat fej­lesztési tervei most készül­tek el; ennek a tervnek a ké­sőbbi megvalósításával már a hatodik ötéves tervidőszak­ban létesítendő ezerlakásds la­kótelep építésének alapjait vetik meg. Ezzel együtt fo­lyik majd 1980-ig az előküz- művesítés és a kisajátítás, hogy 1981-től indulhasson az építkezés. Ez az ezer lakás már most, az előkészítés időszakában gon­dot jelent a tanácsnak. Igaz, hogy a 3300 lakosú községben a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek diósdi gyára által építen­dő 72 munkáslakás elkészül­te után is lesz lakáshiány, de egy ekkora lakótelep újabb kommunális beruházásokat is kíván; üzlethálózatot, iskolát, óvodát, bölcsődét. Az idén Diósdon 470 ezer forintot fordítanak terepren­dezésre, a csapadékvíz elve­zetésére a lakótelepen. A már meglevő lakótelepről van ezúttal szó, amelynek a terep- viszonyai nem a legszierencse- sebbek, a csapadékvizet el Tisztelt vásárlóink! Kérjük, hogy a telepeinken és megrendelőirodánkban megvásárolt val mennyi téglafélét legkésőbb december 31-éig szíveskedjenek elszállítani azokból a téglagyárakból, amelyek illetékesek a téglát kiadni. Budapestkörnyéki TÜZÉR Vállalat Budapest Vili., Práter u. 22. kell vezetni a házaktól. Ennék a munkának az első szaka­szánál tartanak, kivitelező a budaörsi tanács költségvetési üzeme. A tanács társadalmi munkára kéri majd fel a la­kótelepieket. hiszen például a fásításban tudnának segíte­ni. Minthogy az óvoda bővíté­séről még sző sem volt az idei terv készítésénél, nem is volt erre pénz. Valahogy mégis összejött. A helyi vállalat és a szövetkezet segített, valamint azoknak a szülőknek a mun­káltatói, akiknek a gyerekei később az óvodáikban kaptak helyet. A diósdi szakszövetke­zet vállalta a generálkivitele­zői feladatokat, a szocialista brigádok társadalmi munkát végeztek, valamint több tíz­ezer forintot adtak át a ta­nácsnak berendezési tárgyak és játékok vásárlására. A tá­mogató vállalatok közül a Transelektro Külkereskedelmi Vállalat 160, a Mechanikai Művek 200 ezer forintot aján­lott fel az óvoda építésére, s 100 ezer forintot a fenntartá­si költségek fedezésére. És a lakótelepiek? Nehéz lenne felsorolni, ki mindenki segített még az óvo­da építésénél, könnyebb meg­mondani. kik nem segítettek. Kevés kivételtől eltekintve — a lakótelepen lakók. Pedig az óvoda nagyrészt az ő gyer­mekeiknek készült. A tanács­elnök falugyűlésen ismertette a tervet, sokan föl is szólaltak, ígéretet is tettek, de a jelek szerint mégsem érzik igazán magukénak a községet. Erre az sem magyarázat, hogy 95 szá­zalékuk a fővárosból költö­zött a diósdi lakásokba. Igaz, dolgoznak. De amikor haza­térnek, jobbára már csak az érdekli őket, hogy minden le­gyen az ABC-ben, legyen park. villany, járda, út, sportolási lehetőség, csak ez ne kerüljön külön munkájukba. Egy diósdi nyugdíjas pana­szolta; — Mi, a régi diósdiak szí­vesen dolgoztunk és dolgo­zunk jelenleg is a közösségért, mert fontosnak tartjuk, hogy a lakóhelyünket szebbé te­gyük. Nemrégen, amikor pél­dául a hetvenes út és az If­júsági út közötti részen fákat ültettünk, a lakótelepiek közül sokan az ablakokban könyö­kölve nézték a munkánkat, a fiatalemberek pedig, akik ko­csit mostak, megmosolyogtak bennünket. Pedig a régi tele­pülés fejlesztésére nem jut ennyi pénz... Jövőre hatmillió — A községi tanács két és fél millió forint hitelt vett fel az idén — mondja Hermann Ferenc. — Az MGM-mel kö­zösen teremtjük meg a föld­gázellátás alapjait. Még csak a kezdet kezdeténél tartunk, jö­vőre épül meg a gerincveze­ték a községig. Apró pénzügyi tétel, de nagy szolgálat a lakosságnak: bő­vítették a ZÖLDÉRT-bolt rak­tárát. Ezt megelőzően kevés árut tudtak tárolni, ezért gya­kori volt a sorbanállás. s a vá­laszték sem volt kielégítő. A raktárbővítés előnye az is. hogy a takarmány és a táp. amelvek keresett cikkek, a zöldségtől és gyümölcstől el­különítve tárolhatók. S még három kisebb, de na­gyon fontos beruházás: az *dén Patyolat-fiókot létesítettek Diósdon: széles körű társa­dalmi összefogással felúiftot- ták a temetői ravatalozót és hatvan urna elhelyezésére al­kalmas