Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ........... 1 ' """ ' 1 ....... ............ * XX I. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1977. NOVEMBER 19., SZOMBAT NÍVÓ Ruházati Szövetkezet Nagyobb termelési érték, jobb áru Szakmunkások a gépek mellett FEJTIK AZ 'ÚJBORT Ötszáz hektár szőlőt üllőinek A CEFRÉBŐL OLAJ KÉSZÜL A NÍVÓ Ruházati Szövetke­zet irodájában, az asztalon igen szép anyagminták sorakoznak. Mintha seregnyi bárány hagy­ta volna ott mutatóba az irhá­ját, a róka, a gereznáját,' szar­vas a bőrét, nerc a szőrméjét. Az emberből rögvest Ruhater­vező lesz, amint a választékot látja, lelki szeme előtt szafári, takaros bunda, prém díszítésű, szép vonalú kabátok serege je­lenik meg. Madarász János elnök szíve­sen mutatja a műszőrme kol­lekciót, a jövőben készülő ka­bátok anyagát. Nemrég tért ha­za az NSZK-ból, ahol kereske­delmi szakemberekkel volt vá- sárlóúton. Piackutatás A NÍVÓ Ruházati Szövetke­zet az országban azok közé tartozik, amelyeket külföldi anyagból, határainkon belüli ellátásra készülő ruhadarabok gyártására jelöltek ki. Sokoldalú piackutatást kell végezniük, hogy gazdaságosan, a kívánalmaknak megfelelően dolgozzanak. Az importtal, a ráfordítható anyagi lehetősé­gekkel, a divatirányzattal okosan kell bánniuk. Minden deviza számít, egyensúlyban kell lennie a népgazdasági ér­dekekkel. Külföldről csak olyan textiláru jön be az országba, amilyet d hazai ipar nem gyárt, és annyi, amennyi az igényeket kielégítve, a hiánycikket pó­tolja. A ceglédi szövetkezetben és nagykőrösi részlegében készülő női, férfi-, lányka- és kftmasz- kabátok igen keresettek or­szágszerte. Az igénylők sorába a Skála Áruház is belépett. A téli árut december 10-ig veszi át a szövetkezettől a kereske­delem. Nem szabott szűkebb A Kinizsi női kézilabdásai, valamint a villámtorna részt­vevői a gimnáziumi pályán, a többi körösi csapat idegenben játszott. Az NB II-be jutásért folyó osztályozóra készülő Nk. Kini­zsi férficsapat Szolnokon ba­rátságos mérkőzést vívott az NB Il-es Alföldi Olaj bányász- szál. A körösiek az első har­madban 16:13-ra győztek az NB II-esek ellen, a II-ban 11:8-ra a jó képességű szolnoki ifik ellen. A harmadik har­madban mindkét oldalon ve­gyes csapatok szerepeltek és az eredményt nem számolták. Kecskeméten, a sportcsar­nokban délelőtt a szintén osz­tályozóra készülő Lajosmizsei KSE-vel játszottak barátságo­san a kinizsisek. Jobb erőben voltak az ellenfelüknél (3—3. tartalék) és 38—32 (17—13)-ra győztek. A harmadik harmad döntetlent hozott. Mindenki játszott a másfél óra alatt. Ezután a Nk. Kinizsi még az­nap Ceglédre utazott a kétna­pos férfi Kossuth Kupa sza­badtéri viadalára, öt tartalék­kal még két mérkőzést ját­szottak a körösiek. Az NB I B-s Ceglédi KÖZGÉP-től 10 gólos vereséget szenvedtek majd az NB Il-es Kecskeméti BÁCSÉP SC-t 2 góllal legyőz­ték. Másnao mindenkit szere­peltetve a Kinizsi 16 góllal legyőzte a Ceglédi KÖZGÉP Il-t és 4 csapat közül a máso­dik helyen végzett. összevont járási női bajno­ki. Nk. Kinizsi—Gyáli Tsz SK 22—8 (10—5). A hat játékos»?' érkezett ellenfél 10 percig jól határidőt, mert nem kell attól tartani, hegy a holmi raktá­ron marad. Célszerű A szövetkezet termelési ér­téke az idén várhatóan, tisztán 43 millió 500 ezer forint lesz. Ez 44 ezer darab felsőruháza­ti terméket jelent. Egy-egy ru­hadarab megmunkálásához 4— 5 órára van szükség. A minő­ségre és a célszerű anyagfel­használásra gondosan ügyel­nek. Tavaly, 1975-höz képest 20 százalékkal növekedett a ter­melési érték, az év végére újabb 12 százalékos növekedés várható. Ez azt jelenti, hogy a NÍVÓ Ruházati Szövetkezet az V. ötéves terv éveire tervezett termelési értékemelést előbb teljesíti. Eszerint programmó­dosítást hajt végre, hogy a terv­időszak végére még többet te­hessen az asztalra. Az utóbbi időben javult a szakmunkások aránya, amit Jövőre lesz harminc eszten­deje, hogy minden hétfőn és csütörtökön kivilágosodik a Cifrakert egyik épülete, ahol a képzőművészet barátai tartják összejövetelüket. A “szakkör vezetője Rácz József beszélt idei tevékenységükről. — Mióta megalakult e kö­zösség, számos növendékünk került főiskolára és szakiskolá­ba. Többen már önálló kiállí­tásokat tartottak, országos tár­latokon szerepeltek. Az idén a szakkör hét tagja ment olyan iskolába, ahol nem nélkülözhe­tő a rajztudás. Virág Balázst és helytállt, ezután a jobb erőben levő hazaiak, főleg szép beját­szásokkal, növelték előnyüket. Nk. Kinizsi—Alsónémedi Tsz SK 13—7 (5—3). Közepes színvonalú volt a hétközi mérkőzés. A II. félidőt már sötétedésben játszották. A bajnokságot nyert Kinizsi női csapatának tagjai csaknem tel­jes létszámban az Arany Já­nos Gimnázium tanulói. Edző­jük Deák György testnevelő tanár. • Az Arany János Gimnázium KISZ-szervezete és sportköre körmérkőzéses rendszerű női kézilabda-villámtornát rende­zett. Körösi vonatkozású ered­mények: Nk. Gimnázium I—Nk. Gim­názium II. 8—4 (5—2), Nk. Gimnázium I—Ceglédi Közgaz­dasági DSK 5—4 (2—1), Ceglé­di Mezőgazdasági DSK—Nk. Gimnázium II. 10—2 (5—0). Ceglédi Közgazdasági—Nk. Gimnázium II. 12—1 (5—0). Nk. Gimnázium I.—Ceglédi Mező- gazdasági 4—2 (2—1). A végeredmény: 1. Nk. Gimnázium I. 6; 2. Ceglédi Közgazdasági 4; 3. Ceglédi Me­zőgazdasági 2; 4. Nk. Gimná­zium II. 0 ponttal. MAI PROGRAM Birkózás Budapest: országos serdülő egyéni bajnokság. Teke Kőcser, 9 óra: Volánbus? Nk.)—Elektromos MSE (Bp ’ TB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. S. Z. úgy ért el, hogy a szakmun­kásképző intézettel egyetértés­ben lehetővé tették a bizonyít­vány megszerzését azoknak, akik rutinos, jól bevált munká­sok voltak, de szakmunkásbi­zonyítvánnyal nem rendelkez­tek. A taníttatás költségeit a közösség fedezte. Jutalom A szövetkezet november 7-i ünnepségén 90 ezer forint ju­talmat osztottak szét a jól dol­gozók között. Tízezer forint jutalompénzben részesült a há­rom szocialista brigád — a nagykőrösi 1-es és 2-es, vala­mint a ceglédi 2-es —, amely túlteljesítette a Nagy Október évfordulójára tett pótvállalá­sait. A teljesítményen és a minőségen túl, azt is értékel­ték, hogy egy-egy munkáskol­lektíva miként törekedett a szocialista életmód teljesebbé tételére, s mennyi társadalmi munkát végzett. E. K. Gyapai Tamást a szegedi, il­letve a budapesti képzőművé­szeti gimnáziumba vették fel. Fehér Sára, Szabó Anikó és Lantos István a szegedi építő­ipari szakközépiskolában ta­nul. — A gimnazisták közül is kerültek felsőoktatási intéz­ménybe? ■— Két rajzolónkat felvették a Budapesti Építőipari Főisko­lára, illetve a Szegedi Tanár­képző Főiskola rajz szakára. , — A kör tehát betölti hiva­tását? j — Igen. Nem művészeket nevelünk, hanem megfelelő felkészítést kívánunk adni a felvételikre. Szívesen várunk újabb érdeklődőket cifrakerti helyiségünkbe, ahol továbbra is hetente két alkalommal tartjuk összejöveteleinket. MOZIMŰSOR Apám, az agglegény. Színes, magyarul beszélő szovjet film. Kísérőműsor: Levegőt. Előadások kezdete: 5 és 7 óra. A Nagykőrösi Híradó egyik utóbbi számában rövid írás jelent meg dr. Barna Gábor nagykőrösi kutatásairól, a mú­zeumi hónap keretében tar­tott előadása kapcsán. A ku­tató személye, a téma fontos­sága egyaránt megkívánja, hogy a laikus által írt cikk után a kutatásokat szervező múzeum képviselője is hallas­sa szavát. ★ Dr. Barna Gábor, a debrece­ni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Néprajzi Intézetének fiatal munkatársa tekintélyes kutatói múltat mondhat ma­génak. számos publikációja elemt meg, például a Horto­bágy hiedelemvilágáról írt •önyve az Akadémia Kiadó- iái. Nagykőrös múltjával, az or­szág más városaival összevet­ve, már eddig is sokat foglal­A Pest megyei Pincegazda­ság nyársapáti szőlő- és bor­kombinátjában október végén fejezték be a szőlőfelvásárlást és -feldolgozást. Mint Sárik Ferenc telepvezető elmondot­ta, 72 ezer mázsát vettek át, és több mint 30 ezer hektoliter must gyűlt össze hordóikban. Jó eredménynek mondható, hiszen tavaly csak 15 ezer mázsa szőlőt tudtak felvásá­rolni. A hatalmas pincében 125 pi­ros abroncsos tölgyfahordó so­rakozik, melyek közül a leg­nagyobb 12 hektoliteres. Vas­betonhordókból 40 van, ezek 100—1000 hektoliteresek. Ben­nük jó .homoki bor, melyek­nek most folyik az első fejté­se. — Kik szállították a pincé­szetbe a legtöbb szőlőt? — Elsősorban a környék termelőszövetkezetei. A nagy­kőrösi Mészáros János Tsz 160, a Nagykőrösi Állami Gaz­daság 80 vagon szőlőt hozott. Az ugyancsak körösi Arany János Tsz 65 vagon fürtöt szál­lított. A nyársapáti Haladás Tsz, 90, a törteli Dózsa Tsz 80, a ceglédi Kossuth Tsz 45 va­gonnal szerepel a szállítók lis­táján. — A szőlők legmagasabb cukorfoka 18 fok volt. Rontot­ta a szüret eredményét a szep­tember végi fagy. Sok-sok A pénteki piacon nagy volt a felhozatal és élénk a forgalom. A búza, árpa és a kukorica literje 4 forintért kelt. A csö­ves kukorica mázsáját 230—240 forintért adták. A gyümölcs- és zöldségpia­con a szőlőt 12—14, az almát 3—8, a körtét 8—16, a diót 25, a burgonyát 4—4,50, a zöld­paprikát 20—25, a fehér ká­posztát 2,50—3, a kelt 4, a kar­fiolt 6—8, a vörshagymát 7—8, koztak. (Erdei F., Márkus I.. Majláth J.. dr. Toros L., Ben- kó I.) E kutatás azonban bi­zonyos tekintetben arányta­lan: jól feltárt a város gazda­ságtörténete. művelődéstörté­netének a XVII—XIX. száza­di szakasza, de egyéb területek teljesen ismeretlenek... Az Arany János Múzeum 50 éves fennállása alkalmából a jövőre megjelenő jubileumi évkönyv kapcsán kutatásokat szerveztünk, amelyek a fehér foltokból igyekeznek néhányat eltüntetni. Ide tartozik dr. Barna Gábor vállalkozása is. Fontosságát igazolja, hogy a legalaposabb szakirodalmi kutatásokkal sem találtunk egyetlen cikket, vagy akár említést a város hiedelem- és szokáshagyomá­nyairól. Igen örültünk, hogy nagy elfoglaltsága és egyéb nehézségek ellenébe sikerült szem lepergett és nem édese- dett tovább a szőlő. — Hogy sikerült a szüret a pincegazdaság saját tszőlőtele- pén? — Nyársapáti szőlőtelepün­kön minden hektárról 105 má­zsa szőlőt szüreteltünk. Gazda­ságunk most folytatja a szőlő- telepítést. Az idei őszön to­vábbi 50 hektár szőlőt telepí­tünk, saszla és kövidinka faj­tákból. — Megindult-e már a pin­cészetnél az újbor vásárlása? — Igen. Az első fejtésű bort már hozzák a termelők. A bo­rért fokonként 90 fillért fize­tünk, a több évi szállításra le­szerződött termelőknek pedig 98 fillért. Most leltározás mi­att szünetel az átvétel. — A sok kipréselt törköllyel mit csináltak? — Eladtuk a kunfehértói feldolgozó telepnek, ahol bor­követ, szeszt és olajat készíte­nek belőle. Végül a szőlő- és borkombi­nát Dózsa szocialista brigádjá­ról érdeklődtünk, melynek Fü­le Ferenc telepvezető-helyet­tes a vezetője. — A brigád lelkiismeretesen dolgozik, hogy tervét a pincé­szet maradéktalanul teljesítse. Társadalmi munkában patro­náljuk és segítjük a nyársapá­ti óvodát is. K. L. a fokhagymát 30, a sárgarépát 3—4, a gyökeret 8, a szárazba­bot 30—35 forintért árulták. A baromfipiacon olcsóbbak voltak az árak, A tyúk párja 100—150, a vágócsirke 50—100. a pulyka 85—100, a tyúktojás 2 forintért kelt. A Halászati Szö­vetkezet az élő halat 10—27, az egész csirkét, 30, a csonkolt kacsát 29, a májat 58, a libahá- 'at 25, a sült halat 64 forintért árulta. megnyernünk egy fiatalon is neves szakembert ennek a munkának. Bátran elmondhatom: ala­pos munkát végzett. Több al­kalommal heteket töltött vá­rosunkban és idős emberek so­rát kérdezte ki. Az előadás­ban és az említett cikkben szereplő segítségkérést nem a kutatás megalapozatlan volta, hanem a téma fontossága tet­te szükségessé. Miért fontos a népszokás- és nóphitkutatás? Ezek, mint a népi kultúra egyik legkon­zervatívabb, legszívósabb ele­mei számos érdekes problé­mára adnak választ. Váro­sunk múltjának fontos kér­dése azon kapcsolatok feltá­rása. amelyek Nagykőrös la­kosságát az ország más terü­leteihez fűzték. Történeti ku­tatásaink során számos adatot kapunk ezekre a kapcsolatok­S orfc-t/on ÁFÉSZ-küldöttgyűlés A Nagykőrös és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet november 26-án, szombaton délután 3 órára a Kinizsi sportotthon nagytermébe küldöttgyűlést hív össze. A találkozón egye­bek között a szövetkezet gaz­dálkodásának tapasztalatait beszélik 'meg. Kiöregedő szakma? Fiatal postások keresletnek A nagykőrösi postahivatal­ban a kézbesítők átlagos élet­kora 46—48 év. Mintha az itt dólgozók igazodnának a közvéleményhez, mely szerint a postás csak bácsi lehet. A valóság természetesen nem ez. Arról van inkább szó, hogy a fiatalok közül kevesen vá­lasztják ezt a szakmát. Ala­csonyak a bérek, Nagykőrösön alig valamivel haladják meg a 2 ezer forintot, s a bizonytalan tartamú munkaidő sem von­zó. Ennek ellenére mindig akad néhány fiatal, aki ma­gára húzza az egyenruhát. Többségük állja is a próbát a nehéz szolgálatban. A gond csupán az, hogy számuk jóval kisebb, mint a nyugdíjba me­nőké. Miként lehetne ezen változ­tatni. A központi intézkedések lehetőségeit az adatok szerint a helyi hivatal teljes mér­tékben kihasználja. A város is nyújthat azonban segítsé­get a létszámhiánnyal küzdő postának. Például azzal, hogy legalább vasárnap a diákok átvállalják a hírlapkézbesí­tést. Csekély kereset ez? Való­ban nem sok, ám a világ na­gyon sok diákjának — Ma­gyarországon is — ez a mun­ka hozza a legbiztosabb pénzt A postások pedig talán kive­hetnék szabadságukat. Ha nem is hiánytalanul, de leg­alább azt a 98 százalékot, me­lyet a rendeletek is előírnak, s amelyről ma még csak ál­modoznak a fiatal és az idős postások. Faültető gyerekek Nyársapát ismét csatlako­zott a környezet- és termé­szetvédelmi felhíváshoz. Mint a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke, Tóth Istvánná elmondta, felújítot­ták a Tiszta, szép, virágos te­lepülés, valamint a Tiszta ud­var, rendes porta mozgalmat, melyben a vöröskeresztesek is sokat segítenek. Azt szeretnék, ha 1979_re, Nyársapát község­gé alakulásának 25. évforduló­jára, az egész falu elnyerhet­né az elismerést Az általános iskolások vál­lalták, hogy személyenként legalább egy-egy fácskát, cser­jét ültetnek a belterületi utcá­kon. Tervüket tavasszal meg is valósították, s most lelki­ismerettel gondozzák a csepe­redő fasort és díszbokrokat. A háztulajdonosok is segítenek nekik, hiszen a szép környe­zet kialakításán túl tudják, más haszna is van a fák. bok­rok lombsátrának; tisztítja a levegőt, felfogja a vidék szél­től kavargó porát. ra, főleg a török idők óta tar­tó állandó bevándorlásra. Eze­ket dokumentálja újabb ol­dalról a szokások és hiedel­mek összehasonlító vizsgál® ta, amely ugyanazon terüle­tek felé irányul, mint a törté- neti kutatás, a Duna—Tisza közének református városai, , Jászság, Heves, Nógród és Dél. Dunántúl. A regősének léte is ebből s szempontból válik jelentőssé Regősénekeket ugyanis, ame lyek sokak szerint a magya: népi kultúra pogánykori ma­radványai, eddig csak Nyugat- és Dél-Dunántúíról és Erdély­ből jegyeztek fel. Ha beb: zony-osodna, hogy itt az Al­föld közepén, városunkban i- ősi szokás, s nem valam újabbkori. tanítói közvetítés­sel történt átvétel, akkor ez szenzáció lenne a néprajztudo­mányban. Ezért kellett a kutatást ki- szé’esíteni, kérni a lakosság segítségét. S mivel a kérdés országos jelentőségű, csak na­gyon alapos bizonyítás után lehet kimondani az utolsó szót. Fekete István muzeológus SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Jól szerepeltek a kézilabdások EREDMÉNYES SZAKKÖR Nem művészeket nevelnek Népszokás, néphit Még egyszer a hagyományokról PIACI JELENTÉS Sok termék élénk forgalom A pénteki piacok mindig nagy forgalmúak. Sok friss ter­mék talál gazdára, s elégedettek az eladók is. Varga Irén felvétele *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents