Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-30 / 281. szám

1#77. NOVEMBER 30., SZERDA Munkafolyamatok - hálódiagram Könnyítik a fizikai munkát a DKV-ban A munka- és üzemszerve­zés alkotó része a vállalati gazdálkodásnak. Annak isme­retében, hogy az elkövetkező években nem várható a mun­kaerőhelyzet javulása — sőt országos átlagban csökken a dolgozók létszáma — még in­kább annak kell lennie. Ezt tartják szem előtt a százha­lombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál is: az idén mű­szaki-gazdasági tervük készí­tésekor a főbb szervezési ten­nivalókat is rögzítették. A meglévő munkaerővel — Népgazdaságunk termelő egységeivel egyetemben válla­latunknak is egyik legfonto­sabb feladata idén a termelé­kenység növelése, a korábbi­nál hatékonyabb gazdálkodás — mondja dr. Borsa György- né, az olajfeldolgozó gyár­óriás üzem- és munkaszerve­zési osztályának vezetője. — Érthető tehát, ha az üzem- szervezést is ennek szolgála­tába állítottuk. 1975-ben 7 millió 146 ezer tonna kőola­jat dolgoztunk fel, 1980-ig el­érjük a 8 millió tonnát. A ter­melés növekedésének arányá­ban nem tervezhettünk lét­számnövelést is, az új üze­mek működtetését a meglevő munkaerő ésszerű átcsoporto­sításával oldjuk meg. Lényegesnek tartják Száz­halombattán a nehéz fizikai munka csökkentését is, amely egyúttal munkaerő-megtaka­rítást eredményez. Az MSA- üzemükben például jelenleg kézzel csomagolják a termé­keiket. Zsákokba gyűjtik a tablettát, azután mérik és szállítják a raktárakba. Ez a módszer változtatást kíván, már készülnek a Vegytervnél az automata csomagológép tervei. Hasonlóan korszerűsí­tik a csomagolást a paraffin­üzemben is, ott is automata gépsor könnyíti-gyorsítja a munkát. Csak kétévenként — A gépesítés, illetve auto­matizálás csak egyik eszköze a szervezési munkánknak — folytatja az osztályvezető. — Körültekintően felmértük a gépészeti és a termelési fő­osztály valamennyi munkafo­lyamatát, s ennek alapján ja­vaslatot tettünk különféle munkakörök összevonására. Például egyes helyeken két szivattyúkezelő munkakörét egy ember is el tudja látni. rfHUH—l WUWHll I Vagy: üzemek összevonására 1 is sor került, s ezzel fizikai munkások mellett műszaki vezetők is felszabadultak. Központi kérdés a DKV-nál a nagy értékű termelőberen­dezések karbantartása is. En­nek átszervezése nem is hajt­ható végbe egyetlen év alatt. Az első lépéseket azonban már megtették. A Nehézipari Minisztériummal, s annak Ipargazdasági és Üzemszerve­zési Intézetével közösen a központi és a munkahelyi éves karbantartási munkákat hálódiagramok alapján üteme­zik. Így figyelemmel kísérhe­tő, hogy kire, mikor, milyen karbantartási munka jut, s könnyebb a számonkérés és az ellenőrzés. A veszteségidő csökkentését elősegíti az is, hogy a jelenlegi évenkénti nagyjavításokra kétévenként kerül majd sor. Ehhez azon­ban számos műszaki intézke­dés is szükséges. Folyamato­san felülvizsgálják a termelő­berendezéseket, üzembiztonsá­gi és műszaki szempontból is, s ahol lehetséges, konstruk­ciós változtatásokat vezetnek be. Konkrétabban: egyes egy­ségeket úgy alakítanak át, hogy hiba esetén gyorsan és könnyen lehessen javítani. S hogy mit jelent az olajváros­nak, ha nem áll le évenként két-három hétre, azt nem is kell külön magyarázni. Ki hová alkalmas? — De azt sem, hogy milyen segítséget nyújt az új dolgo­zók pályaalkalmassági vizs­gálata, amelyet helyben, sa­ját pszichológiai laboratóriu­munkban végeznek — teszi hozzá beszélgető partnerünk. — Így eleve megtudjuk, kit, milyen munkakörben lehet al­kalmazni, s nem kell később mozgatni az embereket, újra kezdeni a betanításukat. Jó módszernek bizonyult a gyártásközi minőségellenőrzés átszervezése is. Ennek során megszüntettek néhány olyan munkakört, amelyek a nehéz munkakörülmények miatt kü­lönben sem igen találtak em­bert. Azt viszont hangsúlyoz­za dr. Borsa Györgyné, hogy egyetlen munka- és üzem- szervezési intézkedés sem ve­zethet a minőség romlásához, s csak igen gondos felmérés alapján javasolnak bármiféle változtatást. A szervezőmunka nem öncélú, s csak akkor vá­lik igazán hatékonnyá, ha hozzá az embereket is meg­nyerik. D. Gy. Hányat ver a pulzusa, szaki? Az üzemegészségügy nem magánügy Az év egészségügyi szenzá­ciója, a MEDICOR Művek doboz-laboratóriuma, a 18 ki­lós diagnosztikai táska, mely- lyel különböző szűrővizsgála­tok, — vérnyomás, pulzus­számlálás, EKG, reakcióidő, hallás- és vibrációs ártalom vizsgálatok stb. — 15 perc alatt elvégezhetők. Ebből a hordoz­ható készülékből ma már a nagyüzemek orvosi rendelői­ben is látni, mert ha nem is olcsó mulatság, azért a válla­latok szívesen költenek rá. Megéri. A dolgozónak nem kell órákat, sőt napokat eltölteni a rendelőintézetben, a kórházban laboratóriumi rutinvizsgála­tokra várva, mert az üzemor­vos a készülék segítségével mindjárt a helyszínen, akár a munkás környezetében, a műhelycsarnokban is megál­lapíthatja a diagnózist. Idő, fáradság takarítható meg az elmés találmánnyal, s az sem egy utolsó szempont, hogy a rendszeresen visszatérő vizs­gálatok lényegesen megköny- nyítik a foglalkozási betegsé­gek észlelését még a kezdeti stádiumban. Az orvos kezében ez egy olyan jelzőeszköz, mely a munkahelyi ártalmak feltá­rásához, s egyben megelőzésé­hez is segítséget ad. A diagnosztikai táska meg­Megtakarítható milliók Alkafrész-fapaszfalatok a dabasi Fehér Akác Tsz-ben A dabasi Fehér Akác Tsz- ben Békés István főmérnök­kel beszélgettünk a szerviz­ről és az alkatrészellátásról. — Nálunk az idén március­ban indult meg az erőgépek szervize — mondja. — Min­den traktor hetenként egy­szer bekerül a műhelybe. A nagygépekkel is ezit csinál­juk, szerencsére már túl van­nak a garanciális időn. Nincs velük különösebb baj, rend­szeres karbantartás mellett a K—700-as és a T—150-es is nagyon jól dolgozik. Két hét kellene — Hanem én nagyon kevés­nek tartom azt a három na­pot, amit a traktorosok a nagygépkezelői tanfolyamon töltenek. Legalább két hét kellene, hiszen még egy gya­korlott, jó erőgépvezetőnek is 3 hónapra van szüksége ahhoz, hogy jól dolgozzon eze­PtóMán PióRtán némán némán némán némán némán némán némán némán némán némán némán némán némán némánnétfH—H—uán némán AZ ELSŐ EMELETI ÁPISZ ÜZLET KARÁCSONYI AJÁNLATA: Emeli az ajándék értékét a díszcsomagolás. Karácsonyi és egyéb díszes csomagolópapírok nagy választékban kaphatók. n&mán némán! /ss\ némán yjf J uxteiHöxpon* Óbudán Z3 ■ián némán ■némán ián némán ken a gépeken. Az erőgépek alkatrészellátása sóikat ja­vult az idén, de ha a K— 700-asban elromlik egy száz forint értékű csapágy, akkor egy 700 forint értékű csapágy­garnitúrát kell vennünk, mert nem kapunk másít. A terepjáró IFÁ-knál különösen az első meghajtás alkatrészeit nehéz beszerezni. Motor van, de az is úgy, hogy az aratás­kor veszünk kombájnmotort. A gépműhelyben mindig van följavított fődarabunk, ha le­robban valamelyik gép, gyor­san kicseréljük a motort és mehet tovább. Szerviz — összefogással — Az én tapasztalatom és felméréseim szerint ma még nem tulajdonítanak olyan je­lentőséget a szervizműhelyek felállításának a termelőszö­vetkezetek, mint amilyet megérdemelne — mondja Er­délyi József, a Budapest-kör- nyéki Mezőgazdasági Szövet­kezetek Területi Szövetségé­nek főmérnöke. — Talán még a központi elképzelések se kristályosodtak ki egészen. Az utóbbi tíz évben sokféle gé­pet szereztünk be, s ezek egy­séges szervizének a kialakítá­sa nagyon nehéz feladat. Ez rányomja a bélyegét az alkat­részellátásra is, hiszen a Szovjetuniótól az USA-ig szinte minden mezőgazdasági gépgyártó országgal kapcso­latban állunk. Kevés az iga­zán jó szerelő a gépműhe­lyekben, aki minden gépet ismerne. A szövetséghez tar­tozó 60 szövetkezetben pél­dául 21 350 négyzetméter alapterületű műhelytérre len­ne szükség. Igaz, hogy 36 031 négyzetméternyi van, de eb­ből csak 12 800 a korszerű műhelyek alap területe. S ami szintén figyelemre méltó szám; 11 000 négyzetméter önálló szervizműhely kellene. összesen 4800 négyzetméter van, s ebből 2100 a korszerű. Nem az célunk, hogy minden kis szövetkezetnek önálló szervizműhelye legyen, ha­nem az, hogy fogjanak Össze ketten-hárman, s alakítsanak ki egy korszerű műhelyt jól képzett szerelőkkel. A felmérést követően el­képzelések is születtek. Ezek­ről így beszél a főmérnök. — Szeretnénk bevezetni az előírásszerű napi karbantar­táson túl a három fokozatú, üzemanyagfogyaszfás után meghatározott karbantartást. Ebben is előbbre kell lépni, hiszen a tsz-műhelyek 35 százaléka rendelkezik szerviz- berendezésekkel, de csak 10— 15 százalékukban van rend­szeres karbantartás. A három fokozatú, egységes trak torkar­bantartás rendszere a követ­kező. Az első fokozat a két 10 órás műszak utáni gép­ápolás. A második a fentin kívül I-es műszaki szemle, közúti biztonsági berendezé­sek, fődarab műszeres ellen­őrzés bontás nélkül. A har­madik fokozat magában fog­lalja az előző kettőt, de itt már a részegységeket meg­bontva vizsgálják. Pontosabb munkával — A szerelők továbbképzé­sére négy tanfolyamot szer­vezünk, ezenkívül, mivel az IFA gépkocsik javítása sincs megoldva, erre is szeretnénk felkészíteni a szerelőket. A traktorosokkal kapcsolatban azt javasoljuk a tsz-eknek. hogy kössenek szerződést azokkal a dolgozókkal, akiket a nagygéptanfolyamra külde­nek. Szeretnénk megváltoztat­ni a vezetők szemléletét, mert úgy látjuk, hogy nem mind­egyik tulajdonít megfelelő je­lentőséget a megelőző karban­tartásnak. Ezt bizonyítja az az adat is, miszerint a 60 szö­vetkezet gépállományának bruttó értéke 2,5 milliárd fo­rint, s tavaly 240 millió fo­rint értékű pótalkatrészt hasz­náltak fel a javításukhoz. Ez megközelíti a bruttó érték egytizedét, de rendszeres megelőző karbantartással 3—5 százalékra lehetne csökkente­ni. Egy kis figyelemmel, pon­tosabb munkával milliókat ta­karíthatnánk meg. T. Ágoston László jelenése az üzemorvosi rende­lőkben csak egy példa arra, hogy mostanában jobban oda­figyelnek az egészségügyre. Ez a változás 1974. decembere óta érezhető, amióta megjelent a kormányhatározat az üzem­egészségügyi és üzemorvosi hálózat továbbfejlesztéséről. Az utóbbi két évben a me­gyei, városi, községi taná­csok ülésein is gyakran visz- szatérő téma volt az ipar­ban, közlekedésben, mezőgaz­daságban foglalkoztatottak egészségvédelme, a vállalatok öt évre szóló szociálpolitikai tervében pedig a korábbiakhoz képest nagyobb helyet kapott az üzemegészségügy fejlesztése. Persze, nem mindenütt. Új foglalkozási ártalmak Kétségtelen, a klasszikus fog­lalkozási betegségeket, a szili­kózist, ólommérgezést, sikerült visszaszorítani: évente 150, il­letve 30 a megbetegedési átlag. Ám a különböző iparágak (fő­ként a vegyipar), a mezőgazda­ság fejlődésével — nem szük­ségszerűen! — megjelentek az új foglalkozási ártalmak: a nö­vényvédő szerek, a műanyagok, a festékek helytelen kezelése újabb betegségeket produkál. Évente igen sok új bőrbeteget kezelnek — foglalkozásból ere­dően — a szakrendeléseken. Egyre komolyabban kell ven­ni a por, zaj, mérgező gázok veszélyeit, a huzamosan ilyen környezetben tartózkodók 10—20 év után szilikózis, hal­láskárosodás, asztma tünetei­vel jelentkeznek az orvosnál. A közlekedésben a neurózis a divat, mely szervi elváltozást is okozhat, például nyombélfe- kélyt, a hivatásos gépkocsive­zetők szakmai betegségének tartják. A legtöbb mozgásszer­vi elváltozás pedig a bányá­szok körében van. Ha csak két KSH-adatot ve­szünk: a szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1,73 millió, a mezőgazdaságban több mint egymillió, akkor is érzé­kelhető, hogy az üzemegész­ségügyre milyen nagy felelős­ség hárul. Mégpedig a mun­kahelyi ártalmak feltárásá­ban, megelőzésében. A géppel, vegyszerrel, vagy balesetveszé­lyes környezetben dolgozó em­ber egészségét számos kedve­zőtlen hatás éri, olyanok, me­lyek a lakosság egészére nem jelentenek veszélyt. Épp ezért az üzemorvosnak a gyógyítás mellett speciális feladata az egészségnevelés, a felvilágosí­tás. Egyes vállalatoknál az al­kalmankénti orvosi előadáso­kon sikerül ugyan bizonyos in­formációkat a dolgozókba „táplálni”, de ezzel még egyál­talán nem biztos, hogy a hall­gatóság magatartását is meg­változtatják. Az egészségne­velést a sejtekben kell kezde­ni, kis csoportokban, a bri­gádokban. Itt a hallgató is visszakérdezhet, s jobban rög­ződik benne, mit kell tennie, hogy elkerülje a munkájával járó veszélyeket. Téves felfo­gás, hogy ezek a veszélyek csak a nagyüzemekre jellem­zőek. A megyei, járási szak- rendelések orvosai a meg­mondhatói, hogy a kisüzemek dolgozói között a foglalkozási betegségben szenvedők száma nem csekély. Tehát az üzem­egészségügyi hálózat térképén vannak még fehér foltok. Ahol nincs üzemorvos Ismeretes, hogy a kormány- határozat megjelenése óta az Országos Munka- és Üzem­egészségügyi Intézet egységes szakmai irányítással hangolja össze a KÖJÁL és az üzem­egészségügyi szolgálat munká­ját. 1978-ig az egész országra ki akarják terjeszteni a háló­zatot olyan módon, hogy min­den megyei intézményben be­vezetik az üzemegészségügyi szakrendelést, s itt foglalkozási betegségmegelőző vizsgálatokat is végeznek. Ez a megyei szol­gálat a kisüzemekben, ahol nincs üzemorvos, rendszeres el­lenőrzéseket tart. Eddig tíz megyében és néhány városban vezették be az új hálózati rendszert. Az intézetekben a szakrendelésen kívül létrehoz­nak speciális fekvőbeteg osz­tályt is, ahol a foglalkozásból eredő súlyosabb betegségben szenvedőket gyógyítják. A megoldást azonban nem a szakrendeléseken, hanem az üzemekben kell keresni. Az nem elég, hogy a KÖJÁL rend­szeresen vizsgálja a gép- és textilgyárakban a zaj erőssé­gét, tenni is kell a megszünte­téséért. Nagyon könnyen ki­csúszik a szánkon: miből?. Nem lehet egyik napról a má­sikra kicserélni a hangos gép­parkot csendesebbre, vagy drá­ga akusztikai berendezésekkel elnyeletni a zajt. Hol van erre fedezet? Ahol nincs pénz, ott pótolható leleményességgel: a a zúgó ventillátorok betonak­nákba ágyazhatok, a préslég- szerszám gyökfaragással he­lyettesíthető, esetleg rugalma­sabb szervezéssel csökkenteni lehet a vibrációs ártalomnak kitett öntvénytisztítók munka­idejét úgy, hogy gyakrabban váltják a gépnél dolgozókat. A műszaki fejlesztési tervek, beruházási programok készíté­sekor kérjék ki az üzemorvos véleményét is. Elvárható az igazgatótól... A dolgozókat, ha másképp nem megy, kényszeríteni kell a védőeszközök használatára. Sajnos, ma még nem tartunk ott, hogy más kárán tanulja­nak, csak a közvetlen észlel­hető egészségromlás ellen vé­dekeznek. Azt mindenki ter­mészetesnek tartja, hogy a Fe­rihegyi repülőtéren a forga­lomirányító használja a fülvé­dőt, amikor tárcsájával a kifu­tópályáról a térre irányítja a gépet. A szövőnő viszont ide­genkedik a füldugótól, a ko­vács a hangszigetelő vattától, mert csak 10—20 év után ve­szi észre, hallásának károso­dását. Elvárható az igazgatótól, üzemvezetőtől, tsz-elnöktől is, hogy érdekelje: hányat ver a munkások pulzusa, vagyis mi­lyen az idegállapotuk, közérze­tük, egészségük — mert ez nemcsak magánügy! Legalább annyira fontos, mint a jó gaz­dasági eredmény, hisz a kettő elválaszthatatlanul összefügg. Horváth Anita FELVÉTELRE KERESÜNK: pénzügyi előadót, gyors- és gépírónőt pénzügyi lebonyolítót nevelőtanárt (XIV. kerületi munkahelyre). Ajánlatokat kérünk „V. kerületi vállalat” jeligére, a kiadóba. PIK-HETEK ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁR NOVEMBER 28-TÓL DECEMBER 10-IG. • Különféle háztartási és konyhafelszerelési cikkek • világítótestek a lakásba • ventillátorok 9 porszívók © Polikresz I. és Polikresz II. közlekedési játékok 10—50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL A PIK SZAKUZLETEKBEN MOST VÁSÁROLJON, MOST ÉRDEMES I t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents