Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-09 / 263. szám

1977. NOVEMBER 9., SZERDA Heti jogi tanácsok $ Lehet-e közös tulajdonban levő ingatlanrészre elbirtoklás útján tulajdonjogot szerezni? Több olvasónk kérdezte, hogy olyan tulajdonostárs in­gatlanrészét, akiről azt sem tudják, hol él, elbirtokolhat­ja-e az a tulajdonostárs, aki azt hosszabb idő óta háborí­tatlanul használja. Volt olyan olvasónk, aki bí­rósági ítéletet is hozott — mondván —, nem érti, miért utasították el a tulajdonjog megállapítása iránti keresetét, amikor a jogszabály is ki­mondja, hogy elbirtoklás út-' ján megszerzi a dolog tulaj­donjogát, aki a dolgot sajátja­ként 10 éven át szakadatlanul birtokolja. Ez így igaz, azonban a sa­játjaként jogszabályi megfo­galmazás nemcsak azt jelenti, hogy a telek, illetve az ingat­lan. használója véglegesnek te­kinti annak birtoklását, ha­nem sajátjaként birtokolhat valaki olyan esetben is, ami­kor tudja, hogy a dolog (az ingatlan) másé. Különösen sokan kérdezik, hogy miért döntő a kérdés megítélésében az építésügyi hatóság állásfoglalása. Idéz­zük itt a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának állás- foglalását: ezek szerint ingat­lanrész tulajdonjoga elbir­toklás után nem szerezhető meg akkor, ha az építésügyi hatóság a telek megosztásához szükséges engedélyt — az épí­tésügyi szabályok alapján — jogerősen megtagadja. Egyik olvasónk pedig a Pol­gárjogi Törvénykönyvre hi­vatkozik, mely szerint — szükség esetén per útján is — követelheti a 10 éven keresz­tül sajátjaként háborítatlanul használó birtokos tulajdonjo­gának erre a részre való te­lekkönyvi bejegyzését. Látni­való, hogy ez az olvasónk ke­veri a jogszabályokat, és ki­szakítva egy-egy paragrafust, igyekszik a maga esetére al­kalmazni. Egyet azonban el­felejt, hogy az építésügyi sza­bályok értelmében az ingatlan egyes részének leválasztásá­hoz és önálló ingatlanként való kialakításához az építés­ügyi hatóság engedélye szük­séges. Mindezekből követke­zik, hogy elbirtoklás útján sem lehet új telket, illetőleg önálló ingatlant olyan hatá­rokkal kialakítani, amely a jogszabály előírásával ellen­kezik. Abban a kérdésben viszont, hogy az új telek (ön­álló ingatlan) kialakitható-e, az építésügyi hatóság hivatott dönteni. Ingatlanrészre tehát elbirtoklás útján tulajdonjo­got csakis akkor és olyan terjedelemben lehet szerezni, amikor és amennyiben azt az építésügyi szabályok megen­gedik. Minthogy pedig a jog­szabály a telek alakítását az építésügyi hatáság engedélyé­hez is köti, az elbirtoklást ál­lító fél köteles ezen hatóság engedélyét megszerezni. Az olvasónk által közölni kért építésügyi jogszabály a 29/1971. (XII. 29.) ÉVM. számú rende­let, amelynek a/2. bek. b) pontja értelmében az építés­ügyi hatóság engedélye szük­séges belterületen a földrész­letek alakjának vagy terjedel­mének bármilyen megváltoz­tatásához. A c) pontja értel­mében pedig ugyancsak az építésügyi hatóság engedélye szükséges külterületen a föld­részletek alakjának vagy ter­jedelmének bármilyen megvál­toztatásához, akkor, ha annak következtében háromezer négyzetméternél kisebb föld­Egy gázolás története Volt, aki az alábbi történet­re cinikusan csak annyit mon­dott: c’est la vie (ilyen az élet). Volt, aki felháborodot­tan. bizonygatta: bírói . téve­dés. És volt, aki nem mondott semmit. ★ E. József 33 éves anyagbe­szerző feleségét a mentők 1976. október 31-én délelőtt váratlanul kórházba szállítot­ták.'A negyedik hónapos ter­hes asszonyt azonnal a műtő­be kellett vinni. Nem egészen egy óra múlva a folyosón vá­rakozó férjjel az ügyeletes or­vos közölte, hogy életképte­len gyermekük született. Az E.-házaspár 12 éve él együtt és azóta szeretnének gyermeket, de az asszonynak, ha nagy nehezen sikerült te­herbe esnie, akkor is idő előtt elvetélt. Ez volt a negyedik szerencsétlen terhessége. A teljesen kimerült nő nyug­tató injekciókat kapott, fér­jét pedig arra kérték, hogy csak délután jöjjön vissza hoz­zá. E. József a kórház mellet­ti italboltban egy kupica cse­resznyepálinka és egy nagy- fröccs mellett töltött el né­hány órát, majd bement a Tájékoztatjuk t. vásárlóinkat, hogy az előfordult tűzesetek miatt, az MSZ 9943-77. sz. új szabvány előírásainak megfelelően benzinkú?jamk november 1-től műanyag kannába benzin1 nem szo'gálha’nak ki. Továbbra is kiadunk műanyag kannába gázolajat és háztartási tüzelőolajat. kórházba, de feleségével nem­igen tudtak miről beszélgetni. Egy idő után a nővér szelí­den felállította azzal, hogy holnap ismét bejöhet. Hazament, ám otthon egy üzenet várta: felesége édes­anyja megbetegedett. A fá­radt és kétségbeesett ember azonnal kocsiba ült és elin­dult a két agyvérzésen átesett anyósához Gödöllőre. Időköz­ben beesteledett. A temetők­ben az egyre vastagodó sö­tétséget kiégették az apró ál­dozati tüzek. Halottak napja volt. Lassan vezeteti. A kilomé­teróra Kerepesre érve 40 ki­lométeres sebességet mutatott. Az országút mellett fekete ár­nyak igyekeztek a temető fe­lé. A tömegből egyszer csak váratlanul két botra görnye­dő idős asszony indult neki az útnak. A kocsi fékezett, de már nem tudott időben megállni, s a néni a lökéstől hanyatt eseft. Comb- és me- dencecsanttöréssel szállítot­ták kórházba, s nem egészen három hét múlva a 77 éves asszony belehalt súlyos sé­rüléseibe. ★ A Pestvidéki Járásbíró­ság szeszes italtól befolyásolt állapotban elkövetett halálos közúti baleset okozásáért E. Józsefet egy év két hónap sza­badságvesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását három­évi próbaidőre felfüggesztet­te. Az ügyész fellebbezett. A megyei bíróság másodfo­kon, helytadva a vád indítvá­nyának, mellőzte a próbaidő kedvezményét, s E. Józsefnek 14 hónapos fogházbüntetését le kell töltenie. Az indoklás szerint a fel­függesztett szabadságvesztés nem lenne alkalmas arra. hogy a vádlottat — aki egyébként még soha sem volt büntetve —, közlekedési fegyelemre nevelje. Miért nem? Mert a fellebbvitelií bíróság azt, hogy E. József a baleset napján emberileg érthető okokból rossz idegállapotban volt, az elsőfokú hatósággal ellentét­ben nem enyhítő, hanem sú­lyosbító körülményként érté­kelte, hivatkozva a KRESZ ide vonatkozó passzusára: Jármüvet csak az vezethet, aki a jármű vezetésére alkal. más állapotban win.., B. E. részletek keletkeznek (3000 m* =>=832 négyszögöllel). A Legfelsőbb Bíróság rá­mutatott egy másik döntésé­ben, amikor nem tulajdonos- társ kérte mások közös tulaj­donában levő ingatlanrészre tulajdonjogáriak telekkönyvi bejegyzését elbirtoklás címén, hogy elbirtoklással közös tu­lajdont legfeljebb valamelyik tulajdonostárs szerezhet, kí­vülálló azonban nem. Ez is csak annak a jogelvnek a fi­gyelem-bevételével lehetséges, amit a Polgárjogi Törvény- könyv az alábbiak szerint rögzít: a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. E jogot azonban az egyik tu­lajdonostárs sem gyakorolhat­ja a többiek jogainak és a do­loghoz fűződő törvényes ér­dekeinek sérelmére. Ha tehát ilyen címen fordul valaki bí­róságihoz, mint egyik levél­írónk is, akikor számoljon az­zal, hogy a bíróság fokozott szigorúsággal vizsgálja az el­birtoklás törvényes kellékei­nek fennállását, és ennek kö­rében azt is, hogy az elbir­toklásra hivatkozó tulajdonos- társ magatartása összeegyez- tethető-e a tulaijdonostársak jogaira és a dologhoz (pl. te­lekhez) fűződő törvényes ér­dekeire vonatkozó jogszabály­iad. • Mikor felel a vállalat az alkalmazottai dolgaiban bekö­vetkezett kárért vétkességére tekintet nélkül? Egyik olvasónk hallonka- bátját ellopták a vállalati öl­tözőből, a másik olvasónk pe­dig azt panaszolja, hogy a vállalatnál a ruhatár címmel megjelölt helyről ernyőjét lopták el. Mindketten a vál­lalathoz fordultak, kérték ká­ruk megtérítését, azonban a vállalat ezt elutasította, mondván, bizonyára nyitva hagyták az öltöző ajtaját, a ruhatárban pedig nincs ruha­táros. Követelheti-e a két dolgozó kárának megtérítését a válla­lattól, és ha igen, hova for­dulhatnak panasszal. Bár részleteiben .nem is­merjük, a két, ügyeit, azt, hogy mit állapított meg a vállalat a vizsgálat során, azonban mégis úgy látjuk, hogy nem a vállalatnak, hanem a dolgo­zóinak van igazuk. A Munka Törvénykönyve ugyanis ki­mondja, hogy a vállalat a dolgozó dolgaiban a munkavi­szony Keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül akkor felel, ha a) öltözőjében, illetőleg meg­őrzőjében vagy az általa erre a célra kijelölt más helyen el­helyezett dolgokban keletke­zett, továbbá, ha b) az olyan balesettel kap­csolatban következett be, amelyért a vállalat kártérí­téssel tartozik. Ez utóbbi b) pontban írt esethez tartozik az üzemi bal­esetek is, amelyekkel koráb­ban már többször is részlete­sen foglalkoztunk. Most az a) pontban foglal­tak vonatkozhatnak olvasóink­ra, és ha a dolgozó rendelte­tésszerűen használható válla­lati öltözőben a szekrényt (ajtót) rendesen bezárta, nem hivatkozhat a vállalat a dol­gozó felelősségére. A másik esetben pedig megtévesztő lehet még a ru­határos alkalmazása nélkül is a ruhatár felirat, ezért véle­ményünk szerint a vállalat ebben az esetben is felel a dolgozó dolgaiban bekövetke­zett károkért. Olvasóinknak azt tanácsoljuk, forduljanak a vállalati munkaügyi döntőbi­zottsághoz. V Dr. M. J. Bírságolás és jogpolitika Közegészség- és járványügyi felügyelők munkájának ügyészségi vizsgálata A közegészségügyi és jár­ványügyi felügyelők munkájá­nak törvényességét vizsgálták Pest megyében a közelmúltban az ügyészségek. A vizsgálatok célja annak megállapítása volt, hogy a felügyelőknek a szabálysértések elbírálásával kapcsolatos gyakorlata törvé­nyes-e, illetve bírságolási gya_ korlátúk összhangban van-e a jogpolitikai elvekkel. Jellemző esetek A közegészség- és jár­ványügyi felügyelők működé­sével kapcsolatban tudni kell, hogy azokkal szemben járnak el, akik a jogszabályokban megállapított közegészségügyi normákat és más közegészség- ügyi rendelkezéseket nem tart­ják meg. Arra vonatkozóan, hogy a felügyelők milyen ügyekben járnak el, szolgáljon például néhány megvizsgált ügy. Egy adott esetben a tejipari vállalat üzemvezetőjével szem­ben a közegészségügyi felügye­lő különböző mulasztások miatt szabott ki bírságot. Az üzemvezető a dolgozók leletei­ről nem vezetett nyilvántartást. Ezenkívül 20 embernek nem volt egészségügyi könyve és 11 dolgozónak hiányzott az igazo­lása a tüdőszűrésről. Bírságot szabott ki a közegészségügyi­járványügyi felügyelő egy álla­mi gazdaság üzemegységének vezetőjére is azért, mert nö­vényvédő munkára olyan dol­gozót jelölt ki, aki nem volt előtte orvosi vizsgálaton, to­vábbá nem megfelelő növény­védő szerrel permeteztetett. Előfordult olyan eset is, hogy szabálysértési bírság kiszabásá­ra azért került sor, mert nem a megfelelő helyen rakták le a szemetet. Az említetteken kí­vül vizsgálat folyt egy olyan ügyben, amelyben gyanú me­rült fel arra vonatkozóan, hogy egyes közegészségügyileg el­lenőrzött munkakörben dol­gozók lakodalomban ételmér­gezésben megbetegedtek és ezt nem jelentették. Megállapítot­ták, azonban, hogy az érdekelt dolgozók nem fertőző bete­gek, és családtagjaik közül sem betegedett meg senki. Tehát nem követtek el mulasztást. A közegészségügyi-járványügyi felügyelő szabálysértés miatt bírságot szabott ki a sütőipari vállalat üzemvezetőjére a hul­ladék szabálytalan tárolása miatt. Az üzem vezetője a mu­lasztást azzal követte el, hogy a keletkezett hulladékot nyitot­tan tárolta, és a tárolóterület környéke is szennyezett volt. A megvizsgált felügyelők ta­valy 232 szabálysértési ügyben jártak el. Az ügyek 70%-a élel­mezésegészségügyi,, 17,5%-a közegészségügyi, 11%-a pedig orvosi vizsgálat elmulasztásá­val elkövetett szabálysértés volt. Ezenkívül négy esetben köztisztasági szabálysértés el. követése miatt indult eljárás. Megalapozott döntések Az egészségi vizsgálatok megállapítása szerint a sza­bálysértési ügyek száma csök­ken. Kevesebb a kiszabott bír­ság is. A csökkenés annak kö­szönhető, hogy javult a köz­egészségügyi és járványügyi előírások betartása. Ez részben a megyei felügyelőség, vala­mint az alárendelt felügyelősé­gek szigorú ellenőrzéseire és megelőző intézkedéseire vezet­hető vissza. Jelentős szerepe van a szabálysértések csökke­nésében annak is, hogy a fel­ügyelők többsége területét ala­posan megismerte. Fokozza a szabálysértési ügyek csökkené­sének jelentőségét, hogy a me­gyében a felügyelőségek által nyilvántartott egységek száma az utóbbi időben növekedett. A felügyelőségek határozatai megalapozottak voltak, amit bizonyít az is, hogy mindössze 18 határozat ellen nyújtottak be fellebbezést. A fellebbezé­sekben az érdekeltek vétlensé­gükre hivatkoztak, illetve szo­ciális helyzetükre figyelemmel a kiszabott bírság csökkentését kérték. A másodfokon eljáró felügyelőség a fellebbezések­nek 6 esetben részben, 2 eset­ben pedig egészében helyt adott, míg 10 fellebbezést el­utasított. A törvényesség betartásával Megállapították az ügyészsé­gek, hogy a közegészségügyi­járványügyi felügyelők az ész­lelt szabálytalanságokról a fe­lelősségre vont személyek fe­lettes szerveit is értesítik. En­nek eredményeként a szabály- sértések okairól és a szabály- sértések elkövetését elősegítő körülményekről a felettes szer­vek is tudomást szerezhetnek. Egy esetben a közegészségügyi­járványügyi felügyelő a sza­bálysértő dolgozó felettesét vonta felelősségre, mivel a sza­bálysértés elkövetésére utasí­tást adott. A vizsgáló ügyészségek a szabálysértések miatt indult eljárások során szabálytalansá­gokat nem észleltek. A hatás­köri és illetékességi szabá­lyok maradéktalanul érvénye­sültek, a felügyelőségek a fe­lelősségre vonás során minden esetben figyelembe vették az elévülésre vonatkozó rendelke­zéseket. Késedelmes, ügyinté­zést az ügyészségek viszonylag kis számban észleltek. A szabálysértések miatt ki­szabott pénzbírságok átlaga el­ső fokon 522 Ft, míg másodfo­kon 600 Ft. A pénzbírságok összege általában 200 és 400 Ft között váltakozik, de a felügye­lőségek több olyan határozatot is hoztak, amelyben 1000—2000 Ft közötti bírságot szabtak ki. A felügyelőségek bírságolási gyakorlata az ügyészségeié megállapítása szerint megfelel a jogpolitikai elveknek. Feltű­nően enyhe, vagy megtorló jel­legű büntetés kiszabását 4 vizsgálatok nem észlelték. A másodfokon eljáró és lráJ nyitó feladatot is ellátó megyei felügyelőség tevékenységét * megyei főügyészség vizsgálta. Megállapította a főügyészség,' hogy a megyei felügyelőség a tapasztalt törvénysértéseket minden esetben orvosolta. A felügyelőség határozatai meg­alapozottak és tartalmazzák a szükséges indokolást. A megyei felügyelőség több állásfogla­lást és iránymutatást adott ki, ezenkívül értékelte a felügye­lőségek tavalyi munkáját, ele­mezve az észlelt hiányosságok okait. A felügyelőségek a hatá­rozatok egy példányát minden esetben felterjesztik a megyei felügyelőséghez. A felügye­lőség a határozatokra minden esetben észrevételt tesz. Az észrevételek közlésére a hely­színi ellenőrzések alkalmával általában szóban kerül sor. A megyei főügyészség megállapí­tása szerint a megyei felügye­lőség irányító és ellenőrző te­vékenységének jelentős szere­pe van abban, hogy az aláren­delt felügyelőségek szabály­sértési gyakorlata törvényessé­gi szempontból megnyugtató« nak mondható. A végrehajtás is szükséges Vizsgálták az ügyészségek a jogerős határozatok végrehaj­tására tett intézkedéseket Is, Megállapították, hogy a vizs­gált felügyelőségek a kiszabott pénzbírságok behajtása érde­kében — néhány kivételtől el* tekintve — a szükséges intéz­kedéseket megtették. Ameny* nyiben a megbírságolt személy anyagi körülményei indokolttá, tették, az eljáró felügyelőségek részletfizetési kedvezményt en­gedélyeztek. Összefoglalva a vizsgálatok eredményeit, megállapítható, hogy a közegészségügyi-jár­ványügyi felügyelőségek sza­bálysértési gyakorlata a törvé­nyességnek megfelel. Jelentős, vagy kirívó törvénysértés a vizsgált időszakban nem for­dult elő. Dr. Varga Emil ügyész A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása Idő előtti igény Az egyik megyei tanács ter­vező vállalata évekkel ezelőtt elkészítette egy város vízellá­tásának távlati fejlesztési ta­nulmányi tervét. Három mér­nök a városi tanácson újítási javaslatot nyújtott be. Ebben a tanulmányi tervtől eltérően, latot újításként lehet értékel, ni, ha ennek feltételei meg­vannak. Űjítás az a műszaki, illetve munka- vagy üzem- szervezési megoldás, ami vi­szonylag új, hasznosítása a vállalat részére eredménnyel jár, előterjesztőjének munka­H Tíz nap rendeletéiből A mezőgazdasági szakcso­portokról szóló . 28/1972. (XI. 27.) MT. számú rendelet, vala­mint az ezt módosító és ki­egészítő 32/1977. (VIII. 17.) MT. számú rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege november 3-án a Tanácsok Közlönyében jelent meg. A kisajátított ingatlanban lakó haszonélvező részére adott cserelakás használatba­vételi dija tárgyában kiadott (1/1977. ÉVM—PM. számú elvi állásfoglalás is ugyanitt jelent meg. Az egészségügyi és szociális intézetek, vállalatok közműve­lődési tevékenységéről az Egészségügyi Közlöny 24. szá­mában találják meg az érdek­lődők a 35/1977. Eü. K. 24./EÜ. M. számú utasítást. A keresőképesség megálla­pításához szakmai irányelve­ket adott ki az Egészségügyi Minisztérium, amely hivatalos lapjában ugyanitt áll az ér­deklődők rendelkezésére. egyedi kutak helyett kutcso. portok létesítését ajánlották,1 mert ez kisebb költséggel jár, ezenkívül az egyes kutak kö­zött kevesebb csővezetékre van szükség. A javaslatot, mint új műszaki megoldást, elfogadták, megvalósítását is elhatározták, ezért a mérnö­köknek negyvenezer forint újítási díjat és harmincöt- ezer forint költségmegtérítést ajánlottak föl. Az újítási ja­vaslatnak megfelelően meg­kezdték egy kútcsoport kiala­kítását, de a munkálatok még nem fejeződtek be. Ilyen előzmények után a mérnökök a városi tanács vb ellen hatszázezer forint újítási díj megfizetéséért pert indí­tottak. Az elsőfokú bíróság százhúszezer forint újítási dí­jat ítélt meg, míg a költségté­rítés összegét tizennyolcezer forintra csökkentette. Felleb­bezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőképpen döntött: Az újítási javaslat benyúj­tása előtt jóváhagyott enge­délyokirat és költségelőirány­zat nem volt. Ezért állami pénzeszköz terhére elszámol­ható beruházási újítási díjat nem lehet megállapítani. Ettől függetlenül azonban a javas­lton Koteiesseger Köze nem tartozik, és minőségromlással nem jár. A megoldás akkor tekinthető viszonylag újnak, ha benyújtása előtt, azzal azo­nosat, a vállalat még nem hasznosított, vagy ha ilyennel rendelkezett, hasznosítását nem tervezte. Ebben az eset­ben a tanács az újítást elis­merte, díjat is állapított meg, így a bíróságnak a viszonyla­gos újdonság vizsgálatára nem volt szüksége. Hogy az újítási javaslat hasznosítása milyen ered­ménnyel jár, most még nem állapítható meg, mert kivite­lezése csak megkezdődött. Vi­szont újítási díjat u hasznosí­tás első évi eredménye alap­ján kell megállapítani. Ezért mindaddig, amíg legalább egy kútcsoport el nem készül, il­letve amíg a hasznosítás meg­kezdésétől legalább egy év el nem telt, a díjazás alapjául szolgáló eredmény összegét nem lehet megállapítani. A kereset tehát idő előtti. Mind* ezek alapján a Legfelsőbb Bí­róság a tanács által az újitólc részére felajánlott összeg ere­jéig a marasztalást fenntar­totta, az ezt meghaladó igény­re vonatkozóan azonban a pert megszüntette. H. P. »

Next

/
Thumbnails
Contents