Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-29 / 280. szám

NAGYKOBÜSÍ líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1977. NOVEMBER 29., KEDD Késő ősszel a földeken Betakarítás, mélyszántás, vetés Az állategészségügyi szemle tapasztalatai Mind kevesebb a munka a határban, a gazdaságok idei eredményeiket összegzik, s készítik a terveket a követ­kező esztendőre. Ennek jegyé­ben a megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya nemrégiben ankétot tartott Vecsésen a ter­melőszövetkezetek háztáji ag- ronómusainak, melyen a ház­táji és kisegítő gazdasagok helyzetét és feladatait ismer­tették. A héten, ma és holnap a helyi ÁFÉSZ kertbarátok klubja tanulmánykirándulást szervez a híres tokaji borvidék­re, ahol a tokaji ÁFÉSZ hagyo­mányos módon termelő tarcali szakcsoportját keresik fel, vala­mint a tolcsvai ÁFÉSZ korsze­rűen telepített szőlőtelepét. A nagykőrösi' szőlőtermesztők minden bizonnyal sok hasznos tapasztalatot szereznek a szakmai kiránduláson, a ház­táji' gazdálkodók pedig a de­cember közepétől megrende­zendő 12 előadáson. A témák remélhetőleg sok gazdálkodó érdeklődését keltik majd fel. A város két termelőszövet­kezete október 31-ig befejezte az őszi kalászosok vetését, ősz- szesen 3 ezer 416 hektáron ke­rült a földbe a kenyér- és ta­karmánygabona, vagyis na­gyobb területen, mint tavaly. Búzát 1808, őszi árpát 606, ro­zsot 802 hektáron vetettek. Be­gyűjtötték a burgonyát, mely átlagosan 100 mázsával fize­tett hektáronként. A szőlő az Arany János Termelőszövetke­zetben 38, a Mészáros János Tsz-ben 92 mázsa termést adott. Sajnos, lemaradás van ez utóbbi gazdaságban a tava­sziak alá végzett mélyszántás­ban. Az e munkára váró több minit kétezer hektárból no­vember 23-ig aránytalanul ke­veset munkáltak meg, s a ter­melőszövetkezetben most azt tervezik, hogy december 15-éig végeznek a mélyszántással. Ám a szakemberek véleménye szerint, miután kölcsöngépeket nem kívánnak igénybe venni, saját erőgépeikkel aligha tart­hatják az egyébként is kései határidőt. Az Arany János termelőszö­vetkezetben a cukorrépa beta­karítása húzódik el. Eddig három hektárról gyűjtötték be a termést, de további 27 hek­SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Havas pályán nehéz mérkőzés LABDARÚGÁS Nagykőrösi Kinizsi—Süly­sáp 0:0 Kinizsi: Kocza — Várkonyi, Orbán (Labancz), Dénes, Ba­logh, Kaszap, Kovács Z., Sző­ke, Horváth (Szűcs) Kovács T„ Hajdú. A havas, nehéz pályán mind a két csapat nagysze­rűen küzdött, mindkét kapu előtt kialakult gólhelyzet, de nem tudták értékesíteni. A mérkőzés elején a játékvezető a körösi csapat ellen — ért­hetetlenül — tizenegyest ítélt, de azt az ellenfél játékosa csúnyán mellérúgta. A körösi csapat javára jogosabban le­hetett volna büntetőt ítélni, de a játékvezető tovább en­gedte a játékot. Végeredményben a nehéz pálya ellenére is, sportszerű körülmények között, reális eredmény született, a hazai csapat közelebb állt a győze­lemhez. Kocza jól védett, Dénes ma­gára talált, Orbán a szokáso­san jól segítette a védelmet, Hajdú többször is helyzetbe hozta magát, de nem tudta kihasználni. Nk. Kinizsi serd.—Süly­sáp serd. 4:1 (3:0) Kinizsi: Demeter (Józan) — Szabó Cs., Faragó, Szabó P., Godány (Toricska), Abonyi, Török, Farkas, Pörge, Déri (Bartha), Csikós Z. Biztos győzelem. Góllövő: Török 2, Déri, Farkas. ORSZÁGOS BAJNOKSÁG Nk. Kinizsi ifi—ÉGSZÖV MEDOSZ ifi 2:0 (0:0) Kinizsi ifi: Tóth I. — Dajka, Angyal, Kovács L., Józsa, In-' ges (Kovács I.) Németh (Gu- gyerás), Zöldi, Nagy, Szabó, Torma. Az igen erőszakosan játszó kiskunlacháziak ellen jó küz­dőszellemben játszott, de ne­hezen nyert a hazai csapat. Góllövő: Szabó, Zöldi. A Kinizsi ifi II. géphiba miatt nem tudott Gödöllőre elutazni, a Kinizsi II-höz pe­dig Ceglédbercel II. nem ér­kezett meg. P. S. PALLAGI VEZET SAKKBAN A KlOSZ-székházban 9 résztvevővel és heti két játék­nappal folyó November 7. ku­pa egyéni sakkverseny élcso­portja az 5. forduló után a következő: Pallagi Tibor 4; Nagy Sándor 3; Kis Sándor 2,5; Bakó Mihály 2 pont. Mind a négyen 4 partit ját­szottak. A MAI PROGRAM Sakk A Petőfi iskola úttörőcso- pat-otthonában, 15 óra: az úttörő-olimpia városi döntője. támyi terület várja a gazda­ság dolgozóit. Mivel azonban a répa fejezéséhez kevés a kézi munkaerő, csak iassan haladhatnak. Az őszi betakarítási munkák egyébként kedvezően folytak, gyorsította több iskola és munkahelyi közösség segítő igyekezete. A kukorica törésé­vel még nem végeztek, be­gyűjtötték viszont a naprafor­gót, melyből az Arany János termelőszövetkezetben 18, a Mészáros János termelőszövet­kezetben 5 mázsát kaptak hektáronként. Ez utóbbi gaz­daságban nemrégiben állat­egészségügyi szemlét tartot­tak, s a vizsgálatot végző szak­emberek több hiányosságot tapasztaltak. Felhívták a szö­vetkezet vezetőségének figyel­mét, hogy nagyobb gondot for­dítsanak az állatok takarmá­nyozására, az állategészség­ügyi előírások megtartására. K. A. ÁFÉSZ-küldöttgyűlés Nagyobb forgalom, új alapszabály Fejlődött a vendéglátás A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ a napokban küldött- gyűlést tartott, melyen részt vett Béres Benedek, a MÉ­SZÖV titkára. Erdélyi Gábor, a ceglédi járási hivatal veze­tője, Bodrogi István, az MSZMP városi bizottságának osztály- vezetője, Labancz Árpád, nyársapáti tanácselnök és Já­nosi Gyuláné, a helyi tanácsi szervek képviselője. Halasi János, a szövetkezet igazgatósági elnöke bejelentet­te, hogy a gyűlés egyik leg­fontosabb feladata az alapsza­bály módosítása. Felvásárlás Ezt követően a szövetkezet idei háromnegyedévi munká­járól számolt be. A 400 dolgo­zó szép eredményeket ért el. Áruforgalmunk az idén Nagy­kőrösön 172, Kocséron 30 és Nyársapáton 8 millió forint volt, az 1976. évi 148, 26 és 6 millió forinttal szemben. Ki­emelkedett az ifjúsági áruház, a Mészáros János Tsz-szel kö­zös húsüzem, a gazdabolt és a felvásárlótelep forgalma. Az utóbbi 333 vagon zöldséget és gyümölcsöt vett át. A vendéglátás is kedvezően fejlődött, Nagykőrösön 17-ről 19 millióra, Kocséron 6 millió­ról 7 millióra, s Nyársapáton is félmillió forinttal emelkedett a forgalom. Jelentősen nőtt az étel és az üdítő ital fogyasz­tása. A cukrászüzem 420 mázsa fagylaltot hozott forga­Export — ötven országba Mintegy ötven országba exportál évente hétezer vagon konzcrvet a Nagykőrösi Konzervgyár. Legnagyobb szocialista partnere a Szovjetunió. A képen: Fakan Lászlóné körtebefőt­tet rakodik. Barcza Zsolt felvétele lomba. A szükséges fejleszté­sek elvégzése mellett 11 m'llió 520 ezer forint nyereséget mu­tat a szövetkezet háromnegyed, évi munkája, a múlt évi ha­sonló időszak 9 millió 877 ezer forint nyereségével szemben. Hozzászólások A hozzászólások sorában Utasi Miklós az új alapszabályt értékelte, mely már az iskolás gyermekeket is bekapcsolja a szövetkezeti mozgalomba. Vin- cze István, a szövetkezet napi munkájával kapcsolatban el­mondotta, hogy a környékbeli­eknek nagy gondot okozott a kocséri 44-es bolt bezárása. Gulyás István a sertéstáp-ellá­tás nehézségeit ismertette. Csi­kar PÓZ megköszönte az ÁFÉSZ-nek, hogy igyekszik a kertészkedők munkáját segí­teni. A zárt és hétvégi kertek meggy, cseresznye és barack termesztésének fejlesztésére ja­vasolta, hogy a szövetkezet adjon a kertbarátoknak ked­vezményes szaporítóanyagot. A következő hozzászóló, Kovács Ambrus javasolta, hogy az ÁFÉSZ kulturális célkitűzései­nek megvalósítására alakítson közművelődési bizottságot. Ja­vaslatát Jónás Katalin is tá­mogatta. Németh Ambrus el­mondotta, hogy az ÁFÉSZ va­lamennyi dolgozója részt vesz a szocialista munkaverseny­ben, és az új tagok szervezésé­ben. Bodrogi István elismerés­sel szólt a szövetkezet dolgo­zóinak eredményes munkálko­dásáról és kérte, hogy az év hátralevő részében is hasonló­an végezzék munkájukat. Cse­te Gyula, a Kossuth Lajos út­nál kialakuló új lakótelep ke­reskedelmi ellátásáról beszélt. Labancz Árpád beszámolt ar­ról, hogy az ÁFÉSZ jól meg­oldotta Nyársapát kereskedel­mi ellátását. A jövő évre kér­te a melegkonyhás étterem ki­alakítását, az építőanyag-te­lep létesítését és a ruházati cikkek választékának bővíté­sét. Küldött Halasi János elnök válaszá­ban elmondotta, hogy igyekez­nek megoldani a 44-es kocséri bolt megszűnésével kapcsola­tos gondokat. Minden lehetőt megtesznek a táptakarmány- ellátás javítására is. Mint mondotta, a háztáji és kisker- teseknek az idén kilenc hónap alatt 575 vagon tápot és ta­karmányfélét adtak el. A kis- kertesek részére 86 ezer fo­rintért új traktort vettek, s igyekeznek kedvezményes gyü­mölcsfaoltványokat is szerez­ni. Jövőre felépítik az új fel­vásárlótelepet. A szövetkezet dolgozói a nagyüzemi gazdasá­goknak besegítettek az őszi gazdasági munkákban, s kere­setüket: 30 ezer forintot a ta­nács óvodaépítési alapjába ad­ják. A küldöttgyűlés az új alap­szabályt, a bejelentéseket és a javaslatokat elfogadta, a me­gyei szövetség gyűlésére kül­döttnek Bekő Józsefnét válasz­totta meg. A küldöttgyűlés tu­domásul vette, hogy az ÁFÉSZ Nagykőrösön húsgalamb-te­nyésztő, Nyársapáton pedig kertészeti csoport alakítással szakcsoportjainak számát növelte. K. L. Szerdán Ingyenes jogi tanácsadás November 30-án, holnap délután 4 órakor ingyenes jo­gi tanácsadás lesz a Hazafias Népfront városi irodájában (Dalmady Győző u. 5.). Nők akadémiája A nők akadémiája követke­ző foglalkozásán Timkó Tamás tart előadást a zene világáról az Arany János Művelődési Központban, november 30-án, holnap este 18 órakor. Anyakönyvi hírek :tett: Ocsai István és Juhász Katalin: Krisztina; Kósa István és Nagy Terézia: Anna; Kulcsár Mihály és Fa­zekas-Szűcs Ilona: Anita; Szécsényi József és Bugyi Zsuzsanna: Szilvia; Dienes József és Fehér-Deák Mária: négyszáz eves por Érintkező és távolodó határok Múltunk véres fejezetei vallották, hogy a csárda tájé­ka a ceglédieké. A rácok Ceg­lédre zúdultak, és kifizettettek velük háromszáz forintot. A rá­cokat ugyanabba a halomba temették, ez időtől fogva ezt a határdombot Ráctemetésnek is mondják. Most a kis teme­tőben békén nyugosznak egy­más társaságában hajdúk, ta­tárok, rácok. Amíg ezek történtek, a két város folytonosan panaszkodott a királynál, nádornál. A szol­gabírók kijöttek időnként, ta­núkat hallgattak ki. ítéltek, de az ítéletekkel egyik fél sem volt megelégedve, mindegyik az egész Gsemőt követelte ma­gának, holott ahhoz egyiknek sem volt jussa, lévén a terü­let a királynék birtoka. De az évszázadok során a hol Budán, hol Becsben lakó felséges asz- szonyok elfelejtkeztek régi tu­laj donukról. Számos pörirat maradt fönn napjainkra, de az eredeti ha­tárjelek megkavartságukban bizonytalanná teszik elhelye­zésüket. Hosszú vizsgálatok eredményeként elismerhetők a körösiek határjelei, mert azok megegyeznek az 1368-as jegy­zőkönyvbe írottakkal. A ceg­lédiek kilométerekkel délebb­re állították határaikat, ott ahol a körösi puszták érintkez­tek a Tölgyerdővel. A megye végül is elunta az évszázados pör vizsgálatait és hiábavaló ítéleteit, 1811-ben arányosan kettéosztotta a vitatott birto­kot. Abban az évben találko zott csak a két város határ-. Csemő 1950-ben önálló lett. - a két szomszéd határai ism» eltávolodtak egymástól. Hídvégi Lajos Viktor; Erős István és Varga Erzsébet: István; Fleismann János és Demkó Magdolna: Attila; Forró Pál és Szőke Krisztina: László; Lakos László és Molnár Magdolna: Richard; Király László és Romanek Szidónia: Brigitta nevű gyermeke. Névadót tartott: Tényi Al­bert és Petrák Katalin: Rená­ta; Inges János és Kovács Éva: Mónika; Bakos Gyula és Királyfalvi Edit: Márió; Szo- molányi Gábor és Vozár Zsu­zsanna: Ditta nevű gyerme­kének. Házasságot kötött: Molnár István és Bálint Katalin; Cseh Lajos és Bálint Erzsébet; Ko­vács József és Kis Mária; Sarancz Ferenc és Kecske­méti Judit; Szűcs Iván és Fo- ris Mária; Gödöny József és Balog Eszter; Kamocsai Ta­más és Kenyeres Borbála. Meghalt: Faragó Antal (Kodály Z. u. -29.); Búz Esz­ter (Ibolya u. 2.); Varga Ist­ván (Hunyadi u. 9.); Székely Márk (Esedi u. 36.); Pintér Józsefné Gulyás-Nagy Lidia (Szekszárd, Hunyadi u. 3/a.); Medgyesi István (Jókai u. 10.). MOZIMŰSOR A kis sün és a bocs. Színes, szovjet mesesorozat. Előadás kezdete: 5 óra. A rendőrnő. Színes szinkro­nizált olasz filmvígjáték. (16 éven felülieknek). Előadás kezdete: 7 óra. Köszönetnyilvánítás. Mindazok­nak. akik Jó feleségem és édes­anyánk Kopa Lászlóné elhalálo­zása alkalmából részvétüket nyil­vánították hálás köszönetét mon­dunk. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak a roko­noknak. barátoknak ió szomszé­doknak. munkatársaknak. Ismerő­söknek, akik szeretett férjem Beszeli István temetésén jelenlé­tükkel naev fájdalmamon envhí- teni isvekeztek sfrlára virágot hoztak. Reszeli Istvánná. ben megsütötték és megették. Az erőszak és szerencse Kőrös­nek kedvezett, biztosan ült a birtokban, amíg a helyzet visz- szájára nem fordult. Ali pasa 1640-ben kóbor haj­dúkat vert föl a Haraszton, le­mészárolták őket és a holttes­teket Kőrösre hozták, a körö­siektől követelvén a vérdíjat. A bíró tiltakozott, mondván, hogy a Haraszt a ceglédieké. A ceglédiek fizettek, és a haj­dúkat a Szárhalomnak hazu­dott halom közelébe eltemet­ték, mint jogos határukra. Ké­sőbb a körösi Erdélyi András fosztogató tatárokat vágott le a környéken. Üzent Ceglédre a holttestek iránt, Cegléd is­mét kifizette a vérdíjat, s a halottakat ugyanabba a ha­lomba temette el. A halmot Tatártemetésnek nevezték. A ceglédi marhák most már háborítatlanul legelték a cse- mői füvet. 1708 tavaszán délvi­déki rácok ütöttek a nagypás­komra, Milus Mihály és Tóth János ceglédi jobbágyok mar­háit elhajtották, a hadnagyok riasztották a parasztvármegyét. A két város fegyveresei utol­érték a marhatolva jókat, a gó- gányi csárdánál agyonverték a két rácot. A rácok kapitánya befogta Beretvás István körö­si bírót. Farkas és Halász es­küdtet. kihurcolták őket a helyszínre, Ott azok ismét azt A villongást Kőrös kezdte 1405-ben, amikor megszállta az egész irtványt. A ceglédiek pa­nasszal fordultak a nádorhoz. Ezzel indult meg a négyszáz évig húzódó áldatlan küzdelem ezért a földért. Erőszakkal jár­tak benne a két város kardos, nyilas, dárdás pásztorai, el­hajtották a másik jószágait, beverték egymás fejét. Egy alkalommal hat ceglé­di jobbágy gallyért ment a Ha- rasztra. Meglátták őket a kö­rösiek, egy gulyás lovon nyar­galt a városra a hírrel, a tiszt­tartók hamar összegyűjtöttek hatvanhárom fölfegyverzett embert és rátámadtak a ceg­lédiekre, őket „a gyűlölet elő_ re megfontolt gonosz indula­tából” halálosan elverték és mindenükből kifosztották. Pénzes Antaltól elvették két új forintját, s egy hatökrös szekerét, Pénzes Pétertől öt új forintot érő köntösét, két baltáját, vödrét, csákányát, és dárdáját. Meleg Lukácstól egy nyolcökrös vasalt szekeret, köntösét, kardját, takaróját, fejszéjét. Zalay Tamástól négy­lovas szekerét, fejszéjét, ta­karóját, Pál fia Miklóstól egy ökrét, két köntösét, csuháját, fejszéjét, takaróját, Jurátus Berecktől takaróját, vasláncát, köntösét, csákányát, övét és csuklyáját. Meleg Lukács egy ökrét levágták, ott a cserjés­Űgy vélhető, hogy Nagykő­rös és Cegléd határai ősidők­től fogva érintkeztek, holott ez csak 1811-ben alakult ki. Az Árpádok korában Gerje, Akasztó, Feketehalom, Kistelek, Értem, Kappanhalma, Csemő, Nyársapát, Földvár, Tázerdő és Gógány falu volt köztük. Az 1241. évi tragikus tatárjá­ráskor a fölsorolt tucatnyi fa­lu pusztává lett, és részben Nagykőröshöz, részben Cegléd­hez került királyi adomány­ként. így duzzadt óriásira mindkét mezőváros határa. De még ekkor sem volt kö­zös a határ, mert közbeékeiő- dött a királyné erdeje, a ti­zennegyedik században először említett Tölgyerdő, mintegy háromezer holddal, két talpá­val összeillesztett hosszan el­nyúló hegyesszögű háromszög alakjában. Erzsébet királynő csak használatra engedte át 1368-ban „Chegled, Keuius és Kechkeméth” népeinek. Amíg az erdőben álltak a fák, addig békességgel irtotta a három város, de amikor a sylva Tul- herdew a ráblógazdálkodás következtében bozótossá vált, megindult a harc, a most már csak legelőnek használt Ha­raszt vagy Csemő birtoklásáért. Kecskemét kilépett a küzde­lemből, ez a letarolt vidék nem érdekelte tovább, hiszen pusz. tája volt elegendő.

Next

/
Thumbnails
Contents