Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

Akcióprogram Falusiak hete KISZ-esek Kistarcsán A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár kistarcsai gyárában •tartotta ülését a KISZ járási 'bizottsága, amelyen részt vett Kökény Lászlóné, a kis­tarcsai pártbizottság titkára és Fabók János, a gyár párttitká­ra is. A testület megtárgyalta a gyár KlSZ-ibizottságának be­számolóját, összeállította a fa­lun élő fiatalok hetének akció- programját, és értékelte a já­rás KISZ-eseinek, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom Í60. évfordulója tiszteletére ren­dezett megemlékezéseit. A KISZ-bizottság tagjai egyben megismerkedtek a gyár mun­kájával is, megtekintették az üzemcsarnokokat. Életmód és közművelődés Üzemi, szakszervezeti, párt- és KISZ-kultúrfeleiősöknek szervezte a tanfolyamot a városi tanács művelődési osz­tálya, a járási-városi könyv­tár és a TIT: az előadássoro­zaton a közművelődés téma­körének egyik alapvető össze­tevőjéről, az életmód elméleti és gyakorlati kérdéseiről esik szó. A szervezők a város 33 üze­mének, szövetkezetének, in­tézményének három-három képviselőjét várták, hogy az áprilisig tartó rendezvényso­rozat hallgatói legyenek. Vá­rakozásukban eddig csalód­niuk kellett, a havonként megrendezett előadásokat húszan-harmincan hallgatják végig. Senki sem érkezett még például az erdőgazdaság­ból, a Vegyesipari Ktsz-ből, az Építőipari Szövetkezetből, s többnyire hiányoznak az in­tézmények közművelődési fe­I Tulajdont lanúsíló lap Elejét veszik a vitának Pótolták a mulasztásokat , Lassan befejezik a földhiva­tal munkatársai a járásban fekvő ingatlanok felmérését. Ki-ki megkapja a tulajdonát tanúsító lapot is. A gödöllői já­rás és városi földhivatal dol­gozói a tanácsokkal és a tulaj­donosokkal egyeztették az ada­tokat, s a, napokban a postás mindenkinek elviszi a tulaj­donlapot. Az eddigi szokásoktól elté­rően, az ingatlanok nagyságát négyszögöl helyett négyzetmé­terben jelölik meg, s feltünte­tik az ingatlanokon található különböző létesítményeket is. Az 1972. évi 31. számú tör­vényerejű rendelet alapján szerkesztett tulajdonlap fel­használható az ingatlan tulaj­donjogának igazolására, az in­gatlannal kapcsolatos jogügyle­tek megkötésére, öröklésnél, hagyatéki eljárásban, valamint az ingatlannal kapcsolatos ha­tósági ügyekben is. Múltunk búvára Kincsesbánya a zsámboki múzeum A búzacséptől a kazalvágóig A felmérés, az igazolások számtalan vitának, helyi peres­kedésnek vethetnek véget, s megelőzhetik a nézeteltérése­ket. Az ingatlantulajdonQsok is több évtizedes mulasztásokat pótolhattak az egyeztetéskor. Ezután ritkábban fordulhat elő például az, hogy a telken levő családi ház jogilag évtize­dekig nem létezik. A tulajdon­lapokon kívül a jobb tájékozó­dást szolgálja a tanácsokon fel­lelhető térképek is. Az új telekhatárok gyakran különböznek a régiektől, de — a szakemberek véleménye sze­rint — szinte kivétel nélkül megfelelnek a valóságnak. így is előfordulhat azonban, hogy vita keletkezik, reméljük nem sok, s azok is minél hamarább elrendeződnek. S akkor nem lesz több vita, hogy kié a köz­terület, hol a határvonal, hová építhető kerítés. A. I. A harmincéves zsámboki né­pi együttesről mór sokszor le­írtuk, hogy országos hírű. A Csoport, Győré Béláné vezeté­sével, gondol a jövőre is. őr­zik a régi népviseletet, gyűjtik a hagyományos táncokat, né­pi játékokat. Értékes, ritkaságnak számító ruhadarabokat találunk a kis múzeumuk láb nélküli ró­zsásládájában, melynek tol- vajfiókja is van. (Ide rejtették a tolvajok és rablók elől a na­gyobb címletű pénzt, a kiseb­bet felül, könnyen elérhető he­lyen tartották.) Lapu Margit, a múzeum ve­zetője, aki tagja a népi együt­tesnek is. Nyolc éve gyűjti a faluban a ruhadarabokat, bú­torokat, használati tárgyakat. A három kis helyiségben ösz- szezsúfolt holmit mind ingyen adták a lakosok. Az eredeti szerint berende­zett két parasztszobában főleg a bútor értékes. Megtalálható itt a katyis ágy, míg a felnőt­tek dolgoztak, a kicsiket ide­bújtatták. Felettük széles desz- | kok sem. kán párnahalom tornyosodott. Valóságos tárháza a múzeum a népi szerszámúknak, beren­dezési tárgyaknak, használa­ti eszközöknek. Az orvostudo­mány már régen ellenezte a gyerekek korai lábra erőlteté­sét, amikor Zsámbokon még használták a háromkerekű já­rókocsit vagy állókába kény­szerítették az apróságot. Az utóbbiról azt hinné az ember, hogy kaloda. Funkcióját te­kintve valóban az. Az alacsony pad közepén levő nagyobb lyukban állt a gyerek, tőle jobbra és balra egy-egy kisebb mélyedésben a tej, víz és más élelem. A nyakában lógó kis zsákban kenyér- és cukorda­rabkák. Látható itt búzacsép, kazal­vágó, gatyamadzagverö. A ru­hadarabok között kisködmön, delén szoknya, fekete kolnc- kendő, színes fékető és fehár lánykendő. Lapu Margit. folytatja a gyűjtést, nem kerülik el fi­gyelmét a dűlő- és ragadvány­nevek, régi mondások és játé­L. L. A CSC ÜDVÖSKÉJE Borbély mesterhármasa A Gödöllői SC labdarúgó­szakosztályának legifjabbjai a serdülők. Edzőjük: Faliszek Sándor, szívvel-lélekkel, pe­dagógushoz illő felkészültség­gel kormányozza a jövő re­ménységeit. A serdülőbajnok­ságban szereplő csapat az őszi idény befejezése előtt egy mérkőzéssel a 2. helyen áll. Vasárnap az érdieket fek­tették két vállra, 4—0-ra győztek. Ezt megelőzően a Budaörsöt otthonában győzték le 1—0-ra. A csapat egyik üdvöskéje Borbély Misi, aki ruhakereskedőnek tanul Bu­dapesten. Az iskola mellett a sporttal, a focival foglalkozik a legtöbbet. Az ifjú labdarúgó az őszi mérkőzéseken már tíz gólt lőtt, Budaörsön ő szerez­te a két pontot jelentő győz­tes gólt, az érdiek ellen pedig mesterhármast ért el. Nevét már jól ismerik, sűrűn halla­ni: arra a 10-esre vigyázza­tok! Mi is ezt mondjuk, vigyáz­zanak rá, és társaira, hogy az utánpótlás biztos tagjai lehes­senek, hogy fejlődésük ne szakadjon meg. és felnőttként is szerezzenek sok örömet csapatuk szurkolóinak, a né­zőknek. Cs. J. ISlTil IV. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM 1977. NOVEMBER 27. VASARNAP Az egységes faluképért Járda, iskola, orvosi rendelő Eltűnnek a kalyibák Csömörről Szerencsére, az építészeket, egy-egy község arculatának kialakításáért felelős tanácsi vezetőket egyre többet foglal­koztatja az egységes, a hagyo­mányos és a modern építésze­ti módok összhangját megte­remtő falukép kialakítása. Valljuk be, szükség is van er­re a megkülönböztetett figye­lemre, mert nem mindegy, mi­lyen környezetben éljük le életünket, építészetileg meny­nyire egységes településeket hagyunk utódainkra. Sajnos, nem költői túlzás, a községe­ket járva gyakran látott kép, hogy a régi parasztház mel­lett a néhány éve divatos sá­tortetős ház díszeleg, szom­szédságában pedig lapos, vagy sátortetejű emeletes házat építenek. Agglomeráció Nyilvánvaló, hogy nem köny- nyű az egységes falukép ki­alakítása, s csak hosszú évek tudatos munkájának eredmé­nye lehet A korábbi években meggondolatlanul nyitott ut­cák, elhamarkodottan kiadott építési engedélyek nyomán született ház&zivmyetegek ugyancsak megnehezítik a ma építészeinek munkáját. Külö­nösen nem mindegy, hogyan változik, alakul a szükségsze­rű fejlődés során a főváros agglomerációs övezetéhez tar­tozó községek arculata. Ezekről a kérdésekről esett szó abban a beszélgétésben, amelyet egy karnyújtásnyira Rozsdamentes kádak Megkezdték a rozsdamentes kádak gyártását az élelmiszer- iparnak Isaszegen, a Lignifer Ktsz-ben. Az üzemben egyelőre a régi felszerelést ötvözik az újjal, de 1979-ben már korszerű gépekkel dolgoznak. A jelenlegi 15 millió forintos termelési érték csaknem ötszörösére nő. A képen: Szálkái István a hegesztés varratait köszörüli. Kiement Kálmán a kád felületét polírozza. Barcza Zsolt íelvételei Budapesttől, Csömörön foly­tattunk Drozdik Bélával, a községi tanács műszála elő­adójával. — A korábbi rendezési ter­veknek nagy hátránya volt, hogy nem határozták meg kö­rültekintően, a község egy- egy részére vonatkozó építési lehetőségeket, módokat. Elő­fordult, ' hogy a földszintes házak közé emeletes építésé­re is adtak engedélyt. Nem nehéz elképzelni, hogy esz­tétikailag cseppet sem vonzó kép alakult ki ilyenformán. A meggondolatlan utcanyitások­ból adódó hibákat legfeljebb ma már csak korrigálhatjuk — magyarázza. — Az új rendezési terv ho­gyan segíti törekvésüket? — Egységesebb, arányosabb falukép megteremtését teszi lehetővé. A község közelében húzódó gázvezeték miatt nem a főváros, hanem Kistarcsa fe­lé terjeszkedünk. Ez alapve­tően meghatábozza a fejlesz­tést. A kistarcsai híd felújí­tásához szükséges pénzösszeg már biztosított. Arra is gon­dolnunk kell, hogy a kórház elkészülte után jó úton jut­hassanak oda a betegek Csö­mörről. Megkötések — A közelmúltban újabb 90 telket osztottak a község­ben ... — Igen, s ezeknél megha­tároztuk, milyen típusú há­zat építhetnek a telektulajdo­nosok. Tévedés ne essék, nem uniformist szeretnénk, a meg­kötések ellenére mindenki sa­ját ízlése, elképzelése és anya­gi lehetősége szerint alakít­hatja otthonát. Csupán azt ha­tároztuk meg, hogy bizonyos utcákban csak tetőteret be­építve, másokban emeletes házakat építhetnek. — Az utóbbi években vál- toztak-e és mennyiben az építkezési szokások a község­ben? v — Elmúlt már az az idő, amikor a háromszoba össz­komfort ellenére a konyhában éli le életét a család. A laká­sok nagy többségében való­ban a benne élőkért vannak, és nem fordítva. Sikerült el­érnünk, az új rendezési terv is segített, hogy egyre többen alkalmazzák a tetőtérbeépítést és a nyeregtetős megoldást. A tetőtér kihasználása némi többletköltséggel, lényegesen megnöveli a lakóterületet és ez nem mellékes. A nyeregte­tős megoldás közelebb áll a régi, hagyományos paraszt­házak arculatához. Gondot fordítunk arra, hogy a lakó­szobák tájolása megfelelő le­gyen. — Utasítottak el már épí­tési kérelmet a tervek miatt? — Az utóbbi időben mind­össze két tervet adtunk visz- sza. A fiatal tervezőktől szép, arányos, a jó elképzeléseket hordozó terveket kapunk, egy­re többet. Természetesen azo­kat sem utasíthatjuk el, ame­lyek kevésbé esztétikusak, de az Országos Építésügyi Sza­bályzat előírásainak megfelel­nek. Jó ötletek — Gyakran találkozunk erő­dítménynek épített betonko­losszus lakóházakkal... — Sajnos, a túlzott anyag- pocsékolás még ma is divat. Előfordul, hogy az alapba a szükséges 40 mázsa cement he­lyett százat is beépítenek.’ Erre nincs semmi szükség. Ma egyre többen igénylik a világos szobákat, főleg a nappali szobák, vagy lakószo­bák megfelelő világítása a fontos. Nem vitás, lehetne könnyedebb is némelyig épü­let. Befolyásoló tényező persze az is, hogy nem mindig kap­hatók megfelelő építőanyagok, amelyek ezt elősegíthetnék. A magánépíttetők körében azért terjednek a jó ötletek, az len­ne a legfontosabb hogy eze­ket megismertessük az építőké kel. — A telkeken a legkülön­bözőbb helyeken lévő ólak, melléképületek hogyan befo­lyásolják a faluképet? — A község a harmadik építési övezetbe tartozik, gya­korlatilag az állattartás nagy tételben nem megengedett, legfeljebb kisállatot tarthat­nak. Eltűnőben vannak ezek a csúnya melléképületek, mert egyre több ház alá kerül pin­ce, ami átveszi ezek szerepét. — Csömör környékén is megtalálhatók a változatos kis kalyibák, a hétvégi és üdülő­telkeken ... — Reméljük, hamarosan el-, tűnnek a falu környékéről. — Milyen tényezők befo­lyásolják még az egységes fa­lukép ■ kialakítását? — Készül a Széchenyi út fö­lötti. falurész rendezési terve, itt mérünk ki új telkeket. Jár­dákat építünk, új iskolát, or­vosi rendelőt tervezünk, hátra van még a parkosítás a Hő­sök terén — itt csak a kerí­tés hiányzik — az új óvoda, a tanócsház környékén. Gon­dot kell fordítani útjaink ál­lapotára. Az 1974-ben elké­szült Rákóczi út része lesz a csömör—árpádföldi útnak, amely a községet összeköti a fővárossal. Megoldásra vár a csatornázás, az elektromos há­lózat felújitása, a szemétszál­lítás folyamatosságának biz­tosítása. Ezek a tényezők, ha közvetve is, de hozzájárulnak az egységes, szép falukép miegteremtéséhez. Gáspár Mária Kedden Ifjúsági klubok vetélkedője A városi ifjúsági kluboknak rendez vetélkedőt a .Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére, a KISZ városi bizottságának közművelődési bizottsága. A Szovjetunióval foglalkozó ve­télkedő kedden, 29-én este, fél hatkor kezdődik a járási-vá­rosi Petőfi művelődési ház­ban. Előtte fél ötkor a járási­városi klubtanács ülést tart. Tanfclyam Elsősegélynyújtóknak A Közép-Magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat épí­tésvezetőségein tanfolyamot szerveztek az elsősegélynyúj­tóknak. A tanfolyam október 19-én kezdődött, s azóta he­tente egyszer a vállalat üzem­orvosa tart előadást Az első­segélynyújtás aktuális problé­mái címmel. A hathetes tan­folyam elvégzéséről a hallga­tók igazolást kapnak. i lelősei is. Pedig a program sokat ígérő. A szeptemberi előzetes megbeszélésen a résztvevők megkapták a propaganda- anyagot, a hasziíos olvasmá­nyok jegyzékét, októberben pedig közösen megtekintették a planetárium egyik előadá­sát. A legutóbbi összejövetelen dr. Balia G. Tamás előadását hallgatták meg a tizennyolc szervezettől érkezettek. A társadalomtudományokban já­ratos, közművelődési témák­ban dolgozó előadó — az Ag­rártudományi Egyetem Ta­nárképző Intézete pedagógiai tanszékének tanársegédje — az életszínvonal és az életmód összefüggéseiről beszélt. Milyen tényezők határozzák meg az életszínvonalat, s mi­ként befolyásolják a társada­lom szociális viszonyai az emberek jóléttudatát? Milyen változásokat hozott és hoz a technikai tudományos fejlő­dés az életmódban? Hogyan alakult a falu élete, s miként alkalmazzák a társadalomku­tatás eredményeit a politiká­ban? Napjaink érdekes kér­dései ezek, melyekről, amint az előadó is hangoztatta, egy­re felelősebben kell gondos­kodnunk. Az előadás után Kapuszta Katalin, a városi tanács köz- művelődési felügyelője tájé­koztatta a résztvevőket né­hány gyakorlati tudnivalóról. Ismertette a műsoros előadá­sok, táncmulatságok engedé­lyezésének szabályait. Az előadássorozat decem­berben folytatódik, a követ­kező téma a munkás- és pa­raszti életmód változásai. Ja­nuárban az életmód és szemé­lyiség összefüggéseiről, feb­ruárban az életmód szubjek­tív feltételeiről, a munkahelyi kollektíváról, az emberi kap­csolatokról, együttélésről lesz szó. A márciusi előadás témá­ja a szórakozás, a kulturált pihenés, az áprilisié a család életmódra gyakorolt hatása, meghatározó szerepe. Május­ban ismét kirándulni indul­nak a tanfolyam hallgatói, Galgamácsán a tájházat, Aszódon a Petőfi-múzeumot nézik meg. Az előadássorozat szervezői remélik, hogy a hasznos tudnivalók birtoká­ban, a közművelődésben egy­re nagyobb szerepet játszó — a dolgozók kollektíváiban te­vékenykedő •<— aktívák mun­kája hatásosabb lesz. G. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents