Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-18 / 271. szám
\ Kádár János fogadta a Fiat-konszern elnökét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta Giovanni Agnellit, az olasz Fiat- konszern elnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnök- helyettese és Marie Franzi, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. Lázár György Ausztriába utazik Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására a hét végén nem hivatalos látogatást tesz Ausztriában. Ülésezett a Minisztertanács Rendelet a mezőgazdasági termékek forgalmáról Nagy sportcsarnok Buda pesten A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM Ára 80 fillér 1977. NOVEMBER 18., PÉNTEK Losmczi Pál hazaindult Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodott Ecuadorban, csütörtökön reggel, magyar idő szerint délután három órakor hazaindult Budapestre. A magyar államfőt, feleségét és hivatalos kíséretének tagjait — Bíró József külkereskedelmi minisztert, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárt, Rónai Rudolfot, a KKI elnökét, Nagy János külügyminiszterhelyettest és Lengyel Lászlót, a Tájékoztatási Hivatal elnökhelyettesét ünnepélyesen búcsúztatták az ecuadori főváros, Quito nemzetközi repülőterén. Az időben rövid, de a két ország kapcsolataiban gazdagon gyümölcsöző látogatás végén Poveda Bur- bano, a haditengerészet fő- parancsnoka, az Ecuadori Legfelsőbb Kormányzó Tanács elnöke, Duran Arcentales, a hadsereg főparancsnoka és Leoro Franco, a légierők fő- parancsnoka, a Legfelsőbb Kormányzó Tanács tagjai vettek búcsút a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnökétől. Az IL—62-es különgép a kanadai Ganderben tart technikai pihenőt. Losonczi Pál és kísérete itt tölti az éjszakát, s ma, várhatóan a kora esti órákban érkezik meg Budapestre. Hálózatfejlesztés Vácott, Erden és Százhalombattán Pest megyében 5 e®er 520 jogos telefonigénylőt tart nyilván a Budapestvidéki Nincs vége az idénynek Almafeldolgozás a Nagykőrösi Konzervgyárban Aszubor színű, olajnak tetsző folyadékkal telt üveget mutatnak a Nagykőrösi Konzervgyár laboratóriumában. Az illata ismerős. Egy evőkanálnyit kortyolva, majdnem fél kiló alma valamennyi hasznos alkotórészéhez jutottam. Éppen az almatárolás országszerte fennálló gondjának közepette, kivételes megoldásnak látszik a sűrített almaié készítése. Détári Endre termelési főosztályvezető tájékoztatásából azonban kitűnik, hogy ami megoldásnak látszik egyfelől, gondot szül a másik oldalon. Általában a konzervgyárak feldolgozási idényében a paradicsom okozta mindig a legtöbb fejtörést. A legutolsó szállítmányok egyben megkönnyebbülést is jelentettek, attól kezdve csökkent valamelyest a konzervgyárakra nehezedő nyomás. A közismerten jó idei terméseredmények miatt azonban most minden másként történik. A Nagykőrösi Konzervgyárban például október 20-án vették át a legutolsó paradicsomszállítmányt, feldolgoztak összesen 54 ezer tonnát, a feldolgozási idénynek még sincs vége. A raktárakban, az üzletekben, néhol még a földeken is látható almahegyek bőségének méltatásához tartozik az is, hogy sajnos a sok alma nem mind elálló, nagy része gyenge minőségű, nem exportálható. Feldolgozva azonban keresett termékké alakíthatók. Ilyen a sűrített almaié is, amit a Nagykőrösi Konzervgyárban nyugati exportra gyártanak. A sűrített almaiét készítő gépek szünet nélkül, éjjelnappal működnek. Az alma feldolgozása a Nagykőrösi Konzervgyár termelési értékét naponta 400 ezer forinttal növeli, ami a gyár összes termelési értékének csak tized része. Ez az arány nem is tükrözi a feladat nagyságát és jelentőségét, a népgazdasági vetülete az érdekesebb — jóllehet úgy még kisebb résszé válik a sűrített almaié. A feldolgozással ugyanis nemcsak ennyi vagy annyi almát mentenek meg. hanem megőrzik és bátorítják a jövő értékeit biztosító termelői kedvet. 3. Gy. 520 [ Postaigazgatóság, de ennél tart nyilvánvalóan sokkal többen várnak a hálózat fejlesztésére Mint az igazgatóság vezetője, Szathmári Géza elmondta, saját tapasztalataik is azt bizonyítják, hogy minél' jobban terjed a telefon, annál többen szeretnének készülékhez jutni. Pest megyében azonban nemcsak a budapestihez, hanem a többi megyéhez képest is elavult, szegényes a hálózat. Az ok: az átlagosnál gyorsabb iparfejlődés, a főváros közelsége által létrehívott igény. Mit ígérhet a posta a telefonra váróknak? Felméréseik szerint Vácott ezer, Cegléden 700, Gödöllőn 400, Százhalombattán 350, Nagykőrösön 320, Szentendrén 300 a telefonigénylők száma, ez az összes megyei igény kétharmada. Figyelemre méltó: 238 közületnek nincs telefonja. Ezek között még olyan üzem is akad, mint a gödi kenyérgyár. Az intézmények, üzemek telefonjainak felszerelését azonban nem mindig a vonalhiány okozza. Előfordul, hogy valamilyen kábel, készülék, vagy a szerelő hiánycikk. Arra is van példa, hogy a megrendelőnek nincs elég pénze, hiszen ha utcákon, kilométerenként keresztül kell felszerelni a vezetéket, annak költsége a megrendelőt terheli. Sokan érzik úgy, hogy míg számukra munkaeszköz a telefon, addig mások méltatlanul jutnak készülékhez. Ki és mi alapján dönt a kérelmek elbírálásakor? A postaigazgatóság vezetői szerint az elbírálás jogát már régen nem a helyi posták gyakorolják. Évente csupán néhány vonal üresedik meg. Ilyenkor elsősorban nyilvános állomásokat építenek — az idén 18-at —, előnyben részesítik a közüle- teket, a gyógyító orvosokat, a gazdasági vezetőket. Telefont persze csak ott tudnak felszerelni, ahol ezt a műszaki körülmények lehetővé teszik, Aszfalt — gyárból ahol már van kiépített fővonal. Az elbírálás nehéz feladat: sokan, bár nincs szükségük rá, mégis ragaszkodnak a készülékhez, mások pedig azért igényelnek telefont, mert tudják, hogy nagyon olcsó a készülék felszerelése. A jelenlegi körülmények között elsősorban több nyilvános állomás felszerelése köny- nyíthet a telefongondokon. A megyében látszólag sok az ilyen készülék: 436, de ebből 173 úgynevezett segélykérő, tehát csak este-éjszaka használható a községekben. A többi jáva is a postahivatalok melletti nyilvános állomás. Az idén azonban Vácott, Szentendrén, Dunakeszin, Cegléden és Tárnokon szereltek fel néhány újabb nyilvános állomást. Lakótelepek lépcsőházaiba is kerültek készülékek, különösen ott, ahol a lakásokba nem tudnak adni vonódat. Ez a megoldás nemcsak a postának olcsóbb, hanem a telefonálók is szeretik. Ritkábban fordul elő ugyanis, hogy vandál emberek tönkretegyék a készüléket, a lakók úgy vigyáznak rá, mint a sajátjukra. Meg kell említeni azt is, hogy a községekben levő segélykérő telefonokat is ritkábban kell újra szerelni mostanában, mert vigyáznak rá az emberek. Belátható időn belül a posta nem tud minden telefon- igényt kielégíteni a megyében. Mégis fejlődik a szolgáltatás, hiszen 1980-ig Százhalombattán és Vácott ezres, Érden 300-as központot építenek. Javulnak a telefonálás körülményei is, hiszen jó néhány elavult központot cserélnek ki korszerűbbre, tisztábbak lesznek a vonalak is. Elsősorban a ráckeveiek számára biztató hír: rövid időn béliül 400 új telefonállomást lehet felszerelni a központfejlesztés nyomán. Pocnázon és Dunaharasztin is üzembe helyeznek kisebb alközpontokat; Cs. A. Csütörtökön délután a Veresegyház határában felállított új Marini-aszfaltgyárat mutatta be a meghívott útépítő szakembereknek Piero Cesti, az olasz Marini cég kelet-euróKoppány György felvétele pai képviselője. A Betonútépítő Vállalat 52 millió forintért vásárolta ezt a gyárat, amely óránként 160 tonna aszfaltot készít, és ellátja az M 3-as út építőit. KÖZÉLET Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tegnap hivatalában fogadta a Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására hazánkban tartózkodó Szovjet Afroázsiai Szolidaritási Bizottság küldöttségét. Romány Pál mezőgazda, sági és élelmezésügyi miniszter vezetésével csütörtökön magyar kormányküldöttség utazott Rómába, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) konferenciájának XIX. ülésszakára. Rácz Pál külügyi államtitkár november 14—17. között Tuovinen finn külügyi államtitkár meghívására látogatást tett . Finnországban. I I á kozzon és az értékesítést Is szervezze akkor, ha a „kívülállók” nevében nem járhat el, kellő egységes jogszabályok hiányában. Ez a tevékenység egyébként nem újszerű, egyebek között az áilatforgalmi és húsipari vállalatok rendre megbíznak már egy-egy gazdaságot más üzemek, de főként a kistermelők vágósertés-kínálatának átvételével. Ezentúl azonban az effajta lehetőség szélesebb körben is részletesen szabályozott körülmények között bontakozhat ki. A mezőgazdasági nagyüzemek és társulásaik eddig is foglalkoztak közvetlen értékesítéssel, ilyen irányú további elképzeléseiket felkarolja az új jogszabály. Az eddiginél szervezettebb agrárkereskedelemnek a közös értékesítő szervezetek igen jó formái lehetnek, miután a termelői ismeretek mellett a fogyasztói igényeket is közvetlenül felmérhetik, és ennek megfelelően szervezhetik a tagszövetkezetek áruelőállítását és integrálhatják egy-egy körzet kistermelői tevékenységét V ilágossá teszi a jogszabály a szerződéses kapcsolatok fontosságát, összefüggésben a lakossági ellátás biztonságának folyamatos, több évre szóló megteremtésével. Ez nem ellenkezik a termelői érdekekkel sem, hiszen éppen az értékesítés biztonságát szolgálja és „ébren tartja” a termelői kedvet. A szerződéses fegyelem fokozott megtartása valamennyi érintett partnerre kötelező érvényű, és értelemszerűen visszaszorítja a szerződésen kívül termelt és általában rendszertelenül felkínált termékek forgalmát. Az új rendelet kiküszöböli a mezőgazdasági termékforgalom és a kiskereskedelmi tevékenység elhatárolásában mutatkozó bizonytalanságokat. Az általános termékforgalmazástól éppen jellegénél fogva eltérő rendszerben megvalósuló mezőgazdasági termékforgalom ágazati irányítását a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hatáskörébe utalja. Mindebből következik: a nagyüzemek és társulásaik pontos jogszabály alapján szervezettebbé és élénkebbé tehetik forgalmazási-értékesítési tevékenységüket, ami egybevág a fogyasztói érdekekkel, tudniillik várhatóan gyorsabban és jobb minőségben jut majd el az áru az üzletekbe. A nagyüzemi gazdáknak azonban — és ez a jogszabály egész tartalmában meghatározó — a termelésen kívül nagyobb jártasságra kell szert tenniük a kereskedelemben is, meg kell találniuk és tovább kell fejleszteniük azokat a formákat és módszereket, amelyeket számukra a jogszabály egvséges értelmezésben felkínál. Jászonyi Ferenc A mezőgazdasági termékek forgalmának és felvásárlásának rendjéről szóló tíz évvel ezelőtt hozott jogszabályban időközben több változás történt, alapvetően ezért volt szükség a világos, könnyen értelmezhető és egységes szabályozásra. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek kereskedelmi tevékenységük megalapozásánál, bővítésénél — részben a többször változtatott és már-már áttekinthetetlen intézkedés „labirintus” miatt — bátortalanul kezdeményeztek. Gyakran volt vita a termelők és a kereskedelmi szervezetek között is azért, mert a szerződések tartalma, az ide vonatkozó jogok és kötelezettségek nem voltak kellően tisztázva. Emiatt esetenként kritika érhette a termelőket, hogy felesleges kereskedelmi tevékenységet folytatnak, holott a termelés már olyan szintet ért el — egész sor, korábban hiánycikknek számító árufélében kínálati pozíció alakult ki —, hogy már termelői érdekké is vált az áru gyors és pontos, kerülőutak nélküli eljuttatása a fogyasztókhoz. Mégpedig úgy, hogy ezt a folyamatot pontosan értelmezett és egységes jogszabályok vezéreljék. Indokolatlanul merevnek bizonyult az a rendelkezés, amely szerint a mezőgazdasági termékek vásárlása korábban kizárólag az erre a célra létesített állami vállalatok, iletve szövetkezetek joga volt. Ezzel a joggal ezentúl felruházzák — meghatározott korlátok között — a mezőgazdasági nagyüzemeket is, mégpedig mindennemű félreértést kizáró jogszabályban. Az utóbbi időben ugyanis — 'főként a termelési rendszerek jóvoltából — nemcsak a hozamok és a felkínált áru mennyisége fokozódott, hanem egyéb, a forgalmazás-értékesítést is érintő módosulások következtek be; egyebek között figyelemre méltó és sajátos belső termékmozgás jött létre. Amikor az egyik téesz a másiktól terméket vásárolt meg, részben tisztázatlan volt, hogy tovább adhatja-e vagy ez a tevékenység már nem kívánatos „lánckereskedelemnek” számít. Az új szabályozás szerint nem tekinthető annak, ha saját boltjának feltöltésére vagy — mindenekelőtt — nagy konyhák, nagy intézmények közvetlen ellátására értékesíti. Amellett, hogy ezzel ki lehet zárni az áru „keringését” — ami amúgy is minőségromláshoz és a költségek növekedéséhez vezet —, még inkább elmélyülhet a termelők integrációja. mégpedig nem csupán az áru előállításánál, hanem mással való termel- ‘-'‘•isénél is. K 'ntelen lenne ugyanis egy-egy nagyüzem az integráció nélkül arra. hogy például a zöl*~, én félék teljes választé,'á"'il foglalAgrárkereskedelem Szekér Gyula miniszterei, nok-helyettes beszámolt Dusán Cskrebicsnek, a Szert Szocialista Köztársaság Vég. . I rehajtó Tanácsa elnökének ha- • zánkban tett hivatalos bará- > ti látogatásáról. A kormány a ■ | jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a magyar —NDK gazdasági és műszakitudományos együttműködési bizottság elnökeinek találkozójáról szóló jelentést. A külügyminiszter beszámolt a Svéd Királyságban tett hivatalos látogatásáról, a kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatára a kormány rendeletet hozott a mezőgazdasági termékek forgalmáról. A fővárosi tanács elnökének javaslatára a kormány állami nagyberuházásként jóváhagyta a budapesti nagy sport- csarnok építését. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt.
