Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-19 / 272. szám

1977. NOVEMBER 19., SZOMBAT ap GÉPKOCSI A biztonságos sebesség „Nem az a jó gépkocsivezető, aki siet, hanem az, aki meg is ér­kezik” — mondja az aforizma. > Nagy bölcsesség van e megfogal- ' mazásban, tudva azt, hogy a ha­lálos végű, vagy súlyos sérüléssel végződő balesetek mintegy felét gyorshajtás okozza. Az energiata­karékosság kapcsán néhány éve világszerte bevezetett sebesség­korlátozás hatása nyomban meg­mutatkozott a balesetek számának és súlyosságának a csökkenésé­ben. Gépkocsiban ülve a sebességet meglehetősen nehéz érzékelni, kü­lönösen egy csendes, jó rúgózású autóban és akkor, ha már huza­mosabb ideje halad a jármű nagy sebességgel. Így fordulhat elő, nogy hirtelen veszélyhelyzetben a gépkocsivezető rosszul becsüli meg a fékutat és nem tud kellő idő­ben megállni. A fékút végső soron két tényezőből, a kerekek és az útfelület közötti tapadástól, va­lamint a sebességtől függ. A ta­padási tényező és a fékút között fordított arányosság van (tehát kétszer akkora tapadási ténye­zőhöz feleakkora fékút tartozik). A sebességgel más a helyzet: két­szeres sebességhez négyszer akko­ra, háromszoros sebességhez ki­lencszer akkora fékút tartozik (a fékút a sebesség négyzetével egyenesen arányos. (Így válik nyilvánvalóvá, hogy a nagy sebes­séggel, vakmerőén száguldóknak csak minimális esélyük van rá, hogy ép bőrrel megússzák a kri­tikus forgalmi helyzeteket. Kisebb sebesség esetén viszont váratlan közlekedési körülmények között a járművezetőknek több helyük és idejük marad a baleset elhá­rításához szükséges vezetési ma­nőverek végrehajtására. A tapasztalatok tanulsága sze­rint nemcsak a túlzott önbizalom, hanem a túlzott óvatosság, határo­zatlanság is veszélybe sodorhat­ja az autóvezetőt. A biztonságos sebesség fogalma alatt tehát nem biztos, hogy feltétlenül a túl las­sú haladást kell érteni. Leghe­lyesebb úgy fogalmazni, hogy jó útviszonyok között és tiszta for­galmi helyzetekben nem kell fél­ni a nagyobb sebességtől (az en­gedélyezett keretek között), de nyomban, jó előre csökkenteni kell a sebességet, amikor a legcseké­lyebb akadály, veszély közeleg. Ez azt jelenti, hogy kerülnünk kell az e*őttünk haladó járműre való „rá- hajtást”, a nagy sebességgel ha­ladó kocsi még nagyobbal való előzését, a hirtelen és indokolat­lan irányváltoztatásokat. Egyszerűen kiszámíthatjuk, hogy 100 km/óra sebességnél a jármű másodpercenként 28 méternyi utat tesz meg. Ha szilárd tár£ynáfc löt- közik, utasai olyan erővel csa­pódnak előre, mintha egy ház 12—13. emeletéről estek volna le! Erre gondoljunk, amikor túllép­jük a megengedett sebességet! CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL A gyermek és az „öreg -ek Andris édesanyja az első naptól kezdve megbeszélte ve­lem a nevelési problémákat. Nem szépítette a gyermek hi­báit. Tanácsokat kért, amelye­ket meg is hallgatott. Egyik nap újabb panasszal állított be hozzám. Az anyósa velük lakik. Tevékeny, segí­tőkész asszony. Kisfia tűrhe­tetlenül fölényes, gorombán beszél vele. Felesel, nyelvet ölt rá, nem engedelmeskedik neki, és ha iskolai munkájá­ban segíteni akar, akkor egy­szerűen leinti azzal, hogy „Te ehhez nem értesz!” — Mit tegyen? — kérdez­te tőlem. Igaz történettel Azt tanácsoltam, mesélje­nek sok szép igaz történetet a „nagyi” életéből. Mondják el, milyen nehéz élete volt a két világháború alatt, először mint pici gyermeknek, másod- szon, mint többgyermekes anyának, akinek a férje harc­téren volt. Az igaz története­ken keresztül szerettessék meg a nagymamát, ébresszék fel a tisztelet érzését a gyer­mekben. Ezeket mondtam, s rá né­hány napra érdekes dolog történt. Kedves kis történetet olvas­tunk másodikosaimmal. Az volt az olvasmány mondani­valója, hogy a szülők gondos­kodnak gyermekeikről, féltő szeretettel nevelik őket, és ha megöregszenek, visszakapják a szeretetet gyermekeiktől. Alig értem mondandóm vé­gére, máris fellendült Andri­som keze. — AZ én nagymamám nem lehetett valami jó anyja az én apukámnak! — így a kis okoskodó. — Miért gondolod? — tet­tem fel a kérdést. — Mert apukám nagyon go­rombán beszél vele, ha jó lett volna hozzá gyermekkorában, akkor most nem ezt kapná vissza. Nehéz pillanatok következ­tek számomra. Mit mond iák? Hogyan mentsem a szülőt? Késő őszi tennivalók a kiskertben A KISKERT munkálnak nagy része ősszel a mechani­kai védekezésé. Egészen a fa­gyok beálltáig végezhetjük az őszi talajművelést, a trágyá­zást, metszést és faápolási munkákat. Fontos, hogy a fák törzseit kéregkaparóval ala­posan tisztogassuk meg, mert így az áttelelő kártevőket és búvóhelyeiket megsemmisít­hetjük. A lehullott leveleket söpörjük össze és égessük el. Amennyiben erre nincs lehe­tőségünk, akkor Novenda 1,5 százalékos oldattal locsoljuk le. A körte-, barack-, szilva-, ringló-, cseresznye- és meggy­fa törzsére tegyük fel a her­nyófogó övét. Az öv általában 10—12 centi széles pergamen­papírcsík, amelyet hernyó- enyvvel kell bekenni. Termé­szetesen a papírcsík alsó ré­szét nem, ráért akkor a kár­tevők nem tudnának alá­mászni. Az öveket zsineggel kell a fák törzseire rögzíteni. Cseréjükről december köze­péig — és kéthetente kell gondoskodni. (A műanyag csík nem alkalmas hernyófogó öv­nek, mert alatta a fa befül­led.) A GYÜMÖLCSFÁK ülteté­sére is most van lehetőség. Ne feledkezzünk meg azonban ar­ról, hogy ültetni csak fagy­mentes talajba és fagymentes napokon szabad. Ültetés előtt az oltván^ gyökérzetét gondo­san vizsgáljuk meg. A sérült vagy beteg részeket éles kés­sel vágjuk le. Ajánlatos a gyökérzetet ültetés előtt agyagpépbe mártani. Így a nedvességtartalmát hosszabb ideig megőrzi és a gyökérkép­ződés erőteljesebb és bizton­ságosabb lesz. A kiásott göd­röt — ha szükséges — fertőt­leníteni kell. Amennyiben módunkban van trágyázni, ezt a későbbiekben igen meghá­lálja a gyümölcsfa. Nagyon lé­nyeges és fontos, hogy az ül­tetésre készített gödör mély­sége megegyezzen a faiskolai gödör mélységével, vagyis a gyökérnyak egy szinten legyen a talajjal. A várható fagyveszély miatt ajánlatos a fák tövét 20—25 centi magasságig felkupacolni. A gyümölcsfák már mély nyugalomban vannak. Ilyen­kor elvégezhetjük a termő­fák ritkító metszését. A teljes metszést azonban az ősz fo­lyamán nem szabad végezni. A szőlőgyümölcsösben is gyűjtsük össze a lehullott le­veleket és égessük el. Ha nincs erre mód, akkor is No­venda 1,5 százalékos oldattal locsoljuk le az összegyűjtött leveleket. Ezzel a munkával a szőlőor- bánc és a fakórothadás követ­kező évi fertőzési lehetőségét csökkenthetjük. Most kell gondoskodni a hiányzó tőkék pótlásáról is. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ültetni csak fagymentes napokon szabad. Amennyiben erős éjszakai fa­gyok voltak, akkor csak a me­leg, napsütéses déli órák al­kalmasak az ültetésre. FAGYKÁR szinte nem for­dult elő évek óta, erre azon­ban biztosan számítani nem lehet. Gondoskodni kell tehát a szőlő takarásáról. Most van alkalmunk a hibás támberen- dezések javítására, pótlására, esetleges építésére. Az első talajmenti fagyok után a zöldséges kertben szed­jük fel a sütő- és laskatök termését. Az 1,5—2 centimé­teres kocsánnyal vágott ter­méseket hűvös, fagymentes helyen tároljuk. A másodter- ményű fejes káposzta, karalá­bé és karfiol felszedését is kezdjük el. A tárolásra szánt gyökér­zöldségeket — sárgarépát, pet­rezselymet, zellert — száraz napsütéses időben szedjük fel Vigyázzunk arra, hogy a gyö­kerek ne sérüljenek meg, mert ez az eltarthatóságát erősen csökkenti. Bár nem érdemelte meg, any- nyit mégis mondtam, hogy: „Szegény apukád nagyon so­kat dolgozik, biztosan ideges, de remélem, hogy te szépen, türelmesen és kedvesen be- j szélsz a nagymamával.” A felnőttek példája Ezért jött el hát hozzám — s okkal — Andris édesanyja. Csakhogy ő kizárólag a kis­fiúra panaszkodott, s azt már elhallgatta, hogy milyen pél­dát lát és hall otthon. Mint mindenben, úgy az idősebbek iránti tiszteletadás­ban is jól példát kell látnia a gyermekeknek. Ha mi „öreg- lány”-ról beszélünk egymás­sal, amikor a család idős asz- szonyát emlegetjük, s nem te­kintjük egyenrangú családtag­nak, akkor a gyermek is tisz­teletlenül beszél majd a köz­vetlen környezetében élő idő­sekről. Sőt! Ez megszokássá válik, s az életben, az utcán, a villamoson, az üzletben sem érzi azt, amit elvárnánk tőle, hogy az idősebbeket tisztelje. Fiataljainknak „nagy mel- lény”-t ad, hogy ők sok min­dent tanulnak és tudnak, ami­ről a most öregedő generáció nem is hallott. Többnek, oko­sabbaknak érzik magukat, s I nem veszik észre, hogy az ' időseknek kijáró tiszteletadás elhanyagolásával milyen sú­lyos hibát követnek el. Mit tegyünk mi, felnőttek, nevelők ? Elsősorban jó példát kell látnia a gyermeknek. Beszél­jünk szépen, illedelmesen és tisztelettel öregeinkkel és a hátuk mögött: róluk is. Adjuk át a helyünket az autóbusz­ban, a vonaton, a villamoson, az orvosi váróban és min­denütt, ahol alkalom nyílik rá. Gyermekeinket is erre ta­nítsuk. Nem úgy, mint a nemrég látott esetben tette egy édesanya a szemem láttá­ra. 8—10 éves kisleánya át akarta adni a helyét a villa­moson egy idős asszonynak. Az anya a vállánál fogva le­nyomta a gyermeket az ülésre és jó hangosan ezt mondta: „Nekem se szokták átadni a helyet (lehetett vagy 30—32 éves), te se add át senkinek! Osztatlan megbotránkozást váltott ki a megjegyzés az utasok között. Sajnáltam az asszonyt azért, hogy ennyire nem ért a gyermeke nevelésé­hez és ilyen rosszul neveli magának a kisleányát a saját öregségére. Dr. Gergely Károlyné A lábápolás nem fényűzés! Sokan azt hiszik: a különfé­le lábbántalmak együtt járnak az idős korral. Pedig az igaz­ság az, hogy ezek már kora fiatalságunkban, a 18. életév betöltése előtt is jelentkezhet­nek. Az állandóan igénybe vett, kimerült lábak igazán megérdemlik a gondosabb ápolást. Ne sajnáljuk rá az időt, mert megőrizhetjük, szükség esetén visszaszerezhet­jük a láb egészségét, szépsé­gét. A váltogatott hőfokú lábfürdők nemcsak meg­szüntetik a kimerültséget, de ösztönzőleg hatnak a vérke­ringésre is. Célszerű dúsítani a vizet a Herbária boltjaiban kapható gyógynövényekből összeállított lábfürdőkészít- ménnyel. De jó hatású a ka­millafőzet is, s ha más nincs, 1—2 marék konyhasó is meg­felel. A váltogatott lábfürdő negyedóránál tovább ne tart­son —, forróval kezdjük, s mindig hideggel fejezzük be. (A hideg vízbe éppen csak bemártjuk a lábat.) 0 Tanítsuk meg a lábujja­kat „fogni”. Tegyünk a földre egy törülközőt, és pró­báljuk meg mindkét lábunk ujjaival fölemelni. Előbb egyenként, majd mindkettő­vel együtt. Igen jót tesz a száraz lábmasszázs. Olyan kefé­vel, amibe kezünket becsúsz­tatjuk, körkörös mozdulatok­kal dörzsöljük végig külső és belső felületén a lábunkat, bo­kától a combig. Ha más nagyobb méretű kefe nincs otthon, jó a súrolókefe is; váltott lábbal álljunk rá, s próbáljunk rajta lábbujhegyre emelkedni, majd vissza. Tornáztassuk meg jól a lábat. Cipő, harisnya nél­kül menjünk végig lábujjhe­gyen legalább 3—4-szer a szo­bán. © Végezetül csakis a női cipőről. A 4—6 centi ma­gas sarkú, a vékony (nem emeletes) talpú cipőket ré­szesítsük előnyben, mert ezek­ben biztonságosabb, kényel­mesebb a járás, s a láb sem deformálódik el. (BK) Egy kis torna mindenkinek kell... A hozzávaló segédeszközö­ket készítsük elő, a labdát, a törülközőt és széket, no, meg egy másfél méteres szárítókö­telet. Lássunk hozzá a gya­korlatokhoz: 1. A földre fekszünk, lábfe­jünket padlóhoz szorítva, al­sótestünket, térdünket meg­emeljük. A kéznél lévő labdát magunk alatt ide-oda gurít­juk, amilyen távol csak bír­juk. Tízszer ismételjük. 2. A törülközőt a szék kar­fájára helyezzük. A szék elé állunk enyhe terpeszállásban, majd jól hátrahajolva próbál­juk felemelni a törülközőt, s vele előrehajolva egyenes térddel megérintjük a padlót Először 3, a későbbiekben 6 esetben ismételjük. 3. A kötelet duplán össze­fogva körbeforgatjuk. mikor előttünk halad, mindkét lá­bunkkal magasra ugrunk. Ezt a gyakorlatot kondíciótól füg­gően 5—10-szer végezhetjük. Cs. K. H ETVEC 3 l;\l Zene — indulom Sóig tekinthetik meg az ér­_______________________, deklődők. A Pilisi Parkerdőgazda­ság és a visegrádi művelődési ház közös rendezésében lát­ható Muray Róbert grafikus- művész természetvédelmi gra­fikáiból összeállított tárlata, Visegrádion a Széchényi út 11. számú házban. A tárlat hétfő kivételével naponta délután 13 órától 15 óráig látható. Erden, a járási művelődési központban ma este 7 órakor Magyar zene címmel a Mu­stra Aureca együttes vendég­szerepei. Műsorukban XVI. és xvn. századi népdalokat, balladákat és verbunkosokat adnak elő. Az együttes tagjai közül ez alkalommal pódiumra lép Fe­hérvári Klára és Palcsó Sán­dor énekesek, Tarjáni Tóth Ida cimbalomművész és Ko­vács Gábor fuvolaművész. Vasárnap este 7 órakor, ugyancsak az érdi járási mű­velődési központ színházter­mében rendeznek előadói es­tet. A házigazda Bitskey Ti­bor színművész. Vendége lesz Telkes Péter, aki zongorán játszik. A műsorban Szabó Lőrinc versei, Katona József híres drámájából Bánk monológja, Csokonai és mai szerzők mű­veit hallhatja a közönség. Lelkes Péter Liszt Magyar rapszódiáiból ad elő. Az estre a művelődési köz­pont irodalmi bérletei is ér­vényesek. Amatöríiimesek seregszemléje Ma délután 5 órakor a moz­góképek kedvelőinek rendez­nek érdekesnek ígérkező programot Szentendrén, a Pest megyei Művelődési Köz­pont színháztermében. Ezúttal amatőrfilmesek 13 alkotását mutatják be. A filmek többségükben fél óránál rövidebb Időtartamúak, fekete-fehér és színes alkotá­sok. A témák közül: a képso­rok bemutatják a Nagykörö­sön megrendezett Ifjúsági na­pok és a Szentendrei Nyár eseményeit. Vetítés és bábozás Lemezbemutató Gödöllőn a moziiskola erae^ leti kiállítótermében rendez­ték meg a város és a járás művészeinek alkotásaiból azt a képző- és népművészeti ki­állítást, melyet a nagyközön­ség a hónap végéig látogat­hat. Fiataloknak Ma és holnap délután 5-től este 9-ig tart a discó a nagy­kőrösi ifjúsági klubban. Le­mezlovasok Kun Zoltán és Szabari Bálint. A váci Ifjúsági klubban ma délután 5-től este 9-ig szervernek discót, melyet Bíró György vezet. Holnap este ugyanitt lép fel a Regös­együttes. A Csepel Autógyár Műve­lődési Központjában az Er­zsébeteknek rendeznek ma este 7 órától táncestet. A bál­ra minden érdeklődőt szere­tettel várnak. Túra Tudományos ismeretterjesz­tő filmbemutatót tartanak az általános iskolásoknak hol­nap délelőtt 10-től 11-ig, a váci Madách Imre Művelő­dési Központ 8-as termében. A rendezők Igyekeztek olyan filmeket összeválogatni, ami­ket a gyerekek iskolai tanul­mányaik során jól hasznosí­tanak. Gondoltak a kisebbek­re Is: nekik mesefilmeket ve­títenek majd. A ceglédi gyerekek holnap délelőtt fél 10-kor és délután fél 3-kor Szepes Péter elő­adásában élvezhetik a Far­kas a tilosban című bábjáté­kot. A műsorban szereplők nevéről annyit, hogy a gye­rekek láthatják majd többek között Nyuszit, Sünit, Cinit, Mukit és a félelmetes Far­kast. A színes bábjáték után vi­dám vetélkedő, játék és ver­seny következik, s nem ma­rad el az értékes jutalom sem. Fellép Mérő Imre művész is, aki előadásával sok megle­petést tartogat a gyerekeknek. A hideg idő beköszöntött már, azonban a természetet és a kirándulást kedvelőket ez nem riasztja vissza. Szá­mukra ajánljuk a következő programot: Hűvösvölgy— Solymári vízesés—Rózsika for­rás—Csúcshegy—Óbuda. A tú­rát a budapesti 72. posta sport­klubja szervezi. A találkozó helye holnap reggel 8 órakor, az 56-os busz Moszkva téri végállomásánál lesz. Horgászoknak Ma este 7 órakor, a veres- egyházi művelődési házban az Űj Tükör Klub rendezésében komoly zenei lemezbemutatót rendeznek Miért szeretem címmel. Klub — gyerekeknek Nagykátán, holnap délelőtt 9-től 12-ig klubfoglalkozást tartanak gyerekeknek a mű­velődési házban. Koncz Zsu­zsa, a Tápiómente Együttes tagja népi táncra és folklór­énekekre tanítja a gyerekeket. Egy másik helyiségben Bod­rogi Sándor, a népművészet mestere lószőrfonásra okítja a kisebbeket. Kiállítások Ma délután 3 órakor nyílik a tóalmási könyvtárban Bei- zinp Lajos, Duna menti tájak című fotó kamarakiállítása. A harminc nagyméretű fekete­fehér alkotást a hónap vé­A mind hidegebb időt jelzi az is, hogy a horgászhírek élé­re a horgásziskola kerül. Az e heti program: szombaton 17 órai kezdettel, a KÉV-Metró Vállalat Budapest XII. kerü­let, Böszörményi út 20—22. szám alatti, ötödik emeleti kultúrtermében dr. Reér Jó­zsef tart előadást Orvos szem­mel a horgászatról címmel. Ezt két érdekes horgászfilm követi.-Az időjárás zordabbra for­dulása és az esőzés másba* is megmutatja hatását: még a vízállás alakulásában. Szerdán még 160—170 centiméter körül volt a vízállás, azóta folyama­tosan árad, s attól függően« mennyi eső hullik a Duna fel­ső vízgyűjtő szakaszán, vasár­napig legalább kétszáz-két- száztíz centimétert fog mutat­ni a vízmérce. A budapesti melegvízü kifolyók környé­kén, az érdi kanyarban és Százhalombattán, a téglagyárt Keresztgát között ilyenkor sok és szép jászt fognak. A csali ilyenkor nem a légypondró, hanem a nagyobb méretű vö­rösgiliszta. A battai Téglagyár­nál most már nagy dévéreket is horgászhatnak. Százhalombattán a Benta torkolata alatt néhány paducót még fognak, egyre több kö­zöttük a márna, s akad már jócskán méretes is. Szinte minden csalival fognak márnát kenyértől a süllőnek szánt ap­ró kishalig. Nem ritkaság« hogy a márnának szánt csa­lit a Dunán mind nagyobbra növő ilyenkor már a battai melegvíz alá tömegesen beálló kecsegék veszik fel. Tilos horgászni! A Monorés Vidéke horgászegyesület a hét közepén összesen 16 mázsa kétnyaras halat telepített a Gombai tó vizébe. Az új ál­lomány védelme, biztonságos átteleltetése érdekében a ve­zetőség úgy határozott, hogy az év végéig bármilyen féle halra tilos horgászni a tó­ban. Az általános tilalom te­hát december 31-ig érvényes, megszegőit akár engedéllyel rendelkező, akár orvhorgász­ról van szó, szigorúan meg­büntetik. Összeállította: Krasznai Éva i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents