Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-10 / 290. szám
1977. DECEMBER 10.. SZOMBAT ~x>mao Téli nagyjavítás Ezen a héten fejezték be az őszi mélyszántást és a műtrágya szórását a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezetben. Tizenegy traktor dolgozott a földeken. Hansági Dénes, a mezőgazdasági főágazat vezetője arról tájékoztat, hogy a munkák befejezése után megkezdik a gépek téli nagyjavítását December 3-án tartották meg a gépszemlét, s gondosan összeállított ütemterv alapján látnak munkához. A javítóműhelyben 28 szakemberből álló kollektíva dolgozik, természetesen a traktorvezetők is. A téli javítást azokon a gépeken kezdik, amelyekre a tavaszi munkák során először lesz szükség. A téli hónapokban az öntözőberendezések és gépkocsik javítására is sor kerül. A javításokra mintegy 800 ezer forintot költ a szakszövetkezet. Az adminisztrációban már készülnek az üzemanyag-fogyasztás éves összesítői, majd brigádértekezleteken beszélik meg a túlfogyasztás gondjait, a jövő évi tennivalókat. A szövetkezet a napokban kap egy T 150 K-típusú szovjet traktort. Két traktorvezetőt máris tanfolyamra küldenek, hogy tavasszal munkába tudják állítani az új gépet. A belső körúton December 15-re készül el Szentendrén a belső körút első szakasza. Az Aszfaltútépítő Vállalat, Maga László brigádja az egyik bekötő út betonburkolatát készíti. Ezt a szakaszt jövő augusztusban adják át a forgalomnak. Mielőtt továbblépnek Vélemények a pályaválasztásról Pályairányítás és pályaválasztás. Az általános iskolák nyolcadikosainak és a nevelőtestületeknek évről évre visszatérő gondja, feladata. Üzemlátogatások, osztályfőnöki órák, szülői értekezletek, különböző tájékoztatók, előadások, családlátogatások — mind azt a célt szolgálják, hogy a végzős diákoknak megkönnyítsék a döntést, az elhatározást: hol, milyen Iskolatípusban szándékoznak továbbtanulni. Fiatalok a döntéshez Szentendrén, a Rákóczi úti általános iskolában ezekről a problémákról beszélgettünk a pedagógusokkal és a nyolcadikos diákokkal. Sándor László így fogalmaz: — A pályaválasztás tennivalóival, pályairányítással, az érdeklődés felkeltésével már a hetedik osztályban is foglalkozunk. Az egészségileg sérült tanulóink számára elsősorban a Pest megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ad segítséget a döntéshez. az ott lefolytatott vizsgálatok alapján javasolnak számukra szakmákat, továbbtanulási lehetőséget, a helyi nevelési tanácsadó pedig a szociális, vagy pszichés okok miatt nehezen nevelhető gyerekekkel foglalkozik. Az idén a hetedikeseket Budapestre, a BKV Fehér úti műhelyébe vittük el üzemlátogatásra, a nyolcadikosok Szentendrén, a BVM-ben jártak. Ellátogattak tanulóink a szentendrei szakmunkásképző intézetbe, és nyolcán a halásztelki mező- gazdasági szakmunkásképző intézetet is felkeresték. Jó kapcsolataink vannak a Papírgyárral, a BVM Szentendrei Gyárával, csak az a fonák helyzet alakult ki. hogy évek óta még egyetlen gyerekünk sem jelentkezett az ott látott szakmákra. Én a pálya- választás gondját abban látom, hogy a tizennégy éves tanuló még nem képes önállóan dönteni. Sok a befolyásoló tényező: a szülők elképzelése, a barátok hatása. Az is káros jelenség, szemléletbeli torzulás a szülőknél és gyakran a pedagógusoknál is. hogy a négyes, ötös tanuló menjen középiskolába, a kettesek. hármasok jók lesznek szakmunkásnak is. Minden évben akad három-négy olyan tanulónk is, akiket a szülők kényszerítenek valamelyik nzakmába, iskolatípusba. Ellentétes tapasztalatok Szűcs Tibor, az egyik nyolcadikos osztály főnöke, már fontos statisztikával is szolgál. A harminckét tanuló közül mindössze egy kislány nem tanul tovább. Tizennégyen jelentkeztek gimnáziumba, nyolcán szakközép- iskolába, ugyancsak nyolcán szakmunkásképzőbe mennek, egy tanuló gyors- és gépírótanfolyamra jár majd. A gimnáziumba jelentkezőkről Szűcs Tibor ezt mondja: — A szülők nagy része azért íratja gimnáziumba a gyere, két, mert a pályaválasztás szempontjából nyer négy évet, hiszen a 17—18 éves fiatal már jobban tud dönteni. A gimnáziumi évek során kü lönböző, újabb hatások érik, bővül az érdeklődési köre, vagy éppen tudatosodik benne egy konkrét elhatározás. Már tavaly, hetedikes korban, kérdőlapokon felmértük az osztályban ki, mi szeretne lenni. Az egyik fiú például elektromérnöknek, illetve grafikusnak készül. Nem mondhatjuk, hogy rokonszak mák. Mindkét hivatáshoz megvannak benne az adottságok. Most gimnáziumba jelentkezett. Bizonyára a rendelkezésére álló négy esztendő alatt jobban megérlelődik benne: melyik hivatást választja. A másik nyolcadikos osztály 31 tanulója közül mindössze egy gyerek jelentkezett gimnáziumba, tizenketten mennek szakközépiskolába, tizenheten szakmunkásnak jelentkeztek, egy tanuló pedig katonai középiskolában szerelne tanulni. Az orvosi vizsgálat jelentősége Erdei Lászlóné tanárnő nemcsak a Rákóczi úti iskola, hanem a város többi általános iskolájának is a pálya- választási felelőse. Véleményét így összegezi: — A gyerekek nagyon szeretik a szakközépiskolát, csak az jelent gondot, hogy Pesten kollégiumba nem veszik fel a szentendrei jelentkezőket, mondván, jó a közlekedés. A napi háromórás utazás viszont fárasztó, sok problémával jár. A helybeli szakmunkásképző intézet csak meghatározott szakmákban képez szakembereket, tehát o lehetőségek eléggé korlátozottak, és a szülők távolabb lévő intézetekbe nem szívesen engedik el gyerekeiket. Lányoknak például az idén indul először francia-szabó szakmunkásképzés a városban! Véleményem szerint az iskolaorvosokra is nagyobb feladat vár, az alapos pályaalkalmassági vizsgálatokat jobban kéne szorgalmazni. Nyolc évvel ezelőtt például meghalt egy elsős kőműves ipari tanuló, lezuhant az állványokról, nem bírta a magasságot. Körültekintő pályaalkalmassági vizsgálat után ilyen nem fordulhat elő. Ahogy a diák látja A pedagógusok véleményét — hogy tizennégy éves korban tudatos pályaválasztásról még nemigen lehet beszélni — a gyerekek is alátámasztják. Gintner László nyolcadikos: A Lékay János Hajózási Szakközépiskolába jelentkezem. Egy idős tanártól hallottam erről az iskoláról, az ő fia is odajár. A bátyám barátjának az öccse is ott tanul. Vele is beszéltem, ő is dicséri az iskolát. A hajózás biztosan nagyon érdekes szakma és én szeretem a változatosságot. Azt nem tudom elképzelni, hogy hosszú évtizedekig egy gép mellett dolgozzak és, mondjuk, csavarokat gyártsak. Édesapám szerette volna, ha gimnáziumban tanulok tovább, mert a négy év alatt komolyabban tudok majd dönteni. Ha nem vesznek föl a hajósokhoz, akkor egy autós szakközépiskolában próbálkozom. Gintner László társa így válaszol: Négyes tanuló vagyok, és a közlekedésgépészeti szakközépiskola gépjárműtechnikai ágazatára szeretnék bekerülni. Pesten, a Rippl-Rónai utcában lévő iskoláról sok jót hallottam, tudom, hogy minden évben többszörös túljelentkezés van, nehéz bejutni. Ha nem sikerül, akkor egy másik szak- középiskolába megyek. ^Sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss* ,, ' .-7.Öt szentendrei üzemben A nőpolitikái határozat nyomában Napjaink és a felszabadulás óta eltelt évtizedeik társadalmi mobilitásának, változásának nemcsak egyik legjelentősebb indítéka és mozgató ereje, hanem eredménye is: megváltozott a nőknek a társadalomban betöltött szerepe. A család zárt világából a nők százezrei álltak munkába — és ami még ennél is lényegesebb — kerültek a közéletbe, különböző szintű gazdasági, politikai funkciókba. A nőpolitika hosz- szú évtizedek óta szerves része pártunk politikájának és megvalósításának gyakorlati tennivalóit különböző döntésekben, kongresszusok határozataiban gyakran fogalmazzák meg. Az MSZMP Központi Bizottságának 1970-ben hozott nőpolitikái határozata, a XI. kongresszusnak a nők élet- és munkakörülményeire vonatkozó irányelvei és döntései is a napjainkban megvalósítandó feladatokat tartalmazzák. A testületi aktivitás A hét évvel ezelőtt hozott nőpolitikái határozat végrehajtására a szentendrei városi pártbizottság intézkedési tervet dolgozott ki, végrehajtását pedig több alkalommal is értékelte. A közelmúltban újabb összegezésre került sor. A végrehajtó bizottság a város öt ipari üzemében vizsgálta meg a nőpolitikái határozat végrehajtásának eredményeit és tennivalóit. A vizsgált üzemek közt szerepelt a PEVDl Írószergyára, a Papíripari Vállalat Szentendrei Gyára, az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat, a Pest megyei Fémipari Vállalat, valamint a BVM Szentendrei Gyára. Az üzemek egyik jellemzője, hogy mindegyikben sok nő dolgozik. A PEVDl Irószergyárában például a dolgozók 63 százaléka, a papírgyárban pedig 45 százalék az arány. E sajátosságot figyelembe véve az üzemek vezetői körültekintőbben foglalkoznak a nőpolitikái feladatok megoldásával. A végrehajtás ellenőrzése tervszerű és folyamatos. A nők politikai aktivitásával, közéleti tevékenységével kapcsolatban megállapítható, hogy megfelelő arányban vesznek részt a szakszervezeti és KISZ-bizottságok, vezetőségek munkájában. Azok a nők a legaktívabbak az üzemben, akik valamely testület tagjai, tisztségviselők, szocialista brigádvezetők, vagy szocialista brigádban dolgoznak. Kevesen a vezetésben A nők a pártvezetőségekben legtöbbször gazdasági, illetve nőfelelősként tevékenykednek. Ez a gyakorlat azért helytelen, mert a női tisztségviselők munkáját leegyszerűsítik. Dicséretes viszont, hogy a szak- szervezeti bizottságokban ások figyelmet és elfoglaltságot kívánó munkájában a nők állnak helyt: körültekintően törődnek a sokgyermekes anyákkal, a, gyes-en lévőkkel, a gyermeküket egyedül nevelőkkel, a betegekkel. A gazdasági irányításban részt vevő nők száma is emelkedett. Különösen jellemző ez a középvezetői funkciókra és az adminisztratív munkakörökre. A PEFÉM-nél például a 14 osztályvezető között hét nő van. Azonban még mindig kevés a nő az igazgatói, főmérnöki, főkönyvelői beosztásokban. Az öt ipari üzemben mindössze két nő dolgozik ilyen vezetői szinten: a PEVDl Irószergyárának főkönyvelője és a PEFÉM kovácsoló gyáregységének igazgatója. A káderutánpótlási tervek tartalmazzák a nők vezetőkké nevelésének tennivalóit, azonban megvalósításuk lassú és nem j is sikerül minden esetben. Javuló arányok Központi és helyi intézkedések hatására javultak a nők munkakörülményei, tevékenységüket anyagilag, erkölcsileg is jobban elismerik. A kedvező változások elsősorban az üzemek korszerűsítésével, a bérpolitikával kapcsolatosak. Az üzemek vezetői nagy figyelmet fordítanak arra, hogy nehéz fizikai munkán nőket ne foglalkoztassanak. A PEFÉM- ben könnyebb munkára irányították őket, az ERFA-ban második és harmadik műszakban nők nem dolgoznak. A PEVDl Irószergyárában 1974 óta 19 automatagépet állítottak be, az idén újabb kilenc gép könnyíti a munkát. Jobban érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bért elve is. Az üzemek segítik a nők továbbképzését, azonban itt a leglassúbb a fejlődés, mivel még nem sikerült megtalálni a nők kettős elfoglaltságához igazodó rugalmasabb oktatási formákat. Ismét napirenden A párt városi vezetőtestüle- te a tennivalókat is meghatározta, köztük azt, hogy tovább kell javítani a nők arányát a gazdasági vezetés magasabb szintjein is. A pártvezetőségek újból napirendre tűzik és vizsgálják a részfeladatok megvalósításának tapasztalatait és az eredményeket. A tennivalókat a párttitkárok és nőfelelősök együttes értekezleten is megvitatják. Teljesítette idei tervét a dunabogdányi kőbánya Az ember azt hinné, hogy ezekben a zimankós téli napokban a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dunabogdányi kőbányájában nincs termelés, csak karbantartás. Korántsem így van. Robbantanak, dömperek szállítják a Duna-partra a kitermelt követ. Knáb Mihály, az üzem vezetője arról tájékoztat, csak részleges a leállás, a karbantartás, valamelyik üzemrész most is termel, mert a megrendelőknek kell a kő. — A bánya idei termelési terve 15,5 millió forint, ebből a III. negyedév végéig 15 millió 250 ezer forintot teljesítettünk, tehát a IV. negyedévben tulajdonképpen mór terven felüli mennyiséget is szállítunk — tájékoztat az üzemvezető. — Háromféle terméket tudunk adni a megrendelőknek: terméskövet, forgácskövet és faragott követ. Terméskőből 205 ezer tonna volt az éves tervünk, november 30-ig 201 ezer tonnát termeltünk. Ezen a héten például 4500 tonnát teljesítettünk, tehát befejeztük éves tervünket. A 40 ezer tonnás forgácskő-előirányzatot eddig 10 ezer tonnával túltelTávveze'ék Pomáz és Szigetmonostor között felújítják a húsz kilovoltos távvezeték ezer- hatszáz méteres szakaszát. Hatezer méteren új vezetéket épít a Heves megyei Tanács Erősáramú Villanyszerelő Vállalatának József Attila szocialista brigádja. A felújítást a héten befejezik. az építés folytatódik. jesítettük. Faragott kőből évente mindössze 6 ezer tonnát állítunk elő. Az idén ez a szám eddig 7366 tonna. Novemberben volt egy kis gondunk is: a berakóberendezés elromlott, ez háromhetes kiesést jelentett. Az üzemrészek dolgoztak, csak a megrendelők nem kaptak anyagot. Ez a hideg, száraz időjárás kedvező számunkra, tudunk termelni folyamatosan. — Hová, mennyit szállítanak a különböző kőfajtákból? — A Duna szabályozásához, a hajóút biztosítására Győrtől egészen Bajáig a különböző vízügyi igazgatóságoknak. Bajára 80 ezer tonna, Győrbe és Budapestre 40 —40 ezer tonna terméskövet szállítottunk. A Mélyépítő, valamint a Hídépítő Vállalatnak együttesen ugyancsak 40 ezer tonnát. A forgácskövet elsősorban az útépítésnél használják, de vásárolnak tőlünk a termelőszövetkezetek építőrészlegei is. A Pest megyében épülő utak kivitelezői közt van például a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság és a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat. Ezek a legtöbb követ rendelő megyei partnereink. Faragott követ a Fővárosi Kertészet rendel tőlünk parképítésre, útszegélyek, terek kövezéséhez és megrendelőnk még az Üt- és Vasútépítő Vállalat is. — Az üzemben dolgozó valamennyi szocialista brigád teljesítette november 7-re tett vállalását. A tíz szocialista brigád közül kettő a vállalat kiváló brigádja, hat aranykoszorús. A robbantó-, a fúró- és a fejtőbrigádok összehangolt munkája a robbantások jó előkészítésében. az anyagtakarékosságban, a hatékony munkamódszerek alkalmazásában és elterjesztésében jelentős. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Fotó: Nagy Iván 1
