Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

1977. NOVEMBER 2., SZERDA Heti jogi tanácsok Mikor kérheti a vásárló a hi­bás termék kicserélését? A kereskedői morállal még sok helyütt baj van — írja egyik olvasónk. Panaszának lényege az, és már hasonló esettel többször is találkoz­tunk, hogy hibás áiruk kicse­rélését sokszor az eladók nem vállalják, főleg azért, mert az­zal elég sok adminisztrációjuk van. A vevő azonban pén­zéért jó árut akar, és úgy gondoljuk, ezt nem is lehet tőle rossznéven venni. Vég­eredményben az eladó is vala­hol vevő. és ő sem venné jó­néven, ha ímmel-ámmal fo­gadnák a kifogásait, ha a meg­vásárolt árut cserére vagy ja­vításra visszaviszi. Találkoz­tunk olyan eladóval, aki azért berzenkedett a hibás áru visszavételétől, mert mint mondta, azért, mert más rossz árut gyártott, vagy az üzlet átvevője hibásan vette át, miért neki kelljen a kicse­réléssel, visszaváltással járó többletmunkát vállalnia. Eb­ben a mondásban lényegében van valami, ott azonban nincs igaza, hogy az ügyben teljesen vétlen vevőre akarná áthárí­tani a selejtes, hibás termék ódiumát. Az a helyes, hogy udvariasan kell ilyenkor a ve­vő rendelkezésére állni, és a kicserélésen, kijavításon kívül még vállalnia kelil egy kis többletmunkát azért, hogy a jövőben az ne következzék be még egyszer. Az eladó közli az illetékesekkel tapasztala­tait, és a hibák kiküszöbölése érdekében végigviszik az ügyet, ha kell, egészen a gyártó cégig és nem pedig megelégednek azzal, hogy a vevő felbosszantása után, ők maguk is bosszankodások kö­zepette lezárják az ügyet. Ter­mészetesen olyan eset is elő­fordul, amikor valamilyen ajándékot veszünk, és utóbb derül ki, hogy a megajándé­kozottnak már az megvan. Egyik olvasónk azt írta pél­dául, hogy saját részére vásá­rolt néhány szépirodalmi és szakkönyvet, megfeledkezett arról, hogy már azok megvan­nak odahaza. Ezekben az ese­tekben tehát nincs hibás áru. nem lehet minőségi kifogás­sal élni, mégis mit tehet a vevő, mit tehet az eladó. Ilyen kérdéseket is felvetettek olvasóink. Kezdjük tehát ez utolsóval. Nemcsak minőségi kifogás esetén lehet indokolt az áru cseréje. Ez vonatkozik az utóbb említett vásárlásokra, mert ilyen esetekben a vá­sárlástól számított 8 napon belül az árut minőségi kifo­gás nélkül is ki kell cserélni. Természetesen erre akkor ke­rülhet sor, ha a vásárló által visszavitt árut a vevő még nem használta, illetve abban nem tett kárt. Vannak azon­ban olyan áruk, amelyeket egészségügyi okból nem sza­bad kicserélni. Ilyenek az élelmiszer, az alsóruházati cikkek, az egészségügyi és kozmetikai áruk. Ha azonban e^ utóbbiak előre csomagol- tan kerülnek az üzletbe, és sértetlenül hozza vissza a ve­vő, az üzlet époen úgy köte­les azt kicserélni, mint az egyéb árut. És mi a helyzet a könyvek­kel? Az általános üzletszabályzat nem írja elő a könyvek köte­lező cseréiét, ez teljesen az üzletvezető döntésétől függ. ezért helyes, mielőitt többet vásárolunk, akár ajándékba, akár a magunk részére, ér­deklődünk vagy gondosan utánanézünk, hogy valóban szükségünk van-e arra. Fel kell hívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy cserére mindig abban az üzletben ke­rülhet sor, ahol az árut vásá­rolták, és természetesen szük­séges ehhez az áruvásárlási blokk is. És most rátérünk arra, hogy mikor kérheti a vevő a niDas termék kicserélését. A vevő a hibás áru kicseré­lését akkor kérheti, ha az va­lamilyen okból nem javítható, vagy ha a megjavítás után sem szűnt meg a hiba, és nem Lehet arra a célra, használná, amire az szolgálna. Igényel­heti a vevő a cserét, ha az áru, illetve a készülék javítá­sa elhúzódik, és 60 napnál hosszabb időt vesz igénybe. Feltéve, ha a vásárlónak ad­dig az ideig nem adtak egy másik árut, illetve készüléket. Ki kell cserélni a készüléket akkor is, ha már öt esetben javították, és hatodszor is ugyanolyan okból elromlik vagy ha a vásárlástól számí­tott 3 napon belül romlik el a készülék. Az elektromos ké­szülékeknél nem számít ilyen­nek a biztosíték elromlása. Ha ' azonban állandóan kicsa­pódik a biztosítók, akkor már egészen bizonyos, hogy más a baj oka, tehát szó lehet a ki­cserélésről is. És arra a kérdésre is meg­adjuk a választ, hogy meny­nyi idő alatt kell kicseréld a hibás árut. Általában 8 napon belül, ha a javítási idő elhúzódik, ak­kor 15 nap után az eladó köl­csönkészüléket köteles adni. Jó tudni azt is, hogy jármű­vek vagy hibás bútorok he­lyett nem ad a kereskedelem kölcsönkészüléket, illetve kői- csönbútort Munkaviszony jogellenes meg­szüntetése esetén, mikortól kezdve terheli a dolgozót el­helyezkedési kötelezettség? Problémaként vetődött fel, hogy a felmondás útján elbo­csátott dolgozótól — aki munkaügyi fórumokon vitatja a felmondás jogosságát — mennyiben várható el az el­helyezkedés, terheli-e ilyen kötelezettség, ha igen, milyen munkakörben való elhelyez­kedés várható el tőle. Nem könnyű problémát ve­tettek fel olvasóink, de a két tényleges eset kapcsán el­mondjuk véleményünket és ismertetjük a hivatalos állás­pontot is. Egyik olvasónk azt írja, hogy betegsége ideje alatt mondták fel munkaviszonyát. Másik olvasónkat pedig va­lamilyen munkavégzési köte­lezettség megsértése miatt fe­gyelmi helyett felmondással küldték el a vállalattól. Ez a két problémás ügy, amélyben kérik álláspontunkat, illetve véleményünket, mert olyan •tájékoztatást kaptak, ha az ügy hosszabb ideig elhúzódik, más munkahelyen kell elhe­lyezkedniük, amíg a munka­ügyi szervek pontot tesznek a dolog végére. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése ese­tén meg kell téríteni a dolgozó elmaradt munkabéréit, egyéb járandóságát, kárát. Nem kell viszont megtéríteni ezeknek azt a részét, amely máshon­nan megtérül vagy kellő gon­dosság mellett megtérülhetett volna Ez utóbbi az, amely tu­lajdonképpen előírja a dolgo­zó elhelyezkedési kötelezettsé­gét. Ha a munkaviszony meg­szüntetése felmondási tila­lomba ütközött, mint annak a dolgozónak, akinek a vállalat betegállománya ideje alatt mondott fel, akkor a felmon­dás jogellenessége nyilván­való, ez az olvasónk feltétle­nül bízhat abban, hogy a fel­mondást hatálytalanítják, és tőle nem kívánható meg, hogy addig máshol létesítsen munkaviszonyt. A másik esetben azonban már nem ilyen nyilvánvaló a felmondás jogellenessége, és ha már a munkaügyi döntőbi­zottság is elutasította pana­szát, akkor már köteles új munkahelyet keresni. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései A személyiséghez fűződő jog megsértésével kapcsolat­ban, egy tisztviselő a vállalat ellen, amelynek korábban al­kalmazottja volt, pert indí­tott. Keresetében előadta: két évvel ezelőtt, amikor új al- kalmaztatási helyén volt mun­káltatójától véleményt kértek felőle, valótlan adatokat tar­talmazó tájékoztatást adtak ró­la. A kádervéleményről A dolgozó emiatt pert indí­tott a vállalat ellen, amely­ben a kádervélemény kijaví­tását kérte, de a bíróság az­zal az indoklással utasította el, hogy a dolgozóról kialakí­tott véleményéről a munkál­tatónak kötelessége az érdek­lődő vállalatot megfelelően tájékoztatni. Ebben az esetben az információ nem lépte túl azokat a kereteket, amelyek a vállalat vezetőit megillették. Egy évvel később a tisztvi­selő ismét munkahelyet vál­toztatott. Ezúttal is véleményt kértek első munkaadójától, ahonnan azt a választ küld­ték: „Munkatársaival függősé­gi viszonyba került”. Ez azt jelenti — hangzik tovább a tisztviselő keresete —, hogy összejátszottam velük. Kéré­semre azonban nem tudtak olyan vizsgálati bizonyíté­kokkal szolgálni, amelyek ezt igazolnák. Káderlapomat nyil­vánvalóan összecserélték egy másik alkdmazottukéval, aki valóban visszaéléseket követ­hetett el. Egyébként is, a vé­leményt előzetesen nem is­mertették, nem íratták alá velem. Mindezek miatt ké­rem a bíróságot: kötelezze volt munkaadómat a vélemé­nyük visszavonására és az ez­zel okozott kár megtérítésére. Az alsófokú bíróságok vég­zésükben a keresetet elutasít­va kimondták: a korábbi jog­erős ítélet megállapította, hogy o jellemzés nem sérti a tiszt­viselő személyéhez fűződő jo­gait. A végzések ellen a Leg­felsőbb Bíróság elnöke tör­vénysértés címén óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíró­ság helyt adott, az alsófokú bíróságok végzését hatályon kívül helyezte, s az ügyben új eljárást rendelt el. — A tisztviselő kereseté­ben a korábbi perben nem érvényesített, újabb tényeket is adott elő — hangzik a ha­tározat. — Az első- és má­sodfokú bíróság tájékoztatá­ÚJ TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETEK Korszerűbb lesz a jogi szabályozás a vízgazdálkodási társulatoknál Az ország mezőgazdaságilag művelhető területének több mint 90 százalékára terjed ki a vízitársulatok érdekeltsége. Működési területükön közcé­lú, állami vízgazdálkodási fel­adatokat oldanak meg, tehát népgazdasági igényt teljesíte­nek, s ezzel párhuzamosan, főként a mezőgazdasági nagy­üzemek földterületén helyi vízrendezési, vízhasznosítási és egyéb vízügyi munkákat végeznek. A vízgazdálkodáshoz kap­csolódó társulati mozgalom másik ágában működnek a vízmű és csatornatársulatok. A közműberuházások lebo­nyolítására fogják össze az ér­jsf Tíz nap rendeletéiből Felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek mun­kába lépésével kapcsolatos 1023/1976. Mt. h. sz. határozat módosításáról az 1041/1977. (X. 13.) Mt. határozat intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny 76. számában.) A lakosság borforgalmi adó­járól szóló 36/1970. (IX. 27.) Korm. számú rendelet végre­hajtását a 17/1977. (X. 25.) PM. rendelet tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 77. számában jelent meg. A tanácsi bérlakás kiutalása esetén engedélyezhető szociál­politikai kedvezmény előlege­zéséről kiadott 5/1977. ÉVM— PM. számú közleményt és a kisajátított ingatlanban lakó haszonélvező részére adott cse­relakás használatbavételi díjá­ról rendelkező 6/1977. ÉVM— PM. közleményt a PénzügyN Közlöny október 25-én megje­lent 26. számában találják meg az érdekeltek. Az állam elővásárlási jogá­ról a Tanácsok Közlönye 47. száma közli a 39/1977. (X. 12.) MT. rendeletét. dekeltek erőit, amelyhez ha­sonló arányú támogatást nyújt az állam is. Több mint 10 évvel ezelőtt jelentek meg a társulatok mű­ködését meghatározó jogsza­bályok, amelyek jelentősen hozzájárultak a társulati mozgalom ki­bontakoztatásához, de az időközben megváltozott gazdasági körülmények között már sok tekintetben fékezik a gyorsabb előrehaladást. Ezért volt szükség az új törvényere­jű rendeletre, amely hatéko­nyabban hozzájárul a társu­lati mozgalom fejlesztéséhez, demokratizmusának kiszélesí­téséhez, és a rendelkezésre álló erőforrások ésszerűbb hasznosításához. A társulati önkormányzat demokratizmu­sának kiteljesülését segíti az új jogszabály a társulati ta­gok és a választott testületek jogkörének kibővítésével, a döntések demokratizmusának erősítésével, a társulati ön­állóságot indokolatlanul szű­kítő központi előírások felol­dásával. A vízgazdálkodási ágazat­ban foglalkoztatottak 16 szá­zaléka, több mint tízezer dol­gozó áll a társulatok alkal­mazásában, s termelési, szol­gáltatási tevékenységük érté­ke évente mintegy másfél milliárd forint. A víztársula­tok tetemes gépparkkal és más állóeszközökkel is rendel­keznek. s így közérdek, hogy erőiket minél hatékonyabban hasznosítsák. Ezt az érdeket hangsúlyoz­za a mezőgazdasági nagyüze­meknek az az igénye, hogy a vízitársulatok közcélú felada­taik ellátása mellett — azo­nos kedvezmény alapján — elvégezzék a mezőgazdasági nagyüzemre tartozó úgyneve­zett üzemi vízgazdálkodási munkákat is. Az új jogszabályok most már lehetővé teszik e fel­adatok törvényes elvégzé­sét. A települések közműves víz­ellátását és csatornázását segí­tő vízmű- és csatornamű-tár­sulatok lényegében beruházó­ként működnek, az elkészült létesítményeket pedig átad­ják üzemelésre a területi köz­mű vállalatnak. A beruházás lebonyolításával tehát elérték a célt, aminek érdekében megalakították a társulatot. Az eddigi jogszabályok sze­rint azonban ügyviteli szer­vezetük továbbra is fennma­radt, hogy behajtsa a részle­tekben fizetendő érdekeltségi hozzájárulást és törlessze a bankhiteleket. Az új törvény- erejű rendelet lehetőséget ad arra, hogy az építés befejezése után a vízmű-, illetve csator­namű-társulat felszámolható legyen. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lép élet­be, sára a következő szempontok­ra kell rámutatni: — A bírósági gyakorlat sze­rint valakinek a munkájával kapcsolatos, képzettségére és képességeire, illetve emberi magatartására vonatkozó, va­lótlan, vagy megtévesztő köz­lés — jellemzés, tájékoztatás, vélemény — a Polgári Tör­vénykönyvben meghatározott, jó hírnév sérelmét jelenti, ön­magában az értékelés, mérle­gelés csak akkor tekinthető ilyennek, ha valótlan tényállí­tásokon alapszik, nyíltan, vagy burkoltan ilyesmit fe­jez ki, továbbá, ha megtévesz­tő jellegű, s téves következte­tésre ad lehetőséget. — Ebben az esetben az újabb tényeken alapuló kere­seti igény érvényesítésénél ezeknek a kérdéseknek meg­ítélésében a korábbi perben hozott döntés és indokolás a bíróságot nem köti. Alkalmaztatási vagy vállalkozási szerződés Egy vidéki ÁFÉSZ munka- szerződésnek nevezett megál­lapodásban, állati mellékter­mékek felvásárlására, alkal­mazottat vett fel. Az illető munkabér- és költségmegtérí­tés címén az árrés hatvan százalékát kapta. A felvásárló tevékenységét, amelyhez az osztályozás és a tisztítás is tar­tozott, saját műhelyében és munkaeszközeivel, egy segéd­munkással együtt végezte. Egy nap a PM Bevételi Fő. igazgatóságának megyei hiva­tala, mint elsőfokú adóható­ság, az ÁFÉSZ-ben vizsgála­tot tartott, s megállapította, hogy a szövetkezet és a fel­vásárló munkaviszonyban fel­tüntetett megállapodása tulaj­donképpen megbízást leplez. Ezért a felvásárló terhére 195 ezer forint általános jövede­lemadó-hiányt mutattak ki. Ennek megfizetésére, mint egyetemleges adótársat, a szö­vetkezetét kötelezték. A hatá­rozatot a másodfokú adóha­tóság helyben hagyta. Ennek hatályon kívül helyezéséért a szövetkezet pert indított, de el­utasították. A bíróságok meg­állapították: a szövetkezet és a felvásárlók között vegyes jellegű jogviszony keletkezett, amelyben azonban o vállalko­zási szerződés elemei a meg­határozóak. A megállapodás tehát nem munka-, hanem vállalkozási szerződés volt, s az így kapott jövedelem után adót lehet kivetni. Ezek után a szövetkezet, a közben kilépett felvásárló el­len, a helyette kifizetett jöve­delmi adóból 168 ezer forint visszatérítéséért pert indított Az ügyben másodfokon ítél­kező Pest megyei Bíróság vég­zésében a pert megszüntette és elrendelte az iratoknak a szövetkezeti döntőbizottsághoz való áttételét. A végzés indo­kolása szerint a felvásárló a szövetkezetnél munkaviszony­ban állt, ennek megfelelően a közöttük keletkezett jogvi­tában a szövetkezeti döntőbi­zottságnak van hatásköre. A jogerős végzést a legfőbb ügyész törvényességi Óvással támadta meg, aminek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott, a végzést hatályon kívül helyez­te és a Pest megyei Bírósá­got új eljárásra utasította. — Tévedett a megyei bíró­ság, amikor a peres telek kö­zötti jogviszonyt munKavi- szonynak minősítette — hang­zik a határozat. — A munka- viszony jellegzetes ismérvei: függőség, alárendeltség, sze. mélyi lekötöttség, a munkaadó széles körű utasítási joga, a te­vékenység folyamatos és rend­szeres ellenőrzése, munka­bér- és nem eseti díjazás, va­lamint a munkaadó fegyelmi jogkörének gyakorlása. Eb­ben az esetben a munkavi­szony jellegzetes ismérvei a felvásárlókkal kötött, úgyne­vezett munkaszerződésben hiányoztak. A szövetkezetei ugyanis utasítási jog nem il­lette meg, nem volt meg a te­vékenység rendszeres, folya­matos ellenőrzése, sem a be­vásárló függő viszonya és alá­rendeltsége. Mindössze pénz­tárkönyv vezetésére volt köte­lezve és csak termékekről kel­lett számlát kiállítania. A vá­sárolt anyag feldolgozása az illető olyan önálló tevékeny­sége volt, amellyel elszámol­ni sem tartozott. Saját mun­kaeszközeivel, saját műhelyé­ben dolgozott Még szemé­lyében sem volt lekötve, — A felek közötti jogvi­szony tehát — bár csekély részben — tartalmazott mun­kaviszonyra jellemző eleme­ket is, lényeges tartalmában vállalkozási szerződés volt. Minthogy pedig a szerződése­ket nem elnevezésük, hanem lényeges tartalmuk szerint kell minősíteni, márpedig eszerint ebben az esetben a felek nem munkaszerződést kötöttek, té­vedett a Pest megyei Bíró­ság, amikor a munkaviszony fennállására hivatkozva, ha­táskörének hiányát állapítot­ta meg. A korengedményes nyugdíjról Korkedvezmény megadásá­val egy vállalat 56 éves al­kalmazottja részére nyugdíjat állapítottak meg. Ennek elle­nére az egyik Pest megyei, in­tézménynél fennállott állását nem szüntette meg, hanem há­rom évig tovább dolgozott, majd a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóság Buda­pesti és Pest megyei Igazgató­ságától nyugdíjának újabb megállapítását kérte, figye­lembe véve ezt a harminchat hónapos munkaviszonyt. A kérelmét elutasították és ezt a határozatot a Társadalombiz­tosítási Bizottság helyben hagy­ta. A határozat hatályon kívül helyezéséért az illető bíró­sághoz fordult, de mindkét fórumon pert vesztett. A jog­erős ítélet ellen' emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú bíróságok ítéletét megváltoztatta és ki­mondta: a nyugdíjnak újbóli megállapítására irányuló ké­relem jogos. E döntés ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke tör­vényességi óvással élt. és fgv az ügv a Legfelsőbb Bíróság héttagú elnökségi tanácsa elé került. Az elnökségi tanács irány­mutatóul szolgáló döntése szerint elvileg a korkedvez, ménves salát jogú nyugdíjast is megilleti a jog. hogy nyug­díja újbóli megállapítását kér­je. Az érdemi döntés megho. ___ _______ se bb szabályairól miniszterta-, atala előtt azonban vizsgál- | ző esetben menetelő érdemi nácsi rendelet intézkedik. ni kell, nogy az illető eleget I döntést kell hozni. s végrehajtásának részlete­tett-e azoknak a feltételeknek, amelyek a saját jogú koren­gedményes nyugdíjra vonat­kozó jog megszerzéséhez — a megállapító szerv rendelke­zése szerint — szükségesek voltak, s amelyek hiányában a nyugdíj átcserélésére vonat­kozó jogot nem szerezhetett. — A Munkaügyi Miniszté­riumnak a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz intézett átira­tából az tűnik ki, hogy a kor- engedményes nyugdíjnak a munkaviszony megszűnése mellőzhetetlen előfeltétele volt. Ezzel szemben viszont egyes iratok szerint a munka- viszonyt az illető még továb­bi három évig fenntartotta. Ezért a munkaügyi bíróság­nak az úi eljárásban kétséget nem türően tisztáznia kell, hogy az illető eleget tett-e a korengedményes nyugdíjazá­sához szükséges annak a fel­tételnek. hogy munkaviszo­nyát megszünteti. Enélkül ugyanis a saját jogú koren­gedményes nyugdí j jogot nem szerezte meg. tehát nyugdí­ja újabb megállapítását sem igényelheti. Az új el tárásban azt is meg kell állapítani, bogy a korengedményes nyug­díj megadása után az illető mikor, hol és milyen feltété, lekkel létesített munkavi­szonyt Amennyiben kiderül,' hogv egyáltalán nem. vagy csuván formálisan télié sítette a szükséges feltételt kerese­tét el kell utasítani. Ellenke-: i

Next

/
Thumbnails
Contents