Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
I / PEST MEGYEI VIIÍG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI.TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Ára 80 fillér 1977. december i., csütörtöb Ritkaság Bemutatón a Varsói Szerződés honvédelmi miniszterei A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának tagjai — Budapesten zajló ülésük programjának részeként — szerdán megtekintették a Dunán felépített vasúti uszályhidat, a polgári és katonai szakemberek együttes munkájának eredményét. A bemutatón részt vett Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter. Venezuela Befejezte látogatását a magyar pártküldőffség A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével befejezte látogatását Venezuelában. A magyar pártküldöttség caracasi tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott Jesus Fariával, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárával és a párt más vezetőivel. A megbeszélésekről közleményt adnak ki. A magyar pártküldöttség szerdán Costa Rica-ba utazott. Mára összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünnepléséről szóló beszámoló, az 1977. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentés, illetve az 1978. évi terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Kormányközi egyezményt írtak alá a nagymarosi vízlépcső építésére Befejeződött Moszkvában er magyar- szövgei együttműködési bizottság ülése Moszkvában szerdán befejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XX. ülésszaka. Az ülésszakon a magyar küldöttséget dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, a Nagyobb a forgalom a korszerűsített üzletekben A felújításhoz állami támogatást kapott a PIK A Belkereskedelmi Minisztériumban tartott legutóbbi országos értekezleten egyebek között arról is szó esett, hogy sok vállalat kér új üzletek építéséhez állami támogatást. Kevesebben igénylik ugyanezt meglevő boltjaik bővítésére, korszerűsítésére, pedig ez célszerű lenne. Jó példát mutat e tekintetben a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat. A minisztériumnál megpályázta s meg is kapta több üzlete korszerűsítéséhez, felújításához az állami támogatást. Mint Molnár László igazgató- helyettes elmondta, amellett, hogy a felújítások révén csökken elavult üzleteik száma, enyhültek munkaerőgondjaik is, mert a jól fölszerelt üzletekben szívesen dolgoznak az eladók. Nem egy esetben a korszerűsítéssel, bővítéssel egy időben több boltot vontak egybe. Aszódon például a vasvillamossági és a • műszaki szaküzletet vonták össze, s átalakították önkiszolgálóvá. Nagykőrösön az egymás tő- szomszédságában levő illatszer- és kultúrcikk-szaküzle- tet formálták át egy nagy üzletté. Az új kultúrcikk- bevásárló központ forgalma 30 százalékkal nagyobb, mint korábban a két üzleté együttesen volt. Dunakeszin az új város avatására készült el a 235-ös számú üzlet. — Ha újonnan építünk egy ilyen üzletet, legalább 25 millió forintba került volna — jegyzi meg az igazgatóhelyettes —, így egymillióból minden igényt kielégítő boltot alakítottunk ki. Bővült az eladótér, raktárak, fürdőhelyiség, étkező, iroda épült, a fűtést is korszerűsítették. Április elejétől önkiszolgáló rendszerű az üzlet. A forgalma jelentősen, 25 százalékkal emelkedett. Cz. V. Olajégők — sorozatban A Pestvidéki Gépgyárban készített korszerű olajégők ma már az egész világon keresettek. Kielégítik a hazai igényeket, ugyanakkor versenyképesek a külföldi piacokon is. Képünkön: a PGM 30 típusú export olajégőket szerelik a József .Attila brigád tagjai. Geleta Pál felvétele szovjet küldöttséget Konsz- tantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezette. A tanácskozásról ikiadott közlemény szerint a kormányközi bizottság áttekintette és jóváhagyta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió legfontosabb iparágai közötti gyártmányszakosítás és -kooperáció hosszú távú fejlesztésének alapvető irányelveit. A bizottság áttekintette és jóváhagyta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió minisztériumainak azokat a javaslatait, amelyek a termelési- műszaki együttműködés ki- szélesítésére és elmélyítésére irányulnak a rádióiparban, a hajóépítésben, az energetikai, a nehézipari és a közlekedési gépgyártásban, valamint az építőanyag-gyártásban. Megvitatták és jóváhagyták a két országnak az áruszállítás megjavítására irányuló intézkedéseit is. A bizottság áttekintette azokat a kormányközi megállapodásokat, amelyek a 750 kilovolt feszültségű villamostávvezeték, négy új szénbánya és egy hőerőmű építésében történő együttműködésről szólnak, valamint az olefinok és feldolgozási termékeik, a növényvédő szerek, műtrágyák és a magasabb zsíralkoholok gyártásában történő együttműködésre vonatkoznak. A két fél határozatokat fogadott el az említett kormányközi egyezmények teljesítésének biztosítására. A bizottság jelentést hallgatott meg a kölcsönös áruszállítások ez évi tervének teljesítéséről és megállapította: a teljesítésben nagy szerepe volt a csepgli kombinát dolgozói kezdeményezésének: a Szovjetunió rendeléseinek a — Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére — határidő előtti teljesítésére indított munkaversenynek. A bizottság ülése alkalmából aláírta a két ország kormányának egyezményét arról, hogy o Szovjetunió műszaki téren együttműködik a Dunán létesülő, Nagymaros—GabcU. kovo vízlépcsőrendszer nagymarosi lépcsőjének építésében. A bizottság ülése a testvéri barátság' és a teljes egyetértés légkörében folyt le. A kormányközi bizottság ülésének jegyzőkönyvét a két társelnök: Szekér Gyula és Konsztantyin Katusev írta alá A nagymarosi vízlépcső építkezésével kapcsolatos új kormányközi egyezményt magyar részről dr. Biró József külkereskedelmi miniszter, szovjet részről Szemjon Szkacs- kov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke írta alá. Az ünnepélyes aláíráson Konsztantyin Kaitusev röviden méltatta a tárgyalások, az ülésszakon létrejött új megállapodások jelentőségét. Szekér Gyula válaszában utaillt arra, hogy a kormányközi bizottság eddigi húsz ülésszakán igen jelentős eredményeket ért el a két ország közötti együttműködés fejlesztésében. A gyümölcsöző együttműködést. a kölcsönös előnyöket mutatja, hogy a bizottság létrehozása éta eltelt 14 esztendőben a magyar—szovjet külkereskedelmi forgalom hétszeresére nőtt. A kormány elnökhelyettese külön is aláhúzta, hogy a szovjet fél nagy figyelmet és megértést tanúsít a magyar javaslatok, igények iránt, és hogy az üléseken a testvéri barátság, az elvtársi együttműködés légkörében sikerrel lehet áthidalni a legbonyolultabb kérdéseket is. ★ Szekér Gyula vezetésével szerdán hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség. Borbély Sándor Somogy megyében Borbély Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szerdán Kaposvárra látogatott. Részt vettí és felszólalt a Somogy megyei párt-végrehajtóbizottság ülésén, ahol a 11. kongresszus és a megyei pártértekezlet óta eltelt időszak gazdasági és politikai feladatainak végrehajtását vitatták meg és értékelték. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Neelam Sanjiva Reddy-nek, az Indiai Köztársaság elnökének a Kelet-Indi- át sújtó ciklon pusztításai miatt. Dr. Otto Schlecht, az NSZK gazdaságügyi minisztériumának államtitkára tegnap delegáció éléin Budapestre érkezett a magyar—NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyes bizottság második ülésére. dokkal küzd. Ilyen háttérrel valóban nem könnyű bármit is egy-egy községben felépíteni. Látszatra ellentmondva az előbb leírtaknak: a megyében gyarapodnak a ritkaságszámba menő esetek, azaz lassan-laasan már nem is meghökkentő ritkaság, ha valami pontosan a határidőre, vagy még annak előtte készül el. A monori járásban például úgy sikerült idén az eredetileg tervezett 89 millió forint értékű település- fejlesztési beruházást 140 millióra tágítani, hogy a nagy értékű társadalmi munka, a gazdálkodó szervek összefogása következtében több intézmény határidő előtt készült el. Ma már a járásban nem számít boszorkányságnak, ha az idén elkezdett építést még az idén be is fejezik, mint történt ez Vecséoen, Maglódon, az iskola, illetve az óvoda átadásával. B otladozva kezdték a tanácsok új szerepkörük, a településfejlesztés önálló irányításának ellátását. Nem volt tapasztalatuk, hiányoztak a kellő szakmai-műszaki ismeretek, meg kellett keresni azokat, akik a tanácsi szakigazgatáson belül a dolgoknak nemcsak az adminisztratív, jogi-pénzügyi, hanem műszaki — beruházási-ellenőrzési — részét is értették. Mindez időbe telt. Mostanában azonban örvendetesen gyarapodnak azok a példák, melyek a korábbi, ritkaságokként kezelt eseteket még ugyan figyelemre méltóvá, de már távolról sem szabályt erősítő kivételekké teszik. Mert nemcsak Csemőn, a monori járás több településén bukkanhattunk pontos, tervszerű munkára, hanem Aszódon is. A gödöllői járás e patinás, közös tanácsú nagyközségében a szakorvosi rendelőintézet öt munkahellyel történő bővítését szervezték, hajtották végre úgy, ahogyan mindig és mindenben a beruházásokat irányítani kellene. A pontos munka ugyan okozott némi gondot — a felszerelés anyagi fedezetének előteremtésével —, de hatóerején pihenjen meg a figyelem. Azon a tényen, hogy mostoha feltételek, kivitelezési adottságok közepette is lehet eredményesen fejleszteni a települést, igaz, az átlagosnál sokkal több törődéssel, rugalmassággal, áldozatkészséggel. Ez utóbbiak adják az eszmefuttatásunkban említett esetek magyarázatát, a feleletet a hogyanra. Mert valameny- nyi községben ezt a fölismerést ültették át a gyakorlatba, nem azt kutatták, mivel lehet menteni, magyarázni a késedelmet, hanem mindent, a szó szoros értelmében minden megtehetőt megtettek a siker, a tervezett cél elérése érdekében. Makacsságuk a példa, cselekvésük hogyanja a kö-ethető irtószer. Mert az így dolgozó, így fejlesztő tanácsoknak köszönhető, hogy a ritkaság kezd megszokottá válni, hogy bár lassan ugyan, de természetessé lesz az, ami — természetes. Mészáros Ottó A kivétel mindig a szabályt erősíti, ám egyszer már érdemes töprengeni azon is, vajon valóban szabálynak kell-e lennie annak, amit úgy kezelünk, vagy éppen a kivételből illenék szabályt csinálnunk? Sok esetben ugyanis az felelne meg a társadalmi érdeknek, ami szabálynak látszó valamit kivételként erősít, ami ritka tehát, amire csak olykor, szinte elvétve bukkanhatunk. Mint például azokra az esetekre, amikor a településfejlesztésben olyannyira hiányzó intézmények határidő előtt készülnek eL Több mint négyszáz gyermek koptatja az általános iskola padjait Csemőn, s bár nevelőik sokat fáradoznak aiz oktatás megfelelő színvonalának kialakításán, a nehéz tárgyi körülményeken ők nem tudnak változtani. A tantermek egy része ugyanis jóindulattal sem nevezhető az oktatás hajlékának, a szükség léptette elő ezeket a helyiségeket osztályteremmé, így is akad azonban közöttük olyan; ami már-már használhatatlan. Nyomós indokok szóltak tehát a négy tantermes új iskola felépítése mellett — ilyen indokok is, a lakosság mozgásából, külterületi helyekről a belterületre költözéséből származó érvek is —, s az 1978. évi befejezés biztató dátumként állt a pedagógusok naptárában. Hosszú lista kerekednék abból a felsorolásból, ki mit tett a községben az új oktatási intézmény mielőbbi megvalósítása érdekében — miként állt csatasorba a tanács és a népfront hívó szavára a lakosság, a településen gazdálkodó egységek közössége —, a lényeg az eredmény: határidő előtt készen áll a tudás friss, tetszetős hajléka. R itkaság — mondja az olvasó, s igaza van. Sajnos, az az általános — az a „szabály” —, hogy a tanácsi beruházásoknál, új intézmények kialakításánál éppúgy, mint bővítéseknél, gumiból gyártottnak bizonyul a határidő, a költségkeret. Megelőzve a félreértéseket: a legtöbbször nem a tanácsok hibája, mulasztása miatt. A kommunális beruházások túlnyomó része ugyanis kevésbé nyereséges a kivitelezők számára, mint a másfajta munka. Aztán sűrűn egyedi tervek alapján kell dolgozniuk. ami nagyobb figyelmet követel, s ezek a feladatok ráadásul viszonylag kis értékűek, jobban szembetűnik, ha egyes részműveleteknél a jogosnál kövérebb összegek kerülnek a számlára. Ódzkodnak tehát a kivtelezők, hiszen nem egy vállalat ki is mondta: húszmillió forint alatti megrendelésről nem tárgyal... Maradnak a helyi költségvetési üzemek építőbrigádjai — már ahol vannak —, a termelő- szövetkezetek építőrészlegei — ha vannak, s ha ráérnek —, az építőipari közös vállalatok. Ezeknek az egységeknek a nagyobb része viszont — kivételként tisztelet a kisebbségnek — alacsony színvonalon szervezett, alig gépesített, örökösen anyagellátási gen's—
