Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

1977. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Ä -é/), v . 7 | Törődés * az öregekkel r Mindig elszomorít, ha el­esett, elhagyott, szánalmas sorsú öregekről hallóik, vagy olvasok. Hiszen kulturáltabb életmódunk következtében ^'tolódott, az emberi életkor határa, szaporodik a nyugdí­jasok, idősek tábora. S ők azok, akik ifjabb korukban kemény munkával számunkra mai jólétünket megteremtet­ték — bizony, megérdemlik, hogy életük alkonyán derű­sen éljenek. Sokan vannak, akik azon fáradoznak, hogy szebbé te- gyék az idős emberek sorsát. Szentendrén, a Felszabadulás lakótelep klubjában ilyen meggondolásból rendezték meg az öregek napját, dr. Lakonyi István köraeti orvos és a helyi Vöröskereszt szervezésében. Az ünnepségen mintegy 40 idős ember fogadta szeretettel és örömmel a Bajcsy-Zsilinszky úti 5. számú napközás csoport gyermekeinek kis műsorát és az általuk készített ajándéko­kat. Kedves színfoltja volt az ün­nepségnek, amikor Maczó Já­nos né nyugdíjas asszony ga­bonaszemekből összieállított Lenin portréját a klubnak ajándékozta. Majd citeraszó mellett még énekelitek is, s el­határozták, hogy ezentúl ha­vonta összejönnek társalog­ni, beszélgetni — egyszóval; is­merkedni. Örülünk a jó kez­deményezésnek, j,,. Laukó Zoltán Szentendre ajándékát Réget Antal, a szö­vetség főtitkára adta át. A szö­vetkezet a jubileum alkalmá­val az egykori és jelenlegi tán­cosokat emléktárggyal jutal­mazta. Asztalos Imre Szigetújfalu Kertbará t- találkozó Az elmúlt napokban a ke- repesi Kertbarátok Köre nagy érdeklődést keltő előadást szervezett a Szilasmenti Tsz székházában. Az előadást Fe­kete Jánosné, a nagyközségi tanács vb-titkára tartotta a Házikertekre vonatkozó jog­szabályok és adórendelet cím­mel. Mintegy százötven ker­tész gyűlt össze, javaslatokat és kérdéseket tettek fel, majd számos közigazgatási problé­mát ott helyben meg is oldot­tak. A szervezésért nemcsak a kertbarátokat illeti az elisme­rés, hanem a Szilasmenti Tsz vezetőségét is, akik helyiséget adtak a környék kertbarátai­nak problémáik megbeszélésé­re. A jól sikerült összejöve­telt méltán nevezte Perget Ferenc, a helyi Hazafias Nép­front-bizottság elnöke egy ki­sebb falugyűléssel is felérő tanácskozásnak. Gábor Sándor Kerepes Köszönet a segítségért Rendezett kép tárul a sze­münk elé, ha betekintünk a pomázi bölcsőde udvarára. A mű postán táviratot adták fel, melyben gyászhírt közölitek. A sződligeti posta bélyeg­zője szerint november 5-én 8' óra 20-kor a címzett a táv­iratot megkapta. Ez azonban nem így történt: Simon Fe­rencnek a táviratot 6-án dél­ben dobták be a postaládájá­ba. Így az aznapi nyíregyhá­zi temetésre már nem tudott elmenni. A szomorú hírt még bosszú­sággal is tetézni — ez felelőt­lenség a posta részéről. Ki minek mestere Izgalommal teli játéktérré alakult az elmúlt napokban az ácsai Vörös Október Tsz ebédlője. A tsz KlSZ-szierve- "lete fiatal szakemberek szá­mára vetélkedőt rendezett .Ki, minek mestere? címmel. A csapatok tagjai ezen a napon azt játszották, ami valójában az egész évi komoly munká­juk. A legváltozatosabb szak­mai, gazdaságpolitikai és poli­tikai kérdésekre is biztonság­gal válaszoltak. A versenybizottság az egyik pont-szerzési lehetőségnek az egyes termelőszövetkezetek idei paradicsomtermelési ered­ményét is figyelembe vette, hiszen a vetélkedőnek a já­tékon kívül legnagyobb érté­ke az, hogy a termelésben te­vékenykedő szakembereket to­vábbi ismeretszerzésre ösz­tönzi. Minthogy a termelési folya­matok eredménye egyaránt függ a munkát irányító mér­nöktől és a szakmunkástól is, a csapatokban így verseny­zett mérnök és szakmunkás is. így adódott, hogy a terme­lés valamennyi fázisát érin­tő kérdésekre a legjobb vá­laszokat tudták adná. Első díjat az ócsai Vörös Október Tsz második csapata nyerte. Jutalmul két hétre a Szovjetunióba utazhatnak. A vetélkedő szervező bizottsá­ga és a részt vevők együttes véleménye alapján a hasznos játékot a jövőben is szeret­nék folytatni. Béky Zoltán Ócsa Hiánycikk a petróleumlámpa Talán apróságnak tűnik, amit keresek hónapok óta szerte a megyében. Petróle­umlámpáról van szó ugyanis. Lakóhelyemen, Dánszentmik- lóson és a környező helysé­gekben is hiába keresem, egy­szerűen nincs. Évek óta nem lehet kapná. Sok olyan, tanya van még a környékünkön, ahol nincs villany és petróleum­lámpával világítanak. Ügy ér­zem, hogy a kereskedelemnek ezekre az emberekre is kelle­ne gondolniuk. Addig is arra kérném azokat, akiknek bir­tokában van felesleges lámpa, utánvéttel küldték el címeim­re. Csendes László Dánszentrhiklás. II. kerület 2.1. Tanító múzeum Nemrégiben került sor a Kulturális Minisztérium ta­nácstermében a Tanító Mú­zeum című pályázat ideá ered­ményhirdetésére. A kis háziünnepség kere­tében Cönyei Antal, a Képző- művészeti" és Közgyűjteményi főosztály vezetője méltatta a pályázat jelentőségét, és ele­mezte az egyes múzeumi te­rületeken elért eredményeket és hasznos tapasztalatokat A különböző kategóriákban az óvodás kortól a nyugdíjas- korig összegyűjtött múzeumi tapasztalatok hasznos össze­gezésben, megfelelő keret­ben láttak napvilágot. A zsű­ri jóvoltából a megjelent pá­lyázók között tapasztalatcse­re-megbeszélés alakulhatott ki, mert a külön asztalkán kiál­lított dolgozatokba lapozgat­ni lehetett A részleteket és a feldolgozás módszereit is meg­vitatták. A Kulturális Minisztérium illetékeséi elmondták, hogy jövőre még több témakörben írják ki a pályázatot hogy a különböző rétegek és korosz­tályok még hatékonyabban ve­hessenek részt a nemes moz­galomban. A túratervek ki­dolgozásával például az elmé­lyültebb honismereti munkát segítik, a szocialista brigádok megtanulhatják a történelmi összefüggések és a helyismere­ti feldolgozások helyes mód­szereit A múzeumi hónap immár hagyományossá váló záróak- kordja a megye számára azért is jelentős, mert színeinket Nagykőrös és Cegléd képvi­selte. Maczelka Tibor Cegléd Száz év — száz fa féle lapon küldhették üdvöz­letüket az idelátogatók, ami­ket a posta ez idő .alatt em­lékbélyegzővel látott el. Mind az iskolában, mind a helyi művelődési otthonban több kiállítást rendeztek. A nyár folyamán nagykőrösi fes­tő, Rácz József mutatta be mintegy 70 festményét, akva- relljét. Nemrégiben pedig a nagykőrösi ÁFÉSZ mutatta be műszaki és bútorcikkeit, A termelőszövetkezet há­rom KlSZ-alapszervezete kü­lönböző műsorokkal kedveske­dett az ünnepek alkalmából. Társadalmi munkát is vállal­tak, segítettek a szőlő szürete­lésében. Az Űj Élet Tsz ugyan­is az idén rekordtermést értei. Elkészült az új bábolnai kuko­ricaszárító is, ami sokkal na­gyobb teljesítményű, mint az eddigi. Szép, modern tejbe- gyűjtő-hely is nyílt, ahonnan naponta szállítják Budapestre a