Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-05 / 261. szám
WH. NOVEMBER 5., SZOMBAT zyánia*9 Gazdag programmal Asszonyklub Pócsmegyeren Unalmasak a téli esték falun. A rég kimondott igazság még napjainkban is sokhelyütt valóság. Bár szinte valamennyi házban van már rádió, televízió, az ember mégis közösségbe vágyik, beszélgetni, vitatkozni szeret társaival, barátaival, ismerőseivel. Ilyenkor ősszel, amikor a határban már a befejezéshez közelednek a mezőgazdasági munkák, Pócsmegyeren is több idő jut a beszélgetésre és a több éves hagyománynak megfelelően az idén is benépesül az asszonyklub. Az 1973 óta gazdag programmal működő asszonyklubban hetenként tartanak találkozókat a pócsmegyei Lányok, asszonyok. TIT-előadásókat hallgatnak, kézimunkáznak, társadalmi akciókban vesznek részt, közös színházlátogatásokat szerveznek, egyszóval hasznosan töltik a téli estéket. Szilveszter éjszakáján az újévet is közösen köszöntik családtagjaikkal együtt. A beszélgetéssel, kézimunk ázással töltött téli esték eredményét aztán tavasszal minden évben kézimunka-kiállításon avjtsrtják be. A tanácsi párta!apszervezeí munkájáról Szocialista kollektívák alakulnak Az ajtón két felírás olvasható. Az egyik: Pártiroda. A másik: Kovács József, műszaki ellenőr. Az irodában hosszú tárgyalóasztal. Legtöbbször a pártalapszervezet vezetősége üli körül, hogy megbeszélje a tennivalókat. Az íróasztalnál a műszaki ellenőr dolgozik. A páncélszekrényben a pártszervezet okmányait őrzik, a szekrények szabad polcain műszaki rajzok, különböző dokumentumok, tanácsi ügyiratok sorakoznak. A kettősséget könnyű megmagyarázni. Kovács József műszaki ellenőr a városi tanács pártalapszervezetének titkára. De az utóbbi mondat is némi magyarázatra szorul. Sajátos feladatok — 1975-ben a megyei, valamint a városi pártbizottság határozata alapján a városi tanács pártszervezetéhez kerültek a Szentendrén lévő közművelődési intézményeit, köztük a Pest megyei Művelődési Központ, és Könyvtár, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, valamint a Pest megyei Múzeumok IgazgatósáDísznövények, virágok Az Óbuda Tsz a rendszergazda Az Óbuda Tsz földjein befejeződtek a hagyományos őszi mezőgazdasági munkák: 80 hektáron vetettek búzát, az első vetések már zöldellnek is. Az őszi mélyszántást Is befejezték, a megmunkált 50 hektáron jövőre lucernát telepítenek takarmánynak a szarvasmarha-állomány részére. A dísznövény- és virágtermesztésben országos hírnévre szert tett szövetkezet faiskolájában már javában szedik a facsemetéket: gyümölcs- és díszfákat, örökzöldet, díszcserjéket. A kiskerttulajdonosok jobb ellátása érdekében növelik a faiskola áruskáláját és a saját termesztésű növények mellett más gazdaságoktól Is vásárolnak csemetékét a választék bővítésére. A Szentendrei úton faiskolai lerakatot létesítettek, a bő áruválasztékról állandóan gondoskodnak. A napokban érkezik újabb szállítmány gyümölcs-szaporítóanyag és szőlőoltvány. Az Óbuda Tsz virágüzlet-hálózata. is felkészült.. a közelgő Erzsébet es Katalin napi forgalomra, nagy mennyiségű szegfű várja a vásárlókat. Köztudott, hogy a szövetkezet a dísznövénytermesztés rendszergazdája hazánkban. A termelési rendszerben együttműködő társgazdaságokhoz kihelyezett szaporítóanyagból termelt vágott virágot is visszavásárolja az Óbuda Tsz, és saját üzlet- hálózatában értékesíti. S hogy a szövetkezet virágexportjáról is essék szó: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségekre a szövetkezet mintegy 200 ezer szál szegfűt szállított a Szovjetunióba. Munkásőrök — úttörők Tizenhét őrs vetélkedett Egyre gyümölcsözőbb kapcsolatot teremt a munkásőrség szentendrei járási-városi parancsnoksága az úttörőcsapatokkal. Az elmúlt tanévben pályázatot hirdettek úttörőőrsök részére: kutassák fel a városban é.s a járásban a munkásőrség 20 esztendős történetének emlékeit, keressenek fel alapító tagokat, vegyék magnószalagra, írják le visszaemlékezéseiket. A sikeres pályázaton sok száz úttörő vett részt, az első három helyezett őrs (a városból és a járásból összesen hat) munkáját táborozással jutalmaznák és a szentendrei parancsnokság munkásőr-alegy- ségekké fogadta mind a hat őrsöt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére a munkásőrség a várcKi úttörőelnökséggel karöltve, újabb pályázatot hirdetett a szentendrei iskolák pajtásai részére. A forradalom, amely megrengette a világot nevet viselő pályázat ismét kutató-gyűjtő munkára szólította a fiatalokat. A forradalom történetének, valamint a Szovjetunió mai életének feldolgozása volt a cél. Tizenhét Őrs vett részt a kutatásban, mintegy kétszáz pajtás. Naplókba gyűjtötték össze, képes tablókra ragasztották fel a felkutatott dokumentumokat, az egyik Örs elkészítette az Aurora cirkáló makettjét fából, mások interjúkat vettek fel hangszalagra a Szovjetunióban járt felnőttekkel. A munkásőrség szentendrei parancsokságán kettős eseményre került sor az elmúlt héten. Kihirdették a pályázat eredményeit, kiállításon mutatták be az összegyűjtött anyagot, s egyúttal felavatták a városi-járási parancsnokság házimúzeumát, vagy ahogyan a munkásőrök nevezik, a hagyományok szobáját, ahol helyet kaptak az úttörők gyűjtőakciójának legszebb munkái is. A mostani pályázat győztese az 1188-as Bajcsy-Zsi- linszky úttörőcsapat Aurora őrse. Második lett a csapat Napsugár őrse. Harmadik helyre a 3930-as Ráby Mátyás úttörőcsapat Rózsa őrse került. A most befejeződött sikeres gyűjtőmunka újabb szállal erősíti a munkásőrök és úttörők barátságát, a szocialista emberré formálás érdekében egyre erősödő kapcsolatát, közös munkáját. gának kommunistái is — hangzik a tájékoztatás. — Így aztán sajátos összetételű lett pártalapszervezetünk, s mivel megyei, illetve országos intézményekről van szó, az alapszervezet pártirányító szerepének is megvannak a sajátosságai. Az alapszervezetben 45 kommunista van, közülük 18- an a közművelődési intézményekben dolgoznak, a többiek a városi tanácsnál. Héttagú vezetőség irányítja a munkát, három pártcsoport működik. Szembetűnő sajátosság az is, hogy politikai képzettség, felkészültség szempontjából az átlagnál jobb helyzet jellemző a pártalap- szervezetre: a tagság 76 százalékának marxista középiskolai, egyetemi végzettsége van, illetve közülük többen most járnak valamelyik iskolatípusba, hárman marxista egyetemi szakosítóra. Külön és együttesen Államigazgatás és közművelődés. Nem lehet azt mondani, hogy „rokonszakmák'’. Az újságíró számára is egy- egy üzem, intézmény pártalapszervezetének cselekvési programja egyértelműbb, világosabb, áttekinthetőbb. Ebből adódik a kérdés: hogyan tudja ez a sajátos ösz- szetételű pártszervezet úgy összehangolni cselekvési programját, hogy az tükrözze két munkaterület egymástól eltérő Vonásait? — A cselekvési programot a beszámoló _ taggyűlésen fogadjuk el —. mondja Kovács József —, benne intézményenként külön-külön is meghatározzuk a tennivalókat, és a közös feladatokat is rögzítjük. A művelődési intézményeknél mindenütt működnek úgynevezett városi csoportok. Ezek feladata a város elé tűzött közművelődési feladatok megvalósítása. A csoportokat rendszeresen beszámoltatjuk a munkáról és az ott dolgozó kommunistákon keresztül valósítjuk meg elképzeléseinket. Az intézmények vezetőinek is módjuk van mérlegelni: mi az, amit a pártszervezetünkkel együtt valósítanak meg, s mi az, ami számukra önálló, külön feladat. A tanács művelődési osztálya irányítja állami vonalon a város köz- művelődését. A közös párt- szervezet szinte kínálja a lehetőséget a jobb, összehangoltabb munkára, együttműködésre. A városi tanács a közelmúltban tárgyalta Szentendre közművelődési helyzetét. Az előterjesztést, a hozott határozatokat taggyűlésen is megbeszéltük, a tennivalók közt elsősorban az ifjúság- és munkásművelődés feladatait, a továbblépés különböző módjait, lehetőségeit vizsgáltuk. Sok érdekes és hasznos javaslat hangzott el a kommunisták részéről a vita során. Új lehetőségek — A tanácsi munka pártirányítása milyen tennivalókat jelent? — Szakigazgatási szervein két is rendszeresen beszámoltatjuk és különböző ajánlásokat, javaslatokat teszünk munkájuk javítására. A tér- melésellátási osztálynak javasoltuk például, vizsgálja felül az ellenőri hálózatot, és a népfront segítségével több társadalmi aktivistát vonjon be az üzletek ellenőrzésébe. Tapasztaljuk, hogy a szak- igazgatási szervek, osztályok munkájuk során igyekeznek megvalósítani ajánlásaikat, szívesen veszik, hogy a párt szervezet is törődik tevékenységükkel. Azt is mi javasoltuk, hogy az igazgatási és a titkársági osztály irányításával, egy-egy fontos rendelet megjelenésekor közösen beszéljék meg a rendeletben megfogalmazottakat és egységesen értelmezzék. Például az új kisajátítási rendeletből milyen tennivalói adódnak a műszaki, az igazgatási osztálynak, a tervcsoportnak. Javaslatunk ma már gyakorlattá vált. A tanácsi információ- áramlás is gyorsabb lett. A tanácstagi beszámolókon elhangzottakat, a közérdekű bejelentéseket, panaszokat gyorsabban és főleg érdemben is alaposabban intézzük. Bevált . információs forrás a havonta megjelenő gyorstájékoztató, amelyben a legfontosabb tanácsi döntésekről, beruházásokról, a lakosságot érintő rendeletekről rendszeresen tájékoztatjuk a szentendreieket. A tanács társadalmi bizotságaiban tevékenykedő aktivisták, tanácstagok is egyre élőbb, elevenebb kapcsolatot teremtenek a városlakókkal. — Tennivalók? — Jobban kell irányítani, ellenőrizni és segíteni az in- tézméilyeinknél működő K1SZ- és szakszervezeteket. A SZOT- kongresszus ajánlásai alapján a szocialista brigádok mintájára szocialista kötlek■ tívák alakulnak nálunk is. A tanácsnál és a közművelődési intézményeknél egyaránt. Ügy gondoljuk, nagyon sok lehetőség rejlik ebben a kollektívamozgalomban. Azt hiszem, mindennapi munkánk során a pártszervezet valamennyi kommunistáiénak az a feladata a maga noszrián. hogv pártunk politikáját képviselje. értesse és valósítsa meg. Ez állandó, fatartó, kollektív munkát kíván minden párttagunktól. Szentendrei Szalon A közeljövőben új kiállítási helyiséggel gyarapodik a város: a Szentendrei Szalonnal. Az épület kész, már csak a belső rész befejezése és berendezése várat magára. Munkád mellé add a neved! Brigádok a városért A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére a Szentendre üzemeiben dolgozó szocialista brigádok, csatlakozva a csepeli felhíváshoz, számos felajánlást tettek a termelés, a tervteljesítés növelésére, és nem kevés azoknak a munkáskollektíváknak a száma, amelyek a város különböző sürgős beruházásain, az építkezéseken társadalmi munkában segítettek. A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárából — a városi pártbizottság adatai szerint — a Ráby Mátyás, az Arany János, a II. Rákóczi Ferenc és a Kilián György szocialista brigádok a Dózsa György úti 24 lakás, valamint a Felszabadulás lakótelepi Új, 16 tantermes iskola építésénél segédkeztek. A BVM brigádjainak tagjai egyenként 15 órát dolgoztak ezeken a fontos beruházásokon. A Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalatnál 23 brigád csatlakozott a csepeli felhíváshoz és 1 ezer 600 munkaóra teljesítését vállalták a városban. Óvodaátalakításban vettek részt, vala- rriint autóbuszvárókat építettek a város különböző pontjain. A szolgáltató üzemegység 14 brigádja pedig a Marii kád mellé add a neved! mozgalomban ért el szép eredményeket. A Városgazdálkodási Vállalat park- és mélyépítő részlegének 70 dolgozója a most épülő belső körút első szakaszán, valamint a Felszabadulás lakótelepi iskola munkálatainál ugyancsak ezerkétszáz óra társadalmi munkát teljesített. Szép eredményekkel dicsekedhet a vállalat szervizrészlege is. Az ott dolgozók vállalták, hogy éves tervüket november 7-re öt százalékkal túlteljesítik. Becsülettel állták szavukat, mert a tervet két héttel a kitűzött határidő előtt befejezték. A vállalat szállítási részlege kétszázalékos üzemanyagmegtakarítást vállalt és az eredmény: 4,3 százalék. Az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat Május 1., Petőfi és Zrínyi brigádja ezer órát dolgozott a Felszabadulási lakótelep épülő iskolájánál. Különösen a Május 1. kovácsbrigád jeleskedett a városért végzett társadalmi munkában. A felsorolt szocialista brigádok, munkáskollektívák példamutató helytállása minden dicséretet megérdemel. Visegrádon jó a múzeum és az iskola kapcsolata A történelemtanítás szempontjából megyénkben talán egyetlen általános iskola sincs olyan kedvező helyzetben, mint a visegrádi. Hiszen helyben van ott a királyi vár, a palota, a Salamon-torony, gazdag anyagával a múzeum. Történelmünk régmúlt századainak eseményeiről vallanak a kövek, a falak, az udvarok, a szökőkutak, csak meg kell szó- laítani őket. A múzeumban megtartott történelemórák, séták az ásatásoknál, kiállítások megtekintése, múzeológusok előadásai — számos módszertani lehetőség arra, hogy a tanítási órák anyagát élővé, szemléletessé, könnyen érthetővé tegyék. Két évvel ezelőtt, november 7. tiszteletére az iskola és a múzeum együttműködési szerződést kötött azzal a céllal, hogy a múzeum sajátos lehetőségeivel segíti az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. Az iskola vállalta, ha a gyerekek történelmi emlékeket, tárgyakat találnak, átadják a múzeumnak és a helytörténeti kutatásban is részt vesznek. A gyümölcsöző együttműködés során a történelmi környezetben megtartott órák, séták, előadások mellett a múzeum érdekes akcióba fogott. Havonta egy-egy értékes műtárgyat állított ki az iskolában. így mutatták be A hónap műtárgya akció keretében Markó Károly: Visegrád című képét és még számos érdekességet. Az ötletet aztán továbbfejlesztették és az iskola könyvtár- szobájában múzeumi falat létesítettek, havonta rendeznek itt különböző kiállításokat. A rendezést mindig más-más osztály vállalja magára. Mezei Anna igazgatóhelyettessel belépünk a könyvtár- szobába. A múzeumi falón Lenin életének különböző epizódjait ábrázoló tablók, fényképek láthatók. A november 7. tiszteletére rendezett kiállításnak van még egy érdekessége. A képek alatt nincs magyarázó szöveg. — Miért? — kérdezzük az igazgatóhelyettest. — A gyerekeknek kell megfejteniük a képaláírást. A helyes megfejtőket a múzeum jutalmazza. A Lenin-kiállítás- sal kapcsolatban a gyerekek egyéb feladatokat is vállaltak. A kiállítást rendező negyedikesek például Összegyűjtötték, kik kaptak az elmúlt évek során Lenin-dfjat. Újságokból, Leninről szóló történeteket válogattak. A Nagy Október megünnepléséhez kapcsolódott még Szőke Mátyás régész előadása is, aki Séta Leningrád- ban címmel diaképes élmény- beszámolót tartott. — Milyen kiállításokat rendeznek még ebben a tanévben? — Az osztályokban és a folyosókon a régi orosz művészetet bemutató reprodukciók, fényképek; egész. ^ évben láthatók. Novemberben a hetedikesek Aprily Lajos-emlékkiállí- tást rendeznek, műsort készítenek, meghívják iskolánkba a költő családtagjait. Decemberben a nyolcadikosok Ady Endrére, márciusban a hatodikosok Kossuth Lajosra emlékeznek. A tanév során —, hogy csak a legjelentősebbeket említsem — Zene a képzőművészetben, Visegrád a felszabadulás után, A béke gondolata a művészetben címmel rendezünk kiállításokat. Én úgy érzem, nagyon hasznos és tartalmas az a segítség, amit oktató-nevelő munkánkhoz a múzeumtól kapunk és a gyerekek is nagy lelkesedéssel veszik ki részüket, ezekből az újszerű feladatokból. Virágvázák sz Omszki Parkba A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára Minőség nevet viselő, négyszeres aranykoszorús szocialista brigádjának tagjai, amikor hírül vették, hogy Budakalász határában a magyar—szovjet barátságot szimbolizáló Omszki Park épül, brigádgyűlésen határozták el: csatlakoznak a meghirdetett parképítő akcióhoz. Vállalják, hogy társadalmi munkában színes műkő virágvázákat és egyéb, az üzem profiljának megfelelő parképítési elemeket készítenek. Vállalásuk mellett versenyfelhívással fordulnak a szentendrei üzemek és intézmények szocialista brigádjaihoz, arra kérve őket: végezzenek minél több társadalmi munkát a parkban és egy év múlva értékeljék és rangsorolják a brigádok vállalásait. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Fotó: Bozsán Péter