kolumbáriumot épí­tettek. Valamit ismerjünk meg a 'övő évi tervekből is: — Most folynak az előkészü­letek az MGM 72 munkásla­kásának a felépítésére. Jövő­re kezdődhet a közművesítés — mondja a tanácselnök. — Dolgoznak a kettes számú la­kótelep csatornázási tanul­mánytervén, ennek költségei !s szereoelnek a jövő évi terv­ben. Mint említettem, részt veszünk a regionális vízmű építésében. A tervek szerint a községen halad át az a ge­rincvezeték, amely Törökbá­lintot is ellátja vízzel. Köz­ségünkben a jövő évi feladat egy ezer köbméteres víztáro­zó építése. — Folytatjuk a közvilágítás kiépítését, korszerűsítését, többek között olyan lakóterü­letek villamosítását tervez­zük, ahol családi házak van­nak. Az ezzel kapcsolatos munkák a jövő évi keretből 660 ezier forintot kötnek le. Útépítés is szerepel a terve­inkben. Naponta halljuk a hétvégi házak tulajdonosai­tól: villany, víz, út kellene. De amíg a belterületen is vannak rossz minőségű földutak, ad­dig ide kevesebb jut. Mindent egybevetve, a jövő évi fejlesz­tési tervünk hatmillió forint. — A további évek tervei? — Vannak konkrét elkép­zelések és vannak óhajok. A körvonalazódott tervek közé tartozik,az, hogy folytatjuk a jövőre megkezdett mun­kákat. Az óhaj: szeretnénk három éven belül egy 12 tan­termes új iskolát és negyven- személyes bölcsődét építeni. Hatos Erzsébet Fák — földlabdával A Fővárosi Kertészeti Vállalat tahltótfalui faiskolájában fa- átültetés folyik. Naponta 60—70 darab facsemetét szállítanak el földlabdával más területre. Halmágyi Péter felvétele Milliónyi jégkristály Hazánk egyik természeti érdekessége a Telkibánya ha­tárában levő jeges barlang, amelynek boltozatát és szik­lafalait most milliónyi jég­kristály borítja. A hőmérsék­letingadozás okozta páráso- dás, valamint a felszínről le­szivárgó csapadék valóságos jégpáncéllal vonja be a szik­lafalakat Az öt méter széles és mint­egy húsz méter hosszú jeges barlangot az erdő- és fafel­dolgozó gazdaság csemeték tárolására használja. GOMBO PÁL: (^óii tört obi bobtól Naptár Megkaptam az új év új naptárát. Szép ne­ve lesz az esztendőnek, helyesebben szép száma: 1978. A naptár pláne esztétikus, lese írom, hogy milyen, nehogy elirigyeljék tőlem. Tehát minden jó lenne ez ügyben, ha nem volnék olyan átkozottan aktív természetű. Így azonban leküzdhetetlen ingert éreztem, hogy felszenteljem a naptárt, hogy valamit beleírjak és ezzel mintegy jelképesen maga­mévá avassam. Hosszan gondolkoztam, hogy igen, de mit? Nyilván valamiféle teendőt kellene megjelölnöm, ámde ki lát előre több heti távolságba, lehet, hogy valamit, ami most nyomja a lelkemet, addig elvégzek és fordítva, az is lehet, hogy az év elején ugyan­az lesz a legsürgősebb, ami most is az, de végrehajtásához nincs lelki erőm. Egyszóval: mit, ami aktuális lesz és fon­tos? Megtaláltam. A tőlem telhető legszebb be­tűkkel odaírtam mindjárt az elejére: Élni! (Egész évben.) A bürokrácia alkonya Ma virágzik. Ez abból is kiderül, hogy szüntelenül küzdünk ellene. Főként rende­letekkel és utasításokkal. Rendelet szabályozza például, hogyan kell gyorsan és bürokráciamentesen intézni az állampolgárok ügyeit, ha mégsem,tennének úgy, akkor hol és hogyan lehet panaszt ten­ni, ezen panaszokra hol, hogyan és mikor kell érdembeli választ adni és amennyiben a válasz mégsem lenne érdembeli, avagy kielé­gítő, akkor ez ellen hol, meddig és hogyan lehet folyamodással élni, amely esetben ki, miképp és meddig és mit... egyszóval ren­dezve van. Namármost: az elmélet, amely tudomá­nyosan igaz, azt tanítja nekünk, hogy a bü­rokrácia csakis az állam létének folyomá­nya, amely, persze, mint tudjuk, ez idáig és még sokáig szükséges, mert külső és belső feladatai nélkülözhetetlenek, sőt. Igenám, de a hivatkozott elmélet azt is tanítja, hogy egyszer majd mégis az állam elhal. Mármost én elgondolkoztam azon, ho­gyan fog elhalni. És rájöttem. Nem hal el könnyen, mert az utolsó pillanatig a bürok­rácia törni fogja magát, hogy ő fontos le­gyen, és főként legyen, mert még olyan író­asztalt — pláne nagyot — én nem láttam, amely önmagát nem szaporítani, hanem meg­szüntetni akarná. Amiből vaslogikával követ­kezik, hogy az utolsó pillanatig rendelkezé­sek kerülnek majd kiadásra. Igenám. de mi­ről, amikor az addigra helyünket elfoglaló okos nemzedék már mindent ésszerűen és természetesen intéz majd? Nos, ismétlem, rájöttem. Az utolsó rende­let egy addig nem szabályozott tárgyban így fog hangzani: — Különbeni 1—10 hónapig tartó fejcsó- válás terhe mellett szigorúan tilos az állam­polgároknak elefántot uborkásüvegben tar­tani! Új adót követelek! És, ha már a szabályosnál tartunk: ma még kell, nagyon kell. Sőt. eggyel több kel­lene. Nevezetesen egy adóval. Azt javaslom, hogy vessenek ki szóadót! Igen, jól olvasták: szóadót! Ez lenne hi­vatva korlátozni a felesleges szavaknak azt az özönét, amellyel legdrágább javunkat: időnket rabolják, immár — megtorló intéz­kedés híján — tömegesen. Bizonyítani alig­ha kell, milyen értékes dolog az időnk, hi­szen azt fordíthatjuk csupán munkára, mű­velődésre, pihenésre, családi tevékenységre. És akkor X. Y. — helyesbítek, X és Y, és még sokan mások a felesleges, semmitmondó szavak özönével mossák el, rabolják meg időnket. Ügy gondolom, mégis fokozatosságot kel­lene tartani. A magán szóvétkesek egyelőre mentességet élveznének. (Különös tekintettel a nők kíméletére.) De a nyilvános szóval rab­lók — kivált kollégáim: újságírók, rádiósok, tévések, még inkább irodalmárok, leginkább előadók — központi figyelés alapján egye­nes adóval sújtassanak! Egy példával bemutatnám, hogyan kép­zelem. Megszólal a rádióban a bejelentett hang és azt mondja: „ ...... — Mint ismeretes, dolgozóink, sőt, a kis­korú gyermekek és a már megérdemelt nyug­díjukat élvező öregek számára is, egyszóval társadalmunk minden tagja számára egyike a legfontosabb kérdéseknek egészségük vé­delme, megőrzése, ápolása. Ma különösen időszerűnek tűnik a célszerű téli öltözködés­ről tanácsokat adni. Ezen bevezetést az Adóhivatal Lehallgató Szolgálata a „téli öltözködés” konkrét kife­jezésig terjedően szóadóval sújtja. Igaz, a közönségtől elrabolt idő közvetlen visszatérítésére nincsen mód, ám a szóadó nyújtotta jövedelméből évente 6825 kétszobás lakást építhetnénk. Bólban Szóadóval ugyan nem sújtható, ám általá­nos felszisszenéssel igen a magyar ragozás el- szegényesítése a pidgin-englisch fokáig. Igen röviden meg lehet fogalmazni a tényt: min­den rag (és utószó) kiveszőben van immár kettő kivételével. Ezek pedig: a naggyá nőtt Ban(ben) és Ból(ből). Merthogy azelőtt termeltünk vasat, acélt gépet, többet, vagy kevesebbet. Ma ezzel szemben „Nőtt a termelésünk vasból, acél­ból és gépből”. Továbbá: „Behozatalunk fej­lődést mutat narancsból, kesudióból és far­mernadrágból”. Valaha, nem is olyan régen, még jobban takarékoskodtunk, a lakosság több áruhoz jutott, nagyobb választékhoz és ez jó volt a számára. Ma: „Előrehaladtunk a takarékos­ságban, a lakosság áruellátásában, a válasz­ték növelésében és ezáltal a lakosság szük­ségletei kielégítésében”. Továbbá: „Kellő mennyiség áll rendelkezésre könyvekben színházi előadásokban, tervteljesítésben, rak­tározásban, exportból és importból, zabbar és hüvelyesekben, üdítő italokból és kultúr- házakból”. Igen kiváló személyek, igazgatók és mi. niszterhelyettesek, főtitkárok és főmunka­társak beszélnek így. Talán, mert ez olyat hivatalosan szürke, szerény, és kevesebb var benne holmi szenzacionálásból, annál inkábi gazdag felsorolásban. S ha Igen kiválóak fo­galmaznak így, hogy is ne utánoznák őke' az aligazgatók, főosztály- és osztályvezetők közönséges munkatársak és propagandafő­nökök, utcán megszólított nyilatkozók?! Mármost mi a teendő? Szólaljon meg Lő- rincze, Bencédy? Ök persze, szépen és gaz­dag ragkinccsel fognak beszélni, ám hivata­li tekintélyük kisebb, megnyilvánulásaik szaporasága kevesebb, mint a Bólban—ból (ban) példaadóké. Tehát...? Van egy javaslatom: miként a szemorvos­nál a betűtábla, úgy lógjon minden hivatali falon egy rag- és névutótáblázát. Legyen benne persze a gyanántból is, és ne mutatkoz. zék hiájiy hoz-ban sem. Megoldás gyanánt ez talán Sfedményt hoz. I i

Next

/
Thumbnails
Contents