Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-14 / 293. szám
ltn. DECEMBER 14., SZERDA xsUriap Heti jogi tanácsok • Két árvaellátásra jogosult gyermek esetén az özvegyi nyugdíj jár. A minap felkeresett bennünket egyik fiatal olvasónk. Panaszolta, hogy miután anyjuk ideiglenes özvegyi nyugdíját ez év novemberében már nem folyósították — letelt ugyanis az egy év —, azzal a bejelentéssel fordultak — állítása szerint — a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, hogy az állandó özvegyi nyugdíjat, valamint a most esedékes árvaellátást is folyósítsák. Apjuk, aki 1976. novemberében halt meg, még nem érte ej a nyugdíjkorhatárt, sem' rokkantsági, sem baleseti nyugdíjas nem volt. Anyjuk is fiatal, nincs még 55 éves, tehát nem érte el az özvegyi nyugdíjra jogosító életkort és teljesen munkaképes. Két fiúgyermek eltartásáról kell azonban az özvegy anyának gondoskodnia, és mivel mindkét gyermek, árvaellátásra jogosult, úgy gondolják ezen az alapon megilleti az özvegyet az állandó özvegyi nyugdíj is. A család nagyobbik gyermeke felsőfokú tanintézet nappali tagozatán tanul és így árvaellátásban részesül. A másik gyermek, aki bennünket felkeresett, apja halála előtt már előfelvételt nyert az egyetemre, és az apja halálakor — az egyetemi felvételre tekintettel — katonai szolgálatát töltötte. így az apa halálakor tulajdonképpen nem volt két, hanem csak egy árvaellátásra jogosult gyermek. Amikor olvasónk leszerelt a katonaságtól, kérte az árvaellátást, amit ez év novemberétől meg is kap. A kisebbik fiú dolga Is rendeződött tehát, az anyáé azonban nem, mert őt úgy tekintik — a fiú elmondása szerint — mint aki egy gyermek után nem jogosult állandó özvegyi nyugdíjra. így az ideiglenes özvegyi nyugdíj egyéves lejárta óta nem kap semmit, még határozatot sem, hogy kérelme ezért, vagy azért nem teljesíthető. Holott közben változott a helyezete, mert a másik — a kisebbik -fia is megkezdte a felsőfokú tanintézet nappali tagozatán tanulmányait. Azt kérdezi tehát olvasónk, miért nem kaphat édesanyja állandó özvegyi nyugdijat. Amennyiben olvasónk nem előfelvételivel kerül az egyetemre, akkor most nem lenne probléma, mert az apa halálakor két árvaellátásra jogosult gyermek lett volna a családban, és az anya ez év novemberétől már az állandó özvegyi nyugdíjra lenne jogosult. Tehát.a katonai szolgálati idő. illetve az előfelvételi miatt letöltendő rövidített katonai szolgálati idő következtében állott elő ez a mindenképpen sajnálatos, de egyben sérelmes helyzet. Véleményünk szerint emiatt azonban hátrányt nem szenvedhet az özvegy anya, és a jogszabály alkotóinak sem lehetett ilyen szándéka. A törvény, igaz, kimondja, hogy ismét érvénybe lép az özvegyi nyugdíjra jogosultsága annak, akinek az nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha a jogosító feltételek valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 éven belül bekövetkezik. A most idézett jogszabály azonban ebben az esetben nem alkalmazható, mert nem egy állapot megszűnéséről van szó, hanem egy eddig fel sem vetődött, állandó özvegyi nyugdíj iránti igényra!. Mert ha történetesen a fiatal olvasónk még apja halálakor nem érettségizett volna akár azért, mert osztályt ismétel, akkor szintén nem lenne probléma és az elóbb idézett érvénybe lépő jogszabály alapján még akkor is megkapná az anya az állandó özvegyi nyugdíjat (legfeljebb a gyermek 25 éves koráig), ha történetesen az évfo- lyamismétlés után még egy évet dolgozik, és úgy veszik fel az egyetemre, vagy közben tölti le az előírt katonai szolgálatot. Most, hogy a gyermek időben elvégezte a középiskolát és olyan szerencsés volt, hogy felvették az egyetemre — miközben más jogszabályok alapján állampolgári kötelességének Is eleget tett —, most az anya elesne ezért hosszú évekre az állandó özvegyi nyugdíjtól? Nem hisszük, hogy ilyen esetben ez lett volna a törvényhozói cél. Pedig — úgy gondoljuk — nem kell külön hangsúlyozni, hogy ebben a helyzetben — két egyetemista fiú mellett — milyen nagy szüksége van a családnak minden fillérre. Véleményünk az, hogy olvasónk árvaellátásra jogosultságának érvénybelépésével, az anyának az állandó özvegyi nyugdíjra is megnyílik az igénye. Azt tanácsoljuk, adjanak be kérelmet a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához, kérjék az állandó özvegyi nyugdíjra való jogosultság megállapítását, mert lehetséges, nem volt legutóbbi kérelmük egyértelmű, nem történt meg a teljes és helyes tényállás közlése, illetve felderítőTíz nap rendeletéiből Az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusainak munkaidejét szabályozó hatályos rendelkezést a Művelődésügyi Közlöny december 2-án megjelent 23. száma tartalmazza. A bankszámla szerződések alapján, bejelentési kötelezettség alá eső szerződések értékhatárának módosításáról az Állami Fejlesztési Bank 501/1977. szám alatt tájékoztatót adott ki, amelyet a Pénzügyi Közlöny 31. számában találnak meg az érdeklődők. A kezdő kisiparosok és magánkereskedők járulékfizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről a Társadalombiztosítási Közlöny 10. száma tartalmaz fontd6 közleményt. Ugyanitt a nyugdíj ügyviteli eljárási utasítás módosításáról jelent meg a Tb. Főigazgatóság utasítása. A kutató intézeti dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 2/1974. (II. 17.) Mü. M. sz. rendelet a 16/1977. (XII. 1.) Mü. M. rendelet módosította, amely a Magyar Közlöny 87. számában jelent meg. A költségvetésből gazdálkodó egyes Intézmények alkalmazottainak bérezéséről is ugyanitt jelent meg a munkaügyi miniszter 17/1977. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelete, valamint a takarékszövetkezeti dolgozók munkabéréről szóló 22/1974. (VIII. 10.) Mü. M.—PM. számú együttes rendelet módosításáról kiadott 18/1977. (XII. 1.) Mü. M.—PM. sz. rendelkezés. Ikis helyen elfér. luft teuesTtményű. I uüaoicj az IMPORTALtCSOL mmam. H ÁRA= 1150 Ff OTP-hitel. CffiH aKERAVlUftálkaphatá VIDÉKRE UTÁNVÉTTEL SZÁLLÍT: 11053 ßp. V. Kossuth Lajos u 2. | se. Az illetékeseknek az esetből le keli vorrná a lconzekven- | oiát és orvosolná kell a sérelmet • Mikor módosíthatja egyoldalúan a vállalat a munkaszerződési? A vállalat és a dolgozó a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Nem érinti ez a rendelkezés a vállalatnak azt a jogát, hogy a dolgozó személyi alapbérét egyoldalúan megváltoztassa, feltéve, ha a bérrendszer vagy a bérforma ott megváltozott. Elég sok vita adódik dolgozó és munkáltató között, mert nézeteltérés támad amiatt, hogy a dolgozót egyik munkahelyről a másikra önhatalmúlag áthelyezik, mondván, ez nem áthelyezés, hanem csupán átirányítás. Mondanunk sem kell, nem az dönti el a munkaszerződés módosítását, hogy a vállalat minek minősíti a dolgozó más munkahelyre való kerülését, hanem a Munka Törvénykönyve az irányadó. E szerint más munkahelyre, telephelyre, vagy más munkakörbe csak a dolgozó beleegyezésével történhet meg a vállalat intézkedése, még akkor is, ha a vállalat azt „átirányításának minősíti. Természetesen ez nem érinti a munkáltatónak azt a jogát, hogy a dolgozót azonos telephelyen (intézeten) belül és munkakörön belül, változatlan személyi alapbérrel más munkahelyre ossza be indokolt esetben, ami azonban beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel, reá aránytalan sérelemmel nem járhat, és nem sértheti eredeti munkaköre szerinti munkabéréhez való jogát Ha a dolgozót változó munkahelyre alkalmazták, akkor a munkáltató bármelyik telephelyén, illetve munkahelyén foglalkoztathatja a dolgozó hozzájárulása nélkül is. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései A szakszervezet jogáról Példátlan események játszódtak le egy mezőgazdasági termelőszövetkezet közgyűlésén. Az egyik ágazatvezető, akit korábban fegyelmileg többször megbüntettek, szembekerült a vezetőséggel, mert az elnök nem volt hajlandó a tanácsait megfogadni. Ezért « tagokat a vezetőség ellen igyekezett hangolni, az elnököt pedig megfenyegette: — Ha nem tanúsít megfelelő magatartást, az a bukásához fog vezetni, s ezt én is elősegíthetem. Néhány nap múlva beosztásáról lemondott, majd engedély nélkül egyhónapos szabadságra ment. Ilyen előzmények után összeült a szövetkezet zárszámadó közgyűlése. Ezen a volt ágazatvezető felszólalásra készült, s beszédét magnetofonra vette föl, azt több tagnak lejátszotta, hogy maga mellé állítsa, őket, majd a készüléket a közgyűlésre magával víve, beszélni kezdett. Ebben a vezetőséget, egyebek között, kétszínű, jellemtelen magatartással vádolta, a párt- titkár tekintélyét demagóg módon lejáratni igyekezett. Végül ilyeneket mondott: — Az ellenem alkalmazott módszereket az aljas indokból elkövetett emberölési kísérletnek nevezhetjük. Ezekután a vezetőség részben a jogtalanul kivett szabadság, részben a közgyűlésen a vezetőséggel kapcsolatban elmondott beszéde miatt fegyelmileg elbocsátották és a tagok sorából kizárták. A határozat hatályon kívül helyezéséért indított perében az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a keresetet elutasítva, a fegyelmi büntetést helyben hagyta. A döntés iránymutatóul szolgáló indokolása a következőket mondta ki: — Fegyelmi vétséget követ el a tsz-tag, ha kötelezettségét vétkesen megszegi, vagy taghoz nem méltó magatartást tanúsít. A kötelezettségek vétkes megszegése a közös munkával, a tsz szervezetszerű működésével, a termelőszövetkezet belső rendjével összefüggő, szándékos vagy gondatlan megsértésekből adódhat. A szocialista erkölcs normái szerint a tagoknak a munkahelyen úgy kell élniük és tevékenykedniük, hogy a feladatok megoldását elősegítsék. A szocialista munkaerkölcs, a munkatársakkal szemben tanúsított meg nem engedhető magatartást tiltja. A munkafegyelmi kötelezettségek, az erkölcsi normák által megszabott és a tagsági viszonnyal összefüggésben lévő kötelezettségekre is kiterjednek. A szocialista munkaerkölcs parancsoló szabályainak megszegése — egyéb feltételek fennállása esetén — egyben fegyelmi vétséget is jelent. — A volt ágazatvezető felszólalásában, a munkaerkölcs által is megszabott normának megszegésével, fegyelmi vétséget valósított meg, mert beszédét nem a jóindulatú seglteni- akarás jellemezte, hanem egyértelműen bomlasztó, tudatosan vezetőségellenes célzat, ami lényegesen több, mint a csak sértő hangnem. Ezt az sem enyhíti, hogy szerinte a bírálatra személyes sérelme indította. Általános szabály, hogy a jogokat — és így a bírálat jogát is — társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és mások személyéhez fűződő jogokat nem sérthet meg. Ezért a bírálatot gyakorló személy kötelessége — és ez a volt ágazatvezetőtől egyetemi képzettségénél fogva joggal elvárható volt —, hogy gondatlanul, vagy éppen szándékosan ne terjesszen olyan feltételezéseket, amelyeknek valóságáról nem győződött meg és ne olyan hangnemet használjon, ami munkatársai — ebben az esetben a vezetőség — tevékenységével és magatartásával kapcsolatban a tagság rosszallását válthatja ki. — A bírálat, ha rossz szándékú, romboló, destruktiv volta megállapítható, fegyelmi vétségnek minősül. A volt ágazatvezető ezt elkövette, ezért a tsz vezetősége jogosan vonta fegyelmileg felelősségre és sújtotta a legsúlyosabb büntetéssel. Figyelembe kell venni, hogy olyan beosztású dolgozó volt, akinek magatartásával példát kellett volna mutatnia. Cselekményével a legsúlyosabb fegyelmi büntetés áll arányban, mert magatartása nem teszi méltóvá a termelő- szövetkezet kollektívájában való további részvételre, és ezzel tagsági viszonyának fenntartására is méltatlanná vált A romboló bírálatról Egy szakközépiskola szak- szervezeti titkára a pedagógus- szakszervezet területi döntő- bizottságához fordult és annak megállapítását kérte, hogy az iskola dolgozóinak, a vonatkozó rendelet értelmében, az ebédért 10,30 forint helyett 6,60 forintot kelljen fizetniük. A ....................—— ..........PE ST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ Vásároljon süteményt az ünnepekre A PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT BÁRMELYIK EGYSÉGÉBEN, ÜZLETÉBEN reklámáron! MAKOS BEIGLI 1/2 kg 26 Ft DIOS BEIGLI 1/2 kg 23 Ft SOS TEASUTEMÉNY 1/2 kg 20 Ft ÉDES TEASUTEMÉNY 1/2 kg 23 Ft bizottság a kérelemnek helyt adott. A határozat megváltoztatásáért az iskola képviseletében az igazgató pert indított. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte, m pert megszüntette és elrendelte az iratoknak a megyei tanács vb művelődési osztályához való áttételét. A döntés Indokolásában a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő jogok és érdekek védelmével, valamint ezek érvényesítésével összefüggésben a szakszervezeteket széles jogkör illeti meg. A szakszervezeti szervek fellépését a dolgozók érdekében a Munka Törvénykönyvének több rendelkezése szabályozza. E törvény értelmében a szak- szervezet vállalati szervének a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat sértő munkaadói intézkedéssel szemben joga van kifogást emelni. A szakszervezet a dolgozót, az élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben, a bíróságok, más ható- ságok és egyéb szervek előtt képviselheti. A munkaviszonyt érintő kérdésekben a dolgozók érdekében — nevében és helyette — külön meghatalmazás nélkül is eljárhat. A szakszervezet kifogásolási jogáról a törvény úgy rendelkezik, hogy ha a helytelenített Intézkedés a vállalat egész kollektíváját, illetve a dolgozók csoportját érinti, a kifogást a vállalat felügyeleti szerve és a szakszervezet felettes szerve bírálja el. Ha pedig a kifogásolt Intézkedés egyedi esetre vonatkozik, azt a munkaügyi bíróság dönti el. — A kifogás érdemi elbírálására — minthogy az egész Intézményi kollektívát érintette — a munkaügyi vitákat eldöntő szerveknek nem volt hatáskörük. A munkaügyi döntő- bizottságnak tehát meg kellett volna állapítania, hogy az ügyben nincs hatásköre és az iratokat az illetékes szervhez kellett volna áttennie. A munkaügyi szervek annál is inkább tévesen bírálták el az ügyet, mert minisztériumi állásfoglalás az igazgató mérlegelési körébe utalja annak eldöntését, hogy — a szükséges feltételek fennállása esetén — az intézmény do!sm-ól részesülhetnek-e étkeztetésben.