Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
1977. NOVEMBER 25., PÉNTEK ■”Trw Tg K-Msman A Pest megyei NEB megvizsgálta Ml jut a béren kívül? A béren kívüli szociális és kulturális juttatásokról tárgyalt tegnap délelőtt a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Bori Rudolf elnökletével, 24 Pest megyei vállalatnál, gyáregységekben, szövetkezeteknél végzett vizsgálat alapján. Tervezett milliók A szociális tervezésnek még nincsenek kialakult módszerei, gyakorlata. Az OKISZ irányítása alá tartozó szövetkezetek például — kevés kivételtől eltekintve — nem készítettek ötéves szociális tervet. A negyedik ötéves tervidőszakban a vizsgált gazdálkodó egységek 43 millió forintot használtak fel szociális célokra. Ennek 32 százalékát öltözők és munkásszállók építésére fordították, 22 százalékát lakásépítési hozzájárulásként adták dolgozóiknak, a többit az üzemi étkeztetés fejlesztésére, üdülési célokra, gyermekintézmények fejlesztésére, kulturális és sportcélokra, valamint az egészségügyi ellátás színvonalának növelésére használták fel. Az ötödik ötéves tervben több mint négyszer annyit, majdnem 200 millió forintot terveztek a vizsgált egységek a szociális ellátás javítására. Gyermekintézmények fejlesztésére, így a nyolcszorosát, öltöző- és munkásszálló-építésre a tízszeresét, lakásépítésre a háromszorosát, az egészség- ügyi ellátás fejlesztésére a korábbinak kétszeresét tudják fordítani ebben a tervidőszakban, s mintegy másfélszer annyit költenek üdülőbővítésre. Elmaradás az Üdülőépítésben Az ‘ötödik ötéves terv első másfél évében azonban az arányosan elvárható 35—40 százalékkal szemben 21,5 százalékban valósították meg terveiket az üzemek. A legnagyobb elmaradás az üdülőhálózat fejlesztésében tapasztalható, lakásépítési és -hozzájárulási terveiket eddig 35—40 helyett 17,3 százalékra teljesítették. A vártnál előbbre tartanak a gyermekintézmények fejlesztése és az egészségügyi ellátás színvonalának emelése tekintetében, s majdnem teljes egészében felhasználták az üzemi étkeztetés fejlesztésére tervezett ösz- szeget. Óvodával, bölcsődével csak a nagyobb vállalatok rendelkeznek; felszereltségük megfelelő, kihasználtságuk többnyire teljes, de gyakori a 120 —130 százalékos telítettség, annak ellenére, hogy a saját gyermekintézményi helyek száma 1975-ről mára 630-ról 736-ra 'emelkedett. A gazdálkodó egységek zöme inkább a tanácsot támogatja a fejlesztésben, s egy részük hozzájárul az üzemeltetési költségekhez is. Étkezés: egyszer Az üzemi étkezdék általában zsúfoltak, a berendezések erősen elhasználódottak; a konyhai felszereléseket azonban fejlesztették. A vizsgálatban érintettek közül 6 üzemnek van saját üzemi konyhája, helyiséget ad a máshonnan szállított ebéd elfogyasztására 11 üzem, s csak étkezési hozzájárulást, se ebédet, sem helyet nem ad dolgozóinak 7 üzem. Az üzemi étkeztetésben részt vevők száma általában állandó, néhány helyen 20— 30 százalékkal csökkent. A résztvevők csökkenő számát azzal indokolták, hogy az emelkedő térítési díjjal nincs arányban az ebéd minősége, bár a megkérdezett dolgozók 86 százaléka nem tartotta drágának az üzemi étkezést. A dolgozók 51 százaléka az ebéd minőségével, 40 százaléka a mennyiségével elégedetlen. Általános, hogy több műszak esetén is csak egy alkalommal van étkezési lehetőség az üzemben — kivéve a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyárát. A dolgozók üdültetését a vállalatok csak részben tudják megoldani. A saját üdülőket anyagi fedezet híján nem tudják bővíteni, a bérüdülők viszont szaporodnak. A beutaltak hatvan százaléka fizikai dolgozó, de a többgyermekes családok üdültetése még nem megoldott. A megkérdezett dolgozók 39 százaléka szerint megfelelő az üdülőjegyek elosztása, 17 százalékuk nem tartja jónak, 26 százalékuk nem ismeri az elosztás gyakorlatát. A vállalatok nem tudják elérni, hogy a dolgozók elő- és utószezonban is menjenek pihenni, egyik szövetkezetnek ilyenkor még díjmentesen sem sikerült benépesíteni üdülőjét. Felerészben teljesült A vállalatok eddig is fontosnak tartották a lakásépítés támogatását; az ötödik ötéves tervben a korábbi 9,6 millióval szemben több mint 32 milliót terveztek erre a célra. Az előirányzott terveket azonban eddig csak felerészben teljesítették, ennek oka a kivitelezői kapacitás hiánya, a rossz előkészítés és a lassú építkezés. A 24 egység közül 14 kamatmentes lakásépítési kölcsönt adott dolgozóinak; eddig 199-en kaptak ilyen kölcsönt, közülük 156 a fizikai dolgozó, nagy részük fiatal házas. A nagy családosokon általában a tanácsok segítenek, ezért közülük kevesebben igényelnek vállalati kölcsönt. Jóléti intézményekre a vállalatok többet, a szövetkezetek kevesebbet fordítottak; az Áfészeknél a fejlesztés minimális volt. Ennek oka. hogy az üzletek többsége régi, elavult épületben van, ahol a szociális helyzet javítása csak új beruházással lenne megoldható. Kultúrának tekintik Kulturális és sportcélokra ebben az ötéves tervben 6,5 millió forintot fordíthatnak a vizsgált vállalatok a korábbi 4,7 millióval szemben. A tervekben azonban valóban kulturális feladat megnevezése alig szerepel, kulturális kiadásnak tekintik az állami és családi ünnepségek, kirándulások, nyugdíjas- és kismamatalálkozók, utazások finanszírozását is. A vállalatoknál adódó művelődési lehetőségekkel rendszeresen a megkérdezetteknek egy százaléka élt, alkalmanként 48 százalék, 23 százalék nem is igényli. A 24 egység közül négynek van sportszakosztálya, a többi tömegsportra és községi sportkörök támogatására fordítja a tervezett összeget. Gyáregységek hátrányban A vizsgálati anyagból kitűnik, hogy a gyáregységek minden tekintetben hátrányosabb helyzetben vannak a központi gyárakhoz képest. Kevesebben jutnak közülük üzemi étkeztetéshez, kevesebben tudják gyermekeiket munkahelyi bölcsődébe, óvodába adni. Szociális terveik általában a központi gyár tervének függvényei. H. E. A jogászképzés jubileumán A jogalkalmazás egyik legfontosabb területe az állam- igazgatás. Művelésének és oktatásának első intézményesített műhelye, az államigazgatási jogi tanszék 200 esztendővel ezelőtt alakult meg; akkor költözött Nagyszombatról Budára a Jog- és Államtudományi Kar, a mai ELTE jogi fakultásának elődje is. Az évfordulóról egész napos ünnepi ülésen emlékeztek meg csütörtökön az Állam- és Jogtudományi Kar aulájában. Az ünnepi ülésen dr. Beré- nyi Sándor tanszékvezető egyetemi tanár az Egyetemi szintű államigazgatási jogászképzés és kutatás a társadalmi haladás szolgálatában címmel tartott visszaemlékezést. A továbbiakban az egyetemi képzésnek és tudományos kutatásnak szocialista állam- igazgatásunk fejlődésére gyakorolt hatásával foglalkozott dr. Varga József címzetes egyetemi tanár, a Miniszter- tanács titkárságának vezetője. Ezután számos tudomány- történeti előadás hangzott el. Az első emeleten megnyitották az államigazgatási jogi tanszék reprezentatív könyvkiállítását, amely az eltelt 200 esztendő tudományos kiadványaiból ad válogatást. A magyar-román kishatárforgalom módosítása A Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Szocialista Köztársaság kormánya között az 1977 júniusában Debrecenben és Nagyváradon folytatott tárgyalások során megállapodás jött létre a kishatárforgalomról szóló 1969. június 17-én aláírt egyezmény módosításáról. A módosított egyezmény a kishatárforgalmi sávot a két ország közös államhatárától számított 15 kilométerről 20 kilométerre terjeszti ki. A magyar, illetőleg a román kishatárforgalmi sávban lakó magyar, illetőleg román állampolgárok érintkezésének szélesítése, utazásaik megkönnyítése érdekében a határátlépési engedély évenként 12 utazásra és minden utazásnál 6 napi tartózkodásra jogosít. Az egyezmény alapján magyar állampolgárok részére kiállított határátlépési engedély nem érvényes Arad, Nagyvárad és Szatmár városokba történő utazásra. Az egyezmény 1977. november 29-én lép érvénybe. A kishatárforgalmi sávba tartozó helységek névjegyzékét közzéteszik a Magyar Közlönyben. „Méltók leszünk a névhez" Komócsin Zoltán nevét vette fel a Csepel Autógyár öntvényforgácsoló szocialista brigádja Az öntvényforgácsoló brigád régóta készült november 24-re. Sokan mondták már nekik és sokszor, miért nem választanak maguknak más nevet, kinőtték már ezt az alkalmi munkabrigód-jellegű megjelölést. Igazat adtak a változtatásra serkentő barátoknak, elvtársaknak. A közösség már szocialista brigádként is felnőtt a legjobbakhoz, születésétől bábáskodtak a szervokormány mellett, ha kellett, ünnepnapjaikat is rááldozták, hogy a sorozatgyártás 1968-ban megindulhasson, s az akkori hat- százötvenről évi 30 ezerre fusson feL Kilencen voltak az alapítók, azután jöttek más gyáregységekből is olyanok, akik fogékonyak az újra. szeretik a míves munkát, ahol ezred- miiliméterben számolják a méretek tűréshatárát. Amikor már megerősödtek, négy brigádtag másik négy csoport élére állt, hogy a hármas jelszóból azokon a munkaterületeken is megvalósulhasson valamennyi. Ne csak jól dolgozzanak, járjanak elől jó példával a tanulásban, s a társadalmi munkában is. Jó „útlevelet” adott ehhez a Sebestyén Béla vezette brigád. Náluk mindenki kiválóan dolgozik, van olyan termékük, mint például a kormány házfedél, amelyet selejt nélkül gyártanak, huszonhat újítást adtak be eddig, némelyik 400 ezer deviza- forintot hozott a népgazdaság kasszájába. Mindenki tanult, egyikük. Nagy Tibor, az MSZMP Politikai Főiskolájára jár. Ha segíteni kell, nem sajnálják az anyagiakat sem. S órákban már ki sem fejezhető, hogy a tíz esztendő alatt milyen sok társadalmi munkát vállaltak. Az elismerés sem maradt el: kétszer kapták meg a vállalat kiváló brigádja A brigád tagjai az f -épségén. kitüntetést, a szocialista cím • immár ötszörös, ketten mun- kaérdemrendesek, hatan kiváló dolgozók. Minden szocialista brigád célja méltónak lenni a névhez, amelyet választott. Az öntvényforgácsolók szinte a névváltoztatás gondolatának felvetődése óta egyetlen személyre gondoltak. Megfogalmazták maguknak: kommunista, a párthoz és a néphez hű, céltudatos, önmagát mindig teljes szívvel adó, a munkásosztályhoz mély érzelmekkel kötődő ember legyen! Választásukat egyetértéssel fogadták mindenütt, s 1977. november 24-től kezdődően Komócsin Zoltánnak, a munkás- mozgalom kiemelkedő személyiségének nevét viseli a Csepel Autógyár szervórészlegé- nek öntvényforgácsoló brigádja. A brigád tagjai és a vállalat vezetői, nagy tisztelettel, szeretettel köszöntötték tegnap Komócsin Zoltánnét, dr. Pécsi Kálmánné Komócsin Klárát, akik a munkahelyükön keresték fel a brigád tagjait. Az autógyári munkások arról számolhattak be a kedves vendégeknek, hogy az öntvényforgácsolók már pótvállalásuk teljesítésének is a végénél tartanak, s december 10-ig teljesítik éves tervüket. Ezzel lehetővé teszik, hogy a gyárrészleg és az egész vállalat hasonlóképpen teljesíthesse a január első munkanapján tett vállalást, s befejezze idei tervét december 20_ig. Komócsin Zoltánná hosszasan beszélgetett Pataki AndrásTudomány és gyakorlat Kevesebb takarmányból több búst és tejet A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a Magyar Agrártudományi Egyesület Állattenyésztő Társasága és a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok osztálya állattenyésztési bizottsága, évenként megrendezi az állat- tenyésztési tudományos napokat. Az ülésszak mindig a legidőszerűbb szakmai kérdésekkel foglalkozik. Az immár több évtizedes hagyományok szellemében november 23-án és 24-én a takarmánygazdálkodás kérdéseit taglalták a szakemberek. Az első nap eredményeiről csütörtöki lapunkban adtunk hírt. Tegnap dr. Fekete Lajos egyetemi tanár a sertéshústermelés takarmányozási kérdéseiről tartott előadással nyitotta meg a tudományos beszámolók sorát. A takarmánygyártás gondjairól, ellenőrzésének nehézségeiről, a laboratóriumi vizsgálatok módozatairól dr. Máté János, az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség igazgatója szólt. Szerinte a vizsgálatok egyértelműen arra utalnak: indokolatlanul sok abrakot használunk fel egykilónyi élőhús előállításához, különösen a sertések felnevelésénél, hizlalásnál. Pongó Tibor, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát igazgatója kedvező gyakorlati eredményekről tájékoztatta a tudományos ülésszak hallgatóságát. Dr. Mihálka Tibor, a herceghalmi Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos főmunkatársa a vetett legelőket ajánlja elsősorban a juhok téli takarmányozására, a vete- mények sorában is első helyen az olajretket és a borsónövényt. Dr. Vinczeffi Imre, a Debreceni Agrártudományi Egyetem professzora az öntözés nélküli legelőterületek kedvező eredményeiről tájékoztatott. Vizsgálatai szerint megfelelő műtrágyamennyiség adagolásával a legrosszabb legelőkön is megteremhet hektáronként 80—100 mázsás termés. Dr. Holdas Sándor tudományos osztályvezető a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet nyúlhús-előállítási vizsgálatairól, üzemi tapasztalatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb a piaci kereslet a nyúlhús iránt, s ez kedvező szinkronban van az előállítás viszonylagos olcsóságával. Gond csak az, ami az állattartásban általános: a tápok drágák. Intézetük által kidolgozott nagyüzemi takarmányozási technológia azonban egyre szélesebb körben terjed, a gazdaságok szívesen alkalmazzák. Dr. Horn Artur akadémikus, az ülésszak elnöke a következőképpen összegezte lapunk számára a tudományos eszmecserén elhangzottakat: — Az előadások és a kor- referátumok állatfajonként és takarmányozási módonként taglalták az egyes részkérdéseket. Ami a teljes témakört fel- ölelően megállapítható: szem- léletváltoztátásra van szükség a takarmánygazdálkodásban. Fontos, az ökonómiai alapállás, hiszen a takarmányozásban áttekintés és összehangolás híján sok részletgond akadályozhatja a munkát. Lényeges kérdés egyebek között a mellék- termékek célszerű felhasználása. A jelenleginél több figyelmet érdemelne az olyan hasznosítható melléktermék, mint a kukoricaszár. Megfelelő feldolgozógépek munkába állításával a ma még értéktelen tarlón hagyott kukoricaszár értékes takarmánnyá válhatnék, s idővel kifizethetné a gépet. A korszerű állattartás lényege, hogy minél kevesebb és olcsóbb takarmánnyal, minél gyorsabban, minél nagyobb mennyiségű húst, illetve állati terméket állítsunk elő. Be. L Beszélgetés a brigád tagjaival. Képünkön (balról Jobbra): Pataki András, Terleth Vilmos, Tomanó József üzemvezető, Pál Mihály, Komócsin Zoltánná. Nagy Iván felvételei sál, Terleth Vilmossal, Varga Józseffel és Kovács Jánossal — valamennyien a brigád esztergályosai —, hogyan sikerült •munkájukat ilyen kifogástalanul megszervezniük, milyen az emberi kapcsolat a közösségben, s meddig képesek fokozni teljesítményüket. Szinte egyöntetű volt a válasz: ahol nem hiányzik az összefogás, s az emberek segítik egymást, ott szinte végtelenek a teljesítőképesség határai. Műszak végeztével a brigád- tagok, a gyárrészleg és a hajtómű-gyáregység vezetői ünneplőbe öltöztek. Együtt indultak a művelődési központba, a névadó ünnepségre. Az eseményen megjelent Cser- venka Ferencné. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára is. Fövényesi Ervin. a vállalati pártbizottság titkára ismertette azt a levelet, amely az MSZMP Pest megyei bizottságától érkezett. jóváhagyva a brigád kérelmét Komócsin Zoltán nevének viselésére. Pál Mihály, a hajtómű-gyáregység pártvezet őségének titkára Komócsin Zoltán életútját, a magyar és nemzetközi kommunista mozgalomban végzett kiemelkedő tevékenységét ismertette, idézve korai halála előtt megjelent írását az 1974. március 23-i Népszabadságból: „Az országban eredményesen folyik a békés alkotó munka. A nemzetközi porondon az enyhülés irányzata, ha nem kevés nehézség árán és megtorpanásokon keresztül is, előretört. .. Amit tennünk kell, végezzük becsülettel, amit elérünk, valamennyiünk érdekeit és az utánunk következő nemzedék javát szolgálja.” Sebestyén Béla brigádvezető a közösség nevében ígérte meg: méltók lesznek ahhoz a nagyszerű munkához, amit Komócsin Zoltán végzett, s az" általa megjelölt célokat kívánják követni. A brigád névadó okmányát,, az ünnepi gyűlés jegyzőkönyvét Komócsin Zoltánné. Cser- venka Ferencné. a vállalat éd a brigád vezetői írták alá. Baumann László l I
