Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-18 / 271. szám

1977. NOVEMBER 18., PÉNTEK Havonta: negyedmillió Érden, a Bentavölgye Termelőszövetkezet pecsenyesütőjé­ben havonta 250—280 ezer forint értékben árusítanak friss hurkát, kolbászt, lacipecsenyét, valamint felvágottakat. Az üz­letben a Hámán Kató szocialista brigád dolgozik, tagjai az üzlet megnyitása óta — nyolc éve — szolgálják ki a vásárlókat. Nagy Iván felvétele Készülnek az új tsz-alapszabályok A szövetkezeti és a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tekről szóló törvény korábbi módosítása szükségessé tette a tsz-ek belső szabályzatainak felülvizsgálását, korszerűsíté­sét. Az új alapszabályok — amelyek összhangban lesznek a módosított törvénnyel —, máris munkát adnak a terme­lőszövetkezetek szakemberei­nek, vezetőinek és jogászai­nak. Az alapszabály-tervezetet tüzetes előkészítő munka után. a termelőszövetkezeti kollek­tíva véleményének összesí­tése alapján állítják össze, ez­után a közös gazdaság vezető­sége elé terjesztik. Az itt jó­váhagyott anyag kerül majd a zárszámadó közgyűlés elé, ahol részletes vita után hatá­rozatot hoznak az új szabály­ról. Kongresszus után, a dabasi járásban Vöröskeresztes tervek A dabasi járás megyénk jel­legzetes mezőgazdasági terüle­te: néhány nagyobb ipari üzemtől — mint például a Dabasi Nyomda, vagy a Tele­fongyár bugyi gyáregysége — eltekintve inkább csak mező- gazdasági nagyüzeme van. Tíz termelőszövetkezet, két állami és egy önálló közös gazdaság. A Vöröskereszt 60 helyi szerve­zete 5 ezer tagot számlál a já­rásban, s közülük csaknem 3 ezren mezőgazdasági dolgozók. Még egy ritkaság: a járás vala­mennyi mezőgazdasági üzemé­ben alakult már Vöröskereszt- alapszervezet, sőt olyan példa is akad, mint az inárcsi Már_ cius 21. Tsz-é, amelynek min­den tagja belépett a Vöröske­resztbe is. Nagy szó ez, mert a föld­műveléssel, állattenyésztéssel foglalkozók körében1 — ahogy a- Vöröskereszt közelmúltban tar­tott V. kongresszusán elhang­zott — elsősorban a közegész­ségügyi viszonyok javítását, s a szervezeti hálózat fejlesztését szorgalmazzák. Szeszmérséklő távlattal „A Magyar Vöröskereszt egészségvédelmi tevékenysége a lakosság minden rétegét érin­ti. Fő területei: az egészséges életmódra nevelés, a betegsé­gek és a balesetek megelőzé­sét célzó állami intézkedések támogatása, a környezetvéde­lemben való sajátos részvétel” — mondja ki a Magyar Vö­röskereszt V. kongresszusának határozata. Hogyan tükröződik ez a járásban? — Az egészséges, kulturált életmódra nevelésben eddig is előadásokkal, kerekasztal-be- szélgetésekkel, filmvetítésekkel és egyéb módszerekkel vettek részt a Vöröskereszt-alapszer- vezetei — mondja Szarvas Sán- dorné, a dabasi járási vezetőség titkára, s hozzáteszi: — csupán tavaly 288 előadást hallgattak, több mint 11 ezren. — Az eredményekben is kezd tükröződni eddigi munkánk: járásunkban négy mezőgazda- sági üzem nyerte el eddig a tiszta termelőszövetkezet cí­met. — Az alkoholizmus és a ke_ mizálás, az alkoholizmus és a gépkezelés című előadásokkal a fejlődő munkahelyi adottsá­gokhoz alkalmazkodnak Vörös- kereszt-alapszervezeteink. — A mértéktelen alkoholfo­gyasztás ellen kiterjedt a küz­delem: ma már részt vállal eb­ben a Vöröskereszt is. A jövő­ben ez a feladata még újakkal gyarapszik — a munkahely és környéke alkoholárusító he­lyeinek ellenőrzésében, a zug­kimérések leplezésében. Több új segélyhely Azt is kimondja a kongresz- szus határozata, hogy „az első­segélynyújtás a Vöröskereszt hagyományos feladata, oktatá- -sa a -legnagyobb létszámmal fo­lyó kiképzési forma. Az okta­tás és a szervezés hiányosságai miatt azonban mégsem eléggé hatékony. Korunk életritmusa, a közlekedés és a technika fej­lődése, a kemizáció térhódítása előtérbe helyezik a szakszerű elsősegély jelentőségét.” — Eddig a dabasi járásban mindössze 187 egészségügyi ál­lomást hoztak létre a lakó- és munkahelyeken — mondja Szarvas Sándomé. — Lényeges előbbre lépést tervezünk: első­sorban szeretnénk négy év alatt megkétszerezni az egész­ségügyi állomások számát. A második lépcső, ami bizonyára nehezebb lesz; az állomások tagjainak korszerű és alapos elsősegélynyújtó képesítést ad­ni. — Az elsősegélynyújtók kép­zésében eddig — mitagadás — lemaradt a dabasi járás. Az ok: kevés volt a szakképzett oktató, aki továbbadja a tu­dását. Több orvos, egészség- ügyi szakember segítségére lesz szükségünk... — Sajátos problémája a já­rásnak: az 5-ös nemzetközi fő­útvonal szeli át hosszában. A balesetek nem ritkák ezen az úton. Rövid időn belül szeret­nénk legalább öt településen — Örkényben, Dabason, Alsó­KOOPERÁCIÓ KAPACITÁS KERESLETE KÍNÁLATA az Országos Piackutató Intézet negyedévenkénti tájékoztatója Megrendelhető: ORSZÁGOS PIACKUTATÓ INTÉZET 1075 Budapest VII., Holló utca 2. Telefon: 211-157, 227-231. Kapacitáskeresleti és -kínálati gondjaik megoldásához önöknek is nagy segítséget nyújt az Országos Piackutató Intézet rendszeresen megjelenő tájékoztatója. némedin, Gyónón és Felsőba­bádon — segélykérő telefonnal felszerelt országúti elsősegély- nyújtó állomást létesíteni. Távol van Gödöllő „A humanista célokat köz vétlenül kifejező térítésmentes véradó mozgalom az önzetlen segítőkészség tömeges megnyil vánulásával erősíti társadat műnk erkölcsének szocialista vonásait — olvashatjuk ugyancsak az V. kongresszus határozatában. — Kiterjedt felvilágosító, meggyőző munkánk eredmé­nye, hogy 1970 óta meghárom­szorozódott járásunkban a vér­adók száma, s ötszörösére nőtt az általuk önként adott vér mennyisége — tájékoztat Szarvas Sándorné. — Ez tavaly 848 liter volt 2 ezer 600 véradó­tól. — A véradómozgalomban élen jár a hernádi Március 15. Tsz. A véradók több mint 10 százaléka, 350 önkéntes, a szö­vetkezet dolgozója. Sokan a dabasi Fehér Akác Tsz tagjai közül is rendszeres véradók, a Dabas és Vidéke ÁFESZ-nél pedig harminctagú véradó bri­gádot alakítottak. — A kongresszuson is el­hangzott, hogy fontos a készen­léti véradóbrigádok szervezése. Csakhogy a dabasi járástól eléggé távol van az „illetékes” vértranszfúziós állomás, Gö­döllőn ... Talán ez az oka, hogy az ÁFÉSZ kezdeményezése mind a mai napig nem talált követőkre. Egyszerűbb is sürgős esetekben a gödöllői já­rásból hívni véradót, mint pél­dául Tatárszentgyörgyről. — Maradt viszont teendőnk az új véradók megnyerésében. Mert hiába a látványos ered­mény, ha még mindig csak a járás lakóinak 2,9 százaléka mondhatja magáról: önkéntes véradó vagyok. A többieket, akik eddig nem vállalták még, hogy így is segítsenek ember­társaikon, meg kell győz­nünk ... V. G. P. Iskola az áruházban Blokkírásból vizsgázik a kereskedőjelölt Eddig a kereskedő tanulókat iskolákban és üzletekben ké­pezték. A módszer azonban nem bizonyult elég hatékony­nak, a munkaerőgondokkal küszködő boltokban nemigen jutott idő a padokban elsajá­tított elméleti ismeretek elmé­lyítésére, gyakorlati alkalmazá­sára, mert takarítani, árut ki­rakni kellett a tanulóknak. Ezért a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban úgy döntöttek, oktatókabineteket kell létrehoz­ni az elméleti ismeretek hatép konyább elsajátíttatására. Pest megyében a MÉSZÖV első ka­binetje tavaly készült el Bu­daörsön, s az idei tanévben már birtokukba vehették a jö­vő kereskedői. Az elveszett csoport A csukott ajtó mögül döcö­gő felolvasás szűrődik ki. A hangsúly olykor rossz helyre kerül, de nem is ez a lényeg, nem szónokképyő iskolában va­gyunk. A padokban fehér köpe­nyes kereskedőtanulók ülnek. Őket, az I./4-es csoport tagjait próbálja a tananyagon kívüli ismeretekhez juttatni Szeke­res Zoltánná szakoktatási fe­lelős. — Az új intézmények át­adása utáni kisebb-nagyobb zökkenőket mi sem tudtuk el­kerülni — mondja. — A leg­különösebb számomra az volt, hogy elveszett egy csoport. Egyszerűen nem jelentek meg órán három héten keresztül. Pedig hetente egy alkalommal kell jönniük az oktatókabinet­be. Ügy kellett nyomozni utá­nuk, melyik szakmunkáskép­zőbe járnak... Szünet van, a tanulók kivo­nulnak a levegőre. A falakat a Skála áruház színes fotói díszítik, a sarok­ban pénztárfülke, benne a le­takart gép. Oldalt a polcokon ezernyi árucikk, többségéből csak egyetlen darab, hogy szemügyre vehessék, megta­pinthassák, megnézhessék az árát. A kabinet berendezésé­hez tartozik még egy mérleg, egy kávéőrlő, egy írásvetítő és egy magnó... — Hamarosan egy kis könyv­tára is lesz a kabinetnek ugyanis 5 ezer forintot kap­tunk a MESZÖV-től szakköny vekre — mondja a szakoktató. — Néhány könyvet már meg­vettünk, az imént például Leo Schneider: Hogyan érzékelünk című kötetéből olvastunk föl. De nemcsak könyvekre támasz­kodva szeretném bővíteni diák­jaim ismereteit, hanem szemé­lyes tapasztalataim átadásával is. Legutóbb például arról be­széltünk, mennyire fontos a kereskedők, főként az élelmi­szereladók ápoltsága, tisztasá­ga. Kérdezték, milyen sampont használjanak zsíros hajra, és hogy nekem személy szerint tetszik-e a hosszú köröm. még. Talán épp ezért beszél jól a gyerekek nyelvén. Az osztályzatokat böngészve szigorú oktatónak látszik: a 11 tanuló közül négyen kaptak elégségest blokkírásból. — Hát persze, volt aki nem tudta a fonottkalács, vagy a vaj árát. Pedig az árakat nem az iskolában kell megtanul­niuk, hanem a boltokban. Saj­nos a szülők többsége ragasz­kodik ahhoz, hogy a tanuló la­kóhelyéhez közeli üzletbe ke­rüljön. Vidéken köztudott, ke­vés a korszerű üzlet, ahol jól fölkészülhetnének diákjaink a szakmára. Ennek a csoportnak a tanulói közt van olyan, aki július óta dolgozik és az alap­vető élelmiszerek árát sem is­meri. Elvégzik, amit rájuk bíz­nak, de önszántukból nem né­zegetik az árakat. A maglódi Tabányi Anna, az Alsó-Tápiómenti ÁFÉSZ-hez jár gyakorlatra. Mint elmond­ta, hetente háromszor jön Pest­re elméleti oktatásra, kétszer dolgozik, otthon, az ABC-ben és egy napot tölt itt Budaörsön. Ilyenkor már ötkor kel, hogy nyolcra megérkezzen. Az itteni foglalkozások tetszenek neki legjobban, mert az elméletben tanultakat mindjárt kipróbál­hatják a gyakorlatban is. (Részlet egy füzetből: 10 deka mortadella 5,70, 1 kiló rozske­nyér 3,80, egy ízestáska 1,30, egy zsemíekenyér 4 forint.) Elméleti foglalkozás délig tart. Az órák 45 percesek. Ti­zenkettőtől délután három óráig az üzletben gyakorolják a délelőtt tanultakat. Guzsván Jánosné, az ABC vezetője elé­gedett a gyerekekkel. Hatvan helyett hat Benedek Imre, a Budai Já­rási Áfész személyzeti és ok­tatási osztály vezetője szerint évente legalább 20 tanulónak kellene végeznie, hogy ne le­gyenek létszámgondjaik. A szövetkezetnek e helyett mind­össze három elsős és három másodikos tanulója van, har­madévese egy sincs. Tehát hat­van helyett hat kereskedővel gazdagodnak két, illetve há­rom év múlva. És ... nem is biztos, hogy a szövetkezetnél maradnak. Társadalmi ösztön­díjjal próbálják lakóhelyükhöz kötni a fiatalokat. Czibor Valéria Bemutatkozott a Trafikon Hajnalban kelnek Amikor a szünet végén egy­más után belépnek az ajtón, látni rajtuk, elfogadják a fia­tal szakoktató véleményét, ta­nácsait. Szekeresné három éve maga is iskolásköpenyt viselt Megjelent a Ludas Matyi 1978-as évkönyve OQQ karika­£.+30 TÚRA Af\ HUMOROS írás ■i VIDÁM 8 krimi KlpH A KERESZT Hr REJTVÉNY 224 oldal ÖSSZESEN=18 Ft KSunflEI öt pécsi mérnök Trafikon elnevezésű találmányával üzemelés közben ismerkedtek meg a KPM, a szállítással fog­lalkozó vállalatok és kutató- intézetek szakemberei. Az Építőipari Szállítási Vállalat és a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola közös vál­lalkozásban kidolgozta és ki­vitelezte a gépkocsik üzemi adatainak mágnesszalagra rög­zítését és felvételének mód­ját. a baleseti rekonstrukció célját szolgáló „fekete dobozt”, a számítógép adattárolójára történő átjátszás eszközét, az üzeman y ag-kia d ássál kapcso­latos adatok felvételét mág­nesszalagra, a gépkocsi üzemi adatainak napi kiírását, azaz gyors és pontos információ- adását a menetlevéllel párhu­üzgm adató zamosan, valamint az anyagkútnál felvett lyukszalagra való átvitelét. A egységek közös elnevezése: Trafikon. Az alkotócsoport há­rom tagja a műszaki főiskolán, az Építőipari Szállítási Vál­lalatnál, s a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem Biológiai Intézetében dolgozik. A találmány gyakorlati eredménye, hogy emberi be­avatkozás nélkül történhet az üzemanyag-vételezés, -fel- használás, -elszámolás adatai­nak komplett gépesítése. A je­lenleg menetlevélről szerzett információk háromnegyed ré­szét automatikusan megadja. A gépkocsiba szerelt mag­netofon egy hónapig folyama­tosan regisztrál, csak azután kezd szalagot cserélni. Gyarapodó Tápiószele Lakás, óvoda, vízvezeték Gyógyszerért újabban a tűzoltóegyesület szertára mel­letti klubszobába kell menni Tápiószelén. A gyógyszertárat ugyanis a megyei központ most korszerűsíti, hogy az ed­diginél jobban, könnyebben szolgálhassa a nagyközség egészségügyét. Addig azonban, amíg a régi gyógyszertár tel­jesen megújul, a gyógyszere­ket természetesen nem szol­gáltathatják ki benne. Másik nem kevésbé jelentős építkezés is folyik a község­ben. Rövidesen elkészül a tanács által építtetett négy pedagógus­lakás, ahová már az iskolában taní­tó, de megfelelő lakást nél­külöző fiatal házaspárok köl­tözködnek. Ezzel néhány esz­tendőre meg is oldódik a köz­ségben a pedagógusok lakás- problémája. Csakhogy több nevelő közeledik a nyugdíj- korhatárhoz, szolgálati lakás azonban nem ürül meg, nem­csak azért, mert a nyugdíja­sok is Tápiószelén kívánnak maradni, hanem mert saját házukban laknak. így azután néhány év múlva megint csak építeni kell lakást az új pe­dagógusoknak. Addig azonban van sok egyéb megoldandó a község­ben, bár egyik-másik gond szűnőben van. Tápiószele két óvodája egyikében 150, a má­sikban csak 50 gyermek szá­mára van hely és ezért sok igénylőt kellett elutasítani. Most a kisebb óvoda épületére emeletet húznak, úgyhogy még száz apróságnak jusson benne hely. Az épít­kezéshez és berendezéshez szükséges négy és fél milliót a tanács a fejlesztési alapból, valamint a gazdasági szervek közel másfél milliós hozzájá­rulásából fedezi. De az üze­mek szocialista brigdájai is sokat tettek az óvoda oőve­téséért azzal, hogy kommunis­ta szombatot tartottak, így já­rultak hozzá a költségekhez. A társadalmi munkákból a la­kosság is kiveszi természete­sen a részét. A kivitelező a helyi Áfész építőbrigádja, hogy azonban az építkezés minél gyorsabban befejeződhessen, nemrég a tsz építőbrigádja is bekapcsoló­dott a munkába. így azután máris bizonyos, hogy a kitű­zött határidőre, december 30- ra megtörténhet a műszaki átadás és jövő év április 4-re a gyerekek is birtokba vehe­tik az óvoda emeletét. Másik, több éve húzódó probléma megoldása is meg­kezdődött, A Tápión túl évek óta épül a Dózsa-telep, ivóvi­zet azonban vezeték nem szál­lít oda. Ma már akkora a te­lep, hogy egyszerre ki sem építhető a lakosság által rég­óta sürgetett vízvezeték. Min­denesetre ez év végéig a telep egy része vezetékes vizet kap, bár egyelőre csak három köz­kifolyóból meríthet a közeli környék lakossága. Így is félmillió költséggel jár a vezeték kiépítése. Kö­rülbelül fele költséget társa­dalmi munka révén megtaka­rítják, a többit a tanács a fej­lesztést alapból vállalja. A kezdeti lépés természetesen nem oldja meg az egész Dó­zsa-telep ivóvízellátásának gondját. A most megkezdett vezeték építését azonban a következő években folytatják és remélhetőleg a hatodik öt­éves terv végéig vízvezeték hálózza be az egész telepet. Sz. E.

Next

/
Thumbnails
Contents