Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

Gyermekmackó — exportra Műsor, vacsora Negyvenezer kötött gyermekmackót szállítanak az idén a Szovjetunióba a gödöllői Háziipari Szövetkezetből. A képen: Kristóf Jánosné munka közben a síkkötő gépnél. Barcza Zsolt felvétele A lengyel—magyar barátság jegyében Kiállítás és eszmecsere Csaknem ezer látogató Az isaszegi falumúzeum adattárának anyagából, vala­mint a magyar—lengyel ba­rátságot ápolók gyűjteményé­ből a közelmúltban kiállítást rendeztek Isaszegen, a pártház nagytermében. Tihanyi L ász­ióné, az MSZMP isaszegi párt­szervezetének titkára nyitot­ta meg a lengyel—magyar tör­ténelmi és kulturális kiállítást. Ezt követően találkozón és eszmecserén vett részt az a mintegy hetven személy, akik az ország legtávolabbi részé­ből is eljöttek, hogy tanúi le­gyenek az eseménynek, s akik maguk is ápolói a két nép ba­ráti kapcsolatának. A talál­kozón megjelent a Lengyel Népköztársaság magyarorszá­gi nagykövete, valamint a len­gyel sajtó képviselői is. Az eszmecsere során megvitatták a lengyel—magyar baráti cso­portok szervezésének lehető­ségeit. Lengyelországban ugyanis számos magyar ba­rátsági társaság és a ka.pcso­A napokban tartotta szoká­sos félévi taggyűlését a KIOSZ péceli szervezete. Az ülésen a megyei titkárság, a kisiparosok adóközösségének, valamint a KIOSZ járási szervezetének munkatársai is megjelentek, hogy a helybeli kisiparosokkal együtt meg­hallgassák az elmúlt félév munkáját értékelő beszá­molót. Fábián László, a péceli szervezet titkára elmondta, hogy a megyében dolgozó több mint kilencezer kisipa­ros hasznos munkájára szük­sége van a társadalomnak, s a szolgáltatóiparban nélkülöz­hetetlenek. A Pécelen tevé­kenykedő százhat kisiparosról ezenkívül elmondható az is, hogy a társadalmi munkából is kiveszik a részüket, leg­utóbb például a Nagy Októ­beri Szocialista forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy elkészítik az általános iskola 90 méter hosszú kerítését, amelynek ér­téke több mint harmincezer forint. A munkában az okle­véllel kitüntetett Papp Ignác és Hídvégi János jártak az élen, de a többiek is kitettek magukért. Sok szó esett a taggyűlésen az év elején életbe lépett és a kisiparosokra vonatkozó rendelkezésekről. Az új jog­szabályok értelmében a tár­sadalmilag különösen fontos ipart űző kisiparosok jelentős adókedvezményt kapnak. En­nek ellenére gond az utánpót­lás, kevés az ipari tanuló, s egyre kevesebb a dolgozó családtagok száma is. A taggyűlések visszatérő témája a kontárok tevékeny­sége Adót nem fizetnek munkájukért nem vállalnak felelősséget. Ellenőrizni, meg­bírságolni szinte lehetetlen őket, s ezért kérik a kisipa­rosok. hogy a hatóságok na­gyobb figyelmet szenteljenek a kontármunka megakadályo­zására Persze a kisiparosokra is sok teendő hárul, hiszen latokat fenntartó asztaltár­saság ténykedik. Hazánkban csak Budapesten működik a Bem József nevét viselő Len­gyel Kulturális Egyesület, pe­dig az országban szálmos a lengyel néppel kapcsolatos történelmi emlékhely talál­ható. A kiállítás érdekessége volt az életnagyságú kép, amelyen Lenint Szamuely Tiborral láthatták és a térkép, amely Lenin lengyelországi útjait tüntette fel, s bemutatták Ká­dár János legutóbbi lengyel- országi látogatásának emlé­kezetes pillanatait. A kiállí­tást megtekintő csaknem ezer látogató láthatta lengyel írók magyarra fordított műveit, amelyek számos érdekességet tartalmaznak a lengyel néo történelmének eseményeiről. A magyar írók lengyelre for­dított művei is a két nép kap­csolatának hordozói, s a kiál­lítás értékes darabjai. Szathmáry Zoltán elsősorban ők ismerik azokat, akik nincsenek tisztában ad­minisztrációs teendőikkel, az adólapokat helytelenül töltik ki. s ebből különféle bonyo­dalmak származnak. Éppen ezért határozták el a KIOSZ- ban, hogy a helyi tagcsopor­toknak tájékoztatót szervez­nek, amelyeken ezekkel a kérdésekkel ismerkedhetnek meg alaposabban a résztve­vők. A péceli kisiparosok mun­káját nemrégiben értékelte a Péceli Nagyközségi Tanács is. Lfegutóbb például Szalai Ká­roly lakatos kisiparos része­sült kiváló társadalmi mun­káért kitüntetésben. Gyakran találkozom Varga Mihállyal, aki rendszerint afelől érdeklődik tőlem: nincs-e valami régiség a pad­lásomon, aminek már úgysem vehetem hasznát amiről talán magam sem tudok. Mert Var­ga Mihály azok közé tartozik, akik rendszeresen gyűjtik a péceli emlékeket, legyen az el­fakult írás, régi használati tárgy, vagy bármi egyéb kor­dokumentum. Sokan ismerik a községben, ellenszolgáltatá­sért vagy anélkül sokan adtak már neki a fent említett dol­gokból. Kíváncsi voltam, milyen a gyűjtemény és mi célja ve­le, hiszen csak annyit tud­tam, hogy a Hazafias Nép­front kebelében működő hely­történeti-honismereti szakkör­nek gyűjt, nem magának. Amikor az általa készített kis melléképület ajtaján be­léptem, meglepett a tárgyak rendbe sorakozott hada. A hosszú évek munkája ered­ményeképpen összegyűlt tár­gyak szinte Pécel fejlődéstör­ténetét állítják a szemlélő elé. Véradók fa álkozója T öbbszöröseknek kitüntetés Társadalmi véradóknak rendez találkozót a Magyar Vöröskereszt gödöllői városi vezetősége, a Ganz Műszer­művek Árammérőgyárában. A november 30-án, délután 4 órakor kezdődő ünnepséget dr. Keresztes Miklós igazgató főorvos, a Magyar Vöröske­reszt városi vezetőségének elnöke nyitja meg, majd a Petőfi általános isikola ifjú vöröskereszteseinek műsora után dr. Pethő Ede, a gödöl­lői vértranszfúzióis állomás igazgatója mond ünnepi be­szédet. Aranyosi László, a Magyar Vöröskereszt Pest megyei ve­zetőségének titkára, kitünte­téseket ad át a többszörös véradóknak, majd az ideig­lenesen hazánkban állomáso­zó szovjet déli hadseregcso­port művészegyüttese szóra­koztatja az önkéntes véradó­kat, akiket az ünnepség után vacsorán látnak vendégül. Isaszeg Előadás Adyról, az ifjúsági klubban Ifjú szívekben élek címmel Ady Endre életét és’munkás­ságát ismertető műsoros elő­adást rendez Isaszegen a fa­lumúzeum és a nagyközségi művelődési otthon. Bevezetőt mond Tihanyi Lászióné, az MSZMP isiaszegi pártszerveze­tének titkára, majd nagy köl­tőnkről, Papp Elekné magyar­szakos tanár vezetésével a művelődési otthon ifjúsági klubjának tagjai emlékeznek ■meg. Az emlékműsor decem­ber 3-án. szombaton 17 órakor lesz a művelődési otthonban. Gagarin úttörőcsapat Versmondók versenye Háromszáz néző A túrái Gagarin úttörőcsa­pat minden ősszel megrende­zi hagyományos versmondó versenyét. Az idén Ady Endre születésének centenáriuma tiszteletére vonultak fel a versenyzők, a túrái művelődé­si ház mintegy háromszáz nézője előtt. A döntőt rajverseny előzte meg, amelyen összesen száz- húszan mondtak verset. A kisdobosok közül Tóth Erzsé­bet 3/A osztályos tanuló bi­zonyult a legjobbnak, az út­törőknél Sára Erika 8/A osz­tályos tanuló vitte el a pál­mát. Második Bereczki Agnes a 8/B-ből, harmadik Meleg Erzsébet, a 7/A és Tóth Erzsé­bet, a 8/C osztály tanulói. Hogy mik ezek? Például a régi péceli újságok vagy a hajdani földesurak címerei. Számtalan péceli vonatkozású könyvet lapozhatunk s érem- gyűjteményt éppen úgy talá­lunk. mint régi pipákat, sé­tabotokat, vagy a több száz éves sírfeliratok másolatait. Féltve őrzött ereklye a fel- szabadulás után kelt dokumen­tum: hány lovat, traktort kér­tek a földhöz juttatott parasz­tok a felsőbbségtől, hogy föld­jeiket megmunkálhassák. Számtalan fénykép beszél Szemere Pálnak, a község szü­löttének életéről, emléktáb­lájáról. Szinte egyedülállóak a régi Pécelrő] készült képes­lapok, köztük olyan is, ami két évig bolyongott a világ­ban, mire ide került. Érde­kessége. hogy a község ne­vén kívül a címzésben feltün­tették a falu Indiának neve­zett részét is. Így aztán a küldeményt véletlenül a tá­voli földrészre irányították. Varga Mihály nemcsak gyűjti, fel is dolgozza a Pá­céiról szóló történeteket, a Megbecsülik a kisiparosokat A. Múlt tudója, emlékek gyűjtője Lesz-e falumúzeum Pécelen? 1 A PEST MEGYEI HÍRI _AP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1977. NOVEMBER 30., SZERDA Egészségügyi hónap Napirenden a szociális gondozás Még több otthon kell Az egészségügyi kultúra fej­lődését jól szolgálták az egész­ségügyi hónap keretében vá­ros- és járásszerte lezajlott rendezvények. Míg afc egész­séges életmódot, a helyes táp­lálkozást népszerűsítő elő­adások, kiállítások a lakos­ságnak nyújtottak hasznos ismereteket, addig a szakmai tanácskozásokon az egész­ségügy különböző területein dolgozók vitatták meg mun­kájuk eredményét, a legfon­tosabb feladatokat. Társadalmunk széles körű erkölcsi és anyagi támoga­tást nyújt az idős, magányos, segítségre szoruló emberek­nek. A házi szociális gondo­zás, az öregek napközi ottho­na, a szociális betegotthonok révén megkapják a nyugodt, gondtalan élethez nélkülöz­hetetlen istápolást. Tapasztalatcsere Veresegyházon, a Váci Mi­hály Művelődési Központban a közelmúltban megrende­zett tanácskozáson azokról az eredményekről és felada­tokról esett szó, amelyeket az utóbbi években Gödöllőn és a járás községeiben az idős emberek segítésében elértek, s a további munkához nél­külözhetetlenek. A községek ügyvezető főorvosai, a szociá­lis otthonok vezetői, a szer­vező gondozónők, a körzeti védőnők elsősorban a gondos­kodás még további fejlesztés­re váró formájáról, a házi szociális gondozásról cserél­ték ki tapasztalataikat. Pásztor Béla, a veresegy­házi tanács elnöke köszöntöt­te a résztvevőket, majd dr. Süpek Zoltán, a járási hiva­tal elnöke tartott előadást ar­ról a fejlődésről, amelyet a felszabadulástól napjainkig az idős emberek gondozásában a város és a járás területén elértek. Kiemelte, hogy fon­tos feladat továbbra is a szo­ciális otthonok férőhelyeinek bővítése, az öregek napközi otthonának gyarapítása, a há­zi szociális gondozás kiszéle­sítése. Ugyancsak növelni kell a társadalmi gondozók szá­község múltjáról tanúskodó dokumentumokat. Boldog, ha valaki régi újsággal, népmű­vészeti tárggyal ajándékozza meg. De annak sem örül ke­vésbé, hogy nemrégiben elő­került a kisbíró régi dobja. Járja a könyvtárakat, múzeu­mokat, csonka kezével másol­ja a régi iratokat, s ha mód­ja van, fényképmásolatokat készít. S ez bizony sok pénzbe kerül. Szerény nyugdíjából — s ezt sajnálja — nem telik mindenre, s ha nem kap né­mi segítséget, félő, régi vá­gyát sem tudja valóra válta­ni : munkáját monográfiában szeretné összegezni. Szüntelenül kutatja a helyi elnevezéseket is. Mostanában azt próbálja tisztázni, hogy honnan kapta nevét a péceli Emberölő, a Koporsóhegy, a Betyárgödör, az Istenárka, a Várhegy, a Franciadülő, a Le- fmfci s a többi. De érdekes lehet elmerülni abban is, hogy ki lehet az a hölgy, akiről Pe-, tőfi Sándor írt verset péceli; tartózkodása idején. vagy’1 hogy az isaszegi csata hogyan hatott a péceliek életére. Talán egyszer megvalósul Varga Mihály és a péceliek álma: falumúzeuma, állandó helytörténeti kiállítása lesz a nagy múltú községnek is. Á. I. mát. Fontos szemléletalakító tényezőként jelölte meg, hogy az úttörők, a gyerekek is te­vékenyen részt vesznek az idős emberek segítésében. Forma Dr. Mersány Géza, városi­járási főorvos az orvos sze­mével világította meg az idős kor problémáit, s a házi szo­ciális gondozás jelentőségét. Lényeges, hogy együtt, az egészségügyi dolgozók értő közreműködésével történik az idős emberek egészségügyi el­látása és szociális gondozása. Nagy szerep hárul, különösen a magányos, segítségre szoru­ló öregek felkutatásában a körzeti orvosokra, ápolónők­re. A megfelelően működő jel­zőszolgálat révén — ebben a Vöröskereszt aktivistái is részt vesznek — egyre többen kap­ják meg a szükséges segítsé­get. Alapvetően fontos, hogy az idős emberek gondozásához mindig azt a formát találják meg, amely a legmegfelelőbb számukra, s csak akkor ke­rüljenek szociális betegott­honba. ha már szükséges. Ezt hangsúlyozta előadásában Dávid Istvánná, a Pest me­gyei Tanács vb egészségügyi osztályának főelőadója. Jó példákat említett, a házi szo­ciális gondozás bevált, a napi munkában alkalmazható mód­szereit ismertette a jelenlé­vőkkel. Mógor Lászlóné, a gödöllői szociális betegotthon vezető­je arról beszélt, hogyan sike­rült megteremteniök a város­ban a házi szociális gondozás, az öregek napközi otthona és a szociális betegotthon egy­ségét. A komplex gondozás lehetővé teszi, hogy az öre­gek szorosabb kapcsolatot te­remtsenek egymással, job­ban érezzék a társadalom tö­rődését. Évforduló Az idén ünnepli fennállá­sának negyedszázados évfor­dulóját a szadai szociális ott­hon. Rozsnyai Péterné, az ott­hon vezetője előadásában a 25 esztendő történetét, az ott­hon fejlődését, gyarapodását elemezte. A tanácskozás szünetében a több mint száz résztvevő megtekintette azt a kiállítást, amelyet a szociális otthonok lakóinak munkáiból állítot­tak össze. Festmények, suba­szőnyegek. faliképek, kézi­munkák sokasága vallott az idős emberek alkotókedvéről, a tablók a házi szociális gon­dozás fejlődését mutatták be, a fotók az otthonok életének egy-egy kedves, emlékezetes pillanatát örökítették meg. A kiállítást a közeljövőben a gödöllői üzemekben, az aszó­di, a túrái és a péceli szociá­lis otthonokban is bemutat­ják. A tanácskozáson kitünteté­seket nyújtottak át az idős emberek gondozásában ki­emelkedő munkát végző egész­ségügyi dolgozóknak. Az egész­ségügy kiváló dolgozója ki­tüntetést kapta Rozsnyai Pé­terné, a szadai szociális ott­hon vezetője, Bodrosi Mária és Laczkó Mária, az otthon dolgozói. Az egészségügyi mi­niszter dicséretét kapta Gu­lyás Pálné és Sípos Istvánná. A megyei főorvos dicséreté­ben Vdvarnoki Margit, Vári Józsefné és özv. Kovács Sán- dorné részesült. Valameny- nyien a szadai szociális ott­hon dolgozói. A tapasztalatcserét köve­tően a résztvevők megtekin­tették a jubileumát ünneplő szadai szociális betegotthont, G. M. Anyakönyvi hírek Született: Kupás-Deák Sán­dor Győző és Mészáros Mária Hajnalka: Attila, Antal Mi­hály és Mészáros Katalin: László, Albert János és Sigu- linszki Rózsa Erzsébet: Melin­da, Weiszner András és Var­ga Ibolya: Szilvia. Hegedűs István és Túrái Margit: Vik­tor, Gerhát Zoltán és Legén- di Mária: Balázs, Balog Ist­ván és Zabos Katalin: Kata­lin, Kiss László és Krekó Magdolna: Krisztina, dr. Vár- konyi Gábor Géza és Lestár Jolán: Gábor, Zombor Attila és Kovács Éva: Krisztián, Czi- ráki László és Gönczöl Kata­lin: Katalin Virág, Tóth Sán­dor és Elek Margit: Balázs, Földes István és Lakatos Er­zsébet: Júlia, Ugró László és Szőlősi Magdolna: Csaba. Palkó János és Czakó Mag­dolna : László Péter, Böőr Gyula és Biszkup Márta: Pé­ter. Filó János és Kovács Magdolna: Zsuzsanna nevű gyermeke. Névadót tartott: Sörös Ist­ván és Pálfalvi Judit: Vero­nika. Cserhidy Attila és Ta­tár Julianna: Tamás, Pántis Tózsef és Könnyű Éva: Anett Éva. Varga Csaba és Kör- mendy Katalin: Zsombor Tátrai György és Szentku- ’ Andrea: Tamara Petra, Haj-: dú József és Sóti Éva: Pé-' tér nevű gyermekének. Meghalt: Juhász Mihályné Fuszkó Julianna Hódmezővá­sárhely, Damjanich utca 40., Wágner Ferencné, Gödöllő, kastély, Derzsi Aranka. Gö­döllő, kastély, Kis János, Gö­döllő, Klapka út 2., Tóth Fe­renc Péter, Budapest XI., La­tinka Sándor utca 48. Véghajrá Lóverseny Túrán A döntő győztesei A túrái honvédelmi klub még a nyár elején hirdette meg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére emlék-lő- versenyét. Tizenhárom vasár­napon keresztül folytak a2 elődöntők, amelyeken mintegy félezren vettek részt. A nagy érdeklődés nemcsak a díjak­nak szólt — ezeket az ABC- áruház kirakatában tekinthet­ték meg a versenyzők —, ha­nem a klub jó szervező mun­káját is bizonyította. A döntőbe a legjobb nyolc női és férfilövő került, akik előző eredményeiktől függet­lenül, újra összemérték tudá­sukat. ügyességüket. A dön- őben végül Köles Gabriella ;s Príma László diadalmas­kodott, a nőknél Várkonyi Erika második, Csorba Jó­zsefné pedig harmadik lett. A férfiak versenyében az ezüst­érem Köles Péternek, a bronz ifj. Dolányi Sándornak jutott. í I 1

Next

/
Thumbnails
Contents