Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

ABONYI KRÓNIKA Módosított alapszabály Korszerűsítik a bolthálózatot Küldöttgyűlést tartott az ÁFÉSZ PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1977. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK A XL VIT jegyében Előadások, sportesemények Vándorúira ke! a serleg Az Abonyi Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet küldöttgyűlést tartott a napokban a pártszékház nagytermében, amelyen meg­jelent Tarkó Sándor, a nagy­községi pártbizottság titkára és Malkowsky Tibor, a MÉSZÖV főmunkatársa is. A tanácskozók először a szö­vetkezet alapszabályát módo­sították. Az előre kiadott írá­sos anyaghoz Czerkóczki Já­nos ügyvezető igazgató fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy az alapszabály módosí­tását és korszerűsítését első­sorban az egységes szövetke­zeti törvényben bekövetkezett változások teszik indokolttá. A módosítás célja, hogy átcsoportosítást hajtsanak végre a testületek hatás­körében, továbbfejlesszék és erősítsék a szövetkezeti demokráciát. Csökken például a részköz­gyűlés hatáskörébe tartozó ügyek száma és ezzel egyide­jűleg növekszik a küldöttgyű­lés és az igazgatóság hatás­köre. Ez a gyakorlat és az ésszerűség diktálta igények kielégítését jelenti. A szövet­kezetei érintő alapvető kérdé­sek eldöntése ezentúl is a részközgyűlés feladatkörébe tartozik majd. A küldöttgyűlés hatásköré­be tartozik ezentúl az opera­tív, éves tervek, mérlegek el­készítése, az igazgatóság tag­jainak és a megyei szövet­ségbe delegált küldöttek'meg­választása, az elnök és elnök- helyettes javadalmazásának megállapítása. Bővült az igaz­gatóság hatásköre is. Az igaz­gatóság alkotja — az alapsza­bály kivételével — a szövet­kezet belső szabályait és gya­korolja a küldöttgyűlés ha­táskörébe tartozó, magasabb vezetőállású alkalmazottak felett a munkáltató jogokat. A szövetkezeti demokrácia kiteljesedésének új formája a tagértekezlet, amelyen a rész­közgyűlési körzethez tartozó szövetkezeti tagok vesznek részt. Ez a testület választja meg, menti fel, hívja vissza a szövetkezeti küldötteket. Véleményt nyilvánít fejleszté­si kérdésekben, javaslatot tesz a tagsági érdekeltségi alap feldolgozására, és dönt azokban az esetekben, ame­lyeket az alapszabály a tag- értekezlet hatáskörébe utal. Czeróczki János az idei eredményekről és a jövő évi tervekről tájékoztatva a je­lenlevőket elmondotta, hogy a szövetkezet bolti kis­kereskedelmi forgalma az I—III. negyedévben 9 százalékkal volt maga­sabb, mint a múlt év ha­sonló időszakában. A megyében .működő ÁFÉSZ- ek idei átla'gos forgalomnö­vekedése ezzel szemben 10,5 százalék, az abonyi forgalom a megyei átlagnál kevesebb. A vendéglátó kereskedelem forgalomnövekedése 4,5 száza­lék, ami viszont magasabb a megyei átlagnál. A felvásár­lás sokat javult, de ez saj­nos nem a jobb munka ered­ménye, hanem az előző évi csekély mennyiséghez képest kedvezőbb. A harmadik ne­gyedévi mérleg összege 5 mil­lió 515 ezer forint volt, ami a múlt év azonos időszakához képest 24,6 százalékos emel­kedést jelent. A megyei átlag 10,2 százalék. Az 1978-as tervek között szerepel az ABC-áruház belső átrendezése. Egy harmadik pénztárgépet is üzembe he­lyeznek, bővítik az eladóteret, a zöldség- és gyümölcsárusí­tás és az üvegvisszaváltás kihelyezésével. Az új eszten­dőben nagyobb lesz az áru­házban a választék. A 11-es boltot önkiszolgálóvá ala­kítják, a többit folyamatosan felújítják. A hűsboltok jobb áruellátására bővítik a be­szerzési forrásokat, főleg a termelőszövetkezetekkel épí­tenek ki új kapcsolatokat. A ruházati kereskedelem 'légfőbb gondja a túlzott sza­kosodás, a boltok szétszórtsá­ga. A megoldást egy központi áruház jelentené, de erre a közeljövőben nincs lehetőség Konfekcióból jövőre 3—4 szá­zalékos forgalomnövekedést terveznek. Bútorértékesítésü­ket 5 százalékkal szándékoz­nak növelni, a jövő évtől a bútorboltban lakberendezési cikkeket is árusítanak majd. Korszerűsítik a vas- és villa­mossági boltokat, úgy terve­zik, hogy mindkettőt önki- szolgáló rendszerben működ­tetik. Fontosnak tartják a ház­táji és kisegítő gazdasá­gok áruellátásának javí­tását, ezért gazdaboltot nyitnak és új felvásárló­telepet létesítenek. A felvásárlás javítására szer­ződéses kapcsolatokat akar­nak teremteni a ZÖLDERT- tel és a Nagykőrösi Konzerv­gyár helyi telepével. Szeret­nék, ha ezek a cégek anyagi segítséget is nyújtanának a felvásárlótelep létrehozásához. A vendéglátóiparban az étel- és az üdítőital-forgalom növelése és a szeszesital-fo­gyasztás csökkentése a leg­főbb cél. Ez utóbbit részben a nyitva tartási idő rövidíté­sével, részben a forgalom- jutalékrendszer megváltozta­tásával akarják elérni. 1978 tavaszán fejezik be a cukrász­üzem átalakítását, amivel nemcsak a munkakörülmé­nyek javulnak, hanem a tel­jesítőképesség is növekedni fog. Űj gépek használatba­vételével fokozzák a szikvíz- üzem termelését. Tejbüfét nyitnak a volt papírbolt he­lyén, és ha a pályázatot el­fogadják, még a jövő évben felújítják a Kinizsi Éttermet. Karbantartó és szolgáltató részlegük jobb üzemeltetésé­vel igyekeznek a lakossági igényeket teljesíteni. A tanácskozáson sokan fel­szólaltak és elmondták vé­leményüket az alapszabály módosításáról, a szövetkezet működéséről, valamint sok észrevétel és javaslat hangzott el a jövőre vonatkozólag. Személyi ügyekben is döntött a fórum, megyei küldötteket és új igazgatósági tagot vá­lasztottak. A megyei küldött- értekezleten Dombár Edit, Czeróczki János és Fehér Mihály képviseli Abonyt. Az igazgatóság új tagja ifj. Bá­rány Pál lett. Gy. F. Színes reprodukciók — kötetben A közelmúltban megjelent Balázs János Ecsettel és irón- nal című kötete, amely a nem­rég elhunyt cigány festő ver­seit és képeit tartalmazza. A festmények színes reproduk­cióit és a művészt ábrázoló felvételt a Cegléden élő Tóth István fotóművész készítette. A törteli honismereti szak­kör és a községi könyvtár ren­dezésében találkozót tartottak a napokban. Könyvet szerető emberek, idősek és fiatalok gyűltek össze egy kis beszél­getésre. Az egykori iparosegy­let olvasókörére emlékezett Kecskés István, Szabó András, Faika András és többen, akik már akkor szívesen vettek könyvet a kezükbe, a kör tag­jai voltak. Négy-öt évtizeddel ezelőtt kevesen lehettek az olvasókör tagjai, itt Törteién a 600 kötetre 315-en. jutottak. Az olvasókör 1920-tól 24 éven át vasárnaponként állt az ol­vasók rendelkezésére. Főleg férfiak látogattak oda, s szo­kás volt, hogy otthon, amikor együtt volt a család, a köny­vet, újságot fennhangon olvas­ták. Sok törtelmek gyerekkori kedves emlékei közé tartoznak ezek a meghitt családi olvasá­sok. Szabó József né és Kiss Ernőné elmondta: bizony, a a felszabadulás előtt a falu szájára vette volna az olyan asszonyokat, akik a dolog he­lyett az olvasókörben időztek MA Véradón ?p Kocséron Kocséron, a művelődési ház­ban véradónap lesz decem­ber elsején, ma reggel nyolc órától délután négy óráig. A szervezés már hetekkel ezelőtt megkezdődött. Szíve­sen vállaltak részt belőle a község ifjú vöröskeresztesei és felnőtt aktívái. valamint azok közül is sokan, akik többszörös véradók. Mióta 1959-ben, a Vöröskereszt I. kongresszusán meghirdették a térítésmentes véradómozgal­mat, társadalmi ügy az önzet­len, a gyógyításban való segít­ség. Kocséron is, mint a leg­több településen, a termelőszö­vetkezetek. munkahelyek min­den segítséget, támogatást megadnak ehhez. DÓZSA-KLUB Vendégek Szárligetről Három éve, hogy ajtót nyi­tott a ceglédi fiatalok előtt a Dózsa György ifjúsági klub, a munkásfiatalok és diákok ta­lálkozóhelye. Jó műsorpolitiká­ját emlékezetes rendezvények, klubtalálkozók egész sora iga­zolja, valamint a mindig telt ház előtt zajló klubfoglalkozá­sok. A Dózsa-klubban szomba­ton délután fél három órai kez­dettel ünnepséget tartanak, vendégeket várnak: a sződli- geti KISZ-iskola egy csoport­ja jön el, hogy a várossal, a ceglédi KISZ-élettel és a klubbal ismerkedjen. GYERMEKEKNEK Süss fel nap! Kedden, december 6-án, dél­előtt tízórai kezdettel a ceg­lédi Kossuth Művelődési Köz­pont emeleti előadótermében vidám gyermekműsor lesz. A Süss fel nap! című műsort Halász Judit színművésznő és a Bojtorján együttes mu­tatja be. Lexikont lapozgatok a könyv­tár olvasótermében. A kötet lapjai, mint a rózsa, szétnyíl­nak egy betűnél. Olvasom a címszót: Kuba. S próbálgatom, a könyvet becsukva, újból. Nyílik' magától ismét, az imént jelzett szónál. A könyv közkézen forog, s a szó, a tá­voli ország neve is mind gyak­rabban szerepel a mindenna­pi beszélgetésekben. Kuba most azt jelenti: készülődés. Kuba most azt jelenti: a vi­lág ifjúságának találkozóhe­lye. 1978 nyarán a kis sziget- ország fővárosa, Havanna vár­ja a XI. VIT küldöttségeit. A fiatalok országszerte meg­kezdték már előkészületeiket, a havannai VIT jegyében. Cegléden is megalakult a KISZ városi bizottsága mellett az operatív bizott­ság, amely a társadalmi és tömeg­szervezetek egyetértésével és munkavállalásával a rendez­vények egész sorát lesz hi­vatva előkészíteni, lebonyolí­tani. A forgatókönyvek, ame­lyek a programok zökkenő- mentességét segítik, időben készülnek és igen gazdagok. Mozgalmas hetek, hónapok várnak a város ifjúságára, po­litikai, kulturális és sport- események zajlanak a VIT jegyében, színesen váltakoz­va, mint a kaleidoszkóp priz­maképei. A KISZ városi bizottságán egy szép serleg látható. A VIT jegyében alapították, s januártól vándorútra kél. Mindig az a ceglédi KISZ- alapszervezet mondhatja ma­gáénak. amelyik a legszíne­sebb havi programot tervezi, rendezi, ahonnan a legtöbben vesznek részt a városi közös megmozdulásokon. Cegléden éppen tíz KISZ-bizottság van, annyi, ahány világifjúsági ta­lálkozó zajlott eddig. Elhatározták, hogy a kö­vetkező hónapokban mind­egyik rendez egy VÍT- estet. Kisorsolták, ki melyik talál­kozó emlékeit idézi fel. A ter­vekben szerepéi az is, hogy a Kossuth étteremben rendezik ezeket az esteket, irodalmi, zenei műsorral, és természe­tesen az illető ország jelleg­zetes ételeinek a bemutatásá­val. A VIT-estekre hivatalos lesz a város. Januártól kéthetenként sport- rendezvények teszik1 változa­tossá a KISZ-életet. Az első a már hagyományos januári emléktúra lesz, a Petőfi Sán­dor megénekelte Kutyakaparó csárdához, a tetétleni határ­ba. Sor kerül sakk-, asztali- tenisz-, tollaslabda-versenyek­re, majd felszabadulási váltó­futásra. Most, a télen zajló ifjúsági politikai vitakörök néhány foglalkozásán a volt világifjúsági találkozókra, azok politikai jelentőségére, a DÍVSZ megalakulására, tör­ténetére, funkciójára emlékez­nek a ceglédi fiatalok. Szó lesz Kuba történetéről, az ottani, demokratikus ifjúsági mozgalomról. Novemberben Ahány találkozó, annyi válla­lás címmel vetélkedő kezdő­dött a fiatalok körében. A Szabadság Filmszínházban az év elején kubai filmhetet ren­deznek, s tervezik, hogy volt VIT-küldötteket hívnak meg emlékező élménybeszámolók­ra. A munkahelyi és iskolai faliújságok anyaga a műsor­naptárral és -tájékoztatók­kal színesedik. Áprilisban tár- sadalmimunka-akció lesz. kom­munista VIT-műszakokat ren­deznek, s ezeken a középis­kolások is kapnak munkale­hetőséget. Bemutatóra készü­lődhetnek az alkotó fiatalok, a képzőművészkedők éppúgy, mint azok, akik a termelést segítő pályamunkák elkészíté­sén szorgoskodnak. Május­ban gyakorlati versennyel egy­bekötött közlekedési vetélke­dő zajlik majd. Cegléden a VIT jegyében kerül sor a Dél-Pest me­gyei fiatalok találkozójá­ra, a jövő nyár elején, erre 6—7 ezer fiatalt várnak. A találkozóra időben meg­kezdik a felkészülést. Dekorá­ciós munkabizottság is alakul hamarosan, hogy a rendez­vényeknek a' küllemmel is hangsúlyt adhassanak. E. K. A négyszáz éves pör Érintkező és távolodó határok Múltunk véres fejezetei Ügy vélhető, hogy Nagykő­rös és Cegléd határai ősidők­től fogva érintkeztek, holott ez csak 1811-ben alakult ki. Az Árpádok korában Gerje, Akasztó, Feketehalom. Kistelek. Értem, Kappanhalma, Csemö, Nyársapát, Földvár, Tázerdő és Gógány falu volt köztük. Az 1241, évi tragikus tatárjá­RIDEG SÁNDOR NEVEVEL Olvasókör alakult Törteién volna. Szabó András elmondta, hogy fiatalkorúak sem lehet­tek a kör tagjai. Jól emlék­szik, ő is mily sóvárogva sze­retett volna a tagok névsorá­ba kerülni, hiszen édesapjával állandóan eljárogatott oda. Végül két felnőtt vállalt véd­nökséget és az ő jótállásuk­kal juthatott be. A felszaba­dulás utáni könyvbaráti, ol­vasómozgalmi életről Godó Jánosné szólt, kiegészítve a községi krónikát. Ma 15 ezer kötet és 480 beiratkozott könyvtári tag van Törteién. A törteli találkozón kedves vendégként részt vett a köz­ség szülöttének. Rideg Sándor írónak az övegye is. Jelenlé­tében alakították meg a Rá- deg Sándor olvasókört, amely­nek mindenki tagja lehet. H. I. Vásár Albertirsán Albertirsán december 11-én. vasárnap országos állat-, ki­rakodó- és autóvásárt tartanak. , ráskor a fölsorolt tucatnyi fa- I lu pusztává lett, és részben | Nagykőröshöz, részben Cegléd­hez került királyi adomány­ként. így duzzadt óriásira mindkét mezőváros határa. De még ekkor sem volt kö- j zös a határ, mert közbeékelő- j dött a, királyné erdeje, a ti- I zennegyedik században először említett Tölgyerdő, mintegy háromezer holddal, két talpá­val összeillesztett hosszan el­nyúló hegyesszögű háromszög alakjában. Erzsébet királynő csak használatra engedte át 1368-ban „Chegled, Keurus és Kechkeméth” népeinek. Aims az erdőben álltak a fák. addig békességgel irtotta a három város, de amikor a sylva Tul- herdew a rablógazdálkodás következtében bozótossá vált. megindult a harc, a most már csak legelőnek használt Ha- rászt vagy Csemő birtoklásé írt Kecskemét kilépett a küzde­lemből. ez a letarolt vidék nem érdekelte tovább, hiszen pusz. tája volt elegendő. A villongást Kőrös kezdte 1405-ben. amikor megszállta az egész irtványt. A ceglédiek pa­nasszal fordultak a nádorhoz Ezzel indult meg a négyszáz évig húzódó áldatlan küzdelem ezért a földért. Erőszakkal jár­tak benne a két város kardos, nyilas, dárdás pásztorai. el­hajtották a másik jószágait beverték egymás fejét. Egy alkalommal hat ceglé­di jobbágy gallyért ment a Ha- rasztra Meglátták őket a kö­rösiek. egy gulyás lovon nyar­galt a városra a hírrel, a tiszt­tartók hamar összegyűjtöttek hatvanhárom fölfegyverzett embert és rá*ámadtak a ceg­lédiekre, őket „a gyűlölet elő. re megfontolt gonosz indula­tából” halálosan elverték ' és mindenükből kifosztották. Pénzes Antaltól elvették két új forintját, s egy hatökrös szekerét, Pénzes Pétertől öt új forintot érő köntösét, két baltáját, vödrét, csákányát, és dárdáját. Meleg Lukácstól egy nyolcökrös vasalt szekeret, köntösét, kardját, takaróját, fejszéjét. Zalay Tamástól négy­lovas szekerét, fejszéjét, ta­karóját, Pál fia Miklóstól egy ökrét, két köntösét, csuháját fejszéjét, takaróját, Jurátus Berecktöl takaróját, vasláncát. köntösét, csákányát, övét és csuklyáját. Meleg- Lukács egy ökrét levágták, ott a cserjés­ben megsütötték és megették. Az erőszak és szerencse Körös­nek kedvezett, biztosan ült a birtokban, amíg a helyzet visz- szájára nem fordult. Ali pasa 1640-ben kóbor haj­dúkat vert föl a Haraszton, le­mészárolták őket és a holttes­teket Kőrösre hozták, a körö­siektől követelvén a vérdíiat A bíró tiltakozott, mondván, hogy a Haraszt a ceglédieké A ceglédiek fizettek, és a haj­dúkat a Szárbalomnak hazu­dott halom közelébe eltemet­ték. mint jogos határukra. Ké­sőbb a körösi Erdélyi András fosztogató tatárokat .vágott le a környéken. Üzent Ceglédre a holttestek iránt. Cegléd is­mét kifizette a vérdíiat. s a halottakat ugyanabba a ha­lomba temette el. A halmo» Tatórtemetésnek nevezték. A ceglédi marhák most már háborítatlanul legelték a cse- mői füvet. 1708 tavaszán délvi­déki rácok ütöttek a .nagvoá« komra Milus Mihály és Tóth János ceglédi jobbágyok mar­háit elhajtották, a hadnagyok riasztották a parasztvármegyét. A két város ..gyveresei utol­érték a marhatolvajokat, a gó- gányi csárdánál agyonverték a két rácot. A rácok kapitánya befogta Beretvás István körö­si bírót. Farkas és Halász es­küdtet, kihurcolták őket a helyszínre. Ott azok ismét azt | vallották, hogy a csárda tájé­ka a ceglédieké. A rácok Ceg­lédre zúdultak, és kifizettettek velük háromszáz forintot. A rá­cokat ugyanabba a halomba temették, ez időtől fogva ezt a határdombot Ráctemetésnek is mondják. Most a kis teme­tőben békén nyugosznak egy­más társaságában hajdúk, ta­tárok, rácok. Amíg ezek történtek, a két város folytonosan panaszkodott a királynál, nádornál. A szol­gabírók kijöttek időnként, ta­núkat hallgattak ki. ítéltek, de az ítéletekkel egyik fél sem volt megelégedve, mindegyik az egész Csemőt követelte ma­gának, holott ahhoz egyiknek sem volt jussa, lévén a terü­let a királynék birtoka. De az évszázadok során a hol Budán, hol Becsben lakó felséges asz- szonyok elfelejtkeztek régi tu­lajdonukról. Számos pörirat maradt fönn napjainkra de az eredeti ha­tárjelek megkavartságukban bizonytalanná teszik elhelye­zésüket. Hosszú vizsgálatok eredményeként elismerhetők a körösiek határjelei, mert azok megegyeznek az 1368-as jegy­zőkönyvbe írottakkal. A ceg­lédiek kilométerekkel délebb­re állították határaikat, ott, ahol a körösi puszták érintkez­tek a Tölgyerdővel. A megve végül is elunta az évszázados pör vizsgálatait és hiábavaló ítéleteit 1811-ben arányosan kettéosztotta a vitatott birto­kot. Abban az évben találko­zott csak a két város határa. Csemő 1950-ben önálló lett. s a két szomszéd ha'árai ismét eltávolodtak elméstől. Hídvégi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents