Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-04 / 260. szám

1977. NOVEMBER 4., PÉNTEK "sMäm» A Nagy Október ünneplése a megyében üsspjmMm sem zárait a hméémitettek Pozsg&y Imre kulturális miniszter ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) — Ünnepeink történelmi ta­pasztalatok összefoglalói, a népek közös emlékezetét je­lentik — ezzel a gondolattal kezdte ünnepi beszédét Pozs- gay Imre, majd így folytatta: — Különösképpen így van ez most, amikor a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulóját ünnepeljük, olyan világtörténelmi eseményt, amelyet joggal lehet nemcsak az újkor és a legújabb kor, hanem az egész emberi törté­nelem legnagyobb eseménye­ként számon tartanunk. Az ünnepi előadó’ visszapil- Szovjetunió^ lantást tett mindazokra a szervezetéből, mozgatórugókra, amelyek á 60 évvel ezelőtti nagy történelmi fordulóhoz vezettek. Végigve­zette, hogy a századforduló Oroszországéban kevesen lát­ták előre a jövőt, de kialakult az a céltudatos csapat, amely az eszmét megtestesí­tette és hatékony átütő szer­vezetet hozott létre. A diadal­ra vivő eszmének kiemelkedő kidolgozója, a marxizmus to- vábbfolytatója Lenin volt, aki szervezetet tudott teremteni és eszmét tudott adni az orosz népnek, sőt az egész világ forradalmához, az egész világ előrehaladásához. — Hazánkban ezek az esz­mék — mutatott rá a minisz­ter — már korán figyelmet keltettek. Magyarország tár­sadalmi berendezkedésének, keserves történelmének ha­sonló vonásai, az orosz nép­pel azonos sorsa indokolta és gyorsan juttatta a magyar forradalmárokat arra a kö­vetkeztetésre, hogy kísérjék figyelemmel mindazt, amit Oroszországban a jövőért tesznek. Mondhatnánk azt is, hogy a lenini eszmék már a korai korszakokban, amikor épphogy szervezetté váltak, már akkor hatottak a magyar forradalmi cselekvésre, de kü­lönösképpen az 1917-es ese­mények után. A társadalmi helyzet és belőle adódóan szellemi világunk rokonsága a magyarázata annak, hogy szé­les körökben gyorsan világos­sá vált hazánkban: mi készül, mit akarnak Oroszországban. A továbbiakban Pozsgay Imre o Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világtör­ténelmi jelentőségét elemezve kijelentette: ez első volt ab­ban a tekintetben is, hogy a marxizmus—leninizmus elvont igazságát gyakorlati igazság­gá tudta változtatni. Ennek voltunk mi is a követői. A magyar történelem elévülhe­tetlen lapja az 1919-es Ta­nácsköztársaság, amely a Nagy Október példáját követ­te, a magyar forradalmi hely­zet alapján. — A forradalom előkészíté­séhez természetesen nem csu­pán eszmei harcra volt szük­ség. Tudatos élcsapat, haté­kony szervezet is kellett ah­hoz, hogy az orosz munkás­ságban tudatosodjon saját történelmi szerepe. Saját tör­ténelmi küldetésének •tudato­sításával együtt kellett moz­gásba jönnie, hogy elsöpörje azt a társadalmi berendezke­dést, amely elviselhetetlen volt a számára. A forradalom előkészítői tehát a lenini esz­mék és a párt iránymutatásán nevelkedett tömegek voltak, akik tűrhetetlennek érezve Oroszország társadalmi viszo­nyait, egyszersmind tudatosan akartak cselekedni és tudatos céljaikért nem csupán lázadá­sokra akarták felhasználni a bennük rejlő társadalmi erőt. Érzékletesen mutatott rá az ünnepi előadó a továbbiakban arra, hogy milyen gyötrelmes volt az orosz forradalom útja nemcsak a munkásosztály harcának kivívásában, hanem a megtartásában is. Az ural­kodó osztályokban ugyanis hallatlan elszántság élt velük szemben, mert tudták, hogy sorsfordulóról, végleges sors­fordulóról van szó, amely nemcsak Oroszországban fe­nyegeti őket, hanem az egész akkord világ uralkodó osztá­lyát. — A polgárháború befeje­zése után kezdhetett hozzá Oroszország népe, az 1922-től Szovjetunióvá szerveződött ország annak a gondolatnak a megvalósításához, amely az első pillanattól kezdve jelen volt a Bolsevik Párt, minde­nekelőtt Lenin elképzelésében. Még felsorolni is nehéz, nem­hogy méltatni azokat az óriási eredményeket, amelyeket azóta elértek. Az uralkodó osztályt, az addig elnyomó, kizsákmányoló, uralkodó osz­tályt véglegesen kiiktatták a társadalmának Ez volt a leg­nagyobb példa, amely az egész világon..minden haladó .embert .megihletett,. Európa proleta­riátusát és szellemi nagysá­gait egyaránt. A szovjet ha­talom éveiben mérhetetlen fejlődés indult meg a köz- gondolkodásban, a kultúrá­ban, ennek nyomán a tettek­ben, a termelő erők kifejlesz­tésében. Az emberi kapcsola­toknak olyan rendszerét te­remtették meg, amelyhez ha­sonló eddig nem volt a tör­ténelemben. A Szovjetunió volt az — mint rámutatott Pozsgay Im­re —, amely egységbe ková­csolta a volt orosz birodalom területén élő népeket, sőt rá­döbbentette sokukat saját nemzeti létük értékeire. Nap­jainkig is érvényesül az új fiatal hatalom, nagy társadal­mi megnyilvánulásának — a földről szóló dekrétummal együtt kiadott — béke dekré­tumnak a hatása. Ez követke­zetesen hat évtizeden át folytatódott és a jövőben is folytatódik’a szovjet külpoliti­kában, mivel annak idején a szocialista külkapcsolatok hosszú időkre szóló elveit fo­galmazta meg. Ennek szelle­mében sikerült a Szovjetunió békeprogramját úgy realizál­ni, hogy közben nem feledke­zett meg önvédelméről, a szo­cialista országok védelméről, a társadalmi progresszió tá­mogatásáról sem. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világhatását vizs­gálva kifejtette az ünnepi elő­adó, hogy egyik nagy jelentő­sége éppen az: kialakultak benne azok a közös törvény­szerűségek, amelyek a szocia­lizmus építését minden ország­ban mozgatják, a szocialista programokat valóra válthatják és megvalósíthatóvá teszik. — A Szovjetunió azzal, hogy elsőnek lépett a szocializmus, majd a kommunizmus építésé­nek útjára, alapvető műhelyé­vé vált a kommunista építés­nek. Az ebben kikovácsolódott közös törvényszerűségek alkal­mazhatók a szocialista orszá­gokban és az egész világ for­radalmi folyamatában, ha va­lóban az a célunk, hogy meg- döntsük a világ uralkodó bur­zsoáziáját, vagy ahol már meg­döntötték. ott felépítsük a szo­cializmust. — Érthető — mondotta en­nek kapcsán a miniszter —, hogy hazánk állampolgárai, a Magyar Népköztársaság lakos­sága a mostani nagy ünnepen arra is gondol, mit jelent szá­munkra a Szovjetunióhoz fű­ződő viszony. Országaink vi­szonyának lényege, hogy a tör­ténelemben először kerültünk kapcsolatba olyan nagyhata­lommal, amely előtt nem meg­hajolnunk kell, hanem a fel- szabadulás érzésével tiszteleg­hetünk. Napjaink forradalmának kérdéseit érintette ezután az ünnepi előadó azzal, hogy egyáltalán békés időszakban lehet-e forradalomban élni. — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom és a nyomá­ban felépült Szovjetunió, majd a szocialista országok közössé­ge azért hozott létre termé­keny forradalmat, mert nem zárja le a forradalmi tettek időszakát. Nem zárhatja le tetteinek, intézményeinek sorát azon a helyen, amelyet éppen elért, legyen szó akár termelési eredményekről, akár szellemi értékekről, kulturális javak létrehozásáról. Abban is kivé­teles és példa nélküli a Nagy Október a világtörténelemben, hogy nem a lezárás forradal­ma, hanem éppen valaminek a megkezdéséé. Ezt azért fontos tudnunk, mert ma is újabb és újabb eredmények sora lép be a társadalmi cselekvésbe. Ez igen fontos tudat a fiatal, az újabb nemzedéknek is, amely részt kap mindabból, amit elő­deik létesítettek anélkül, hogy feltétlenül mindent el kellene fogadniok. Hozzájárulhatnak ezekhez, változtathatják, to­vább építhetik. — Az ünnepre készülő Szov­jetunió az ünnep hangulatá­ban is a világra, a jövőre for­dítja a tekintetét — hangoztat­ta a miniszter, s utalt Leo- nyid Brezsnyevnek, a moszkvai ünnepi ülésen, szerdán elhang­zott beszédére, amely nemcsak a megtett útról szólt, hanem a tervszerű előrelépést, a világ jobbá tételének szándékáról tanúskodott. Ez a nagy ünnep a Szovjetunióban nem befelé forduló esemény, hanem a to­vábbi cselekvés állomása. Nagy figyelemmel hallgatott ünnepi beszéde végén Pest megyéről szólt Pozsgay Imre: — Örömmel, jólesően hal­lottam azokat a sikereket, ame­lyeket a jubileumra készülve elért Pest megye. Különösen öröm a társadalmi összefogás, az összeforrottság és céltuda­tos tevékenység, amely a me­gye legkülönbözőbb területein nyilvánult meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tiszteletére. Érzékletesen mu­tatkozott itt meg, hogy az ün­nep valóban a nép kollektív emlékezetét jelenti, olyan kö­zös emléket és élmények soka­ságát, amely ünnepi tettekre, új vállalkozásokra sarkall. ,Mosd a kérges tenyeret, forrsdalmi eső...' A budapesti Huszonötödik Színház kisegyüttese lépett a dobogóra a megyei ünnepség második felében. Hatásos montázsműsorral köszöntötték az ünnepet. Korabeli doku­mentumok szövegei, régi moz­galmi dalok, szovjet és ma­gyar költők forradalmi versei hangzottak föl pergő egymás­utánban, Iglódi István rende­zésében. „Mosd a kérges tenyeret, forradalmi eső” — énekelte a termet betöltő zengéssel Job­ba Gabi, s a többi művész — Bajcsay Mária, Bősze György, Eszes Sándor, Jordán Tamás, Papadimitriu Athina, Tolnai Miklós — egy-egy hatvan év előtti újságcikkel, költemé­nyek részleteivel idézték föl a Nagy Október korszakának hangulatát, tanulságait. A bartóki muzsika — az Alleg­ro barbaro, Selmeczy György zongorajátékában — ritkán hangzott ilyen fölkavaró érze­lemmel, mint ennek az össze­állításnak a keretében. S négy jelentős Pest megyei kórus — a váci Vox Humana és KISZ-énekkar, a gödöllői és szentendrei — 240 tagja kapcsolódott erőteljesen mind­ehhez Makiári József vezény­letével. Aztán fölhangzott a színé­szek, a kórus és az ünneplő megyeiek ajkán együttesen, illést tartott a Minisztertanács Intézkedések a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás és -forgalmazás fejlesztésére — Határozat a védő* és munkaruha-ellátás javítására — Az önállói igazgatású gimnáziumok fenntartásáról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette Raymund Barre- nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének október 27 —29-én hazánkban tett hivata­los látogatásáról szóló jelen­tést. Huszár István miniszterel­nök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a Minisztertanácsnak a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság­ban tett hivatalos látogatásá­ról. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Az igazságügyminiszter elő­terjesztésében a kormány megtárgyalta az állami válla­latról szóló törvényjavaslatot, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A nehézipari miniszter és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke jelentést tett az ötödik ötéves terv energia­gazdálkodási feladatai megva­lósításának helyzetéről. A kor­mány a jelentést elfogadta. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi, a belkereskedelmi mi­niszter, valamint a SZÖVOSZ elnöke beszámolt a Miniszter- tanács 1976-ban a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés,-forgalmazás, -feldolgozás ja­vítására hozott határozatainak végrehajtásáról. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Megállapította, hogy az intézkedések hatására javult az ellátás, de a forgal­mazás és feldolgozás terüle­tén további fejlesztés szüksé­ges. A Szakszervezetek Országos Tanácsa az egyéni védőfelsze­relés, a védő- és munkaruha­ellátás helyzetéről tájékoztat­ta a Minisztertanácsot. A Mi­nisztertanács elfogadta a be­számolót, és határozatot hozott e termékek gyártásának javí­tására, az ellátás fejlesztésére. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter a tárca te­rületén folyó munkaszervezés­ről tett jelentést. A kormány elfogadta a jelentést, s egyet­értett a minisztériumnak a to­vábbi fejlesztés fő irányaira vonatkozó javaslatával. Az oktatási miniszter javas­latára a kormány úgy határo­zott, hogy 1978. január else­jétől az önálló igazgatású gim­náziumok és kollégiumaik fenntartásáról a területileg il­letékes fővárosi kerületi, a megyei városi, illetve a városi tanácsok gondoskodjanak. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. közösen a dal: Föl, föl, ti rab­jai a földnek... Az Internacionálé hangjai és úttörők szétosztott vörös A barátság képei Halkan szólt a mikrofon, mégis fel kelleu -figyelni hangjára: munkásmoz­galmi dalokat sugároz. Különös jelen­tőséget kaptak most a dallamok. A Gö­döllői Agrártudományi Egyetem aulá­jában. folyosóin ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztek: köztiszteletben, szeretetben álló veteránok, mellükön sok kitüntetéssel, közéleti emberek, országgyűlési képviselők, miniszterhe­lyettesek, a gyárak, üzemek legjobb dolgozói, szocialista brigádvezetők és brigndlagok, sokan a termelőszövetke­zetek tagjai közül, egyetemi tanárok, társadalmi szervek képviselői. Megany- nyi munkahely dolgozói, akik részesei a megyei központi ünnepségnek. Még nem nyitották meg a fotó-, a bélyeg- és a könyvkiállítást, de már mindenki a kiállítás körül tolongott. Különösen Omszk testvérmegye képei váltottak ki érdeklődést a közönség körében. Az érdeklődők közül többen már jártak a messzi szibériai földeken, szovjet testvérmegyénkben tapasztalat- cserén. ★ A bélyegkiállítás szintén a forrada­lomnak állított emléket. Ferenczi Pál kiállító a Lenini eszmék diadala és az Európa népei a fasizmus ellen című gyűjteményével vonta magára a figyel­met. Lajta Zoltán, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Lenin élete gyűjteményét állította ki. Molnár Ka­talin Köszöntünk, győzelem és Ember volt végig, emberi a sorsa címmel ad­ta közszemlére gyűjteményét. Andó Ferenc szintén két gvű.iteménv* állított ki, míg Farnady Ernő. dr. Tóth Vincze, dr. Oroszlány István, dr. Huzián László be a egy-egy gyűjteményben mutatta Szovjetunió életét. A közönség a helyszínen vásárolha­tott Lenint ábrázoló, s más forradalmi témájú bélyegeket a posta alkalmi ün­nepi bélyegzésével. Ugyancsak a hely­színen vásárolhattak könyveket a Kos­suth Kiadó műveiből. Plakátok, omszki népművészeti tár. gyak díszítették a termeket, a folyosó­kat. Ünnepi hangulatot árasztott az ag­rártudományi egyetem. ★ Arató András, az Omszk testvémne- gye 60 éves fejlődését reprezentáló ki­állítást megnyitó beszédében méltatta a két megye kapcsolatát. Mint mon­dotta, nekünk, Pest megyeieknek, kü­lön öröm és büszkeség, hogy a Szovjet­unió olyan területével állunk kapcso­latban, ahol az első győztes szocialis­ta forradalom harcaiban magyar inter­nacionalisták is jelentős részt vállaltak. A polgárháború idején a vörös magya­rok tízezrei álltak a Vörös Hadsereg zászlaja alá, küzdöttek hősiesen a pro­letárforradalomban a szovjet hatalo­méri., Ligeti Károly és elvtársai hősi­essége ismert történelmi tény. Szá­munkra ez jelenti a magot, amelyből testvérkapcsolataink megbonthatatlan hagyományai születtek. Hitvallásunk, hogy bennünket ez a dicső történelmi múlt kötelez, eszmei és érzelmi szálakkal köt össze Omszk megye mai életével. A szibériai testvé­rek nemcsak a fegyverekkel vívott harcban, de az építőmunkában is hő­söknek bizonyultak. Mint a kiállított képek is dokumen­tálták: Omszk megye hat évtized alatt szegfűi zárták a megye Nagy Októbert köszöntő emlékeze­tes ünnepségét. ★ Az ünnepi megemlékezést követően az MSZMP Pest megyei Bizottsága fogadást rendezett az Agrártudományi Egyetemen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére. Megje­lent ezen Pozsgay Imre, vala­mint az ünnepségre meghí­vott szovjet vendégek csoport­ja, az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcso­port képviselői. Részt vettek a fogadáson a megye, a járások, a városok politikai, gazdasági, kulturális életének vezetői, élenjáró dolgozók, a forradal­mi munkásmozgalom régi harcosai, szocialista brigádve­zetők, Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke mondott pohárköszöntőt. L. Z. jelentős fejlődésen ment keresztül. A forradalom előtt Omszk Oroszország legelmaradottabb területe volt. Ma ipa­ri megye, korszerű mezőgazdasággal, fejlett kulturális élettel. . A tablókon szép, modern lakóházak, parkok láthatók, a gyárakban korsze­rű gépek mellett dolgoznak, és a mosto­ha időjárási körülmények között is meg­teremtették a lehetőségét a sikeres me­zőgazdasági termelésnek. Szálloda, má­jus elsejei felvonulás, a műszaki egye­tem diákjai, áruház, a zeneiskola mű­sora, népi táncosok szereplése... Ezek tűnnek fel egy-egy képen. S ott a kiál­lított fotók között megörökítették a magyar küldöttségek látogatásait: ko­szorúzás Ligeti Károly emlékműve előtt, tisztelgés az Ismeretlen katona sírjá­nál, barátkozás gyári munkásokkal. Szovjet veteránok, munkások május elsejei felvonuláson. Látogatás egy kol­hozban. Térítőn kenyér és só — a sze­retett vendégeknek. A gépipar, a fém-, az építő-, a köny- nyű- és élelmiszeripar fejlődéséről ad képet a kiállítás, s természetesen sze­repel az omszki kőolajkombinát is. Erre épült a szintetikus anyagok gyár­tásának egész sora. Bepillantást en­gednek a fotók a több mint egymillió hektár megművelt terület mezőgazda­ságába, a gabona és más mezőgazdasá­gi termékek termelésébe. Testvérmegyénk az építés területén elért kimagasló munkájáért méltán kap­ta meg a Lenin-rendet. ★ Omszk megye gazdag életét termé­szetesen. nem foghatja át a dokumen- tumfotó-kiállítás, de gazdag gyűjte­ménye testvérmegyénk fejlődésének. S főként annak a forró, baráti kap­csolatnak. amely Omszk és Pest megye dolgozóit összefűzi. S. A. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents