Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-19 / 272. szám
Az emlékek mar fogyadoznak Múzeumszervezés Törteién Tapasztalatcsere Abonyban A törteit honismereti szakkör legutóbb a szokásostól eltérő foglalkozást tartott: az abonyi falumúzeumba látogat, tak el tagjai. — Érdeklődésemre, tudnának-e az ősz folyamán egy csoportot fogadni, nagyon kedves levélben válaszolt Győré Pál, a nagyközségi tanács vb- titkára, az Abonyi Lajos falumúzeum vezetője. „A legközelebbi vasárnap szeretettel várjuk önöket” — idéz a meghívóból Határ Ilona szakkörvezető. — Elfoglalatságaim ellenére, vállaltam a toborzást. Huszonhatan mentek el az érdeklődők közül. Becses gyűjtemény „A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek’’ — köszöntik Vörösmarty sorai a belépőt az abonyi múzeumban. A kádármunka termékeit bemutató terem, egy másikban a paraszti gazdálkodást idéző szerszámok, búza- és rozskalászból kötött dísztárgyak. Külön szobában sorakoznak a fonó-szövő kellékek, vesszőből készült tárolóedények, különféle cserépeszközök. Értékes kopjafa- és bélyegzőgyűj ie- mény köti le a látogató figyelmét, majd Abony irodalmi vo. natkozású írásos és tárgyi hagyatéka tárul az érdeklődő elé. A házigazda a múzeumi séta után a tanácsháza nagytermébe invitálta a vendégeket, baráti beszélgetésre, tapasztalatcserére. Győré Pál 35 éve dolgozik a tanácsházán, tizenhat esztendeje vb-titkár. Nemcsak az emberek gondjaival törődik sokat, szívügye a község, s a környék feledésbe menő dokumentumainak megmentése az utókornak. A helyi és a járási krónikaíró csoport vezetője. Megyei és országos pályázatokon számos rangos helyezést ért el kutatását megörökítő munkáival. Méltó helyen Kádár József né valamennyi szakköri foglalkozáson részt vett. A kezdet érdekli, hogyan Kényes, de értékes Kutatók a kajszibarackról A növényvédelemmel is többet kell törődni Zamatos, kedvelt gyümölcs a kajszibarack. Még keresettebb lenne, ha elegendő volna, de a termés mennyisége évek óta alig változik — különösen jó irányba. A termesztés sok gonddal jár: hol a fagy tizedeli meg a terméskezdeményt, hol gutaütés következtében pusztulnak a fák. Az állomány egy részét a sarka-vírus miatt kénytelenek kivágni. S ahol nagyobb területen terem, szakaszosan, ott a betakarítása, szüretelése igényel gondos kétkezi munkát. A Kertészeti Kutatóintézet ceglédi kutatóállomásán negyed évszázada, hogy kajszinemesítéssel is foglalkoznak. A szelektált kiónok négy csoportba oszthatók: korai, magyar kajszi, összekötő, és rózsa_ barack fajták. A szelekció során több értékes kiónt sikerült kiemelni. Ezeknek javára szól, hogy korai termésűek, érési idejük és a gyümölcs külleme, formája alapján is kitűnnek. Magyar kajszi fajtáknál például akár kétheti éréskülönbség iá előfordulhat. A gyümölcstermesztés alapvető kérdése a fajtamegválasztás. Nemcsak a nagyüzemi gazdaságokat, hanem a háztá. jiban gyümölccsel foglalkozókat is érdekli. Mint legutóbb, a kutatóállomáson lezajlott tudományos tanácskozáson Nyújtó Ferenc igazgató elmondta, a kajszi klimatikus szempontból nagyon érzékeny növény. Termesztésre leginkább azok a fajták alkalmasak, amelyeknek a rügyeiben később alakulnak ki a virágpor-kezdemények. A szelektált klánok és a keresztezéssel nyert hibridek között egyaránt találhatók fagytűrő fajták. A terméshozamra az alanyok is hatnak. Például, a magyar kajszi és a rózsabarack jobban terem, ha Ageni szilvára szemezik. A myrobalán- és vadkajszi már sokkal rosszabb alanynak. A gutatütés is gyakran veszélyezteti a fát, ez is problémát okozó kajszibetegség. Ezzel a kérdéssel dr. Kovács Gabriella foglalkozott behatóan. A felmérések azt is kimutatják, hogy a nagyüzemi gazdaságokban és a házikertekben egyaránt, még sok hiányosság mutatkozik a növény- védelemben. Mády Rezső adjunktus az érettségi fokozat megállapításának nehézségeiről és a szedési érettségről szólt. A kajszi szedését ágszerkezete miatt nehéz gépesíteni, viszont erre az élet kényszeríti a termesztőket, mert 2 munkaerő, amelyet erre fordíthatnak, kevés. Nem hallgatták el a kutatók a tanácskozáson a nehezen termeszthető kajszi kedvezőtlen tulajdonságait — de azt sem, hogy akik a kajszi termesztését szívügyüknek tekintik, s annak fellendítésén szorgoskodnak, nem fogadják el a mostani helyzetet. Az új módszerek még sok, következetes üzemi próbát igényelnek. Meg is teszik, hiszen ez a termesztők érdekét szolgálja — és ezzel a népgazdaságét. S. D. A tél divatja Bemutató Jászkarajenőn Divatbemutatót rendez a jász- karajenői művelődési házban november 24-én este hétórai kezdettel a Cegléd és Környéke ÁFÉSZ áruháza. Karácsonyi előzetesként a téli ruhakészletből adnak ízelítőt, ötletet, s hozzá vidám, dalos-zenés műsort. fogtak hozzá az abonyiak a múzeumszerv ezéshez? — Lassan két évtizede, hogy az első darabokat muzeális értékűnek nyilvánítottuk. Először lámpagyűjtést szerveztünk. Azután a paraszti nagybőgők, a fagereblyék következtek. Köcsögökből egész vásárra való gyűlt össze. A fejfák fölött Tibor fiam vállalt védnökséget, napokat töltött a temetőben, tisztította, mérte, fotózta őket külön-külön. A tárgyak elhelyezése volt a nagyobb gond. Jókora a tanácsháza pincéje, padlása is tágas, de a gyűjtőkedvhez képest szűknek bizonyult. Következett a lakásunk: reggelente mintha igazi múzeumban ébredtem volna. Kereken tíz esztendeje, hogy méltó helyre került a sok holmi. Az egyik njagtárat alakítottuk múzeummá. Szép kötésű naplók kerülnek elő. A törteli Dózsa Tsz műanyag üzemének Május 1. és Április 4. brigádja részére Plangár Pálné, illetve Tóth Lászlóné kér bejegyzést, Kecskés Pálné az irodai dolgozókat tömörítő Egyetértés brigádot képviseli, Andó József a konzervtelep kollektíváját. Az idő múlik Kucsera István, feleségével jött el a kiállításra. — örülnénk, ha Törteién is létesülne hasonló múzeum. Van egy életnagyságú marhafejünk, melyet mészároscégérként használtak. Szívesen odaadnánk megőrzésre. Tóth Pál, Pintér János, Ho- rendzsák Gyula, egymásnak adva a szót, sorolja a faluban szerte heverő, múzeumi megőrzésre érdemes tárgyakat. Bakos Sándorné és Tóth Sándor- né is csatlakozik: az ügy segítői lesznek. ★ A beszélgetés végén Győré Pál egy-egy abonyi képeslapot ajándékozott a vendégeknek. Kedves szavakkal búcsúzott: — Az a tudat vezérelje a törtelieket a falumúzeum szervezésekor, az utolsó órában járunk, a múltat őrző emlékek már fogyóban. Győri Mária A szolnoki rádió műsora NOVEMBER 21-TŐL 27-IG Hétfő: 16.30: Szlovák műsor. 17.00—18.30: Hírek. Autóstoppal az AlföLdön. Alföldi krónika. Sporthírek Új pepita tánclemezek Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd: 17.00—18.30: Hírek. Mai ritmusok. A Drifters együttes felvételeiből. Ügyeskezű ügyeskedők. Sanzonok: Charles Aznavour szerzeményeiből, közben: Szemle üzemi lapokból. Űttörőhíradó. Megzenésített Ady-versek. Alföldi krónika. Kedvelt olasz slágerek. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda: 17.00—18.30: Hírek. A tegnap slágereiből: Udo Jürgens énekel. Termelők és kutatók. Régi híres szolnoki prímások: Farkas Bandi zenekara játszik. Farmer és nyakkendő. Alföldi krónika. Örökzöld melódiák. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőze- ;es. Csütörtök: 17.00—18.30: Hírek. Hétközben — zenés riportműsor. Alföldi krónika. Piaci szemle. Tánczene a szerzők előadásában. Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek: 17.00—18.30: Hírek. A blues-éneklés mesterei: Janis Joplin énekel. Művelődési „háztáji” Ceglédről. Kocsár Miklós csongrádi népdalfeldolgozásaiból. Kulturális figyelő. A tartalomból: A Nap gyermekei. Gorkij bemutató a szolnoki Szigligeti Színházban. Folyóiratszemle. A politikai könyvnapokról. A szolnoki szimfónikus zenekar játszik. Alföldi krónika. Ritmuskoktél, hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat: 17.00—18.30: Rá- dióvíkend. A tartalomból: Ritmusrodeó. Hétvégi kaleidoszkóp. Sport- és program- " ajánlat. Előzetes alföldi napilapokból. Vasárnap: 17.00: Szlovák műsor. Sport és muzsika. 18.00—19.00: Staféta. Mikrofonnal közérdekű kérdések nyomában. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1977. NOVEMBER 19., SZOMBAT Népfrontmunka a községekben Mozgósítanak a közös célokért Falugyűlések, tanácstagi beszámolók Üj keletű hagyományként honosodtak meg községeink- ben az utóbbi években a falugyűlések. Ezeket a községi tanácsok és a népfrontbizottságok közösen szervezik. Általában élénk érdeklődés kíséri őket, megtelik a művelődési ház, nagyobb településeken egy-egy üzem ebédlője ben, kultúrtermében tájékoztatják a tanács vezetői az ott dolgozókat és a környéken lakókat. Az alkalmak nemcsak arrr jók, hogy egy szőkébb közösség utcányi vagy tanácstagi körzetnyi gondjait vessék fel. hanem tágabb kitekintésre is van lehetőség. Országos ügyeink tükrében vizsgálják meg: az ötéves célkitűzések miként valósulnak meg az adott településen? A községpolitikai feladatoknak hogyan tesznek eleget, és e tennivalók végrehajtásából milyen részt vállal a lakosság. Hamarosan megkezdődnek a tanácstagi beszámolók is, amelyek hasonló kérdésekkel foglalkoznak. A tanácstagok — az összekötő kapocs szerepét is betöltve — a lakosság és a tanács között közvetítik az információkat. Tájékoztatnak az eredményekről, a szándékokról, a kivitelezéshez mozgósítják a választókörzet lakóit társadalmi munkára. Ugyanakkor jegyzőkönyvbe foglalják az elhangzó véleményeket, javaslatokat, panaszokat. Ha a felvetett kérdés alaposabb vizsgálatot indokol, akkor a megszabott határidőn belül, írásban kap választ az állampolgár. Általános elv, hogy egyetlen felvetés, közérdekű bejelentés sem maradhat megválaszolatlanul. Ezek a rendezvények Ilyenkor ndmesak a tanácsot, hanem a népfront tevékenysó - gét is az érdeklődés középpontjába állítják. Az a tapasztalat, hogy a járás községeiben — a községi pártvezetőségek, pártbizottságok irányításával — tartalmas, folyamatos munkát végeznek. Ez egyben a népfront sokirányú kapcsolatrendszerének kiépülésére vall, amely lehetővé teszi eredményes működését. A figyelem központjában a tömegpolitikai munka, az oktatás, a klubok működtetése, a szülői munkaközösségekben szervezett akadémiák előadássorozata. A nőbizottságok gondolnak a gyermek- gondozási szabadságon levő kismamákra, klubokat, összejöveteleket, ismeretterjesztő előadásokat rendeznek nekik. Bekapcsolódnak a gyermek- és ifjúságivédelembe, figyelemmel kísérik a veszélyeztetett tanulók sorsát. A rétegpolitika feladatul szabja — a többi közt — az ifjúsággal, a nőkkel való törődést, az öregekről való gondoskodást, az értelmiség bevonását. A kertbarátmozgalom erősítése ugyancsak közérdek, támogatása az egyéni boldogulást és a népgazdaság hasznát egyaránt szolgálja. A kertbarátkörök szervezésének éppúgy itt az ideje, mint ahogy a kisállattenyésztők szakcsoportjait is sikerrel lehet verbuválni. A népfrontnak a községekben működő társadalmi aktivistái a függetlenített városi titkároktól és a Hazafias Népfront megyei bizottságától kapnak segítséget, irány- muiatást és módszertani eligazítást. A közelmúltban a járásbeli községi pártvezetőségek titkárai, tanácselnökök és népfrontvezetők számára tartott összejövetel is ezt a célt szolgálta. T. Tekében utolsó előtti forduló ÚJRA OTTHON JÁTSZIK A VASUTAS LABDARÜGÁS: Járási bajnokság: a tizen kettedik fordulóban pályára lé pett a szabadnapos Törtei, és a Bem SE II. elleni mérkőzését játszotta le. A vendég törteliek nagy csatában nyertek, így a vesztett pontok alapján egyformán állnak az abonyiakkal. Ugyanis nyert az Abonyi Tsz SK is az addigi harmadik Karatetétien otthonában. Elmaradt a Dánszentmiklós—Ceg- lédbercel II. találkozó, a vendégek nem jelentek meg. A dá- nosiak — játék nélkül — 3—0 arányban nyertek. A Bem SE II. gólszüretet rendezett Nagykőrösön. Az ifjúságiaknál a Karatetétien folytatja kitűpő szereplését, fiataljaik az eddigi mérkőzéseiken még gólt sem kaptak, most az Abony Il-t győzték le, 2—0 arányban. EREDMÉNYEK Felnőttek: Dánszentmiklós—Ceglédberc. n. 3-0 Abony—Karatetétien 3-1 Bem SE II.—Nagykőrös n, 13-0 Kecskéscsárda—Kocsér 5-2 Törtei—Bem SE II. 4-3. Teli hordók - exportra Szovjet megrendelőknek jelentős mennyiségű desszert bort szállítanak a HUNGA- ROVIN ceglédi exporípincéjéből. A szállítás előtt Gál József, a hordógyár kádára és Sági István ellenőrzi a hordókat. Apáti-Tótb Sándor felvétele 1. Abony 2. Törtei Az élmezőny állása: 9 11 10 1 41-10 19 1 41-11 17 Az országos tartalckbajnokságban: Nyíregyháza II.—Ceglédi VSE II. 2—1. Góllövő: Kovács. Az országos ifjúsági bajnokságban: Nyíregyháza—Ceglédi VSE 4—2. Félidőben a vendégek már 3—0-ra vezettek, a Vasutas fia. taljai a második játékrészben már jobb teljesítményt nyújtottak és szépítettek. Góllövök: Szanyi, Molnár. A HÉTVÉGI PROGRAM: Vasárnap: Teke: A KÖZGÉP SE Teleki utcai pályáján délelőtt 11 órától KÖZGÉP SE—Miskolci ÉMTE NB Il-es mérkőzés. Labdarúgás: A Vasutassporttelepen 9-től az országos tartalékbajnokságban CVSE 11.—Békéscsabai Előre II. 11 órától az országos ifjúsági bajnokságban CVSE—Békéscsabai Előre ifi. Az NB I-es Békéscsaba tartalékjai, illetve közvetlen utánpótlása lép pályára. 13 órától az NB Ill-ban: Ceglédi VSE—Láng Vasas. U. L. Versmondók, énekesek Vendégszerep’és - sikerrel Nagy sikerű műsorral szerepeltek Törteién a nagykőrösi Arany János Művelődét Központ öntevékeny művész csoportjának tagjai. A novemberi ünnepségek alkalmából meghívást kaptak a közeli községbe, ahol a művelődési házban sok száz érdeklődő nézie és hallgatta végig a nagy múl - tű férfikórus, a népszerű ci- terazenekar és asszonykórus, valamint az ifjúsági klub irodalmi színpadának ünnepi műsorát. A helybeliek hosszan tartó tapssal jutalmazták a nagykőrösi együttesek fellépését, s arra kérték a vendégeket, hogy más alkalommal is látogassanak el Törteire. A fellépés egyébként már nem az első volt, hiszen a törten és a nagykőrösi művelődési házat régi, jó kapcsolat köti össze, s nem is olyan régen a törteli vendégele mutatkoztak be a nagykőrösi közönségnek. 1
