Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

1977. NOVEMBER 30.. SZERDA 7 Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései • Milyen időszakot vesznek figyelembe a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag nyug- dfjátcscrélése esetében, és ho­gyan számítják ki az átlagke­resetet? A mezőgazdasági szövetke­zeti tagnál a 36 hónap szem­pontjából a munkával szer­zett minden 13, nőnél 8 mun­kanapot egy hónapnak kell te­kinteni. Egy naptári évben legfeljebb 12 hónapot lehet számítani. Ha a tagsági vi­szony nem állott fenn egész évben, akkor annyi időt lehet figyelembe venni, ahány hó­napon át az igénylő terme­lőszövetkezeti tagsága fennál­lott. Az átlagkeresetet pedig úgy kell kiszámítani, hogy az újbóli megállapítástól vissza­felé számított — munkával szerzett — 36 havi szolgálati idő alatt elért összes kerese­tet kell elosztani harminc­hattal. Egyik dabasi tsz-tag ezzel kapcsolatban az 1972. évi keresetét is figyelembe akarja vetetni. Levele sajnos, hiányos, ezért neki is csak a hivatalos álláspontot tudjuk közölni, miszerint 1973. janu­ár 1-ét megelőző időszak alatt elért kereset beszámítása ese­tén azt a havi jövedelmet kell figyelembe venni, amely járulékköteles jövedelemnek minősült volna. Minden olyan olvasónkat, akit ez a kérdés érdekel, ar­ra hívjuk fel, hogy mielőtt bármilyen igénybejelentést is tenne, jól teszi, ha jogban jár­tas, de legfőliéppen, ha a tár­sadalombiztosítási jogszabá­lyok ismeretével rendelkező szerveket keres fel, hogy az esetleges felesleges utánjárás­tól mentesüljön. Dr. M. J. Elhullott malacok Egy gazdálkodó malacainak nagy része elhullott, anyakocái legyöngültek. Az állatorvos heveny gyomor- és bélgyulla­dást állapított meg. Ezt az Or­szágos Állategészségügyi In­tézet boncolási lelete meg­erősítette. Ezek után a sertés­tenyésztő — a községi tanács szakigazgatási szerve képvi­selőjének jelenlétében — az etetésre használt háromféle tápból mintát vett és megküld­te az Országos Takarmány­felügyelőségnek. A vizsgálat kimutatta: a keverék avas, élő lisztatka mutatható ki ben­ne, a süldőtáp pedig — a ma­gas penészszá'rn miatt — mik­robiológiai szempontból kifo­gásolható. Ezek után az illető 47 ezer forint kárának meg­térítéséért a vállalat ellen, amelytől a takarmánykeveré­ket vásárolta, pert indított. Az alsófokú bíróságok szak- vélemények alapján megálla­pították: a kár 30 százalékát a tenyésztő köteles viselni, mert, noha sejtette, hogy a bél gyulladást a nem megfele^ 16 minőségű takarmány okoz­za, ezzel tovább etette álla tait, és a süldőtápot későn küldte el vegyvizsgálatra Negyven éve foglalkozott ser­tések nevelésével, ezért el­várható volt tőle. hogy ami­kor a megbetegedéseket és az elhullásokat észrevette, ezt az anyagát többé ne használja fel. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Biróság elé került, amely mindkét ítéle­tet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hoza­taléra utasította. — Nincs megfelelő bizonyí­ték, hogy a gazdálkodó csak Megszűnik az évenkénii termésbejelentés Életbe lép a borforgalmi adórendelet a beperelt vállalattól vásárolt takarmányt használta, továb­bá, hogy az a vételkor már rovarfertőzött volt. A minta vételéhez az eladót nem hív­ta meg, és nem bizonyította, hogy a minta a vállalattól vá­sárolt tápból való — hangzik a határozat indoklása. — Nem zárható ki annak lehetősége, hogy a tenyésztő különböző tápanyagokat kevert össze és a fertőzés, tehát az atkáso- dás, a megengedettnél hosz- szabb tárolás következménye volt, mert a vállalat az anya­gért csak harmincnapi fele­lősséget vállalt. Nem hagyha­tó figyelmen kívül az sem, hogy a mintavétel és vizsgá­latra történt megküldése kö­zött két hét telt el és ez idő alatt az atkásodás esetleg fo­kozódhatott és elérte azt a szintet, ami a rovarfertőzött- ség megállapítására már al­kalmas volt. Ezenkívül a min­tavétel kettősfalú papírzacs­kó helyett, szabálytalanul, ny­lonzacskóba történt. Az ilyen csomagolás károsító hatású. — A vevőt terhelte annak bizonyítása, hogy az állatok fertőzöttségét fokozó tápot a beperelt vállalattól vásárol­ta és a harmincnapos szava­tossági időn belül felhasznál­ta — hangzik tovább a hatá­rozat. — Mindezek ellenkező­je sem zárható ki, és az sem, hogy egyes takarmányféléket összekevert. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az anyag azonosítására nem adott lehe­tőséget. Mindezeket az új el­járásban kell tisztázni. Fertőzött szőlővesszők Nyúlvadászat a dinnyésben Több olvasónk fordult hoz­zánk kérdéssel a nyugdíjak újbóli megállapításával, illet­ve átcserélésével kapcsolat­ban. A legtöbben közülük olyanok, akik nyugdíjukat korlátozás nélkül felvették, és mivel a nyugdíj megállapítá­sa után 3 évi munkaviszo­nyuk van, most latolgatják, nem jámak-e jobban a nyug­díj újbóli megállapításával. Ez utóbbi olvasóinknak nem tudunk kedvező választ adni. míg azok. akiknek nyugdíját korlátozták, már egv lépéssel előbbre vannak ahhoz, hogy evugdíjukat újból megállapít­sák. Nézzük tehát a kérdéseket sorrendben, és ezzel kaocso- ’ atban azt is. hogy a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóságnak a nyugdíjak át­cserélésével kaocsolatban mi az elvi állásfoglalása. • Mikor lehet a nyugdíj új­bóli megállapítását kérni? A társadalombiztosításról szóló jogszabály értelmében az öregségi nyugdíj összegét kérelemre újból meg kell ál­lapítani, ha az igénylőnek a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati ideje alatt 1oqalább 36 havi keresete van. Ugyancsak mód van a rok­kantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj újbóli megállaoítására is. • Milyen keresetet kell szá­mításba venni? Az újbóli megállapításnál a korábbi nyugdíjazáskor már figyelembe vett és az ezt kö­vetően szerzett szolgálati időt. valamint az utolsó 36 havi ke­resetet kell számításba ven­ni. Nem veszik azonban az il­letékes szervek figyelembe, a szolgálati időnek azt a részét, amely alatt az igénylő nyug­díját korlátozás nélkül folyó­sították. így H. J. albertirsai olvasónk sem kérheti a nyug­díj újbóli megállapítását, mi­vel korlátozás nélkül kapta a részére megállapított 1782 Ft nyugdíjat. Az új nyugdíjra jogosult­ság megállapításának tehát kettős feltétele van, vagyis, hogy az igénylő szerezzen leg­alább 36 havi keresetet, a ko­rábbi nyugdíj megállapítását követően, másodszor pedig, hogy jogosult legyen a tör­vény szerint is nyugdíjra. An­nál az olvasónknál, aki Gödöl­lőről keresett fel bennünket és rokkantsági járadékot kap. az az előírt követelmény, a 36 havi kereset szerzésén felül, hogy feleljen meg a törvény 47. §-ában foglaltaknak. Eszerint rokkantsági nyug­díjra az jogosult, aki egész­ségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás követ­keztében munkaképességét 67°/0-ban elvesztette, és ebben az állapotában javulás nem várható, a szükséges szolgála­ti időt megszerezte (olvasónk a 35. életévét betöltötte, eb­ben az esetben a szükséges szolgálati idő 10 év) és rend­szeresen nem dolgozik, vagv keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kerese­ténél. • Mikor lehet szó a nyug­díj átcseréléséről? Az elvi állásfoglalás sze­rint az átcserélésre jogosult­ság szempontjából közömbös, hogy korábban mikor, milyen jogszabály alapján állapítot­ták meg azt a nyugdíjat, ame­lyiknek átcserélését kérik. A jogosultságot megalapozó 36 havi keresetnek ebben az eset­ben is meg kell lennie a nyug­díjazást követően, de nem ját­szik szerepet, hogy a szolgála­ti idő tartama alatt, a nyug­díj folyósítását korlátozták-e, vagy sem. • Milyen keresetet vesznék figyelembe az átcserélés foly­. tán megállapított új nyugdíj összegénél? Az új nyugdíj összegének az alapját az átcserélést köz­vetlenül megelőző utolsó 36 havi kereset adja. A nyugdíj átcserélésénél is érvényesek azok az általános szabályok, hogy az átlagkereset kiszámí­tásánál milyen juttatásokat kell keresetként figyelembe venni. Itt adunk választ an­nak az olvasónknak, áld a nyugdíj átcserélésével kapcso­latban, az év végi részesedés miként való figyelembe vé­telére tett fel kérdést. Az év végi részesedésnél ugyanis nem a 35 hónap alatt kifize­tett, hanem a 36 hónapra já­ró összegét kell figyelembe venni. A hivatalos állásfog­lalás szerint, a nyugdíj átcse­rélését követően, kitüntetés alapján kifizetett jutalmat és a bányászati hűségjutalmat abban az esetben lehet alapul venni, ha kifizetésükre az át­cserélést követő év végéig ke­rült sor. v Az utóbbi időben egyre több fórumon foglalkoznak az ál­lamigazgatási munka egysze­rűsítésével, az adóztatás kor­szerűsítésével és előtérbe ke­rült, az adófizető állampolgá­rok ösztönzése a termelés nö­velésére, az igények jobb ki­elégítésére. Jelentős és igen kedvező ha­tású a mezőgazdasági lakosság jövedelemadójának megváltoz­tatása. A közelmúltban megje­lent új borforgalmi adórende­let ugyancsak a háztáji és ki­segítő gazdaságokban termelő­ket kívánja tovább ösztönözni és támogatni. Pest megyében több mint 51 ezer állampolgár foglalkozik szőlőtermeléssel és mintegy 60 ezer hektoliter bort állítanak elő. Az előállított és magánfo­gyasztóknak eladott bor után a termelőknek borforgalmi adót kell fizetniük. Az új jog­szabály csökkenti és egyszerű­síti a bejelentéssel, az adó megállapításával, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos eljá­rásokat, és érdekeltté teszi a termelőket a terméshozam nö­velésében, a szőlőtelepítésben és felújításban. Az új jogsza­bályokat az idei termés utáni adó megállam'tásánál már al­kalmazni kell. A január 1-től életbelépő intézkedések: — 1978. évtől a borforgalmi adó alapja termelők esetében az 1972—1976. évi bortermés­nek az egy évi átlaga. Az így megállapított adó mindaddig változatlan marad, amíg a szőlőterület nagyságában (sző­lőtelepítés, felújítás, vásárlás, eladás, stb.) változás nem tör­ténik. — azok a termelők, akik ko­rábban már átalány útján adóztak, továbbra is az áta­lány megállapításánál alapul vett bormennyiség figyelembe­vételével fizetik adójukat. — megszűnt a termelők éven­kénti termelésbejelentési kö­telezettsége, ezzel a borkész­letek helyszíni ellenőrzése is. Beíelentést csak akkor kel! tenni, ha — a szőlőterület eladás, vétel, új telepítés, stb. folytán növe­kedett, vagy csökkent; — szőlőértékesítésről, bor elő­állítására, vagy bor előállításá­ról, szőlőértékesítésre térnek át; — a vásárolt, vagy egyéb cí­men megszerzett szőlőből bort állítanak elő; A jövőben nem kell beje­lenteni, ha a termelő állami, szövetkezeti felvásárló szerv­nek értékesíti must, vagy bor­készletét, mert a vételi jegyet közvetlenül a felvásárló szer­vek küldik meg adóhatóságok­nak. Az így eladott bor után a jövőben sem kell adót fizet­ni. Jelentősen változtak a kedvezmények, mentességek is: — nem kell adót fizetni, ha a termelő előállított bormennyi­sége nem éri el az évi 50 li­tert. Korábban minden meny- nyiség adóköteles volt. — 8 évig nem kell adót fizet­ni az új telepítésű, valamint a felújított (legalább 25%-ot el­érő tőkehiány pótlású) szőlőte­rületen előállított bor után; — a szőlőterületet ért termé­szeti csapás esetén az adóható­ság a kár mértékének megfe­lelően az adót részben, vagy egészben elengedheti. Figye­lembe veszik azonban, hogy az átlagtermés kiszámításánál alapul vett években a szőlő- területet érte-e olyan természe­ti csapás, mely az adókivetés alapját megváltoztatta, illetve csökkentette. Változatlan marad az adó mértékére és az adófizetés módjára vonatkozó rendelkezés. A borforgalmi adó általános tétele 8 forint literenként. To­vábbra is kedvezményes téte­lű adót kell fizetni családon­ként 250 liter mennyiségig. Az évi adó két részletben esedé­kes, az I. félévi részlet márci us 15-ig a második félévi rész­let szeptember 15-ig fizethető be adópótlékmentesen. Mezőgazdasági terményér­tékesítési szerződéssel egy tsz egy másik termelőszövetkezet­től hétszázezer sima európai szőlővesszőt vásárolt. Később a megyei növényvédő állomás megállapította, hogy ezekből több mint kétszázezer darab 75 százalékos mértékben fer­tőzött volt. Ezért e fajtára ide­iglenes növényegészségügyi zárlatot rendelt el. Ilyen előz­mények után a tsz az eladó el­len félmillió forint kára meg­térítéséért pert indított. A megyei főügyészség a vásárló tsz álláspontját támogatta. Az elsőfokú bíróság ítéleté­ben az eladó tsz-t 25u ezer fo­rint kártérítés fizetésére kö­telezte. Az ítélet indoklása szerint az eladót a hibás tel­jesítés következményeként sza­vatossági felelősség terheli. Ennek mértéke szempontjából az Országos Vetőmag- és Sza­porítóanyag Felügyelőség Vizs­gálati Igazgatóságának szak- véleménye irányadó. Eszerint az anyagnak csupán 50 száza­léka tekinthető szabványos Egy Pest megyei termelő- szövetkezet dinnyetermeset nyulak dézsmálták meg. Az egyik vadásztársaság alkal­mazottja a megyei tanács il­letékes szervétől engedélyt kért és kapott, hogy a nyála­kat irtsák. Néhány nap múl­va az illető autóval megje­lent a dinnyeföldön, ahol már ott volt a vadásztársaság két tagja és a tsz mezőőre. A va­dászat úgy kezdődött, hogy az autó erős fényszórókkal ha­ladt, oldalán egy-egy vadász- szal, akik kissé ittas állapot­ban voltak. Az ott tartózkodó tsz-tagok figyelmeztették őket, hogy csak a kijelölt, úgyne­vezett parcellautakon közle­kedjenek. mert a dinnye érés­ben van. Ennek ellenére a va­dászok az autóval letértek az útról, s mintegy hat kilo­méter hosszúságban átgázol­tak a földeken, aminek követ­keztében — a tsz szerint — az érésben levő görög- és sárga­dinnyéből 160 mázsa termés tönkrement. Másnap a termelőszövetke­zet megbízottja a községi ta­nács vb szakigazgatási szer­vének kiküldöttével helyszí­ni szemlét tartott. Az erről felvett jegyzőkönyv szerint a A vállalatok bérszabályozá­si rendszeréről a Magyar Köz­löny 80. számában jelent meg a 14/1977. (X. 31.) MŰM. sz. rendelet. terméknek. A kárt tehát az eladó szavatossági kötelezett­sége alapján megtéríteni kö­teles. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a marasztalási összeget 133 ezer forintra csökkentette. Az ítélet indoklása szerint a per anyaga elegendő meg­nyugtató bizonyítékot tartal­maz arra, hogy az eladó törzs- telepén — ha kisebb mérték­ben is — a kórokozó tipikus tünete megtalálható volt. A szakértői véleményből azon­ban az is kitűnik, hogy a ve­vő a szaporítóanyagot jogsza­bályi előírás. továbbá erre történt hatósági felhívás elle­nére nem osztályozta, hanem a teljes mennyiséget megsem­misítette. Ezenkívül a fertő­zés kialakulásában a saját te­lepén kimutatott víznyomás, az őszi. s téli fagy, valamint a ta­lajfertőzés is közrehatott. A Legfelsőbb Bíróság a kártérí­tés összegét mindezek figye­lembe vételével állapította meg. szövetkezetnek 57 600 forint kára keletkezett. A tsz a já­rási rendőrkapitányságon is­meretlen személyek ellen fel­jelentést tett, a káresetet azon­ban a rendőrség szabálysér­tésnek minősítette, és az el­járás lefolytatására az irato­kat a községi tanács vb ille­tékes előadójához áttette. A vadásztársaság ismételt fel­szólításra sem vállalta a kár megtérítését, mire a szövetke­zet 57 600 forint megfizetésé­ért pert indított ellene. A tár­saság a károkozást nem tagad­ta, csupán az összegszerűsé­get kifogásolta. Az alsófokú bí­róságok a vadásztársaságot 31 ezer forint megfizetésére kö­telezték. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság kimondta: mindkét ítélet megalapozat­lan, ezért hatályon kívül kel­lett helyezni és a járásbíró­ságot új eljárásra kötelezni. A határozat indoklása szerint a kár mértéke és összege vonat­kozásában ellentétes adatok állnak rendelkezésre, épp így arról is, hogy miképpen tör­tént a kárbecslés. Mindezeket tanúk kihallgatásával az új eljárásban kell tisztázni!. Az ipari takarmányok elő­állításáról és forgalomba ho­zataláról ugyanitt jelent meg a 45/1977. (XI. 24.) Mt szá­mú rendelkezés. MOZIMŰSOR DECEMBER 1-TÖL DECEMBER 7-IG CEGLÉD, Szabadság 1—2: Apám néhány boldog éve 3—4: Száz nap a gyermekkor után 5—7: Duroc, a katona 5—7: esti előadás: Kecskeszarv” CEGLÉD, Kamara 1—4: Én és a tábornok 5—7: Vér és virág* GÖDÖLLŐ 1—2: Focizzon, aki tud 3—4: Hello Doliv I—II. 1—4: különelőadás: Robot direktor SZENTENDRE 1—2: Center az égből 3—4: Hosszú búcsú 5—7: Focizzon, aki tud VÁC, Kultúr 1—4: Vértestvérek 5— 7: Egészséges házasélet 6— 9: különelőadás: Mesék birodalmában ABONY 1—2: A szabadság katonái I—II. 3—4: A szabadság katonái III —IV. 5—7: Szandakan 8** ABONY, Mese 3—4: A kis sün és a bocs 5—6: Hugó, a víziló ABONY, Művész 3—4: Első tanító 5—6: Lombhullás BUDAÖRS 1—2: a keresztapa másik arca 3—4: Szüzek elrablása 5—7: A fekete farkasok üvöltése DABAS. Kossuth 1—2: Bosszúállók újabb kalandjai 3—4: Szabálytalan szabályos 5—6: Uzsicei köztársaság I—IL DUNAHARASZTI 1—2: A szerelem rabja 3—4: A keresztapa másik arca 5—6: Tisztes honpolgárok* * Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Vörös Csillog 1—6: Pledone Honkongban 7: A bűn története I—U.* 1—4: kúlönelőadás: A púpos lovacska DUNAKESZI, Rákóczi 1—2: Egy romantikus angol nő 3— 4: Halál az életért 5—6: A három testőr (A királynő gyémántjai) ÉRD 30—1: Visszatérés Öz földjére 4— 6: Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandja 6: Nézd a bohócot” 7—8: Egy romantikus angol nő 7—8: különelőadás: Robot direktor FŐT 1—2: Végső leszámolás 1: különelőadás: A molnár, a fia meg a szamár 3—4: Égő pajták 5— 6: Bosszúállók újabb kalandjai GYAL 1—2: A kis hableány 3—4: Gyilkosság az Orient expresszen 5—6: Fedőneve: Lukács NAGYKATA 1—2: Libera, szerelmem 3—4: Apám, az agglegény 5—7: Vincent, Francois, Paul és a többiek PILISVOROSVAR 1—2: Péntek, a bennszülött 3—4: A taxi utasai 5—6: Veri az örödög a feleségét POMAZ 1—2: A fekete farkasok üvöltése 3—4: Focizzon, aki tud 5—6: Gyalog-galopp RÁCKEVE 1—2: Gyalog-galopp 3—4: A szerelem rabja 5—6: Az inkák kincse SZIGETSZENTMIKLŐS 1—2: Egy kaland utóélete* 3—4: Gyalog-galopp 5—6: A szerelem rabja ** Csak 18 éven felülieknek! A termékek próbára adásá­ról a Magyar Közlöny 83. szá­mában tette közzé a könnyű­ipari miniszter a 8/1977. Kip. M. számú rendeletét. Az építési adóról szóló 32/ 1975. (VIII. 3.) PM számú ren­delet módosításáról a 31/1977. (XI. 19.) PM-rendelet ren­delkezik, amely a Magyar Közlöny 84. számában jelent meg. A mezőgazdasági termék- forgalomról a 45/1977. (XI. 24.) MT-rendelet intézkedik, ame­lyet az érdekeltek a Magyar Közlöny 85. számából ismer­hetnek meg. A községi építésügyi hatás­körök ellátására a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala 1/1977. szám alatt irányelve­ket adott ki. (Megjelent a Ta­nácsok Közlönye 50. számá­ban.) Az illetményadóról szóló 38/1975. (XI. 15.) PM számú rendelet módosítását a 24/ 1977. (X. 31.) PM-rendelet és az eszközlekötési járulékról szóló 42/1974. (XII. 30.) PM számú rendelet módosítását a 23/1977. (X. 31.) PM-rendelet tartalmazza. A két rendelke­zés a Pénzügyi Közlöny no­vember 25-én kiadott 30. szá­mában jelent meg. gjTíz nap rendeletéiből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents