Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
1977. NOVEMBER 2., SZERDA Heti jogi tanácsok Mikor kérheti a vásárló a hibás termék kicserélését? A kereskedői morállal még sok helyütt baj van — írja egyik olvasónk. Panaszának lényege az, és már hasonló esettel többször is találkoztunk, hogy hibás áiruk kicserélését sokszor az eladók nem vállalják, főleg azért, mert azzal elég sok adminisztrációjuk van. A vevő azonban pénzéért jó árut akar, és úgy gondoljuk, ezt nem is lehet tőle rossznéven venni. Végeredményben az eladó is valahol vevő. és ő sem venné jónéven, ha ímmel-ámmal fogadnák a kifogásait, ha a megvásárolt árut cserére vagy javításra visszaviszi. Találkoztunk olyan eladóval, aki azért berzenkedett a hibás áru visszavételétől, mert mint mondta, azért, mert más rossz árut gyártott, vagy az üzlet átvevője hibásan vette át, miért neki kelljen a kicseréléssel, visszaváltással járó többletmunkát vállalnia. Ebben a mondásban lényegében van valami, ott azonban nincs igaza, hogy az ügyben teljesen vétlen vevőre akarná áthárítani a selejtes, hibás termék ódiumát. Az a helyes, hogy udvariasan kell ilyenkor a vevő rendelkezésére állni, és a kicserélésen, kijavításon kívül még vállalnia kelil egy kis többletmunkát azért, hogy a jövőben az ne következzék be még egyszer. Az eladó közli az illetékesekkel tapasztalatait, és a hibák kiküszöbölése érdekében végigviszik az ügyet, ha kell, egészen a gyártó cégig és nem pedig megelégednek azzal, hogy a vevő felbosszantása után, ők maguk is bosszankodások közepette lezárják az ügyet. Természetesen olyan eset is előfordul, amikor valamilyen ajándékot veszünk, és utóbb derül ki, hogy a megajándékozottnak már az megvan. Egyik olvasónk azt írta például, hogy saját részére vásárolt néhány szépirodalmi és szakkönyvet, megfeledkezett arról, hogy már azok megvannak odahaza. Ezekben az esetekben tehát nincs hibás áru. nem lehet minőségi kifogással élni, mégis mit tehet a vevő, mit tehet az eladó. Ilyen kérdéseket is felvetettek olvasóink. Kezdjük tehát ez utolsóval. Nemcsak minőségi kifogás esetén lehet indokolt az áru cseréje. Ez vonatkozik az utóbb említett vásárlásokra, mert ilyen esetekben a vásárlástól számított 8 napon belül az árut minőségi kifogás nélkül is ki kell cserélni. Természetesen erre akkor kerülhet sor, ha a vásárló által visszavitt árut a vevő még nem használta, illetve abban nem tett kárt. Vannak azonban olyan áruk, amelyeket egészségügyi okból nem szabad kicserélni. Ilyenek az élelmiszer, az alsóruházati cikkek, az egészségügyi és kozmetikai áruk. Ha azonban e^ utóbbiak előre csomagol- tan kerülnek az üzletbe, és sértetlenül hozza vissza a vevő, az üzlet époen úgy köteles azt kicserélni, mint az egyéb árut. És mi a helyzet a könyvekkel? Az általános üzletszabályzat nem írja elő a könyvek kötelező cseréiét, ez teljesen az üzletvezető döntésétől függ. ezért helyes, mielőitt többet vásárolunk, akár ajándékba, akár a magunk részére, érdeklődünk vagy gondosan utánanézünk, hogy valóban szükségünk van-e arra. Fel kell hívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy cserére mindig abban az üzletben kerülhet sor, ahol az árut vásárolták, és természetesen szükséges ehhez az áruvásárlási blokk is. És most rátérünk arra, hogy mikor kérheti a vevő a niDas termék kicserélését. A vevő a hibás áru kicserélését akkor kérheti, ha az valamilyen okból nem javítható, vagy ha a megjavítás után sem szűnt meg a hiba, és nem Lehet arra a célra, használná, amire az szolgálna. Igényelheti a vevő a cserét, ha az áru, illetve a készülék javítása elhúzódik, és 60 napnál hosszabb időt vesz igénybe. Feltéve, ha a vásárlónak addig az ideig nem adtak egy másik árut, illetve készüléket. Ki kell cserélni a készüléket akkor is, ha már öt esetben javították, és hatodszor is ugyanolyan okból elromlik vagy ha a vásárlástól számított 3 napon belül romlik el a készülék. Az elektromos készülékeknél nem számít ilyennek a biztosíték elromlása. Ha ' azonban állandóan kicsapódik a biztosítók, akkor már egészen bizonyos, hogy más a baj oka, tehát szó lehet a kicserélésről is. És arra a kérdésre is megadjuk a választ, hogy menynyi idő alatt kell kicseréld a hibás árut. Általában 8 napon belül, ha a javítási idő elhúzódik, akkor 15 nap után az eladó kölcsönkészüléket köteles adni. Jó tudni azt is, hogy járművek vagy hibás bútorok helyett nem ad a kereskedelem kölcsönkészüléket, illetve kői- csönbútort Munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén, mikortól kezdve terheli a dolgozót elhelyezkedési kötelezettség? Problémaként vetődött fel, hogy a felmondás útján elbocsátott dolgozótól — aki munkaügyi fórumokon vitatja a felmondás jogosságát — mennyiben várható el az elhelyezkedés, terheli-e ilyen kötelezettség, ha igen, milyen munkakörben való elhelyezkedés várható el tőle. Nem könnyű problémát vetettek fel olvasóink, de a két tényleges eset kapcsán elmondjuk véleményünket és ismertetjük a hivatalos álláspontot is. Egyik olvasónk azt írja, hogy betegsége ideje alatt mondták fel munkaviszonyát. Másik olvasónkat pedig valamilyen munkavégzési kötelezettség megsértése miatt fegyelmi helyett felmondással küldték el a vállalattól. Ez a két problémás ügy, amélyben kérik álláspontunkat, illetve véleményünket, mert olyan •tájékoztatást kaptak, ha az ügy hosszabb ideig elhúzódik, más munkahelyen kell elhelyezkedniük, amíg a munkaügyi szervek pontot tesznek a dolog végére. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a dolgozó elmaradt munkabéréit, egyéb járandóságát, kárát. Nem kell viszont megtéríteni ezeknek azt a részét, amely máshonnan megtérül vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna Ez utóbbi az, amely tulajdonképpen előírja a dolgozó elhelyezkedési kötelezettségét. Ha a munkaviszony megszüntetése felmondási tilalomba ütközött, mint annak a dolgozónak, akinek a vállalat betegállománya ideje alatt mondott fel, akkor a felmondás jogellenessége nyilvánvaló, ez az olvasónk feltétlenül bízhat abban, hogy a felmondást hatálytalanítják, és tőle nem kívánható meg, hogy addig máshol létesítsen munkaviszonyt. A másik esetben azonban már nem ilyen nyilvánvaló a felmondás jogellenessége, és ha már a munkaügyi döntőbizottság is elutasította panaszát, akkor már köteles új munkahelyet keresni. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései A személyiséghez fűződő jog megsértésével kapcsolatban, egy tisztviselő a vállalat ellen, amelynek korábban alkalmazottja volt, pert indított. Keresetében előadta: két évvel ezelőtt, amikor új al- kalmaztatási helyén volt munkáltatójától véleményt kértek felőle, valótlan adatokat tartalmazó tájékoztatást adtak róla. A kádervéleményről A dolgozó emiatt pert indított a vállalat ellen, amelyben a kádervélemény kijavítását kérte, de a bíróság azzal az indoklással utasította el, hogy a dolgozóról kialakított véleményéről a munkáltatónak kötelessége az érdeklődő vállalatot megfelelően tájékoztatni. Ebben az esetben az információ nem lépte túl azokat a kereteket, amelyek a vállalat vezetőit megillették. Egy évvel később a tisztviselő ismét munkahelyet változtatott. Ezúttal is véleményt kértek első munkaadójától, ahonnan azt a választ küldték: „Munkatársaival függőségi viszonyba került”. Ez azt jelenti — hangzik tovább a tisztviselő keresete —, hogy összejátszottam velük. Kérésemre azonban nem tudtak olyan vizsgálati bizonyítékokkal szolgálni, amelyek ezt igazolnák. Káderlapomat nyilvánvalóan összecserélték egy másik alkdmazottukéval, aki valóban visszaéléseket követhetett el. Egyébként is, a véleményt előzetesen nem ismertették, nem íratták alá velem. Mindezek miatt kérem a bíróságot: kötelezze volt munkaadómat a véleményük visszavonására és az ezzel okozott kár megtérítésére. Az alsófokú bíróságok végzésükben a keresetet elutasítva kimondták: a korábbi jogerős ítélet megállapította, hogy o jellemzés nem sérti a tisztviselő személyéhez fűződő jogait. A végzések ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvénysértés címén óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, az alsófokú bíróságok végzését hatályon kívül helyezte, s az ügyben új eljárást rendelt el. — A tisztviselő keresetében a korábbi perben nem érvényesített, újabb tényeket is adott elő — hangzik a határozat. — Az első- és másodfokú bíróság tájékoztatáÚJ TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETEK Korszerűbb lesz a jogi szabályozás a vízgazdálkodási társulatoknál Az ország mezőgazdaságilag művelhető területének több mint 90 százalékára terjed ki a vízitársulatok érdekeltsége. Működési területükön közcélú, állami vízgazdálkodási feladatokat oldanak meg, tehát népgazdasági igényt teljesítenek, s ezzel párhuzamosan, főként a mezőgazdasági nagyüzemek földterületén helyi vízrendezési, vízhasznosítási és egyéb vízügyi munkákat végeznek. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó társulati mozgalom másik ágában működnek a vízmű és csatornatársulatok. A közműberuházások lebonyolítására fogják össze az érjsf Tíz nap rendeletéiből Felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek munkába lépésével kapcsolatos 1023/1976. Mt. h. sz. határozat módosításáról az 1041/1977. (X. 13.) Mt. határozat intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny 76. számában.) A lakosság borforgalmi adójáról szóló 36/1970. (IX. 27.) Korm. számú rendelet végrehajtását a 17/1977. (X. 25.) PM. rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 77. számában jelent meg. A tanácsi bérlakás kiutalása esetén engedélyezhető szociálpolitikai kedvezmény előlegezéséről kiadott 5/1977. ÉVM— PM. számú közleményt és a kisajátított ingatlanban lakó haszonélvező részére adott cserelakás használatbavételi díjáról rendelkező 6/1977. ÉVM— PM. közleményt a PénzügyN Közlöny október 25-én megjelent 26. számában találják meg az érdekeltek. Az állam elővásárlási jogáról a Tanácsok Közlönye 47. száma közli a 39/1977. (X. 12.) MT. rendeletét. dekeltek erőit, amelyhez hasonló arányú támogatást nyújt az állam is. Több mint 10 évvel ezelőtt jelentek meg a társulatok működését meghatározó jogszabályok, amelyek jelentősen hozzájárultak a társulati mozgalom kibontakoztatásához, de az időközben megváltozott gazdasági körülmények között már sok tekintetben fékezik a gyorsabb előrehaladást. Ezért volt szükség az új törvényerejű rendeletre, amely hatékonyabban hozzájárul a társulati mozgalom fejlesztéséhez, demokratizmusának kiszélesítéséhez, és a rendelkezésre álló erőforrások ésszerűbb hasznosításához. A társulati önkormányzat demokratizmusának kiteljesülését segíti az új jogszabály a társulati tagok és a választott testületek jogkörének kibővítésével, a döntések demokratizmusának erősítésével, a társulati önállóságot indokolatlanul szűkítő központi előírások feloldásával. A vízgazdálkodási ágazatban foglalkoztatottak 16 százaléka, több mint tízezer dolgozó áll a társulatok alkalmazásában, s termelési, szolgáltatási tevékenységük értéke évente mintegy másfél milliárd forint. A víztársulatok tetemes gépparkkal és más állóeszközökkel is rendelkeznek. s így közérdek, hogy erőiket minél hatékonyabban hasznosítsák. Ezt az érdeket hangsúlyozza a mezőgazdasági nagyüzemeknek az az igénye, hogy a vízitársulatok közcélú feladataik ellátása mellett — azonos kedvezmény alapján — elvégezzék a mezőgazdasági nagyüzemre tartozó úgynevezett üzemi vízgazdálkodási munkákat is. Az új jogszabályok most már lehetővé teszik e feladatok törvényes elvégzését. A települések közműves vízellátását és csatornázását segítő vízmű- és csatornamű-társulatok lényegében beruházóként működnek, az elkészült létesítményeket pedig átadják üzemelésre a területi közmű vállalatnak. A beruházás lebonyolításával tehát elérték a célt, aminek érdekében megalakították a társulatot. Az eddigi jogszabályok szerint azonban ügyviteli szervezetük továbbra is fennmaradt, hogy behajtsa a részletekben fizetendő érdekeltségi hozzájárulást és törlessze a bankhiteleket. Az új törvény- erejű rendelet lehetőséget ad arra, hogy az építés befejezése után a vízmű-, illetve csatornamű-társulat felszámolható legyen. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép életbe, sára a következő szempontokra kell rámutatni: — A bírósági gyakorlat szerint valakinek a munkájával kapcsolatos, képzettségére és képességeire, illetve emberi magatartására vonatkozó, valótlan, vagy megtévesztő közlés — jellemzés, tájékoztatás, vélemény — a Polgári Törvénykönyvben meghatározott, jó hírnév sérelmét jelenti, önmagában az értékelés, mérlegelés csak akkor tekinthető ilyennek, ha valótlan tényállításokon alapszik, nyíltan, vagy burkoltan ilyesmit fejez ki, továbbá, ha megtévesztő jellegű, s téves következtetésre ad lehetőséget. — Ebben az esetben az újabb tényeken alapuló kereseti igény érvényesítésénél ezeknek a kérdéseknek megítélésében a korábbi perben hozott döntés és indokolás a bíróságot nem köti. Alkalmaztatási vagy vállalkozási szerződés Egy vidéki ÁFÉSZ munka- szerződésnek nevezett megállapodásban, állati melléktermékek felvásárlására, alkalmazottat vett fel. Az illető munkabér- és költségmegtérítés címén az árrés hatvan százalékát kapta. A felvásárló tevékenységét, amelyhez az osztályozás és a tisztítás is tartozott, saját műhelyében és munkaeszközeivel, egy segédmunkással együtt végezte. Egy nap a PM Bevételi Fő. igazgatóságának megyei hivatala, mint elsőfokú adóhatóság, az ÁFÉSZ-ben vizsgálatot tartott, s megállapította, hogy a szövetkezet és a felvásárló munkaviszonyban feltüntetett megállapodása tulajdonképpen megbízást leplez. Ezért a felvásárló terhére 195 ezer forint általános jövedelemadó-hiányt mutattak ki. Ennek megfizetésére, mint egyetemleges adótársat, a szövetkezetét kötelezték. A határozatot a másodfokú adóhatóság helyben hagyta. Ennek hatályon kívül helyezéséért a szövetkezet pert indított, de elutasították. A bíróságok megállapították: a szövetkezet és a felvásárlók között vegyes jellegű jogviszony keletkezett, amelyben azonban o vállalkozási szerződés elemei a meghatározóak. A megállapodás tehát nem munka-, hanem vállalkozási szerződés volt, s az így kapott jövedelem után adót lehet kivetni. Ezek után a szövetkezet, a közben kilépett felvásárló ellen, a helyette kifizetett jövedelmi adóból 168 ezer forint visszatérítéséért pert indított Az ügyben másodfokon ítélkező Pest megyei Bíróság végzésében a pert megszüntette és elrendelte az iratoknak a szövetkezeti döntőbizottsághoz való áttételét. A végzés indokolása szerint a felvásárló a szövetkezetnél munkaviszonyban állt, ennek megfelelően a közöttük keletkezett jogvitában a szövetkezeti döntőbizottságnak van hatásköre. A jogerős végzést a legfőbb ügyész törvényességi Óvással támadta meg, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a végzést hatályon kívül helyezte és a Pest megyei Bíróságot új eljárásra utasította. — Tévedett a megyei bíróság, amikor a peres telek közötti jogviszonyt munKavi- szonynak minősítette — hangzik a határozat. — A munka- viszony jellegzetes ismérvei: függőség, alárendeltség, sze. mélyi lekötöttség, a munkaadó széles körű utasítási joga, a tevékenység folyamatos és rendszeres ellenőrzése, munkabér- és nem eseti díjazás, valamint a munkaadó fegyelmi jogkörének gyakorlása. Ebben az esetben a munkaviszony jellegzetes ismérvei a felvásárlókkal kötött, úgynevezett munkaszerződésben hiányoztak. A szövetkezetei ugyanis utasítási jog nem illette meg, nem volt meg a tevékenység rendszeres, folyamatos ellenőrzése, sem a bevásárló függő viszonya és alárendeltsége. Mindössze pénztárkönyv vezetésére volt kötelezve és csak termékekről kellett számlát kiállítania. A vásárolt anyag feldolgozása az illető olyan önálló tevékenysége volt, amellyel elszámolni sem tartozott. Saját munkaeszközeivel, saját műhelyében dolgozott Még személyében sem volt lekötve, — A felek közötti jogviszony tehát — bár csekély részben — tartalmazott munkaviszonyra jellemző elemeket is, lényeges tartalmában vállalkozási szerződés volt. Minthogy pedig a szerződéseket nem elnevezésük, hanem lényeges tartalmuk szerint kell minősíteni, márpedig eszerint ebben az esetben a felek nem munkaszerződést kötöttek, tévedett a Pest megyei Bíróság, amikor a munkaviszony fennállására hivatkozva, hatáskörének hiányát állapította meg. A korengedményes nyugdíjról Korkedvezmény megadásával egy vállalat 56 éves alkalmazottja részére nyugdíjat állapítottak meg. Ennek ellenére az egyik Pest megyei, intézménynél fennállott állását nem szüntette meg, hanem három évig tovább dolgozott, majd a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Budapesti és Pest megyei Igazgatóságától nyugdíjának újabb megállapítását kérte, figyelembe véve ezt a harminchat hónapos munkaviszonyt. A kérelmét elutasították és ezt a határozatot a Társadalombiztosítási Bizottság helyben hagyta. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető bírósághoz fordult, de mindkét fórumon pert vesztett. A jogerős ítélet ellen' emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú bíróságok ítéletét megváltoztatta és kimondta: a nyugdíjnak újbóli megállapítására irányuló kérelem jogos. E döntés ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvással élt. és fgv az ügv a Legfelsőbb Bíróság héttagú elnökségi tanácsa elé került. Az elnökségi tanács iránymutatóul szolgáló döntése szerint elvileg a korkedvez, ménves salát jogú nyugdíjast is megilleti a jog. hogy nyugdíja újbóli megállapítását kérje. Az érdemi döntés megho. ___ _______ se bb szabályairól miniszterta-, atala előtt azonban vizsgál- | ző esetben menetelő érdemi nácsi rendelet intézkedik. ni kell, nogy az illető eleget I döntést kell hozni. s végrehajtásának részletetett-e azoknak a feltételeknek, amelyek a saját jogú korengedményes nyugdíjra vonatkozó jog megszerzéséhez — a megállapító szerv rendelkezése szerint — szükségesek voltak, s amelyek hiányában a nyugdíj átcserélésére vonatkozó jogot nem szerezhetett. — A Munkaügyi Minisztériumnak a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz intézett átiratából az tűnik ki, hogy a kor- engedményes nyugdíjnak a munkaviszony megszűnése mellőzhetetlen előfeltétele volt. Ezzel szemben viszont egyes iratok szerint a munka- viszonyt az illető még további három évig fenntartotta. Ezért a munkaügyi bíróságnak az úi eljárásban kétséget nem türően tisztáznia kell, hogy az illető eleget tett-e a korengedményes nyugdíjazásához szükséges annak a feltételnek. hogy munkaviszonyát megszünteti. Enélkül ugyanis a saját jogú korengedményes nyugdí j jogot nem szerezte meg. tehát nyugdíja újabb megállapítását sem igényelheti. Az új el tárásban azt is meg kell állapítani, bogy a korengedményes nyugdíj megadása után az illető mikor, hol és milyen feltété, lekkel létesített munkaviszonyt Amennyiben kiderül,' hogv egyáltalán nem. vagy csuván formálisan télié sítette a szükséges feltételt keresetét el kell utasítani. Ellenke-: i