tejet Elkészült a termelő- szövetkezet tésztagyártó üze­me is, így a kocséri lányok- asszonyok helyben jutottak munkalehetőséghez. Két termelőszövetkezet ösz- szefogásával elkezdték a böl­csőde építését Is, ami, ha elké­szül, ötven kisgyerek számára ad helyet. Ezzel a munkába já­ró családanyák gondjain eny­hítenek. Borzák Tibor l . . . ..... Kocsér Vége felé járunk az idei év-! nek, ezekben a hetekben szám­adásokat készítünk. Kocséron is sok minden történt az idén, ezekről szeretnék beszámolni írásomban. Az idén ünnepelte a község százéves fennállását, amire sok érdekes programmal készültek a helybeliek. A községi tanács falán em­léktáblát lepleztek le, a park szép szökőkutat kapott, s meg­nyitották a helytörténeti gyűj­teményt is. Színes műsorok­ban sem volt hiány. A száz év emlékére száz platánfát ültet­tek az úttörők és a KISZ-ta- gok. Képeslapok is jelentek meg Kocsérról, három külön ­Szerkesztői üzenetek H. G.-né, Érd: a Pest megyei Népújság régi évfolyamairól a Posta Központi Hírlapirodánál (Jó­zsef nádor tér 2.) adnak önnek felvilágosítást. H. J., Gödöllő: A beázásért va­lószínűleg az építők a felelősek. A szövetkezet vezetőségének kell kérnie a hiba kijavítását. H. M., Monor: Tudomásunk sze­rint sehol az országban nem fog­lalkoznak használt képcsövek fel­újításával. Ebből a típusból a cseh­szlovák és szovjet képcsöveket ajánljuk, ezek most éppen kap­hatók. I Jubiláló táncegyüttes Mint azt már a Pest me­gyei Hírlap is megírta, a Szi- getszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ által patronált sziget­újfalui német nemzetiségi táncegyüttes nemrégiben ün­nepelte fennállásának negyed- százados évfordulóját. A Pető­fi Művelődési Ház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a he­lyi és a szomszédos községek érdeklődői, akik vastapssal ju­talmazták a jubiláló és a meg­hívott pilisvörösvári tánc- együttes pompás műsorszá­mait. Közreműködött a sziget- szentmártoni zenekar is, majd az előadás után a szövetkezet vacsorán látta vendégül a két együttes tagjait és a vendége­ket Az együttes csaknem há- romszázszor lépett már fél ha­zai osztrák, csehszlovák és NDK-közönség előtt. Dr. Wilt Frigyes, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövet­ségének nyugalmazott főtitká­ra méltatta a hagyományokat ápoló kultúrcsoport működé­sét, majd a szövetség díszes gyermekek játszóterüTete és az azt körülvevő bért tiszta, rendes. Megtörtént, az őszi nagytakarítás. Ezt pedig. az elmúlt napokban, szabad szom­batjukon társadalmi munká­ban végezték a Munkatherá- piás Intézet Veres Péter szo­cialista brigádjának tagjai. Az udvar rendezésén kívül b 12 tagú brigád fákat met­szett, befestette a védőrácsot és kitisztította a bölcsőde ereszcsatornáját, amelyre az ugyancsak rászorult A brigád tagjai így több ezer forint ér, tékű munkát végeztek. Vál­lalták a bölcsőidé további pat- ronálását is, ha szükség van munkájukra, azonnal jönnek. Gyermekeink nevében is kö­szönjük segítségüket. Búzás Lajos Párnáz Késett a távirat Dunakeszi tudósítónk, Soly- mosi László furcsa esetről számolt be legutóbb küldött levelében. Mint írja Simon Ferenc sződligeti lakosnak 1977. november 5-én reggel fél nyolckor a nyíregyházi 1. szá­Válaszol az illetékes .Vita a mákgubó körül A Pest megyei Hírlap Pos­tabontás rovatában Simó Já­nos pilisi lakos azt panaszol­ta, hogy általa felkínált mák­gubót Pilisen nem veszik át. A panaszt Karkó Gábor, a Monor vidéki Áfész áruforgal­mi főosztályvezetője kivizs­gálta, és a következő választ küldte szerkesztőségünkbe. A szövetkezet a mákgubó felvásárlására felkészült és az elmúlt évihez hasonló meny- nyiségre rendelt zsákokat. A felkínált mákgubó azonban sokkal több volt, így újabb zsákokat réndeltek a Herbá- ria Vállalattól október 10-én, akik az igényelt mennyiséget néhány nap múlva le is szál­lították. Simó János pilisi fel­vásárlónk részére felkínálta a mákgubót, aki közölte, hogy átveszi, de zsákot csak ak­kor tud adni, amikor megér- kezpek a Herbária Vállalat­tól. Simó Jánosnak felvásár­lónk azt is elmondta, ameny- nyiben nem a saját zsákjában kívánja leadni a mákgubót, úgy rövid időn belül lakásáról fogják azt elszállítani. Ez ok­tóber 22-én, meg is történt. Nem értenek egyet Simó Já­nos azon megállapításával, miszerint a többi kistermelő sem jud mit kezdeni a mák­gubóval. A községben átvet­ték ugyanis a felkínált összes mákgubót. Nyírfák nőnek a kivágott topo/yás helyén Ismételt látogatás az isaszegi Liget téren Lassan egy éve már annak, hogy Postabontás rovatunk­ban először foglalkoztunk az isaszegi Liget téren élő csalá­dok problémájával. Tavaly de­cember 23-án egyik régi és hűséges olvasónk, Kovács Ist­ván elmondása nyomán leír­tuk: sokat mérgelődnek amiatt, mert kivágták a térről a topolyafákat, s már csak a rönkök emlékeztetnek arra, hogy valamikor hangulatos erdő tisztította a környék le­vegőjét. Nem értették az em­berek, miért volt szükség er­re a lépésre, amikor napjaink­ban oly sokszor teszünk emlí­tést a környezetvédelem fon­tosságáról. A továbbiakban megemlítettük azt is, hogy az itt élő emberek egyik legna­gyobb gondja: a belvízelveze­tés évek óta megoldatlan, így az úton esős időben, nagy sár­ban szinte lehetetlen közle­kedniük. Akkoriban utánajártunk a Liget tériek panaszának. Bod­rogi András, az isaszegi nagy­községi tanács elnöke la­punkban részletesen ismertet­te a tér pontos rendezési ter­vét — mindenekelőtt azt, hogy a kivágott topolyás helyén játszópark lesz. A belvízelve­zetésről szólva ' megemlítette: amint kitavaszodik és jó lesz az időjárás, munkához látnak. Az előzményekhez tartozik az is, hogy április 14-i szá­munkban ismét írtunk "a Liget térről. Ugyanis ismét felkere­sett bennünket Kovács István, s az első cikkre utalva bosszú­san újságolta: — Már itt az április, de még egyetlen kapavágás sem történt. A tér feltöltése késik, a belvíz pedig még nagyobb, mint korábban. Tizenhat év. lakom Isaszegen, a Liget té­ren, s most először megtörtént az, ami eddig még soha: a lakásom falai salétromosak, egyre penészesebbek a talaj­víztől. De nemcsak én jártam így, a szomszédaimnál is ha­sonló a helyzet. Hát ennyit ér az ígéret?! Megcáfolt híresztelés Áprilisban más is indokolta a téma újbóli napirendre tű­zését. A lakók között elterjedt egy rémhír: csak akkor old­ják meg a belvíz elvezetését, ha családonként négyezer­ötszáz forintos hozzájárulást fizetnek. Második látogatá­sunk alkalmával a nagyközsé­gi tanács elnöke egyértelműen megcáfolta a híresztelést, s tudomásunkra hozta: a Dózsa György úti belvízelvezetés végleges befejezésével együtt egymillió forintot fordítanak erre a célra. A munka meg­kezdésére pedig — a korábbi ígéret ellenére — tavasz ele­jén azért nem kerülhetett sor, mert az időjárás — a hava­zás — közbeszólt. Így hát má­sodik látogatásunk alkalmá­val jószerével még mindig csak a tervekről számolhattunk be; a Liget tér rendbe hoza­talán, s a belvízelvezetésen kívül arról, hogy a területen még ebben az ötéves tervben — a rendezéssel párhuzamo­san — új élelmiszerüzletet nyit a Pécel—Isaszegi Áfész. A történet további része pe­dig az elmúlt napokban foly­tatódott. Már legutóbbi láto­gatásunk alkalmával megálla­podtunk Bodrogi Andrással: a témára ismét visszatérünk. A nagyközségi tanács elnöke nem feledkezett el a megálla­podásról, s nemrégiben a leg­frissebb fejleményekről szá­molhatott be. — Mindenekelőtt azt szeret­ném elmondani, hogy a Liget téren megoldottuk a belvíz- elvezetést, elkészültek a fe­dett árkok, s ez a probléma már a múlté — újságolta. — S jó hír még az is, hogy a Pé­cel—Isaszegi Áfész minden bi­zonnyal már jövőre elkezdi az új élelmiszerbolt építését. Na­gyon szeretnénk, ha 1978-ban sikerülne megnyitni az üzletet. Szerintem az Áfész illetékesei mindent elkövetnek majd en­nek érdekében... Megvalósult tervek S mi a helyzet a Liget tér további rendezésével? A kér­désre a tanácselnök így vála­szolt: — A teret feltöltöttük, a földet elegyengettük, eltűntek már a topolyarönkök. A he­lyi erdészettől rövidesen ka­punk nyírfákat és cserjéket. Ha elültetjük valamennyit, néhány éven belül kellemes környezetben pihenhetnek itt a lakók. A topolyást pedig kár siratni: korábban azért kellett kivágni, mert elöre­gedtek. S már javában alakul a tér új arca: egy kis szeglet­ben focipályát készítettek szorgalmas iskolásgyerekek — Lénárt Józsefné tanácstag irá­nyításával. — A korábban megjelent cikkben arra kért bennünket, feltétlenül írjuk le: szeretnék, ha a lakók társadalmi mun­kában segítenének a föld egyengetésénél, az árkok visz- szatöltésénél. Ez milyen vissz­hangra talált? — őszintén meg kell mon­danom, köntörfalazás nélkül: a lakóktól több segítséget vár­tisztában vagyunk- azzal, hogy a tereprendezés elsősorban a tanács dolga. De szerintem környezetünk védelme, szeb­bé tétele — úgy is mondhat­nám: együttes gazdagodásunk — mindenképpen közös ügyünk... S ezt követően a nagyköz­ségi tanács elnöke hozzátet­te: a lényeg az, hogy a ko­rábbi cikkben felvetett gon­dok megoldódtak. S nehogy messzemenő következtetéseket vonjunk le a Liget téri eset kapcsán. Bodrogi András megemlítette: a Kölcsey té­riek például gyermekjátszó­teret készítettek társadalmi munkában, fákat ültettek, pa­dokat helyeztek el. S büszke­séggel beszélt a Kossuth Lajos úti általános iskola bővítésé­ről: a szülők, a kisiparosok felajánlották segítségüket a munka gyorsítására, a költsé­gek csökkentése érdekében. Így minden remény megvan arra, hogy az év utolsó nap­ján átadják rendeltetésének a négy új tantermet. Nyolcvan iskolás gyerek várja már ezt a napot, mert akkor jelentős mértékben csökkennek az in­tézmény helyiséggondjai: je­lenleg még az úttörőszobában is tanítanak. A belső szakipa­ri munkáknál pedig jelentős mértékben számítanak a helyi kisiparosok szakértelmére. A tanácselnök elmondása szerint minden remény megvan arra, hogy tartani tudják az erede­ti határidőt. A jelek szerint tehát a gö-’ döllői járás csaknem 10 ezres lakosú nagyközségében bíz­vást lehet számítani a lakók-j ra: közös gazdagodásuk érdé-' kében nem tétlenkednek. Falus Gábor I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents