Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-11 / 291. szám
IV. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1977. DECEMBER 11., VASÁRNAP Ezer lakás, százötven épület Nedvességsrabályozó és szárító Felújítás, karbantartás, javítás Mi tartozik a házkezelő ség re? A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkatársai, új fajta nedvességszabályozó műszert alakítottak ki korábban, ehhez most adatrögzítő berendezést szerkesztettek, amelyet a szemes termést szárítóhoz kapcsolnak. A képen: felül a DNSZ—19 nedvességszabályozó, alul a hozzá kifejlesztett adatrögzítő műszer, melynek működését Fábián Zsolt tudományos munkatárs ellenőrzi. Barcza Zsolt felvétele Doby Gézára emlékeznek hí agráregyetem első rektora Honori causa doktorok Ezerháromszáz lakás és százötven épület gazdája a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat házkezelősége. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben, mert a felújítási, karbantartási munkálatokon túl a nap legkülönbözőbb időpontjában keresik fel őket kisebb- nagyobb gondjaikkal a bérlők. Talán még akkor is hozzájuk fordulnak, ha a megoldást nem a házkezelőségtől kellene kérni. Követelmények Amikor Erdélyi Józsefnét, a kezelőség vezetőjét munkájukról kérdezem, elsősorban gondokat nehézségeket, említ: — Meglehetősen nehéz mindenki megelégedésére végezni feladatainkat. A lakások többsége szerencsére modern, új épületben van, de szép számmal akadnak még több tízéves lakóházak és sajnos olyan épületek is, amelyeket eredetileg h.2m lakásnak építettek. Nyilvánvaló, hogy más és más követelményeket támaszt valamennyi. A nagyobb felújításokat — festést, berendezéscse- rét — meghatározott ütemterv szerint végezzük, a rendszeres karbantartásról sem feledkezünk el és a hozzánk forduló bérlők panaszán is igyekszünk segíteni. Mindezt nem a legjobb körülmények között teszik. A tanulókkal együtt huszonnyolcán végzik a hibelhárítást, s a lakások számát tekintve ez kevés. Az év közepéig egyetlen kőműves dolgozott a házkeze- lőségen, s csak az utóbbi hónapokban sikerült még egyet felvenniük. A munkaerőgondokat szaporítja, hogy általában alacsonyabb besorolásba kerülnek az itt dolgozók, mintha ugyanazt a munkát más vállalatnál végeznék. — A legtöbb gondunk mégis a bérlőkkel van. A kellő tájékoztatás hiánya teszi talán, hogy olyan problémákkal is bennünket keresnek fel, és a mi segítségünket kérik, amik nem hozzánk tartoznak. A Stromfeld-lakótelepen adódó fűtési nehézségek ügyében ' is elsősorban bennünket keresnek meg és nem a fűtőműveket. Nehezíti helyzetünket, hogy rendelet szabályozza, a bérlők csak a berendezés cseréjét végezhetik, vagy végeztethetik el hivatalosan, egyéb javításokat csak megfelelő számla ellenében tudunk számukra jóváírni. így aztán az apróbb javítások is el-elhúzódrak, míg megfelelő szakembert találnak a bérlők, vagy a mi dolgozóink elvégzik a munkát. Alkatrészek Gyakran éri vád a házkeae- lőség szerelőit, hogy rossz munkát végeznek, felületesen dolgoznak. A vezetőnő elmondja azonban, hegy legtöbbször nem a szerelők lelkiismeretességén múlik a dolog, hanem azon, hogy hibás alkatrészeket kapnak a kereskedelemtől. Előfordult, hogy nyolcszor kellett az egyik bérlő lakásában a fürdőhengert kicserélni, mindannyiszor öntvényhiba miatt. — Nem tudunk egyértelműen érvényt szerezni a lakás- visszavételt meghatározó jogszabályoknak sem — panaszkodik Erdélyiné. A rendelet szerint a bérlők kötelesek a lakást ugyanolyan állapotban átadni, amilyen állapotban ők annakidején átvették. A kiköltözőktől csaknem lehetetlen megkövetelni, hogy mindent felújítsanak a lakásban és ilyenkor csak a bíróság hozhat megnyugtató döntést. Lakbérhátralék ügyében is gyakran megfordulnak a bíróságon a házkezelőség dolgozói. Sajnos csak ilyen módom tudják a felelőtlen bérlőktől a jogos lakbért behajtani. Ez az eljárás hosszadalmas, s hiába igyekeznek meggyorsítani, akadt olyan eset, hogy csak egy év múlva született döntés. Ez alatt az egy esztendő alatt azonban duplájára nőtt a bérlő tartozása, mivel az eljárás alatt sem fizetett. — Ugyancsak nagy idegfeszültséget okoz, hogy valós, vagy vélt sérelmeiktől tüzelve a bérlők legtöbbször emelt hangon beszélnek velünk. Mindennaposak a házkezelősé- gen a kiabálások, veszekedések. Vannak visszatérő panaszosaink, akiknek semmi sem jó. Erre egy példa, Az elmúlt évben az egyik épületben teljes felújítást végeztünk. A bérlők egyike nem járult hozzá, hogy lakását kifestessük, néhány hónap elteltével viszont fennhangon reklamálta, hogy lakását nem újítottuk fel. Az a tapasztalatunk, hogy azok ismerik legjobban bérlői jogaikat, akik sajnos kötelességüket elhanyagolják. Érdekességként jegyzem meg, hogy frontátvoniulások idején alaposan megnő az ügyfélforgalom. Talán itt vezetik le idegességüket néhányan. Telefonhiány A város gondjai — csapadék és szennyvízelvezetés, az építkezések következtében zajló A váeszen tlászlói művelődési ház klubszobájában barátságosan duruzsol az olajkályha. A szoba köziepén csendesen beszélgető lányok és fiuk üldögélnek. Megszokott kép, mondhatnánk, hiszen a hét bármely estéjén láthatunk hasonlót a járás valamennyi művelődési házában. A vácszentlászlói kép 'mégis más, egészen más, gyökeresen eltér a máshol láthatótól. Itt, most, ezen az estén, és minden vasárnap délelőtt 9 órától délig cigány fiatalok foglal ják el az ülőhelyeket, veszik birtokukba a nagyterem színpadát. Előadásra készülnek. A próba szünetében cserélgetjük a szavakat. — Valkóról járunk át. Ide két kilométer, oda-vissza négy. és ez bizony, ilyen latyakos, sáros időben nem is olyan könnyű séta — mondja Szőrös Éva. A többiek helyeselnek. — Jaj, egyszer úgy megijedtem — folytatja a testvére, Ilona —. amikor mentünk haza. Világított a hold és hatalmasra nőtt az árnyékom. Édesanyám azt mondta, a hosz- szúra nyúlt árnyék veszedelmet ho£ Rontást. Oláh Erzsi felnevet, tiltakozik: kisajátítások — meghatározzák a házkezelőség tennivalóit is. Legutóbb a Munkácsy úti Petőfi iskolában okozott bajt a szennyvíz, s bár az intézkedés nem a házkezelőség dolga lett volna, félnapos munkával a házkezelőség ‘dolgozói végezték el. — Igen, mert nincs telefonunk, s amíg elgyalogoltunk volna a csatornaműhöz, addig az iskolát elöntötte volna a szennyvíz. A telefonhiány nehezíti a kapcsolattartást a városi tanács igazgatási osztályával, a lakásügyiekkel, s mindig személyesen kell őket felkeresnünk, a legapróbb dolgokban is. Még 1972-ben igényeltük a készüléket, s ha minden igaz, talán hamarosan meg is kapjuk, s akkor gyorsabban és hatékonyabban tudunk intézkedni, a hozzánk fordulók gondjainak megoldásában. Gáspár Mária Új Tükör klub Luca-napi szokások Mesél a vérségi krónikás Az aszódi Űj Tükör klub legközelebbi összejövetelén, december 13-án délután 5 órakor Luca-napi népszokások címmel érdekes beszélgetésben lehet részük a klub tagjainak. Mártonná Homok Erzsébet, a vérségi krónikás mesél a régi Luca-napi hagyományokról, legendákról, egyik- másik még ma is élő szokásról. — Babona ez. A rontás is, meg a szemmelverés, meg az álmok. Ez mind, mind afféle cigánybabona. — Hogyan születnek a babonák? — vetem közbe a kérdést. — Hogy'? A nyomorúságban, a tudatlanságban, a tanulat- lanságban, a félelemben — válaszolnak felváltva —, s aztán ezek családról családra maradnak. — De hiszen ti már tanultatok, iskolába jártatok! Lakatos Imre a kályha melletti székről pattan fel: — Egy-két osztályt. Én is abbahagytam a második után. Csak éppen a nevem tudom leírni. Akkor úgy gondoltam, nem fog az agyam. Aztán amit mondtam, a szüleim elhitték. Nem zavartak az iskolába, mint a többi falusi gyereket. Cigánynak így is jó leszek, hagyta rám aoám, anyám, akik a két osztályban megszerzett írástudásomat is úgy bámulták, mint valami csodát. Az olvasásra még ma is azt mondják. hogv beszélnek a betűk. — Emelje fel a kezét, aki elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. Egyetlen kéz nem emelkedik a magasba. Oláh Erzsébet a lánykarika közepén (ül. Szén. kreoj arcából értelmes szem tekint a világra, s amiÜnnepi ülésen emlékeznek születésének századik évfordulóján Doby Géza profesz- szorra, a Magyar Agrártudományi Egyetem első rektorára, december 14-én, szerdán. A délelőtt 9 órakor kezdődő emlékülésen, amelyet az egyetem tanácsa és a Magyar Tudományos Akadémia Agrár- tudományok Osztálya rendez, a nagy tudós munkásságáról hallgathatnak előadásokat az érdeklődők. Az ünnepi megemlékezést dr. Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár, címzetes egyetemi tanár tartja, majd Pecznik János egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora beszél Doby Gézáról, a pedagógusról. Stefanovits Pál akadémikus, egyetemi tanár előadásának címe: Doby Géza akadémiai tevékenysége, Gáspár Lászlp, a biológiai tudományok ka/idi- dátusa pedig Doby Géza tudományos iskoláját ismerteti. A növényi biokémia jelentősége a fiziológiában címmel Pál István egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa, Az agrokémiai és a gyakorlati trágyázástan nö- vénytáplálkozástani alapjai címmel pedig Debreczeni Béla, egyetemi tanár, a mező- gazdasági tudományok doktora tart előadást, az egyekor kíváncsiam rákérdezek, ezek a szemek mintha szégyenkeznének. — Én vezetem a háztartást, öt testvérem van. Apám az óbudai ruhagyárba jár dolgozni. Anyám az agráregyetemre. Kora hajnalban elmennek. Itthon maradunk mi, gyerekek. Sok ám az öt testvér! Meg ott a disznó is! Hat órakor kelek. Begyújtok, vizet melegítek, elkészítem a testvéreknek a reggelit. Te- szefc-veszek a ház körül. Reggeli után, amikor a többiek elmennek az iskolába, én is elindulok bevásárolni. Minden áldott nap két kenyeret kell vennem. Bizony, lehúzza a karom a bevásárlószatyor: liszt, cukor, tej, néha hús. A húst nagyon szeretjük. Legszívesebben pörköltet készítek. Bő lével, nokedlival. Azzal nagyon jól lehet lakná! Már sok éve csinálom napról napra ugyanezt a munkát. Csak a vasárnap, meg az ünnep kivétel. Ezeken a napokon anyám főz. Ilyenkor nekem nagyon jó! Felöltözök és sétálok. Két hónapja a művelődési házba. Mert vasárnap délelőtt mindig próbáljuk a műsort az előadásra. — Jó ez így. Erzsi? — kérdezi a művelődési ház igazgatói a. A válasz lassan érkezik: tem I. számú előadótermében. Az emlékülés után, délután két órakor, Budapesten, a Farkasréti temetőben megkoszorúzzák a tudós tanár síremlékét. Ugyancsak szerdán, délelőtt fél tizenegykor ünnepi ' nyilvános tanácsülést tartanak az egyetem, s honoris causa doktorrá avatják dr. Boroje- vic Slavko professzort, az újvidéki, és dr. Franz Herbert professzort, a Bécsi Mező- gazdasági Egyetem tanárát. Mezőgazdasági és mezőgazdasági műszaki doktorrá avatják az 1977/78-as tanév I. félévében szigorlatot tett jelölteket. A tanácsülés helye az egyetem aulája. Mikulás-nap Idősek köszöntése Kedves Mikulás-napi ünnepséget rendeztek az örégek napközi otthonában; a könyvesbolt szocialista brigádjának tagjai lepték meg a napközi otthon lakóit reprodukciókkal. édességcsomagokkal. Az MGI nőbizottsága is vendégül látta őket, ajándékcsomaggal kedveskedve az idős embereknek, akiknek sok örömük telt az óvodások által előadott ünnepi műsorban is. — Édesanyám azt ígéri, hogy tavaszra kiáll a munkából. Ö már 38 éves, nehéz neki a bejárás. Amúgy nem őréig asz- szony, de aki hat gyereket hozott a világra, aninak ráncos lesz az arca, fájós a dereka. Ezért aztán itthon marad. Ö vezeti majd a háztartást. Én meg megyek az óbudai ruhagyárba. Ha ott leszek, akkor tanulni is szeretnék. Mert... mert én is csak három osztályt jártam. Tanulni szeretnének a többiek is. Erről beszél, Bene Erzsébettel az élen, valameny- nyi jelenlevő. — Ügy volt az — mondja —, hogy mi, cigánysoriak nagyon összetartottunk mindenben. Ha egyikünk nem ment az iskolába, nem mentek a többiek se. Irány a határ'Játszottunk, szaladgáltunk. Ki törődött a holnappal? De ha most egyikünk elkezdi, követik a többiek is. — Én kezdem meg —mondja Oláh Erzsi. Meg én! ■— teszi hozzá határozottan Lakatos Imre. A tanács nagy erőfeszítéseket tett, hogy a legrászorultabbak lakáshoz jussanak. Biztosan lesznek és vannak, akik ismereteik , bővítésében is segítik őket, kalauzaik lesznek a minden ember számára létfontosságú tudás megszerzéséhez vezető úton. Két hónappal ezelőtt szervezték meg ezek a fiatalok a cigány együttest. A művelődési ház minden támogatást megad működésükhöz. Első műsorukat hamarosan bemutatják. Az öntevékeny művészeti munka em^erforrpáló hatása közismert, de vajon Tizennégy ifjú úttörő Amikor a betűk beszélnek Cigány együttes Vácszent!ász!ón Felszabadulásunk évfordulóján Ünnep! ülés, koszorúzás Városunk felszabadulásán nak harmincharmadik év-' fordulóját köszöntik hétfőn^ délelőtt 9 órakor a járási h*-; vatal nagytermében, a várösi pártbizottság és a városi ía-i nács közös ünnepi ülésén. Ä megemlékezés és a kitüntető-; sek átadása után koszorúzás, lesz, a Felszabadulás téri emléktáblánál. Egészségnevelés Előadások Csömörön Hasznos tudnivalók Hat előadásból álló egészé ségnevelési sorozat kezdődött Csömörön. A Magyar Vörös- kereszt csömöri szervezetének csúcsvezetősége, a TIT helyi szervezete és a Hazafias Népfront csömöri nőbizottsága szervezte előadásokon a község lakói sok hasznos tudnivalóval ismerkedhetnek meg, a körzeti orvosok, gyógyszerészek és fogorvosok iránymutatásával. A sorozat után, januárban tartják a csömöri vöröskeresztesek a hagyományos batyubált. Galgamácsa Ä Téli Kupa eredményei Lebonyolították a Galgamá- csai SE által rendezett összefogás Téli Kupa sakk- és asztalitenisz-verseny második fordulóját. A sakkbajnokságban a következő eredmények születtek: Vácegres község—TAPED II. 0—3. A TAPED SE I.—összefogás SE találkozót e héten játsszák le. A Tsz Agronómia szabadnapos volt. Asztaliteniszben a TAPED SE—I. Tsz. Agronómia összecsapást 5—0 arányban a Tsz. Agronómia nyerte és ugyancsak 5—0 arányban győzött az összefogás SE a TAPED SE II. ellen. A Vácegres község szabadnapos volt. elég-e, hogy tizennégy cigány fiatal önmagában készül egy műsorra? Lakatos I'mre szorgalmas» társai között tekintéllyel rendelkező, értelmes és tenni akaró fiatalember. Ö tanítja a társait, a csoport tagjait: — Sehol nem tanultam táncolni, énekelni, rendezni. Amit apámtól, anyámtól, meg a többi cigánytól láttam. azt csináljuk a színpadon. Olyan cigánylakodalmat! Tudja, milyen az? Mesélni kezd, a többiek színezik a látott és átélt, vagy csak hallott lakodalmak történetét. Mesélnek a teknődob- ról, amelyet kanállal. villával szólaltatnak meg: a cigánytánc, ritmikus játékosságáról; a cigányok menyasz- szony táncáról; a menyasz- ^szonyvásárlásáról; fiatal szerelmesek együttes szökéséről, amit a pótlakodalom' követett, amelyen a menyasszony már a gyerekét is táncoltatta; nagyszülőktől hallott lakodalmas történetekkel hozakodnak e!ő. ame’yek gyakran végződtek halállal. Hogy miiven lesz az ő műsoruk? — Hát. szép, nagyon szép — mondják. De lehetne szebb is. vitatkozom. ha a cigányfolklórt értő. ismerő szakember állna az élükön, aki az ösztönösen, a szép megismerésének vágyától összeállt csoportot nemcsak művészi, de emberi kö-' zös-ssagé is formálná. Így mennyivel könnyebb lenne az újat áhító. de mosit még botorkálva kutató fiatalokat eljuttatni a tanulás és a tudás öröméhez. Fercsik Mihály
