Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-14 / 293. szám
~</fíd,U> 1977. DECEMBER 14., SZERDA Rekonstrukció — jó előkészítéssel Kétszázmillió a kistarcsai fésűs fonó gyárnak Ellentmondásos üzem a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyára. Néhány üzemrészben napjaink legkorszerűbb berendezéseit üzemeltetik, ugyanakkor náluk található az iparág legelavultabb gépparkja is. — Már nem sokáig — mondja dr. Takács Éva igazgató és vastag dossziét szed elő. — Rekonstrukcióra készülünk, melynek során szinte valamennyi régi gépünket kicseréljük. Az elsők megérkezését a napokban várjuk. Hálóterv alapján — Tehát felkészültek a fogadásukra? — A textiliparban is jelentősnek számít a gyárunkban megkezdett mintegy kétszázmillió forint értékű nagyberuházás. Sikeres lebonyolítása nem is lehetséges megfelelő előkészítés nélküL Ehhez Igénybe vettük a Könnyűipari Szervező Intézetet is, mind a tervezők, mind pedig a kivitelezők hálótervi ütemezés alapján dolgoznak. Lényegesnek tartottuk, hogy az ütemterv szerint elkészüljünk az idei tennivalókkal, a határidő- csúszás további, jövő évi munkánkat hátráltatta volna. A tervezett kétszázmillió forint legnagyobb részéből gépeket, berendezéseket vásárolnak, de ez meg is nehezíti a kistarcsaiak dolgát. A meglevő üzemrészeket kellett átépíteniük, egyszóval alkalmassá tenni a korszerű technika befogadására. — Az új fésülőüzemet a jelenlegi cémázó helyén alakítjuk ki — veszi át a szót Laczo- nyi László, a gyár főmérnöke —, a cémázó gépeket pedig a kártoló- és fésülőterembe helyezzük át. Már felparkettáz- ták a merinó fonodában az odakerülő három cheviot gyű- rűsfonógép helyét, s ugyanott a kábelcsatorna hálózatot is felszerelték. A jelenlegi cheviot fonodánk egyik termébe kerül a színkeverő üzem — ide már áthelyeztük a meglevő két korszerű NSC színkeverő gépegységet, s a két új berendezés helye is kész —, a másikba pedig az előfonó rendszer. Az időjárástól függően, előreláthatólag február végén szereljük le a kártoló- és fésülőgépeket, a folyamatos fonaltermelést vásárolt fésűsszaiaggal oldjuk meg. Több merinófonal A beruházás megkezdését alapos műszaki-technológiai munka is megelőzte. Ennek során próbafésülésekre és próbafonásokra került sor, s az új gépek megrendelését megelőzően is körültekintően vizsgálódtak, keresték a legjobb lehetőségeket. — Mit vár a gyár vezetése a nagyberuházástól? — kérdezzük a főmérnököt. — Százharmincnyolcmillió forint hitelt kapunk a rekonstrukcióhoz, hitelkérelmünk alapját az import alapanyag megtakarítás képezi. Közérthetőbben megfogalmazva: új fésülőüzemünk évente 1240 tonna fonal feldolgozására képes majd, s ebből 800 tonna magyar gyapjú lesz, A hazai alapanyag köztudottan nehezen nyújtható, erősen takar- mányos, sok benne a rövid elemi szál. S mivel nem szívesen munkálják meg a magyar fonógyárak, népgazdasági érdeket elégítünk ki. Azáltal, pedig, hogy jelentősen, mintegy 560 tonnával növekszik is éves fonalkibocsátásunk, hozzájárulunk a jelenlegi fonalimport csökkentéséhez, melyre a feldolgozó vállalatok kényszerülnek. Nemcsak a fésülőüziem újul meg a rekonstrukció által, hanem a gyár cheviot fonodája is. Terveik szerint évente 600 tonna fonal készítésére válik alkalmassá, s ez a mennyiség 266 tonnával több, mint ameny- hyi a mostani kapacitásunk. A nagyberuházással szoros ösz- szefüggésben természetesen jelentős munka- és üzemszervezést is végrehaHanak. Ennek során mintegy száz tonnával növekszik a gyárban készített merinófonal: lerövidítik és megkönnyítik az anyagmozgatás útját; változtatják a meglevő technológiai sorrendet. A kollektíva segítségével Amellett, hogy a nagyberuházástól elsősorban a termelékenység nagyarányú növekedését várják, az emberekről, a gépeket, a berendezéseket kezelőkről sem feledkeznek meg. Nemcsak kulturált munkakörülményeket teremtenek, hanem új raktárakat is építenek, s felújítják többek között a teljes csatornahálózatot is. Mintegy hat és fél millió forint költséggel új, százszemélyes óvoda építését is tervbevették. A gyermekintézmény elkészülte valószínűleg a munkaerő- helyzetre is kedvezően hat. — Nem lesz könnyű a rekonstrukciós munkák közben lényegében ugyanannyit termelni, mint idén — mondja a gyár igazgatója. — Ez csak akkor lehetséges, ha dolgozóink megértik az átmeneti nehézségeket, a rosszabb körülményeket. Tehát, ha segítik a műszaki-gazdasági vezetést, — Mit tettünk ennek érdekében? Már a beruházás előkészítő szakaszába bevontuk munkásainkat is. A szeptemberben összehívott úgynevezett rekostrukció-indító értekezletre az üzemrészekből is meghívtunk fonókat, fésülőket, cér- názókat, színezőket és jó néhány szocialista brigádvezetőt. Ezen a tanácskozáson nemcsak ismertettük elképzeléseinket, s azt, hogy mit várunk a közösségtől, hanem javaslatokat is kértünk, és kérdéseket tehettek fel a beruházással kapcsolatban. Később, szélesebb körben, a termelési tanácskozásokon is napirendre került a rekonstrukció. Mozgalmi szerveink pedig saját fórumaikat használták fel a tájékoztatásra. Már most, az előkészítés során is tapasztalhattuk, dolgozóink segítőkészségét és türelmét, s bizonyára így lesz ez jövőre is. Együttes munkával A siker természetesen nemcsak a kistarcsaiak jó szándékán múlik. A gyár saját építőbrigádján kívül közreműködik a kivitelezésben több külső vállalat is, mint a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat, a Villanyszerelő Vállalat, a Prosperitás Építőipari Szövetkezet. Csak valamennyiük együttes munkája, igyekezete eredményezheti, hogy 1979. június 30-ra, terv szerint, befejeződhessék a teljes nagyrekonstrukció. Dodó Györgyi A TIT országos elnökségének ülése Kedden ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnöksége. A tanácskozáson részt vett Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes. Ortutay Gyula akadémikus megnyitója után Jeney Jenő főtitkárhelyettes ismertette a küldöttgyűlési rendezvénysorozat tapasztalatait, majd Ku- rttcz Imre, a TIT főtitkára körvonalazta a társulat jövő évi fő feladatait és az országos vezető testületek munkatervét. Megállapította, hogy növelni kell az ismeretterjesztés politikai, ideológiai és szakmai színvonalát, hatékonyságát. Meg kell szervezni az előadói munka ellenőrzését Ezek révén és a tematikák folyamatos korszerűsítésével el kell érni, hogy az ismeretterjesztés jobban kötődjék a fejlett szocializmus építésének gyakorlatához. Köpeczi Béla akadémikus, a TIT alelnöke A szocializmus építésének néhány elméleti problémája a nemzetközi ideológiai viták tükrében címmel tartott tájékoztatót. A TIT országos elnökségi ülés Ortutay Gyula elnöki zárszavával fejeződött be. A párthatározat nyomán Értés és cselekvés Az MSZMP Központi Bizottsága és az idei év gazdasági mérlegét megvonva — mint ismeretes — döntött az 1978-as esztendő tennivalóiról. Most mégsem erről az időszerű állásfoglalásról, hanem a Központi Bizottság ezt megelőző, október 20-i tanácskozásán elfogadott dokumentumról lesz szó. A hosszútávú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének másfél hónapja jóváhagyott irányelvei ugyanis a fejlett szocialista társadalom felépítésének korszakos időszakára szólnak, s egyben kulcsot adnak mai helyzetünk és aktuális tennivalóink megértéséhez is. Kiinduló példánk az idei esztendő. Lendületes ipari termelésnövekedés, kiugróan magas mezőgazdasági eredmények. A nemzeti jövedelem mintegy 8 százalékos növekedése az utóbbi esztendők rekordja. A leglényegesebb — az ötéves terv homlokterében álló — feladat mégis megoldatlan maradt: a népgazdaság egyensúlyi helyzete mind a tervezettnél, mind a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult. Nincs szerencsénk? Rosszul jött ki a lépés? Ismernünk, értenünk kell, hogy mi történik velünk, körülöttünk! A tőkés világpiaci cserearányok változására ismét ráfizettünk. Mert drágább lett például a kávé, amit vásárolunk és olcsóbb lett a gabona. a hengerelt áru, amit eladunk. (Jövőre szintén 2—3 százalékos cserearányromlásra számíthatunk a tőkés külkereskedelemben. A szocialista külkereskedelemben 1975- től minden évben cserearányromlást szükséges terveznünk, mindaddig, amíg a KGST-árak fokozatosan el nem érik a tőkés világpiaci árszintet.) Ha ráfizetünk a külkereskedelemre, vonuljunk vissza a világpiacról. Ez az egyik kínálkozó megoldás. A teljes visszavonulás persze teljességgel lehetetlen. Jelenleg például 10 millió tonna kőZáróünnepség Budapesten Befejeződött a szovjet—magyar barátsági hét váci rendezvénysorozata Barátsági nagygyűlés, szovjet katonaművészek fergeteges sikert arató műsora, omszki képzőművészek tárlata, a Szovjetunió életét bemutató fotókiállítások, előadások Vácott, Dunakeszin és a váci járás számos településén — érdekes, jelentős színfoltjai és eseményei voltak annak a rendezvénysorozatnak, amelyet a szovjet—magyar barátsági hét alkalmával rendeztek a két városban — Vácott és Dunakeszin — valamint a váci járásban. Egyre jelentősebb szerepet töltenek be a két nép barátságának ápolásában és elmélyítésében az MSZBT-tagcsoportok, amelyeknek száma az utóbbi évek során a két városban és a járásban jelentősen megnövekedett. Tevékenységük sokoldalú, gazdag, változatos, növekszik politikai hatósugaruk. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében összegezte a szovjet— magyar barátsági hét eredményeit Tóth Albert, a váci járási pártbizottság első titkára Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában tegnap délután megrendeztt záróünnepségen, amelyen részt vettek a két város és a járás üzemeinek. szövetkezeteinek dolgozói, diákjai, és az MSZBT- tagcsoportok aktivistái. Az ünnepségen részt vettek: Barát Endre, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint Vác, Dunakeszi és a járás párt- és tanács vezetői. er; <0*. x'*“' . *^| V* ^ . A Dunakeszi MÁV Járműjavító férfikara a színpadon Geleta Pál felvétele Magyar nyelven köszöntötte az egybegyűlteket Fjodor Osz- kolkov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója, aki egyebek között elmondotta, hogy munkatársai számos előadást tartottak a barátsági hét során, képet adva a Szovjetunió életéről, eredményeiről. Egyben lehetőségük nyílt arra is, hogy a két város és a járás életével, mindennapos munkájával megismerkedjenek. Hangsúlyozta: a barátság elmélyítésében nagy jelentősége van a szovjet és a magyar dolgozók személyes kapcsolatainak. Mint arról már beszámoltunk a barátsági hét rendező szervei együttmü’zödési szer. zödést kötöttek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házával és az elmúlt napokban Vác felszabadulásának 33. évfordulóján közösen megrendezett gazdag programsorozattal járultak hozzá a két nép barátságának erősítéséhez. Találkozókon, műsoros estéken, előadásokon, kiállításokon mutatták be a kommunizmust építő ország fejlődését, egyebek közt a Váci Kötöttárugyárban, a fóti Béke Tsz-ben, Püspökhatvanban. Ácsán és Dunakeszin.. A záróünnepség befejezéseként a műsorban a két város és a járás országos hírű művészeti csoportjai léptek fel: a Dunakeszi MÁV Járműjavító férfikara, a nagymarosi szövetkezeti férfikar, a Musica Humana kamarazenekar és a Vox Humana vegyeskar. K. GY. M. olajat használunk fel, s ebből 8 milliót importálunk. És a bauxitot kivéve hasonlóképpen magas az importból származó különböző nyersanyagok aránya is. Nem mondhatunk le a speciális gépek és berendezések behozataláról se. De mindezek ellenére szűkíteni lehetne a külkereskedelem hatókörét, visszafogni, fékezni dinamikus növekedését. Egyetlen lehetőség A másik kínálkozó reagálás, megoldás: kárpótoljuk magunkat a veszteségekért a tett színhelyén, a világpiacon. Eszerint kihasználjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyek számunkra előnyösek és amennyire csak lehet, visszaszorítjuk a kedvezőtlen hatásokat. Az MSZMP XI. kongresszusa egyértelműen emellett az alternatíva mellett döntött, amikor a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését, a benne rejlő tartalékok kiaknázását határozta el. A Központi Bizottság október 20-i ülése pedig körvonalazta a külgazdasági stratégia fő vonalait, a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveit. Iparágként, termékcsoportonként jelezte a fejlesztés fő irányait. Elvetette a fejlesztés mindenre kiterjedő, egyetemes igényét, s a szelektálás, a rangsorolás, a válogatás módszerét alkalmazta, kérte és kéri számon. A kis és közepes országok csak úgy lehetnek verseny- képesek. ha hasonló sorozat- nagyságban gyártják termékeiket, mint a gazdasági nagyhatalmak. A kis ország gazdasági potenciáljával összhangban minél kevesebb terméket gyárt, annál nagyobb Intenzitással vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban. ,,A struktúra fejlesztésével hető el, hogy a" cserearányromlásból származó veszteségeket mérsékeljük, illetve a keletkező hiányt megszüntessük és a társadalmi termelés hatékonysága erőteljesen javuljon — mondotta Németh Károly a Központi Bizottság októberi ülésén — ily módon lehet növelni ugyanis azoknak a termékeknek és tevékenységeknek a volumenét és részarányát, amelyek a rendelkezésre álló munkaerőt és a viszonylag szűkös beruházási forrásokat gazdaságosan hasznosítják. Ennek révén érhetők el olyan exportárak, amelyekben nemcsak a megnövekedett alapanyag- és energiaköltségek térülnek meg, hanem megfelelő mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és az életszínvonal emeléséhez szükséges források bővítéséhez is”. Fokozódó érzékenység A termelési szerkezet korszerűsítése szűkíti a meglevő, hazai gyártmányok választékát, növeli a nemzetközi munkamegosztás szerepét, hatásfokát a magyar népgazdaságban. A nagyfokú specializálódás egyben fokozza az ország világgazdasági érzékenységét, sebezhetőségét. így erőfeszítéseink zsákutcába torkollhatnak, ha a versenyképesség nem párosul gazdasági rugalmassággal, manőverező, alkalmazkodó készséggel, ha az árhullámzások a konjunk- túrás ingadozások a világ- gazdasági megrázkódtatások elől, nem tudunk hajlékonyán, nagyobb veszteségek nélkül kitérni. Ma már tapasztalatból tudjuk, hogy a mind szorosabb együttműködés a KGST-országokkal mérsékelheti, de nem ellensúlyozhatja a tőkés világpiac közvetlen káros hatásait. Bebizonyosodott, hogy a fokozatosan képződő szocialista világpiaci veszteségek ugyancsak versenyképességgel és rugalmassággal ellensúlyozható]«. Gazdaságunk versenyképessége és rugalmassága egyelőre még messze elmarad a követelményektől, ennek sajnálatos bizonyítéka: a termelés, az export szerkezeti korszerűsítése vontatottan halad, elmarad a tervezettől. Döntően ezért alakult kedvezőtlenül a külkereskedelem egyensúlya és ezért romlanak tovább a tőkés cserearányok. Gazdaságunk idei dinamikus fejlődése, a termelékenység rekordnak számító 7,5 százalékos emelkedése azért ellentmondásos, mert egyaránt újratermelte a jót, a korszerűt és a túlhaladottat, az elavultat is. Nem így, másként! Gazdasági helyzetünk nehéz. Aki csak az 1977-es „rekordokat” ismeri, illúziókban él, s várakozásai, igényei indokolatlanul felfokozottak tehetnek. A feladataink elsősorban nem mennyiségileg kifejezhetőek, a minőségi változás pedig mint a múlt és a jelen kritikája nehezen megfogalmazható tapasztalati alapon. Valamikor azt mondhattuk: így, csak egy kicsit jobban. S beértük a szerény, de mindenre kiterjedő és rendszeres fejlődéssel. Most viszont azt kell mondani: Tie így. másként! S az átlagok mögött várjuk, kérjük a vállalatok, a személyek kiugró teljesítményét, vállalkozását, kezdeményezését. Egyensúly, cserearány, szerkezet (vagy struktúra), szelektivitás — e nem éppen közhasználatú fogalmak a vezetésre, az irányításra háruló tennivalókat jeleznek. Ezért érthető módon visszafogott a Központi Bizottság nagy jelentőségű határozatainak propagandája is. A gazdasági reform bevezetése időszakában túlzásba vittük a szabályozók, a mechanizmus sulykolását, és okoltunk belőle, Most inkább mintha a másik véglet, helyzetünk és feladataink szűkkörű, diszkrét kezelésének veszélye kísértené* Érdemi változást napjainkban sem érhetünk el a tömegek tudatos támogatása nélkül, helyzetünkről, újszerű feladatainkról közérthetően kell szólni. Hogy megértéssel találkozzék a profil-, a termék- és az esetenként elkerülhetetlen munkahelyváltozás. Olykor a jelentéktelen átszervezést is égzengés kíséri, mert a változás néhány ember érdekeit sérti. Mi lesz, ha száz, vagy ezer embert csoportosítanak majd át? És esetenként nemcsak a munkahely, a munka változik meg, hanem új szakmát is kell tanulni. A nagyobb műveltség, a több szakma elsajátítása egyébként a gazdasági rugalmasság fontos feltétele. Szélsőségek nélkül Akárhogyan közelítsünk tennivalóinkhoz, a dolgozók széles rétegeit kell cselekvésre sarkallni, jobban beavatni dolgainkba. Két szélsőségtől mindenesetre megkímélhetjük őket: az általánosságoktól és a szakmai részletektől. Az embereket nem az érdekli, hogyan alakul majd a különböző népgazdasági ágak, iparágak aránya, sorsa. Az izgatja őket, mi lesz a vállalatukkal, mi lesz ővelük? És természetesen kíváncsiak arra is, mit tehetnek, a népgazdaság, a vállalat, az üzem és saját sorsuk jobbrafordításáért. A dolgozó kollektívákat, a vezetők, a társadalmi tisztség- viselők tájékoztatják. De ki és hogyan igazítja el a tájékoztatókat? Az ágazati minisztériumok,^ az irányító hatóságok felelősségteljes és bátor döntése többnyire elkerülhetetlen. A Központi Bizottság októberi határozata elvi alapot ad a szükséges kormányzati elhatározásokhoz, intézkedésekhez, a sorok és a rangsorok újrarendezéséhez. A területi pártszervek ugyancsak sokat tehetnek azért, hogy az elvek konkrét tartalommal telítődjenek és szemléletformáló, mozgósító erővé, a cselekvés vezérfonalává váljanak, s a dolgozó kollektívák felismerjék helyzetüket, létfontosságú tennivalóikat. Kovács József
