Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-29 / 280. szám
19T7. NOVEMBER 29., KEDD 5 Higanygőzlámpák Tárnokon Tárnokon most dolgoznak a közvilágítás korszerűsítésén. Ennek első lépéseként a község két alközpontjában, a Hazatérők útján és a Rákóczi úton, ahol eddig százméterenként egy-egy negyvenes égő világított, húsz-húsz higanygőzlámpát szereltek fel. A község lakosai örömmel vették tudomásul, hogy ezentúl a fontosabb útvonalakon nem kell félhomályban járniuk. Különösen nagy szükség volt ezekre a lámpákra azért, mert ezeken az utakon járnak haza este az iskolából a második műszakban tanuló gyerekek. Az idén az ófaluban folytatják a közvilágítás felújítását; a főútvonalon szintén húsz higanygőzlámpát szerelnek feL Fröccsöntött dobozok A Pomázi írószer Szövetkezetben új, NDK fröccsöntő gépet vásároltak. A gép segítségével nagy méretű írószer-csomagoló dobozokat gyártanak. Halmágyi Péter felvétele A ráckevei járás mérlege Rendszer a földeken, kimagasló hozamok A ráckevei járás termelő- szövetkezeteiben 1970-ben 10 ezer 674 volt a dolgozók száma, ami tavalyra már 2588- cal mindössze 8086-ra csökkent, főleg elöregedés és már ikevésbé az elvándorlás miatt. Az alacsony létszám azonban nem járt együtt a termelési érték csökkenésével. S ez nemcsak a gépesítés növekedésének köszönhető, hanem a tsz-ekben általában megvalósuló jobb munka- szervezésnek is. Ezt állapítja meg Baghy László, a járási hivatal mezőgazdasági osztályának vezetője a szövetkeze-,, tek üzem- és munkaszervezéséről készült jelentésében. Különösen nem érződik a munkaerő megfogyatkozása azokban a termelőszövetkezetekben, amelyek egyes terményüket valamilyen iparszerű termelési rendszerhez csatlakozva állítják elő. A rendszerekben alkalmazott nagy teljesítményű gépek 6—8 kisebb teljesítményű masina munkáját végzik el. S két műszakban is — a segédszemélyzetet leszámítva — csupán két emberrel. Ugyanakkor a kisebb gépekhez is egyenként két ember kell, tehát az ezek helyébe lépő egyetlen korszerű, nagyteljesítményű gép használata 10—14 ember munkáját teszi feleslegessé, illetve más munkánál hasznosít- hatóvá. . Nagy mértékben csökkent a munkaerőigény az állattenyésztésben is ott, ahol szakosított, gépesített telep épült. Míg azelőtt egy ember 10—15 tehén gondozását láthatta el, a korszerű gép és technológia alkalmazásával egy 300 tehenet befogadó telepen mindössze 8—10-en dolgoznak. Sokat lendít a termelékenységen a jól kidolgozott bérezési rendszer is. Zavarólag hat azonban, hogy a termékeket átvevő vállalatok befogadó és feldolgozó, valamint tároló kapacitását egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben fejlesztették. Ezért nem volt folyamatos és egyenletes a terményátvétel és emiatt a tsz-ek nem tudták a betakarítási időszakban gépeik teljesítőképességét teljesen kihasználni. Másrészt egyes tsz-ekben ettől függetlenül sem használták ki a gépek kapacitását és az azokkal dolgozók munkaintenzitását. Szembetűnő fejlődés mutatkozik azonban a dunavarsányi Petőfi, a budapesti Duna, a három kiskunlacházai, a két dömsödi és a ráckevei Arany Kalász Tsz-ben. A járás többi szövetkezetében részben a megművelt föld kisebb területe, részben a tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt nem alakultak ki a termelési rendszerek alkalmazásához szükséges feltételek. Ezért nem megfelelő a technológiai fegyelem, és a munkaszervezés hatékonysága sem kielégítő. A termelési rendszereknek nagy szerepe van a terméseredmények javításában. Néhány példa: a ráckevei Aranykalász Tsz 1970-ben hektáronként 17,9 mázsa búzát takarított be, mig ebben az esztendőben — rendszertagként — 56,3 mázsát. Az előző évekkel szemben tíz nappal előbb vetette el és 12 nappal korábban takarította be a búzát. A szigetcsépi Lenin Tsz ugyan rendszeren kívül érte el a dicséretes 40 mázsás hektáronkénti átlagot, de a szigetszentmiklósi Szigetfő Szakszövetkezet csak 28,4, a tököli Vörös Csillag Tsz pedig még kevesebbet, csupán 27,1 mázsát aratott le egy hektárról. A termelési rendszer és a korszerű munkaszervezés eredményeket hozott a kukorica termesztésben is. Több, termelési rendszerben részt vevő tsz kiemelkedő eredménye közül említsük meg a dunavarsányi Petőfi Tsz-ét, amely hektáronként 64 mázsa t kukoricát takarított be. Ez járási rekord! Ezzel szemben a rendszeren kívül termelő tököli Vörös Csillag Tsz terméseredménye kukoricából hektáronként 36 mázsa, a soroksári Aranykalászé pedig még ennél is kevesebb, mindössze 30 mázsa volt. Sz. E. iába, az emberi leleményesség kiapadhatatlan, különösen talán akkor, ha egy kis pénzről van szó. Egyik ismerősöm mesélte a múltkor, hogy ők minden elsején fillérre pontos kalkulációt készítenek odahaza. Így lehet takarékoskodni. Nem rakják ugyan borítékba a különféle kiadásokra szánt összeget, de minden forintnak helye van. Ahogy beszélgettünk, és felhajtottunk egy korsó sört, kértem a pincért, hozzon nekem egy adag pirított májat fejes salátával. Barátom is kért egy adag pirított májat. Érdeklődtem tőle, hogy ő miképpen oldja meg a mindennapi betevőjét. — A legolcsóbban — válaszolta. Nemigen értettem, hiszen én üzemi konyhán étkezem, viszonylag olcsón. Az igaz, hogy a koszt nem valami első osztályú, sem minőségben, sem mennyiségben, de mit várhat az ember 5 forintért, nem adhatnak érte Űjházy-tyúkhúsle- vest és sült libamájat zsírjában, tejfeles uborkasalátával. — Otthon eszel? — érdeklődtem újfent. — Igen is, meg nem is. A pirított máj jó volt, újabb és egyéb épületbádogos szerkezetek kaphatók raktárról a METALLOGLOBUS Könnyűszerkezetes építőtermék telepén , Budapest XIII., Dózsa Gy. u. 57 ■TBffiTmm Telefon: 298-099 Vevőszolgálat: 401-321 Harminc éven innen és túl Az ifjúsági törvény érvényesülése a budai járásban Miként boldogul a jövő nemzedéke? A mai generáció kötelessége, hogy az iskolapadból kikerülő tizen- és huszonévesek életének kiteljesedéséhez indulási alapot teremtsen — emberileg és szakmailag egyaránt. Az ifjúsági törvény a fiatalok érdekében született: kötelezettségeik mellett rögzítette jogaikat is. A paragrafusokon ki1 vül azonban lényeges kérdés: mit valósítanak meg mindebből az érdekeltek? A budai járásban például százötven- ezer ember él, akik közül hatvannyolcezer harminc éven aluli. Milyen intézkedéseket tettek a tanácsok ezen a területen az ifjúsági törvény végrehajtására? A tanácsok ifjúságpolitikai tevékenységének módszerei az 1971—74 közötti években alakultak ki már több esztendeje a megyei tanács intézkedési terve jelenti a munka alapját. Az államigazgatási szervek többsége — a megyei intézkedési terv megjelenése után — felmérte saját területén a legfontosabb tennivalókat. A nevelés feltételei Ezek közé tartozik például a gyermekintézmények hálózatának fejlesztése, valamint az iskolák nevelői munkájának figyelemmel kísérése. A budai járásban a negyedik ötéves tervben 1275-tei emelkedett az óvodai helyek száma. Az ötödik ötéves terv során 1125-tel terveznek többet, ebből nyolcszáz már elkészült. Ha az eddigi ütemet tartani tudják, az eredeti célkitűzés jelentős túlteljesítésével számolhatnak: Érd és Bia- torbágy kivételével a jogos óvodai igényeket ki tudják elégíteni. Az iskolák fejlesztése elmaradt az óvodák mögött: az elmúlt öt esztendő alatt a tanulók létszáma kétezerrel emelkedett s folyamatos gond a szükségtantermek felszámolása. Az ötödik ötéves tervben hetvenegy tantermet kívánnak építeni, ebből elkészült már huszonkettő, valamint két tornaterem is. Az idén várhatóan meglesz további hat, s megkezdődik ötvennyolc tanterem, valamint négy tornaterem építése Budaörsön, Pátyon, Törökbálinton. Érden és Nagykovácsiban. Minden jel arra mutat, hogy e tervidőszak végére túlteljesítik az iskolaépítési programot. Körültekintően A közéletiség gyorsításának egyik mércéje a fiatalok bevonása a tanácsi testületek munkájába. Az ifjú tanácstagok aránya az 1973. évi általános tanácstagi választásokat követően 15 százalék volt, s azóta az időközi választásokon ez az arány tovább javult. A fiatal tisztség- viselők túlnyomó többsége lelkesen tesz eleget megbízatásának, ismeri Választókerületét, a helyi problémákat, többen közülük tagjai a tanácsok végrehajtó bizottságának is. Az ifjúsági törvény előírásainak felel meg az is, hogy a lakások elosztásánál a helyi tanácsok fokozottan törődnek a fiatal családok, különösen a többgyermekesek igényének kielégítésével. Ezt a megállapítást a statisztika is alátámasztja: Budakeszin a felépült lakásoknak 41, Budaörsön 55, Diósdon 74, Perbálon 65, Solymáron pedig 80 százalékát kapták az ifjú házasok. A tanácsok gondoskodnak hatáskörük kereteiben a szabad idő kulturált és hasznos eltöltésének feltételeiről is. A járás 23 települése közül, húsz helységben található művelődési intézmény: 11 művelődési ház, 4 ifjúsági ház, 24 községi könyvtár, 26 fiókkönyvtár várja az érdeklődőket. Huszonhét ifjúsági klub szervezi programjait a fiataloknak; közülük 19 területi jellegű művelődési házakban. 8 pedig termelőszövetkezet kezelésében. Ezek egyre inkább otthont adnak a tizen- és huszonéveseknek. Tömegsport, leleményességgel A fiatalok egészséges életmódra nevelésének tekintetében örvendetes, hogy az ifjúság tömegsportjában is tapasztalható előrelépés. A tanácsok testnevelési és sport- mozgalom fejlesztésével kapcsolatos feladataikat — különös tekintettel az Edzett ifjúságért mozgalomra — ötéves intézkedési tervben határozzák meg. S annak érdekében, hogy minél szélesebb tömegek kapcsolódjanak be a rendszeres testmozgásba. együttműködési megállapodást kötött a KISZ budai járási bizottsága, az MHSZ budai járási vezetősége, valamint a budai járási úttörőszovetség. Ennek értelmében egyeztetik a sportrendezvényeket és egységes eseménynaptárt adtak ki. A jelenlegi helyzetben pedig arra kell törekedni, hogy egyre több helyen teremtsenek lehetőséget a kevésbé eszközigényes napi sportolásra. Nem okozhat gondot — egy kis leleményesség kell hozzá — lakótelepeken pingpong asztalok felállítása, kispályák kialakítása. F. G. Szépül az Országház Új díszben a főhomlokzat Leveti állványburkát az Országház Kossuth Lajos tér felőli főhomlokzata, hogy most már megszépült arcát mutassa a hazai és külföldi érdeklődőknek. Nevezetes évfordulón fejeződött be a szárny műemléki felújítása, hiszen 75 évvel ezelőtt tartották meg a „tisztelt házban” az első országgyűlést. A Steindl Imre tervezte Parlamentre ráfért a csinosítás. Mindenekelőtt a II. világháború, no, és a főváros szeny- nyezett levegője is kikezdte csipkeruháját. Műemlékről lévén szó, a főhomlokzat helyreállítását előkészítő munka vezette be, s mivel az eredeti dokumentumok nagy része elveszett, többek között fényképek segítségével idézték vissza az 1902-es külsőt. Süttön 1975-ben, a helyben bányászott kemény mészkő formázásával láttak munkához a kőfaragók és a szobrászok. Sok anyag kiszóródolt a minőségi szűrőn, hiszen csak azokat rakták föl a Parlamentre, amelyek 200 évnyi matuzsálemi kort is épségben megérnek. A csakis ilyen mészkövekből vésték, csiszolták a homlokzati elemeket, a keresztrózsákat, a rozettákat, a szerkezeti és a szobrászati díszítő formákat. Leemelték helyéről Mátyás király és Nagy Lajos szobrát is, s Ferenci Béla szobrász keze munkája nyomán gyógyultak be a királyok „sebei”. A homlokzatot 1976 júliusában állványozták fel, és a Kő. faragó Vállalat — már úgy is mondhatni — „országházi” brigádja több mint 2600 követ illesztett helyére, az elemek között akadt négy és fél tonnás és 150 kilogrammos is. A műemléki pontosság dicséri a szakemberek munkáját és a rövid határidő betartása is a javukra írandó. A mintegy 1800 négyzetméternyi falfelületet másfél év alatt újították fel, míg hasonló nagyságú munka, a kongresszusi ülésterem rendbehozatala öt évig tartott. Az állványzat lebontása után a következő napokban a lépcsőkön dolgoznak majd a szakemberek. L ausitzerből már megérkeztek a gránitból kifaragott garádicsok, amelyeket várhatóan az év végéig illesztenek a helyükre. A míves díszkaput is — eredeti felvétel alapján — rendbehozták, s rövidesen a helyére kerül. Januárban tehát az Országház főépülete már teljes díszben ékesíti a Kossuth Lajos teret, a munkások pedig a további szárnyakon folytatják a Parlament „öltöztetését”. korsó sört érdemelt. Megint szóba került a családi költség- vetés. Barátomnak a felesége is dolgozik, de plyan munkaidőben, hogy mindennap főz odahaza. Amikor a fizetést beosztják, a konyha is megkapja az egész havi kvantumot, mint ahogyan mindenre egész havi összeget tesznek félre. Lakbér, számlák, mosószerek és így tovább. Barátomnak is külön rubrikába kerül az ebédpénze; erre havonta 200 forintot kap, hogy az üzemi konyhán fizesse be minden napra az ebédjét, — De én nem fizetem be, mert így olcsóbban jövök ki — tájékoztatott. Észrevette, hogy nem jó a felfogóképességem, nem értem az egészet. Valóban nem értettem, hiszen mindennap Atte- rembén enni és mellé két korsó sört lehajtani nem futja kétszáz forintból, ennyit én is tudok. Bővebb magyarázatra van szükség. Ezt azonnal meg is kaptam. — Az üzemi konyhára én nem fizetek be — mondta — majd bolond lennék, amikor főz az asszonypajtás mindennap. — Jó, jó, de hiszen a költségvetésből leemeled a havi penzumot az üzemi étkeztetésre, tehát a feleséged nem számíthat rád is az ebédnél. Nem is számít, tudtam meg később. Hiszen az asszony úgy tudja, hogy barátomnak mindennapra megvan a jegye és rendesen bekebelezi az üzemi kosztot. Ugyebár az előbb már említettem, hogy havi kétszázért nem lehet vendéglőben ebédelgetni, enni viszont mindennap kell valami keveset, pláne egy sokat mozgó fiatalembernek. A megoldás utólag úgy tűnik, hogy pofon egyszerű. Az ember egész nap lót-fut. hát úgy intézi dolgát, hogy dél körül a lakására is felugrik. — Mi újság van szívem? Főzöl? Fözögetel? Hű, de jó illata van — mondja dicsérően. S mit tesz ilyenkor a jó feleség? — Kapjál már be egy falatot, tudom, hogy az üzemi konyhán. milyen gyatrán főznek. — Csodálhat- e. hogy a féri több falatocskát is bekap, hiszen éhes, meg aztán úgy se sajnálják, amikor látják, milyen jó étvággyal eszik. Ezt a módszert kell követni a hét páros napjain. A páratlan napokon fordítva keii eljárni. Csak később, úgy két óra tájban ugorjunk fel, amikor már a család megebédelt: — Nektek, mi volt az ebédetek? — érdeklődtjünk úgy, mintha mi már túl lennénk rajta. Az asszonyka megmondja. Erre fel, ha nem kérdezne vissza, hogy nálatok mit adtak, akkor nyugodtan elő lehet rukkolni a panasz szavakkal: — Levesnek valmi vízféleség, a második meg két szem hús. egy falat krumplival, amelyet nem lehetett meoev.ni. mert olyan dédé- tés volt. Mit mondhat erre egy jó feleség: — Mindjárt szedek fiam és egyél valamit. — Így kell öregem olcsón étkezni — mondta fölényesen. Rendben van, gondoltam ma. gamban. de mit csináljon az, akinek nincs felesége? Nősüljön meg? Az viszont többe kerül havi lc,étS"Aznál! Gázdagh István i £U — a iecj óidéiban
