Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

IV. ÉVFOLYAM, 373. SZÁM 1977. NOVEMBER 20., VASARNAP A végrehajtó bizottság tárgyalta Kielégítő a város tűzvédelme Sok a gondatlan kiránduló Tüzet oltani olykor látvá­nyos, gyakran veszélyes dolog. A tűzvész keletkezését meg­előzni fáradságos aprómunka, állandó készenlét, ellenőrzés, figyelemfelhívás, oktatás, sza­bályok megtartása — sokszor háládatlan feladat. Nem is tudom, elismernék-e a tűzol­tóság hasznos voltát, ha úgy dolgoznának, s mindenki — megfogadva tanácsaikat és utasításaikat — úgy vigyázna magára és a rábízott vagyon­ra, hogy sose pusztítsanak a lángok. Egy-egy tűzeset sokk­hatása nyomán éberebbek le­szünk, akár a rajtakapott gyermek, megfogadjuk, ezen­túl jobban ügyelünk önma­gunkra és jószágainkra. Szilárd A tűzoltó nem \ engedheti meg magának a lazítást, el­sőrendű kötelessége a vész megelőzése, mégis, mindig a veszélyre készül. Ember per­sze ő is, a leselkedő veszélyt kevésbé érzékeli, mint az ég­betörő lángokat, a ropogva, sercegve égő háztetőt, min­dennapi megelőző, szaknyel­ven tűzvédelmi tevékenységét ezért is pontosan és szigorúan körülírják a kormány- és ta­nácsi határozatok, rendeletek, szabályok, parancsok és utasí­tások, az ügyrend és a mun­katerv. A következetes, de segítő­kész hatósági intézkedések nyomán tovább szilárdult Gö­döllő és a járás tűzvédelme — állapította meg a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbb, amikor a járási-vá­rosi tűzoltóparancsnokság te­vékenységét értékelte. Nem minden ágazatban egymértékű a fejlődés. Ez visszavezethető a megelőzés feltételeinek különbözőségére. Általában jobb a tűzvédelem az állami hatáskörbe tartozó munkaterületeken, mint a szövetkezetekben. Gödöllőn az Árammérőgyár áll az első he­lyen, lényegesen javult a megelőző tevékenység a Pest megyei Fémtömegcikk-ipari Vállalat és a Sütőipari Válla­lat járási üzemeiben. Nem a kellő ütemben nőtt a mezőgazdasági szövetkeze­tek tűzvédelmi munkájának hatékonysága, jóllehet néhány korszerűtlen épületet lebon­tottak, víztárolókat létesítet­tek. Az elavult épületek és a zsúfoltság másutt is nehezíte­né az esetleges oltást. Pél­dául a gödöllői Háziipari Szö­vetkezetben és néhány városi boltban, üzletben. Torlaszok Megfelelő a lakóházak, a ta­nács felügyeletébe tartozó is­kolák, óvodák, bölcsődék és napközi otthonok védelme, az ellenőrzések csak kisebb hiá­nyosságokat fedtek fel. Nagy nehézségeket jelentene azon­ban, ha olyan házban ütne ki tűz, amelybe a lakók még nem költöztek be. Szokássá vált, hogy az építők átadás előtt annyira körülbástyáznak egy-egy tömböt, hogy az meg­közelíthetetlen. A tűzoltócsa­pok úgyszintén. A tűzoltóparancsnokság munkáját legutóbb 1975 elején tárgyalta a végrehajtó bizott­ság. Azóta a járásban 290, a városban 120 tűzesethez vo­nultak ki. A kár több millió forint, halál és sérülés. S ez azért is szomorú, mert a leg­több esetben nem természeti csapás okozta a vészt. Óvat­lanul tüzeltek a szabadban, nagyvonalúan eldobták a ci­garettavéget a száraz avarba, nyílt lángot használtak ott, ahol tiltva van. Megelőzés A város és a járás fejlődik. Űjabb köz- és magánépületek emelkednek ki a földből, gya­rapodik a közösség és az egyé­nek vagyona. A tűzvédelmet ezért is állandóan fejleszteni kell. Holnap több veszhet egy esetleges tűz lángjaiban, mint ma. A tanács végrehaj­tó bizottsága ezért szükséges­nek tartja — a tűzoltók ál­landó szakképzésén túl — a vállalatoknál, üzemekben, szö­vetkezetekben az állampolgá­rok körében végzett propa­gandamunka erősítését, a tűz­védelmi rendeletek és határo­zatok következetesebb alkal­mazását, a szigorúbb hatósá­gi ellenőrzést. Mindezt természetesen a — megelőzésért. K. Konténer átjátszó állomáshoz Az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet 2. számú telepén a rádió és televízió műszaki igazgatósága részére évente 10 darab televízió-átjátszó állomás konténerházát készítik el. A képen: Lajkó Sándor és Kecskeméti József összeállítja a ház vázát. Barcza Zsolt felvétele Bemutató Pécelen A korszerű táplálkozásról Baráti találkozót és kom- zervbemutatót rendez novem­ber 21-én, hétfőn délután, 4 órakor a péceli művelődési házban, a népfront péceli nő- bizottsága, a Magyar Vörös- kereszt péceli szervezetének vezetősége és a Momori FŰ­SZERT Vállalat. A komzervbemutatót és-kós­tolót előadás egészíti ki, dr. Varga László, körzeti orvos, a Vöröskereszt péceli szerve­zetének elnöke beszél a kor­szerű táplálkozásról. Az össze­jövetelt 'műsor zárja. — Jövőtervezés. A gödöl­lői Ganz Árammérőgyár fő céljai között szerepel a tőkésexport növelése. 1978-ra mintegy húsz százalékkal több devizabevételt tervez­nek. Aranydiploma a jubileumra Pedagógusokat köszöntöttek Ünnepségre gyülekeztek csütörtökön délután a gödöl­lői járási hivatal nagytermé­ben a járás községeiből meg­hívott pedagógusok. A hagyo­mányokhoz híven a járási hi­vatal művelődésügyi osztálya, a Pedagógusok Szakszerveze­te járási bizottsága és a KISZ járási bizottsága rendezte meg a találkozót, amelyen az idén nyugdíjba vonuló pedagógu­sokon kívül a pályakezdő, a nyáron diplomát szerzett fia­tal tanárokat, tanítókat, és óvónőket látták vendégül. A szemet gyönyörködtetően terí­tett asztalok mögött ott ültek azok a pedagógusok is, akik­nek ezúttal nyújtották át arany- és gyémántdiplomáju­kat. Az ünnepséget Zalavári László, a járási hivatal műve­lődési osztályának vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy manapság sok szó esik a technikai fel­tételekről, a korszerű szem­léltetőeszközökről, de minden feltétel közül ma és holnap is a nevelő, az oktató ember, a pedagógus a legfontosabb. A köszöntő után kisdiákok népesítették be a termet, a vérségi általános iskola ta­nulói adtak ünnepi műsort Valter Menyhéiítné vezetésé­vel. Versekkel és jókedvvel előadott népi játékoKkal szó­rakoztatták a pedagógusokat. Majd dr. Süpek Zoltán, a já­rási hivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Méltatta a pedagógusok odaadását, beszélt a pálya, a hivatás nagyszerűségéről. Kö­szönetét mondott a most nyugdíjba vonuló tanítóknak, tanároknak azért a sok évti­zedes lelkes munkáért, amely- lyel hozzájárultak a járás if­júságának neveléséhez és kér­te őket, hogy a pihenés évei­ben se szakadjanak el az isko­láktól, a tanári testületektől, a diákoktól, s tapasztalatai­kat adják át a fiatal nemze­déknek. A megérdemelt pihe­nés hosszú éveit kívánta mindannyiuknak; Guary Györgyné, Visy Györgyné, Badics Pálpé, Széli Ilona, Végvári Gyula, Kovács Gézá- né, Hodlik Lajosné, dr. Balázs Józsefné, Sallay Antalné, Ete­le Józsefné, Szőnyi Károly, Lehel Sándorné és Horváth Béla a tanév végeztével vonul nyugállományba. Ezután a hatvan évvel ezelőtt tanítói diplomát szer­zett pedagógusoknak, Bagról Farkas Istvánnak és Aszódról Verebély Dénesnek adta át az aranydiplomát dr. Süpek Zol­tán és Kovács Dezső, a Peda­gógusok Szakszervezete járási bizottságának titkára. Művész Júlia, Aszódról, Szász Geröné és Merényi Gyuláné Pécelről, aranydiplomát kapott, ők öt­ven évvel ezelőtt szereztek pe­dagógusi képzettséget. A kitüntetettek nevében Farkas István mondott köszö­netét a pedagógustársaknak. Ö még ma, 80 évesen is aktí­van dolgozik; 1949 óta a bagi könyvtárat vezeti. Visszaem­lékezett pályafutása régi esz­tendeire, összehasonlította a hajdani és a mai állapotokat, s jó munkát kívánt a friss diplomás pedagógusoknak, akik összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között ta­níthatnak, ám felelősségük semmivel sem kisebb, mint elődeiké. Kovács Dezső zárszava után a három pedagógusnemzedék képviselői baráti beszélge­tésbe elegyedtek, s a poharaz- gatás mellett elevenítették fel élményeiket. G. Z. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Még egy forduló ősszel BAJNOK AZ ÁFÉSZ ÉS A VÍZMŰ A végéhez közeledik a vá­rosi kispályás labdarúgó­bajnokság az első osztályban is. Itt még egy forduló van hátra, de az már eldőlt, hogy az őszi elsőséget az ÁFÉSZ csapata szerezte meg, hiszen három pont az előnye a Ba­rátság csapatával szemben. A második és harmadik he­lyezés még nem dőlt el, a Ba­rátság és az ATE Gm egy­aránt 17 pontot gyűjtött ed­dig. A második osztályban már tart a szünet. Őszi első pont­veszteség nélkül a Vízmű csa­pata, második a HTÜ, ők csak jobb gólkülönbséggel előzik meg a KKMV együttesét. A legutóbbi szövetségi nap látogatottságán is érezhető volt; kevés esemény foglal­koztatja már a csapatokat. De azért maradt még izgalom. Antal Imre, a Szabadság té­riek képviselője például ar­ról beszélt, hogy az őszi sze­replés nem tükrözi a csapat igazi tudását, és remélik, hogy tavasszal jobban megy majd a játék. Erre mutat az is, hogy az utolsó öt fordulóban 8 pon­tot gyűjtöttek. Babka Mihály, az Erdőgazdaság győzelmé­ről beszélt lelkesedve, a vesz­tes fél, Veresegyház képvise­lője viszont érthetően szo- morkodott. A sereghajtók küz­delméből a Pedagógust le­győző Építőipari Szövetkezet került ki győztesen, de a sor­rend a tabella végén éppen az ellenkezőjét mutatja. Mol­nár András, a játékvezetőket küldő testület elnöke úgy nyi­latkozott, hogy a Pedagógus csapata a legsportszerűbb gárda, ők — gyengébb ered­Í ményeik ellenére — minden mérkőzésükre kiálltak. Eredmények: I. osztály. IV. kér. FC—Barátság 0—3; ' Gépgyár—Alsópark 1—1; Épí­tőipari Szövetkezet—Pedagó- j gus 4—0; Vegyesipari Szö­I vetkezet—Szabadság tér 4—7; MG1—ATE Gm 4—3; Erdő- ! gazdaság—Veresegyház 5—3. J II. osztály: Volán—TV Mikro 1—6; MGI —Járási Hivatal 4—6; Ganz —Elektromos 3—0. A bajnoki tabellákon a ko­rábban közöltektől eltéréseket találhatunk. Ennek oka, hogy az intéző bizottság az óváso­kat követően ellenőrizte a helyzetet. Az I. osztályú bajnokság I állása az utolsó forduló előtt: 1. ÁFÉSZ 11 10 — 1 57-25 20 2. Barátság 11 8 1 2 44-13 17 3. ATE Gm. 11 8 1 2 33-18 17 4. Alsópark 11 5 2 4 35-33 12 5. MGI 11 5 2 4 23-24 12 6. Gépgyár 11 4 4 3 28-31 12 7. Veresegyház 11 4 3 4 25-28 11 8. IV. Kér. FC 11 5 1 5 29-34 11 9. Erdőgazdaság 11 4 — 7 33-26 8 10. Szabadság tér 12 4 — 8 30-46 8 11. Vegy. Szöv. 11 1 4 6 23-38 6 12. Pedagógus 11 2 2 7 17-34 6 13. Ép. Szöv. 11 2 — 9 19-58 4 A II. osztály őszi végered­ménye: 1. Vízmű 11 : L1 ■ — 101-18 22 2. HTÜ 11 9 ­2 33-11 18 3. KKMV 11 8 2 1 34-23 18 4. Tv Mikro 11 7 1 3 58-29 15 5. MGI 11 5 1 5 45-36 11 6. Humán 11 5 1 5 32-30 11 7. Ganz 11 4 2 5 23-36 10 8. Városgazd. 11 4 1 6 33-49 9 9. Várgazdaság 11 3 • 8 15-39 6 10. Járási Hív. 11 3 ­8 23-51 6 11. Volán 11 2 ■ 9 25-47 i 12. Elektromos 11 1 10 19-70 2 Cs. J. Tanulságos esetek Egy este az orvosi ügyeletén Este hat óra. A város a csendes esti órákra, az éjsza­kai pihenőre készül. Lassan a szakorvosi rendelőintézet is elnéptelenedik. Ám egy kis szobájában, a központi orvo­si ügyeletén csak most kez­dődik az élet. Dr. Tüske Gyu­lának és asszisztensének már az ügyelet első perceiben akad tennivalója. Alig kötözik be a Szabadság téri verekedés egyik sérültjét, máris epilepsziás rohamán túllévő beteget kell megfelelő gyógyszerekkel és nyugtató szavakkal ellátniok. Baleset, verekedés Néhány nyugodt perc kö­vetkezik, s dr. Tüske Gyulá­tól választ kaphatunk arra, kik kérik leggyakrabban az ügyeletes orvos segítségét; — Sokan adnak nekünk munkát. A közlekedési bal­esetek, a verekedések szen­vedő alanyai, az all«>holis- ták, a megfázással bajlódók és a gyerekek tartoznak gyakori betegeink közé. Az időjárás­változás, frontátvonulás ide­jén is sokan felkeresik az ügyeletet. Elsősorban a szív­ás vérnyomásproblémákkal küzdők. A felfokozott élet­mód miatt túlterhelt ideg- rendszer ilyenkor megbosz- szülja magát. Ünnepek után az epe- és vesegörcsök tanús­kodnak a bőségesebb és zsíro­sabb táplálkozásról. — Általában hány beteg fordul meg egy éjszaka az ügyeletén? — 11 óráig akad több ten­nivaló. nyolc, tíz, tizenöt eset­ben is hívnak beteghez. Ta­vasszal, ősszel, télen több a baleset is, a gyerekek is gyak­rabban megsérülnek. Az M3­as úton történt koccanások­hoz is legtöbbször bennünket hívnak. Reggel öttől ismét nehezebb az ügyelet, ilyen­kor már üzemi balesetek is történnek. Furcsa rekordot tartok — néhány éve, egy éj­szaka alatt 70 beteghez hív­tak ki az influenzamegbete­gedések idején, s csak a vá­rosban 270 kilométert tet­tünk meg az autóval. — Igényel-e az orvostól különleges felkészülést az ügyelet? — Nagyobb összpontosítást mindenképpen. Itt nincs meg az orvosnak az a biztonsága, hogy ismeri a beteg körül­ményeit, magát a beteget. Nagy szükség van a gyors cselekvésre, döntésre is. Kü­lönösen a gyerekek gyakori, nehéz légzéses eseteinél, ami­kor a fellépő gégevizenyőt pillanatok alatt kell megszün­tetni. Már egy hónappal előbb tudjuk, mikor kell ügyeletet tartanunk, s igyekszünk pi­henten jönni erre a 14 órás feladatra. Van itt is lehető­ség néhány óra alvásra, de rosszabb, ha álomból ébred­ve kell cselekednünk. A rendeletet megelőzve Gödöllőn 1976-ban, a ren­deletet jó egy évvel megelőz­ve szervezték meg a központi ügy eletet. — Jelent-e könnyebbséget az orvosnak ez az új forma? — A lakosságnak és az or­vosnak egyaránt jobb. Meg­szűnt számukra az a stressz­hatás, amit az állandó ké­szenlét okozott. Azt tartja a mondás, az orvos csak akkor pihenhet le, ha az utolsó ve­réb is elült a faluban. Saj­nos, sokszor még akkor sem pihenhettünk. Most tizen­egyen látjuk el az ügyeletet, jut időnk pihenésre, a csa­ládra. — Könnyítette-e az új rend­szer az ügyeletes orvos mun­káját? — Gépkocsi, gépkocsive­zető, szakképzett assziszten­sek segítenek. Elmúlt már az az idő, amikor kismotor­ral, úttalan utakon jutottam el egy-egy beteghez. Ma már az utak is jobbak, a megre­kedt autót csak ritkán kell lóval, vagy traktorral kisza­badítani, hogy útját folytat­hassa. S jó, hogy az asszisz­tensek a sürgősebb eseteket szakszerűen el tudják látni, míg mi távol vagyunk. Itt mindig megkapja a szükséges segítséget a beteg. Azért gond is akad az ügye­letén. Elhelyezésük még ma sem megoldott. A rendelőinté­zet már elkészültekor kicsi­nek bizonyult, s így nincs egy, csak az ügyelet céljait szolgáló helyiség. Előfordul, hogy a gyermekrendelés el­húzódik — i,tt kapott helyet az ügyelet —, s akkor várni kell míg megkapják a szobát. Érdekes esetekről kérde­zem dr. Tüske Gyulát, de nem folytathatjuk a beszélgetést, mert beteg érkezik. Az idős nő Szádéról jött, hátfájásról panaszkodik. Kiderül. hogy korábban már járt körzeti or­vosánál, csak a fájdalom és a bizalmatlanság —, hátha itt mást állapítanak meg —, kész­tette a több kilométeres út megtételére. Fájdalomcsilla­pító injekciót kap, s megnyug­tató szavakat, kezelőorvosa jól, jó gyógyszerekkel látta el, de a gyógyuláshoz türelem is kell. Csak ha szükséges — Látja — fordul hozzám az orvos —, ehhez kell nagy türelem. Sajnos, az ügyeletén megfordulók 30—40 százalé­ka indokolatlanul keres fel bennünket. Vannak, akik csak körzeti orvosukat akarják el­lenőrizni, esetleg megvádol­ni, hogy nem gyógyítja őket megfelelően. Sokszor látunk el olyanokat, akik a körzeti or­voshoz, a szakrendeléshez tar­toznának. Nem a kollégák hi­bája, ugyanis a betegek tud­ják, hogy itt nem kell sokat várakozni, ezért inkább ide jönnek. Pedig a körzeti orvos és a szakrendelők rendelési ideje is olyan, hogy a nap bármely szakában felkereshe­tik őket Üjabb betegek érkeznek. A két fiatalember töviről hegyi­re elmondja, hogyan is tör­tént a verekedés a Blaháné úton, s miután egyikük je­lentéktelen sérülését az orvos ellátja, megnyugodva távoz­nak. S mindannyiónk számára megnyugtató, hogy sürgős ese­tekben bizton számíthatunk a központi ügyeletén éjszakázó orvos és asszisztens segítsé­gére. S mégis, sok-sc«*- éjszaka tapasztalata bizonyítja, visz- szaélünk ezzel a nagyszerű, biztonságot adó lehetőséggel. Receptírásra használjuk a központi ügyeletet, enyhébb, a körzeti orvosra, vagy a szak- rendelésre tartozó bajaink­kal is az ügyeletes orvost zak­latjuk, elvonva őt ezzel eset­leg sürgős esetektől, ahol emberek élete forog kockán. Nem ártana, ha ezeket is meg­fontolnánk. amikor a központi ügyeletre becsengetünk, vagy az orvost otthonunkba hív­juk. Gáspár Mária

Next

/
Thumbnails
Contents