Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-13 / 292. szám

Befejeződött az országgyűlési ülésszak előkészítése A bizottságok elfogadták a jövő évi terv- és költségvetési javaslatot Az 1978. évi népgazdasági tervet és állami költségvetést a csütörtökön kezdődő or­szággyűlési ülésszaknak elfo­gadásra ajánlják — összegez­ték az országgyűlés állandó bizottságai az elmúlt napok­ban tartott üléseiken. A terv- és költségvetési bizottságnak hétfőn a Parlamentben Bog­nár József elnökletével meg­tartott kibővített ülésén első­ként Pesti László, a szociális és egészségügyi bizottság el­nöke elmondta, hogy az ága­zat gondjait a jövő év már­ciusában újra napirendre tű­zik. Az áttekintést indokolja, hogy az eddigi vitathatatlan eredmények mellett a beruhá­zások jó része vontatottan ha­lad. Verseny V_ Ezt követően Salamon Hu- góné a kulturális bizottság állásfoglalását ismertette, megállapítva: a költségvetés biztosítja a, legszükségesebb fejlesztést, viszont akárcsak más ágazatban, a kulturális­ban is gondot okoz a beruhá­zás. Az ipari bizottság vitájából adódó következtetéseket Vida Miklós tolmácsolta, egyebek között hangsúlyozta, hogy ja­vítani kell a termékforgalma­zási vállalatok munkáján, hogy a gyárak, üzemek anyagellátása javuljon. A mezőgazdasági bizottság véleményét Mateovics József összegezte azzal, hogy a kép­viselők a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal jövő évi tervét, fel­adatait elfogadták. Az építési és közlekedési bi­zottság ülésének vitáját Kiss Jenő tolmácsolta. Megállapí­tották, hogy jelenleg az építő vállalatokat több anyag fel- használására, drága beruházá­sokra ösztönzi az érdekeltségi rendszer, mivel nyereségüket a teljes építési összeg után kapják. A kereskedelmi bizottság összegzéséből Vdvardi Ká- rolyné kiemelte, hogy az ellá­tás jelentős mértékben ja­vult, és jövőre az egyik leg­fontosabb teendő a hús- és tejtermékellátás fehér foltjai­nak megszüntetése. Az igazságügyi és jogügyi bizottság véleményét tolmá­csolva. S. Hegedűs László (Pest megyei, 24. szentendrei választókerület) hangsúlyozta, a tanácsok visszafogott beru­házásával nehéz szívvel ér­tettek egyet, mert a lassuló fejlesztés elsősorban a kisebb településeket érinti. A bizott­ság ezért javasolja, hogy amennyiben a népgazdasági lehetőség megengedi, vizsgál­ják felül a tanácsi beruházá- sökat és pótolják a lemara­dást. A külügyi tevékenységet jól támogatja a jövő évi költség- vetés, hiszen jövőre többek között öt új külképviseletet nyit Magyarország — állapí­totta meg Kelen Béla. Ezt követően a képviselők kérdéseire Madarasi Attila pénzügyi államtitkár vála­szolt. A terv- és költségvetési bi­zottság az 1978. évi népgazda­sági terv- és költségvetési ja­vaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM, 292. SZÄM Ára 80 fillér 1977. DECEMBER 13., KEDD Magyar­csehszlovák gazdasági tárgyalások Napirenden a nagymarosi vízlépcsőrendszer is Lázár György fogadta Rudolf Rohliceket Szekér Gyula és Rudolf Rohlicek miniszterelnök-he­lyettesek, a magyar—cseh­szlovák gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési vegyes bizottság társelnökei hétfőn Budapesten tanácskoz­tak, s a tárgyalásokról emlé­keztető okmányt írtak alá. Megvitatták a két ország párt- és kormányküldöttsé­géinek ez év szeptemberi ta­lálkozóján született megálla­podásokból adódó feladatokat. Az elnöki találkozón meg­vitatták a Gabcikovó—Nagy­maros vízlépcsőrendszer épí­tésének előkészületeit, s tudo­másul vették, hogy az illeté­kes magyar és csehszlovák szervek megállapították a víz­lépcső létrehozásának határ­időit. Foglalkoztak azzal a kérdés­sel is, hogy a két ország fo­kozottan együttműködhetne harmadik piacokon. Elhatá­rozták, hogy javaslatokat dol­goznak ki itt is az együttmű­ködés fokozására. Végül megállapodtak az együttműködési vegyes bizott­ság legközelebbi ülésszakának előzetes napirendjében. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hét­főn a Parlamentben fogadta Rudolf Rohliceket. A szívé­lyes, baráti légkörű találko­zón részt vett Szekér Gyula, valamint Barity Miklós, ha­zánk prágai és Václav Mora- vec, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Az első munkanap a kettős bejáratú űrállomáson Kozraovíziós adós - Moszkvai időszámítás szerint élnek a Szaljut-6. asztronautái A két szovjet űrhajós munka kiizben a Szaijut—6 fedélzetén. Vasárnap reggel hat óra után a Szojuz—26 űrhajót összekapcsolták a Szaijut—6 űrállomással. A két szovjet űr­hajós: Jurij Romanyenko al­ezredes. az űrkísérlet parancs­noka és Georgij Grecsko fe­délzeti mérnök, már meg is kezdte a munkát az űrállo­más belsejében. Az összekapcsolás érdekes­sége volt, hogy az űrállomás­nak két bejárata van. Az egyik a megszokott oldalról nyílik. Eddig minden korábbi űrkí-, sérletnél innen hajtották vég­re az átszállást. A másik olda­lon viszont az új bejáratot az űrállomásnak az energiatelep befogadására szolgáló részében képezték ki. Innen éppen úgy be lehet jutni a Szaijut—6 la­kóhelyiségeibe, mint a másik oldalról. A Szojuz—26 erről az oldal­ról közelítette meg az űrállo­mást, itt létesült kapcsolat a két égi jármű között, s innen Új szerződésben újabb szolgáltatásokat ígér a hernádi rendszergazda Tájértekezlet a baromfiprogram kiszélesítésére Az alakulása óta eltelt há­rom év alatt kimagasló ered­ményeket mutatott föl a her­nádi Március 15. Tsz vezeté­sével működő Hunniahibrid Iparszerű Broilertermelési Rendszer. Ma már mintegy háromszáz közös gazdaság te­vékenységét koordinálják a hernádiak. Azonban újabb és újabb termelők jelentkeznek a világpiacon, akikkel szem­ben csak úgy tudunk ver­senyben maradni, ha az eddi­ginél is jobb minőségű csir­kehúst állítunk elő. Erről a hogyan tovább-ról tanácskoz­tak tegnap délelőtt a Budapest Szállóban tartott táj értekez­leten a Dunántúl és Pest me­gye termelői és a tevékenysé­güket segítő vállalatok. Az értekezleten részt vett Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke is. Cserháti Pál. a hernádi tsz elnöke új alapszerződés-terve­zetet terjesztett részvevők elé, mely a< jövőben szorosabb együttműködésre, műsza­ki és technológiai fejlesz­tésre ösztönzi a tangazda­ságokat. Üjabb szolgáltatásokat vezet­nek be, mint például az egy­séges szervizhálózat megte­remtése, az egységes tápössze­tétel kidolgozása, az informá­ciócsere meggyorsítása, az ok­tatás, továbbképzés, értékesí­tés megszervezése. Az új szol­gáltatások igénybe vétele egyébként egyetlen taggazda­ság részére sem kötelező. Szóbeli kiegészítőjében — vagy nevezzük inkább vita­indítónak — elemezte az elnök az eddig elért eredményeket és a megoldásra váró gondo­kat. A Hunniahibrid elsősor­ban annak köszönheti fejlő­dését, hogy nem anyagi ha­szonszerzésre, hanem a tag­gazdaságokban folyó termelés jobb szervezésére fordította a legnagyobb figyelmet 1969- ben 12 millió pecsenyecsirkét értékesítettek, az idén már 75 millió szerepel a tervükben, s most megfelelő alapot te­remtenék ahhoz, hogy két év múlva elérhessék a 100 millió csirke értéke­sítését. A feldolgozó háttér, a saját vágóhíd és kapacitás növe­lésével, valamint a Baromfi- ipari Országos Vállalattal kö­tött szerződés eredményeként kielégítőnek látszik, de sajnos, a keltetőgépeknek mindössze 11 százaléka korszerű, össze­sen 747 Gergely-típusú kelte­tőgép működik még, _ vala­mennyi elavult berendezés. Rossz gépből gyenge minősé­gű csirke kerül ki, mely eleve meghatározhatja a végtermék minőségét. Sok helyen a tar­tás- és takarmányozási tech­nológiát is korszerűsíteni kell. Az elAök külön és többször is hangsúlyozta, hogy csak akkor lehetnek versenyképe­sek termékeik a világpiacon, ha olcsón és jó minőségben termelnek, s ennek érdeké­ben feltárják belső tartalé- kailfat. Pest megyében az országos átlagnál is dinamikusabban fejlődött a csirkehizlalás, amelyre ösztönző hatással volt a hernádi példa. Itt elsősor­ban az épületek rekonstruk­ciója szükséges, amiben szin­tén sokat segít a rendszergaz­da. A Hemádon épülő nagy­tej esi tményű takarmánykeve­rő telep a gazdaság és a Bu­dapest és Pest megyei Gabo­naforgalmai és Malomipari Vállalat közös beruházásaiban készül, s egcsz Pest megyét ellát­ja majd korszerű csirke- táppal. A tájértekezleten részt vevő tsz-vezetők, gazdaságaik zár­számadó közgyűlésének fó­ruma elé terjesztik az új alap­szabályszerződést, s 'azt köve­tően szavaznak elfogadásáról. T. A. L. mentek azután át az űrha­jósok az űrállomásra. A Szojuz—25 októberi kísér­letének az összekapcsolást a másik oldalról kívánták vég­rehajtani, ez azonban, kisebb rendellenességek miatt, nem sikerült. A Szaijut—6 így egy­szerre két űrhajót fogadhat, két űrhajó kikötésére szolgál. Az első munkanapról rövid képsorozatban számolt be a kozmovízió, az űrállomáson működő tévéadó. A két űrhajós az űrállomás központi munka- helyiségében a műszereket el­lenőrizte, összehasonlította a berendezések működését a ná­luk levő előre megadott prog­rammal. A két űrhajós jóked­ve kiváló közérzetről tanúsko­dott. Grecsko, akit a magyar tévénézők nemrég a Fórum szovjet adásában ismerhettek meg, ezúttal is mosolyogva üd­vözölte a közvetítés közönsé­gét. Moszkvai időszámítás szerint élnek a Szaijut—6 űrállomá­son a személyzet tagjai. Az or­vosok javaslatára vezették be ezt a rendszert, mivel ez az űrhajósoknak is jobban meg­felel — a felkészülés idősza­kában életritmusuk ehhez az időszámításhoz alkalmazkodott — és hasznos azért is, mert a földi irányítóközpontban dol­gozók is ezen időszámítás sze­rint élnek. Ennek megfelelően Romanyenko és Grecsko hét­főn reggel, moszkvai idő sze­rint hét órakor, kezdte meg tevékenységét és magyar idő szerint hétfőn este kilenc óra­kor tért pihenőre. KÖZÉLET Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter tegnap Kuvait- ba utazott, majd Indiát keresi fel. A két országban tárgyalá­sokat folytat a gazdasági kap­csolatok fejlesztéséről. Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter vezetésével hazaérkezett az a magyar kül­döttség, amely a KGST közle- . kedési állandó bizottságának Jugoszláviában tartott 53. ülés­szakán vett részt. Dr. Schulthcisz Emil egész­ségügyi miniszter vezetésével tegnap delegáció utazott Moszkvába a KGST egészség- ügyi állandó bizottságnak 5. ülésszakára. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke delegáció élén Svájcba utazott a Nemzet­közi Fizetési Banknak a gazda­sági és pénzügyi kapcsolatok fejlesztésével foglalkozó ta­nácskozására. ség nélküli feldolgozása munkaszüneti napokat nem ismerő helytállással. Kimeríthetetlen tartalé­kok feltárója és hasznosí­tója a szocialista verseny- mozgalom, mért annak nyit tág teret, amit a leg­több ember nemes tulaj­donságként hordoz magá­ban; az alkotókedvnek, a képességek másokhoz mért kibontakoztatásának. So­kakat a verseny, kis közös­ségük elhatározása ébreszt rá arra, hogy több rejlik bennük, mint amit addig nyújtottak, s ez a több ér­ték, a maguk számára épp­úgy, mint a kollektívának, azaz szükség van rá. Ezért örvendetes, hogy a 60. év­forduló tiszteletére kezde­ményezett versenyben to­vább növekedett a résztve­vők körében a fiatalok, a nők aránya, hogy a koráb­binál nagyobb számban kapcsolódtak be a vállalá­sok teljesítésébe a műsza­kiak. R övidesen nyilvános­ságra kerül a nép­gazdaság 1978. évi terve, az országgyűlés ezen a héten vitatja meg a jö­vő esztendei állami költ­ségvetést. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1977. de­cember 1-i ülése jóváhagy­ta a népgazdasági terv és az állami költségvetés fő irányelveit, s hangsúlyoz­ta: reális céljaink elérése mindenkitől többet, kezde­ményező készséget kíván. A keretek tehát adottak a versenymozgalom folyama­tosságához, mert a válla­lati éves tervek szintén a végső kialakítás időszaká­nál tartanak, e kereteken belül a cselekvés gyorsasá­ga emelkedik fő tényezővé, hiszen nagy hiba lenne, ha — mint akad erre példa — heteket emésztő admi- nisztrálgatással, formák keresgélésével telnék az idő, s majd valamikor március táján állhatnának csatasorba a brigádok, műhelyek, üzemek. Az 1978. évi terv végre­hajtása 1978. január má­sodikén kezdődik, s e nyil­vánvaló igazságot azért kell hangsúlyozni, mert ér­vényes a versenymozga­lomra is. A gazdasági ve­zetők, a szakszervezetek kötelessége minden terüle­ten a vállalások feltételei­nek kialakítása, amibe a termelőhely átfogó prog­ramja éppúgy beletartozik, mint egy-egy kisebb kö­zösségre érvényes részének mielőbbi ismertetése. Nem elsietni, nem tétovázni — valahogy így fogalmazható meg most a verseny foly­tatásának, az újabb válla­lások megtételének alap­elve. Támaszkodjanak bát­ran valamennyi munkahe­lyen a szocialista brigádok kezdeményező készségére, hallgassák meg észrevéte­leiket és javaslataikat, ne véljék úgy az érintettek, hogy aki magasabbról néz, az okvetlenül jobban és többet lát. Sok mindent ott lehet fölfedezni, ahol ténylegesen eldől a terme­lési feladatok sorsa, a munkapadoknál, a műhe­lyekben. Nem a verseny jólfésültségén, külalakja tetszetősségén van a hang­súly. sőt, ez húszadrangú. A fontos a társadalmi kí­vánalmakkal összhangban álló eredmény, a népgaz­dasági feladatokkal egyező teljesítmény. Mészáros Ottó L ehetetlen vállalkozás­nak bizonyulna tel­jesen pontos összege­zést készíteni arról, milyen eredményekkel járt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tisz­teletére kibontakozott munkaverseny a megye ipari, mezőgazdásági üze­meiben, szállítási, kereske­delmi vállalatainál. A ne­mes vetélkedésnek ugyanis vannak számokba sűríthe­tő tényei, de olyanok szin­tén, amik nagy hatást gya­koroltak a termelésre, bár forintértékük kimutatha­tatlan. Gondolunk itt az új termékek gyártásbevétele fölötti védnökségvállalás­ra éppúgy, mint a komp­lex brigádok tevékenységé­re, e közösségek számsze­rű gyarapodására, a ver­senyzők szellemi, tudat­beli gazdagodására, a kol­lektív szellem erősödésére. Annak idején, a ver­seny kezdeményezésekor, a Csepel Vas- és Fémmű­vek brigádjainak felhívá­sakor már elhangzott: ne kötődjenek á vállalások mereven a történelmi év­forduló dátumához, hanem az éves feladatok egészé­nek teljesítését segítsék, s készítsék elő az 1978-as esztendő termelési teendői­nek sikeres végrehajtását A vasárnapi lapokban — így lapunkban is — nyil­vánosságot látott a Szak- szervezetek Országos Ta­nácsa és a KISZ Központi Bizottsága közös állásfog­lalása a szocialista munka- verseny-mozgálom folyta­tásáról, körének bővítésé­ről. Az állásfoglalás a gya­korlat gazdag tapasztala­taira támaszkodik, mert ugyan néhány termelői kö­zösségben úgy vélték, lezá­rult a vetélkedés fő szaka­sza november hetedikével, a legtöbb helyen azonban folytatódott a verseny, s végső értékelése is majd az éves termelési eredmé­nyek összegezésével egy időben történik meg. Alig­ha szükséges bizonygatni, mert kézenfekvő: az utób­bi gyárakban, vállalatok­nál jártak el helyesen, hi­szen a verseny folyamat, akkor éri el célját, ha szo­rosan összefügg a népgaz­dasági terv helyi részleté­vel, s ezt az összefüggést a naptáriatok váltakozása nem szakítja meg. T ények gazdag tárhá­zát állítják elénk a vetélkedésben részt vevő közösségek. Olyan példákra utalhatunk, mint a Csepel Autógyár szocia­lista brigádjainak áldozat- készsége, amikor pótolni kellett ajz Ikarus székesfe­hérvári gyárával szemben fönnálló adósságot a padló­vázak készítésénél, a Du­nai Kőolajipari Vállalat közösségének sikeres erőfe­szítése a fehéráru-kihoza- tal — a nyersolaj értéke­sebb származékainak — növelése érdekében. Ter­mészetesen egy-egy mozza­nat csupán ez az említett helyek versenyeredményei­ből, ahogy apró részlet az ikladi Ipari Műszergyárban a tőkés országokban törté­nő szállítások dinamikus bővítése, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál az anyagköltségek tekintélyes, több mint harmincszázalé­kos mérséklése, a Nagykő­rösi Konzervgyárnál a ha­talmas nyersanyagtömeg — a tervezettet jóval meg­haladó zöldféle — veszte-

Next

/
Thumbnails
Contents