Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-09 / 263. szám
1977. NOVEMBER 9., SZERDA Heti jogi tanácsok $ Lehet-e közös tulajdonban levő ingatlanrészre elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezni? Több olvasónk kérdezte, hogy olyan tulajdonostárs ingatlanrészét, akiről azt sem tudják, hol él, elbirtokolhatja-e az a tulajdonostárs, aki azt hosszabb idő óta háborítatlanul használja. Volt olyan olvasónk, aki bírósági ítéletet is hozott — mondván —, nem érti, miért utasították el a tulajdonjog megállapítása iránti keresetét, amikor a jogszabály is kimondja, hogy elbirtoklás út-' ján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként 10 éven át szakadatlanul birtokolja. Ez így igaz, azonban a sajátjaként jogszabályi megfogalmazás nemcsak azt jelenti, hogy a telek, illetve az ingatlan. használója véglegesnek tekinti annak birtoklását, hanem sajátjaként birtokolhat valaki olyan esetben is, amikor tudja, hogy a dolog (az ingatlan) másé. Különösen sokan kérdezik, hogy miért döntő a kérdés megítélésében az építésügyi hatóság állásfoglalása. Idézzük itt a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának állás- foglalását: ezek szerint ingatlanrész tulajdonjoga elbirtoklás után nem szerezhető meg akkor, ha az építésügyi hatóság a telek megosztásához szükséges engedélyt — az építésügyi szabályok alapján — jogerősen megtagadja. Egyik olvasónk pedig a Polgárjogi Törvénykönyvre hivatkozik, mely szerint — szükség esetén per útján is — követelheti a 10 éven keresztül sajátjaként háborítatlanul használó birtokos tulajdonjogának erre a részre való telekkönyvi bejegyzését. Látnivaló, hogy ez az olvasónk keveri a jogszabályokat, és kiszakítva egy-egy paragrafust, igyekszik a maga esetére alkalmazni. Egyet azonban elfelejt, hogy az építésügyi szabályok értelmében az ingatlan egyes részének leválasztásához és önálló ingatlanként való kialakításához az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Mindezekből következik, hogy elbirtoklás útján sem lehet új telket, illetőleg önálló ingatlant olyan határokkal kialakítani, amely a jogszabály előírásával ellenkezik. Abban a kérdésben viszont, hogy az új telek (önálló ingatlan) kialakitható-e, az építésügyi hatóság hivatott dönteni. Ingatlanrészre tehát elbirtoklás útján tulajdonjogot csakis akkor és olyan terjedelemben lehet szerezni, amikor és amennyiben azt az építésügyi szabályok megengedik. Minthogy pedig a jogszabály a telek alakítását az építésügyi hatáság engedélyéhez is köti, az elbirtoklást állító fél köteles ezen hatóság engedélyét megszerezni. Az olvasónk által közölni kért építésügyi jogszabály a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM. számú rendelet, amelynek a/2. bek. b) pontja értelmében az építésügyi hatóság engedélye szükséges belterületen a földrészletek alakjának vagy terjedelmének bármilyen megváltoztatásához. A c) pontja értelmében pedig ugyancsak az építésügyi hatóság engedélye szükséges külterületen a földrészletek alakjának vagy terjedelmének bármilyen megváltoztatásához, akkor, ha annak következtében háromezer négyzetméternél kisebb földEgy gázolás története Volt, aki az alábbi történetre cinikusan csak annyit mondott: c’est la vie (ilyen az élet). Volt, aki felháborodottan. bizonygatta: bírói . tévedés. És volt, aki nem mondott semmit. ★ E. József 33 éves anyagbeszerző feleségét a mentők 1976. október 31-én délelőtt váratlanul kórházba szállították.'A negyedik hónapos terhes asszonyt azonnal a műtőbe kellett vinni. Nem egészen egy óra múlva a folyosón várakozó férjjel az ügyeletes orvos közölte, hogy életképtelen gyermekük született. Az E.-házaspár 12 éve él együtt és azóta szeretnének gyermeket, de az asszonynak, ha nagy nehezen sikerült teherbe esnie, akkor is idő előtt elvetélt. Ez volt a negyedik szerencsétlen terhessége. A teljesen kimerült nő nyugtató injekciókat kapott, férjét pedig arra kérték, hogy csak délután jöjjön vissza hozzá. E. József a kórház melletti italboltban egy kupica cseresznyepálinka és egy nagy- fröccs mellett töltött el néhány órát, majd bement a Tájékoztatjuk t. vásárlóinkat, hogy az előfordult tűzesetek miatt, az MSZ 9943-77. sz. új szabvány előírásainak megfelelően benzinkú?jamk november 1-től műanyag kannába benzin1 nem szo'gálha’nak ki. Továbbra is kiadunk műanyag kannába gázolajat és háztartási tüzelőolajat. kórházba, de feleségével nemigen tudtak miről beszélgetni. Egy idő után a nővér szelíden felállította azzal, hogy holnap ismét bejöhet. Hazament, ám otthon egy üzenet várta: felesége édesanyja megbetegedett. A fáradt és kétségbeesett ember azonnal kocsiba ült és elindult a két agyvérzésen átesett anyósához Gödöllőre. Időközben beesteledett. A temetőkben az egyre vastagodó sötétséget kiégették az apró áldozati tüzek. Halottak napja volt. Lassan vezeteti. A kilométeróra Kerepesre érve 40 kilométeres sebességet mutatott. Az országút mellett fekete árnyak igyekeztek a temető felé. A tömegből egyszer csak váratlanul két botra görnyedő idős asszony indult neki az útnak. A kocsi fékezett, de már nem tudott időben megállni, s a néni a lökéstől hanyatt eseft. Comb- és me- dencecsanttöréssel szállították kórházba, s nem egészen három hét múlva a 77 éves asszony belehalt súlyos sérüléseibe. ★ A Pestvidéki Járásbíróság szeszes italtól befolyásolt állapotban elkövetett halálos közúti baleset okozásáért E. Józsefet egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyész fellebbezett. A megyei bíróság másodfokon, helytadva a vád indítványának, mellőzte a próbaidő kedvezményét, s E. Józsefnek 14 hónapos fogházbüntetését le kell töltenie. Az indoklás szerint a felfüggesztett szabadságvesztés nem lenne alkalmas arra. hogy a vádlottat — aki egyébként még soha sem volt büntetve —, közlekedési fegyelemre nevelje. Miért nem? Mert a fellebbvitelií bíróság azt, hogy E. József a baleset napján emberileg érthető okokból rossz idegállapotban volt, az elsőfokú hatósággal ellentétben nem enyhítő, hanem súlyosbító körülményként értékelte, hivatkozva a KRESZ ide vonatkozó passzusára: Jármüvet csak az vezethet, aki a jármű vezetésére alkal. más állapotban win.., B. E. részletek keletkeznek (3000 m* =>=832 négyszögöllel). A Legfelsőbb Bíróság rámutatott egy másik döntésében, amikor nem tulajdonos- társ kérte mások közös tulajdonában levő ingatlanrészre tulajdonjogáriak telekkönyvi bejegyzését elbirtoklás címén, hogy elbirtoklással közös tulajdont legfeljebb valamelyik tulajdonostárs szerezhet, kívülálló azonban nem. Ez is csak annak a jogelvnek a figyelem-bevételével lehetséges, amit a Polgárjogi Törvény- könyv az alábbiak szerint rögzít: a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. E jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Ha tehát ilyen címen fordul valaki bíróságihoz, mint egyik levélírónk is, akikor számoljon azzal, hogy a bíróság fokozott szigorúsággal vizsgálja az elbirtoklás törvényes kellékeinek fennállását, és ennek körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonos- társ magatartása összeegyez- tethető-e a tulaijdonostársak jogaira és a dologhoz (pl. telekhez) fűződő törvényes érdekeire vonatkozó jogszabályiad. • Mikor felel a vállalat az alkalmazottai dolgaiban bekövetkezett kárért vétkességére tekintet nélkül? Egyik olvasónk hallonka- bátját ellopták a vállalati öltözőből, a másik olvasónk pedig azt panaszolja, hogy a vállalatnál a ruhatár címmel megjelölt helyről ernyőjét lopták el. Mindketten a vállalathoz fordultak, kérték káruk megtérítését, azonban a vállalat ezt elutasította, mondván, bizonyára nyitva hagyták az öltöző ajtaját, a ruhatárban pedig nincs ruhatáros. Követelheti-e a két dolgozó kárának megtérítését a vállalattól, és ha igen, hova fordulhatnak panasszal. Bár részleteiben .nem ismerjük, a két, ügyeit, azt, hogy mit állapított meg a vállalat a vizsgálat során, azonban mégis úgy látjuk, hogy nem a vállalatnak, hanem a dolgozóinak van igazuk. A Munka Törvénykönyve ugyanis kimondja, hogy a vállalat a dolgozó dolgaiban a munkaviszony Keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül akkor felel, ha a) öltözőjében, illetőleg megőrzőjében vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen elhelyezett dolgokban keletkezett, továbbá, ha b) az olyan balesettel kapcsolatban következett be, amelyért a vállalat kártérítéssel tartozik. Ez utóbbi b) pontban írt esethez tartozik az üzemi balesetek is, amelyekkel korábban már többször is részletesen foglalkoztunk. Most az a) pontban foglaltak vonatkozhatnak olvasóinkra, és ha a dolgozó rendeltetésszerűen használható vállalati öltözőben a szekrényt (ajtót) rendesen bezárta, nem hivatkozhat a vállalat a dolgozó felelősségére. A másik esetben pedig megtévesztő lehet még a ruhatáros alkalmazása nélkül is a ruhatár felirat, ezért véleményünk szerint a vállalat ebben az esetben is felel a dolgozó dolgaiban bekövetkezett károkért. Olvasóinknak azt tanácsoljuk, forduljanak a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. V Dr. M. J. Bírságolás és jogpolitika Közegészség- és járványügyi felügyelők munkájának ügyészségi vizsgálata A közegészségügyi és járványügyi felügyelők munkájának törvényességét vizsgálták Pest megyében a közelmúltban az ügyészségek. A vizsgálatok célja annak megállapítása volt, hogy a felügyelőknek a szabálysértések elbírálásával kapcsolatos gyakorlata törvényes-e, illetve bírságolási gya_ korlátúk összhangban van-e a jogpolitikai elvekkel. Jellemző esetek A közegészség- és járványügyi felügyelők működésével kapcsolatban tudni kell, hogy azokkal szemben járnak el, akik a jogszabályokban megállapított közegészségügyi normákat és más közegészség- ügyi rendelkezéseket nem tartják meg. Arra vonatkozóan, hogy a felügyelők milyen ügyekben járnak el, szolgáljon például néhány megvizsgált ügy. Egy adott esetben a tejipari vállalat üzemvezetőjével szemben a közegészségügyi felügyelő különböző mulasztások miatt szabott ki bírságot. Az üzemvezető a dolgozók leleteiről nem vezetett nyilvántartást. Ezenkívül 20 embernek nem volt egészségügyi könyve és 11 dolgozónak hiányzott az igazolása a tüdőszűrésről. Bírságot szabott ki a közegészségügyijárványügyi felügyelő egy állami gazdaság üzemegységének vezetőjére is azért, mert növényvédő munkára olyan dolgozót jelölt ki, aki nem volt előtte orvosi vizsgálaton, továbbá nem megfelelő növényvédő szerrel permeteztetett. Előfordult olyan eset is, hogy szabálysértési bírság kiszabására azért került sor, mert nem a megfelelő helyen rakták le a szemetet. Az említetteken kívül vizsgálat folyt egy olyan ügyben, amelyben gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy egyes közegészségügyileg ellenőrzött munkakörben dolgozók lakodalomban ételmérgezésben megbetegedtek és ezt nem jelentették. Megállapították, azonban, hogy az érdekelt dolgozók nem fertőző betegek, és családtagjaik közül sem betegedett meg senki. Tehát nem követtek el mulasztást. A közegészségügyi-járványügyi felügyelő szabálysértés miatt bírságot szabott ki a sütőipari vállalat üzemvezetőjére a hulladék szabálytalan tárolása miatt. Az üzem vezetője a mulasztást azzal követte el, hogy a keletkezett hulladékot nyitottan tárolta, és a tárolóterület környéke is szennyezett volt. A megvizsgált felügyelők tavaly 232 szabálysértési ügyben jártak el. Az ügyek 70%-a élelmezésegészségügyi,, 17,5%-a közegészségügyi, 11%-a pedig orvosi vizsgálat elmulasztásával elkövetett szabálysértés volt. Ezenkívül négy esetben köztisztasági szabálysértés el. követése miatt indult eljárás. Megalapozott döntések Az egészségi vizsgálatok megállapítása szerint a szabálysértési ügyek száma csökken. Kevesebb a kiszabott bírság is. A csökkenés annak köszönhető, hogy javult a közegészségügyi és járványügyi előírások betartása. Ez részben a megyei felügyelőség, valamint az alárendelt felügyelőségek szigorú ellenőrzéseire és megelőző intézkedéseire vezethető vissza. Jelentős szerepe van a szabálysértések csökkenésében annak is, hogy a felügyelők többsége területét alaposan megismerte. Fokozza a szabálysértési ügyek csökkenésének jelentőségét, hogy a megyében a felügyelőségek által nyilvántartott egységek száma az utóbbi időben növekedett. A felügyelőségek határozatai megalapozottak voltak, amit bizonyít az is, hogy mindössze 18 határozat ellen nyújtottak be fellebbezést. A fellebbezésekben az érdekeltek vétlenségükre hivatkoztak, illetve szociális helyzetükre figyelemmel a kiszabott bírság csökkentését kérték. A másodfokon eljáró felügyelőség a fellebbezéseknek 6 esetben részben, 2 esetben pedig egészében helyt adott, míg 10 fellebbezést elutasított. A törvényesség betartásával Megállapították az ügyészségek, hogy a közegészségügyijárványügyi felügyelők az észlelt szabálytalanságokról a felelősségre vont személyek felettes szerveit is értesítik. Ennek eredményeként a szabály- sértések okairól és a szabály- sértések elkövetését elősegítő körülményekről a felettes szervek is tudomást szerezhetnek. Egy esetben a közegészségügyijárványügyi felügyelő a szabálysértő dolgozó felettesét vonta felelősségre, mivel a szabálysértés elkövetésére utasítást adott. A vizsgáló ügyészségek a szabálysértések miatt indult eljárások során szabálytalanságokat nem észleltek. A hatásköri és illetékességi szabályok maradéktalanul érvényesültek, a felügyelőségek a felelősségre vonás során minden esetben figyelembe vették az elévülésre vonatkozó rendelkezéseket. Késedelmes, ügyintézést az ügyészségek viszonylag kis számban észleltek. A szabálysértések miatt kiszabott pénzbírságok átlaga első fokon 522 Ft, míg másodfokon 600 Ft. A pénzbírságok összege általában 200 és 400 Ft között váltakozik, de a felügyelőségek több olyan határozatot is hoztak, amelyben 1000—2000 Ft közötti bírságot szabtak ki. A felügyelőségek bírságolási gyakorlata az ügyészségeié megállapítása szerint megfelel a jogpolitikai elveknek. Feltűnően enyhe, vagy megtorló jellegű büntetés kiszabását 4 vizsgálatok nem észlelték. A másodfokon eljáró és lráJ nyitó feladatot is ellátó megyei felügyelőség tevékenységét * megyei főügyészség vizsgálta. Megállapította a főügyészség,' hogy a megyei felügyelőség a tapasztalt törvénysértéseket minden esetben orvosolta. A felügyelőség határozatai megalapozottak és tartalmazzák a szükséges indokolást. A megyei felügyelőség több állásfoglalást és iránymutatást adott ki, ezenkívül értékelte a felügyelőségek tavalyi munkáját, elemezve az észlelt hiányosságok okait. A felügyelőségek a határozatok egy példányát minden esetben felterjesztik a megyei felügyelőséghez. A felügyelőség a határozatokra minden esetben észrevételt tesz. Az észrevételek közlésére a helyszíni ellenőrzések alkalmával általában szóban kerül sor. A megyei főügyészség megállapítása szerint a megyei felügyelőség irányító és ellenőrző tevékenységének jelentős szerepe van abban, hogy az alárendelt felügyelőségek szabálysértési gyakorlata törvényességi szempontból megnyugtató« nak mondható. A végrehajtás is szükséges Vizsgálták az ügyészségek a jogerős határozatok végrehajtására tett intézkedéseket Is, Megállapították, hogy a vizsgált felügyelőségek a kiszabott pénzbírságok behajtása érdekében — néhány kivételtől el* tekintve — a szükséges intézkedéseket megtették. Ameny* nyiben a megbírságolt személy anyagi körülményei indokolttá, tették, az eljáró felügyelőségek részletfizetési kedvezményt engedélyeztek. Összefoglalva a vizsgálatok eredményeit, megállapítható, hogy a közegészségügyi-járványügyi felügyelőségek szabálysértési gyakorlata a törvényességnek megfelel. Jelentős, vagy kirívó törvénysértés a vizsgált időszakban nem fordult elő. Dr. Varga Emil ügyész A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása Idő előtti igény Az egyik megyei tanács tervező vállalata évekkel ezelőtt elkészítette egy város vízellátásának távlati fejlesztési tanulmányi tervét. Három mérnök a városi tanácson újítási javaslatot nyújtott be. Ebben a tanulmányi tervtől eltérően, latot újításként lehet értékel, ni, ha ennek feltételei megvannak. Űjítás az a műszaki, illetve munka- vagy üzem- szervezési megoldás, ami viszonylag új, hasznosítása a vállalat részére eredménnyel jár, előterjesztőjének munkaH Tíz nap rendeletéiből A mezőgazdasági szakcsoportokról szóló . 28/1972. (XI. 27.) MT. számú rendelet, valamint az ezt módosító és kiegészítő 32/1977. (VIII. 17.) MT. számú rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege november 3-án a Tanácsok Közlönyében jelent meg. A kisajátított ingatlanban lakó haszonélvező részére adott cserelakás használatbavételi dija tárgyában kiadott (1/1977. ÉVM—PM. számú elvi állásfoglalás is ugyanitt jelent meg. Az egészségügyi és szociális intézetek, vállalatok közművelődési tevékenységéről az Egészségügyi Közlöny 24. számában találják meg az érdeklődők a 35/1977. Eü. K. 24./EÜ. M. számú utasítást. A keresőképesség megállapításához szakmai irányelveket adott ki az Egészségügyi Minisztérium, amely hivatalos lapjában ugyanitt áll az érdeklődők rendelkezésére. egyedi kutak helyett kutcso. portok létesítését ajánlották,1 mert ez kisebb költséggel jár, ezenkívül az egyes kutak között kevesebb csővezetékre van szükség. A javaslatot, mint új műszaki megoldást, elfogadták, megvalósítását is elhatározták, ezért a mérnököknek negyvenezer forint újítási díjat és harmincöt- ezer forint költségmegtérítést ajánlottak föl. Az újítási javaslatnak megfelelően megkezdték egy kútcsoport kialakítását, de a munkálatok még nem fejeződtek be. Ilyen előzmények után a mérnökök a városi tanács vb ellen hatszázezer forint újítási díj megfizetéséért pert indítottak. Az elsőfokú bíróság százhúszezer forint újítási díjat ítélt meg, míg a költségtérítés összegét tizennyolcezer forintra csökkentette. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen döntött: Az újítási javaslat benyújtása előtt jóváhagyott engedélyokirat és költségelőirányzat nem volt. Ezért állami pénzeszköz terhére elszámolható beruházási újítási díjat nem lehet megállapítani. Ettől függetlenül azonban a javaslton Koteiesseger Köze nem tartozik, és minőségromlással nem jár. A megoldás akkor tekinthető viszonylag újnak, ha benyújtása előtt, azzal azonosat, a vállalat még nem hasznosított, vagy ha ilyennel rendelkezett, hasznosítását nem tervezte. Ebben az esetben a tanács az újítást elismerte, díjat is állapított meg, így a bíróságnak a viszonylagos újdonság vizsgálatára nem volt szüksége. Hogy az újítási javaslat hasznosítása milyen eredménnyel jár, most még nem állapítható meg, mert kivitelezése csak megkezdődött. Viszont újítási díjat u hasznosítás első évi eredménye alapján kell megállapítani. Ezért mindaddig, amíg legalább egy kútcsoport el nem készül, illetve amíg a hasznosítás megkezdésétől legalább egy év el nem telt, a díjazás alapjául szolgáló eredmény összegét nem lehet megállapítani. A kereset tehát idő előtti. Mind* ezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a tanács által az újitólc részére felajánlott összeg erejéig a marasztalást fenntartotta, az ezt meghaladó igényre vonatkozóan azonban a pert megszüntette. H. P. »
