Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-01 / 282. szám

I / PEST MEGYEI VIIÍG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI.TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Ára 80 fillér 1977. december i., csütörtöb Ritkaság Bemutatón a Varsói Szerződés honvédelmi miniszterei A Varsói Szerződés tagálla­mai honvédelmi miniszteri bi­zottságának tagjai — Buda­pesten zajló ülésük program­jának részeként — szerdán megtekintették a Dunán fel­épített vasúti uszályhidat, a polgári és katonai szakembe­rek együttes munkájának eredményét. A bemutatón részt vett Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, valamint Pullai Árpád közlekedés- és posta­ügyi miniszter. Venezuela Befejezte látogatását a magyar pártküldőffség A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével befe­jezte látogatását Venezuelá­ban. A magyar pártküldöttség caracasi tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott Je­sus Fariával, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárával és a párt más vezetőivel. A megbeszélésekről közleményt adnak ki. A magyar pártküldöttség szerdán Costa Rica-ba utazott. Mára összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről szóló be­számoló, az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentés, illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó előterjesztés megvitatását javasol­ja a Központi Bizottságnak. Kormányközi egyezményt írtak alá a nagymarosi vízlépcső építésére Befejeződött Moszkvában er magyar- szövgei együttműködési bizottság ülése Moszkvában szerdán befe­jeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság XX. ülés­szaka. Az ülésszakon a magyar küldöttséget dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, a Nagyobb a forgalom a korszerűsített üzletekben A felújításhoz állami támogatást kapott a PIK A Belkereskedelmi Minisz­tériumban tartott legutóbbi országos értekezleten egyebek között arról is szó esett, hogy sok vállalat kér új üzletek építéséhez állami támogatást. Kevesebben igénylik ugyan­ezt meglevő boltjaik bővítésé­re, korszerűsítésére, pedig ez célszerű lenne. Jó példát mutat e tekintet­ben a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. A minisztériumnál megpályázta s meg is kapta több üzlete korszerűsítéséhez, felújításá­hoz az állami támogatást. Mint Molnár László igazgató- helyettes elmondta, amellett, hogy a felújítások révén csök­ken elavult üzleteik száma, enyhültek munkaerőgondjaik is, mert a jól fölszerelt üzle­tekben szívesen dolgoznak az eladók. Nem egy esetben a korszerűsítéssel, bővítéssel egy időben több boltot vontak egybe. Aszódon például a vas­villamossági és a • műszaki szaküzletet vonták össze, s át­alakították önkiszolgálóvá. Nagykőrösön az egymás tő- szomszédságában levő illat­szer- és kultúrcikk-szaküzle- tet formálták át egy nagy üzletté. Az új kultúrcikk- bevásárló központ forgalma 30 százalékkal nagyobb, mint ko­rábban a két üzleté együttesen volt. Dunakeszin az új város ava­tására készült el a 235-ös szá­mú üzlet. — Ha újonnan építünk egy ilyen üzletet, legalább 25 mil­lió forintba került volna — jegyzi meg az igazgatóhelyet­tes —, így egymillióból min­den igényt kielégítő boltot alakítottunk ki. Bővült az el­adótér, raktárak, fürdőhelyi­ség, étkező, iroda épült, a fű­tést is korszerűsítették. Április elejétől önkiszolgáló rendsze­rű az üzlet. A forgalma je­lentősen, 25 százalékkal emel­kedett. Cz. V. Olajégők — sorozatban A Pestvidéki Gépgyárban készített korszerű olajégők ma már az egész világon keresettek. Kielégítik a hazai igényeket, ugyanakkor versenyképesek a külföldi piacokon is. Képün­kön: a PGM 30 típusú export olajégőket szerelik a József .Attila brigád tagjai. Geleta Pál felvétele szovjet küldöttséget Konsz- tantyin Katusev, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese vezette. A tanácskozásról ikiadott közlemény szerint a kormány­közi bizottság áttekintette és jóváhagyta a Magyar Népköz­társaság és a Szovjetunió leg­fontosabb iparágai közötti gyártmányszakosítás és -koo­peráció hosszú távú fejlesz­tésének alapvető irányelveit. A bizottság áttekintette és jóváhagyta a Magyar Népköz­társaság és a Szovjetunió mi­nisztériumainak azokat a ja­vaslatait, amelyek a termelési- műszaki együttműködés ki- szélesítésére és elmélyítésére irányulnak a rádióiparban, a hajóépítésben, az energetikai, a nehézipari és a közlekedési gépgyártásban, valamint az építőanyag-gyártásban. Meg­vitatták és jóváhagyták a két országnak az áruszállítás meg­javítására irányuló intézke­déseit is. A bizottság áttekintette azo­kat a kormányközi megálla­podásokat, amelyek a 750 ki­lovolt feszültségű villamos­távvezeték, négy új szénbánya és egy hőerőmű építésében történő együttműködésről szólnak, valamint az olefinok és feldolgozási termékeik, a növényvédő szerek, műtrá­gyák és a magasabb zsíralko­holok gyártásában történő együttműködésre vonatkoz­nak. A két fél határozatokat fogadott el az említett kor­mányközi egyezmények telje­sítésének biztosítására. A bizottság jelentést hall­gatott meg a kölcsönös áru­szállítások ez évi tervének teljesítéséről és megállapítot­ta: a teljesítésben nagy szere­pe volt a csepgli kombinát dolgozói kezdeményezésének: a Szovjetunió rendeléseinek a — Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére — határidő előtti teljesítésére indított munkaversenynek. A bizottság ülése alkalmá­ból aláírta a két ország kor­mányának egyezményét arról, hogy o Szovjetunió műszaki téren együttműködik a Dunán létesülő, Nagymaros—GabcU. kovo vízlépcsőrendszer nagy­marosi lépcsőjének építésé­ben. A bizottság ülése a testvéri barátság' és a teljes egyetér­tés légkörében folyt le. A kormányközi bizottság ülésének jegyzőkönyvét a két társelnök: Szekér Gyula és Konsztantyin Katusev írta alá A nagymarosi vízlépcső épít­kezésével kapcsolatos új kor­mányközi egyezményt magyar részről dr. Biró József kül­kereskedelmi miniszter, szov­jet részről Szemjon Szkacs- kov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa külgazdasági kapcso­latok állami bizottságának el­nöke írta alá. Az ünnepélyes aláíráson Konsztantyin Kaitusev röviden méltatta a tárgyalások, az ülésszakon létrejött új megál­lapodások jelentőségét. Szekér Gyula válaszában utaillt arra, hogy a kormány­közi bizottság eddigi húsz ülés­szakán igen jelentős eredmé­nyeket ért el a két ország kö­zötti együttműködés fejlesz­tésében. A gyümölcsöző együtt­működést. a kölcsönös elő­nyöket mutatja, hogy a bizott­ság létrehozása éta eltelt 14 esztendőben a magyar—szovjet külkereskedelmi forgalom hét­szeresére nőtt. A kormány el­nökhelyettese külön is aláhúz­ta, hogy a szovjet fél nagy figyelmet és megértést tanú­sít a magyar javaslatok, igé­nyek iránt, és hogy az ülése­ken a testvéri barátság, az elv­társi együttműködés légköré­ben sikerrel lehet áthidalni a legbonyolultabb kérdéseket is. ★ Szekér Gyula vezetésével szerdán hazaérkezett Moszk­vából a magyar küldöttség. Borbély Sándor Somogy megyében Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára szerdán Kaposvárra látogatott. Részt vettí és felszólalt a So­mogy megyei párt-végrehajtó­bizottság ülésén, ahol a 11. kongresszus és a megyei párt­értekezlet óta eltelt időszak gazdasági és politikai felada­tainak végrehajtását vitatták meg és értékelték. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Neelam Sanjiva Reddy-nek, az Indiai Köztár­saság elnökének a Kelet-Indi- át sújtó ciklon pusztításai miatt. Dr. Otto Schlecht, az NSZK gazdaságügyi minisztériumá­nak államtitkára tegnap de­legáció éléin Budapestre ér­kezett a magyar—NSZK gaz­dasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizott­ság második ülésére. dokkal küzd. Ilyen háttér­rel valóban nem könnyű bármit is egy-egy község­ben felépíteni. Látszatra ellentmondva az előbb leírtaknak: a megyében gyarapodnak a ritkaságszámba menő ese­tek, azaz lassan-laasan már nem is meghökkentő ritkaság, ha valami ponto­san a határidőre, vagy még annak előtte készül el. A monori járásban pél­dául úgy sikerült idén az eredetileg tervezett 89 mil­lió forint értékű település- fejlesztési beruházást 140 millióra tágítani, hogy a nagy értékű társadalmi munka, a gazdálkodó szer­vek összefogása következ­tében több intézmény ha­táridő előtt készült el. Ma már a járásban nem szá­mít boszorkányságnak, ha az idén elkezdett építést még az idén be is fejezik, mint történt ez Vecséoen, Maglódon, az iskola, illet­ve az óvoda átadásával. B otladozva kezdték a tanácsok új szerepkö­rük, a településfej­lesztés önálló irányításá­nak ellátását. Nem volt ta­pasztalatuk, hiányoztak a kellő szakmai-műszaki is­meretek, meg kellett ke­resni azokat, akik a taná­csi szakigazgatáson belül a dolgoknak nemcsak az adminisztratív, jogi-pénz­ügyi, hanem műszaki — beruházási-ellenőrzési — részét is értették. Mindez időbe telt. Mostanában azonban örvendetesen gya­rapodnak azok a példák, melyek a korábbi, ritkasá­gokként kezelt eseteket még ugyan figyelemre méltóvá, de már távolról sem szabályt erősítő kivé­telekké teszik. Mert nem­csak Csemőn, a monori já­rás több településén buk­kanhattunk pontos, terv­szerű munkára, hanem Aszódon is. A gödöllői járás e pati­nás, közös tanácsú nagy­községében a szakorvosi rendelőintézet öt munka­hellyel történő bővítését szervezték, hajtották vég­re úgy, ahogyan mindig és mindenben a beruházáso­kat irányítani kellene. A pontos munka ugyan oko­zott némi gondot — a fel­szerelés anyagi fedezeté­nek előteremtésével —, de hatóerején pihenjen meg a figyelem. Azon a té­nyen, hogy mostoha felté­telek, kivitelezési adottsá­gok közepette is lehet eredményesen fejleszteni a települést, igaz, az átla­gosnál sokkal több törő­déssel, rugalmassággal, ál­dozatkészséggel. Ez utób­biak adják az eszmefutta­tásunkban említett esetek magyarázatát, a feleletet a hogyanra. Mert valameny- nyi községben ezt a fölis­merést ültették át a gya­korlatba, nem azt kutat­ták, mivel lehet menteni, magyarázni a késedelmet, hanem mindent, a szó szo­ros értelmében minden megtehetőt megtettek a si­ker, a tervezett cél eléré­se érdekében. Makacssá­guk a példa, cselekvésük hogyanja a kö-ethető irtó­szer. Mert az így dolgozó, így fejlesztő tanácsoknak köszönhető, hogy a ritka­ság kezd megszokottá vál­ni, hogy bár lassan ugyan, de természetessé lesz az, ami — természetes. Mészáros Ottó A kivétel mindig a sza­bályt erősíti, ám egy­szer már érdemes töprengeni azon is, vajon valóban szabálynak kell-e lennie annak, amit úgy ke­zelünk, vagy éppen a ki­vételből illenék szabályt csinálnunk? Sok esetben ugyanis az felelne meg a társadalmi érdeknek, ami szabálynak látszó valamit kivételként erősít, ami rit­ka tehát, amire csak oly­kor, szinte elvétve buk­kanhatunk. Mint például azokra az esetekre, amikor a településfejlesztésben olyannyira hiányzó intéz­mények határidő előtt ké­szülnek eL Több mint négyszáz gyermek koptatja az álta­lános iskola padjait Cse­mőn, s bár nevelőik sokat fáradoznak aiz oktatás megfelelő színvonalának kialakításán, a nehéz tár­gyi körülményeken ők nem tudnak változtani. A tantermek egy része ugyanis jóindulattal sem nevezhető az oktatás haj­lékának, a szükség lép­tette elő ezeket a helyisé­geket osztályteremmé, így is akad azonban közöttük olyan; ami már-már hasz­nálhatatlan. Nyomós indo­kok szóltak tehát a négy tantermes új iskola felépí­tése mellett — ilyen indo­kok is, a lakosság mozgá­sából, külterületi helyekről a belterületre költözéséből származó érvek is —, s az 1978. évi befejezés biztató dátumként állt a pedagó­gusok naptárában. Hosszú lista kerekednék abból a felsorolásból, ki mit tett a községben az új oktatási intézmény mielőbbi meg­valósítása érdekében — miként állt csatasorba a tanács és a népfront hívó szavára a lakosság, a tele­pülésen gazdálkodó egysé­gek közössége —, a lényeg az eredmény: határidő előtt készen áll a tudás friss, tetszetős hajléka. R itkaság — mondja az olvasó, s igaza van. Sajnos, az az általá­nos — az a „szabály” —, hogy a tanácsi beruházá­soknál, új intézmények ki­alakításánál éppúgy, mint bővítéseknél, gumiból gyártottnak bizonyul a határidő, a költségkeret. Megelőzve a félreértése­ket: a legtöbbször nem a tanácsok hibája, mulasztá­sa miatt. A kommunális beruházások túlnyomó ré­sze ugyanis kevésbé nye­reséges a kivitelezők szá­mára, mint a másfajta munka. Aztán sűrűn egye­di tervek alapján kell dol­gozniuk. ami nagyobb fi­gyelmet követel, s ezek a feladatok ráadásul vi­szonylag kis értékűek, job­ban szembetűnik, ha egyes részműveleteknél a jogos­nál kövérebb összegek ke­rülnek a számlára. Ódz­kodnak tehát a kivtelezők, hiszen nem egy vállalat ki is mondta: húszmillió fo­rint alatti megrendelésről nem tárgyal... Maradnak a helyi költségvetési üze­mek építőbrigádjai — már ahol vannak —, a termelő- szövetkezetek építőrészle­gei — ha vannak, s ha rá­érnek —, az építőipari kö­zös vállalatok. Ezeknek az egységeknek a nagyobb ré­sze viszont — kivételként tisztelet a kisebbségnek — alacsony színvonalon szer­vezett, alig gépesített, örö­kösen anyagellátási gen­'s—

Next

/
Thumbnails
Contents