Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-23 / 275. szám
1977. NOVEMBER 23., SZERDA msm V x^unap Heti jogi tanácsok • A külföldön munkát vállalók járandóságairól és társadalombiztosításáról. A minap azzal keresett fel bennünket az egyik ismert vállalat munkaügyi vezetője, hogy foglalkozzunk a tartós^ külföldi szolgálatot teljesítő dolgozók munkajogi kérdéseivel, illetve járandóságaival, valamint azoknak a jogi helyzetével, akik engedéllyel külföldön munkát vállalnak. Elmondta a munkaügyi vezető, hogy dolgozójuk két évvel ezelőtt külföldön, szocialista országban munkát vállalt. Tehát nem a vállalat küldte ki, csupán a felügyeleti szervük engedélyére volt szükség az illető külföldi munkavállalásához. Őket a felügyeleti szerv erről értesítette, a dolgozó pedig kérte munkaviszonyának oly módon való megszüntetését, hogy a külföldi munka után, ismét a vállalatnál dolgozhasson. Munkakönyvébe áthelyezés bejegyzést írtak, majd most, hogy a dolgozó visszajött, néhány hét múlva áthelyezését kérte, egy másik vállalathoz. Áthelyezését követően igényeket támasztott, mondván, hogyrosz- szul csinálta a vállalat az egész munkajogi részt, anyagi vonatkozású , követelésekkel is előállott, mert véleménye szerint őt tartós külföldi szolgálatra kirendelt dolgozónak kell tekinteni. Az a kérdés most, hogyan kell a munkajogi helyzetét elbírálni. és mik a társadalom- biztosítási vonatkozások. Amikor az említett dolgozó külföldön munkát vállalt, már a 10/1972. (V. 20.) MüM —PM. számú együttes rendelet volt érvényben. Ennek értelmében tartós kül. földi szolgálatot teljesít a dolgozó, ha meghatározott állomáshelyen a külföldi szolgálat időtartama az egy évet meghaladja. Jelen esetben egy évnél tovább volt külföldön a dolgozó. Kérdés azonban, hogy valóban kiküldték-e a dolgozót a vállalat, vagy a főhatóság, vagy pedig a dolgozó önként vállalt külföldön munkát, és ehhez a vállalat, illetve a felügyeleti szerv csupán jóváhagyását adta. Tanácskérő olvasónk tájékoztatásából az állapítható meg, hogy külföldön munkát vállaló személyről van szó, nem pedig tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozóról. Ennél fogva az érintett dolgozó munkaviszonyát a külföldi munkavállalás ' tartama alatt a vállalatnak szüneteltetni kellett volna, és nem áthelyezést írni a munka- könyvbe. A munkáltatótól díjazás természetesen nem jár. Ha azonban tartós külföldi szolgálaton kiküldetésben van a dolgozó, akkor azt a munkát a munkáltató rendelkezése alapján látja el. Ilyenkor a dolgozó járandóságait is a munkáltató folyósítja. A belföldi munkáltató pedig a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 222. és 223. §-aiban meghatározott járulékalap után, ha pedig a járandóságokat a bérköltség, illetőleg a béralap terhére folyósítja, az általános szabályok szerint köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni. Akit a TESCO közvetít, annak munkajogi helyzetét a már említett 10/1972. (V. 20.) MüM— PM számú együttes rendelet 31. §-a alapján kell elbírálni. Ha valamely dolgozót nemzetközi szervhez tagként, vagy munkatársként küld ki az arra illetékes szerv, ennek munkajogi helyzetére és díjazására a 114/1975. (Mü. K. 9.), a 120/1973/ 14. MüM—PM számú együttes utasítások vonatkoznak. Ez utóbbi esetben a dolgozó fizetésnélküli szabadságon van a belföldi munkáltató társadalombiztosítási járulék fizetésére vele kapcsolatban nem kötelezett. Mivel a kérdésben szereplő esetben azt a jogi véleményünket fejtettük ki, hogy itt nem tartós külföldi kiküldetésről van szó, hahem külföldön engedéllyel vállalt munkáról, ezért az a véleményünk, hogy a vállalat nem követett el hibát, hogy nem fizetett munkabért és SZTK- járulékot, csupán a munkakönyvi bejegyzés helytelen, ezt azonban utólag módosítani kell, hogy a munkaviszony szünetel. Megítélésünk szerint, a külföldön munkát vállaló dolgozó a vállalattal szemben semmiféle igénnyel nem léphet fel. Egyébként, mivel a munkáltató fordult hozzánk felvilágosításért, felhívjuk a figyelmét, hogy a külföldön MOZIMŰSOR NOVEMBER 24-TÖL NOVEMBER 30-IG CEGLÉD, Szabadság DUNAKESZI, Vörös Csillog 24—25: A nagv érzelmektől 24—27: Aoám néhány jókat lehet zabálni boldog éve 26—27: Hosszú búcsú 24—27: Esti előadás: 28—30: Fekete farkasok Utolsó vérbosszú üvöltése 28—30: Gyalog-galopp CEGLÉD, Kamara DUNAKESZI, Rákóczi 24—26: Herkulesfürdői emlék 24—25: Chaplin revü 27—30: Kis hableány 26—27: A Noszthy fiú esete GÖDÖLLŐ Tóth Marival 28—29: Égő pajták 24—27: A szerelem rabjai 24—27: Esti előadás: ÉRD A rendőrnő 22—24: Fedőneve: Lukács 28—30: Center az égből 27—29: A zsoldoskatona SZENTENDRE 30: Visszatérés Óz földjére 24—27: Neretvai csata I—II. FŐT 28—30: A szerelem rabja 24—25: Veri az ördög V4C, Madách Imre a feleségét 26—27: Gyalog-galopp 24—25: Hét tonna dollár* 26—27: Égő pajták 24—27: Külön előadás: 28—29: Tisztes honpolgárok* GYAL No megállj csak 24—25: Keresztapa másik arca 28—30: Esti előadás: 26—27: Ne hagyd magad, Egy kaland utóélete* Pitkin! 28—30: Apám néhány 28—29: Fel a fejjel boldog éve 24—27: Külön előadás: ABONY, Mese Végzetes aranyrögök 26—27: Peti a csodagyerek NAGYKATA 28—29: János vitéz 24—25: Mr. Majestyk ABONY, Művész 26—27: Mr. McKinley szökése I—II. 26—27: Az arany szelleme 24—27: Külön előadás: 28—29: A tuniszi fiú A kis vakond kalandjai ABONY 28—30: Egy romantikus angol nő 24—25: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban PILISVÖROSVAR 26—27: Vincent. Francois, Paul 24—25: Gyilkosság és a többiek az Orient expresszen 28—29: Focizzon aki tud 26—27: Fedőneve: Lukács 30: A tuniszi fiú 28—29: A kör bezárul 28—30: Esti előadás: A keresztapa POMAZ másik arca 24—25: Egv romantikus BUDAÖRS angol nő 26—27: Center az égből 24—25: Tisztes honpolgárok* 28—29: Sherlock Holmes 26—27: Fehér farkasok legkedvesebb bátyjának 28—20: Apám, az agglegény kalandjai DABAS. Kossuth RÁCKEVE 24—25: A n*\gy Caruso 24—25: A Tenkes kapitánya 26—27: Halai az eletért I—II. 28—29: Édes Anna* 26—27: Vigyázat, vadnyugat! DUNAHARASZTI 28—29: Mr. Majestyk 24—27: Sherlock Holmes SZIGETSZENTMIKLÓS legkedvesebb bátyjának 24—25: Center az égből kalandjai 26—27: Tisztes honpolgárok 24—27: Külön előadás: 26—27: Esti előadás: Bosszúállók Csermen 28—29: Szandakán 8 28—29: Suttogó fantom * Csak 16 éven felülieknek! munkát vállalók társadalom' biztosítási ellátásável kapcso latban a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 317—325. §-ai mérvadóak és a SZOT Tb. Főigazgatóság ezzel kapcsolatban kiadott 2—157/1977. számú közleményét is vegyék figyelembe, amely a Társadalombiztosítási Közlöny szeptemberi számában jelent meg. • MunkaUgyl viták a gyakorlatban. Gyakran kerestek fel olyan panasszal, hogy a munkaügyi döntőbizottság nem foglalkozott az elé terjesztett üggyel. Ezzel kapcsolatban tettek fel olvasóink több kérdést. Először is azt kell eldönteni, hogy mi a munkaügyi vita, mivel általában munkaügyi vitában jár el a munkaügyi döntőbizottság. Munkaügyi vita alatt a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitát értjük. Ezekben az esetekben, ha a jogszabály kivételt nem tesz, a munkaügyi döntőbizottság jár el. Ilyen kivétel például, hogy a magasabb vezető állású munkaügyi vitájában nem a döntőbizottság, hanem a szolgálati felettes jár el, az ipari szövetkezet magasabb vezető állású alkalmazottjainak munkaügyi vitájában — bizonyos kivételekkel — a közgyűlés jogosult intézkedni. Nem munkaügyi vita viszont a szövetkezeti tag jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban a szövetkezet és tagja között keletkezett vita, továbbá a szövetkezet által a tagjainak okozott kár megtérítése tárgyában keletkezett vita, mint amilyen ügyben K. P. ácsai olvasónk keresett fel a múlt héten bennünket. Az ilyen, úgynevezett szövetkezeti tagsági viták felülvizsgálása nem a munkaügyi bíróság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. • A vállalati kártérítésről. Legutóbb részletesen foglalkoztunk az anyagi felelősség kérdéseivel. Most Zebe- gényből kaptunk levelet, amelyben azt sérelmezi olvasónk, hogy váltott műszakban dolgoznak két gépen, amelyről ismeretlen tettes ellopta a poroltó készüléket. Levélírónkat kötelezték kártérítésre, jóllehet, panasszal élt az illetékes döntőbizottsághoz, és mielőtt azt tárgyalták volna, és döntést hoztak volna, már le is vonták a 200 Ft-ot fizetéséből. Helytelenül járt el a vállalat, mert a dolgozónak joga van halasztó hatályú panasszal élni a kártérítés ellen. Tanácsoljuk, forduljon a munkaügyi bírósághoz. Másik kérdésére az a válaszunk, hogy a bérpótlék ügyében a vállalati kollektív szerződést kell megnéznie, és az abban foglaltak az irányadók. Ha a kollektív szerződésben szerepel a bérpótlék, vagyis megilleti az ilyen gépen dolgozókat, akkor olvasónktól sem vonhatják meg azért, mert hosszú ideig távol volt. Ez ügyben is jogosult a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordulni. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Különös üzletvezetés Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet borkimérésének vezetőjével az elnök közölte, hogy az üzletben felmerülő kiadások a jövőben tablón nem számolhatók el. Az indokolt költségek megtérítéséről a közeljövőben részletes utasítást kap. A vezetőnő fél éven át eredménytelenül sürgette a szükséges intézkedést, de leveleire még választ sem kapott. Ezek után a felmerült kiadásokat továbbra is a tablón tüntette feL Ezért húszezer forint visszafizetésére kötelezték Ezt azzal indokolták, hogy eljárása rosszhiszemű volt, mert az elnök tiltó rendelkezése ellenére és anélkül, hogy arra feljogosították volna, járt el. A határozat hatályon kívül helyezéséért a vezetőnő pert indított. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az asszony munkaviszonyából folyó kötelezettségét vétkesen megszegte, mert az elnöki utasítást nem tartotta meg, s ezért felelősséggel tartozik. Tízezer forintot jóhiszeműen fizetett ki, s így csak a fennmaradó tízezer forintot köteles visszatéríteni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a vezetőnőt a visszafizetés alól teljesen mentesítette. A határozat indokolása szerint azt kelleitt eldönteni, hogy az asszony az üzlet vitelével kapcsolatos költségeket és kiadásokat milyen módon számolhatta el, annál is inkább, mert a tsz sem tagadta, hogy azok indokoltak voltak és tényleg felmerültek. Az a körülmény, hogy az elnök a tablón történő elszámolást megtiltotta, még nem jelenti azt, hogy az üzletmenettel kapcsolatos szükséges kiadások a szövetkezettel szemben semmilyen módon nem voltak elszámolhatók, illetve, hogy az üzlet rezsijét a vezetőnőnek a munkáltatóval szemben, saját pénzéből, bizonytalan ideig hiteleznie kellene, vagy éppen saját magának kellene viselnie. Az ezzel ellentétes álláspont azt a tarthatatlan helyzetet eredményezi, hogy a munkáltató egyoldalú intézkedése alapján a dolgozó vagy nem juthatott volna hozzá az őt megillető teljes munkabéréhez, vagy az üzlet forgalmának rovására, a munkaköréhez nem tartozó és nőtől általában el sem várható fizikai megterhelést igénylő munkákat kellett volna ingyen elvégeznie, illetve végső esetben az üzlet működését — a társadalmi tulajdont károsító módon — a részletes elszámolású rendelkezések megjelenéséig, teljesen be kellett volna szüntetnie — hangzik tovább a határozat. A munkáltató a társadalmi tulajdon védelmében akkor járt volna el helyesen és a Munka Törvénykönyvében foglaltakkal összhangban, ha az üzletvitellel szükségképpen felmerülő költségek és kiadások elszámolásáról a tiltó rendelkezéssel egyidejűleg in-« tézkedett volna. Ennek felróható elmulaszt tása — különös figyelemmel arra, hogy az elszámolási utasítás, a vezetőnő többszöri sürgetése ellenére, még e per jogerős befejezésének időpontjában sem készült el — a dolgozó hátrányára nem értékelhető. Ennek következményeit tehát nem is tartozik viselni. Ebből adódik, hogy a felróható magatartást tanúsító szövetkezet nem kifogásolhatja, hogy az üzletvezetőnő a költségeket és a kiadásokat változatlanul a tablón számolta el. Az irányadó termelőszövetkezeti jogszabályok szerint a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munka teljesítésével elszámolható költségekre, azok mértékére és elszámolásuk módjára vonatkozó kikötéseket Szükség esetén a hiányon munkaszerződést közös egyetértéssel ki kellett volna egészíteni. Mindezekre tekintettel tévedett és ezáltal jogszabályt sértett a munkaügyi bíróság, amikor a vezetőnői a szövetkezet által követeli összeg egy részének megfizetésére kötelezte. Az óvónő bűne Egy óvónőt fegyelmi büntetésül, azzal az indokolással bocsátottak el, hogy gyerekekkel szemben testi fenyítést alkalmazott, sőt, az egyiket vizes törülközővel úgy megverte, hogy a kisfiú bal szemének külső szemzuga fölött és alatt hámhorzsolás keletkezett. Súlyosbító körülményül szolgált, hogy hasonló okból korábban már fegyelmi büntetést kapott. Az óvónő tagadta a cselekmény elkövetését és azzal védekezett: a gyerekek összevereA tartalékalapról Január l-től érvényes a határozat A Magyar Közlöny 79. számában megjelent a mezőgazdasági üzemek szabályozó rendszeréről szóló miniszter- tanácsi határozat módosítása. A határozat szerint a termelőszövetkezetiek az adózott nyereség 4 százaléka helyett ezentúl 8 százalékot kötelesek a tartalékalapba helyezni. Az intézkedés a tsz-eik gazdálkodási biztonságának növelését szolgálja, miután a megnövelt tartalékalap lehetőséget ad a kedvezőtlen évekből adódó pénzügyi hiányok rendezésére, valamint az előző évben elért jövedelemszint tartására, illetve legfeljebb 2 százalékkal való növelésére. Ily módon a mezőgazdasági termelés jellegéből adódó termésingadozások pénzügyi hatása mérsékelhető. A termelőszövetkezetek III. kongresszusa állásfoglalásának megfelelően a határozat intézkedik arról, hogy a tsz-ek kölcsönös támogatási alapjának pénzforrásai bővüljenek azzal, hogy a gazdaságok az alap javára befizethetik az [ff Tíz nap rendeletéiből A mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról a Magyar Közlöny 81. száma tartalmazza az 1977. évi 27. törvényerejű rendeletet, és annak végrehajtási szabályait, a 36/1977. (XI. 3.) MÉM. rendelkezést. A vízgazdálkodási társulatokról az 1977. évi 28. tvr. és ennek végrehajtásáról a 41/1977. (XI. 3.) MT. rendelet intézkedik ugyanitt. Az 1980. évi népszámlálásról a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1977. évi 29. sz. törvényerejű rendeleté! szintén a Magyar Közlöny 81. számából ismerhetik meg az érdekeltek, és ugyanitt található az a rendelkezés, hogy az Uampolgárok a zártkertben jzemély szerint január l-től 6000 m2-ig (1668 n.-öl) szőlőés gyümölcsös művelési ágú vagy szőlő-, gyümölcstermelésre kijelölt zártkerti területből legfeljebb 3000 m2-ig (834 n.-öl) szerezhetnek földtulajdont. (42/1977. (XI. 3./MT.) A föidrendelettel kapcsolatos a 42/1977. (XI. 3.) számú rendeletnek az a szabályozósa is, miszerint a zártkerti földrészleteket 800 m2-nél (228 n.-öl) — az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező városokban és községekben 1500 m2-néi (417 n.-öl) — kisebb részletekben megosztani nem szabad. Az intézkedés a Magyar Közlöny 81. számában jelent meg. A mezőgazdasági nagyüzemekben részes művelést vállalókról kiadott 38/1977. (XI. 5.) MÉM. rendeletet az érdekeltek a Magyar Közlöny 82. számából ismerhetik meg. évente képzett és a jelenlegi rendelettel felemelt tartalékalap 25 százalékát. A megnövelt alapból a gazdaságok nemcsak egy-egy kedvezőtlen év hatásait ellensúlyozhatják, hanem lehetőség van a tagszövetkezetek fejlesztésének finanszírozására is. A tartalékalappal kapcsolatos határozatot már az 1977. évi zárszámadás során alkalmazni kell. A határozat kimondja, hogy a gépbeszerzési támogatósban részesülő gépek és technológiai berendezések egyes meghatározott alkatrészeihez az eddigi 34 helyett 24 százalékos támogatás adható. A minisztertanácsi határozat 1978. január 1-vel lép életbe. határo« helyezés kedtek. A fegyelmi zat hatályon kívül séért a járási intézményi közös pedagógus munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely azonban elutasította. Ezek után a munkaügyi bíróságon pert indított. A bíróság nem állapította meg, hogy az óvónő a gyereket bántalmazta volna, ellenben más fegyelmi vétségeket követett el, s ezért a büntetést szigorú megrovásra enyhítette. A legfőbb ügyész törvényest ségi óvására a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A döntés szerint a fegyelmi büntetés kiszabása előtt széles körű bizonyítást folytattak le, és kihallgatott tanúk vallomása alapján állapították meg, hogy az óvónő súlyosan megsértette a rendtartásban foglaltakat. Két dajka is terhelőén vallott ellene. A bíróságnak további bizonyítást kellett volna elrendelnie, és azok mérlegelése alapján kellett volna a helyes tényállást megállapítania. Ami a munkaügyi bíróság által észlelt egyéb fegyelmi vétségeket illeti, a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a munkaügyi vitát eldöntő szerveknek nine* hatáskörük arra, hogy a fegyelmi határozatban megjelölt vétség mellett újabbakat állapítsanak meg és ehhez mérten határozzák meg a fegyelmi büntetést. Ha. E. Használatban próbálják ki az új fogyasztási cikkeket A könnyűipari miniszter rendelete A termelők maguk próbál-, ják ki először az általuk előállított, újonnan bevezetésre szánt fogyasztási cikkeket, győződjenek meg arról, hogy megfelel-e a minőségi követelményeknek, hogyan válik be viselés közben, — valamennyi vállalatra, szövetkezetre kiterjedően erről intézkedik a könnyűipari miniszter most napvilágot látott rendelete. A fogyasztók és termelők legsajátabb érdekeit szolgáló rendelkezés szerint azok az ú.i cikkek, amelyeknek használat közbeni viselkedését műszeres vizsgálattal nem lehet megállapítani, a sorozatgyártást megelőzően . használati-viselési próbára adhatók ki. Ez a próba azonban nem pótolja a külön jogszabályban vagy hatósági rendelkezésben előírt egyéb vizsgálatokat. A használati-viselési próbát az adott termék jellege szerint az illetékes könnyűipari minőségellenőrző szervnél, illetőleg ilyen lehetőség hiányában — s a rendeletben foglalt megkötöttségek szerint — magán- személyek bevonásával hajtják végre. Ez utóbbi esetben is viselési próbát a vállalatnak elsősorban saját dolgozói körében kell megszerveznie, s a próbát végző személyt tájékoztatni kell a termék használati, kezelési módjáról is. A próbák szabályait — csakúgy, mint az értékelés, továbbá a tapasztalatok hasznosítási rendjét — külön vállalati szabályzatban kell meghatározni. A szabályozást és annak megtartását a minőségellenőrző intézetek is ellenőrzik. Végső soron a vállalat által végzett vizsgálatok és a próba eredményeinek együttes értékelésével döntik el, hogy az adott termék alkalmas-e a vele szemben támasztott igények kielégítésére.
